Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

A gyermek a családban

Sem szülő, sem pedagógus nem vagyok. Az utóbbi- f nak ugyan „indultam”, de ebből a szempontból — Móra Ferenc szavaival, amit a feledhetetlen író finom iróniával saját magára alkalmazott — „félben maradt egzisztencia” vagyok. Jóllehet másban is, de most nem erről van szó, hanem arról a rengeteg problémáról, amit a gyermekek nevelése körül látok, hallok, olvasok. Mik ezek a problémák? Olykor kis semmiségek, amelyeket egyetlen okos, nyugodt, józan szóval, tettel el lehetne intézni, meg lehetne oldani. Nem pedagógiai szakcikket írok, hanem elmondom mindazt a jót, hasznosat, amit egykori nevelőimtől hallottam, a világ nagy pedagógusaitól olvastam.

Az épülő szocializmus társadalmi berendezkedésének legnagyobb értéke: a gyermek. Sokat teszünk a jelenért, magunkért is, de végső fokon mégis minden az utánunk következő nemzedékért történik. Amit mi nem érhettünk el, érjék el ők. A boldog, kiegyensúlyozott emberi életnek alapja a nevelés, az a felmérhetetlen értékű „útra- való”, amit a szülői házból hozunk.

Igen fontos: minden gyermek olyan nevelést kapjon, hogy a hazának, az államnak, a társadalomnak s a családnak hasznos tagjává váljék.

A népi demokratikus Magyarország közintézmények, szociális berendezkedések révén igyekszik gondoskodni a dolgozó szülők gyermekeiről. Ilyenek a csecsemőotthonok, óvodák, napközi otthonok, kollégiumok stb. Ám épp ezért van nagy jelentősége, hogy a gyermek azt a kevés időt, amelyet szülei társaságában tölt, milyen körülmények között tölti el. És itt vetődik fel egy fontos kérdés is: ilyen viszonyok mellett részesülhet-e a gyermek egyáltalán családi nevelésben?

Pedagógiai nevelés alatt a tudatos és tervszerű hatások értendők, de tudjuk, hogy a nem tudatos és terv nélküli hatások is alakítóan hatnak és

tartósan befolyásolják, sőt meghatározzák a fejlődésben tevő embert, ha huzamosabban érik.

A család ilyen huzamos Ideig tartó hatásoknak a forrása. Ezért a gyermeknek a •legerősebb hatású nevelője a szülő, még akkor is, ha egyáltalán nem gondol erre. Azt kell tehát minden apának és anyának tudnia, hogy a családi nevelés voltaképpen azt jelenti, hogy az maga a családi élet, vagyis: a gyermek élete a családban, a család életmódja magában véve is nevelés,

A családi élet a család minden tagjára nézve másmás. Az apának azt jelenti, hogy kenyérkereső munkáján kívül feleségének és gyermekeinek sorsával is kell törődnie. Az anyának nagy testi és lelki terheket kell vállalnia, holott a kenyérkereső munkának ő is épp olyan részese, mint az apa. A gyermekre nézve pedig a családi élet a nyugalom, az ellátottságnak, a gondoskodás elfogadásának az állapota, amihez államunk szociális intézkedése hozzá is segíti a szülőket.

A családi élet sokféle és különböző alakú lehet s így különbségek vannak abban a nevelésben is, amelyet a gyermek a családban öntudatlanul kap. Ezért változik és különbözik a .gyermek helyzete családonként.

A gyermek helyzetét a családban két körülmény szabja meg, a szülök és a gyermek viszonya és a testvérek viszonya. A szülők és a gyermekek kapcsolata a legtermészetesebb viszony az ember életében. A gyermek nem is gondol arra, hogy ez másként is lehetne. Ez az oka a még nem gondolkodó kisgyermek önkéntelen és természetes vonzódásának az őt gondozó szülőkhöz mindaddig, amíg csak valami ok. miatt el nem idegenedik tő-J lük. Ezért a családi élet neve-J lő hatására gondolva, a legfőbb^ követelmény: a szülők ügyel-§ jenek arra, hogy köztük és a! gyermek között maradjon] meg mindvégig ez a természe-S tes viszony, Itt két szempont-'

nak van gyakorlati jelentősége: az előrelátásnak és a szeretetnek. A szeretetet a gyengéd bánásmód fejezi ki, amit azonban túlzásba vinni nem szabad. Az előrelátás pedig azt jelenti, hogy a gyermek később bírálni fogja az őt nevélő szülők cselekedeteit.

Csupa szeretetből tehát a gyermeket kényeztetni nem szabad, mert az azért pem lesz hálás, viszont az indokolatlan szigor elidegeníti a szülőtől a gyermeket. Itt is a középút a helyes: a szeretetteljes, de komoly, s ha kell, szigorú nevelés;

A gyermekeknek érezniük kell a szülők gyengédségét — felnőtt korban nagy erőforrás ez —, de szükség esetén érezniük kell a szigort is. Mindig arra kell gondolnunk, mi lesz később a következménye' annak, amit e. gyermekkel teszünk. Ahol tehát a szülők saját cselekedeteik távolabbi hatására is gondolnak, ott az öntudatlan családi élet helyett gondos és óvatos nevelés folyik, nemcsak azért, mert huzamosan hat a gyermekre a család, de azért, mert a szülök eljárása tudatos és tervszerű, valósággal neveléssé alakul.

Az okos szeretettel nevelt gyermek, bármilyen nehéz vagy könnyű sorban is, nem az anyagi javakat fogja az élet legfőbb értékének tekinteni és érezni, hanem magasabb erkölcsi szempont irányítja cselekedeteit. Szülei iránt pedig mély hála és vonzódás fog élni szívében. Mindezekből tehát az következtethető, hogy a legcélravezetőbb nevelési módszer a szülők helyes példa- adósa.

Vásárhelyi Júlia

SZEKRÉNY CSÍK

Gyors, könnyen leszámolható mintájú szekrénycsík. Készíthetjük récével vagy horgolással. Vékony, selyemfényű cérnából a legszebb

Győri D. Balázs:

Kiskertünkben

Kiskertünkben az árvácskák mosolyognak, nevetnek, én vagyok a kis barátjuk, nagyon-nagyon szeretnek.

Hozzám dugják dörgölőzve puha bársony fejüket, az öntözés harmatgyöngye , levelükön még remeg.

Integetnek, bólintgatnak, kikerülik a kapát, megmutatják hogy a száruk hol rejti a futókát.

Maglazítom jól a földet, a gyomot meg kihúzom, ha megnőnek, jómyámnak, árvácskámat odadom.

BEFŐZÉS TÉLIRE

Zöldbab. A gyenge, friss vajbabot megtisztítva, darabokra összevágjuk, ecettel gyengén savanyított vizet forralunk, ha forrni kezd beledobjuk a babot és félig megfőzzük. A vizet leszűrjük róla és a babot szitán lecsurgatjuk. A kihűlt babot szélesszájú üvegekbe rakjuk, az üveg nyakától 2—3 ujjnyira töltjük csak meg, mert a dunsztolásnál a bab. még duzzad. A leszűrt ecetesvlzet még- egyszer felforraljuk, amelyhez — ha még szükséges öntünk ecetet és kihűlve a babhoz öntjük. Az, üveget nyakig öntjük és jő erősen lekötjük szalicilos vízbe mártott tiszta ruhával és perga- menpapirral. Az üveg nagyságáiig mérten kipároljuk 15—20 percig. A bab félig felfőzés és kipárolás után elegendő puha lesz, főzésnél a levéből egy részt felhasználhatunk.

Ecetesuborka. A megmosott

uborkákat gyengén sózott ecetes forró vízzel leforrázzuk és másnapig állni hagyjuk. Az üvegek aljára szőlő- és meggytfalevelet, borsfüvet teszünk, rárakjuk a teljesen kihűlt uborkákat, közibe tormaszeleteket, egészborsot teszünk. Fölülre szintén szőlő, és meggyfalevelet adunk, ráöntve a hideg ecetes vizet. Az üveg nyaka alá vékony falemezeket keresztbe fektetünk, ezzel szorítjuk le az uborkákat az ecet alá. Ha az ecetet túlsók vízzel hígítjuk, az uborkák könnyen megromlanak, mert azok nagy víztartalma állás köziben keveredik az ecettel. (Az

5-ös ecet 2% százalékra felhígulj Lekötözve eltesszük.

Vegyes saláta. Az uborkát vízzel leforrázzuk és hűlni hagyjuk. A kihűlt uborkákat hámozatlanul meggyaluljuk és besózzuk. Karikára vágunk hagymát és vöröspaprikát. A kinyomkodott uborkát, hagymát, vöröspaprikát rétegenként üvegbe rakjuk; nem túl szorosan, közben egész- vagy töröttborsot és néhány szem mustármagot szórunk bele. A megtelt üvegeket felforralt, kihűlt, gyengén sózott borecettel felöntjük. Letakarjuk, de nem kötjük le; mert az ecet leapad, harmadnap után öntünk rá csak ismét ecetet. Lekötözve elíesszük.

Kislányoknak — kisfiúknak

Már nincs sok idő hátra és vége a szünidőnek. Használjuk hát ki jól a hátralevő napokat. Nagyszerű az idő, lehet nagy kirándulásokat tenni erdőbe, patak partjára. Fiúk, lányok szeretnek ilyenkor is frissen, csinosan öltözködni. Kislányok jól használhatják a fehér sifonból készült blúzt (1. ábra). Ennek könnyű a mosása, vasalása, mert nyakából és ujjából kihúzható a ráncot összehúzó zsinór, jól illik hozzá a pettyes vagy virágos kartonszoknya. Ezt egyenes anyagból szabjuk, bősége körülbelül 1.Q0 méter. Derékgumival húzzuk össze. Olcsón beszerezhetők a nagyon kedvelt csíkos trikók (az ábrán látható). Üde, friss színekben árulják. Ballonszoknyával, fiúknak ballonnadrággal igen kedves viselet. Hozzá ballonkabátkát ajánlunk, ujján és derevenv1

Társaságba, tánchoz

m

I *

tetőtől-talpig felöltözhet a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szakiizleteiben. Fehér blúz 88 fo rinttól. sötétkék pliszírozott alj 330 forint, fehér cipő 200 forint. Sötétkék férfiöltöny 890 forint, fekete félcipő 395 forint, tiszta -selyem nyakkendő 50 forint, fehér puplining 150 forint

1

2

3

H

5

6

7

8

9

to

H

Mti

(1

<3

m

IH

\

IH/a

15

d

16

a

18

19

10

H

21

22

11

■

IH

25

26

27

28

29

10

M

11

321

0

m

H

ti

35

3H

35

361

17

38

39

Hl

H2

Hl

HH

Hb

Hl

H8

a

H9

50

51

52

51

5H

55

L

58

ps

60

ff

1

M

63

v

64

65

66

67

s■

68

r

0

z

62

70

■

"

ÜS

"

VÍZSZINTES: 13. Kovasavtari talmú növény az edényes virág- ! talanok családjából. 13. Rangjelző. ^ 14. A mozgási szervek hetegsége. ^ 15. Csonttöltelék. 16. Elzáráshoz ! használják. 19. Kenyérsütő ipar- - > szerűen. 20. Izomsérülést szenve! dett. 22. Nem engedélyez. 23. i Sándor Gábor. 24. Lakat alá tesz. S 25. Női név. 27. Ácsai Tornász ^ Alakulat. 28. Bácskai város. 30. S V* A. 31. Mint, midőn _ németül. 33. Időszélek í »4. Pompás

lakosztály. 38. Összeköttetés — ismert latin szóval. 41. A kapa rokona. 42. Monarchiabeli rövidítés volt. 43. Nemcsak mi, nemcsak ők! 44. A zárszó vége! 46. Takarmánynövény, a lovak csemegéje. 48. T. A. 49. Női név előírásszerűit és becézve. 52. Kerti pihenőhely. 53. Angolna —. németül. 55. Legkedvesebb fővárosunk. 57. Kettős magánhangzó, 58. A

liszt minőségét jelzi. 60. Eger be- ! lülről. 61. — -pia, megvalósítha- ; tatlan kívánság. 62. Község Vas ! megyében. 63. A Szajna mellék- ; folyója. 66. Igekötő. 68. Szerep | az Othellóhan. 71. A biliárdos I szerszáma. 72. A kánikulában nél- | külözni tudjuk.

FÜGGŐLEGES: 2. Gyenge; Ha- ! tál. 3. Díszterem az egyetemen, j i. Vállalatokat egyesit kapitalista l módon. 5. Belülről tilt! 6. Sonka. ! 7. Nemülüll 8. Vevőre vár. 9. ; Erzsébet baloldala?!? io. Szemé- ! lyes névmás. 11. Indiai pénzegy- : ség. 14/a. Irat. 17. A lyuk vége? ! 18. Drágakövet utánzó üveg. 21. Z. A. A. 26. Két egyforma lap a kártyacsomagból. 29. Ezüstfehér színű, kemény fém. 30. Vész. 32. Mint a vizsz. 57. sor. 34. Tehénhang. 35. Északi Államok. 36. Az okozat szülője. 37. A hóhér egyik szerszáma. 39. Eiben István. 40. Csak ügy jó, ha tömve van pénzzel. 45. Időhatározó szó. 47. Bútordarab? 50. Maró folyadék. 51. Édesapa. 54. Redőt von a hóm- 1 lókra _ névelővel. 58. Attila ne- i vének magyaros alakja. 59. Dalol- j ni való. 62. Végnélküli vasút. ©4. ! A honvágy legbelülről. 65. S. Ö. ] ahogy mondjuk. 67. Férfinév. 68. i Hívószó. 69. Tova. 70. M. G.

Beküldendő Diderot mondásá- j

nak megfejtése 19S9. augusztus i 26-ig. A helyes megfejtők között 1 értékes könyveket sorsolunk ki. j

Az 1959. július 25-i számunkban I közölt Hegedűs Gyula mondás j helyes megfejtése: ;,A közönség ; nem is olyan közönséges, amint ! azt egyes szerzők gondolják.’*

Könyvet nyertek: Morvái Zol- 1 tán, Cegléd, X., Hollós 5. _ Ta- ! kács László, Vasad 142. _ Zaj- ! mann Zoltán, Szigetszentmiklós, i Rákóczi u. 1. — Badacsonyi Bé- ! láné, Szentendre, Püspök sor 16. ; — Galántal’ József, Maglód- S nyaraló, Árpád u. 38. _ Hargitai ! István, Vácbottyán, Nyires, Dózsa J György u. 29. _ Liberda Judit, ! Solymár, Madách u. 29. _ Mala- j

tlnszki László, Pánd, malom. _ $

S

chiller Endréné, Budapest, VI., ! Hajós u. 15. — seregélyes János, ; Aszód, Falujárók útja 5.

A könyveket postán küldjük el, i

hogy ez á -„sikkes”, vagy egyszerűen nem gondolják mag; hogy nem szép, nem kellemes és nem is egészséges. Sokkal jobb érzés, ha a melegben a gyermekek homloka, nyaka szabad marad. A fiúk haját egész rövidre vágassuk le, a kislányoknak pedig vagy szintén rövidre, vagy kétoldalt befonva, kis masnival megkötve csináljunk frizurát. Ez gz egészséges nyári hajviselet Lajta Lászlón«

: kán színes kötött Vésszel dí- : szítve.

• Gyermekeink ne viseljenek

« nyáron zárt cipőt A pánjtos ! szandál nemcsak csinos, ha- ! nem egészséges viselet is. i Végül pár szó a hajviseleti ! ről! Gyakran látjuk, hogy ; gyermekeink hosszú, szembe j nyakba lógó hajjal járnak. Ta- llán mert a szülők azt hiszik*

DIDEROT a butaságról

Koráruik legnagyobb francia bölcselője mondotta egy i ízben egy „okos" társaságban:

— Kétféle ostoba ember van a világon: az egyik, aki \ tudja magáról, hogy ostoba... (folytatás a vízsz. 1. sorban). : a másik, aki ostobaságában arról van meggyőződve, hogy ő \ a legbölcsebb... (foVytatás a függ. 1 sorban). Vajon aktuá- ! lis manapság is Diderot megállapítása? A döntést az olva- ; sóra bízzuk,

i