Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
KÖLTŐNEK NE Költőnek ne állítsatok szobrot. A szobor belül üres, hideg, Miként pincék, boltozatos kripták. S szíve helyét semmi tölti meg. Ha akartok néki szép emléket, Ültessetek a terére fát. Nem elég, hogy verseiben élhet. Élő testben létezzen tovább. Darázs Endre A szentendrei hajóállomás Juhász Jenő kiállítása a Ferenczy Károly Múzeumban Vasárnap délelőtt szépszámú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Kató György elvtárs, a járási Hazafias Népfront elnöke Juhász Jenő, Visegrádion élő festőművész kiállítását a Ferenczy Károly Múzeumban. Részt vett többek között a megnyitáson Barcsay Jenő Kossuth-díjas, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója is. Juhász Jenő kiállítását nézve, az a meggyőződés alakult ki mindnyájunkban, hogy olyan ember műveit látjuk, aki egész életén keresztül — ma 75 éves a mester — az újat kereste. Élete nem volt egyenletes, ez művészetén is meglátszik. Mint érdekességet kell megemlítenünk, hogy Juhász Jenő azon kevesek közé tartozik, aki Lenint látta. Ez még 1914-ben történt. Erről vázlatot készített, amit aztán később megfestett s ma az érdeklődök „Lenin a Rotonde- kávézóban” címen tekinthetik meg ezt. Az idős művész bátran nyúlt mai életünk témáihoz, amelyek munkáiban elevenednek meg előttünk. örülünk, hogy az eddig eléggé elvonulian élő művész nyilvánosság elé lépett és munkáival örömet szerez azoknak, akik sokra becsülik a képzőművészetet. Egy helytörténeti tévedés eloszlatása öreg szentendreiek még az én gyermekkoromban is „kórház”-nak nevezték az akkori Szegényház csúnya épületét. Várostörténeti emlékezésekben olvasom, hogy a városnak valamikor kórháza is volt, mert bizonyos években már kórházi számadásokról olvashatunk, Az egykorú hivatalos okmányok valóban kórházról, meg ispotályról beszélnek, s a város költségvetésében éveken át létezett külön kórházi alap s külön szegényalap. 1883-ban tesznek pontot a kórházilluzióra, a városi kórházi és szegényalap egyesítésével. S így hangzik az egyesítés őszinte indokolása: „Hajdanában, mikor még vármegyei kórházi alap nem létezvén, itt helyütt saját házunk tájt vagy módos rokonokat nélkülöző betegek az a célra szolgáló épületben gyógykezeltetlek. — akkor alapít- tatolt* * gyógyszerbeszerzésre egyetlen ezer forintos kórházi. alap. Most azonban, midőn a kórháznak elnevezett épület már nem elhagyott betegek ápoldájául, hanem egyedül ügye-fogyott szegények me- j nedékhelyéül szolgál — inda- j kolatlan a költségvetésben ilyen külön alap kezelése.” i Helyesbítjük tehát várostörténeti ismereteinket, kórház nem volt sosem Szentendrén mert kórháznak orvos az alapja, nem pedig a kórházalapnak címzett költségvetési rovat. <h. 1.) MI EZ? Országos vásár Szentendrén sárló piaca. Persze nem kenyeret venni jöttek a pestiek Szent-Endrére, hanem iparcikkeket. Akkor, amikor a kiváltságos szerb kereskedelmi testület és a tizenkét autonóm iparos céh, ipari és kereskedelmi gócpont volt a széles környéken. ítM ért ekkor a királyi kiirt váltságokkal felruházott céhek virulták, a mesterek csak bottal léphettek be a céhülésekre, s ököllel, törvénnyel hadakoztak a céhen kívüli kontárok ellen, 1847-től például ilyesmit olvashatunk: „Dietz Ferencz, Friedrich Szerafin, Oblager Pál és Zá- borszky József a helybeli kovács és lakatos egyesült ezekeknek megbízottjai eladván, miképp a város kebelében több kontároskodó egyének találtattnak, jelessen Schiftsek Jakab, Hermész Antal. Lakatos József, Obhaueser Antal és Dlaszk Ferencz. akik a Czéh- beli Tanátsi Biztos Űr által több ízben igen kedvezöleges feltételek melletti Czéhbeli beiktatást elkerülték. Kérik ezért érintett egyéneket a kon- tároskodástól eltiltatni és szerszámaikat azonnal elko- boztatni.” Jelentékenyek voltak a szentendrei állatvásárok is. pedig mén 1880-ban sem volt nemese’- Szentendrének, de az egész környéknek állatorvosa. Hogy oldották meg ezt á nej múlt héten olvasom, hogy zi Szentendrén folyó hó 22-én országos vásár lesz. Felütöm a naptáromat és megállapítom, hogy 22-e Menyhért napja. Nem jó! A három királyok egyike Menyhért, tudomásom szerint az afrikai Nubiában uralkodott s a szentendrei vásároknak ilyen királypárti, pláne nubiai hagyományaik nincsenek. Szentendrén évszázadokon át május, augusztus és november első hétfőjén tartották az országos kirakodó- és állatvásárokat, azt azonban a maiak közül már kevesen tudják, miért éppen ekkor?! A régi dokumentumok szerint, ősi hagyományok alapján Szent-Endre, az ógörög naptár szerint Szent György, Illés és Pelágia napokon kellett megtartani a vásárt, akkor. amikor a városnak még messze környékén is kereskedelmi jelentősége volt. Persze nem olyan nagy mint Vácnak ahova maradi öregek még ma is átrándulnak megvásárolni olyasmit, amit otthon vagy Budapesten könnyebben vagy olcsóbban megkapnának. De a múlt hónapban a szentendrei múzeumban megnyílt Ignyátovits emlékkiállításon Csuka Zoltán a délvidéki származású kitűnő író elmondotta, hogy még a múlt században is Szentendre volt az akkor még jelentéktelen Pest beváÁllítólag egy élelmiszer-üzlet Szentendrén, amelyik már hónapok óta tatarozásra vár. ügye, Népbolt Vállalat? (Kiss István felvétele) i sál. . í ka szolgáltatta... Minden mondása forradalmi volt.” Ignatovity helyesen látta meg Petőfi nagyságát, nem kedvelte meg, nem tetszett néki a Petrovics-Petőfi névváltoztatás, ugyanakkor elismerte, hogy csodálatos költeményeket írt. Ignatovity a nagy nemzeti szabadságharc idején nyíltan népünk mellé állt, s elitélte azokat a vezetőket, akik a sorsközösségben élő magyar és szerb nép közé éket akartak verni. Ugyancsak Emlékirataiban Damjanichot és Bemet így mutatja be: „Damjanich és Bem a legnépszerűbb magyar vezérek. Bemnél, mint lengyelnél, tekintve forradalmi múltját, nincs ebben semmi csodálatos, de nehezebb volt Damjanichnak a rácnak és a granicsár gyermeknek megszerezni ezt a népszerűséget akkor, midőn testvérei is a magyarok ellen harcoltak.” Emlékiratának e részében is van sántító megállapítás, de őszintesége is kiviláglik belőle. Végeredményben a szabadságharc tragikus alakulását látja abban a tényben, hogy Bécsnek sikerült a nemzetiségekét a magyarság ellen csatasorba állítani. Ignatovity nemcsak mint író jelentős, hanem mint politikus is, aki őszintén szolgálta a Duna-völgyi népek barátságát. E célt szolgálta írói, hírlapírói munkásságával, különösen akkor, midőn a szerb egyházi autonómiában Mile- tics Szvetozár pártja került túlsúlyba. Boross Lajos Ignatovityról az utóbbi idő- i ben is többször hallottunk. Nem is célunk ismétlésekbe bocsátkozni, jelen alkalommal csak a nagy szerb író Emlékirataira szeretnénk röviden utalni. Ignatovity a múlt század 80- as éveiben Újvidéken hetilapot szerkesztett, és adott ki. Az volt a törekvése, hogy kibékítse a magyarokat és a szerbeket. Emlékirataiban már szerb szempontokat állít előtérbe, mégis eléggé elfogulatlanul és tárgyilagosan mutatja be a magyar viszonyokat, többek között az 1848-as eseményeket, a sajtószabadság kivívását és Táncsics Mihálynak kiszabadítását. Emlékiratai lapja tárcájában jelentek meg, s ebben Petőfivel való első találkozását az alábbiakban írja le: „Petőfit 1848 elején Pesten láttam először. Láttam őt az utcán és vendéglőben gyakran, de személyesen csak egyszer talállcoztam vele, s ez az érintkezésem is csak rövid idejű volt. Egy este ugyanis ott ültem a Komló-kertben, midőn hozzám jött egyik ismerősöm, s hívott, hogy bemutasson Petőfinek, aki egy másik asztalnál ült víg barátaival. Ez a barátom, aki mint szerbet bemutatott Petőfinek, nem volt senki más, mint Lisznyai Kálmán, a költő, aki az addig magyarra fordított szerb költeményeket az égig magasztalta. .. Petőfi kezet szorított velem ... Fekete szemével jól végigmért, szívesen fogadott, de tartós beszédbe nem elegyedett velem, A közös beszéd tárgyát a költészet és a politikek képzőművészeti kört is akarnak sürgősen indítani, részben gyári dolgozókból, de más szentendrei érdeklődők Széleskörű bevonásával is. Hiszik. hogy művésztelepünk festővészei közül rátalálnak egyre (talán Dely Tóni bácsira), aki hajlandó lesz a kör tagjait rajzra, festésre tanítani. Az elgondolás megérett és komoly. Már csak a hatósági utat keresik, hogy szerény üzemi lapocskájuk megindulhasson s egyidejűleg képzőművészeti „önképzőkörük” is. Szent ígéretemet vették, hogy neveket nem említek, ezért nem szabad sem az „Arany kard”, sem a többi vers szerzőjét, sem a lapindítók nevét leírnom. Őszintén sajnálom, mert igazán megérdemelnék! H. L. Augusztus 28-án kezdik árusítani a tankönyveket I , Lapunk legutóbbi számában tévesen közöltük, hogy a tankönyvek árusítása augusztus 10-én kezdődik. A könyvek megérkezésének késése miatt ez az időpont megváltozott. Azokat augusztus 28-tól az általános fiúiskolában lehet beszerezni Angyal Zoltán tanárnál; A tankönyvek ára; I. o,sz- i tá!y 18,50 Ft, II. osztály 21.— ! Ft, III. osztály 18,— Ft, IV. osztály 24,40 Ft. V. osztá'v 41.50 Ft, VI. osztály 37.50 F, VII. osztály 34,50 Ft, Vili.' osztály 45 Ft. A tankönyvek a tanulók rendelkezésére állnak. A könyvekért nem kell okvetlenül a szülőknek is eljönniük. Egy-egy osztály könyvei előre elő vannak készítve, elég ha maguk a gyerekek jönnek érte. Az árusítás mindennap, szeptember 1-ig bezárólag de. 9 órától 12-ig, illetve du. 2 órától 6 óráig tart. Szépmívesek a kocsigyárban Iza bég egykori pazar szép- 1 ségű lakóhelyén, Izbágen áll a a Szentendrei Kocsigyár, virág- r zó iparvállalatunk, amelynek r kebelében néhány száz dolgo- £ zó szerez nagyobb dicsőséget fejlődő iparunknak. 360 dolgo- i zója van ma a vállalatnak, — i ki az asztalosműhelyben, ki a .1 festőben, raktárban-, irodában, 1 a maga posztján végez jó i munkát. De e kis számú dolgozó közösség az emberi öntu- ] dat és életszeretet magasabb ; fokára is eljutott, mert a ko- i csigyáriak között többen ] vannak, akik nagyobb szándé- j kokat is hordoznak magukban. 1 Most újságot szeretnének < indítani, néhány száz példányos. sokszorosított, házilag készült üzemi híradót, melyben hétről hétre beszámolnának egymás között az üzemi problémákról, eredményekről, napfényre hoznák az elkerülhetetlen, de kiküszöbölendő hibákat — s közölnék a szaktársaikra vonatkozó egyéb személyi, családi eseményeket; érdekességeket is. S a híradó mindemellett * rendszeresen közölné a művészi vénájú dolgozótársak köl-„ töményeit, véreikéit, rajzait, írásait. Mert a kocsigyár gya- lut, pemzlit, tollat forgató dolgozói között számosán vannak verselők, rajzolók, festegetők, művészi szépre törekvők. Akik edd'g csak asztalfickjuknak alkottak, a pusztuló enyészetnek, pedig néhány szép versü- i két már''éh is ölvastám. A hosszú lélegzetű, több száz strófás „Arany kard” — i László király idején lejátszódó j legenda —, mintha Petőfi Já- j nos vitéze nyomdokain szünteti volna. Ezt nem mint hibát mondom, éppen ellenkezőleg. „Verebek között” a címe annak a néhány szakaszos versnek is, amelyet gyalutörte kéz vetett papírra, s amelynek szép formája és szép mondanivalója van. Az üzemi újságon kívül, ezek az előttünk ma még ismeretlenül bujkáló szép lel$ okból, mivel a szükségelt he- i lyiségeknek egy magánház- \ ban való kibérlése évi 300— 5 400 forint kiadást okozna — ^ célszerűnek találtatott a vá- \ rosház udvarának hátsó ré- \ szén álló kocsiszín és istálló \ épület tetejét némileg fel- \ emelve a szükséglendő 4—5 $ helyiséget átalakítani.” S tényleg 1924-ig, a város- \ háza újjáépítésig abban a \ helyiségben, (mai járásbíró- \ súg) működött állami adóhiva- > tálunk. De, mert 1895 április-! ra nem tudták az istállóépüle- \ tét megfelelően átpofozni, \ egyelőre a Görög utcában üre- < sen álló (?!) emeletes Dimsits \ házban indult meg a népszerű \ intézmény. A dóhivatalunk azóta is van, i zz e téren még panaszt nem \ hallottam, azonban ma is van \ városi istálló épületünk, ame- ! lyet szerény véleményem see- ] tint más okosabb célra kel- | lene felhasználni. A bükkös- j parti bika- és kanistállóra \ gondolok. Szerintem ennek j nem a város szívében, az \ egészségház tőszomszédságában kellene virulnia, mert bikaistálló mindenütt a falu szélén áll. S ma már az nem a város széle. Az apaállatok máshová telepítésével egy hatalmas épület szabadulna fel. A közeledő Menyhért napi vásár alkalmából ilyesmik jutottak eszembe, miközben mélyen meghajoltam György. Illés és Pelágia vásártartó emlékei előtt. (h. 1.) * héz problémát? Lássuk az 1880. június 5-i közgyűlési jegyzőkönyvet: „Miután sem a városban, sem közel valahol állatorvos nincsen, ugyanezért minden tulajdonos, ki vásárra vezetés céljából lólevélnek (?) kiszolgáltatásáért folyamodik, elö- legesen Simkó Ferencz gyógykovácsmestertől a lónak egészségi állapotát igazoló bizonylatot váltson, mert a kebelbéli jegyzői hivatal csak annak alapján szolgáltat ki lólevelet. Amennyiben pedig kimutatnék, hogy az elővezetett ló taknyos, vagy bőrférges, az azonnal kiirtandó.” T\e nemcsak állatorvosa ■*-' nem volt a városnak, — leírni is szörnyű! — 1894-ig adóhivatal sem volt Szentendrén! A budai királyi adóhivatalhoz tartozott az egész járás. Hosszú-hosszú sürgető eljárásokra 1895 április elsején (jó áprilisi tréfa!) indult a szentendrei adóhivatal, még pedig — el kell pirulnom! — a volt városi istálló helyiségében, Olvasható 1894 januári jegyzőkönyvben: „Nagyságos Bárczy László kir. pénzüpyigazgató levélileg orra értesített, hogy a város részéről annyira szorgalmazott kir. adóhivatalnak ide- heluezése elrendeltetett, és lehetséges honv p rendelkezésnek már 1895 áprilisában foganat szereztetendik. Azon SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK Áll ÁC Eladó ház Báthori u. trVÉB ___10 sz. alatt. Érdeklőd- » Elő , , ni XI. kér 962. számú —“■ felveszünk vizsgázott _____ boconádf teTies ,ef8y' c s°otyh?öbbet5éviSZgya: beköltö2he,tö késsel 20 000 Ft-en ko0r‘lat^bb éViá.,/ny|ó munkára. Jelentkeze; ,.*» 8 Tizenöttel 5 '-.ealea> h„.mo Szentendrei Kocsigyár átvehető örestanyak megálló. személyzeti osztályán —----------..........................._ —---------------------------------- Két villa lakással. Szentendre belterüleK ocsist felvesz a Köz- Csobánkán 1070 n.-öles tén 1000 négyszögöl ' séeeazdálkodásl Váí- teIek eladó. Érdeklőd- termő gyümölcsös , “ ni lehet: Vöröshadse- házhelynek 4 részben ; lalat szolgalat! lakas- reg útja 9—11 szám. is eladó. Érdeklődni: ; sál. bármikor. Gyuriné. Szít utca 8. | • ; : Apró- és keretes hirdetéseket radás-vétel. állást és munkást ke* --eső részvét- és köszönetnyilvánítás értesítés csere, házasság, stb.) í felveszünk. * I Felvétel: a oostahlvatal vezetői irodáiéban, valamint a Magyar | Hirdető va'.a.at helyi kirendeltségén * Hirdetési ár hétköznao szavanként i — Ft, vasáman 2__Ft. Min; den kezdőfizd dupla. Keretes hirdetés i hasábos mm-ként 2.50 Ft vasárnap 3,_ Ft. LAPOK IGNATOVITY EMLÉKIRA
