Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
FES T ME tl k^Cirlap 1959. AUGUSZTUS 2 VASÁRNAP DUNAVARSÁNYISÉTA Régóta készültem mér Du- navarsányba. Több mint egy hónapig melengettem a gondolatot, de az utazás valahogy mindig elmaradt. S végre, amikor kijutottam, saját bőrömön tapasztaltam a közmondás igazát: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Kiderült, hogy megelőztek, s egy nálam fürgébb kolléga már megírta mindazt, amit én csak akartam. De ha már itt vagyok, nem megyek vissza az első vonattal — morfondíroztam s elindultam végig a Petőfi utcán. Jó irányt választottam, mert az első saroknál a tanácselnökhelyettessel, Árgolás elvtársnővel találkoztam. — Ha úgyis ráér, kísérjen el egy darabon, csak ide megyek a szomszédba, megnézni, mit csinálnak a fiaink. Hát a „fiaink” az iskolaépítőket jelentette, akik a szomszédos utcában úgy dolgoztak egy épületen, hogy öröm volt nézni. Nem vagyok szakembere az ilyesminek, de azért a puszta falakról is láttam, hogy szép, modem épület lesz. De halljuk az építésvezetőt: — Hat tantermet építünk, végig üvegfallal. Az épület emeletes, az emeleten kap helyet a nagy előadóterem, szertárak stb. Lesz itt minden, nevelői szoba, zsibongó, zuhanyozó. Az iskolaépülettel egyidejűleg dolgozunk a kétszobás összkomfortos nevelői lakáson. Hallván, hogy erről beszélgetünk, odajön az egyik munkavezető: — Szerintünk túl nagyra méretezték ezt a lakást. Jobb tervezéssel még egy garzont is ká lehetne szorítani belőle. Most rnég lehetne segíteni. Ebből aztán egy kis vita kerekedik, azzal az eredménnyel. hogy majd megvizsgálják újra a tervrajzot. Mindenesetre, túl sok idő már nincs erre, mert december 31-ig át kell adni az épületet. Az utca másik oldalán is félig felhúzott falak. — Ebből mi lesz? — érdeklődöm Árgolásoétől. — Itt épül az orvosi lakás és a rendelő. Szegény doktorunk már két éve kínlódik lakásgondokkal. Alig várjuk már, hogy rendes rendelőnk legyen. A községfejlesztési alap terhére veszünk fel hitelt, úgy folytatjuk az építést. A kérvény már elment, most a választ várjuk. Ha minden jól megy, a télen ide is be lehet költözködni.;. Nyitott üzletajtóból kellemes hűvös csap meg a nagy melegben. — Menjünk csak be, nézzen körül, milyen tisztaságot talál itt — unszol vezetőm. Máris a szövetkezeti hentesboltban vagyunk, ragyogóan tiszta, csempézett falak között. ahol a hentesmester — barátságosan mosolygó asz- szony! — Ügylátszik, nőuralom van Dúnavarsányban — jegyzem meg. Sosem hallottam, hogy asszony a községi hentes. — Miért ne? Harmincnégy éve dolgozom a szakmában. Megtanultam én az uram mellett mindent, egyedül csontozom, trancsírozom még a marhákat is. Aztán az is kiderül a beszélgetés során, hogy Gulyás József né két lányt is felnevelt, a kisebbik pénztáros a háziipari szövetkezetben. Háziipari szövetkezet. Erről nevezetes a környéken Duna- varsány. Járnak ide dolgozni Dunaharasztiból, Taksonyból, Délegyházáról, sőt Kun- szentmiklósról is. Farkas István vezetésével az egykori kilerw lányból álló kiscsoport komoly üzemmé nőtt. — Évi két és félmilliót forgalmaznak. Termékeik egyrésze külföldre kerül. Hogy mit is csinálnak? Elsősorban kesztyűket. Bőrből, narspából, s újabban nylonból. Készül itt minden fazon, a gépi munkától a legigényesebb kézi munkáig. Van olyan asszony is, aki a havi kétezret megkeresi. Persze, a nagy átlagnak nem megy ennyire a munka, de az 1000 —1200 forint jó jövedelmet jelent minden családnak. Újabban női szoknyát és blúzt is készítenek. Bevált, olyan kapós az árujuk, mint a cukor. Ma már ennek a részlegnek is 150 bedolgozója van. Megpihenni a szövetkezeti cukrászda mellett most megnyíló sörkertbe mentünk. Illetve csak mentünk volna, mert — hétköznap délután lévén —, ugyancsak nagy volt a csend. Huszonnégy kékrefes- tett asztalt számoltam meg, felborított székekkel, s vendégként tyúkok kapírgálták a sódert. — No, nem kell azt hinni, hogy mindig így van — nevet Árgolásné. — Szombat- vasárnap mozogni is alig lehet, olyan sokan vannak. — Már a megnyitás is nagyon jól sikerült — kapcsolódik a beszélgetésbe a cukrászda vezetőnője. Szólt a KISZ zenekar, s mindannyian örültünk, hogy végre nekünk is van zenés kerthelyiségünk. Persze, tovább szépítjük. Az oszlopokra lampionokat szerelünk és virágkosarakat. De most már, ha törik-sza- kad, férfival is beszélek! Ök is mondják el, mit tesznek, mit dolgoznak a községben. S ha a „farkast” emlegetik, megjelenne Ez esetben Melczner Gyula mezőgazdasági előadó személyében. Hamar találunk beszédtémát, hisz Melczner Gyula nagy szerelmese szakmájának. Nevét a községen túl is jól ismerik sikeres kísérletező munkásságáról. — Korán kell kezdeni, megszerettetni a mezőgazda- sági munkát •— mondja. Már a gyerekkorban. Mi az iskolában iskolakertet létesítettünk. Volt kb. 300 négyszögöl üres területünk, ezt használtuk fel. ötvennégy parcellára osztottuk fel és ezekbe ipari és dísznövényeket ültettünk. A gyerekek egész évben nagy szeretettel ápolták az osztályuknak jutó részt Tizenkét-tizennégy évesnek látszó kisfiú lép hozzánk. Szerényen érdeklődik, mikor lehet a csemeíésben kapálni? — Akár holnap reggel. Jelentkezz az erdésznél, az majd útbaigazít. Az országos fásítási terv keretében Dúnavarsányban 51 holdon fásitottuk. Az ősszel és tavasszal ültették ki a szil-, juhar- és tölgycsemetéket. Szépen fejlődésnek indultak, s egyúttal jó kereseti forrást is jelent ez a fiúknak; ők vették gondozásba a fákat. Olyik gyerek a napi 40 forintot is megkeresi, de az átlagnak is jut 15—20 forint. Ez a munka áprilistól .augusztus végéig tart, tehát éppen a szünidőre esik. Az életrevalóak megkeresik itt jövő évi iskolai kiadásaikat. Esteledik. Pöfögve fut be a vonat Budapestről, egyszeribe tele lesz az eddig kihalt állomás siető emberekkel. S mire az óra mutatója öt percet halad előre, már újra csöndes az épület s szerte az utcákon kopognak a hazatérők léptei. Dunavarsá- nyon is vége egy napnak. Komáromi Magda Jól dolgoznak a községi csoportok, javul a vizsgálatok színvonala A dobosi járás népi ellenőreinek munkájáról A közelmúltban a dabasi járásban is megalakultak a népi ellenőrzés község; csoportjai. A népi ellenőrzés további szélesítésének, a tömegkapcsolatok javításának új formája ez, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az új forma kiválóan megállja helyét. Növekedett a járásban — elsősorban a községi csoportok felállításával — a népi ellenőrök száma, akik társadalmi munkában végzik a köz számára nagyon hasznos munkájukat. Az eddig; negyvenhéttel szemben jelenleg 68 ellenőr dolgozik a járásban. Az év első felében a járás népi ellenőrei öt országos vizsgálatban Vettek részt, s így vizsgálták a földművesszövetkezeti szervek általános gazdálkodását, a magánkisiparosok tevékenységét, a kisipari termelőszövetkezetek rendeltetésszerű működését, a vendéglátóipar helyzetét, valamint a községfejlesztési alapok 1958. évi felhasználását. A vizsgálatok mindenütt megállapították, hogy valamennyi területen jelentős fejlődés tapasztalható, ugyanakkor felfedtek egy sor olyan hibát, amelyek megszüntetése jelentősen megkönnyíti a lakosság helyzetét. A földművesszövetkezeteknél végzett vizsgálat során például megállapították, hogy a Ka- kucsi Földművesszövetkezet rosszul tárolja a kölcsönzésre szolgáló kisgépeket. Azóta megoldották ezt a kérdést, de a népi ellenőrök vizsgálatának eredménye az is, hogy a szikvízüzem ma már nagyobb kapacitással dolgozik, s hogy a földművesszövetkezet termelési felelőst állított be. A kisiparosoknál és a ktsz- eknél végzett vizsgálatok több érdekes megállapítást tettek lehetővé. így például A 101-es típusú, elektroncsövekkel működő statisztikai adatfeldolgozó célgép óránként 27 000 lyukkártyát dolgoz fel különböző kombinációkban. A képen: Petőcz I.ajos kapcsoló beállítja a gép kapcsolótábláját + + A próba-népszámlálás adatfeldolgozása a „táblázó” gépteremben (MTI-foto — Müller Lajos felv.) 1 '‘SSSSSSSS//SS////SSSSSSSSSSS/S/SS/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS* Hová lett a határosat*? Csaknem háromszáz £ővá- rosi dolgozó — munkások, tisztviselők és kisiparosok, valamennyien a Duna szerelmesei és a Szentendre; sziget régi nyári látogatói — nagy örömmel fogadták 1954-ben, hogy Pócsmegyer község tanácsa házhelyet juttat számukra Surány-nyaralótele- pen. Igaz, hogy a jelzett időben a községi tanácsnak már nem volt erre törvényes felhatalmazása, s a juttatottak — feltételezhetően jóhiszeműen — arra sem gondoltak, hogy házhelyet az előző években is csak azok a községbeliek igényelhettek, akiknek lakóházuk, telkük nem volt. Négyszögölenként 4—8 forintos áron kapták a házhelyet, átvették, kifizették, s vállalták azt a kötelezettséget is, hogy a telken hat hónapon belül megkezdik és két éven beliül befejezik a lakóház építését. Nagy részük határidőn belül eleget tett ennek a kötelezettségnek. Igaz, nem egy közülük „elfelejtette” előbb beszerezni az építési engedélyt. Két boldog nyarat töltöttek már el a szigeten az új telek- és háztulajdonosok, amikor 1956-ban a felsőbb hatóságok : rájöttek a szabálytalan ház- | hely-juttatásra és azt megsemmisítették. Persze, a su- : ránytelepi juttatottak meg- ! mozdultak erre és keresni i kezdték a maguk igazát. Hi- i vatkoztak a sok építkezési i költségre, kérték, hagyják meg őket tulajdonukban, a 'juttatott telken felépült nyá- í rí lakokban. Időközben az állam; tartalékföldekből kihasított házhelyek eladását újabb törvényes rendelkezés az OTP-re bízta, s most már a község a takarék útján kívánta értékesíteni a házhelyeket, vagyis felhívta a magukat tulajdonosnak tartó embereket, hogy az OTP által megszabott és a juttatott telek ára közti különbséget záros határidőn belül fizessék meg. Néhány surányte- lepi ennek a felhívásnak eleget tett ugyan, de kétszáz- nyolcvanan nem voltak hajlandók rá. Ezek a megyei tanácshoz fordultak és el is érték, hogy a tanács vizsgálatot rendelt el, amelynek be- fejeztéig az előző határozat végrehajtását felfüggesztette. ül z ember évezre- ^ dek óta műveli a földet. De vajon lehet-e növényeket talaj nélkül termeszteni. Azt hinné az ember, hogy ez lehetetlen, ám már K. A. Tyimirjazev és D. N. Prjanyisikov orosz tudósok bebizonyították, hogy növények talaj nélkül is termeszthetők. Ezt a módszert alkalmazzák a leningrádi állami egyetem munkatársai és a városi melegágyi kombinát növénytermesztő dolgozói. A kombinát egyik üvegházában szokatlan kép tárul elénk: kis furatokkal ellátott, 15 centiméter átmérőjű cementcsövekből uborka hajtások dugják ki a fejüket. Talaj helyett ásványi sókat tartalmazó táplálóoldattal töltötték meg a csöveket, Az oldatZöldségtermesztés — talaj nélkül ban olyan ásványi elemek vannak, amelyek többségét rendszerint a talaj is tartalmazza. A növények nem érzik a talaj hiányát: bőségesen megkapják mindazt, ami fejlődésükhöz szükséges, mivel az oldat sóösszetétele könnyen szabályozható. A termés nem volt rossz. Egy négyzet- méternyi hasznos területen 35,8 kilogramm uborkát és 16 kilogramm paradicsomot termesztettek. A talaj nélkül termesztett zöldségfélék íze semmiben sem különbözik a „hagyományos módon” termesztett zöldségféléidétől. A növények táplálására az alábbi összetételű oldatot használják (1 tonna vízre számítva): 500 gramm kálisalétrom, 350 gramm szuperfoszfát, 300 gramm mag néziumszulfát, 200 gramm am- móniumsalétrom, 6 gramm vasklór, 0,72 gramm borsav, 0,45 gramm mangánszulfát, 0.06 ciríkszulfát és 0.02 gramm rézszulfát. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a talaj nélküli paradicsomtermesztés be n a bokrokon több virág képződik és nagyobb lesz a termés. A talaj nélküli paradicsomtermesztési módszernek más előnyei is vannak. Így például a növényeket nem támadják meg a kártevők, mivel hiányzik a fertőzés fő fészke: a Vonatkozott ez azokra is, akik építési engedély nélkül építkeztek, s ezért házukat le kellett volna bontaniok. Az évek óla húzódó ügyet Surány-nyaralótelep üdülői érdekeinek figyelembe vételével nemrég intézte el a megyei tanács. Határozata szerint mindazoknak, akik házépítési kötelezettségüknek eleget tettek, akár építési engedéllyel, akár anélkül építkeztek, meg kellett hagyni tulajdonukban a telkeket. A 77 899/1959. számú határozatot a megyei tanács építési osztálya Pócsmegyer község tanácsához való továbbítás céljából megküldötte a szentendrei járás tanácsának, ahová azonban úgy látszik a mai napig sem érkezett meg. Érdeklődésünkre ugyanis a járási tanácsnál közölték velünk, hogy ilyen határozat létezéséről csupán az érdekkeltektől hallottak, hozzájuk ebben a tárgyban semmiféle határozat nem érkezett. Ilyen körülmények között hivatalosan még mindig nem tudják Surány-nyaralótelep nyaralóinak tulajdonosai, hogy megmaradhat-e tulajdonukban telkük és házuk. KOCSISOKAT és 1IAKOIIÓKAT felveszünk. Kereseti lehetőség: 1500—2000 forint. Munkásszállást, munkaruhát biztosítunk! É. M. 2. számú Szekér- és Kordély- fuvarozó V. Vác, Miklós- major talaj. A melegágyi j gazdaság üzemelte- ] tése is olcsóbb, hi-; szén nincs szükség öntözésre, gyomlá- j lásra, talajlazításra, ami csökkenti a növényápolási költsé- gehet. A munka tulajdonképpen abból] áll, hogy a tápláló oldatot villanyszi- j vattyúval a csövekbe j juttatják. Fontos körülmény i az is, hogy az ön-i költség jelentősen i csökken: egy kilo- i gramm paradicsom \ termesztési költsége i 36,6 százalékkal ki- i sebb. mintha talaj- \ ban termesztenék. \ » A biokémiai elem-! zések szerint a talaj! nélkül termesztett \ paradicsom tápértéke\ nem marad el a ha- j gyományosan. tér- i mesztett paradicsoméi mögött. sőt száraz- \ anyagot, cukrot, C- i vitamint tartalmas; a i termés sav- és fehér-! jetartalma azonos. azt, hogy a magánkisiparosok j legtöbbjénél baj van a könyv- i vezetéssel, ami az adóbevallás i alapja, s így ellenőrizhetetlen, i hogy az adó valóban tényle- j ges forgalom után kerül-e be- i fizetésre. A ktsz-eknél javítani kell a lakosság felé tör- i ténő szolgáltatások mennyi- í ségét és minőségét is. A leg- : több szabálytalanságot a népi ellenőrök a vendéglátóiparban találták. Az azóta megtett intézkedések ugyan javítottak a helyzeten, de további ellenőrzésre van szükség. A járási népi ellenőrzési bizottság saját munkaterve alapján ellenőrizte a 3004. sz. kormányrendelet végrehajtását a községekben, s tizennyolc vizsgálatot végeztek terven felül. így többek között megvizsgálták a járás kenyér- és húsellátását, s a vizsgálat megállapításai alapját képezik egy sor sürgős intézkedésnek, amelyeket a járási sütőipari vállalatnak kell végrehajtania. A járási népi ellenőrzési bizottság a második félévben aktívaülés megtartását tervezi, ahol megtárgyalják a népi ellenőrök eddigi munkáját s i a további feladatokat. ! Huligánbandák garázdálkodnak : Párizs utcáin Franciaországban ugrássze- ; rűen emelkedett a fiatalkorú ; bűnözök száma — írja a New ! York Herald Tribune. — ! * Bandákba tömörült 10—20 i éves suhancok tartják rémü- < leiben Párizst és más nagy- ! városok utcáit. Nemrég nyíl- i vánosságra hozott adatok i szerint csupán Párizsban ! nyolcvan, körülbelül tízezer; suhancot tömörítő gengszter- < banda garázdálkodik. A fia- ! tál huligánok szívesen tán- : colnak rock and rollt, még > szívesebben lopnak robogókat, § nőket zaklatnak, betörnek. j Népszámlálási előkészületek A Központi Statisztikai Hivatalban már készülnek az 1960. január 1-én kezdőit) népszámlálásra. Ez lesz az első olyan népszámlálás, amelynek adatait teljes egészében gépi úton dolgozzák fel. Száztíz darab speciálisan erre a célra készült adatfeldolgozó gép áll majd munkába és segítségükkel lényegesen meggyorsul az adatok kiértékelésének hatalmas munkája. A technikai személyzet most a próba-népszámlálás adatainak feldolgozása közben ismerkedik a modern gépekkel.
