Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

1953. AUGUSZTUS 19. SZERDA wecke» 'iACirlap — Ez az első kötet. Miről szól majd a második? — A második kötet címe: Kalendáriumok könyve. Eb­ben a korabeli váci kalendá­riumok alapján dolgozom fel a téma második, érdekes ré­szét, a nép ismeretvilágának gazdagodását. Jelenleg az elő­készítésinél tartok. —» Ezt is a kataszterezéd mellett csinálja? — Nem. 1958 szeptemberé­ben — sajnos! — leállították a további térképezést; Több­szöri sürgetés ellenére sem sikerült megnyugtató szerve zeti formát találni e. hatal­mas értéket képviselő, fontos kataszterek további folytatá­sára. — Ezek szerint csak a könyvével foglalkozik? — Nem; Kidolgoztam —< nyelvészeti alapon — a nép­dalszövegek típuscsoportosítá­sának egy olyan újszerű rend­szerét, amely — szerintem —* évszázados szakmai problé­mákat old meg. Míg beszél* elém tesz egy fényképet. — Látja ezt a házat? —1 Itt dolgozott Máramarossy Gott­lieb Antal, a váci nyomda második tulajdonosa. Ó volt a nyomda igazi, nagy fellen­dítője. Két fióknyomdát léte­sített az országban, mégis koldiusszegényen halt meg; Kinyomoztam, hogy jövőre lesz születésének 200. évfor­dulója. Jó volna, ha Vác vá­rosa —■ a Hazafias Népfront­tal karöltve — emléktáblát helyezne erre a házra. Ambró Ferenc, az első nyomdász emlékét mér régóta őrzi a róla elnevezett utca. Ezt Gott­lieb Antal is megérdemelné! Sokat tett a magyar könyv- nyomtatásért és azért, hogy a nép minél közelebb jusson az írott irodalomhoz. Vác „az utak és ütközetek városa” —■ ahogy Pogány Péter, a történelmi háttér festésénél írja — ismét gazda­godott, egy elfelejtett, érde­mes ember újrafelfedezésével* aki nemcsak a városban len­dítette fel a nyomdaipart, ha­nem a megyéből, a szomszé­dos Nógrádból és az ország nagy részéből idesereglett vá­sári „sofcadalomnak” is hir­dette a kultúrát, a nyomta­tott szó erejével.­Sokat ír erről Pogány Pé­ter. A könyv alapján kirajzolódik az öreg Go-ttlieb, amint ott áll a könyvei között a pony­vasátorban. Megelevenedik az akkor négyezres kis város, a nagy vásárok forgataga és a hosszú téli estéken Kádár Istvánnak Históriájá-t avagy a lottó-tanácsadót böngész­gető kereskedők, parasztok. ; A Vácott, 1799 utáni évek- : ben megjelenő első lírai an- ! tológiánkról a második kötet- : ben ír a szerző. De az írás i mellett a kataszter-munkát is i szeretné tovább folytatni* hi- ! szén tulajdonképpen ez ve- ! zette el a könyv megírásá- i hoz. Murányi József VSSSSSSSSSSSSSSSJ filmh'irek ÜJ FILM készült a Moszfilm Stúdióban, A NAP MINDENKI­NEK VILÁGIT. A történet egy fiatal szovjet tanító életével is­mertet meg, aki a Nagy Honvédő Háborúban elveszti látását. Hatal­mas megrázkódtatás után talál magában erőt, hogy újra talpra álljon és legyőzze a sötétséget. A filmet Vojnov rendezte, főszerep­lői: Zubkov, Alesnyikova és Kon- juhova. ★ MARCEL PAGNOL: MARIUS című színdarab trilógiájából zenés filmet készítenek Hollywoodban Joshua Logan rendezésében. Az új film címe FANNY, címszerepét Audrey Hepbum, Caesar szerepét Maurice Chevalier alakítja. •k A TAORMINAI SZÍNHÁZBAN adták át a római Opengate Club aranyszobor és aranylao díjait a filmszínészek és filmrendezők ré­szére. Aranyszobrot nyert Anna Magnani, Jean Gabin és Deborah