Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
:yCirlap 1959. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK Hétszáz kvadráton háromszáz szőlőfajta Dr. Jeszenszky Árpád : Zöldségfélék korai termesztése Csaknem tíz százalékkal több iparcikk a falunak Tizenegy százalékkal több élelmiszer a városnak szerte új önkiszolgáló és ön„Strázsahegy” — mondják büszkén a monoriak, amikor a látogató valami megnézni való helyi nevezetesség iránt érdeklődik. Az idegen pedig csudálkozva tekinget körül, de bizony hegynek a nyomát *em látja sehol. — Pedig hegy az — bizonykodik az önkéntes idegenvezető —, a tetejéről még Pestig is ellátni. Persze, csak olyan alföldi szőlőhegy. Legfőbb nevezetessége, hogy ezerháromszáz borpince van benne. Ezeknek a pincéknek fontos szerepük volt már századokkal ezelőtt fs. Bennük rejtőztek a törökök, a szabadságharc idején pedig az osztrákok elől a motion lányok és menyecskék. Akkor hát keressük meg ezt a helyet. Az autó nekivág a mutatott utcán az útnak, amelyen — ahogy haladunk — egyre több a fekete, agyagos sárral telt kátyú. A nagy kerülgetés közben észre sem vesszük, hogy lassan emelkedik. A község szélén változik a talaj színe, már sárga homok keveredik az agyaggal, és jobbról, balról megkezdődnek a szőlők. Hegyet még mindig nem látunk, de . két öregember ballag felénk az úton és áll félre, hogy helyet engedjen a billegő autónak. Az egyik alacsonyabb, de a másik deli legény lehetett valamikor. Fején pörge kalap, betyárosan félrecsapva kissé, vállán panyókára vetett kiskabát. A kérdésre, hogy messze van-e még a Strázsahegy? ^vidáman adja meg a választ. — Most 'is azon vagyunk, mivelhogy ez az. És botjával megböki a földet. No, ha már így helyben vagyunk, hát nézzünk körül ezen a monori nevezetességen. B. Tönköl Sándor — mert így hívják az öreget — büszkén vallja magát monori bennszülöttnek, de még azt is hozzáteszi, hogy őslakó ezen a hegyen: apja is. nagyapja is helyben született és szőlővel bíbelődött. Ez pedig legalább másfél századot jelent, lévén az „unoka” pontosan hetvenöt esztendős. így aztán csakugyan helyben vagyunk és megkezdődik a tudakozódás. Egyre jobban be- ( lemelegszünk a beszélgetésbe. Nyelvészkedéssel kezdjük, azt firtatjuk, honnan vette Monor a nevét és honnan a Srázsahegy? <— Monar volt ez valaha — ,,.. .Bizony, sokszor volt erre felé strázsálni való .. bizonykodik B. Tönköl Sándor —, gyerekkoromban még annak hívták. Aztán, hogy, hogy nem, lassanként Monor lett belőle. Ez a hegy pedig azért Strázsahegy, mert a népek minden időben innen strázsálták az ellenséget. A tetejéből, ahol az a tornyos ház áll, végtelen messzeségbe ellátni. Bizony, sokszor volt errefelé strázsálni való. — Igaz-e, hogy ezerháromszáz borpince van ezen a helyen? — firtatjuk. — Nem igaz — jelenti ki1 igen határozottan, de pörge kalapja alól betyárosan villan a tekintete öreg cimborája felé —, mivelhogy annál is több van. Azok a kis házikóik — mutat maga köré — mind-mind pincék. Azokból nyílik a lejáratuk. — Bor is van bennük? — De van ám! Mégpedig a javából. Szívesen elmondja azt is, hogy maga is szőlősgazda. Nem nagy a birtoka, alig hétszáz kvadrát. Ezen gazdálkodik pöndölyös gyerek kora óta. ^ — Akár hiszik, akár nem — tekzi hozzá dicsekedve —, ezen a darabka földön több, mint háromszáz fajta szőlőt termelek. Fehér, bozontos szemöldöke alól kíváncsian kémleli, csu- dálkozunk-e kellőképpen, aztán „ .. .így telt ki a száztizedik hónap...” tudományosan megmagyarázza a dolgot: Ezen a homokos agyagon kevés a nemes szőlőfajta, amelynek csak keveret- lenül jó a bora. Szívesebben megteremnek itt a gyöngébb fajták, azoknak a bora pedig akkor jobb, ha minél többfajtát kevernek össze.