Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

1959. AUGUSZTUS 16. VASÁRNAP ^yCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Si'uü! ÍS25SS5SSS5SS3SS"S5;S:!5SSS;«SSSSSS5SSS55SSS5S555::552552S5552552E5252252S55:22=í5555S52552222;2S£s525C5255“"5M25_5a_aB_ -»- • **”*' JO UTÓN JÁRNÁK Törzsállattenyésztéssel foglalkozik a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet A kiskunlacházi Petőfi Tsz- ben az utóbbi két évben fellen­dült az állattenyésztés. A ta­gok szorgalma és hozzáértése mellett nagy szerepe van eb­ben Illés Istvánnak, a tsz el­nökének is, aki felismerte, hogy erre kiváló lehetőségeik vannak. Azt lehet mondani, hogy a Petőfi Tsz-ben szinte minden az állattenyésztés fejlesztése érdekében tör­ténik. Áz állatállomány ellátását szol­gálja a vetésforgó, az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében történnek a beruházások,, stb. A nagyfokú gondoskodásnak, a hozzáértő állattenyésztői munkának meg is látszik az eredménye: kevés termelőszö­vetkezetben lehet látni olyan kiváló sertés- és szarvasmar­haállományt, mint itt. A tíz éve gazdálkodó termelőszövet­kezetben ma már elértek oda, hogy nem úgy vásárolják a tenyészállatokat, hanem ők nevelnek a többi tsz számára, sőt nevelésükből még a külföldre is jut. A legszebb eredményt a ser­téstenyésztésben érték el. Ti­zennyolc törzskönyvezett, corn- wal anyakocájuk biztosítja a kiváló tenyészanyagot. Jelen­leg is 120 malac növekszik, s közülük választják majd ki a továbbtenyésztésre alkalma­sakat, amelyeket a tsz-eknek adnak tovább a tenyészállat­forgalmi vállalaton keresztül. De valószínű, hogy olyan is „akad majd közöttük, amit kül­földre adnak el. Hogy ez nem puszta elképzelés, azt bizonyít­ja az a hét gyönyörűen fej­lett egyéves kocasüldő és két kan Is, amit a napokban indí­tottak útra Romániába. Eze­ken kívül hat kocasüldőt a mezőgazdasági kiállításra kül­denek és a tagság nem titkol­ja, hogy értékes helyezésre számítanak. A mezőgazdasági kiállítás után ezek is eladásra kerülnek. <— A jövőben még inkább foglalkozunk tenyészállatok nevelésével, mert úgy látjuk, hogy ez rendkívül kifizetődő. A tenyészsüldők kilójáért például 27 forintot kapunk — mondja el terveiket Illés elvtárs, a tsz elnöke. A sertéstenyésztésben elért szép sikereik szorosan össze­függnek fejletét szavarsmarha- tenyésztésükkel. A termelő- szövetkezetben ugyanis feldol­gozzák a tejet, s a fölözött te­jet részben a növendékmar­hákkal, részben a malacokkal itatják meg. A tejnek pedig ugyancsak bőviben vannak, mert fejési átlaguk állandóan 15 liter körül mozog. Tavaly az egy-egy tehéntől kifejt tej- mennyiség elérte a 4400 litert. Nem csoda tehát, hogy mind az 50 tehenük törzskönyvezett. Dicséretére válik a tsz tagsá­gának, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését már a magruk nevelte állatokkal oldják meg. A számbeli fejlesztésnek ma még gátat vet ugyan, hogy ke­vés a férőhelyük, de októberre felépítik a modern, magtár- padlásos, 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót. Az épü­letet már úgy tervezték, hogy a későbbiek során hozzáépít­hetnek majd egy újabb szár­nyat, amelyben ugyancsak 50 állat fér el. A bevezetőben azt mondot­tuk, hogy a kiskunlacházi Pe­tőfi Tsz-ben szinte minden az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében történik. Ez így igaz, de ennek végső soron a tsz- tagsága látja hasznát. A tejter­mékekből havonta mintegy 30 ezer forintot pénzelnek. A szarvasmarhahizlalásból ebben a gazdasági évben több mint 500 000 forintot vettek be. A tenyészállatokért kapott ösz- szeg — a mostani eladással együtt — meghaladja az 50 ezer forintot. Igazat kell tehát adni a tsz elnökének: jó úton in­dultak el, amikor az állatte­nyésztés fejlesztését határoz­ták el. Húsz vagon répaszelet a közös állatállománynak Kedvelik a cukorrépa szer­ződéses