Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z 0 T T S A G A í S A MEGYEI III. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS 16. VASÄRXAP Állami gazdasági dolgozók kitüntetése A parlament Munkácsy-ter- mében szombaton Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az állami gazdaságok fennállása 10. évfordulója alkalmából 24 állami gazdasági dolgozónak nyújtotta át a Szocialista Munkáért Érdemérmet, 62 dol­gozónak pedig a Munka Ér­demérem kitüntetést. A kitüntetések átadásánál jelen voltak Fock Jenő és So­mogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnükhelyettese, Magyari And­rás és Keresztes Milhály föld­művelésügyi miniszterhelyette­sek, Varga János, a MEDOSZ titkára. Dobi István a kitüntetések átadásakor méltatta az állami gazdaságok dolgozóinak 10 év alatt elért sikereit. Tizenhatezerháromszáz lakás fél ér alatt Az év első felében meggyor­sult a lakásépítkezés: össze­sen 16 300 lakást építettek az országban, mintegy 40 száza­lékkal többet, mint a múlt év első felében. A magánépítke­zések jelentős emelkedésén kívül az átlagosnál nagyobb ütemben folytatódik az ál­lami építkezés. Fél év alatt állami erőből 4900 lakás épült, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Ma­gánerőből nagyrészt állatni kölcsönnel és támogatással 11 400 lakást emeltek. Még az idén megkezdik Cegléd korszerű csatornarendszerének építését A már közel negyvenezer lakosú Cegléd legsúlyosabb problémája kétségtelenül a csatornázás, amelynek meg­oldása nélkül a sok előnyös adottságokkal rendelkező me­gyei város semmiképpen sem gondolhat gyorsabb ütemű fej­lődésre. Ennek felismerése késztette arra a város vezető­ségét, elsősorban Szelepcsé- nyi Imrét, a tanács végrehaj­tó bizottságának elnökét, hogy mindent elkövessen az annyira nélkülözött korszerű csatornarendszer mielőbbi megteremtése érdekében. Hosz- szas előtanulmányok után, a megyei tanács építési osztá­lyának segítségével, az idén eljutottak odáig, hogy a Mélyépítő Tervező Vál­lalattal elkészíttethették a csatornaterveket és bizto­síthatták a munkálatok megindításához szükséges anyagi fedezetet. Varga Imre főmérnök, a megyei tanács építési osztá­lyának vízügyi előadója ezzel kapcsolatban elmondotta a Pest megyei Hírlap munkatár­sának, hogy Cegléden a letűnt korszak szégyenletes öröksé­geként még mindig lehetetlen állapotok uralkodnak a szenny- vÍ2levezetés terén. A meglevő fedett és nyilt csatornák már régen nem felelnek meg a kö­vetelményeknek, a szennyvíz­Gyűlik a vetőmag Fémzárolt vetőmag az állami gazdaságokból mag-termesztés és a répa­magvakat is több gazda­ság fémzárolva hozza for­galomba. Az állami gazdaságok jelen­leg a vetőburgonya-felújítás jobb megszervezését tartják legfontosabb feladatuknak és a következő években ezen a területen is komoly előrehala­dást kívánnak elérni. kérdést eddig főleg úgy oldot­ták meg, hogy a nagyobb lakó- és középületek udvarain úgy­nevezett szikkasztó gödrökben gyűjtötték a szennyvizet, en­nek következtében a talajvíz szintje állandóan emelkedett és szakadatlanul fertőzte a város területén levő ásott ku­tak vizét. A közigazgatási és köz­egészségügyi hatóságok az egészségtelen helyzet to­vábbi fenntartásához sem- miesetre sem járulhattak hozzá. Ugyanerre a belátásra jutott a város tanácsa is, amely a vá­rosfejlesztés érdekében kész­ségesen hozzájárult ahhoz, hogy a városfejlesztési alap jövedelméből már ebben az év­ben egymillió háromszázezer forintot fordítsanak a korsze­rű csatornarendszerrel kap­csolatos építkezések megkez­déséhez, amire a Mélyépítési Tervező Vállalat által készí­tett és jóváhagyott tervek alapján most már rövidesen sor is kerül. A tervek megvalósí­tása