-— És tudja valamennyinek a nevét? Ü.gy sorolja, mint a vízfoközött kapta meg a behívót. Végigvándorolta az összes frontokat, még a franciákkal is verekedett. Hindenburg alatt. — Sebet kapott-e? — Egyszer. De csak olyan ezerforintosat. Ennek neveztük az olyan sebet, amelyik csontot nem ért, de haza lehetett vele jönni szabadságra. Ezer forintnál is többet ért az ilyen. Amikor másodszor borult lángba a világ, 1941-ben már 57 esztendős volt, de azért akkor is megkapta a behívót. — Azzal adták rám az angyalbőrt, hogy csak Horthy születésnapján kell hordani, ha megettük az ünnepi ebédet, mehetünk haza. Aztán még se engedtek el. így telt ki a száztizedik hónap. Nem mondom, elég volt a dicsőségből. Talán több is, mint elég. Megindulunk a „tető“ felé, nézegetjük a folyton kanyarodó út mentén felsorakozó pincéket, majd megkérdezzük, hogy ha már ezek a pincék mind tele vannak borral, lehetne-e a közelben valahol egy italnyit kapni. Bolond kérdés. B. Tönköl Sándor odalép egy rácsos kertkapuhoz és magabiztosan megzörgeti kicsit a kilincsét. Magyar László (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959. 192 oldal). Friss zöldségfélével csak az év felében vagyunk ellátva, télen és tavasszal a vermelt és mélyhűtött zöldségeket fogyaszthatjuk csak, a tárolás alatt azonban a zöldség sokat veszít ízben és tápértékben, mélyhűtésre pedig nem minden zöldség alkalmas és a hűtés igen költséges eljárás. A könyv harmadik kiadása ismerteti a zöldségfélék hajtatásának és szabadföldi termesztésének tudnivalóit. A korai termesztés berendezéseit, felszereléseit, a különböző típusú melegágyakat, kereteket és keretpótló anyagokat mutatja be és a melegágyteléD gazdaságos elhelyezését ismerteti. Foglalkozik a palántanevelés kérdéseivel, a korai termesztés módszereivel, továbbá az egyes zöldségfélék korai termesztésének egyedi problémáival. A termelőszövetkezeti szakemberek és a báztáji kertészek egyforma haszonnal forgathatják a gondosan összeállított és sok képpel illusztrált könyvet. Földvári Ferenc 76 országban vetítenek szovjet filmeket Évről évre több országban vetítenek szovjet filmeket. Az idén 76 ország közönsége ismerkedik meg a szovjet filmgyártás alkotásaival. Mivel a filmesére ‘kölcsönös, a szovjet közönség 76 állam filmjeit tekintheti - meg, köztük például ceyloni, burmai, iráni filmeket is. A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége értékelte a föld .nű vesszővel keketek első félévi eredményeit A földművesszövetkezetek igen eredményesen segítették a falu iparcikkellátásának megjavítását. Az első félévben — országos átlagban — csaknem 10 százalékkal több iparcikket adtak el a falvakban és csaknem 12 százalékkal több élelmiszert vásároltak fel, illetve szállítottak a városokba a tervezettnél. Jelentős eredményeket értek el a. kereskedelem kulturáltságának növelésében; orszógkiválasztó üzletek nyíltak. A kereskedelmi tevékenység mellett valamennyi földművesszövetkezet fontos feladatának tekintette a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai segítését. Az eredmények alapián a SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége 115 iöldművesszö- vetkezetnek és 8 szövetkezeti vállalatnak élüzem-címet adományozott, 30 földművesszö- vetkezetet és 7 szövetkezeti vállalatot pedig dicséretben részesített. Megnyílt a gyóni strand Tekintélyes tömeg gyűlt fából épült) gurítják a sörös- össze Gyónón, a község szívé- hordóikat. KisáUattenyésztési Kutató Intézettől és a Kiskunfélegyházi Prémesállsttenyésztő Vállalat- { tói közvetlenül vásárolhassa- nak fajtiszta tenyészállatokat. ' ben épített strandfürdő mellett. Hatalmas lejtős fenekű medence, csobogva áramlik beléje a víz. Széles, homokos térségére padokat, asztalokat állítanak. Fürge asszonykezek virággal díszítenek mindent. A háttérben a büfénél (egyelőre csak Négy-hatórás munkaidőre 1200-1300 általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel a könnyűipari üzemek Egyes nyugat-európai országok piacain keresett cikk lett a vágott és tisztított házinyúl, s Nyugat-Németország és Olaszország máris jelentős tételeket rendelt hazánkból. A lehetőségeket kihasználva, a Szövetkezetek Országos Szövetsége a budapesti IV. számú Földművesszövetkezetnél nvúltenyésztési csoportot szervezett. A nyúltenyésztési csoport a vidéki földmúvesszo- vetkezetekkel köt házinyúl- felvásárlásra bizományi, szerződést. A íöldmüvesszövetke- zetek pedig közvetlen a termelőszövetkezetekkel, társulásokkal, szakcsoportokkal, falusi ifjúsági szövetkezetekkel és egyéni tenyésztőkkel állapodnak meg. Termelőszövetkezetek, szakcsoportok és társulások, valamint a falusi ifjúsági szövetkezetek legalább 50 nyúl egyidejű értékesítéséért nagyüzemi felárat iS kapnak. A tenyésztés megfelelő üteméi fejlődése érdekében a SZÖVOSZ hihetővé tette, hogy a tenyésztők a Gödöllői A könnyűipari vállalatot uz év elején hétszáz 14—16 éves fiatalt vesznek fel, akiket naponta 4—6 órán át foglalkoztatnak. A Könnyűipari Minisztérium vezetősége most elhatározta. hogy további 1200 —1300 fiatalnak teremtenek munkaalkalmat. Az üzemek külön béralapot kapnak és a fiataloknak havonta 300—500 forintot fizetnek. A minisztérium hamarosan értesíti a gyárakat, hány fiatalt vehetnek fel. Az üzemek a kerületi illetve a városi tanácsok munkaügyi osztályát tájékozatják az igényekről. A pamuíiparban például 250, a len-kertdei- iparban 150, a gyapjú- es kóí- szövő gyárakban 200—200 a nyomdákban 126. a cipőgyárakban 70, a konfekcióüzemekben 80, a selyemszövödékben 60 fiatalt vesznek fel, akik elvégezték az általános iskolát. Olyan munkaköröket jelölnek ki számukra, amelyek a munkásvédelmi előírásoknak megfelelnek. Több üzemben külön műhelyekben munkamódszerátadók tanítják őket, hogy egy éven belül elsajátíthassanak egy-egy munkakört, később pedig szakmunkások lehetnek. Szeróczky Pál tanácselnök nyitja meg az ünnepséget. Köszönetét mond az építőknek, Naz önkéntes munkásoknak, & mindazoknak a faluban, akik segítették a stiarfdíurdő létrehozását. Szeróczky András mérnök a munkálatokat irányította. Elmondja, hogy a 2680 négyzetméteres betonmedence mélysége 1 métertől 1,45-ig terjed. Vize állandóan cserélődik. A társadalmi munkát is beleszámítva, 780 000 forintba kerül a strand. A gyóni Hazafias Népfrontbizottság elnöke a község lakossága nevében átveszi a strandfürdőt és megígéri, hogy külső-belső rendjére, tisztaságára mindenkor szigorúan vigyáznak. A gyerekek közben már vígan sikoltoznak a pompás, langyos vízben. Nem várták meg az ünnepély végét. Mind ott lubickol, fröcsköl már a lassan telő medencében. Az ünnepély után pedig a felnőttek is boldogan veszik birtokukba Gyón új büszkeségét. K. M. — Van az én szőlőmben^ rizling, kadarka, kövidinka.^ sárga mézédes, zöld mézédes, ^ sárga bálint, zöld bál int, fon-^ tigrác, kecskeméti ropog is, £ ezerjó, otelló, rojálka, prekóci, ^ munkátmatiász jánosné, tót ^ fekete, mirkovacsa, ez a leg- £ híresebb termőszőlőnk, meg ^ aztán zöld furmin, ebből itt ^ csak nekem van, másutt se sok^ akad, legfeljebb Móron, ott ^ pedig az idén egészen elverte^ a jég. Van még szóvinyó — és^ sorolná folyamatosan talán ^ mind a háromszáz fajtának a ^ nevét. 2 y Délcegen áll az úton, moso-^ lyog az arca is, tekintete Jó modell lenne így, ahogy^ van, panyókára vetett kiska- ^ háttal, egy kuruc vitéz szob- £ rához. í y — Huszár volt? — pattanj akaratlanul a kérdés. í y — Nem én — hárítja el a di-á y csoseget —, de harminckettes,^ az voltam. Harminckettes ba ka. Az igen. Kereken * ^ száztíz hónapig hordtam a mundért. í y Tényleges három esztende- £ jét még jóval az első világhá-^ I ború előtt szolgálta le, amikor^ pedig kitört a háború, az elsőké üdülési felelőssel érdemes jóban lenni!" Ez a szólás valósággal közmondássá vált az utóbbi években. Ha az üdülési felelőssel jó a kapcsolat, szinte biztos, hogy a legjobb időben, a legkellemesebb helyre szól a beutaló. Legalábbis egyesek így tartják. Biztos van ilyen. De a többség nem „kapcsolatok” révén intézi a dolgozók üdültetését. A Csepel Autógyárban sem, mert akkor nem beszélne mindenki olyan elismeréssel Pantl Jenő motorgyári üdülésfelelős munkájáról. Az egyik dolgozó mesélte: — Van egy idős szakmunkásunk a műhelyben, aki évekkel ezelőtt semmi áron sem akart üdülőbe menni. Pedig igazán ráfért volna, hiszen az egészségével is baj volt. Pantl elvtárs a fejébe vette, hogy az öreget addig agitálja, amíg csak meg nem „törik”. Szinte naponta felkereste. — Szaki bácsi, csak egyszer kóstolja meg, milyen az üdülés — kérte az öreget. Meglátja, utána ötven évvel fia- talabbnak érzi majd magát. — Nem érek én rá az üdülőben lopni a napot — tála'Diiztiége szólta minduntalan. — Van nekem elég dolgom otthon! Azért az öreg mégis kifogyott az ellenérvekből. Kedvetlenül, kelletlenül, de azért mégis csak útnak indult. Még resteilte is előttünk, hogy beadta a derekát. Amikor visszatért a Balaton partjáról, a bajusza alatt csak annyit motyogott: — Hát megjárta ez a két hét, nem mondom. Azóta minden évben kéri a beutalást. Pantl Jenőt fúrógép mellett, munkaközben találtam. — A szezonidőben nem könnyű a dolgom — mondotta mosolyogva. — Majd mindenki ilyenkor szeretne elutazni. De hát az üdülők befogadóképessége is véges. A szezon- idő után viszont húzódoznak az emberek. Pedig minden dolgozónak nagyon jót tenne a kéthetes pihenés még őszszel vagy akár télen is. Mint általában mindenütt, a motorgyárban is főleg az idősebb szakmunkások idegenkednek az üdülőktől. A fiatalok már egészen mások. : ÜDÜLÉSI FELELŐS Ha házasodnak, utána nászúira mennek, s természetesnek tartják, hogy minden évben a Balatonban lubickoljanak és utána frissen térjenek vissza a gyárba. A gondtalan, vidám pihenés megkönnyíti a további munkát. A beutalások közben azonban sokmindenre kell ügyelnie az üdülési felelősnek. De erre inkább egy példát. — A gyárban többen ismerik annak a fiatal házasembernek az esetét — eleveníti fel a történetet aki egy üdülőbeli ismeretséggel családi köteléket bontott. Ez a fiatalember csak egy személyre kapott beutalást. Igaz, ami vele megesett, nem törvényszerű, de ilyesmivel is számolnunk kell. Ugyanis a tánchoz, szórakozáshoz partnerre van szükség. Egyedül unalmas a pihenés. Ez a fiatalember is keresett magának egy társat, aki szintén egyedül nyaralt. Az ismeretségből azonban otthon válás lett. — Ezért intézzük azután úgy — folytatta Pantl elvtárs —. ha valaki beutalói kér: férjet, feleséget lehétöleg együtt, egy helyre küldünk. Mert így van ez rendjén. — Sok érdekessége van a munkánknak — így Pantl elvtárs. — Tréfás esetek is adódnak. Egyeseknél megfigyeltem, ha néhány napon át előre köszönnek, számításba vehetem: biztosan beutalóért jelentkeznek. Megtörtént már az is, hogy némelyek azután ismét nem ismernek meg, csak a következő évben. De ez csak tréfa. Általában nem ilyenek az emberek. Az üdülésből küldött üdvözlő lapokból egész gyűjteményem van már. Jól is esik az ilyen figyelmesség ... Pantl elvtárs üd.ülési felelős. A szakszervezeti tisztségek közül nem a legnagyobb ez. Ám a funkciókat mindenkor azok viselőinek munkája emeli rangra. Pantl Jenő pedig szeretettel, szinte atyai gondoskodással látja el ezt a feladatát. — Nem olyan nagy dolog az, amit én csinálok — jegyezte meg beszéloetésünk végén. — Ne írjon rólam. Az ember tartozik annyival dolgozótársainak, hogy amit lehet. megtegyen értük. Ez igaz. de azért mégis dicséretet érdemel. Dudás János 1 N Házinyúl-értékesítési szerződést kötnek a földmüvesszövetkezeíek