termelését Csőváron. Márciusban a falu parasztjai mindannyian beléptek az ak­kor alakított Virágzó Tsz-be s állatállományukat is maguk­kal vitték. A közeljövőben a cukorgyártól 20 vagon répa­szeletet kapnak a tegnap még egyéni gazdák. Közgyűlésükön úgy döntöttek, hogy a répasze­letet — hivatalos áron — tel­jes egészében átadják a szö­vetkezetnek. A közösen összehordott szé­na- és abraktakarmány a ré­paszelettel bőségesen fedezi a szövetkezet állatállományának takarmányszükségletét. Jövő­re ismét termelnek cukorré­pát, az eddiginél nagyobb te­rületen, amiért még több répa­szeletet kapnak. Cegléd termelőszövetkezeti város A héten megkezdik a közös munkát az Alkotmány Tsz-ben Cegléd legfiatalabb térmeiő- szövetkezete, az augusztus 7-én alakult Alkotmány Tsz vezetősége kedden ült össze először, hogy lerakja a közös munka alapjait, kidolgozza a szövetkezet tervét. Elhatároz­ták, hogy 800 holdas szántó­juk falen kenyér- és takar­mánygabonát, a többi 400 hol­don pedig pillangósokat és kapásokat termesztenek. Harminc holdon kertésze­tet létesítenek, ahol, pa­radicsom, zöldségféle és dinnye terem majd. A jó termés biztosítása ér­dekében gondoskodnak a műtrágyáról is. Huszonnégy vagonnal rendelnek a MI- NÖSZER-től és a terv sze­rint holdanként 3 mázsa mű­trágyát szórnak ki. A szerző­dés értelmében a Ceglédi Gépállomás két gépe már a héten megkezdi a 180 holdas rozs tábla alá a vetőszántást. Még a héten kialakítják a szövetkezet központját is' a Kormuthdülőben; A legköze­lebbi vezetőségi' ülésen kiala­kítják a brigádokat a szántó­földi és a szőlős területeken. A napokban felértékelik a behozott állatokat és gazda­sági felszereléseket. Az ugyancsak új Rákóczi Termelőszövetkezetben a múlt | szombaton már megtartották ^ az első közgyűlést is. Az ala-$ kulás óta eltelt alig másfél hónap alatt a tag­ság létszáma 32-ről 165-re, a földterület 350 holdról 1700-ra nőtt. A közgyűlésen kibővítették a vezetőséget, megválasztották a behozott jószágokat és felsze­relést értékelő bizottságot és meghatározták a szövetkezet központját. Megállapodtak a húszszázalékos osztatlan alap­ban; A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén foglalkozott az új termelő- szövetkezetek helyzetével és elhatározta, hogy a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya elé ter­jeszti jóváhagyás végett az Alkotmány Tsz műkö­dési engedélyét. Ezenkívül a v. b. utasította a tanács pénzügyi osztályát, in­tézkedjék a két új termelő- szövetkezet 30 százalékos adó- kedvezményének érdekében. 16 új, a közös munkát ezek­ben a napokban megkezdett termelőszövetkezetnek van már agronómusa, míg a szövetkeze­tek többségében munkához kezdett a könyvelő is. Hírek az új tsz-ekből Megyénk területén a tavasz-j szál alakult szövetkezetek közül 24 tsz-ben mintegy 35 000 holdon végezték el a tarlóhán- tást, míg 18 tsz-ben csaknem 1000 holdon vetettek másod­növényt. Eredményesen folyik az új termelőszövetkezetekben a ga­bonaterület vetőmagszükség­letének összegyűjtése. A szö­vetkezetek tagjai értesítést kap­tak a vezetőségektől, hogy be­vitt földterületük arányában mennyi vetőmagot kell a kö­zös terület vetéséhez adni ok. ár A Magyar Nemzeti Bankkal 23 új termelőszövetkezet kö­tötte meg eddig az alapmegál­lapodást. Az új tsz-ek többsé­ge már hitelt is vett igénybe, főként a tarlóhántás fedezete­ként, többen pedig az építke-^ zések megkezdésére. Évente 5800 liter tej A maglódi Micsurin Tsz büszkesége ez a Gyöngy nevű telién, amely évente 5800 liter, nagy zsírtartalmú tejet ad. A tsz 120 tehenet gondoz istállóiban, s a fejési átlag eléri a 16 litert '>/S/S/SSSSSr/S//f/S//SfSSSf/YSSSSSfSSSSSSS/S/SffSSSSSSSS/S/SSS//SS//fSSfS/SWSSSSSSS/SSS. A csömöri „asszonv-temelöszövetkezet“ A csömöri Haladás Tsz-ben a tavasszal ünnepelték fennál­lásuk 10. évfordulóját. — Ne­héz évtized volt ez — mond­ták a régi tagok —, amíg a „nincstelenek” termelőszövet­kezete elismerést szerzett a község gazdái előtt. A kezdeti években ugyanis ezt a bélyegzőt sütötték rá­juk, mert amikor összeálltak, két dolgos karjukon kívül semmijük sem volt, amit a kö­zösbe vihettek volna. Az egy­kori Lukács-uradalom föld­jét kapták meg. Jelenleg 350 kát. holdon gazdálkodnak. Gabonát, zöldségfélét, főleg paradicsomot termelnek, jö­vedelmező virágkertészetük van már és állatállományuk is szépen szaporodott. A csömöri Haladás Tsz azonban másról is nevezetes: a 70 tag közül csaknem hat- vanan szoknyát viselnek. És asszony a tsz elnöke is. Kez­detben a környékbeliek gúny­nak szánták az „asszony-tsz” elnevezést. Szorgalmas és eredményes munkájuk később elismerést és dicséretet váltott ki még a gúnyolódók- ból is. A napokban, amikor a tsz- ben jártunk, javában folyt a paradicsomszüret. Munká­ban találtuk az „Ica”-brigádot is, amelynek Guttyán Mihály- né a vezetője. A tábla elején már hosszú­ra magasodtak az érett para­dicsommal teli ládák. Erősen tűzött az érlelő nap, s forró sugara megizzasztotta a hajla­dozó asszonyok hátát. — Mennyit szednek napon­ta? — fordultunk Guttyán Mihálynéhoz. — Ha teljes létszámú a bri­gád, ha mind a tizenöten együtt dolgozunk — válaszol­ta — akkor elérjük az 50 má­zsát is. Ma heten vagyunk, így csak a fele lesz meg. A többiek lucernát hordanak, meg a határban a gabonát forgatják. Ilyenkor sokféle munka akad és mindegyik egyformán fontos. A beszélgetésbe a többiek is belekapcsolódtak. Magyaráz­ták, hogyan lett a Haladásból „asszony-tsz”. — A mi férjeink — mond­ták — Pestre járnak munká­ba. így hát mi, asszonyok lép­tünk a közösbe. Igaz, nem könnyű a dolgunk, sokat dol­55 tsz ünnepli 10 éves fennállását alkotmányunk ünnepén Augusztus 20-én. alkotmányunk ünnepén megyénkben 55 termelőszövetkezet ünnepli megalakulásának 10. évfor­dulóját. Az ünnepségekre lelkesen készülnek a szövetkezetek tagjai. A legtöbb helyen a községi kultúrcsoport ad a szö­vetkezetben színvonalas műsort, másutt egésznapos sport- eseményekkel teszik ünnepélyesebbé az alkalmat. Ezen a napon az 55 termelőszövetkezet 362 alapító tag­ját is ünnepük. Sok helyen emléklapot adnak át az alapító tagaknak. gozunk, de megtaláljuk a szá­mításunkat. — Nézzen csak oda — mu­tat Venczel Ferencné, a bri­gád egyik tagja, a távolból ide látszó új házra —, van ered­ménye a mi munkánknak. De nem ő az egyedüli: épít­keznek Guttyán Mihálynéék, s új házban lakik már Kre- kács Istvánná családja is. A töltésen túl dolgozik a „Gizi"-brigád, Paulovics Lászlómé brigádja. Ök is paradicsomot szüretel­nek; — Nem vennének fel, két dolgos férfit a brigádba? — kérdezzük, tréfára fordítva a szót, — Dehogy veszünk — mondtáik szinte egyszerre. — Mi ugyan nem vesződünk velük. Úgy sem bírnák elvé­gezni azt, amit mi csinálunk; — Ejha! S amint elnézzük őket, kénytelen vagyok engedni megállapításuknak. Valóban, ez a munka türelmet és ap­rólékos gondosságot igényel, s ez a tulajdonság az asszo­nyokban tényleg erősebb. De­ltát azért elkél a gazdaság­ban a férfi munkaerő is. A paradicsomszedés meg a ka­pálás mellett akad egyéb munka is. Ott van az aratás, a behordás és még sok más. Ahhoz nélkülözhetetlenek a férfiak. S ezt az asszonyok be is vallják, ha engedi a büszkeségük, no, meg amikor a 80 kilós zsákokat kell emelgetni. Hogyan vélekednek a fér­fiak az asszonyokról? Lipták Béla, a tsz agronó- musa elragadtatással beszél róluk; — Sokan különösnek tart­ják — jegyzi meg —, hogy tsz-ünkben több a nő, mint a férfi. Pedig ez egyáltalán nem új dolog. Régebben is a mezőgazdasági munkák zö­mét a nők végezték itt. En­nek az a magyarázata, hogy a kapálásban, a kerti mun­kákban a nők szívósabbak, kitartóbbak és alaposabbak, mint a férfiak:. a — Szeretem ezeket az asz- szonyokat — mondta meg­elégedéssel —, mert szorgalmasak és fegyelmezettek. Öröm az olyan embereikkel dolgozni, akik között a g-azr* daság vezetőinek valóban csak irányítaniuk kell. Ez a vélemény, helyeseb­ben kiadós dicséret, férfitől hangzott el. S egy másik férfi, történetesen az, aki pa­pírra vetette e sorokat, ta­pasztalatai alapján ugyancsak osztja e véleményt. Az oldalt összeállították: Bo­kor, Csekő, Dudás, Mihók. HAZAFELE ^ A vita a gépállomás |és a tápiúszelei Keleti ^ Fény Tsz között másfél hónapja, az aratáskor ^ kezdődött. A szövetke- § zet 300 hold gabonája levágására szerződést ^ kötött a gépállomás- sál. A papír szerint az ^ aratást augusztus 10-ig ^ kellett volna befejezni ^ a gépeknek a tsz táb- § Iáin. Annak rendje- ^ módja szerint hozzá- ^ láttak az aratáshoz. § Csakhogy a gépállomás, mivel kombájnjai le- ^ maradtak tervük tclje- ^ sítésével, az aratógépet ^ kiállította a munkából. ^ Indokolás: kell az aratnivaló a komba jn- § nak. Azt viszont nem ^ tudták megmondani, ^ mikor küldik majd a konbájnt. ^ A tsz, hogy mielőbb, ^ minél kevesebb szem- i veszteséggel learathas- § son, a kísérleti gazda- Ságtól két aratőgépet ^ kért és kapott. A gép- ^ állomás azonban, mi- ve! az aratás az ő fel- § adata, nem engedte munkába állni a segítő ^ szándékkal küldött gé- pékét, A tavasszal alakult áporkai Aranykalász Tsz juhnyája hazafelé tart a legelőről Négy napi szünet után a gépállomás nagyke­gyesen küldött arató­gépet. Korai volt azon­ban a tsz öröme, mert az aratógép nem kezd­hetett munkához, kide­rült, hogy nincs zsineg. Veszekedések, sürgeté­sek után a gépállomás igazgatója levélben vá­laszolt a tsz-nek, amely­ben közölte, a szerző­dés szerint augusztus 10-ig kell végezni az aratással, s ő nem lát­ja szükségesnek, hogy július 17-én folytassák az aratást. Végül csak sikerült elintézni, hogy mégis folytassák és be is fejezzék. Am a gép­állomás igazgatója úgy látszik rossz néven vette a tsz elnökének a szövetkezet érdeké­ben tett jogos lépéseit. Nem kapott a szövet­kezet kombájnt a borsó levágásához, pedig úgy csaknem 50 százalékkal kevesebb lett volna a szemveszteség. Most pe­dig még furcsább eset foglalkoztatja a tsz ve­zetőségét és tagságát. Tíz hold magréna kombájnnal történő ara­tására szerződött le még a tavasszal a tsz a gép­állomással. Augusztus első napjaiban hozzá kellett volna fogni a kombájnoláshoz. A gép­állomás azonban meg­makacsolta magát. Ki­jelentette, hogy a szer­ződés értelmében ezt a munkát csak augusztus 10 é^ szeptember 10 kö­zött kötelesek elvégezni. Közölték, különben sem tudnak kombájnt adni, mert a Gépállomások Pest megyei Igazgató­sága rendelkezésére mind a négy kombájno­kat szét kellett szedni. Az igazgatóság a tsz- elnök kérésére telefo­non utasította a gépál­lomást a vállalt munka mielőbbi elvégzésére. Ez azonban nem za­varta a gépállomás igazgatóját. Kimentek a szövetke­zetbe, megnézték a magrépát, s közölték Falusi Józseffel, a tsz elnökével, csak akkor kezdenek hozzá a magrépa kombájnesép- léséhez, ha a szövetke­zet a cséplés közbeni esetleges géphibákért anyagi felelősséget vál­lal. Ez augusztus 6-án történt, s 14-én újra kö­zölte a gépállomás igaz­gatója: szeptember 10-ig van idő, ne türelmet­lenkedjen a tsz. Egy mázsa répama­gért 10 500 forintot kap­na a tsz. de a gépállo^ más fenegyerekeskedése miatt könnyen 140 000 forint kár érheti a tíz­éves fennállását ün­neplő szövetkezet tag­jait. A Ceglédi Gépállo­más igazgatója hajlan­dó azonnal kombájnt küldeni a magrépa cséplésére, de a Tápió- szelei Gépállomás igaz­gatója ezt nem akarja engedélyezni. Érthetetlen és tűrhe­tetlen ez a huzavona. Nincs joga a gépállo­más igazgatójának, hogy sértődöttsége miatt kárt okozzon a tsz-nek. Ideje, hogy a gépállo­mások megyei igazga­tósága sürgősen renűet teremtsen a Tápiószelel Gépállomáson,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents