Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

FEST MEG 'CJCtvlav 1959. JÚLIUS 9. CSÜTÖRTÖK ♦ A megfiatalodott kastély Öröm belépni a péceli Rá- day-kastélyba, bejárni a nap­fényben fürdő termeket. Meg­nyugtatóak ezek a világos, erős, falak, az értékes fres­kók, a volt könyvtárszoba márványoszlopai, a tágas, le­vegős, bolthajtásos termek. A barokk kastély minden monu­mentalitása és pompája az élet szépségének örömteli ér­zését kelti az emberben. Szép ez a kastély! Nemcsak a holt anyag, színek és ará­nyok szépsége. Egy nagyszerű ellentét ad neki ■ élő tartal­mat. A kétszázéves kastély ter­meibe, a vastag falaik és régi freskók közé belesimul egy modern kórház teljes felszerelése. A röntgen, a Sollux-lámpa és a sterilizá­tor. A purgálás, érvágás ko­rában épült kastélyban fiziko­terápiával és a legmodernebb gyógyszerekkel gyógyítanak. j Dr. Farkas László igazgató­főorvos míg végigvezet a ter­meken, szakszerű magyará­zatokkal fűszerezi ezt az élve­zetes sétát. A tárlatvezető fel- készültsége és az apa elégedett becézgetése csendül ki sza­vaiból. Mert ennek a kórház- kastélynak egy kicsit ő az édesapja. ‘ j Visszamegyünk a főorvosi szobába (a vakolat alatt itt találták meg utoljára a fres­kókat), leülünk a modern szé­kekre és tovább folytatódik a beszélgetés. Az épületről és arról, hogyan lett a MÁV utó­kezelő kórháza. A múlt század végén betyárbörtön volt áz épület, aztán Ráday László elárvereztette. Azóta sem tö­rődtek karbantartásával. Ami­kor 1948-ban az állam tulaj­donába került, fél százada be­omlott kút, ablaktalan, mállott falú szobák, kidőlt kerítés — teljes elhanyagoltság jelle­mezte a kastélyt. A földszint­jét elfoglalta a termelőszövet­kezet, az emeleten hajlékta­lan családok találtak — ha mást nem is — fedelet; ötvennégyben Farkas dr., a MÁV jog-, szervezés- és egészségügyi osztályán dolgo­zott. Nem hagyta nyugodni a magára hagyott, nagy lehető­ségeket rejtő kastély sorsa. Miért ne lehetne ebben az épületben egy nagyszerűségé­hez méltó intézményt létesí­teni? Amikor ott a legtisz­tább a falu levegője. Terveze­tet adott be, hogy a MÁV ve­gye át az államtól az épületet és létesítsen benne kórházat. . A tervet pár hónapon be­lül elfogadták. A MÁV meg­kapta az épületet és cserébe lakáshoz juttatta az ott lakó hajléktalan családokat. Tho­mas Antal és Stnomayer Fe­renc építészmérnökök vezeté­sével megindult az építkezés. Mindketten, különösen Tho­mas Antal (aki mellesleg fes­tőművész is) a Képzőművészeti Alappal karöltve nagyon vi­gyáztak, hogy teljes pompájában és szépségében állítsák helyre az értékes mű­emléket. A MÁV igazán nem kímélte a költségeket. 1956 januárjában aztán berakták a vadonatúj ágyakat és befe­küdt a kórházba az első be­teg. A korszokás Szerint nem volt itt fürdőszoba, most nyolc fürdőszoba kádjaiba ömlik a hideg-meleg folyóvíz, a kór­ház saját „házi vízmüvéből.” A falakon ott kígyózik a me­legvízfűtés csővezetéke, a földben a saját csatornarend­szer hálózata. És saját agregá- tor látja el villannyal az épü­letet. — öröm itt dolgozni — feje­zi be elégedetten az izgalmas magyarázatot dr. Farkas Lász­ló, akin nagyon jól látni, hogy nem dicsekvésből beszél. A gazda szemével, a betegeiért élő orvos szemével nézi a dolgokat. Mert azt ő tudja a legjobban lemérni, mennyit segít a gyógyulásnál az a lélektani Itatás, amit ez a remekszép épület kivált az emberekből. Tudja, milyen komoly „gyógyászati” tényező, ha a betegek jóked- vűek, (ha a falak, az orvosok, a nővérek minden ember és a berendezés szinte az ott­hon megnyugtató légkörét su­gározzák. De meg is látszik ez a betegeken! Nézem ezeket a pizsamás, sétáló, pihenő, olvasó, rádiót hallgató embereket és rájö­vök, hogy itt még betegnek lenni is élvezet. Akkor milyen élvezet lehet itt gyógyítani, kutató munkát végezni — és „kikapcsolódásul” belefe­ledkezni a barokk művészet itt élő történetébe. Két évszázadig nem léphet­tek be ide az emberek. Most a hajdan volt „köznép”, a be­zárt betyárok leszármazottai veszik birtokukba a termeket. Az ő gyógyulásukért történik, az ő gyógyulásukat segíti elő minden. A kétszázéves kastély meg­fiatalodott. Nemcsak a renová­lás tette erőssé, nemcsak a restaurátorok keze szabadí­totta ki a freskók bezárt szép­ségét, hanem a benti megvál­tozott élet adja meg fiatalsá­gának nagyszerű tartalmát. Murányi József Huszonnégy millió forint értékűvel több bútor a „maxima lis" terven felül //* A bútorgyáraknál ebben az évben, a többi üzemtől elté­rően, kétféle mennyiségi terv készült. Az úgynevezett „ma­ximális” terv volt a kötelező, a másikat pedig azzal a szán­dékkal dolgozták ki, hogy jó lenne, ha elérnék. Az év ele­jén áttértek a két műszakra, s naigyarányú műszaki fej­lesztés indult meg az üze­mekben. A „maximális” terv 48 000 000 forint értékű bútor­ral többre számít, mint a kö­telező terv, de az eddigiek szerint a gyárak még ennél is nagyobb feladatok megol­dására képesek. A kongresz- szusra további 24 millió fo­rint értékű bútor gyártására tettek vállalásokat. Ez többek között azt jelenti, hogy a ter­vezettnél ezerrel több kony- hagamitúra, háromszázzal több Harmónia kétajtós szek­rény, négyszázzal több három- ajtós szekrény, nyolcszázzal több kombinált szekrény ke­rül forgalomba. Ezenkívül a „maximális” terven felül kül­denek az üzletekbe 2350 fé­nyezett asztalt, 21 000 hajlí­tott széket, 260 fényezett hálószoba-bútort. A hálószdba- gamiturák közül kétszázat a Cardo Bútorgyár készít el. Az Újpesti Bútorgyár adja a kombinált szekrények felét. Az Angyalföldi Bútorgyár dolgozóinak kongresszusi ver­senye azt eredményezi, bogy 1100 kombinált szekrénnyel több kerül forgalomba és eb­ből háromszázat a „maximá- lerven kívül adnak. Több mint egymillió forint értékű ^ jegy kelt el elővételben Még néhány hét és július § 25-én este — több mint húsz ^ évi szünet után — újra bené- ^ pesül a művészet rajongóival § a szegedi. Dóm tér, megkez- ^ dődnek a szabadtéri játékok. ^ A Szegedi Idegenforgalmi Hí- ^ vatalnál naponta sok százan ^ érdeklődnek az ország min- s den részéből elhelyezési lehe- ^ tőség iránt. Eddig tizennyolc- ^ ezer ember részére biztosítót- ^ tak egy vagy több napra ^ szállást a játékok idejére. $ Több mint egymillió forint ^ értékű jegyet adtak el e'ővé- ^ telben, s már hétköznapokra ^ is csak kevés jegy kapható. ^ A korábban jelzett szovjet, ^ csehszlovák és olasz turista- | csoportokon kívül legutóbb ^ Rómából, Berlinből, Becsből ^ és Kassáról jelentették újabb ^ csoportok érkezését. A művészeti előkészületek ^ is teljes erővel folynak. Jó- $ részt megtörtént a több száz $ főnyi statisztéria kiválóba- $ tása és a nagy létszámú kó- $ rusok összeállítása. A bemu- 5 tatora kerülő darabok próbái ^ megkezdődtek. 8 s ÚJ STRAND TÚRÁN mi «rfÉlf Ezen a képen a túrái új strandon még az utolsó simítá­sokat végzik, de mire a kép az olvasó elé kerül, már megtelt vízzel és lubickoló fürúőzőkkel a medence // Asszonyom, magán rettenetes rontás van — avagy: Hogyan fosztott ki két csaló jósnő egy fiatalasszonyt rr lis” Hogy hány ember esett már áldozatul a babonának, az megmondhatatlan. De hogy napjainkban is akadnak em­berek. akik bedőlnek a jós­nők rafinált meséinek, azt bizonyítja az az eset is, amely egy Kiskunlacházai fiatalasz- szonnyal történt. Sztoyka Borbála, a 20 éves cigánylány, két hónappal ez­előtt nyitott be a fiatalasz- szony házába, akinek a nevét csak azért hallgatom el, mert naigyon megkért: a rajta esett szégyent ne tetőzzem azzal, hogy személyét a nyilvános­Veszélyes mértékben növekszik a közlekedési balesetek száma MEG EGYSZER... kJ ég egyszer írnunk kell a 1 1 nógrádveröcei zenés kis­vendéglőről. ahol június óta az árak emelkedtek. A vendéglő vezetője csakúgy, mint a Váci Vendéglátóipari Vállalat helyre- igazítást kért tőlünk, amit azon­ban teljes egészében két okból nem adhatunk ki. Az egyik ok az, hogy a két nyilatkozat ter­jedelme külön-külön is meg­haladja rövid tudósításunkét. A másik ok: mindkét nyilatkozat­ból kiderül, valóban felemelték az árat. A Váci Vendéglátóipari Válla­lat levelében azonban kifejti, hogy a Belkereskedelmi Minisz­térium 21—1398/1958. számú uta­sítása szerint a zenét szolgáltató kisvendéglőkben, akkor is. ha a zene nem szól. tehát egész nap, zenés árakat kell számítani. A Belkereskedelmi Minisztérium­ban közölték is velünk, hogy valóDán létezik ilyen utasítás. __ A zenés kisvendéglők mind önelszámoló, gebines üzletek — mondották a minisztériumban. — Az ilyen üzletek elszámoltatása rendkívül nehéz ügyviteli prob­léma. Kétféle _ zenés és nem z enés — ár bevezetése esetleg súlyos kárt okozhatna a nép­gazdaságnak mert az állandó ellenőrzés lehetetlen és az ön­elszámoló üzletvezető a zene tartama alatti fogyasztást, ha akarja, akár az, egész napi fo­gyasztást. a zene nélküli áron számolhatná el. Sokat tárgva'- tnk már ezt a kérdést, meenró- báituk. de meap-zngtató n1 ,VI” n-m tudtok eddig mecoi'*'"’! Mind-p-satre tovább keressük a m --oldást. Remélhetőleg a minisztérium rövidesen megtalálja azt, mert a fogyasztó, aki — különösen üdülőhelyen _. semmiképpen s em szeret ügyviteli problémák felett töprengeni, sehogy sem érti. miért fizet a pohár sörért zene nélkül ugyanannyit, ameny- nyibe zenével együtt kerül. Az pedig egyáltalán nem érdekli, önelszámoló, azaz gebines, vagy pedig alkalmazott csapos méri-e a sört? Nyár van. meleg van, délben és zene nélkül is jól esik egy pohár — kevés habbal. A megye területén a múlt év májusában 34, az idén pedig ugyanabban a hónapban 53 közlekedési baleset történt. A június havi statisztika még na­gyobb arányú növekedést mu­tat. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy napon­ta mind több és több új jár­műtulajdonos kapcsolódik be a közúti forgalomba, akik még nem rendelkeznek kellő vezetői rutinnal, s emiatt számos bal­esetet okoznak. De ezen túlme­nően — mint azt a részadatok is tanúsítják — veszélyes mér­tékben emelkedett az ittas ál­lapotban, valamint a KRESZ szabályait tudatosan megszegő járművezetők száma is, akik felelőtlenségükkel veszélyezte­tik önmaguk és embertársaik életét. A múlt hómapban történt közlekedési balesetek közül be­mutatunk néhány tanulságos esetet: A hatvannégy éves, idős, Silikó István, csévharaszti la­kos, ittassága miatt vesztette életét. Június 28-án, az esti órákban, kerékpáron haladt a község határában. Egy teherautó jött vele szembe, s közvetlen közel­ről, az italtól egyensúlyát vesztve, beleszaladt. Kép szöveg nélkül Június 19-én Dabas belterü­letén Horváth Sándor motor- kerékpárjával elütötte az előtte haladó Nagy Péter dabasi la­kost. Horváth súlyos sérülése­ket szenvedett. A balesetet követő vizsgálaton derült ki, hogy Horváth erősen ittas álla­potban hajtott. Június 26-án, az esti órák­ban, a 22 éves Kivágó Gábor budapesti lakos hasonló módon járt. Halásztelek határában motorkerékpárjával belesza­ladt az előtte és vele egy irány­ban haladó kétfogatú lovasko­csiba. Kivágó Gábor is részeg fővel ült motorra, s a követ­kezménye: életveszélyes sérü­lésekkel szállították kórházba. Június 24-én Érd belterüle­tén Fervágner György, sóskúti lakos, dömperen kétezer téglát szállított. A szabályokat meg­szegve, a rakodókat, idős Sás­ka Ferencet és tízéves fiát, va­lamint Pluihár Orbán és Knecz József sóskúti lakosokat is a kocsira engedte. A baleset szín­helyének közelében a dömper kidobta a sebességet, majd a vezető azt vissza akarta tenni, ezért fékezett, de a fék bekapott, a dömper felszaladt az úttestre és ott felborult. A baleset következtében idős Sáska Ferenc mindkét lábát el­vesztette. A többiek könnyebb sérüléseket szenvedtek. A bal­eset bekövetkezéséért az eddigi megállapítás szerint a dömper vezetőjét terheli a felelősség. A 23 éves Pecze István gö­döllői lakos, a község belterü­letén, motorkerékpárjával Aszód felé haladva egy éles kanyarban a megen­gedettnél gyorsabban haj­tott. Ennek következtében az árokba borult, ahol egy betonhíd-áteresznek ütközött. Peczé István agyráz­kódást szenvedett, a motorke­rékpár pótülésén utazó Németh Pál pedig a lábát törte. A közlekedési szabályok be­tartása mellett mindezek el­kerülhetők lettek volna. d — ság is megismerje, hiszen ezt a kínos esetet még a férjének sem merte elmondani. Sztoyka Borbála, mint is­merős állított be a fiatalasz- szonyhoz. ugyanis egykor osz­tálytársak voltaK. — Hadd jósoljak neked, drága lelkem — hízelgett —, én nagyon mélyen belelátok a te életedbe. , S a hiszékeny, babonás asz- szony a jövőbelátás reményé­ben engedett az unszolásnak. A cigánylány először egy szál cérnát kért tőle. Arra három cso­mót kötött, aztán az asz- szony kezébe adta. hogy .„.húzza meg. A csomó szét-: pattant. . —tt Jaj, jaj, jaj — óbégatott hatáskeltően a jósnő. — Te- rajtad rettenetes rontás van!! Majd extázist imitálva so­rolta: — szörnyű ellenségeid vannak, az anyósod meg az urad szeretője, tőlük van a rontás rajtad. De én elűzöm felőled. Aztán nyomban hozzá is lá­tott a „rontásűzéshez”. Lepe­dőket, dunyhahuzatokat, asz­talterítőket, s egyéb dolgokat kért, mondván, ezek is mind rontás alatt vannak, t- Ma­gammal viszem, szenteltvízbe áztatom őket. Aztán három nap múlva visszahozom. Három nap múlva meg is jelent, de a szenteltvízbe áz­tatott fehérneműk nélkül. Megnyugtatásként közölte — azokban olyan nagymértékű rontás van, hogy még nem ázott ki belőlük. Aztán mind sűrűbben lá­togatta meg a fiata’asz- szonyt, akitől minden al­kalommal elvitt valami „rontás” alatt levő érték­tárgyat. A fiatalasszonynak végül is gyanússá vált a dolog. Egy alkalommal kérte vissza az el­hurcolt holmikat. Sztoyka Bor­bála akkor ígéreteivel meg is nyugtatta őt. Ám e látogatás után többé nem mutatkozott. De rövidesen jött a hírnök, Sztoyka Sándorné képében, aki fájdalmasan panaszolta: a „főasszonyok letartóztatták” Borbálát, mert képtelennek bizonyult arra, hogy ezt a szegény, szerencsétlen, drága jó fiatalasszonyt a „rontás­tól” teljesen megszabadítsa. De majd ő .;. S Sztoyka Sándomé való­ban ragyogó képességeket csil­logtatott meg. Először is egy megbízólevél-félét diktáltatott le a már teljesen a jóslás ha­tása alatt levő fiatalasszony­nyal, amelyben ez állt: meg­bízza Sztoyka Sándornét, hogy a rá rontást hozó ellen­ségeit. az anyósát, meg férje állítólagos szeretőjét tegye el láb alól. És ezután is változatlanul tovább folytatódott a móka. Egyre sűrűbben megjelent a jósnő és mind több érték ván­dorolt ki a lakásból. S ami­kor a fiatalasszony e,gy alka­lommal újra visszakérni me­részelte saját dolgait, a rafi­nált cigányasszony a szemébe nevetve a megbízólevelet lo­bogtatta az orra előtt. Végső elkeseredésében a fiatalasszony végül is a rendőrséghez fordult. így került kézre a két szél­hámos, akiket azóta már előzetes letartóztatásba he­lyeztek. A fiatalasszony nem szíve­sen beszélt erről a tragikomi­kus eseményről. — De ha már tud róla —• mondta keserűen —. akkor csak írja meg. hadd okulja­nak belőle a hiszékeny asz- szonyok! Dudás János \ Kistarcsai Fésiisfonó új terméke: a Dralon-fonál Csaknem három esztendeje, hogy a Kistarcsai Fésűsfonó- ban szintetikus műszállal ke­vert fésűsgyapiú-fonalat ké­szítenek. Á gyár fonalát fő­leg a kötöttiparban használ­ják. Állandó megrendelői közé tartozik a rákospalotai, a zuglói és a hódmezővásár­helyi kötöttárugyár s a Köt- szövőipari Mintázó. Néhány hónappal ezelőtt a gyár műszaki dolgozói a párt­kongresszus tiszteletére kü­lönböző célfeladatok megoldá­sát vállalták. Az egyik brigád például vállalta, hogy kikísér­letezi a Dralon néven ismert tiszta műszál előfonását, fo­nását, zsugorítását és festé­sét, ^ előkészíti a nagyüzemi szériagyártást s a festőgépet átalakítja Dralon műszál fes­tésére Vállalásukat már a máso­dik negyedévben teljesítették, így a tiszta műszál gyártása rövidesen megindul; Háromszázezer fiatal barackfáról szedik az első termést a Duna-Tisza közén A kiskunsági barackosokban 300 000 fiatal fa hoz első ter­mést az idén. Az állami gazda­ságokban 150 hold fiatal ba­rackos fordult termőre. A ki­tűnő termés nagy részét az ál­lami gazdaságokból közvetle­nül külföldi piacokra küldik. A földművesszövetkezetek fel­vásárlótelepein már körülbelül 2000 mázsát vásároltak fel a bel. és külföldi kereskedelem számára. Kedden is 5 vagonra való rakományt indítottak út­nak Európa több országába.

Next

/
Thumbnails
Contents