az átárazás előtt készült számvetés szerint több mint ötvenmillió forintba kerül, ez a hatalmas összeg ter­mészetesen sok esztendőre oszlik meg, hiszen a nagy­arányú munkálatok elég sokáig tartanak. A tervek végrehajtása szempontjából igen nagy könnyebbséget jelent, hogy a Ceglédi Gépállomás korábban elkészített szennyvízlevezető telepét a szükségesnél jóval nagyobbra méretezték, ami ellen annakidején számos ki­fogás is elhangzott, most azon­ban ennek a még további bő­vítésre szoruló telepnek a be­kapcsolása lényegesen meg­könnyíti a csatornázási tervek végrehajtását. A városi szennyvizet a csa­tornázás első lépéseként erre a teiepre vezetik. A legnagyobb gondot Ceg­Pánd községben a tavasszal a parasztok egy része a meglevő Szabadság Tsz-be lépett be. míg a többiek ü.j tsz-t alakítottak, Uj Barázda néven. Bárány János, a szövetkezet új tagja az átvevőhelyre viszi a bevitt föld­területe arányában ráeső gabonavetőmagot Augusztus 19—21-én rendezik Balatoníiireden a II. országos nemzetiségi fesztivált A Hazafias Népfront Veszp­rém megyei bizottsága a nemzetiségi szövetségekkel és a megyei tanács idegenfor­galmi hivatalával együtt augusztus 19—2l-én rendezi meg a II. országos nemzeti­ségi kultúrf^sztivált. Á tava­lyi nagysikerű balatonfüredi fesztiválhoz hasonlóan az idén is a legjobb nemzetiségi öntevékeny művészegyüttesek mutatják be tudásukat. Az ország minden tájáról 14 együttes több mint 400 tagja vesz részt a háromna­pos gazdag műsorban. Töb­bek között a délszlávofcat a hercegszántói és szentpéter- fai csoport, a szlovákokat a békéscsabai Balassi tánc- és zeneegyüttes, továbbá a bán- hidai művészeti csoport, a németeket a csolnoki, a ro­mánokat az eleki népi együt­tes képviseli. Részt ves*z a fesztiválon a várpalotai ma­gyar bányászegyüttes is. A háromnapos baráti ve­télkedés részvevői megkoszo­rúzzák Blaha Lujza és Ady Endre emléktábláját. A fesz­tiválra a balatoni fürdőhe­lyekről számos külföldi üdü­lőt is meghívtak. Lottó-nyereményjegyzék A Lotto 33. játékhetére 3 468 654 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lotto Igazga­tóságra. Ötös találat nincs, a négytalálatos szelvények szá­ma kilenc. Ezek nyereménye 289 054 forint. Három találatot 1583, két találatot 63 861 lot­tózó ért el. Az előbbiekre 821, az utóbbiakra szelvényenként 20,36 forintot fizetnek. Felavatták Vácott az 1919-es mártírok emlékművét SZL 0 VAK IÁI KÉPESLAP Az állami gazdaságok egyre nagyobb mennyiségben és jobb minőségben termelik meg és hozzák forgalomba a különböző vetőmagvakat Az 1 idén hatféle búzavetőmagot i termesztettek és kalászosok- j ból olyan készlettel rendel- j keznek, amely bőségesen fe­dezi a felújításhoz igényelt : mennyiséget. 1 A gazdaságok nemcsak ' megtermelik a minőségi ^ gabonavetőmagvakat, ha- $ nem egyre nagyobb arány- | ban maguk tisztítják és ^ fémzárolják is. Az idén már a kalászos vető- | magv ak 70 százalékát fém- zárolt zsákokban hozzák for- § galomba. Ebben az esztendő- | ben csupán búzából több mint § hatezer vagon vetőmagot ál- | litottak elő. : Jelentős haladás követke- ^ zett be a pillangós vetőmag- ^ vak termesztésében. 1954-ben ^ az állami gazdaságok még ^ csak a vetésterületük 12—14 ^ százalékán termesztettek pil- & langósokat, és a saját vető- | magszükségletüket is csak ^ nehezen tudták fedezni. Idő- § közben a vetésterület rend- § kívüli mértékben megnöve­kedett és az elmúlt esztendőben már száz vagon jó minő­ségű vetőmagot szállítot­tak és ugyanennyit adtak az idén is köztermesztés céljára. A hibridkukorica-vetőmag termesztését az elmúlt esz­tendőben kezdték meg az ál­lami nagyüzemek. Az idén már közel 20 000 holdon ter­mesztenek kiváló minősé­gű hibridkukorica-vetőmag­vakat, amelyet csaknem 100 százalékos tisztasággal és 97 százalékos csíraképességgel hoznak forgalomba. Fellendülőben van a cu­kor- és takarmányrépa­(Váci tudósítónk telefonje­lentése) Negyven esztendővel ez­előtt, 1919. augusztus 15-nek éjszakáján egy ellenforradal­mi bizottság szállt ki a váci íegyházba. Éjnek idején cso­portosan hurcolták ki zárkáik­ból a mit sem sejtő, megkín­zott kommunista foglyokat. A város déli határában, a Hétkápolnai réten sor- tüz dördült ezen a bor­zalmas augusztusi éjsza­kán. Tíz elvtársat végzett ki a fe­hérterror. Vác dolgozó népe a felsza­badulás óta minden esztendő­ben megemlékezik erről a napról. A mártírok emlékét utcanevek, márványtáblák őr­zik a városban. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfor­dulóján határozatot holott a városi tanács: méltó emlék­művel jelölik meg Erdős Bernat. Klein Károly, Ma- tejka János és társaik halá­lának helyét. A szerény kül­sejű, ideiglenes emlékoszlop helyett az elmúlt hónapokban három méter magas, ti­zenkét méter széles em­lékfalat emeltek a Kétkápolnai réten. Itt sorakoztak fel szomba­ton délután a váci dolgozók százai, hogy leróják kegyele­tüket 1919 mártírjai előtt. Tihanyi Ernő, a Párttörté­neti Intézet váci munkatársa, a munkásmozgalom régi har­cosa mondott emlékbeszédet a szombat délutáni avatóün- nepségen. — Vác város* dolgozói súlyos véráldozattal fi­zettek azért, mert a hata­lom a kezükben volt négy és fél hónapon át — mondotta. — De nem törte meg őket az 1944 decembe­réig tartott fasiszta uralom sem. Igyekeztek ébren tartani az elnyomás éveiben is a Ta­nácsköztársaság enilékét, a felszabadulás gondolatát. — A várva-várt óra mégis csak eljött. És amikor ma dicső elődeinkre emlékezünk, példájuk legyen tanulság szá­munkra: még jobban, bátrab­ban, tudatosabban kell véde­nünk a dolgozók hatalmát. Az ő nagyszerű tetteiket idézve munkálkodunk a jelenben, s építjük nagy­szerű jövőnket. A beszéd elhangzása után munkásindulók hangjai mel­lett a párt, a tanács, a nép­front-bizottság és az üzemek küldöttségei a koszorúk töme­gét helyezték el a monumen­tális fal talapzatánál. Papp Rezső Kétnapos erdészeti tapasztalatcsere Gödöllőn A kassai dóm, amelynek kriptájában II. Rákóczi Ferenc nyugszik (Gábor Viktor felv.) Gödöllői Erdőgazdaság § augusztus 18-án és 19-én ta- ^ pasztalatcserével összekapcsolt ^ nagyszabású erdészeti tanács- ^ kozást rendez Gödöllőn. Az ^ ország különböző részeiből er- $ dészeti szakemberek vadászati ^ és erdőművelési bemutatókon § cserélik ki tapasztalataikat. § Megtekintik a Gödöllői Erdő- ^ gazdaság máriabesnyői arbo­rétumát (élőfawűjteményét) és Európa-hírű fácán- és nut- riatelepét. A kétnapos erdésztalálko­zót erdészeti újítókiállítás, fotókiállítás és különféle ren­dezvények tarkítják. A tapasz­talatcserén Balassa Gyula földművelésügyi miniszter- helyettes is részt vesz. léden a kórház, a húsipari vál-! lalat, a vegyi üzemek, a szesz-! gyár és a városi középületek j szennyvizének korszerű elve-j zetése okozza már hosszú idő j óta, mert ez a nagymennyisé-1 gű szennyvíz eddig részben j szűk keresztmetszetű zárt csa-! tornákba és nyílt árkokba ke-! rült, és kipárolgásával meg-! fertőzte úgyszólván az egész! város levegőjét, eltekintve! attól, hogy kellemetlen szagá-j val sok helyen valósággal el- * viselhetetlenná tette a lakosság! életét. • A régi, elvault csatornák és árkok tisztítása, kar- ! bantartása súlyos terhet jelentett a város számára, ! ! amely semmiképpen sem állt! arányban ezeknek a silány be-; rendezéseknek sem az értéké-1 vei, sem azzal a jelentéktelen; szolgálattal, amelyet tettek. ! !

Next

/
Thumbnails
Contents