Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-27 / 200. szám
1959. AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK ^íirlap Mind többen munkára készen NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt ' még a pártszervezetek és a termelőszövetkezeti vezetőségek között is nagy volt a bizonytalanság. Hogyan kezdjenek a közös munkához, hogyan pecsételjék le a járlatlevele- ket, mi legyen az irodahelyiségekkel? — és így tovább. Mindenki számolt azzal, hogy a kezdet sok nehézséget tartogat az új tagok számára, de amikor szemben találták magukat ezekkel a nehézségekkel, kissé mégis megijedtek. S ha a vezetők megtorpantak, hogyne húzódtak volna félre a kevésbé képzett, a még bizonytalankodó, újtól félő emberek? Sok kommunista Is úgy gondolkodott: elég, ha a tavasszal aláírták a dolgozó parasztok a belépést, hiszen ezzel már bizonyították, hogy a nagyüzemi gazdaságban keresik jövőjüket. A jó, kedvező hangulatot is úgy értékelték: azzal, hogy az egyéniek új útra tértek, végleg szakítottak addigi életükkel, máris szocialista emberekké váltak. Természetesen a dolgok ilyen leegyszerűsítése, az elbizakodottság kezdeti jelei arra vezettek, hogy a kommunisták magukra hagyták az újonnan belépőket, nem gondolva arra, hogy milliónyi kérdésre várnak választ. Az a sokat hangoztatott igazság sem jutott eszükbe: ahol ml nem vagyunk, ott ellenség nyugodtan működhet. Elvtársaink könnyűnek tartották a feladatot, megfeledkeztek arról, hogy ezekben a napokban, ha új formájában is, de küzdelmes osztályharc játszódik le falun. Valóban sok rémhír kavargóit szerte a 'megyében, s egyesek igyekeztek pánikot, bizonytalanságot kelteni a termelőszövetkezeti tagság között. A sok mendemonda, hangulatkeltés „eredménye” megnyilvánult - azután abban is, hogy többen nem értették meg, a vetőmag, a takarmány összegyűjtésének jelentőségét, a járlatle- velek lepecsételését, vonakodtak a közös munkától. A HIBÁKRA «. Wb i*r-------- rasban idejében rájöttek és igyekeztek pótolni a mulasztásokat. Gombán már jórészt egybegyűj- tötték a vetőmagot, holott eleinte ott is sokáig, tartott a várakozás, Péterin a 197 csépeltető közül 110 vitte be. A ráckevei járás szövetkezeteiben is jó a hangulat. Ott a járási pártbizottság és a tanács a sajátos viszonyoknak megfelelően végezte munkáját. Náluk a belépők tavasz- szal elhatározták: termésük negyven százalékát már nyáron a közös alapba adják. Bár ők is csak ősszel kezdenek, a ízölő és a kertészeti termények után holdanként majdnem háromezer forintot fizettek be. Az összegyűlt pénzből vettek egy sor munkagépet is. T öbb községben már az építkezésekhez is hozzákezdtek, másutt pedig elhatározták, hogy egyelőre szerfát használnak az istállófalak felhúzásához. Igaz, ez csak nyolctíz évig használható, de így saját erőből építkezhetnek, nem kell az állammal szemben adósságot csinálni. A munkaszervezésben is legtöbb helyen előrehaladtak. Papíron már mindenütt megalakították a brigádokat, s ezt nem egy tsz-ben megbeszélték a tagokkal. Ezek a változások természetesen nem maguktól következtek be. Először majd minden községben kommunista aktívát vagy taggyűlést tartottak, ahol megbeszélték a tennivalókat. Azóta ismét felkeresik a tavasszal belépetteket, világos érveikkel eloszlatják a rémhírek okozta kétségeket. A járási pártbizottságok munkatársai is leginkább a községekben tartózkodnak, hogy a helyi erőkkel együtt előkészítsék a zavarta- lan indulást, a késedelem- mentes munkát. A SZÖVETKEZETEK vezetői is megkezdték működésüket. Valkón például a falu legszebb házát jelölték ki szövetkezeti irodául, Gombán szépen rendbehozzák a kiszemelt helyiségeket Megvannak már a pecsétek, amelyek külsőségeikben is jelzik az indulást. Pándon a lótartó gazdák kérték a vezetőséget, biztosítson számukra munkát, mihelyt befejezték a kis parcellákon tennivalóikat, amikor aztán a vezetőség kérte a fogatokat, szép számban megjelentek. Amikor a jól végzett munkájukért javukra írták a munkaegységeket — a legközelebbi hívó szóra még többen érkeztek. Bényén 32, Domonyban és más községekben is általában 30—50 katasztrális holdat szántottak már fel fogattal. Az aszódi járás négy községében a héten megkezdődött a közös szántás, Zsám- bokon 120 hold másodvetést végeztek már el, 350 holdat felszántottak és 11 fogat dolgozik. Mindemellett a takarmányszükségletük is megvan. A „nyári szünet” után tehát megmozdult a dolgozó parasztság többsége. Ahol megbeszélik velük a feladatokat, felkeresik őket — számíthatnak szorgos munkájukra. Csak ott. van lemaradás, ahol tétováznak, ahol nem folyik politikai munka. A ceglédi vagy a dabasi járásban például még egyes kommunisták most is azon vitatkoznak: ellátogassanak-e az újonnan belépőkhöz vagy sem? Néhol azt is megtették, hogy a járlatleveleket elszedték a gazdáktól. Pedig erre semmi szükség nem volt, hiszen a lovak egyelőre úgyis az egyéni portákon vannak. Ha a járlatlevélen feltüntetik: a ló a tsz tulajdona, úgysem ruházható át senkire sem. Miért kellett hát oktalanul kedvtelenséget okozni? De miért engedik az ilyen módszereket a járás vezetői? Azért, mert közöttük is többen nem a meggyőzés hogyanján törik fejüket, hanem az egyszerűbb parancsolgató módszereken. A MEGFELELŐ politikai-------------------- munka hiánya következtében ezekben a járásokban jelentős lemaradás van mind a takarmány, mind a vetőmag összeadásában. Az építkezéseket is halogatják. pedig a helyi anyagok felhasználásával már előbbre tarthatnának. Ez más járásokban is előfordul. Gal- gagyöbkön például egy romos szeszfőzde és istálló, valamint óriási gyárkémény vár lebontásra, de a tervezgeté- sen túl mégsem jutottak ... P edig sürget az idő. A tarlót fel keli szántani, az ősziek i vetését megkezdeni és az állatokat is a közösbe kell adni. A szövetkezeti tagok jövő évi jövedelmét nem lehet a jelenlegi tétovázások miatt kisebbíteni. Kire milyen feladat vár hát? A kommunistákra az, hogy a legjobb pártonkívüliekkel együtt felkeressék az új szövetkezetieket, türelmesen beszélgessenek problémáikról, ne bízzák hangulatuk alakulását a véletlenre, vagy az ellenségre, segítsék át őket a természetes kezdeti nehézségeken, A beszélgetések azonban önmagukban mit sem érnének. Azoknak párosulniok kell a termelőszövetkezet vezetőinek aktivitásával. Jó lenne már meghatározni például, hogy az átvett lovakat mikorra hozzák össze? A lovakkal lassan már a szövekezetek rendelkeznek. A volt egyéni gazdák termésének betakarítási idejét is a tsz-veze tőség határozza meg. Természetesen úgy, hogy ne szenvedjen kárt az egyéniek termése sem. Fuvarozást is csak a vezetőség beleegyezésével végezzenek. Mert az egyéniek munkája nem gátolhatja a közöst. Ott is soron következik a trágya- kihordás. a szántás-vetés stb. A fagaterőre különben is nagy szükség van, mert a gépállomások egyelőre nem győzik a sok munkát. EGYSZÓVAL. sok tennivaló------------------- juk van a s zövetkezetieknek, ha meg akarják alapozni nyugodt, gondmentes életüket. A 'jó szón kívül azonban a közös tevékenységre más eszközökkel is ösztönözni kell a tagságot. Irtuk: sok helyen feljegyzik a munkaegységeket. Igen ám, de nem mindenütt helyei sen. Egyes szövetkezetek nem vették figyelembe, hogy a gazdák saját lovaikkal szántanak, s ezért külön díjat kell elszámolni. Figyelni kell arra. nehogy károsodás érje a tagságot. Amíg a lovakat a gazda egyénileg takarmány ózza, arra Is kell fizetni. Hány apróbb-nagyobb gonddal kell küzdeniök az indulóknak! Olyan gondokkal, amelyek a közös munka megindulásával hamar elfelejtődnek. De csak akkor, ha a pártszervezetek nem szüntetik be a politikai tevékenységet, ha nem szakadnak el a dolgozó parasztoktól, hanexn ott maradnak mellettük, és nem hagyják, hogy a bizonytalanság szülte problémázgatás kedvüket szegje, hogy a rosszakarók éket verjenek a tagság közé, megbontsák a rendet; ha minden kommunista kijelölt helyén áll és tudása legjavával szolgálja a most érő, bontakozó szövetkezeti életet. Ság! Ágnes Vidám nótaszóval kocsikáznak Szentendrére a mérce alá a dunabogdányi regruták Újtípusú szállodák a népi Kínában A népi Kína területén különféle újtípusú szállodák és vendéglátóüzemek létesülnek, így például észak-kínai parasztok szívesen szállnak meg a tiencsini Sangcsin-szál- lóban, amely speciálisan vidéki vendégek számára készült. A parasztok lovaskocsin érkeznek és a szálló környékén elhelyezett tágas kocsiszínekben, valamint istállókban helyezik el azokat. Egy másik fajta szálló, amely ugyancsak a felszabadulás óta működik, a pekingi Ta-huai hotel, amely sok gyermekes családokra specializálta magát. Ezt a szállót „az anyák barátja” néven ismerik, mivel gondos ellátást biztosít az édesanyák és a gyermekek számára. Külön játékszobák állnak a kicsinyek rendelkezésére, tágas játszóterek vannak a szálló szomszédságában. A szállodaipari alkalmazottak múlt évi konferenciáján elhatározták, hogy a jelenleg működő nyolc ilyenfajta szállodán kívül továbbiakat is építenek Északkelet-, Észak- és Közép-Kína különböző vidékein. Érdekes újítás a Csango- sun városában levő „egészségügyi szálloda” is. A szálloda szoros 'kapcsolatot tart fenn a város kórházaival és az ottani orvosok utasításai szerint látja el a vendégeket. Másolás könyvből, folyóiratból két perc alatt Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat két dolgozójának, Pál Sándor szigorló mérnöknek és Hámori Ferenc technikusnak az újítása alapján ötletes, elmés szerkezet, az úgynevezett Dokuío mintapéldánya készült el. A berendezés két részből, egy 700 wattos — 30 égős — megvilágítóból és előhívó tankból áll. A készülék segítségével természetes világításnál is bármilyen könyvből, folyóiratból nem egészen két perc alatt készíthető másolat. A Dokuío elsősorban műszaki könyvtáraknak, levéltáraknak hasznos, de más helyen is segítséget jelent, ahol dokumentációval foglalkoznak. A Dokuío próbasorozatának gyártását még ebben az évben megkezdi az üzem, i Nyolcvanötéves asszony négyes találata a lottón A múltheti lottóhúzás egyik nyertese egy nagykőrösi 85 éves öreg néni, aki azonban nevét titokban tartja. Négyes találatot ért el és ezzel 280 000 forintot nyert. A nyereményt saját maga és három gyermeke nevére takarékkönyvekben akarja elhelyezni. Több mint nyolcvanezren tanulnak az új oktatási évben az esti iskola tanfolyamokon Kísérletképpen szakosított tagozatok is lesznek Az elmúlt tanévben mintegy 60 000-en tanultak a dolgozók általános é.s középiskoláiban. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint ez a szám az 1959—1960-as oktatási évre lényegesen — előreláthatólag mintegy 20 000-rel növekÍZLIK A DINNYE A tízéves fennállását ünneplő hernádi Búzakalász Tsz az idén 24 holdon termel dinnyét. Magyar Sándor dinnyés szállítás előtt Faraga Györgyöt, a tsz elnökét kínálja a mézédes dinnyével, akinek az nagyon ízlik (Csekő t'elv.) szik. A dolgozók esti iskolái iránt az érdeklődés fokozódásában döntő része van a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatnak. Emellett fontos lépést jelentett az a SZOT-határozat is, amely a már meglevőkön kívül újabb ötven üzemi iskola létrehozását írja elő. A dolgozók általános iskolai tanfolyamaira, az 1959—1960-as tanévre a különböző munkahelyekről eddig csaknem 28 000-en jelentkeztek. Ezenkívül mintegy 8000—9000 vasutas részére szerveznek esti iskolai tanfolyamot, ahol mód nyílik a munkahelyen,- a-hol ez nem lehetséges, a közeli iskolákban. Tervbe vették esti tanfolyamok nyitását a vasúti munkásszállásokon is. A dolgozók általános gimnáziumába 17 300-an kérték felvételüket. Igen nagy az érdeklődés a különféle technikumok esti tagozatai iránt. Az új oktatási évben a közgazdasági technikumok levelező- és esti tanfolyamain körülbelül 8000— 10 000-en, az ipari technikumokén pedig előreláthatólag 17 000-en gyarapítják ismereteiket. Ugyancsak nagy az érdeklő-* dés a mezőgazdasági technikumok esti tanfolyamai iránt, amelyek azonban csak januárban kezdődnek. A Földművelésügyi Minisztériumi széleskörű lehetőséget biztosít majd a mezőgazdaságban dolgozók továbbtanulására. elsősorban azokban a megyékben, községekben, ahol az új termelőszövetkezetek vannak. Több ezer dolgozó vesz részt azokon az esti iskolai tanfolyamokon is, amelyeket a különböző szaktárcák és szakszervezetek indítanak. i Néhány helyen — Budapesten és vidéken — kísérletképpen ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tagozatokat létesítenek a dolgozók általános iskolai tanfolyamain. A Művelődésügyi Minisztérium tárgyalásokat folytat a különböző szakminisztériumokkal a tananyag összeállításáról, s figyelembe veszik, milyen jellegű az üzem. ahol a tanfolyamokat megszervezik; A dolgozók iskoláiban a pótjelentkezés augusztus 25-től szeptember 5-ig tart. \z oktatás szeptember 15-én kezdődik, kivéve a mező- gazdasági jellegű tanfolyamodat, ^ "Óppen hogy kezdetét ve- ^ T- szí a hetivásár, amikor $ éles villámlás hasítja keresz- X tül a jelhős égboltot és han- X gos, gurgulázó mennydörgés ^ kíséretében megered az eső. X A vásári nép pillanatok alatt X szétrebben: többen a közeli X házak ereszei alá menekül- X nek, de akadnak, akik a X Nagytippan nevezetű étte- X rém söntésében kötnek ki, \ mondván, hogy amíg esik, fel- X hörpintenek egy kupica koro- ^ nakerti kisüstit. X Ide szalad be Reszegi Gás- X pár is, akinek lötyögős gumi- ^ csizmája minden lépésnél X csattogva verődik vékony d lábszárához. Kisüstit rendel, \ majd az egyik viaszos vászonnal leterített asztal mellé d telepszik. Ülnek már itt vagy ^ hárman, valamennyien hozzá- d illő, éltesebb korú emberek, dPilseni sört isznak — korsák- ^ bői. ^ — Tudtam, hogy eső lesz — mondja szomszédaidnak Reszegi, miután a pohár ^ tartalmát kiüríti, d — Tudhattad, bemondta a i rádió — így az egyik vendég. & % Fekete kunkalapban ül, Xamit hátulról minden ivás al- ^ halmával megfog, nehogy le- X essen a fejéről. $ Reszegi újabb féldecit hoz BUBORÉKOS ESŐ — Én aztán nem! — Nem? — Nem hát! — Én meg azt mondom, \ hogy igen. Másfél mázsa árpát etettem meg velük azórta, i oszt9 kettő olyan girhes belő- j lük, mintha nem is testve- i vek volnának. — Pedig egyhasiak ... egy \ akolból valók... — Becsaptatok és punktum! i Te is, meg a tsz is! Gomolya csitítja: — Csendesebben, mások: is vannak itt. — Hát aztán? Nem félek \ én! Két süldővel csaptatok be ) és kész! Tpbben a pillanatban valaki ! ^ elkiáltja magát: — Süt a nap, emberek! Reszegi úgy tesz, mint aki \ nem hallja. Kezét a Gomo- $ lya vállára teszi, — No, azért nem kell a szí- $ vedre venni a dolgot, öcsém. 5 De becsaptatok. Mert teg- X nap mérettem meg őket, oszt’ X egyik sem volt kevesebb 120 X kilónál. Pedig én csak őszre X gondoltam, hogy ennyire ki- X fejlődnek. Az ajtó felé indul. — Süt ez a nap csakugyan, X fene a iódógát. Pedig lát- \ tam, hogy buborékosán esett d az eső.. i Ari Kálmán * csuromvizes csoport felé. Ebben a minutában érkeztek ide és most éppen kiflit majszolnak, meg sört isznak mellé. — Az vagyok én, bátyám — fordul feléje a nyurga, görbehátú fiatalember, de ha jól látom, maga meg Reszegi Gáspár! — Tetőtől talpig, öcsém. A tavaszi vásáron tőled vettem azt az öt malacot, ugye? — Tőlem hát. Azaz, hogy nem egészen, mert a tsz-től, csak rám bízták az eladását — Hát csak azért mondom — hagyta helyben Reszegi. Leül. A zsebéből dohányzacskót meg cseréppipát húz elő. Rágyújt. Aztán pipája csutorájával a társaság két asszonytagjára mutat: — Hát ez a két menyecske kicsoda? — Az egyik a feleségem. — Jó, jó. de melyik? — Mondom.. hogy az egyik. — Ne kailázz velem. Gomolya! — és titokban a tár- iasáa feli kacsintva mondja: — Tudod-e. hogy becsaptál avval az öt malaccal? Gomolya meglepődik. ki, iszik, majd csak azután mondja: — Nékem nem kell a met- rológia, vagy mi a csuda... Megmutatta a kés... — A kés? — Az hát. A pengéje. Kék színben játszott reggel. — Oszt’ az esőt jelent? — Azt bizony. — No, még ezt sem hallottam. Azt tudtam, hogy ha a legyek csípnek, meg ha a verebek a porban fürdene'k, eső lesz, de hogy a kés pengéje is megmutatja, ezt csak most hallom először. jy int nagyot villámlik, s nyomában hatalmas csattanás remegteti meg az ablakokat. — Reggeli eső nem tart soká — véli a kunkalapos. — Én meg azt mondom, hogy tartós lesz — mondja Reszegi —, mert buborékok úsznak a víz tetején. Aztán a pulthoz ballag. Sört kér. Utána a tele pohárral a kezében másik társaságot keres. — Nini! Nem te vagy Gomolya Jósika? — indul el egy