Kerr, a filmrendezők közül pedig Alberto Lattuada. Aranylappal Susan Haywardot tüntették ki a NEM AKAROK MEGHALNI című filmben játszott szerepéért, to­vábbá Sophia Lorent a FEKETE ORCHIDEA és Renáto Russelt a POLTCARPUS című filmben nyúj­tott kitűnő alakításáért. test, és a stílus tovább csi­szolt fordulatait. Szívéhez nőtt az az izgalmas munka, ahogyan művét megalkotta. Igaz, egyetemi évei alatt ösz- szegyűjtött Göcsejből vagy kétkötetnyi népmesét — mégis ez a mű az első nyom­tatott alkotása. Címe: A fol­klór és irodalom kölcsönha­tása — ,a régi váci nyomda működése nyomán. A kötet a Tudományos Akadémia Iro­dalomtörténeti Füzetek soro­zatában jelent meg. Jelentős tudományos ér­ték és izgalmas olvasmány. 1770-től 1823-ig egy változó, lassan magára találó kor né­péinek kulturális életét mu­tatja be, abból az időből, ami­kor kiadók, lektorok, köny­vesboltok és a népműveléssel foglalkozó munkatársak he­lyett nyomdászok elégítették ki a nép művészi és tudomá­nyos érdeklődését, amikor a nyomdászok vezették el a népet az írott irodalomhoz. Vékony ponyvafüzetekben, kalendáriumokban adták ki (a meséket, dalokat, tréfás és j hasznos rigmusokat, külön- Sböző betyár- és egyéb histó- ! riákat. | ! Pogány Péter monográfiája ■ (első a maga nemében!) az el­felejtett, de egykor országos- >hírű váci nyomda története 'tükrében mutatja meg ezt a > folyamatot Rávilágít arra > az érdekes kölcsönhatásra, Samelyet a népi művészet * (folklór) váltott ki az irodalmi «életben és a könyvnyomta­> tásban — és arra, hogy ezek !a sajtótermékek hogyan fej­lesztették, gazdagították a nép ! érzelemvilágát, tágították is- j méretének határait. ! — Hogyan készült a könyv? ! — kezdem meg a hivatalos in- ; térj út — 1951-ben kei ültem a [Népművészeti Intézethez. Mu- ! haray Elemér, a néprajzi osz- ! tály vezetője, a művészeti I csoportok lelkes szervezője, i támogatója, akkor kezdte el i a follklór^kincs különböző : ágainak országos térképezését, kataszterét. Én a népköltésze­tet kaptam. Az összegyűjtött 200 000 strófa rendszerezését kezdtem. Kéziratos és publi­kált dalok szövegi és törté­neti vizsgálata során jutottam el az egyik fontos forrásig, a vásárokon megjelenő, közked­veltségnek örvendő „népi ponyvákig”. így bukkantam a váci nyomda gazdag kiad­vány gyű j ternény ér e. — A téma rendkívül érde­kesnek ígérkezett. És — mi­vel félnapos állásom van az intézetnél — ötvenötben hoz­záfoghattam a könyv írásá­hoz. munkás- vagy paraszt- ^ származású. A munkás-parasztfiatalok na- 5 gyobb számú jelentkezésében $ — mondották a minisztérium- $ ban — egyaránt szerepe volt $ a társadalmi szervezetek fel- $ világosító munkájának, vala- $ mint a társadalmi tanulmányi $ ösztöndíj bevezetéséről szóló $ kormányrendeletnek. Az üze- $ mek, intémények 530 — túl- J nyomó többségében munkás- $ vagy parasztszármazású — 5 fiatalt küldtek ösztöndíjjal 4 továbbtanulni. Ezek közül $ 415-en megfeleltek a felvételig vizsga követelményeinek. Az $ Ösztöndíj ascík nagy többsége ^ korábban már dolgozott vagy $ az üzemi munkások gyenme- $ keiből kerültek ki. Az, hogy ^ bizonyos részük ebben az év- ^ ben nem kerülhetett az egye- ^ temre, annak tudható be, ^ hogy az ösztöndíj-rendelet ké-^ sői megjelenése miatt nem ^ vehettek részt a felvételi í; vizsgákra előkészítő tanfolya-1 mokon. E tapasztalatok alap- ■; ián § jövőre időben, nagyobb ^ gonddal készítik eiő az ^ ösztöndíjasok felvételét. $ Az 1959—1900-as tanévben ^ a felsőfokú oktatási intézmé- ^ nyekbe felvett diáitok mint-^ egy 14—15 százaléka előzete- ^ sen már egy vagy több évig ^ részt vett a termelőmunká- ^ ban. Ez a szám kétszerese a ^ tavalyi arányszámnak; ' § Július végén fejeződtek be ^ a felvételi vizsgák az egyete- ^ mek és főiskolák ősszel in- dúló első, nappali évfolya- | maira. A Művelődésügyi Mi- $ nisztérium tájékoztatása sze- | rint ebben a tanévben ^ a tavalyi ötezerhatszázzal ^ szemben 7500 fiatalt vesz- ^ nek fel a felsőfokú ok­tatási intézményekbe. | A létszámgyarapodás jelentős § részben a felsőfokú tanító- és ^ óvónőképző intézetek megin- ^ dulásából adódik: e főisfco- ^ Iákra idén vesznek fel elő- | szőr hallgatókat, szám sze- rint kilencszázat. ^ Míg egyes karokra túl so- ^ kan jelentkeztek, más karc­okon a jelentkezők alacsony ^ száma miatt pótfelvételt kel- ^ lett hirdetni. A pótíelvétetek- ^ re a jelentkezési határidő ^ egyébként « augusztus 18-án, | kedden zárult, ^ a felvételi vizsgákat ^ augusztus 25—szeptember 5 között tartják. ^ A beérkezett jelentések sze- ^ rint az idei felvételekkel to- § vőbb javult egyetemeinken if és főiskoláinkon a munkás- ^ és dolgozó paraszt származású k fiatalok arányszáma. § A tavalyi 51,8 százalék- ^ kai szemben az új első * évesek 54—55 százaléka Kedden zárult az egyetemi pót jelentkezés 7500 fiatalt vesznek fel az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira Emelkedett a munkás- és parasztszármazású diákok arányszáma Az albérleti szoba tele köny­vekkel, kéziratokkal, újsá­gokkal. A fiatal kutató fel­csillanó szemmel beszél a vá­ci vásárokról, aztán hirtelen átcsap a hely. és időmegjelö­lés nélküli nyomtatványok egyetlen kutatási alapjára: a helyesírás, a képdúcok, és a betűtípusok különbségeinek fejtegetésére. Újra témát vált, az íróasztalhoz lép, fényképe­ket, feljegyzéseket mutat. Aztán hirtelen elhallgat. — Ne haragudjon, nem tu­dom négy év munkáját egy rövid beszélgetésbe összesű­ríteni — mondja. — Annyi érdekes probléma, eredmény, most nem is tudom, melyik­ről beszéljek. Egy öregebb író nyugodtan leülteti az újságírót: ez és ez a legérdekesebb, erről írjon, fiatal barátom. De Pogány Péter még mámoros első könyve megjelenésének iz­galmaitól. Míg írta, megszere­tett minden adatot, tényt, minden érdekes következte­\<yi kúntw ej izejzőfe ! Juhász Jenő festöművési kiállításáról A kiállításon méltán kelt fel­tűnést mind témában, mind művészi megfogalmazásban ez az érdekes alkotás. Mi voltaképpen ennek a Lenin-képnek a története? — Másfél éves párizsi tar­tózkodásom alatt délutánjai­mat mindig a Café Rotonde- ban töltöttem kis társaságom körében — eleveníti fel a művész. — Megszokott aszta­lunk közelében volt az emig­ránsok törzshelye. A mellet­tem ülő fiatal spanyol festő minden alkalommal kitar­tóan figyelte az emigránsok asztalánál ülő, magas hom- lokú, érdekes arcú, ötven év körüli férfit, akit úgy em­legetett, mint „professeuer russe célebre radicale, trés radicale” (híres, radikális elvű orosz professzor, de igen radi­önarckép 1949-ből t A művész élete nagyon i küzdelmes