Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-11 / 161. szám
1959. JÜLIUS 11. SZOMBAT PEST MEG* El V zJClrlap A Merczel-féle „pmdimközött Külföldre is eljutott már a dunavarsányi kísérletező paraszt eredményeinek híre Dunavarsányba ugyancsak ritkán látogatnak külföldiek, éppen ezért „faluraszóló” esemény volt a múltkoriban, amikor egy kelet-németországi mezőgazdasági tudományos kutató egész napot töltött itt. Merczel Gyula négy és félholdas paraszt vendége volt, de végül is a község valamennyi számottevő dolgozó parasztja szót váltott vele. Ma is gyakran emlegetik a faluban azt a kellemes estét, amit a földművesszövetkezet kultúrtermében a német vendéggel el- töltöttek. Azóta a köztiszteletben álló paraszt „híres ember” is lett, mert azért nem mindenki dicsekedhet olyan neves vendéggel, mint ő. No, ami a dicsekedést illeti, ez nem „kenyere“’ Merczel Gyulának. Amint végigsétálunk a félholdnyi kísérleti kerten, ahol minden az ő szorgalmát, hozzáértését dicséri, szerényen, minden kérkedés nélkül magyaráz, s közben nem győzi hangsúlyozni: „még pár év szükséges, hogy kísérleteimmel a nyilvánosság elé állhassak” Noha csupán 46 éves, mégis több tízéves munka fekszik a kis kertben, ahol a legmodernebb melegágyak, öntöző berendezések szolgálják a többtermelés, a mezőgazdasági kultúra fejlesztését célzó kísérleteket. A kert végében víztorony emelkedik, százhektós tartállyal. A földszinten motorház szivattyúval, amely a kis „édenkert“ lelke. Kétszázötven méter hosszú cső nyújtózkodik a földben, s ha kell, a kert bármelyik részébe szállítják az életadó vizet. A kert sarkában üvegház, fűtőberendezéssel, s hogy mennyire „összkomfortos”, mutatja az, hogy 24 hektó meleg víz tárolására alkalmas tartály is be van szerelve. A kert felszerelése mind Merczel Gyula keze- munkája. A maga elképzelései alapján alkotta — a célnak megfelelően. — Mi a kísérletezéseinek célja? — kérdezem Merczel Gyulától, miután végignéztem a „műszaki berendezéseket.” — Háromféle kísérletet folytatok — mondja. — Az egyik a korai paradicsomtermeléssel, a második a kései paprikatermeléssel, a harmadik pedig a köztestermeléssel kapcsolatos. Amint szavaiból kitűnik, mindhárom elképzelése túl van már a kísérleti stádiumon, hiszen a gyakorlatban nagyszerűen beváltak. A Merczel- féle korai paradicsom és a késői paprika osztatlan elismerést arat a piacokon. Köztestermelési kísérlete is túljutott az „akadémián”, hiszen a mezőgazdasági kiállítást is megjárta már, s ott is sikere volt. Maga a gondolat, az elképzelés hogy minél hamarabb vigyen paradicsomot piacra, nem újkeletű, hiszen erre törekszik valamennyi kertész. Inkább újkeletű áz a gye korlat, amelyet ő ennek elérése érdekében folytat. Mert ki látott már olyat, hogy az üvegházban nevelt paradicsompalántákat március elején, de legkésőbb március közepén kiültetik a helyére. Nála már január elején bújik a paradicsompalánta fejecskéje a melegházi földből, de mégsem egyszerű dolog elérni azt, hogy március elejére kiültetésre „készen legyen” a palánta. A palánta nevelésénél Nyolc általános iskolát végzett fiúkat SÜTŐIPARI TANULÓNAK felvesz a Váci Sütőipari Vállalat egy Magyarországon alig alkalmazott módszert használ: meghosszabbítja •a napfényes időszakot. Hidegfényű neoncsövet szerelt az üvegházba, ez adja a mesterséges „napsugarakat”. — Higgye el, tapasztalatból tudom, milyen jelentősége van a neonfénynek a palánták nevelésénél. Azok a palánták, amelyek két-három órás megvilágítást kapnak naponta, rendkívül gyorsan fejlődnek, s lényegesen megelőzik azokat, amelyeknek nem jut fény — magyarázza a gyors palántanevelés titkát. — De március elején még fagyok vannak, s a paradi! csompalánták rendkívül érzé- 1 kenyek — próbálok ellentvetI . ni. — Azért van az ember, hogy védekezzen — mondja határozottan, majd elmagyarázza, hogy ő a palántákat már az üvegházban „hozzáedzi” a kinti időjáráshoz, s a szabadban is védi őket a fagytól. — A szabadban kétféle mó- j dón védem a palántákat. Elhi- j heti, hogy hatfokos fagy esetén sem történik semmi bajuk. A fagy erősségétől függően választja meg a védekezési módot. Kisebb fagy esetén a melegvizes tartályból negyven fokos vizet csordogáltat a palánták közé, de ha nagyobb fagyra van kilátás, a saját szabadalma“ szerint zsúpból készített kúpokat, úgynevezett sapkákat rak a palántákra. Ezeket gyorsan el lehet helyezni és ugyanígy el is távolítani. A lényeg az, hogy tökéletes védelmet nyújtanak a növényeknek, amit a kert egyik részén a buja paradicsomtövek minden kétséget kizáróan bizonyítanak. Nem járnak messze az igazságtól, akik — kis túlzással ugyan — Merczel-féle „paradicsomfáknak" titulálják az embermagasságú növényeket. A zöld le- vélzet közül kikandikálnak a pirosló paradicsombogyók. A gazda lehajol a tövek aljára, s szemében boldogság tükröződik, amint mondja. — Látja, milyen termést ígér? Nekem az a fontos, hogy korán teremjen és sokat. Tövenként leszedem a nyolc-tíz kilót is. míg mások esetleg a két-három kilót is alig. Amíg a paradicsom termelésénél arra törekszik, hogy minél korábban vihesse piacra és minél többet, addig a paprikánál ellenkező a célja. Decemberben szedi le a termést a tövekről. Ez talán még nagyobb érdeklő- désre tarthat számot, mint a korai paradicsomtermelés i módszere. — Nálam a paprikapalánta ; csak most kerül kiülteiésre j — magyarázza ennek a kísér- j letnek a lényegét. — A papri- j kát a késői fagyoktól ugyan- i úgy védem meg, mint a ko- : rai paradicsompalántákat. Merczel Gyula paprikái de- i cember közepén is olyan : frissek és zsengék, mint más i kertészeké júliusban és au- i gusztusban. Nem csoda tehát, i ha a háziasszonyok készsége- i sen megfizetik fáradozását. : A köztestermelési kísérlete- i két kukoricával és burgonyá- i val folytatja. A Kolbai-féle; ikersoros módszerrel vetett I kukorica közé előcsíráztatott i burgonyát ültet. Mire a ku- i korica elárnyékolná a búr- i gonyát. addigra ez kiszedésre: kerül. Több éves tapasztalata i bizonyítja, hogy ily módon a i burgonya is és a kukorica is i teljes termést ad. Már maga a kísérletezés is j dicsérendő — különösen, ha; számításba vesszük, hogy le- \ gény korában minden szakmai; előképzettség nélkül kezdett \ hozzá, s tudását önképzés út- j ián szakkönvvekből szerezte; —, de különösen elismerésre ! \ Jelentkezés: Vác. 15 tér 5. Márciusi méltó az az igyekezet, ahogyan tudását, kísérleteinek eredményeit igyekszik átadni gazdatársainak. A télen 84 dolgozó paraszt bevonásával mezőgazdasági szakkört vezetett a községben. Kezdeményezésére iskolakertet létesítettek, ahol 60—70 gyermek ismerkedik a növényekkel, a mezőgazdasági munkával. Leglelkesebb szószólója a fásításnak. Tagja az Agrártudományi Egyesület kertészeti munkaközösségének és feljegyzéseket is készít a munkaközösségnek kísérletei eredményeiről. A lelkes, munkáját hivatásszerűen szerető dolgozó paraszt egy hónappal ezelőtt — gazdatársai rábeszélésére — elfogadta a községi mezőgazdasági felügyelő beosztást. Azt mondták ekkor a parasztok: ..Legyen ő a mezőgazdasági felügyelő, hozzáértőbb embert úgysem igen találnánk”. Nem lenne teljes a kép, amelyet Merczel Gyuláról és munkájáról adtam, ha nem mondanám el. hogy lelkes híve a nagyüzemi gazdálkodásnak, amit a belépési nyilatkozat aláírása is hűen bizonyít. Merczel Gyula tudja és látja, hogy kísérletei, elért eredményei csak úgy válnak közkinccsé. ha azokat tíz és száz holdakon gyümölcsöztet- heti. Mihók Sándor Tűzrendészen tájékoztató ú nwröttaiilasiHji termám! Wwráasíval és CMptesel Ujicsslatosan A cséplés rendkívül tűzveszélyes munkafolyamat, ezért — az el- ' múlt évhez hasonlóan _ a tüze setek megelőzése érdekében a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészet! Parancsnoksága az alábbi tűzrendészen szabályok megtartására hívja fel a lakosság figyelmét: A mezőgazdasági termény a község, illetőleg a város beépített területére engedély nélkül behordható. ha a termés mennyisége a 300 keresztet nem haladja meg és a hűszméteres tűztávolság megtartható. Ettől nagyobb meny- nyiségü mezőgazdasági termény (400 keresztig) behordásához, valamint a 20 méternél kisebb tűztávolság esetén az illetékes tanács behordüsi engedélye szükséges. A rendelkezés ellenére behordott kalászos terményt az illetékes tanács a tulajdonos költségére alkalmas helyre elhordatja. A mezőgazdasági termények tűzvédelme érdekében a termény- tulajdonos terményei mellett kazalonként 200 liter vizet, egy lapátot és egy vasvillát köteles elhelyezni. A cséplés tűzrendészen felelőse az erőgép mindenkori kezelőie, aki a csépiés 'ideje alatt a tűzrendészed előírások megtartásáért Kézikönyv az építési kölesönökről, | a lakásépítési tudnivalókról az épii- ^ Az Országos Takarékpénztárnál és az építési szakvállalatoknál igen sokan érdeklődnek a lakásépítkezés különféle lehetőségeiről. Ezekre a kérdéseiére ad választ a Közgazdasági és Jogi Kiadó „Kézikönyv az építési köicsö- nökről — Lakásépítés állami támogatással” című, most megjelent könyve. Tájékoztatja az érdeklődőket a családi ház-, a társasház- és a y szövetkezeti lakásépítkezések-1 ről, a lakásleválasztásról, az jj emeiet-ráépítéseki 61, let-hely reál 1 í tásokről és az állami öröklakás-akcióról. Ismertetést ad a házhelyekkel, a tervekkei, az építési ^ge- PCsévharasznak nincsen temp- delyekkel, az ep.toanyagok ^ lomtornya Frissen ácsolt őrs beszerzésével kapcsolatos kér- ^ ^rony tetejéről két önkéntes, dósakról és a kölcsönök | tü^Uó kémleli a határt. Ha megszerzésének lehetőségeiről ^ bárhol felszállna a vörös Kais- ^ kas, azonnal jelzik a vészév delmet Jól halad az aratás, tarlóhántás és másodvetés A Földművelésügyi Minisztérium jelentése Az őszi árpa, a rozs. a búza és a tavaszi árpa aratása már általános az országban, helyenként a zab aratását is megkezdték. A tanácsi irányítás alatt álló területeken búzából 90 200. rozsból 105 000. az őszi árpából 311 000 holdat arattak le. ami az egész vetésterületnek csaknem 80 százaléka. A tavaszi árpát kereken 20 000 holdról takarították le eddig. A gabonahordást szórványosan megkezdték. Néhány megyében hozzáfogtak az őszi árpa cséplésé'hez. A magnak termelt fűfélék, továbbá a borsó, a bíborhere és a repce cséplését az elmúlt héten tovább folytatták. A learatott területeken mindenütt szorgalmazzák a tarlóhántást. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők eddig körülbelül 120 000 holdon hántottak tarlót. A tanácsi irányítás alatt álló területeken július 4-ig kereken 50 000 holdat vetettek be rövid tenyészidejű kukoricával, 20 000 holdat pedig egyéb másodnövényekkel. Az aratásig esedékes n vényápolási munkákat — gyakori esőzések következte- 8 ben — nem tudják teljesen el-jg végezni a termelők. A széria,^ betakarítását mindenütt sür-'^ getik. A növényvédő allomä-Ä sok eddig kereken 97 000 hol-^5 dón végeztek vegyszeres gyom-Sj irtást a különböző kultúrnö- § vényekben. A burgonyabogár elleni általános vegyszeres védekezést az ország legtöbb helyén rendben elvégezték. A gyümölcsösökben az időszerű permetezési, a szőlőkben pedig a kötözési, a tetejezési és permetezési munkákat, valamint a kapálásokat szorgalmazzák a termelők. A pero- noszpóra és a lisztharmat számos helyen fellépett. Eddig jó eredménnyel védekeztek ellene, de továbbra is fokozott gondot kell fordítani a védekezésre. Káva tanácsházának kertjében tűzkészültségen ez a szekér áll Több ezer ajándékkal utazik Bézsbe ifjúsági küldöttségünk A KISZ Központi Bizottságához és a budapesti KISZ- bizottsághoz az ország minden részéből százával érkeztek az elmúlt napokban ajándékok azzal a kéréssel, hogy a magyar delegáció juttassa el a VIT-en részvevő külföldi küldötteknek. A pápai ifjúmunkások például egy kívül-belül zománcozott, kitűnően működő miniatűr mosógépet és villanytűzhelyet építettek. Budapesti kiszesek kezemunká- ját. ügyességét dicséri többek között az eredetihez megszólalásig hasonló apró Csepel teherautó. Az ajándékok nagy része egyébként már ládákba csomagolva várja az indulást: Helyettem, kis virág... Csakhogy én előző este elhatároztam, hogy kézcsók pedig nem lesz. Ha fene fenét eszik, akkor se. S hiába lökdö- sött tekintetével az igazgató, hiába lövellt villámokat a szeme, kézcsók nem lett, csak kavarodás. Az igazgató ordítva zavart ki a teremből, utánam kiáltva azon kívánságát, miszerint a fene enne meg minden büdös kölyköt. A hölgyek szemérmesen szörnyűlködtek. Az elsősök közül néhányon sírvafakadtak, mire anyjuk rávert a fenekükre. Senki sem tudta, hogyan vessen véget a kínos jelenetnek, amikor a középső delnő — jobb megoldás híján — hangos sóhajjal az asztalra ájult. Meg kell adni, nagyon szépen csinálta. Kár, hogy nem sikerült. Alig borult le ugyanis habfehér, ám kissé már fony- nyadt karjaira, sikoltva ugrott talpra. Arcából, karjából szivárgott a vér. Megsebezte a rózsacsokor tüskéje. A csokoré, amelyet kézcsók helyett dacos vállrándítás kíséretében két perccel azelőtt raktam elé, az asztalra. Nyíri Éva jú magyar ruháikban helyet foglaltak az emelvényen. Abban az évben, amikor negyedikes lettem, én mondtam tiszteletükre a verses köszöntőt az évnyitó alkalmából. Legjobb ruhámban, tisztára .sikálva álltam az asztal előtt, s szépen elnyújtott, éneklő hangon szavaltam, igazgatónk versikéjét. „Félvirradtunk valahára Évnyitónknak nagy napjá/a. Első szavunk légyen hála, Amely istenünkhöz szállá. Kérünk tőle egészséget, Bort, búzát és békességet...” Es így tovább, tizenkét versszakon át, á végkimerülésig. Igazgatónk elragadott féjbólin- tásokkal kísérte ars poeticáját. Egész arca, lehunyt szeme elégedettséget sugárzót. Elsőként ütögette össze . tenyerét tetszése jeléül. A műsor szerint ezután az következett, hogy átadom a virágcsokrot a középen ülő dámának, aztán féltérdre ereszkedve kezet csókolok. tóttá a negyedik osztályt — elkerülhetetlen volt. Bármennyire szerettem volna megállítani a napot az égen, egyszer én is negyedikes lettem. Kölcsönös és olthatat- lan ellenszenvünk aránylag korán — az évnyitó ünnepélyen — kezdődött. A dolog így esett: Iskolánkat az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége vállalt védnökséget fölötte. A védnökség abból állt, hogy Miklós-napkor, karácsonykor és Magdolna napján megjelentek honunk hőskeblű asz- szonyai alma materünk piszkos falai között s utálkozó fintorukat illatos zsebkendőbe takarva, 10 dekás szeretet- csomagokat osztottak szét közöttünk. A csomagban eleinte szaloncukor, és mogyoró, később keksz és gilisztacukor rejtezett. Tevékenységük körébe tartozott továbbá az is, hogy az évnyitó és évzáró ünnepélyeken foszladozó hónaiKifűnó tanuló voltam, s ha nem is elegánsan, de mindig tisztán öltözött. Kültelki iskolánkban éppen ezért a társadalmi hierarchia a „jómódú” kategóriába sorolt. „Pozíciómat” legfeljebb az csorbította kissé, hogy tízóraira kizárólag zsíroskenyeret hordtam. Igaz, voltak olyanok — nem is kevesen —, akik még azt se. Igazgatónk halála napjáig nem heverte ki azt a szégyent, hogy Varga utcai iskolájából prolinegyedbe helyezték, a MÁV-kolónia négyosztályos iskolája élére. Sérelme bizonyos mértékig indokolt volt: ő igazán mindent elkövetett, hogy az előkelő belvárosi pat- rónusai — gazdag ügyvédek, nagykereskedők és magánzók —, elégedettek legyenek működésével. Arról azonban nem tehetett, hogy a polgármester úr egyik atyafia oly igen megáhította a Varga utcai Rám. Kath. Elemi Iskola igazgatói szélet. Sérelmét úgy hordozta magában — egy életen át —, mint sebesült a szilánkot, s rossz időben évpúgy kiújultak a fájdalmai, mint annak. Jaj volt ilyenkor a szeme elé kerülni.' Ez pedig miután ő tanifelelős. A cséplésnéi elsőrendű feladat, hogy a cséplést végző erőgépkezelő tűzrendészet! felhívásának a terménytulajdonos, valamint a cséplésben részvevő mindenkor eleget tegyenek. Az erőigép kezelőie csak akkor kezdje meg a cséplést, ha a csépeltetek a. rendeletben előírt belsőségen az 500 liter vizet, három vedret, valamint három szikracsapót szérűn pedig asztagonként 500 liter vizet, három vedret, egy lapátot, egy vasvillát és ásót biztosítottak. A terményíulajdonosok gondoskodjanak a íent felsorolt tűzvédelmi felszerelésekről. Az erögépkezelőik szikrafogó nélkül, vagy hibás szikrafogóval ne csépeljenek, mert ebből tűz keletkezhet, amely kedvezőtlen oltási körülmények között rendkívül nagy kárt okozhat. Számtalan példa igazolja, hogy egy- egy ilyen könnyelműség következtében a mezőgazdasági terményen kívül a cséplőgép, sőt a környező lakóház is a tűz martalékává vált. A behord ássál. valamint a cséolé&sel kapcsolatos részletes szabályokat a 4/1967. (XI—XIX.) B. M. számú rendelet tartalmazza. | NYÁRI TÜZŐRSEG $ Mindenütt folyik mar na \ aratás, a betakarítás és ilyenéikor tűz támadhat a szérűrú S*Mialatt az aratógépek vagy a ^kaszások vágják a rendet, s a ^'cséplőgép nyeli a kévét, min- faluban éberen vigyáz Sfitűzkésziiltség. í.
