Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-23 / 197. szám
1959. AUGUSZTUS 23. VASÁRNAP Msr JMECI íctCirlap Rózsa Béla: Mezőgazdasági gépek kenése A gépek szakszerű karbantartásának, a hibák megelőzésének fontos előfeltétele a kenőanyagok helyes megválasztása, adagolása és alkalmazása. A rövid idő alatt második kiadásban megjelent mű foglalkozik a kenési alapfogalmakkal: a súrlódással, az egyes kenőanyagokkal, a kenőanyagok tulajdonságaival, a folyékony tüzelőanyagokkal és az ásványi nyersolaj feldolgozásával. A könyv második része az alapfogalmak ismertetése után rátér a mezőgazda- sági gépek helyes kenésére, ismerteti a különböző kenésrendszereket, majd a mezőgazdasági munkagépek és erőgépek kenését. A szerző elsősorban a gépállomások és állami gazdaságok traktorosainak és gépkezelőinek szántn könyvét, de hasznos útmutatást ad minden mezőgazdasági műszaki dolgozónak is vele. Földvári Ferenc Figyelmeztető számok Egyenletes termelést üzemeinkben! ELEG csupán a második negyedév százalékos eredményét közölni annak bizonyítására, milyen nagy lendületet adott ipari termelésünknek a párt márciusi határozata nyomán megindult kongresszusi munkaverseny. Március végétől június végéig 105,8 százalékos eredményt ért el megyénk szocialista ipara, ezzel az első félév tervét, az első negyedévet is figyelembe véve, 103,2 százalékra teljesítette. A termelékenység alakulására is kedvezően hatott a kongresszusi verseny. A második negyedév termelékenységi mutatója 4,1 százalékkal magasabb a tervezettnél, de a félév eredménye még így is 0,3 százalékkal alacsonyabb az előirányzottnál, ami az első negyedév kevésbé jó eredményeiből származik. Komoly erőfeszítésekre van tehát szükség, hogy az év végére elérjük a termelékenység öt százalékos felajánlott növelését. A féléves önköltségi mutató ennél jobb. Az önköltség az év első felében három százalékkal csökkent, tehát fél százalékkal jobb az eredeti célkitűzésnél. A kongresszusi munkaverseny termelésnövelési célkitűzéseiből 27,1 millió forint értékű jutott az első félévre. Az elért eredmény 41,7 millió forint, tehát csaknem 54 százalékkal jobb a tervezettnél. Jelentős eredmények ezek, de egy-két mutató teljesítése tekintetében — amint már jeleztük —, a jövőben még komoly erőfeszítésekre lesz szükség. A kongresszusi munkaverseny ugyanis lényegében csak a második negyedévben éreztette hatását. Ha ennek a negyedévnek az eredményeit külön vizsgáljuk. jóval túlteljesítettük, a tervszámokat. De féléves szinten ezek az eredmények csökkennek az első negyedév gyengébb eredményei miatt. Tehát a félév eredményei — annak ellenére, hogy kedvező képet mutatnak — már figyelmeztették üzemeinket, hogy bár büszkék lehetnek a sikerekre, elbizakodottságra nincs ok. ellenkezőleg, szívós munkára, egyenletes tervteljesítésre van szükség, mert csak így valósíthatjuk meg mindazt, amit vállaltunk. ÚGY LÁTSZIK, egy-két kivételtől eltekintve nem tanultak üzemeink ezekből a figyelmeztető jelekből. Nem tanultak, mert a júliusi eredmények nagyon alacsonyak. A megye szocialista ipara csupán ~94,3 százalékra teljesítette teljes termelési tervét. Minisztériumi vállalataink fele elmaradt a tervteljesítésben. Elmaradt az állami helyi ipar és a szövetkezeti ipar is. Különösen nagymértékű az elmaradás a Gödöllői Gépgyárban, a Budakalászi Gyapjúszövőgyárban és a Keményfémipari Vállalatnál. Az elmaradás legfőbb oka az egyenetlen termelésben keresendő. Még mindig nem tudták túltenni magukat üzemeink a negyedév végi rohammunkán. Ezt bizonyítják a június és július hónapok teljes termelési mutatói. Ha a júniusi eredményeket száz százaléknak vesszük, ehhez viszonyítva júliusban p Forte-gyár 72,4, a Dunai Hajógyár 83,2, a Szentendrei Cementáruipari Vállalat 82,4, a Kistarcsai Fésűsfonógyár 80, a Budakalászi Gyapjúszövögyár pedig mindössze 60 százalékos eredményt ért el az egy napra jutó teljes termelést vizsgálva. Az ütemtelen termelésre jellemző, hogy vállalataink nagy része nagymértékben csökkenti befejezetlen termékeinek mennyiségét a negyedév végére. így történt ez a második negyedév végén is. Ezért az új negyedévben jelentősen csökkent a kiszállítható késztermékek mennyisége. A Forte-gyárban es a Dunai Hajógyárban például a befejezett termelés júliusban alig volt több, mint a fele a júniusinak. Mindkét gyár igen jó eredményeket ért el korábban, mindkettő élüzem. A Forte-gyár a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaj ít is elnyerte tavalyi jó eredményei álapján. Igaz, hogy sok körülmény befolyásolhatja termelésük alakulását. Ilyen nagymértékű hullámzásnak azonban mégsem szabadna előfordulnia. mert így jutnak el aztán egyes üzemeink odáig, hogy a lecsökkent befejezetlen termékállomány feltöltéséhez egy hónap sem elegendő. Súlyosbítja az elmaradást, hogy júliusban 6,2 százalékkal nőtt a munkások száma júniushoz viszonyítva. A kifizetett bér pedig 6,7 százalékkal emelkedett. Tehát több munkáskézzel, több kifizetett bérrel öt százalékkal termeltünk kevesebbet júliusban, mint az előző hónapban. MINDEZ azért következett be, mert üzemeink nem ícudi- tanak kellő gondot a termelés megfelelő megalapozására és szervezésére. Csakis ez idézheti elő a tervidőszakok végén tapasztalható kapkodást, amely aztán, mint most is, károsan hat ki a következő tervidőszakra. A kongresszusi munkaverseny célkitűzései, az éves terv maradéktalan teljesítése melleit csak úgy válthatók valóra, ha üzemeink rövid idő alatt kiköszörülik a csorbát és a jövőb/n hasonló helyzetet nem engednek kialakulni. Az elmaradó üzemek elé olyanokat állíthatunk példaképül, amelyek korábban is és . most is nagy nehézségekkel küszködnek, ennek ellenére egyenletes munkára törekednek. Ilyenek az 1. számú Kőbánya Vállalat, amely 115,8. a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat és az Ikladi Műszergyár, amely egyaránt 110,4 százalékra teljesítette júliusi tervét. Bízunk benne, hogy a júliusi rossz eredmények jó leckét jelentettek megyénk egész ipara számára és hasonló eset nem ismétlődhet meg a jövőben. Farkas István Újabb fellendülés előtt az olvasómozgalom Célja a dolgozók további százezreinek bekapcsolása írók a mozgalomban — A legfőbb gazda a Hazafias Népfront A társadalmi szervezetek az ősszel közös erővel továbbfejlesztik az olvasómozgalmat. A nagyszabású munkáról — amelyet a Hazafias Népfront fog össze — az országos titkárságon tájékoztatták az MTI munkatársát: — Bár hazánkban a fel- szabadulás óta óriási mértékben emelkedett a rendszeres olvasók száma — hangzott a tájékoztatás —, még mindig sok a tennivaló az olvasómozgalom fejlesztésében. Az eddigi hasznos és eredményes kezdeményezések — a KISZ, a nőtanács, a könyvtárak munkája — lehetővé tette, hogy most egységessé, szervezetté és országossá tegyük a mozgalmat. A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a nőtanács, a SZÖ- VOSZ, az Országos Széchényi Könyvtár és még sok más szerv javaslatát, észrevételét figyelembe vesszük ebben a munkában. — A jól szervezett, népszerű olvasómozgalom elősegíti majd az irodalom legjobb alkotásainak az eddiginél is szélesebbkörű elterjesztését. A könyvtárak rendszeresebb támogatásával, jobb könyvismertetéssel újabb százezrekkel szerettetjük meg az irodalmat. A könyvtárak régebbi látogatói számára is rendszeresebbé, hasznosabbá igyekszünk tenni az olvasást; Nem csupán a közkönyvtárakkal törődünk, hanem a dolgozók otthoni könyvtárának fejlesztésével, számuk növelésével is. — A mozgalmat tekintélyes politikusokból, írókból, tudósakból alakított országos bizottság irányítja, mellette pedig a társadalmi szervek képviselőiből alakult operatív bizottság működik. Ilyen bizottságok alakulnak a megyékben is. a községekben pedig a helyi népfront-bizottságok lesznek az olvasómozgalom gazdái. — A tervek szerint a legszorgalmasabb olvasókat jelvénnyel és könyvekkel jutalmazzák, a későbbiekben pedig a mozgalom részvevői számára könyvbarát-sorozatot jelentetnek meg. — A mozgalmat színesebbé, érdekesebbé teszi majd az írók nagyobb mérvű bekapcsolódása,' segítsége is — mondották a Művelődésügyi Minisztériumban. Az írók és az olvasók kapcsolatát az eddiginél még szorosabbra kívánjuk fűzni. Ez maguknak az íróknak is előnyös és hasznos: közvetlen emberi közelségbe kerülnek olvasóikkal; ami gyümölcsözően hat alkotó munkájukra. Járási mezőgazdasági kiállítással és vásárral egybekötött MUNKÁS—PARASZT TALÁLKOZÓ PÁTY KÖZSÉGBEN Augusztus 22-én és 23-án kétnapos járási mezőgazda- sági kiállítás, vásár és munkás-paraszt találkozó lesz Pátyon. A prog'ram keretében: Állat, és gyümölcskiállítás, ünepi vásár, üzemlátogatás, munkás—paraszt találkozó, kultúrműsor, divatbemutató, aratóbál. A kiállítás 22-én délelőtt 10 órakor nyílik. Látogassa meg a pátyi mezőgazdasági kiállítást! Vegyen részt a munkás-paraszt találkozón! Tekintse meg a vásár pavilonjait! Hasznos látnivalók! Kellemes szórakozás! Ételék! Italok! nek való munkának tartják. — Pedig a kereset férfiakhoz illő: azaz, egy mázsa paprika felszeleteléséért 40 forint jár, s az ügyesebb kezűek másfél, két mázsa paprikát is felszeletelnek naponta, ami 60—80 forint keresetet jelent! Szolján Rózsika, a Budapesti Konzervgyár termelési fele- lelőse mondja ezeket a szavakat, akire a gyiimölcsöslá- dákkal elbarikádo- zott tetőalj alatt adminisztrációs munka közben bukkanok rá. Mert hogy egyik szavam a másikba ne öltsem, a konzervgyár végezteti itt ezt a munkát, s a paprikát is a konzervgyár termelteti a bugyi parasztokkal, a helybeli földművesszövetkezet útján. — Mióta tart a csumázás, — fordulok Szolján Rózsi- kához. — Augusztus első hetében kezdtük — hangzik a felelet — és addig tart, amíg a deres idők be nem jönnek. — Hány hold paprikára kötöttek szerződést? — Hetvennégy holdra. — S a termés milyen? — Megvagyunk elé gedve, a napi behozatal száz mázsa körül van. Úgy számítjuk, hogy az idei szezon alatt harminc-negyven vagon cecei paprikát adunk át a gyárnak, ahol majd lecsókonzer- vet készítenek belőle. — És a termelők megtalálják-e számításukat? — Ügy véljük, hogy igen. Itt van például Nagy József, az egyik legszorgalmasabb szerződéses ^ paprikatermelő, aki | az idén egy hold | paprikára szerző- ^ dött velünk, s ez — ötven mázsa tér- $ méssel és kétforin- § tos kilónkénti át- ^ lagárral számolva ^ — tízezer forint be- § vételt jelent! — Most például ^ mennyiért veszik át § a paprikát? — Napi áron. Má ma egy forint fillérért. De eleinte § jó ideig négy forin- ^ tot fizettünk kiló- $ iáért. Paprikával rakott gumikerekű ^ kocsi gördül az ud- ^ varra. A csumázó | asszonyok a frissen \ érkezett árut pilla- ^ natok alatt szétkap- J kodják. Sietnek, ^ mert aki fürgébb. $ annak több lesz a £ keresete. í **■ ári ■■■ N t (2 * meg- § Az ERRA antibiotikum tartalmú takarmánykiegészítő rendszeres etetése a sertésnél a szokásosnál 10—20 százalékkal magasabb súly- gyarapodást, baromfinál emellett 10—15 százalékos tojáshozamnövekedést eredményez. Fokozza az állatok takarmánykihasználását, meggyorsítja növekedésüket, növeli ellenálló, képességüket. Az őszi baromfinevelésnél különösen nélkülözhetetlen, mert az állatok természetes állatifehérje-igényét csökkenti. 100 kilogramm takarmányhoz (száraz anyagra számítva), 20—30 dekagramm ERRA szükséges Forgalomba kerül: 0.3. 1. 2. 10 és 50 kg-os csomagolásban. Ara termelőszövetkezetek részére kg-ként 70 Ft. Beszerezhető: AZ ALLAMI VAKCIN AT ER MELÓ INTÉZETNÉL Budapest, XIV.. Zászlós u 31—33. Telefon: 297—670. Termelőszövetkezetek megrendelésükhöz aláírt, bélyegzővel ellátott átutalási megbízást és MNB fedezetigazolást ' Is mellékeljenek 2000 Ft értékig kívánatra postán utár véltél szállítjuk. gítség a lakosság részéről, s így csak kétszer annyi idő alatt lesz meg vele a vállalat. Az lett volna a legfontosabb az adott időszakban Kóspallsgon? Természetesen. De a tanácsülés nem ezzel, hanem apró-cseprő ügyekkel foglalkozott, s lehet-e akkor azon csodálkozni, hogy nem halad a munka? Ha tíz ágyú ontja a tüzet egv verébre, igaz, leesik a veréb az ágról, de legalább kilenc ágyú lövedéke pocsékba megy, a levegőben durran, felesleges volt. Vajon olyan sok-e a muníciónk, hogy megengedhetjük magunknak ezt a nagyvonalúságot? |V[ ekünk minden energiára ’ szükségünk van. Mert ami nem kell ide, az kell oda, de minden Jövedéknek” akad helye, ahol hasznot hajt, ahol kisebb vagy nagyobb ügyet lehet általa elintézni. S ezért káros mindannyiunknak a'verébre ágyúkkal’ vadászók Düíoatatás* : T'öbb rtnntj egV évtized tapasztalatai állnak már mögöttünk. Sók is ez az idő, meg kevés is. De ahhoz mindenesetre elegendő, hogy verébre ne vadásszunk ágyúval. Ezt már megtanultuk a gazdasági és a társadalmi életben egyaránt. S hogy mégis akadnak, akik ezt teszik? De hiszen csak addig pufogtathat valaki a verebekre ágyúval, míg rá nem szók valaki, hogy: hagyd abba. komám, lehet azt sokkal egyszerűbben is. S elővéve' — hogy a hasonlatnál maradjunk — a maga parittyáját, egyből elintézi a dolgot. Mert olyanok mindig akadnak, akik biztos, ami biztos alapon, ágyút vontatnak fel minden probléma ellen. De a célzásnál ne hagyjuk magára. Mert mindany- nyiunk közös ügye. hogy mire célzunk, s mit találunk. Mészáros Ottó ■yerébre ágyúval lőni nem ’ okos dolog — tartja a közmondás. Dehát ez csak efféle közmondásos bölcsesség, amit tud az ember, olykor iskolás korában bebiflázza, de alkalmazni nemegyszer elfelejti a mindennapi életben. Akadnak, akik egész üteggel vonulnak verebek ellen, s közben nem veszik észre, hogy sokkal nagyobb vadak szaladgálnak el mellettük büntetlenül. A kis ügyek felfújása, s a nagy ügyek melletti elsik- lás igen sok kárt okozhat közéletünkben, s egy-egy 'kisebb kollektíva életében is. Megyénk egyik vállalatánál történt, hogy harcot hirdettek o piszkos munkaruhák ellen. Tűrhetetlen — mondogatták —, hogy ilyen ruhában dolgozzanak az emberek. Megindult a „mozgalom” — már elnézést a humorizálásért, dehát ebben az esetben nem lehet nem humort írni — a tiszta munkaruhákért jelszóval, - Amikorra - aztán , a mozgalomnak vége lelt. kiderült, hogy a mozgalom lázában sokkal kevesebb figyelem jutott olyan „apró” dologra. mint az önköltség, s az nem váratott magára, hanem hipp-hopp. több mint öt százalékkal megugrott. Vajon ellene lennénk annak, hogy tiszta munkaruhában dolgozzanak az emberek? Szó sincs róla! De annak igenis ellene kell, hogy legyünk, emit a példa mutat, s amire lehetne még példákat sorolni. Hiszen helyes-e, ha az üzemi bizottság, a műszaki vezetés elsősorban azzal foglalkozik. hogy ne legyenek piszkosak a munkaruhák? Helyes-e az. hogy aipró feladatok elvonják a figyelmet sokkal nagyobbak elől? A kis ügyek is fontosak. Nem lehet azokat sem figyelmen kívül hagyni. De kis ügyeket elsőrangúikká előléptetni, azokat kikiáltani legfontosabbnak, s ugyanakkor fontosakat, elhanyagolni, helytelen, s \ szót kell emelni ellene. S A ki katonaviselt ember, azj tudja, hogy minden küz- 5 delemben milyen nagy szere- 5 pet játszik a tűzerő. Egy szem ! gyalogosra nem nyitnak) ágyúkból, sőt még géppuskák-! ból sem tüzet. De bizony! tansok ellen működésbe lép! egv egész üteg. Nos, hát,) hogy példánknál maradjunk,: egy szem verébre sem kell: tíz határozat meg értekezlet i és hasonló. Egy szem verebet) egy szem határozattal is el) lehet és el kell intézni. De) amikor nagyobb dologról van) szó, lépjen csak működésbe > minden üteg. i > * Előfordul községeinkben is 1 ilyesmi. Nemrég Ráckevén! foglalkozott mindenki a szó-1 dásüvegekkel. A legkülönbö-! zőbb szerveket árasztották el • a panaszok, tízféle vizsgálat,! levelezgetés — szerencsére! értekezletet nem tartottak ez: ügyben —. míg végül kidé-: rült, hogy egyetlen magyaré-: zó mondattal el lehet intéz-j ni az „ügyet”. Kóspallagon is j a helyi tanácsi szervek a leg-: különbözőbb kérdésekkel fog-: lalkoztak, csak éppen a legfontosabbat nem. Azzal, hogy ott szerelik a községben a villanyt, de nincs hozzá s,erpávolról áruik í mellett kucorgó piaci kofáknak nézi őket az ember, s s csak a közelükbe érkezve látja, hogy nem árulnak azok, hanem szaporán dolgoznak: a kezükben kés, előttük paprikahegyek, amelyek szemmel láthatóan kisebbednek, mert a fürge asszonykezek szeletekbe aprítva dobálják őket az odakészített hatalmas edényekbe. A Bugyi Földművesszövetkezet felvásárló telepének tágas udvarán fo- folyik ez a munka. Akik végzik, lehetnek vagy nyolcva- nan: fiatalok és öregek. Férfiak is akadnak köztük, de csak 14—15 éven aluliak. No, nem azért, mintha az ennél idősebbek ki volnának innét tiltva, csakhét a nagyobbak már nem jönnek ide, a c sumázást asszonyoknak, gyerekek('paftrikaeiumázás