és hányatott volt, : sokszor nehéz betegségek ki- í nozták. De alkotókedve, töret- : lenül lobogott és lobog ma is. : A kedves tájképek, a vará- í zsos színhangulatú élet-ke- í pék, lendületes, történelmi j kompozíciók mind az élet ne- : hézségein felülemelkedő mű- i vészi ihletről tanúskodnak. : VE. : Szentendrén, a Ferenczy "Károly Múzeumban kiállítás nyílt meg vasárnap délelőtt 'Juhász Jenő festőművész kö­zel 100 alkotásából. Mintegy ‘60 év munkáját, számos olaj­festményt, akvarellt, rajzot láthatunk, Onódi Lászlóné művészettörténész és Ilosvai Varga István festőművész ar- tisztikus rendezésében. Juhász Jenő érdekes, sok­oldalú egyéniség. A művésze­tek közül nemcsak a festé­szet érdekelte, hanem hosszú esztendőkön át, mint újságíró dolgozott, sőt, elkalandozott a szépirodalom területére is, és drámai hangvételű ver­seket, novellákat írt, több közgazdasági cikke és szo­ciográfiai tanulmánya is meg­jelent. Az ecsethez először 19 éves kális). Ez a fiatal spanyol volt ^ az összekötő a két asztal kő- ^ zött, ő hozta a híreket, mesél- ^ te el a fontos eseményeket; * az orosz professzorról pedig | azt mondta, hogy tanításai- s nak egyszer még az egész vi- s lúgon visszhangja lesz. És ez | a professzor — Lenin volt. ^ Festményem az emigráns asz- í ..... _ , „ § k orában nyúlt, akkor festette a „Hályog osszemű öreg ha­jóskapitány”-1, amelyet a Mű­csarnokban állították ki. Bál szülei kényszerítették, hogj jogi tanulmányait befejezze közben festőként is szorgal­masan dolgozott. Először uno­kabátyjánál, Boruth Andoi festőművésznél, majd Berlin­mmmmm Lenin a Cafe Rotonde-ban falnak állít emléket: középen ^ ül Lenin; mellette Maxim ^ Gorkij és Unamuno spanyol ^ egyetemi tanár, filozófus, kő- ^ röttü-k még más menekültek. 4 A kompozíció hátterében munkások állnak a „Café Ro- \ tonde” magas pultja előtt. A ^ bal oldalon pedig a mi kis ^ művésztársaságunk látható. ^ Juhász Jenő különben részt ^ vett az első világháborúban ^ is, harminchat hónapig volt ^ katona. 1919-ben pedig a ^ Földművelési Népbiztosságon ^ dolgozott. 1919. május 1. cí- ^ mű kisméretű olajfestményén ^ a felvonulásról hazatérő óbu- ^ dai munkásokat ábrázolja a J vörös zászlókkal fellobogó- í zott Lánchídon. £ £ ben és a müncheni akadé­mián tanult, végül Hollósy Simonnál. 1908-tól 1913-ig számos külföldi tanulmány­utat tett, járt Franciaország­ban, Hollandiában, Angliá­ban és Németországban. 1913- ban Párizsba költözött, s a Világháború kitöréséig, ott élt, Ebből az időből számos, han­gulatos, vonzó városképe szár­mazik, mint például: a Notre- dame, a Szajna-híd, a Párizsi részlet, a Boulevard St Michel sarka. 1 De a legizgalmasabb élmé­nyét, Leninnel való párizsi találkozását, amely rendkí­vül szuggesztív hatást gya­korolt rá, csak 1948-ban örö­kítette meg egyik festményén LELKES MIKLÓS: ÉGI HÁBORÚ Vérpiros a felhő orra: Belekóstolt .jól a borba! Nem kutatom, hol szerezte — Ettől van most duhaj kedve. Felesége érte eljő: Rég volt ez is pajkos szellő! Goromba szél a vén banya, Becézgesse a nyavalya! Szegény felhő fülét fogva Alaposan felpofozza! Jaj, és miket sipít szája Nem illik ám az újságba! Olvasó e verset látva Fejét buzgón megcsóválja Ekképp szól a nagyfröees mellett: „A költők mit kerepelnek?! Ök inkább az égre néznek. Pedig lent is akad részeg!” Y/SSS/SSSSS//SS///SSSS//SSSSSS//SSSfM/SSSSSSSSSSS///SSSSSSSSSSSS/A Udvar az Iskola utcában KOPOGTATÁS NÉLKÜL — Nagyon. — Talán nem járt még kül­országban?-— Dehogynem! Hajaj! Hosszú éveket húztam le a katonaságnál, még a Ferenc- József-i időkben. Akkoriban pedig, különösen a háború idején sok földet bejárt a „bundás”... És az idegenlé­gió ... Marokkó;.. Afrika__ T izenkettea mentünk annak­idején Gödöllőről, a huszas években, tizenegyen haza­tértünk ... De azért, ha so­kat láttam is, még mindig! szeretek idegen tájakról, né- j pékről olvasni... Igen, ez | nagyon jó lesz... Mikorra , kell visszahoznom a hat | könyvet? .:. Másodikára? ... ] Ö, addig én mégegyszer for- ] dúlok! (Percekbe telt, amíg a \ könyvtárosnő a kívánt út- \ leírásra bukkant, olyan könyv- \ re, amit a bácsi még nem olva- \ sott. De nem sajnálta a fárad-] Ságot, a jó könyvtáros soha- \ sem sajnálja. És talán ez a ] titka — nem pedig a Széché- ! nyi Könyvtár 400 kötete —,: hogy Gödöllőn nyáron is ol- \ vasnak az emberek. Kopogta- ! tás nélkül járnak ide, a könyv- \ tárba ők is, mintha hazatérné- \ nek.) ! G, L. : tavalyiakkal. Június: 2329, július 2292.) — Ezernél is több az emel­kedés. Mi a titka? (Gondolkodik. Keresi a fele­letet. Végül bizonytalanul, ta­lálgatva mondja): — Kaptunk négyszáz köny­vet a Széchényi Könyvtár­tól... Esetleg ezért... Uj .művek — magasabb forga­lom ..: (Az olvasóteremben temp­lomi a csönd. Csak az olva­sott újságok lapjai zizzennek halkan, mint ahogyan a reb­benő madárszárnyak surrog­nák. Négyen böngészik az újságokat, folyóiratokat, egy fiú a lexikont bújja. Talán rejtvényfejtő, talán minden hétre beosztott magának az ABC betűiből egyet-egyet, hogy így ismerje meg a vilá­got. Akad azonban itt olyan is, aki másképpen teszi ugyanezt. Odakinn a köl­csönzőben idősebb, jól meg­termett férfi, a Gödöllői Gép­gyár kompresszorkezelője vá­logat a könyvék között. Már ötöt félrerakott; három, hu­moros írás, a negyedik Drei­ser Amerikai tragédiája, az ötödik társadalmi regény. Most matat a hatodik után.) — Valami útleírás kellene! — Szereti ezt a műfajt? í (Nyilvános könyvtár ajta- \ ján nem szokás kopogtatni. \ Én is úgy nyitok be, mintha ; saját lakásomba térnék, még <csak köszönést se mormolok, í nehogy megzavarjam a könyv­tárost, aki éppen egy olvasó­inak segít: együtt válogatják a j töméntelen, sok kötet közül a \ „legtesthezállóbb” művet. Egy ! vigyázatlan mozdulat, né- ! hány könyv a kölcsönzőasztal- í ról a földre hullik. A könyv- ! tárosnő felsóhajt: ezzel kez- \ dődvk beszélgetésünk.) í — Jaj, rengeteg a könyv! ! — Hány kötet bújik meg ^ itt? ; — Négyezer. ! — Akkor talán nem is a ! könyv sok, hanem a helyiség \ kicsiny. Gödöllőn, a járási \ könyvtárban elkel ennyi \ könyv. Igaz, talán most, az \ uborkaszezonban ... ; — Ö, nálunk nincs uborka­í szezon! Az elmúlt két évhez í viszonyítva legalább is nincs. I (És kis kartonokat bőn- 1 gészve, számokat sorol): í — Januárban 3432, február­iban 3351, márciusban 3646, I áprilisban 3708 kötetet ad- |tunk ki... Az áprilisi for- } galom yolt a legnagyobb... í — És a nyár? | — Júniusban 3319, júliusban 13347 kötet..; í (összevetem az adatokat a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents