Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

PEST MEGY kJCirlap 1959. JÜLIUS 13. VASÁRNAP h FÖLDEIM JELENTIK Csépelik a borsót a sári Kossuth Termelőszövetkezet­ben és holdanként 10—12 má­zsás termést vannak. A hét végén megkezdték az ötven hold borsosmenta, a húsz hold cukorrépa és a kétszáz hold vöröshere árasztásos öntözé­sét. Befejezte az őszi árpa ara­tását a kakucsi Lenin Ter­melőszövetkezet is. Holdan­ként húsz mázsas átlagter­mést érték el, ami a termelő­szövetkezet életében rekord­nak számít. * Hétfőn kezdi a learatott gabona cséplését a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet. A zab kivételével teljes egé­szében befejezték a gabona­félék és a borsó aratását és megkezdték a hordást. ★ 340 mázsát takarított be 15 holdas őszi árpa-táblájáról a szentendrei Üj Élet Termelő- szövetkezet. A tervezett 16—17 ■mázsás átlagtermés helyett 22,6 mázsát fizetett holdan­ként, az őszi árpa. KISZ-szervezelet alakítanak a monori Új Élet Tsz fiataljai A tavasz folyamán sok új belépővel erősödött Mdonoron az Uj Élet Tsz. A fiatalok, Ba­dacsonyi László javaslatára nemrég elhatározták, hogy KISZ-szervezetet alakítanak. Tegnapelőtt, július 10-én tizen­hat taggal a fiatalok meg is alakították szövetkezetük KISZ-szervezetét. A KISZ-szervezet gazdag tervek megvalósítását tűzte ki célul. A Károlyi-tanyán kibő­vítik a disznóólát és megjavít­ják az odavezető utat. Az új kenyér ünnepén, augusztus 20- án a fiatalok kuitúrcsopőrt'jÉ műsorral szórakoztatjá a szö­vetkezet tagjait és meghívott vendégeit. Tervezik, hogy az ősztől két ifjúsági brigádot alakítanak és mur.kaversenyt kezdeményeznek a monori já­rás termelőszövetkezetei kö­zött a következő gazdasági év­re. Biztos léptekkel a megkezdett úton Túl van a kezdeti nehézségek nagy részén az áporkai Arany Kalász Tsz Ez év márciusában, a ki­kelet beköszöntésével egyidő- ben, Áporka dolgozó paraszt­ságának életében is új kor­szak kezdődött, a falu ter­melőszövetkezeti község lett, s ezzel a helybeli dolgozó pa­rasztok előtt a napfényes pa­raszti jövendő határtalan le­hetősége nyílt meg. Az új­fajta életformát választó gaz­dák egy része a — már évek óta működő és a szövetke­zeti gazdálkodásban jelentős tapasztalatokkal rendelkező — Vörös Csillag Tsz-be lépett, másrésze pedig —\ számsze­rűit 116, főleg középparaszt­gazda — 965 hold földterüle­ten Arany Kalász elnevezés­sel új termelőszövetkezetet alakitett. Egy hónap híján majdnem fél év múlt el a neveze­tes nap óta, ezért úgy gon­doljuk,/ nem érdektelen dolog körülnézni az Arany Kalász háza táján, s megtudakolni, hogy vezetői és tagjai az el­telt időszakot miként használ­ták fel az újonnan alakult közös gazdaság alapjainak le­rakására, s jelenleg milyen problémákkal kell megbir- kózmok. A megtett útról, valamint az új életforma következté­ben jelentkező újfajta gon­dokról ifjabb Vörös János, a falu tekintélyes középparaszt­jából lett szövetkezeti elnök tájékoztat bennünket. Az el­nökkel való beszélgetés és a helyszínen szerzett tapaszta­latok alapján egy dolog min­denekelőtt megállapítható: az Arany Kalász a mögótté levő rövid időszak a'att az indu­lással járó nehézségek nagy részével sikeresen megbirkózott és a közös gazdaság megs..i- lárdításában jelentős lépést tett előre. De nézzük sorjába. A tag­ság még mt,:ciu- b£.n. az., é'so közgyűlésen, úgy határozol!, hpgy. ahyl. . lehet, . .aá&Mpr megkezdi a Közös feväkehy- séget. Ennek feltétele a köz­ség határának a két tsz kö­zött történő felosztása volt, amit a legnagyobb körülte­kintéssel és a legteljesebb egyetértésben végeztek ei. Az Arany Kalász vezetősége ez­után a szárnál a kijelölt terü­zősen müveit tavaszi sokból mutatkozó kalászo­at or Z,-1 'k .r»!■ ' V .//'Zú/jZH \ ■’ ; ilv, i . ■ / • W-mt- i 5L m m leten felmérte annak lehető­ségét, hogy már a tavasziak elvetésekor hol alakíthat ki táblákat Ennek eredménye­ként a tagság 54 hold kuko­ricát, 22 hold sörárpát, 14 hóid zabot, 26 hold mohait, 15 hold silókukoricát vetett el egy-egy táblába, s ezeken a területeken a vetést, a nö­vényápolást közösen végezte, s közösen végzj rajtuk a be­takarítást is. Az elvégzett munkáért a tagoknak munka­egységet írnak jóvá. Az eb­ben a gazdasági évben közös művelés alá nem vonható őszi vetésekről a közgyűlés úgy döntött, hogy azok beta­karítását az idén tulajdono- j saik egyénileg végzik el, ám j a termés negyven százalékát I tartoznak beadni a közös gazdaságnak. A közös munkák c égzésére a vezetőség a tagokból ideig­lenes jelleggel két munkacsa­patot hozott létre (a munka­csapaton itt a brigádot értik), míg a táblákba vetett tavaszi kalászosok betakarítására öt aratóbrigádot, szervezett. Az állandó jellegű munkaszerve­zet kialakítását majd ősszel, az új gazdasági év megkez­déseket' végzik pl, amikeris a kapásnövényekkel bevetett te­rületek le takarítása után fel­szabadult földeket is közös művelés alá vonják. Vörös János einök elmond­ja, hogy a termelőszövetkezet működésének megindulásakor és azóta is állandó és jelen­tős erkölcsi, anyagi segítséget kapnak a budapesti Hajókovács- és Gépgyár, valamint a Pestvi- Uéki Gépgyár vezetőitől, szak­embereitől, akik fáradságot és anyagi áldozatot nem kímél­ve, rendszeresen ellátogatnak hozzájuk, s amiben tudnak, segítenek. A szövetkezetét patronáló gépgyáriak önzetlen segítése és a tsz-íagok lelkes, odaado szorgalmának máris Komoly, kézzelfogható ered­ményei vannak. A tagok mindenekelőtt arra büszkék, hogy a saját erejükből máris egy Zetort, egy pótkocsit és egy Hofher-vontatóí vásá­roltak. Az említett erőgépek beszerzésénél komoly segítsé­get kaptak a gépgyáriaktól, a szükséges pénzösszeget ci­szont úgy teremtették elő, hogy a tagok lemondtak a közös gazdaságba hozott 24 lóért járó pénzösszegről, s ja­vasolták, hogy azt gépek vá­sárlására fordítsák. Ugyancsak az elért eredmé­nyek között említik meg a kö­rekordtermést, amely — a kedvező időjárás mellett — a kitűnő gépi mun­kának, az addig alkalmazott műtrágya mennyiség meghá­romszorozódásának, s nem utolsósorban a tagok szorgal­mas munkájának köszönhető. Nincs olyan ember most az Arany Kalászban, aki nem em­legetné büszkén a holdankéti- ti 10—12 mázsás búza- és rozstermést, ugyanis köztudo­mású, hogy Áporkám azelőtt már a 6—7 mázsás gabonater­més is rekordmennyiségnek számított. Ugyanakkor természetesen gondjai is vannak a termelő­szövetkezetnek. Eddig a legna­gyobb problémát a behozott ál­latállomány elhelyezése okoz­ta, de ez a nehézség most a Tompa-féle háznak a tsz ré­szére történő juttatásával va­lamennyire enyhült. A férőhely-probléma meg­oldása után az agronóimis- és a könyvelő-kérdés lépett elő­térbe: a tapasztalt, régi gaz­dákból álló szövetkezet tag­jai és vezetői világosan lát­ják. hogy a modern mezőgaz­dasági nagyüzem kialakítása és tervszerű irányítása szakemberek nélkül elképzelhetetlen. Igaz, volt egy jelentkező mezőgazdász, a Kiskunsági Állami Gazdaságból, aki, a tsz alapjainak lerakásánál sokat tevékenykedett, s eközben a tagság megismerte, megszeret­te. Vállalta is volna, de a járási pártbizottság — arra való hi­vatkozással, hogy az állami gazdaságban is szükség van rá — nem helyeselte távozá­sát. Az illető azóta a dömsödi Dózsa Tsz agronómusa, s az áporkai Arany Kalász tagjai indokoltan teszik fel a kér­dést: miért nem mehetett hoz­zájuk, amikor ők sakkal ko­rábban kerték? A nyári betakarítást az őszi követi, s ezzel sokasodnak a tsz vezetőinek gondjai, elő kell készíteni a jövő évi vetés­forgó kialakításának tervét, e! kell végezni a munkaszerveze­tek végleges kialakítását, s ennek a feladatnak eredmé­nyes megoldásához — a tagság és vezetőség odaadása mellett — a nagyüzemi gazdálkodás­ban jártas, tapasztalt szak­emberekre van szükség. Kívá­natos hát, hogy az illetékesek az áporkai Arany Kalászban e fontcs probléma megoldását mielőbb elősegítsék. Ari Kálmán mai nap 1959. július 12, vasárnap, Izabella napja. A Nap kél 3.58, nyugszik 19.40 órakor. A Hold kél 10.56, nyugszik 22.49 órakor. 1959. július 13, hétfő, Jenő napja. A Nap kél 3.59, nyugszik 19.39 órakor. A Hold két 12.07, nyugszik 23.21 órakor. Várható időjárás: meleg idő. A Dunántúlon 1—2 he­lyen záporeső. zivatar. Mér­sékelt, nyugaton élénkebb délnyugati, nyugati szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 32—35 fok között. — SZERDÁN, július 15-én tartja alakuló ülését a ki­lenctagú Cegléd városi föld­rendező bizottság. Az ülésre meghívják az érdekelt ter­melőszövetkezeteket és a kü­lönféle vállalatok képvise­lőit is. — A DABASI járásban a termelőszövetkezeteken kívül 37 egyéni paraszt is csatla­kozott a kukoricatermelési versenyhez. — 356 800 FORINT kész­pénz előleget osztott ki tag­jainak a napokban a bugyi Tessedik és Petőfi termelő- szövetkezet, valamint a da- basi Szikra és az ócsaí Űj Barázda Tsz. _ BEVEZETTÉK a vil­lanyt az elmúlt héten a ka­kucsi Lenin Termelőszövet­kezet tanyájába és központ­jába. Az öntözést ezután már villanymotor segítségével végzik. — ŰJ ISTÁLLÓ építését kezdi meg a jövő héten a ceglédi Zrínyi Termelőszö­vetkezet. A gépek már egyengetik a talajt és készí­tik a szövetkezethez vezető bekötőút helyét. — NÉGY STAFÉTA halad ót Cegléden a Világifjúsági Találkozó tiszteletére. Kát staféta a járásból indul, ket­tő pedig más megyéből ér­kezik a városba. — az Állategészség­ügy helyzetét és fe’adalait tárgyalják meg július 18-án Dabason a járási tanács­ülésen. — TARKA-ESTET rendez a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat július 16-án Nagy­körösön a Cifra-kertben. Az esten fellépnek a miskolci Nemzeti Színház művészei is. — ÖTSZÁZ AGITÁTOR bevonásával rendezi meg e hónapban a nagykőrösi vá­rosi pártbizottság és a városi tanács azt a tar folyamot, amely a 7-es számú törvény- erejű rendelettel, a termelő­szövetkezeti mintaalapsza­bállyal és a 3904-es kormány- rendelettel ismerteti meg a részvevőket. A tanfolyam hallgatói megismerkednek a szövetkezeti nyugdíjtörvény­nyel és a tsz-szervező bizott­ság által elkészített munka­tervvel is. — JÓL FIZETETT a tagság munkájáért az inárcsi Már­cius. 21 Termelőszövetkezet kertészete. Spárgából, burgo­nyából és egyéb korai ségfélékből a szövetkezetnek eddig 700 000 forint bevétele volt. — KÜLÖNLEGES MÉ- l TERÁRUK boltját nyitja meg még ebben a hónapban Cegléden a Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat. — A CEGLÉDI termelő- szövetkezetek hét tagja vesz részt a kétéves baromfite­nyésztő, kertészeti és bri­gádvezetői tanfolyamokon. Félévenként saját szövetke­zetükben végesnek gyakor­lati munkát a tanfolyam hall­gatói. — TÖBB, MINT HAT MILLIÓ forintot használtak fel ebben az évben a ceglédi városi tanács költségvetésé­ből szociális- és egészségügyi célokra. — VIT-TANFOL VAMO­KAT rendeztek a szentendrei járás 13 KISZ-szervezctében, amelyeken a világifjúsági találkozók történetével, a kapitalista országok fiatal­jainak életévei foglalkoztak. A Nagy vásár telepre szombaton réssel 93 vason és 28 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből >8 va­son vegyes zöldáru, 33 vagon burgonya. négy vagon fejes- káposzta. hét vagon levesbevaló zöldség, egy vagon zöldpaprika, 13 vagon gyümölcs és hét vagon tojás. A gyulai termelőszövetkeze­tekből már vagontételben is ér­kezett tölteni való húsos zöld- és fehérpaprika. Az ára nem vál­tozott Az állami élelmiszerbol­tok a főzőhagymát kilónként 20, az almát 40—50. a sárgabarackot pedig 20—40 fillérrel olcsóbban adták, mint pénteken. A föld- míivesszövetkezeti csarnoki bol­tok a gyalult tököt kilónként 2.60, a gyalult kapros káposztát 3.*), a kavászolt uborkát 6 fo­rintért hozták forgalomba. A paradicsom, a káposztaféle, a levesbevaló zöldség, a körte és a meggy ára nem változott. Äll «f «V ■ W' Wm c€% , . # ■ nun a DECT un dAifnr7i*I |T KjJ U A rts 1 11 # * .. V.&-; <'//S/SSSS/SSS/SSSS/SSSSSSS//SSSSS/SSSSS/SSSS/SSSS//'SSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSS/SSSS//SSS//SSSSS*'SSSSSS/SSSSSSSSS/S/SSS/SSSS/SS/SS/S/SSSSSS. X | A III. zászlóalj „muszkája” Sokáig pusmogott aztán Gutmannal. Megkérdezte, miért is folyik ez a háború, s hogy megtudta, a szabad­ságért, így szólt: — És is veletek akarok har­colni, ha befogadtok, beálla- nék közétek. Előbb csak nevettek rajta a tisztek, de mert olyan nagyon erőlködött, hát ráhagyták: — Azt a társzekeret fogod őrizni, amelyen a zászlóalj pénztárládáját és zászlaját tartjuk. Mindjárt honvédmundért is adtak rá. a fehér toll sem hiányzott kék sapkája mel­lől. Meg is esküdött a pra­voszláv szentek egész seregé­re. hogy a gondjaim bízott kincseket megőrzi mindhalá­lig. Ettől a naptól fogva kijárt neki a zsoldpénz. meg az éle­lem. csakúgy, mint minden más honvédnak. Magyar hon­véd lett a brianski vadászból, a szabadság harcosa, a cári in­tervenciós sereg katonájából, A FELDUNAI honvédsereg pedig nagy kerülővel megindult a szegedi tábor — és a végzete — felé. Július 15-én. éppen 110 esztendeje, hajnali két órakor Zebegény- bői Márianosztrán át a he­gyek közé kerülve tartott Vácnak. iyagymaros és Nóg- rádveröce között az elővédje orosz katonákkal csapott ösz- sze. A cári lovasok elmenekül­tek, s az utánuk előnyomuló honvédek kemény, de rövid az orosz: Odahívtál: Gut- man.nt, meg is értette a sza­vát. Azért ikönyörgött az orosz, hogy engedjék vissza a századosához, aki vízért küldötte, mert ha nem visz vizet, még agyonkancsukáz- tatje. — No. idáig nem ér el a kanosuké ja! Ne félj! — nyug­tatta meg Gutmann az oroszt. — Most már itt maicdsz, a foglyunk vagy, megvédünk mi a századosodtól, meg minden tisztedtől. Aztán hátra kísérték a podgyasz-szckerekhez. Éppen a legjobbkor, mert megszólal­tak mar mindenfelől az ágyúk. Megkezdődött u csata máso­dik napja. Mire elnémult a csatazaj, már délután lett. A honvédek bizony kénytelenek voltak visszavonulni. Leszállt az est, még mindig menetel­tek, fáradtan vonszolták ma­gukat, Végre tíz óra tájt megpihenhetett a zászlóalj. Kigyúltak a tábortüzek, mel­lettük éjféltájra megfőzték az ebédjüket. Az Ínycsiklandozó illat előcsalta a foglyot is a szekerek mellől. Tábortűztől tábortuzhöz járva mindenütt megkínálták a honvédek. Et­től aztán olyan jókedve ke­rekedett, hony énekelni kez­dett, még táncra is perdült. Felderítene a fáradt, levert honvédfiúkat. Első parancsnoka egy az aradi tizenháromból: Damjanich Já­nos volt. Már az első hetek­ben annyira kitüntették ma­gukat, hogy miként a kassai zászlóalj vitézségéért veres sapkát viselhetett, emez meg­különböztető jelül fehér tollat hordott a kék honvédsapka mellett. a KÉKSAPKÁS, fehértói­éi las honvédek tehát 21-én, a peredi csata második, jú­niusban szokatlanul hűvös, ködös hajnalán Deáki község erdzje mellett hatalmas bú­zatáblában állottak. Az erdő fái közöt: pedig a cári Pa- nyutin-hadosztaly egyik gya­logezrede: a brianski vadá­szok. Még fel sem szállott a haj­nali köd, zöld zubbonyos, vörös hajtólcás orosz közle­gény tévetygett alő az erdő­ből. Szíjra fűzött kulacsok zö­rögtek a vállán, meg mindkét kezében. Irányt vesztve, egye­nesen a harmadik zaszlóalj csatárláncúba tévedt. A hon­védek körülfogták, nem mene- kiilhetett. Kérő hangön be­szélt hozzájuk, de egy szavát sem> értették. Végre valame­lyik honvédnak eszébe jutott a második századnál szolgáló, galíciai születésű Gutmann honvéd. Hátha az megérti, mit magyaráz kézzel-lábbal \ ARANYLÓ NEVEKKEL \ cn találkoztam egy, alig § hatvan esztendeje megjelent § könyv már-már sárguló lap­pjain, de a közreadd vitéznek, ^ kinek hősi cselekedete leg- § jobban megkapott, nem áll ^ bent a neve a könyvben. He- \ gyesi Márton, régen porladó ^ függetlenségi párti országgyű- ^ lesi képviselő, Az IS48—19-i ^ harmadik honvédzászlóalj tör- ^ ténete című munkájában ne- ^ ve említése nélkül írja le ^ szereplését a szabadságharc- ^ ban. Ezért azonban nem a t; Szerző felelős. Nehezen ki- \ mondható, még nehezebben ^ leírható nevét, még akik is- $ vertek, a harmadik zászíó- § aljbeli honvédek sem jeg-yez- ^ fék meg. De a váci csatában § véghezvitt dolgait el nem fe- ^ lediék, évtizedek múltán is ^ emlegették, hc.gy a csapat ^ zászlaját elkeseredett kézi- \ tusában megvédelmezte. Pe- § dig alig egy hónapja került ^ csak a zászlóaljhoz és — nem ^ is volt magyar. A zászlóalj muszkája, csak így nevezték. ^ Perednél harcoltak a legen- $ dús hírű harmadik zászlóalj $ honvédéi is. Alig egy eszlen- k dővel előbb, javarészt szegedi ^ és nagyváradi diákokból, bá- $ náti magyar és sváb parasz- ^ tokból, mesterlegényekből Sze- •i fjeden alakult ez a zászlóalj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents