Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

1959. AUGUSZTUS 19. SZERDA

prjr

HEGVEI

&Cirlap

HELVES ÚTON HALAD A MAGLÓIN MICSURIN TSZ

Á név ma is a régi: maglóéi Micsurin Tsz, ám minden egyéb megváltozott. Aki például egy éve látta a szövetkezetei, bejárta földjeit, nem hisz a szemének. Az elmúlt év őszén ugyanis a szakemberek többsége azon a véleményen volt, hogy a magló- di Micsurin és a Törekvő tsz- től, valamint a velük szomszédos gyömrői Dózsa Tsz-től vissza kell vonni a'működési engedélyt. Mindhárman rendelkeztek ugyan a szükséges előfeltételekkel és adottságokkal ahhoz, hogy virágzó, szocialista nagyüzemi módon gazdálkodó szövetkezetté váljanak, mégsem tudtak előbbre jutni:

A vélemények megoszlottak: Voltak, főleg a szövetkezetek gyakran változó vezetői, akik egyhelyben topogásukért csakis a tagokat okolták. Mások a hozzá nem értő, határozatlan vezetőket tették felelőssé a kialakult helyzetért. Elöljáróiban meg kell mondani, hogy nem a szövetkezet tagjai tehettek a sok százezer forintos mérleghiányról és az évről évre halmozódó adósságokról.

Utolsó kísérletként 1959 elején a három, egyébkent összefüggő területen tevékenykedő tsz

1600 holdas gazdasággá egyesült.

Egyidejűleg rátermett, hozzáértő embereket választottak vezetőknek.

— A párt ismeretes év eleji határozata után jelentkeztem én is, és kollégám, Cséke Zsigmond főrevizor falusi munkára — mondta el ideke- rülésük történetét Pálos László, a tsz elnöke. — A Mező- gazdasági Termékeket Értékesítő Pest megyei Szövetkezeti Központ pártszervezetének titkára, s a termeltetési osztály vezetője voltam.

— Az yftlt a. kérésünk — vette ata szót' Cséke Zsigmond —, hogy egy szövetkezethez kerüljünk. így lettem itt főkönyvelő. Nem sokkal előttünk jött a tsz-hez Nagy Miklós, ez a kitűnő mezőgazdász is.

— A maglódi tsz-eket jól ismertük, tudtuk, mire vállalkozunk — toldotta meg az elnök. — Ne vegyék szerénytelenségnek, de úgy érzem, máris sikerült némi eredményt elérnünk;:,

— Valóban — vág közbe Cséke Zsigmond főkönyvelő •—, a változást tényekkel tudjuk bizonyítani. Ez az én tisztem, elvégre én vagyok a főkönyvelő.

— így igaz — bólogatott egyetértőén a mezőgazdász. — A tavasszal az őszi kalászosokat kétszer is fej trágyáztuk,

hengereztük és fogasoltuk. Nem volt véletlen a rendkívül gazdag termés:

— Gondolom, ez volt az első ténykedésük — jegyeztem meg.

— Nem lehet ezt így mondani — felelte elgondolkozva az elnök. — Három tsz-ből egyesült a mi szövetkezetünk. Mindegyikben' más volt a munkaszervezet, egymástól eltérő szokásokat, módszereket kellett közös nevezőre hozni. Amellett nekünk is voltak elképzeléseink.

— Mégis, mivel kezdték munkájukat?

— Az eltelt hónapok bennünket igazoltak. Úgy véltük, csak akkor tudunk előbbre lépni, ha mindent

a tagsággal a pártszervezettel

közösen,

egyetértésiben végzünk.

Anyagilag álltunk a leggyengébben, itt kellett gyökeres változásokat végrehajtanunk — vette át a szót a főkönyvelő. — Megszilárdítottuk a pénzügyi és bizonylati fegyelmet. Tavaly például a raktárból eltűnt 200 mázsa gabona. Száradásra és szemétre könyvelték el. Ma minden fillérrel, minden deka terménnyel el tudunk számolni.

A munkaegységeket ezelőtt a tagok maguk írták be — folytatta az elnök, — Akarva- akaratlanul becsapták magukat is, a tsz-t is. Mi külön munkaegység elszámolót alkalmaztunk. Igaz, ez évi 400 munikaegységbe_ kerül, de máris megtakarítottunk 3800 munkaegységet. Sikerült elérnünk, hogy mindenki csak a valóban elvégzett munkáért kap munkaegységet.

— Gondolom, ezek az intézkedések nem tetszettek minden tagnak?

— Azt nem is lehetett várni. Egyesek ' méltatlankodtak, de ma már belátják, szükség volt a szigorításokra.

— Elégedettek a munkafegyelemmel?

—.Nagyjából — hangzott a válasz. — A tagok ugyan becsülettel, időben elvégzik a kiadott feladatokat, csafchát előfordul még vita. Megmagyaráztuk, hogy a vezetőségi üléseken, közgyűléseken mindenki elmondhatja vélemé- n.vét, vitatkozhat is. Am a határozatihozatal után mindenkitől egyformán megköveteljük a közös érdeket szolgáló feladatok teljesítését, érvényt szerzünk a helyesen értelmezett

szövetkezeti demokráciának.

A szövetkezet tagjai elégedettek a segítségükre jött

kommunista tsz-vezetők tevékenységével. Igaz, jobban kell dolgozniok, nagyobb a fegyelem, mint egyesülés előtt, de látják, ez mindamy- nyiuk javára válik. A tervezett munkaegységrészesedés 40 százalékát — munkaegységenként 15 forintot — havonta előlegként kézhez kapják a tagok. Meglepetéstől nem kell tartaniok, biztos alapokon nyugszik gazdálkodásuk. Félmillió forintot kapnak 65 hízómarhájukért, 12>J tehenük mindegyikétől átlag 15 liter tejet fejnek naponta. Most adja a pénzt a 60 holdas dinnyeföldjük is és 31 holdas, részben öntözéses kertészetük és így sorolhatnánk tovább. Bizonyos, hogy a tervezett munkaegységrészesedés inkább nagyobb lesz, mint kisebb. Ezen munkálkodik mind a tagság, mind a vezetőség.

Tevékenységük kezdetén tartanak a párt hívó szavára a termelőszövetkezetek megsegítésére falura ment kommunisták. Nincs könnyű dolguk a maglódi Micsurin Tsz- ben sem, noha egyre inkább érzik, elképzeléseik valóra váltásában a szövetkezet tagjai becsületük s legjobb tudásuk szerint munkálkodnak;

Csekő Ágoston

Védekezzünk

a burgonyabogár, az amerikai szövőlepke, a pajzstetvek és az almamoly ellen!

Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása

alkalmazni a szövőlepke és ivadékai ellen is.

A fiatal hernyók ellen legcélszerűbb a hektoliterenként 0.80—1 kiló Holló—10 DDT- tartalmú olajos emulziót, az olajos szerekre érzékeny fáknál pedig a DDT 1 százalékos, illetve a Pernit 0,60 százalékos oldatát permetezni:

A gyümölcsösökben a pajzstetvek, az almamoly és a különféle gombabetegségek ellen kell tovább folytatni a védekezést.

Fordítsanak különös gondot a termelők a kaliforniai pajzs- tetű elleni védekezésre, mert a fertőzés az érésben levő gyümölcs értékét nagymértékben csökkenti:

Rövidzárlat bénította meg New York életét

New York történetében egyedülálló rövidzárlat bénította meg a hatalmas világváros életét. A rövidzárlat^ amelyet valószínűleg a hőhullám okozott, az üzletek* irodák és gyárak százaiban bénította meg a munkát. Emberek ezrei szorultak bent a liftekben és a metro földalatti állomásain. Az áramszünet hat fő áramszolgáltatási vonalat érintett és csaknem tízezer szerelőt rendeltek ki a hiba kijavítására. Az áramszünet idején a televízió és a rádió természetesen beszüntette adását, kialudt 9 közúti világítás, a színházak- ban elaludt a villany és az emberek vagy gyertyafény mellett üldögéltek, vagy -- ami New York életében meglehetősen szokatlan — már a kora esti órákban nyugovóra1 tértek. 1 'T^'

I ÜNNEP ELŐTT A ROMÁN I NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN

^ A testven román nép nagy ünnepre készül: augusztus ^ 23-án ünnepli a kommunista párt vezette fegyveres néni ^ felkelés, s vele Románia felszabadulásának 15. évfordulóját, ^ Alábbi képriportunk a román nép életéből ad ízelítőt.

Az abonyiak szívesen veszik igénybe | az áruvásárlási kölcsönt

' Az Abonyi Községi Tanács szombati tanácsülésén meghallgatta az OTP munkájáról Palásti László fiókvezető beszámolóját:

— 1957-ben nyitotta meg kapuit a takarékpénztár. Feladata elősegíteni a dolgozók takarékossági mozgalmát, ezenkívül hitelügyek lebonyolításával, lottó-nyeremények kifizetésével és célhitelek nyújtásával foglalkozik. Az áruvásárlási kölcsönt szívesen veszik igénybe községünk dolgozói — mondotta.

— Ennek keretében csak az!

idei évben 38 motorkerékpár, | számos rádió és egyéb, az igé-| nyéknek megfelelő cikk vá-^ sárlásához nyújtott segítséget | az OTP.

Fortuna istenasszony is ke- 3* gyes az abonyiakhoz, hiszen § ebben az évben három négy- $ találatos szelvény került ki- fizetésre és a tárgynyeremény § sorsoláson is négy abonyi ve-ij hette át nyereményét, össze*| sen tizennégyezer forint cr- tékben. A megye középiskolái | közül az abonyi Kinizsi Pál 5 Gimnázium nyerte a takaré-$ kossági versenyt, ;> |

Emelkedő életszínvonal, egyre növekvő kulturális érdeklődés jellemzi ma a román dolgozók életét, falun és városon egyaránt. Ez a szép, összkomfortos családi' ház a Halcbiu községbeli Június 11 kollektiv gazdaság egyik : tagja, Gheorghiu Boghez megváltozott életéről tanúskodik

Nemzetközi mezőgazdasági kísérletek Kiscséripusztán

A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak megbízásából, érdekes. összehasonlító kísérleteket kezdenek a Kiscséripusztai Állami Gazdaságban. A körülbelül két és fél hónaposra tervezett kísérlet idején tudományos módszerességgel megvizsgálják és üzemeltetésük gazdaságossága szempontjából ösz- szehasonlítják a Szovjetunióban, Lengyelországban,

A juhásznak jól megy dolga...

Mergesen tűz az augusztusi nap, s szinte remeg már a forróságtól a levegő. Rácz Menyhért, az inárcsi Uj Elet Tsz juhásza négy vicsorgó pu- likölyökkel éppen most tereli deleidre a megriadt faikát. Ugyancsak lihegnek a gyapjas állatok, de<a juhász tudomást sem vesz a tikkasztó hőségről. Pörge kalapja most is a fején van, ezüstpitykés kis mellénye nyakig begombo’va, mintha csak <egy festményről lépett volna elő. Még a hosz- szúnyelű, eziislkampós juhászbotja sem hiányzik.

— Nincí melege, bátyám? — kezdem a beszélgetést bemutatkozás után.

— Vóí má ettü’ melegebb is az inárcsi határban. A juhásznak mög mindögy, ha esik, ha éget, úgyis kint köll lönni. — Aztán, hogy nagyobb nyomaté- kot szerezzen a meggyőző érvelésnek, egyenesen a tűző nap felé fordul, úgy folytatja:

— Megszoktam én má’ ezt,

gyér ekkor omtu’ csinálom.

Oregapám is juhász vöt' édös- apám 30 esztendeiig • szógálta Kecskemét városát, főszámadóként. Vöt úgy, hogy tiz-tizen- ötezer birka tartozott a kezünk alá. A család nagy része most

is ‘juhászkodással foglalkozik. A bátyám Kiskunhalason, az öcsém Fehérváron van. Két nővérem Kecskeméten, ju- hászho’ mönt férjhöz.

Közben a fa alá érünk, a delelőhelyre. A birkák nekiesnek a vályúnak, a pulin hűvösre telepszenek, Rácz Menyhért meg hozzákezd a vízhúzáshoz. Egyszeresük az erdő- szélén pöttömyni kislegény tűnik fel.

— Gyün a trónörökös — csillan fel a juhász szeme, amikor meglátja az apró emberkét. — A fiam —, büszkélkedik. — Egymás után három lányom született, má azt hiitem, kutyára marad a nevem. No, de most má’ nincs baj, i>a kiesik a kezembű a bot, van má’ aki átvegye.

— A kisbojtár valóban „tö- virű” vágott, ahogy az apja mondja. Hisz alig, hogy leteszi az elemózsiát, ő veszi á: az „ügyeletet.” '

Ere meg rendületlenül faggatom Rácz Menyhértet, a jn- hászélet titkairól, a munka iáról és mindarról, ami csak epy városból idevetődött ember előtt új és ismeretlen. Ö meg készséggel magyaráz.

A felszabadulás ünnepének tiszteletére egész Romániában fellendült a munkaverseny. Kép a resicai vas- kombinát szerelőműhelyéből

Munka után jólesik a megérdemelt pihenés a fekete- tengerparti Mamaiaban

Bulgáriában, Romániában, a ^ Német Demokratikus Köztár- ^ saságban és Magyarországon ^ gyártott vetőmagtisztító és $ csávázó gépeket. A szocialista ^ országok említett géptípusai ^ „tapasztalatcseréjének” az a | célja, hogy a vizsgálat adatai- ^ ból megállapítsák, melyik ti- $ pusokat legérdemesebb gyár- | tani, a meglevő típusok mi- lyen kombinációjával vagy ^ javításával lehet azok hatás- ^ fokát növelni. $

3

250 anyajuhot gondoz, 6 ke-^ zeli, legelteti, nyírja és ha\ szükség van, gyógyítgaja a jó \ hasznot hajtó állatokat. I

— A jövedelöm? — ismétli i a kérdésemet — két és fél- § hónapra 246 egység.

Ez szép kis summa, pénz- § ben kifejezve legalább 7000 \ forintot jelent. $

— Én még régi magyar va- \

gyök — szólal meg ismét —, $ szeretőm a bort, a szép asz- § szonyt, mög a muzsikát, mög \ a jó barátokat. $

S

— Mög? — kérdem még. 5

— Hát a pénzt is szeretőm. 5 Mögkeresni, de elverni is. — 3 Mosolyog hozzá, kigombolja \ kis mellényét, aztán hirtelen $

elkomorodik: i

s

— Kifogyunk, kikopunk, \ nem nevelik « gyereket má’ § úgy, ahogy köll, de hát nem \ is passzol mindönkinek a vére % ehhö’ a mesterséghö’. Ez ma- $ gányos szórakozás, persze, azé’ $ sok huncutság van benne. A \ főagronómus is azt mondta, \ hogy a juhásznál mög a feles- \ dohányosnál nincs raffináltabb \ embör. Igaza is van...

Lassan Vége az itatásnak, § a birkák a fák alá telepsze- \ nek, Rácz Menyhért meg ki- ^ bontja a szakajtóba kötött \ elemózsiát és hozzákezd sza- $ lonnázni. \

Súlyán Pál

■— A juhászat nem olyan egyszerű mesterség ám, igán kényes, mög türelmes munkát kívánó foglalkozás. Hajnali háromkor má’ kelők, nat órakor megfejök, bujtár még nincs, a feleségöm is szokott segíteni. Utána elkészítőm a tejet, meghúzom a itatóvá yút, oszt indíts kifelé. Tizenegyig legeltetünk, persze attól függ, milyen meleg van, utána delel- tetés gyün. Estefelé be'iattas, aztán tovább fejés kilencig

— Sok mindent köll itt tudni — teszi még hozzá. — Ismerni a fajtaminőséget, a választást, nyírni, herélni és gyógyítani az állatokat. Ne- köm nincs ünnep, csak ha juhásznapot csinálok. Ez aztán három napig is eltart. Mikó kiszárad a gégém, borivó társaságba keveredők, szól a nóta, otthon mög az asszony fej és ő hajtja ki a falkát. Rettenetesen örül, mikor ilyesmi előfordul.

Komolyra fordítjuk a szót. Amint elmondja Rácz Menyhért, 1947-től ez év tavaszáig „maszek” volt. Nem bánta meg, hogy belépett a termelőszövetkezetbe. Most

Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívja a burgonyatermesztő gazdákat és gazdaságokat: ne engedjék telelőbe vonulni a burgonyabogarakat, mert a jövő évben megsokszorozódva pusztítják majd a burgonyaültetvényeket. A veszedelmes és igen szapora kártevők irtását feltétlenül ki kell terjeszteni a paradicsomültetvényekre is, ahol azonban — az érésben levő termés miatt — csak erőművi irtásmódot szabad alkalmazni.

A vadon kelt, úgynevezett érvaburgonya-töveket legcélszerűbb kikapálni. Nemrégiben kezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének rajzása, ami a kedvező időjárás következtében rendkívül nagy- ^ mértékű. A szövőlepke irtá- ^ sát nem csupán a közvetlen ^ kártétele miatt kell szorgal- ^ mazni, hanem azért is, mert ^ az exportra kerülő termények ^ a szövőlepke-fertőzés követ- ^ keztében kifogás alá esnek. ^ Ott, ^

ahol a fertőzés igen erős, ^ így erőművi úton az irtás ^ nem vezetne eredményre, ^ vegyszeres védekezést kell ^