Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-18 / 193. szám
1959. AUGUSZTUS 18. KEDD HEGYEI WCírlap JH.aq.átál sau mii. írni tntqip A GOMBA! Ezüstkalász Termelőszövetkezet jövendő bog- nára egyik nap kérte: ne készpénzben fizessenek munkájáért, hanem ezt már munkaegységben számolják el! Teleki László, az új termelő- szövetkezet kertésze a padlásán mutatja vöröshagymatermését és csendesen, minden kérkedés nélkül fűzi hozzá: jövőre már a tsz 40 hold kertészetén kell megmutatnom, mit ér a tudományom! Ballá- né szakmai iskolára készül. Néhány asszony pedig Lajos napját várja, amikor végre megkezdik a salátaültetést, az első közös munkát; Fehér Lajos a most kezdő Ezüstkalász elnöke, az ag- ronómussal együtt a minap szemelte ki, hová lenne jó az őszi árpa, mi teremne jól a kertészetben; Tervezik már azt is: az iroda előtt kiirtják a bozótot és helyette parkosítanak. Kinézték, hová kerül a telefon, mennyi drót kell hozzá (Méhész Lajos odaszállította az oszlopot is). Szóba került a gépeik vásárlása; milyen munkagépekre lesz először pénze a szövetkezetnek. Mind megannyi biztató jele ez a szövetkezeti ember kialakulásának. öröm hallgatni szavukat és felderülni ter- vezgetéseik közben; Hiszen őket figyelve, a jövendő derűs képe elevenedik meg és úgy érzi az ember: az egész új világ távlata e kicsi faluban bontakozik ki; CSAK AZ A BAJ, hogy más előtt nem nagyon beszélnek ezekről a tervekről. Néhányan dugják csak összébb fejüket, de a többség, a tagság nagyobb része nem tudja, mi lesz ősszel. Tavasszal aláírták a belépést, úgy, hogy aratás után kezdenek. Tele voltak kétséggel, de a felvilágosító szó hatására a bizakodás már- már legyőzte félelmüket; "Azóta azonban tucatnyi hír kélt szárnyra. Sok-, mendemonda kering Gombám, Ezeket nem oszlatja el senki. Magukra maradtak az aláírók. Senki nem nyitotta rájuk otthonuk kapuját; A kommunisták úgy vélték, elég az aláírás, a kezdeti jó hangulat. Hagyták, ' hogy akiknek nem tetszik a tsz szervezése, alakulása, akik gáncsos'kodni akarnak — kedvükre ócsárolhassák a termelőszövetkezetet, húzzák-ha- lasszáfc a kezdést, vagy esetleg el is odázzák. Nyugodtan terjedhetett az a rémhír: elveszik a házakat. Nem lesz háztáji. Nem fizetik meg a beadott vetőmagot:: .Senki nem mondta meg: rágalomról, aljas uszításról van szó. Hiszen egy-két hét és úgyis megtudja mindenki, senkinek nem kell a más háza, kiosztják a háztáji részeket és bármikor meggyőződhetnek; a tsz azonnal fizet a vetőmagért is. Két hét és mindent mindenki megtud. De addig! Addig éjszakánként álmatlanul hánykolódnak a ma még félig egyéniek és kétségükben minden ostoba hírnek felülnek, miközben tolnák az időt, hogy később jöjjön el az ősz. Idős néni állított be a tanácsházára: ne vegyék el a járlatlevelét, hiszen a ló még nincs a közös istállóban. De miért kérte ezt? Tudnia kellett volna, hogy csak lepecsételik az igazolást, rávezetik: a ló a tsz-é, vagy eladható. Honnan tudta volna azonban szegény asszony, amikor a rémhírek egész másról szólnak. A PÁRTSZERVEZET, a ta. nács tavasz óta hallgat. Eltűnt a hangos híradó is, ami a tavasszal kölcsönben volt, és a járás Ígérete sem vált valóra: azóta sem kaptak másikat. Az áramszolgáltató vállalat is hitegette őket: bevezetik a borbélyhoz a régen áhított villanyt. Hétméteres drótra lenne csak szükség, a munka sem lenné sok, az áramszolgáltató mégsem néz feléjük. Hát a tanácsnak nincs annyi ereje, hogy elintézze az Ígéretek teljesítését? Tehetetlenség, tétovázás vert tanyát Gombán. Arató párt- titkár elvtárs szorgalmas, gondos ember. Azt mondják, sokat tett már a községért. Amikor ott jártunk, akkor is társadalmi munkát végzett: rossz, régi padokat ütött ösz- sze, hogy legyen majd a rendezvényeken mire ülni. Egész szabadnapján ezeket kopá- csolta. Nem lett volna jobb, ha esetleg megkéri a kiszese- ket, akik bizonyára szívesen el is végezték volna és ő ehelyett a gazda-portákon kopogtat? Egy-két okos szóval nyugtatni őket, hogy kedvvel kezdjenek a közös munkához? Két hónapja azonban még taggyűlés, vezetőségi ülés sem volt. A kommunisták ebben a sok munkát igénylő időszakban pihennek. Senki nem szólt például Kun László pártvezetőségi tagnak sem egy rossz szót, amiért helytelen úton jár. Kun László a tavasszal aláírta a termelő- szövetkezetbe lépést. Később kijavította az aláírást felesége nevére, ő kommunista létére napszámba jár. Spekulál. És amikor az agronómus arra kérte: segítsen kitenni a tsz tábláját, vállat vont: „Nem az én dolgom ez. Nem vagyok szövetkezeti tag!” Ga- dos Károly párttagot sem vonták felelősségre, amiért kihúzza magát a feladatok teljesítéséből s még a kommunista aktívaülésen sem jelenik meg, a kocsmában tölti idejét. A TANÁCSTAGOK na_ gyón tevékenykednek. Igaz, sok feladatot nem -kapnak, mondván: úgysem végzik el. Elég az, ha tanácsülésen részt vesznek, mert arra pontosan eljárnak. Ennek azonban más oka van, mint az érdeklődés. Hiszen ha nem jönnek el, „sajnálom” levelet kapnak, amelyben meglehetősen udvariasan, de félreérthetetlenül súlyos következtetéseket vonnak le távolmaradásukból. Ennek senki nem akarja kitenni magát. Inkább ott ülnek és hozzá sem szólnak, hiszen utána akár egy hónapig sem háborgatják őket. Ügy élnek, mintha Gombán nem történt volna semmi.. Mintha azzal, hogy kikerült a tábla: „Tsz-község”, mindent megtettek volna..; Vagyis adminisztratív intézkedéssel, politikai munka nélkül akarják megoldani a község vezetői a feladatokat. Tavasz óta elhanyagolták az új belépőket, hiszen azok úgyis elhatározták már, hogy a közösben gazdálkodnak, visszakozniok nem lehet. így történhetett azután az, hogy egymást félemlítették az emberek. A járlatlevél lepe- csételése ellen például egy asz- szony az utcán kelt ki: ő bizony le nem peesételteti, csináljanak vele bármit! A tanácselnök meigdörgölte szemét, fülét: vajon nem lát, hall-e rosszuk Hiszen ez az asszony már három nappal ezelőtt bennjárt a tanácsáházán járlatlevél lepecsételése miatt. Nyilván rosszindulatból, vagy félelemből hangoskodott oly nagyon. Igen ám, de a tanácselnök elvtárs ezután sem figyelmeztette az asszonyt és még csak meg sem kérdezte, mire jó az ilyen fecsegés? Azt is sokan mondták négy- szemközt: a közös munkában elsők lesznek, alig várják, hogy meginduljon — de a nevüket ne emlegessék, nehogy egy-két rosszakaró megorrol- jon érte? EZ LENNE HÁT a heiyzet Gombán? Igen, ha a kisebbségről szólunk. Mégsem jellemző, mert a vezetők rájöttek: politikai munka nélkül, parancsosztással és a véletlenre bízva nem sokra mennek. Szerencsére a Monori Járási Pártbizottság megbízta munkatársát, H. Kovács elvtársat, hogy segítsen a gombaiaknak helyrehozni a mulasztásuk okozta hibákat. Amióta H. Kovács elvtárs megérkezett, hadat üzentek a semmittevésnek, várakozásnak. Kommunista aktívát hívtak egybe és azóta ismét el-ellátogatnak a mbst ősszel „indulókhoz”. Ismét válaszolnak még a legapróbb kérdésekre is. A gombaiak végre érezhetik; nincsenek egyedül. A termelőszövetkezet vezetősége már rövidesen elfoglalja helyét a Kenyeres-kastélyban és a héten megbeszélik, ki kinek a brigádjában dolgozik majd. ’ Megkezdődnek a szorgos hétköznapok. A megnyugtató munka felváltja a süttogások, a bizonytalankodások helyét. És nemsokára minden házba visszatér a tavasszal meghonosodott bizakodó, munkára kész hangulat. Sági Agnes Asszonyszemmel a Nagykőrösi Konzervgyárban Az igazgatóság épületében kórházi csend és tisztaság fogad. A hallban hatalmas pálmaóriás, s sok-sok cserepes virág. A folyosókon fehérköpenyes nők, férfiak sietnek végig. Az igazgatói irodáig semmi sem jelzi, hogy ahol most járok, az nem szanatórium, hanem a Nagykőrösi Konzervgyár. Az irodában azonban minden kiderül. Az ízléses barokk-vitrint — megszokott cseA vecsési vásárcsarnok pillérei Igazgatói lakást épít az iskola szülői munkaközössége Jövőre lesz kész a vecsési vásárcsarnok Akinek Vecsésen át visz az útja. feltétlenül szemébe öt- lenek azok a furcsa téglapillérek, amelyek a községi tanácsházával szemben, egy jókora, üres telekről meredez- nek az ég felé. — A készülő vecsési vásárcsarnok — kapja meg az érdeklődő a felvilágosítást, de nem sok jelét láthatja annak, hogy a vásárcsarnok valóban készülne. Szentpétery László, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Így magyarázza a dolgot: , — A község előző végrehajtó bizottsága a vásárcsarnok építését még tavaly kezdte meg és az ötven- hatvanezer forintos építési költség fedezetéül a várható községi többlet- jövedelmet jelölte meg. Amíg ebből a pénzből telt, haladt is a munka, felépültek a tervezett vásárcsarnok pillérei, de az idén megakadtunk, mert a község régi tanácsa erre az évre nem biztosította az építkezés folytatásához szükséges fedezetet. Ezt a munkát már nem tudtuk az idei községfejlesztési tervünkbe sem beleilleszteni, mert a községfejlesztési alap jövedelme más, fontos községfejlesztési munkák költségeire kell. Azért ugyancsak a többletjövedelemből az idén is csináltunk valamit: a tető • vasszerkezetét, de további többletjövedelemre nincs kilátásunk, így a munka befejezése valószínűleg a jövő évre marad. Szentpétery tanácselnök elmondotta még, hogy Vecsés lakossága nagy megértést tanúsít a községfejlesztés kérdései iránt és egyre szélesedik a társadalmi munka megszervezésére indított mozgalom. — A felsőtelepi iskola szülői munkaközössége például összefogott és elhatározta, hogy az iskola udvarán társadalmi munkával betonjárdát épít és rendbehozza ezt az eléggé elhanyagolt udvart. Az Andrássy telepi Martinovics iskola munkaközössége pedig összkomfortos lakást épít az iskolaigazgató számára. A kétszobás-fürdőszobás lakóház építéséhez _ ^ község adott' építési anyagot, ^ a munkaközösség pedig már ^ felhúzta a falakat és az idén | minden valószínűség szerint ^ be is fejezi az építkezést; A ^ felsőtelepi iskola udvarának ^ rendezése és ez az igazgatói | lakás nem szerepel a község- ^ fejlesztési terviben, tehát S» terven kívül készül, tisztán a lakosság áldozatkészségéből. Ugyancsak társadalmi munkában hozták rendbe az Al- sónémedi felé vezető útnak azt _ a mély fekvésű, mintegy másfél kilométer hosszú szakaszát, amely a nagy esőzések alatt víz alá került, a vjz elárasztotta a közelben levő telkeket és lakóépületeket is. Most rendbehozták az árkokat. az átereszeket és ; megoldották a vízelvezetés 'kérdését. Ä jövőben tehát nem fenyegeti többé a községnek ezt a részét sem az árvízveszély. * m. 1. Gázvezetéket épít a helikopter A Moszkva—Leningrád gázvezeték építésén helikopterek is dolgoznak. Ezek helyettesítik a hagyományos traktorokat és emelődarukat; A helikopterek három ton- nu súlyú vasbetonoszlopokat süllyesztenek a földbe, hogy kellő mélységben tartsák a vezetéket; Mintegy 50 ilyen oszlopot raknak le. A helikopterek alkalmazása lehetővé tette, hogy az építkezést az előírt határidőnél két hónappal korábban fejezzék be. Iskolások olvasmánya Az angol BOAC repülőtársaság különgépével iskolás gyermekek tanulmányi kirándulást rendeztek. A kirándulás után a légitársaság bejelentette, hogy a gépen a következő tárgyakat találták: egy iskolás zubbonyt, egy nyakkendőt, egy esőkabátot és egy könyvet „Hogyan kerülhetjük el a nösülést?” címmel. Hos&zú gépsor mossa, keféli az uborkát. Mellette fehér köpenyes, bekötött fejű asszonyok válogatják, s rakják üvegbe a hibátlan, egészséges darálókat* Külön a kisujjnyi nagyságúa-í kát. s külön a nagyját; Egy másik műhelyben a paradicsomvonal működik. így nevezik azt, az Olaszországból nemrégiben vásárolt automata gépapparátust, amely a paradicsom összezúzásától a sűrítés sig, s a dcbozolásig mindent egymaga végez. A szomszédos teremben a sárgadinnye uralja a terepet. Nagy asztalokon, fürge kezű asszonyok hámozzák, szeletelik a gyümölcsöt) aztán ecetes vízzel telt óriás- kádakban áztatják, mielőtt üvegekbe kerül. Nem tudok ellenállni a színek és illatok csábításának, gyorsan bekapok egy gerezdet. Aztán bocsánat- kérőén mondom kísérőmnek, a laboratórium vezetőjének: — Még szerencse, hogy nem itt dolgozom, mert megenném az egész hasznot! Nevetve nyugtat meg, hogy. két nap alatt úgy eltelnék gyümölccsel, mint szinte mindene ki, aki itt dolgozik. Lehet) hogy igaza van. de amikor két ajtóval odébb zamatos, érett körtével kínál, úgy eszem* mint aki sohasem látott ilyet) Terepszemlénk utolsó állomása a raktár; Azt hiszem) nem túlzók, ha az ország éléskamrájának nevezem. Hatalmas, kétszázhúsz vagonos épület ez, benne akkora uborka-, kajszibarack-, sűrített paradicsom- és cseresznyebefőtt-hegyekkel) mint egy-egy jókora szalmakazal. Mondanom sem kell* hogy az üvegek katonás rendje, a tisztára söpört cement-, padló, csak megerősíti a Nagykőrösi Konzervgyár tisztaságáról, higiéniájáról szerzett jó benyomásaimat; ; Megérkezésemkor elhatároztam, hogy a háziasszony kritikus szemével nézek majd körül a gyánban. örömmel és meggyőződéssel közölhetem mindenkivel, akit illet* hogy nem érdemes a befőzéssel kínlódni: a Nagykőrösi Konzervgyár készítményei higiéniában. ízben, választékban és — nem utolsósorban —- tartósságban méltán veszik fel a versenyt az otthon készített befőttekkel; Jómagam mindenesetre sürgősen veszek három ötliteres üveg uborkát. Azt hallottam ugyanis, hogy nagy része exportra készült.). Nyíri Éva GONDOT OKOZ A NEGYEDIK ÁRHULLÁM A HAJÓZÁSNAK A Dunán Lobau és Szőny között szünetel az olajszállítás, esetleg további korlátozásokra kerülhet sor a személyhajózásban Ezen a nyáron már negyedszer nehezíti meg a hajósok munkáját az árhullám. A legújabb vízszintemelkedés máris nehézségeket okozott, elsősorban a teherhajózásnál. Ideiglenesen a Dunán Lobau és Szőny között szünetel az egyébként rendszeres olaj- szállítás, az erdőgazdaságok és a kőbányák sem tudnak rakodni; Több hajót ki kellett vonni a forgalomból, mert bármennyire is megnyugtatóak az előzetes jelentések, a na-’ gyobb árhullámra alaposan fel kell készülni, s az árhullám elvonultáig jónéhány uszályban követ és egyéb védekezési anyagot kell tárolni, A vasérc- és tranzitszállítások ^ azonban folyamatosak. ^ A magasabb vízszint elő- ^ reláthatólag megnehezíti a ^ személyhajózásnál a be- és ^ kiszállást, #i lehetséges,- hogy í további korlátozásokra is sor ikerül. . „-------------\ UJ GUMIFAJTA ^ A Szovjetunióban új szinte- ^tikus gumifajtát állítottak | elő. Minőségi jellemvonásait '/, tekintve legközelebb áll a ^ természetes gumihoz. Az új \ fajtát izoprén guminak nevelik; ^ A következő hét évben a ^ Szovjetunióban három és fél- ^ szeresére növekszik a szintetikus gumigyártás) Román turisták autóbusza pihen a monori országúton csebecsék helyett — befőtt- konzervek díszítik. Két meglepetés Ha nagyon őszinte akarok lenni, meg kell vallanom, kellemes csalódást jelentett az a ragyogó tisztaság, amelyet nemcsak az irodákban, hanem kinn, a műhelyekben is tapasztaltam. Ez volt az • első meglepetés. A második, az említett vitrin előtt ért: a kiállított konzervek többségét most láttam életemben először. Kocsis Sándor igazgató így foglalta össze röviden a magyarázatot: — Sajnos, konzervfélesé- geink csupán kis része kapható a belföldi üzletekben. Néhány nagyobb, fővárosi csemegeüzletet és konzervboltot kivéve, a közértekben és népboltokiban roppant szegényes a konzerv-választék. Nem tudni miért, a belkereskedelem nem szívesen rendel belőlük. Az eladók pedig még ennek a csekély választéknak sem csinálnak reklámot. Igaz, anyagilag semmi sem ösztönzi őket a konzervárusításra. Egyetértek Kocsis Sándor igazgatóval. Jómagam is láttam, hogy jó néhány földművesszövetkezeti vegyesboltban, népboltban, mindössze 3—4 pókhálós, porlepte befőttes- üveg szomorkodik a polcokon, azoknak is rég lejárt a szavatossági idejük. S lehet, hogy a jó bornak nem kell cégér, de a konzervnek úgylátszik kellene. Hiszen köztudott dolog, hogy a vidéki háziasszony inkább tűri a hőséget, fáradságot, naphosszat kavargatja a rotyogó lekvárt, mert úgy véli; hogy csak az a jó, amit maga csinál. Senki sem próféta a maga hazájában — tartja a közmondás. így van ez a magyar konzervekkel is itthon. Külföldön annál inkább szeretik és keresik. Mint Kocsis Sándor elmondja, alig van olyan ország, ahova a gyár ne exportálna. Nemrégiben osztrák szakszervezeti küldöttség járt náluk. Véleményük — csak úgy, mint a hathetes tanulmányi útra érkezett 11 keletnémet szakemberé — az volt, hogy a hazai konzer- veik meg sem közelítik választékban és minőségben a mienket. Az üzemben egyébként éppen uborkaszezon van. Csakhogy ez az uborkaszezon szó szerint értendő!