Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
Á Szabadság Tsz mákja Érmek a máknak története Van, méghozzá tanulságos története. Már az oszt tervezés- kor kezdődött. Amikor tíz holdon tervbe vették a vetését, a tagság tekintélyes hányada megszavazta ugyan, de egymás között pusmogtak: V;... még a tésztán sem szeretem a mákot, nemhogy a földön!’1 De mivelhogy a tervet elfogadták, mégiscsak elszórták a földön a parányi magvakat. Aztán áprilisban nagy szél kerekedett, s a tízből négy holdnyi vetést teljesen kipusztított. — Ugye, megmondtam ... *— vetekedtek nehány an. Az idő azonban haladt, a mák meg gyönyörűen fejlődött* Különösen azokon a parcellákon, ahol nagy gonddal bántak vele. (Mert a SzaBékéscsabai Építők— Nagykőrösi Kinizsi 2:1 (2:0) (3000 néző) Erkölcsi, akarati csőd jellemezte » körösi csapat játékát. A csatárok lélektelen játéka miatt már az első félidőben 2:0-ás vezetésre tett szert az ellenfél csapata. Nem játszott különösebben jól a vendéglátók csapata sem, mégis két gólt ért el, a mcg-megújuló támadásaiból. A második félidőben feljavult a körösi csapat. Ez bizonyos mértékben a csatársorra is vonatko- *ik. A 17. percben Kornyik egyéni kitörés után a bal alsó sarokba ’rúgta a labdát és ezzel 2:l-re szépített. A védelem továbbra is lelkesen állia a sarat, az eredmény azonban már nem változott. A csapatok játékára a küzdelem nyomta rá a bélyegét. Sajnos, ebben a békéscsabai csapat volt a jobb. Játékosaink most lem tudták kijátszani tényleges formájukat. Hiányzott az akarat, a harcos szellem, amellyel a döm tétlent könnyen elérhették volna A csatársorból Bakonyi és Kor n.vik nyújtott jó teljesítményt Míg a védelem oszlopainak Csikós I. és Soós bizonyult. A két gyenge formában levő csapat közül a jobbik győzött. H. L. badségban felosztják a területet. Aztán ki mennyit termel, aszerint írják be neki a munkaegységet.) A beérett mákgubók kitettük magukért: a hat holdról — a tízen tervezett 20 mázsás termés helyett — 37 mázsa 74 kiló mákot takarítottak be. Angyal Judit és Ilona parcelláján, 530 négyszögölön 224 kiló termett, fejenként 22 munkaegységet szereztek vele. A Zatykó- testvérek és Zcboki Margit 264—2ö4 négyszögölnyi területéről is több mint száz kiló mák került le és minden kiló 0,2 munkaegység-jóváírást jelent' Itt aztán kiderült, mire jó a teljesítménybér! Akadt ugyanis olyan tag, akinek csak 45 kilója termett azonos területen, ezért pedig csak 9 munkaegység jár. A Szabadság Tsz mákja tehát kitett magáért. Ma már olyanok is vannak, akik így vélekednek: „... a földön bevált a mák, tálán még a tésztán is megszeretem .. Szarmata sírokra bukkantak a határban AZ ORSZÁGOS SAJTÓ naponta hoz ilyen híreket. Hol itt, hol ott kerülnek elő évezredes csontok és tárgyak. Korunk többet és nagyobbat épít, mint az előző korok. A földet is mélyebben megforgatják, mint azt régen tették és legtöbbször hosszú ideje nem bolygatott részeket ásnak fel, A múzeum emberének sokfelé kell sietnie, hogy a becses tárgyi emlékek bekerüljenek a múzeumba. Április elején például a Rákóczi Tsz értesített, hogy faültetés alkalmával sirt találtak és edény volt benne. A csontmaradványokról csak annyit lehetett megállapítani, hogy 40—50 év körüli és 165 centiméter magas ember csontjai. A lábánál' egy palaszürke, tálszerű, szépen korong,ozott római edény volt. Az egyik kéznél elhelyezkedő orsógomb döntötte el, hogy a 'talált sir női. A római edény arról tanúskodik, hogy a római tartományokból, kereskedelem útján került ide. EBBEN A KORBAN a Duna—Tisza közben szarmata Hol „lakhatnak“ a malacok? Ha az ember elhagyja a Tormás utca 30. számú házat, választhat: átmegy a másik oldalra, vagy erősen orrához szorítja a zsebkendőjét. Miért? A Sarkantyú utca 26. számú ház Tormás utcai kerítése mögül kellemetlen illat terjeng és szinte messziről figyelmeztet: itt az utcai fronton malacok „laknak”. Ha bekukucskáiok. három pár kíváncsi malacszem néz felém. Megkérdezem, szerintük jó helyen van-e a disznóól? Malac-nyelvről lefordítva körülbelül így hangzik a válasz: — Röf. í'öf, mi szívesen elmennénk innen más szállásra, mert a korai és késői járókelők zavarják nyugalmunkat, ami növekedésünk szempontjából és sertésegészségügy lieg nem éppen közömbös. A kellemetlen szag és a gyakorta járdára folydogáló trágyáié „emberegészségügyileg” közömbös? Engedélyezett az utcai oldalra épített disznóól? G. A. nép lakott, tehát a sir 1700— 7800 évvel ezelőtt elhalt nő sírja volt. Július 26-án a téglagyárból jeleztek újabb sírleletet. Az ' agyagbányászok' bukkantak rá. Szembetűnő volt e sír gazdagsága. 118 különbőzé színű, alakú és nagyságú gyöngyszemet találtak benne. A két karon 3 bronz karkötő volt. A fülbevaló és hajösszefogó szintén bronzból készült, s ezenkívül két római eredetű csat (fibula) is előkerült. Ez a sokminden egy 1700 évvel ezelőtt elhalt 10—11 éves kislány tulajdona volt. Az ö Izórában csak a gazdagoknak volt ilyen ékessége. A csontváz hossza 125 centi, a sir mélysége 60 centiméter. A fej délkelet felé helyezkedett el. A fibulik és a gyöngyszemek egy része római- készítmény. Mindezekből arra lehetett következtetni, hogy ez a sír is szarmata. A KÉT StRLELET messze van egymástól, mégis egy nép emberére vall mind a kettő. A korábbi leletek és lakott helyek azt bizonyították. hogy a terület sűrűn lakott volt már ebben a korban is. A szarmatáknak nagyobb településeik voltak a város teriileién, Gógány középső részén, Arboz-tó környékén és Feketén. Egyes történészek szerint ezen a környéken helyezkedett el Partiskum is, a szarmaták fővárosa. Dr. Ba lányi Béla ..NÉPI" ZENEKAR Elfogták a tanyák tolvajait A napokban két fiatalember került a rendőrségre. Külsőleg nincsen különösebb ismertetőjelük, lelkiismeretük viszont — ha egyáltalán van — nagyon sötét. Nagy György Lajos csemői (Felsőjárás dűlő 54.) lakos szüleinek nyolc holdján gazdálkodik. Korábban fegyverrejtegetésért már büntetve volt. Unokatestvére és egyben társa, F. Kovács Sándor, ugyancsak csemői (Ereklyés dűtö 5.) lakos otthon dolgozik szüleinek 12 holdján. A két tolvaj először 1957- ben szövetkezett lopásra. Ekkor az albertirsai Dimitrov Tsz-ből loptak el egy gumiskocsit. Tavaly a nyári vásárban egy vadonatúj, 125 köbcentiméteres Danuvia motort gurítottak kd a városi tanács „megőrző helyéről, melyet később ügyes fondorlattal. mint sajátjukat levizsgáztattak, majd értékesítettek. Idén július elején újabb zsákmányra éheztek. E célból jó előre kiszemelték az egyik Pesti út melletti tanya udvarán álló gumikerekű kocsit. A vakmerő tolvajok egyik éjjelen kihúzták a kocsit a műútra, ott befogták az otthonról magukkal hozott lovakat és hazahajtattak. Ezekről a bűncselekményekről vallanak most a rendőrségen és felelnek majd a bíróság előtt. Bizonyára megörülnek majd a kocsik tulajdonosai, és különösen a motortulajdonos, akinek motorkerékpárja éppen egy évvel később került meg. A Lajosmizsén — ugyancsak a vásárban —- ellopott oldalkocsis motorkerékpárért pedig Kecskeméten felelnek a bíróság előtt. zsikáján nőttünk fel, tegyük félre öt percre a közismert, émelyítő pesti slágereket, s hadd hangozzék fel végre egy igazi magyar népdal, a ,.Tavaszi szél vizet áraszt..." Sok szó férhet ahhoz, hogy mennyire helyes, vagy helytelen egy - borgőzös kocsmában az ilyen igazán patyolattiszta muzsika. de úgy gondoltuk, hogy egy találkozóra összeverődött tarkaság 'megfelelően tolmácsolt kívánságát méltányolni fogják. A zenekar, illetve a „népi" zenekar nem is zárkózott el a kívánság elöl, csupán arra kért bennünket, hogy valamivel támogassuk. Ez a „támogatás” megfelelő anyagi formában meg is történt. Az óhajtott népdal azonban késett. Egy óra múlva türelemre intettek, majd zárórakor közölték, hogy sajnos, kérésünket nem áll módjukban teljesíteni. Kissé keserű szájízzel, de vita nélkül távoztunk. Most. sem a befektetett „támogatást” fájlaljuk, hknem a „népi” zenekar magatartását, amely „népi” mellékneve ellenére, nem tudta (vagy nem akarta?) teljesíteni kérésünket. A városunkban végzett emberek sem a legjobb benyomást viszik magukkal a hivatalosan népi zenekarnak nevezett együttes működéséről, s ezen túlmenően a nagykőrösi vendégbarátságról. Karsay Istvánné MŰEMLÉKEINK Kőcser régen kun település volt. A törökdúlás idején a megerősített templomába menekült lakosságot egy szálig kiirtották. A jelenlegi teinetödombon még áll a templom egyik fala. A falu a törökök kiűzése után újratctepült Tizenkettedszer élüzem a konzervgyár Ez év első felében végzett munkájával tizenkettedszer nyerte el az élüzem címet és kitüntetést a Nagykőrösi Konzervgyár. Egyidejűleg a miniszter és ÉDOSZ vándorzászlaját is megkapja. Az élüzemünnepélyt ma tartja a konzervgyár. Az ünnepség első része délután négy órakor kezdődik a cifrakerti szabadtéri színpadon. A minisztérium és a szakszervezet képviselői itt adják át a gyárnak a vándorzászlót, s ez alkalommal kerülnek kiosztásra a vállalat dolgozói között a jó munkával kiérdemelt jutalmak. Az ünnepély második része az egyes és a kettes telepen, a gépüzemben, valamint a sportotthonban rendezett vacsorával folytatódik. — TÁRGYJUTALOMMAL és dicsérő oklevéllel tüntette ki a Nagykőrösi Földműves- szövetkezetet a SZÖVOSZ igazgatósága ps a KPVDSZ, az 1958—59. évben végzett sokoldalú kulturális tevékenységéért. — MÁSODSZOR RAJZIK a burgonyabegár. Feltétlenül védekezzünk ellene, mert a megmaradt bogarak a következő évi burgonyatermésünket a kikelés után nyomban tönkreteszik. Másodszor rajzik az amerikai fehér szövőlepke is. Hernyóját egyszázalékos Holló 10 oldattal eredményesen lehet irtani. — SZOMBATON DÉLUTÁN 3 órakor ülést tart Nyársapát község tanácsa. Az ülés napirendjén megtárgyalják az egy éve alakult Kossuth Tszcs eddigi munkáját. Az iskola igazgatója beszámol az új tanév előkészületeiről és határoznak majd a község átszervezésével kapcsolatos ügyekben. — A SAJÁT háztartásuk-» ban levágott hízott sertés húsát és szalonnáját a lakásukon mérték ki Csákó Pál és . vadházastársa, Todorics Jánosné, nagykőrösi (Szőlő u. 15.) lakosok, ezért nevezeteket 500. illetve 200 forinua bírságolta a szabálysértési na- tóság. A böllérmunkát végző Szaniszló Ferenc (Kecskés u. 14.) 100 forint bírságolást kapott. — JELENTŐS TÖBBLET eredményre számítanak azok a gazdák, akik hibridkukoricát vetettek. Ez máris lemérhető a törpeszáron látható kifejlett, egészséges, nagy csöveken. Különösen a termelőszövetkezet kukoricatábláin ígérkezik szép eredmény. — A NAGYKÖRÖSI KISZszervezetek a takarékossági mozgalomban idáig 52 055 forintot takarítottak meg társadalmi munkával és anyag- takarékossággal. — A MÚLT HÉTEN pénteken a Kinizsi Sportotthonoan ünnepélyesen átadták a labdarúgó járási bajnokság második helyezettjének járó bajnoki érmeket. Az ifjúsági csapat tagjait pedig első helyezésükért oklevéllel jutalmazták. — A NAGYKÖRÖSI Kinizsi ma délután a Csepeli Papírgyár jó képességű labdarúgó-csapatát látja vendégül. Vasárnap pedig az NB II- ből kiesett Ceglédi VSE bajnoki elölt csapatával vívja rangadó mérkőzését. — HALÁLOS KIMENETELŐ szerencsétlenség történt az elmúlt héten Koeséron. Pa- tonai Sándor 9 éves kisfiával a tanya közelében levő földről néhány láda paprikát szállított lovaskocsijával. Az apa gyalog ment be a tanyára, s a lovak hajtását fiára bízta, aki nagyon szerette az á'latokat. A tanya bejáratánál lejtős az út, s amikor a kocsi odaért, az egyik láda lecsúszott. A zajra a ló megijedt, megrántottál a i kocsit, és a kisfiú leesett. A ko- | esi kereke a fején ment keresztül s a gyermek a helyszínen meghalt. — SZÁZ HOLDON tervezi a permetező-öntözőrendszer kiépítését a következő gazdasági évben a Dózsa Termelő- szövetkezet. Ezzel megalapozzák jövedelmük jelentős megnövekedését. ARANY JANOS MOZI MŰSORA: Augusztus 20—á!í: Szerelem csütörtök. (Magyar filmvigjáték. Főszerepben: Zenthe Ferenc.) 21—26: Rosemarie. (Nyugatnémet film. Főszerepben: Nadja Tiller. Csak 18 éven felülieknek!! Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kovács György segédmunkás és Koszics Erzsébet leánya: Éva, Zubánv Miklós autószerelő és Zsiga Anna fia: Sándor Gyula, Csutár István szobafestő és Horváth Terézia fia: István János. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sáfár Balázs földműves és Szelter Margit, Kasza la Dénes segédmunkás és Kovács Sarolta Veronika. MEGHALTAK: Zabodal Ambrus földműves 68 éves. Szárai Kovács Balázsné Patonai Julianna ^0 éves, Bűz Lászlóné Kovács Rozália 68 éves. Józan Antalné, Fruttus Eszter 75 éves. F alahol Nyilas táján 85 hold földje, a Bokroson pedig 6 hold szőlője volt Karikás Balázsnak. Akadt aprítani valója a tejbe, de ezt csak módjával tette, mert a tejféleségekért jól fizettek a piacon. Amit pedig a piacon megfizettek, az ritkán került Karikás asztalára. „Köll a pénz” — mondta, s bizonyára holdjai szaporítására gondolt. Történt egyszer, hogy a környéket bérlő vadásztársaság körvadászatot rendezett. Ennek a társaságnak ő is tagja volt. Így illett a 85 holdhoz. Régi, kétcsövű „Dianájával” néha el is tréfálta a'fel- ugrott nyalat. A lőtt vad mindig a piacra került, a fazékba soha. A vadásztársaságnak a hasonszőrű komáin, sógorain kívül a polgármester, a főjegyző és egy pár kisebb- nagyobb városi úr is tagja volt. XJgy beszélte meg a társaság, hogy Nyilas alól, Nyársapáton keresztül meghajtják a területet és egészen a Bokrosig húznak. Ott aztán betérnek Karikás szőlőjébe pihenőre, uzsonnára, no meg egy kis karcos hajtogatásra. Gondot is okozott ez Karikás Balázsnak, mert mint vendéglátó házigazdának illett, hogy a jó borocskája mellé, úrnak való uzsonnaféleség is jusson az asztalra. Az anyjukkal meghányták-vetet. ték a dolgot és úgy határoztak, hogy Balázs bemegy Jelvhez, ott minden úrnak való finomság kapható, Jely meg segít is összeválogatni a kosztat, ért hozzá. fjgy is történt. Került a kJ csomagba két rúd szalámi, egy kerek trapista sajt, körözött, meg egy pár bádogdobozban valami kimondhatatlan étel — „azt mondták, hogy hal, de hát egye fene, ha az urak ilyenen élnek!” — mondta Balázs a feleségének. Legjobban a szalámi fájt neki. Olyanféle volt az, mint a kolbász, csak jóval vastagabb. Kolbász meg dögivei volt a kamrában, még tavalyelőtti is, ezért meg töméntelen pénzt kellett kifizetni. Lehajlóban volt a nap, amikor megérkeztek Balázs szőlőjébe. Fáradt is. éhes is volt a társaság. Nem csoda, egész nap az ugart rótták bi- csakló lábakkal, étien, szomjan. A nagy diófa alá kihordott asztalokra terített Karikásáé. Hordta ki a Jely-féle finomságokat, megtoldva otthoni tejföllel, túróval, zöldpaprikával és miegymással. Balázs ezalatt a borházban gugsoló hordókat vállalta. Egy óvatlan pillanatban odasúgta a feleségének, hegy egykét szál szárazkolbászt, meg avasszalonnát is rakjon az asztalra. A drága ételt ő az uraknak szánta. így került a két rúd szalámi mellé a kopogósra száradt kolbász, meg a vajszínű sósszalonna. A szalámi is csak úgy rúdban. Honnan tudta volna Karikásné, hogy azt fel is kell szeletelni? Jó étvággyal fogott neki a népség a sok jó falchnak. Dicsérve fogyott a kadarka is. Balázs száraz kolbászon rágódott. Dehogyis nyúlt volna máshoz! Drága volt az ő gyomrának a szalámi, sajt és miegyéb. A komákat is a kolbászra, szalonnára biztatta. Ambrus komája, a kemény kolbászt egyik pofasarkából a másikba küldte, de a gyengén álló fogaival nem tudott megbirkózni vele. Az urak meg csak úgy hajigálták azt a vastagabb kolbászfélét a bajuszuk alá, hát nekidurálta magát ö is. rplőször óvatosan, csak ■£> olyan ötcentis darabot kanyarított le a szalámiból. Az első falatnál rájött: tudják az urak, mi a jó. Belemelegedett. Nagyétkű voltkülönben is. Tíz centit, majd tizenötöt leszelt és csak úgy nyelte. De ezt már nem nézhette Balázs. Még a kolbászból is sok volna, nem ebből a drágaságból! — A fene a parasztját — gondolta és nem is állta szó nélkül: — Hallod-e Ambrus, vöttél te már életödben szalámit?! ♦ Múltak MZ évek. A 85 holdat. a szőlőt elsodorta az idő szele, csak a ház maradt meg a homokoldalon. Itt éldegél magányosan, özvegy Karikás Balázs. De csak nappal, mert éjszaka az egyik üzemet őrzi, mint éjjeliőr. Pontos, rendes ember volt mindig. Rendszerint koráb^ Margit. L iszt óta rége s-régi kérdése a magyar zenei életnek a cigányzene és a népi zene problémája. Most nem is ehhez akarok hozzászólni. hiszen szakembereknek is beletört már a bicskája. Mindössze egy esetet szeretnék elmesélni, ahogyan én, s velem együtt még jónéhányan láttuk. A közelmúltban — érettségi találkozóról lévén szó — társaságunkkal felkerestük többek között a földmü- vesszövetkezet. központi vendéglőjét. A zenekar látszott, s akkor — mint utólag kiderült — szerencsétlen ötletünk támadt. Miután mind- innyian Bartók és Kodály muban jött és a magával hozott száraz vacsorát itt fogyasztotta el, az őri bódé kisasztalán. M ost is éppen vacsorázott, s a nagy melegben nyitva hagyta az ajtót. A munkások az egész napi munka után fáradtan baktattak el előtte. Egyszer csak valaki jóétvágyat kívánva, megáll az ajtóban. Bal^s meglepetve tekint a belépőre, és ráismer régi komájára, Ehesi Ambrusra. — Hát te Ambrus?! Te is itt dolgozol? Eddig nem láttalak. — Pár napja vöttek fii (E raktárba. Nem nehéz munka, oszt jól is fizetik. — Itt. megböcsülik az em- i bort. ha dolgozik — mondja \ Balázs. — Jól mohét neköd is Balázs — így Ambrus —, látom, i szalámit vöttél vacsorára. Em- i lékszöl-e. egyszer de kifiau- i ráztál a vadászaton a szalámi i miatt? i I — Régön volt az! — és na- \ gyot sóhajt. — Vöttem. vöt- ■ tem hát szalámit, oszt most ! mán mög is őszöm. De marha ] is voltam én régön! j Király Béla Változó idők