Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

PEST MEGYEI HÍR LA P KÜLÖNKIADÁSA Miért nincs „keret" az egyműszakos üzletekben a helyettesítésre? A megszépült Marx tér (Bereg-foto) Nyílt levél Glasz Pista bácsi! Szeretném tu­domására hozni, hogy a ko­sarait, amit biztosan keresett már azóta, a városi tanács mezőgazdasági osztályára vit­tem be és mivel ez másokat is fog érdekelni, elmondom, hogyan került oda. Kém az első eset, hogy a környékbeli földtulajdonosok­nak ismeretlen egyének el­lopják az őszibarackját (az idén már kb. 35 kg-ot, ami 350 forintnak felel meg). Kénytelen vagyok a most érő fákat őrizni. Már egy hete Timpauer hegyőrrel őrizzük a barackot. Ma éjszaka, augusz­tus 5-én 24—1 óra (között, Pista bácsi jött a Kovács Já­nos gyümölcsösébe (mivel a kutya elárulta, természetes üres kézzel), azzal, hogy Ko­vácsék megbízták: vigyázzon a barackjukra. (Később kide­rült, hogy ebből egy szó sem igaz.) A hegyőrnek pár perces beszélgetés után azt mondta, hogy elmegy a kunyhóba a kabátjáért, mert fázik, holott a kunyhókulcs nem is volt magánál. Ezzel csak ürügyet keresett, hogy a Kovácsék kunyhójánál letett úgyneve­zett hátyit átvihesse a saját földjére. Később két tanú, Timpauer és Kovács jelenlé­tében azt meg is találtuk. Hajnalban V44 órakor egész a mi földünkig, nem tudom, ml célból, ismét visszajött, de valószínű a másik kosárért. Hát én nem tudom, mi volt a szándéka, mindenesetre a kosarakat megtaláltuk. Azokat a mezőgazdasági osztályra be­vittem, s a dolog tisztázása után a két kosár rendelkezé­sére áü. Malik Jánosáé NEM TETSZIK..* i.. hogy a budakalászi Fő téri népbolt dolgozói kritikán aluli „fehér” köpenyben szol­gálják ki a vásárlókat. Nem lehetne vajon sűrűbben kö­penyt váltani? ...hogy a Pannónia utcá­ban állandóan porfelhő van, mert utcaseprő csak ritkán téved ebbe az utcába. f.; hogy a BELSPED-kocsik végigszórják a várost szalmá­val. — hogy a Bükkös-part kö­vezése rendkívül vantatottan halad. Az útépítő vállalat ké­sedelmessége sok bosszúságot ekoz a kivilágítatlan útsza­kaszon közlekedők számára, ■— hogy a piacnapokon még késő este is ott éktelenkedik a szemét és a trágya. Intézke­dést kérünk az illetékesektől. ! Nem tehetek róla, egy pi­cit mindig múzeumban, ér- ^ dekes kiállításon érzem ma- gam Szentendrén — minden ^ emlékeztet valamire, s min- ^ dení múltjába vetítek visz- ^sza. A napokban, a számomra ^ legkedvesebb városrészben, a § Szamárhegyen indultam el § felfelé. Meghatottan álltam §meg a Bartók Béla utca de- \ rékán, az Iskola utca sarkán, a népbolt-üzletet símogat- \ tam végig tekintetemmel. § Eszembe jutott öreg Záb- ^ ránszky bácsi, akihez édes- áfáért, medvecukorért szalad- tunk fel minden krajcárunk­kal. S akinek csak vasárnap volt lehúzva az üzleti rolója. S most szerdán délelőtt 11 órakor zárva találtam a kis üzletet. Ejnye, ejnye, Záb- ránszkv bácsi, mit tett em­lékeddel a Nyugat-Pest me­gyei Népbolt Vállalat orszá­gos hírű, (kitűnő (kereskedel­mi hálózata? — Miért van zárva az üz­let? — kérdeztem gyanútlanul járókelő asszonykáktól. S ők búsan válaszolták: Be­teg az Erzsi, aki egyedül lát­ja el az üzletet. Két hete zárva van már, s még három hétig így lesz! Addig feljebb kell mennünk a Rózsikához, a Török kút melletti népbolt­ba. De az is csak két óráig van nyitva, naponta. S most készül Rózsilka is szabadság­ra, s akkor azt az üzletet is bezárják. — Hát nem lehet helyet­tesíteni őket. míg szabadsá­gon vannak? — kérdeztem én, a naiv. * — Nem, szólt az asszonyok legtájékozottabbja. A nép- bolt-ellenör magyarázta meg, hogy ahol egyetlen személy az üzleti létszám, ott a he­lyettesítésre nincs keret. Mert az átadáshoz, s a visz- szaadáshoz leltár kell, .? az aránytalan (költségbe kerül. — Pedig felteszem a kér­dést — mondta nagyon helye­sen és Okosan az egyik asz- szony, — az öthetes forgalom- kiesés, mint elveszett haszon, nem biztosítaná-e busásan a két leltározás költségeit?! Ügy látszik azonban, nincs segítség. Rózsika is szabadság­ra megy. bezár a felső bolt is és a népes Szamárhegy, a város legősibb alaptelepülése üzlet nélkül marad. A bevá­sárló háziasszonyok, dalmát őseik ősi települési helyé­ről, a hegyről zarándokolhat­nak le a Bogdányi utcába sóért, lisztért, más egyébért. Illetve dehogy is! Ott meg félkettőkor zár az üzlet, mi­vel szintén egy műszakos! Piszke- és gyümölcsterme­lő, (kedves hegyi polgártár­saink, tehát, ha fél kettő után érkeznek haza pismányi, bu- báni vagy tyukováci földjük­ről, esetleg budapesti vagy helybeli munkahelyükről, a Fő térre vagy a vasútállomás környékére járhatnak és sor- baállhatnak a túlzsúfolt, né­hány népbolt „üzemegység­ben”. Található tán emberséges megoldás a szamárhegyi há­ziasszonyok kényelmére, ha Erzsiké beteg és Rózsika is szabadságon lesz! Talán a leltározás és helyettesítés költségei is beleerőszakolha- tók azokba a bürokratikus ízű gazdasági keretekbe! Hallgasd meg tehát a he­gyiek kérését és könyörülj rajtunk, ó Keretek Kerete! Elefántcsonttoronyban széke­lő Kereskedelmi Nagy Há­lózat! i;_ __ Horváth Levente V astag György utcai tataro­zott házak, a középkor stílusos emlékei (Kiss István felvétele) AUGUSZTUS 20 ÜNNEPI MŰSORA 7.30— 8.30-ig: Zenés ébresztő. 9—10-ig: Térzene a tanácsháza előtt. 10 órakor: Ünnepi gyűlés a tanácsháza nagytermében. Himnusz. Szavalat. Ünnepi beszéd. Szavalat. Internacionáléi 11.30- tól: Ünnepi műsor. 14 órától: Sportműsor a TSB rendezésében. (Folyamúszó­bajnokság.) 20 órától: Táncos összejövetelek. Az ünnepségre Szentendre és a járás közönségét szeres tettel meghívja a Városi Emlékbizottság. HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL — A BOLTOSOK értekezle­ten beszélték meg a vagyonvé­delem, munkafegyelem és az egyes hiányosságok felszámo­lásának problémáit. — A VÁROSI EMLÉKBI­ZOTTSÁG ülést tartott, ame­lyen megbeszélték az augusz­tus 20-i ünnepséggel kapcsola­tos feladatokat. — AZ IDŐSZERŰ mezőgaz­dasági munkák helyzetét, a mesterséges megtermékenyí­tést és a községgazdálkodási vállalat féléves munkáját tár­gyalta a városi tanács végre­hajtó bizottsága. — A LAKÄSGAZDÄLKO- DÄSI BIZOTTSÁG értekezle­ten tárgyalta meg a város la­kásügyi helyzetét. — RÖVIDESEN MEGKEZ­DIK a városi körzeti rendelő építését a Bajcsy-Zsiünszky utcában.-EREDMÉNYESEN oltják városunkban gyermekparalízis ellen a kicsinyeket. — BEFEJEZTÉK az egyéni gazdák is a cséplést a város területén; — 250 KG BAROMFIT adott el a múlt héten a föld­müvesszövetkezet. — BEKAPCSOLTAK A VILLANYT a csobánkai és a pilisszentkereszti új iskolákba. — HARMINCNÉGY VAS­UTAS kapott jutalmat a vas­utasnapon, egy dolgozó pe­dig megkapta az „Érdemes vasutas” jelvényt. — EGY-EGY FIATALT küldtek a szentendrei üzemi KISZ-szervezetek a ceglédi termelőszövetkezeti fejleszté­si munkákra; — HUSZONNÉGY KISZ- TAG vett résgt a járás te­rületéről a Hanság lecsapo- lási munkálataiban. — MUNKÁS-PARASZT ta­lálkozó keretében 10—12 dolgozó parasztot lát vendé­gül a papírgyár augusztus 18- án. — FINOM CSOMAGOLO- PAPIROS gyártását kezdte meg a papírgyár. — BALATONI KIRÁNDU­LÁST rendez 16-án a kézi­szerszámgyár KlSZ-szerveze- te, — A VAROS ÜGYELETES ORVOSA 16-án vasárnap dr. Göllner Pál, — A JÁRÁS ÜGYELETES Állatorvosa i6-án Kátai Vince körállatorvos, Pomázj Tel.: 283; . A FILMSZÍNHÁZ MŰ­SORA: 13—16-án: Malva, 17—. 19- én: Csodagyerekek, 20— 23-án: Nercbunda. A matiné műsora: 16-án: Neveletlen kis­kacsa. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Fodor Judit, Szabó István, Korcsog Ferenc, Turcsá- nyi Annamária. Pistyur István, Füzes Lajos, Murnyák Ilona, Mu­rin Mária, Férések Éva, Szalai Anna Mária, Csömör István László, Fehér Tibor, Becsei Erzsé­bet Éva, Kováts Ildikó Adrién; Králik Valéria Magdolna, Hor­váth Ilona, szabados István, Nagy Sándor, Galambos József, Mihályi Judit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dombai Zoltán és Németh Vero­nika, Szabó István és Nagy Zsu­zsanna, pálvölgyi András és Dóm­ján Katalin, Heint z Károly József és Matányi Magdolna. MEGHALTAK: Ürge Mihályné 78 éves, Hóiba Jánosné 81 éves, Augeret Klára 12 éves, Janetka József 59 éves, Benkovics János­né 70 éves. Nyolc évvel ezelőtt alakulf pomázon a vegyesipari ktsz. Akkor cipész, fodrász, szabó és műszerész részlege volt. Azóta festő és mázoló, villanyszerelő, kádár és kőműves részleggel bővült. ' Az irodában Leidinger Gyula elvtárssal, a látsz elnökével beszélgettünk a szövetkezet múltjáról, jövőjéről, problémáiról. ■ — Szabó részlegünket 1958-ban megszün­tettük — mondotta Leidinger elvtárs. — En­nek fő oka az ellenforradalom volt. Sokan 'kiléptek a szabók közül, másrészt pedig nem tudtunk megfelelő munkát biztosítani szá­mukra mivel közületi rendelést nem kap­tunk. Az emberek szívesebben vásárolnak konfekciós ruhát, mert az kevesebbe kerül, mintha nálunk készíttetnék. ■ Múlt évben létesítettük kádár részlegünket, amelyik egyike a legkifizetődőbbeknek. A MÜART (Műszaki Anyag értékesítő Vállalat) és a MINÖSZER (Műtrágya- és Vegyianyag- ípari Vállalat) részére dolgozik. Ezenkívül magánfelek megrendeléseit is vállalja és ja­vításokkal is foglalkozik. Szeretnénk ennek a részlegnek a termelését fokozni, ezért a hónap végére gépesíteni kívánjuk a munka nagyobb részét. Szalagfűrészt vásároltunk és az üzembe helyezése már csak napok kér­dése. Természetesen minden hitel nélkül, sa­ját erőnkből valósíthatjuk ezt meg, mintegy 22 000 forint értékben. Központi raktár építéséhez kezdünk és be is fejezzük még ebben az évben. Ez közel 30 000 forint beruházást jelent. • Kőműves részlegünk most kapott első ízben a községi tanácstól nagyobb megrendelést. Negyven ház tatarozását kell elvégeznünk. — Milyen nehézségei vannak a szövetke­zetnek? — Szövetkezetünk hétféle szakterületet ölel fel. Jó volna, ha az egyes részlegeknek lenne egy-egy félig függetlenített részlegve­KÉT ÓRA A POMÁZI VEGYESIPARI KTSZ-BEN zetője, aki a munkaszervezést jobban el tud­ná látni. • Nehézségeink vannak az anyagellátás terén is, különösen a cipész részlegnél. A negyed­évi kiutalásunk mindössze 150 kg talp. Ez — a körzetünkhöz tartozó 15—16 ezer embert te­kintetbe véve — nagyon kevés és a 300 kg is éppen csak kielégítené az igényeket. Nehezen jutunk anyaghoz a kádár részleg­nél is. Például új dongák készítésére a kapos­vári erdőgazdaságtól kaptunk egy kevés rön­köt. Itt az is bosszantó, hogy volna megren­delés, de nem vállalhatjuk, mert nincs anya­gunk. « A kőműveseknél pedig szakképzett munká­sokra volna szükség. f — Mennyi nyereségrészesedést fizetett a szövetkezet a múlt évben? • — Az 1958-as esztendőben húsz munkana­pot fizettünk, de ebben az évben már az ed­digi eredményeink is úgy biztatnak, hogy több lesz mint tavaly. A második negyedév­ben például 533 600 forint volt a termelési érték. Leidinger elvtárs ezután végigvezetett a különböző részlegeken. A műszerész részleg dolgozói motorkerék­párok, kerékpárok javításával és épületlaka­tos munkával foglalkoznak. Hogy mennyit keresnek? Dobai Károly elvtárs, aki ez év április 1-én lépett a ktsz-be, elmondotta, hogy átlagos ha­vi keresete 1800 forint és ezzel nagyon meg van elégedve. Megtalálta számítását, nem csalódott a szövetkezetben. A kádároknál Eisner Ernő hasonlóképpen nyilatkozik. 1 — Ha nem keresnék 2500—2600 forintot ha­vonként, nem volna érdemes kijárnom Buda­pestről. És vajon mi van a védőétellel a kádár rész­legben, ahol a MINÖSZER részére vegyi­anyaggal töltött hordókat javítanak. ’ — Bizony semmi — válaszolja Eisner elv­társ. — Már én is megbetegedtem, meg a tár­sam is, akivel itt dolgozunk, de védőételt csak úgy kapunk, ha magunk vásárolunk. Meg­győződtem arról, hogy a MINÖSZER-nél na­ponta fél liter tejet kapnak a dolgozók és úgy hiszem, hogy bennünket is megilletne ez. ' A cipészek az anyagellátásra panaszkod­nak, ezért kevesebb a fizetésük is. Remény van azonban arra, hogy ez javulni fog. És nem alaptalanul. Egy szegedi házipapucs mintapéldányát készítették el, amelyet hul­ladékanyagból is el lehet készíteni és eladási ára körülbelül 80—85 forint körül lenne. Most várják az ár jóváhagyást. Ez egyúttal újabb munkaerők foglalkoztatását is jelente­né, amennyiben a papucsok hímzését bedol­gozókkal kellene elvégeztetni. Sétánk végén a fodrász részleget láto­gattuk meg. Ide már nem kisért el a szövetkezet elnöke, mert sürgős ügyben távoznia kellett. Vagy talán szégyellte ezt a részleget? Mert amit ott tapasztaltunk, az valóban szégyene a vegyesipari ktsz-nek. A dolgozók hihetetlenül korszerűtlen körülmények között végzik munkájukat. Rendetlenség és piszok min­denütt. A fal annyira maszatos, hogy a ven­dégek félnek közelébe telepedni. A férfi és női részlegben is különböző tartályokban áll a víz, a földre helyezett rezsókban melegítik a hajmosáshoz. A kagylók mindennek, csak éppen tisztának nem nevezhetők. A cement­padló valósággal életveszélyes. A betérő ven­dégek minden pillanatban ki vannak téve bo- kaficamításnak. A villanyboyler szomorúan tekint a szépülni akarókra. ' —■ Miért van ez így — kérdezzük. ’ — Bizony szomorú dolog ez — feleli Pas­áéra István részlegvezető. — A szövetkezet vezetőjének az a véleménye, hogy a fodrász részlegbe nem érdemes beruházni, mert az két-három éven belül sem térül meg. Dehát tehetünk mi erről? Az árakat nem mi állapí­tottuk meg és nem is mi vagyunk illetékesek, hogy azt megváltoztassuk. Négy éve nem fes­tették az üzletet, pedig a szövetkezetnek festő részlege is van. A padlót is meg lehetne javí­tani házi kezelésben. Es merem állítani, hogy a forgalom is nagyobb lenne ebben az üzlet­ben, ha kultúrált körülmények között tud­nánk kiszolgálni vendégeinket. De nemcsak a szövetkezet vezetősége a hibás. Véleményem szerint a tanácsnak is van mit pótolnia. Ko­moly beruházással bevezettük a vizet az üz­letbe, 16 000 forintba került csupán a villany­boyler és nem tudjuk használni, mert a ta­nácsnak nincsen kerete a központi vízvezeték megjavítására. rr Úgy gondoljuk, hogy Pazdera elvtársnak igaza van. A szövetkezet vezetőségének sok­kal többet kellene törődnie a fodrász részleg­gel, de a tanács sem odázhatja el a vízvezeték javítását a kerettel. Ez az üzlet nemcsak a szövetkezet munkájára, hanem az egész köz­ségre is szomorú fényt vet. És nem utolsósor­ban a járási főorvosnak is szót kellene emel­nie az ott található állapotok ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents