Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

1959. JŰLIUS 9. CSÜTÖRTÖK ravr MÉGY El í"Miriap EMBEREK A SZÉLSŐSORON '^sw&jrssrsrs/sssssssssssss fi rsssssssssyssssssss/sssssssss Kanyargós, poros földút a kókadt levelű akáclombok alatt. Kétoldalt öreg deszkakerítések, azokon belül apró nádfedeles vályogházak. A házakon túl csordagyep. Rajta gémeskút. delelő tehenek, fehérszirmú margaréták, füvet csipegető libák. Ez Rác­keve nyugati oldala. De vajon csakugyan ez? Ez is. A napokban egy harmincöt éve Amerikába vándorolt ember érkezett ide rokonlátogatóba. A Kovács-féle ház előtt búsongó utcai öreg kút előtt megállt. Nézte a szúctte ágast, feleresztett kútostor végén himbálódzó kiszáradt favedret, majd így szólt: — Nem változott itt semmi azóta! Ekkor egy libáit legeltető töpörödött öregasszony tipegett mellé: Nehogy igyék belőle lelkem «3 mondta _, már nem hasz­n áljuk. Van itt jóvizü ártézikút négy is. Egy a Pacsirta utca sarkán, egy a pálinkafőzőnél, egy a Czifka bácsi háza előtt, egy meg Kakaséknál. Később. az Amerikából érkezett ember eltévedt. A gidres- gödrös, pocsolyás Árpád utca helyén sima kövesutat talált. Taligás József földműves meg olyan nagy verandás házat épí­tett magának, hogy Amerikában sem vallana szégyent vele. De a Cserna Gábor, a Gőg Zsigmond és a Borbély János vis­kóit is hiába kereste, mert azok helyén szép új városi háza­kat látott Most, ezen a fülledt levegőjű nyári délutánon magam is Ráckeve szélső házai között bolyongok. Azt kutatom: mi újság erre. mit csinálnak, hogyan élnek az emberek a szélsősoron? 1 Az egyik portán,, a fészer árnyékáéban három férfit meg egy asszonyt pillantok meg. Nyitva a kapu, bemegyek; A férfiak közül kettő csavart kötelet készít „csádéból”. A >Duna-parton, a besnyői részen .terem ez a növény. Délelőtt hozták szekérrel, majd a lu­cernát kötözik vele kévékbe. Szokás ez itt, így a lucerna nem töredezik annyira, meg könnyebb a szekérre is ra­kodni vele. A harmadik férfi nem dolgozik. Ül egy fatus- ikón. Olajos nadrágban, ing nélkül; kovácsmester, itt la­kik a következő házban, s míg az ebédszünet tart, átugrott egy kis tereferére. : Régi' kaipcsolat fűzi össze a két szomszéd családot, mutat­ja ezt az a kút is, amelyik ott áll a kerítés közepén: a káva egyik fele ideát, a másik fele meg odaát van. Még az ük­apáik ásták ezt a kutat közö­sen, hogy kevesebbe kerüljön, luxus lett volna két kút két Szomszédos portára. • fc-j A kúttal egyidős ez az éperfa is — mutat az asszony . az.udvar .közepén álló és ki­dőlni készülő vastdgtörzsű fá­ra; is — Miért ilyen ferde? ■$.«— Mert part volt itt. Oszt’ feogy a földjét kivetettük vá­lyognak az istállóépítéshez, hát meglazultak a gyökerei, De azért erős még ez..: elbír­ja még a hintát;.: A két f^rfi. aki a kötelet ésavarja, á kovácsmesterrel évődik. — Gyere, aratni — mondja neki az egyik —, oszt’ ott mu­tasd meg, milyen legény vagy! A kovács a tenyerét mutat­ja, amelynek bőre acélkemény á kalapács nyelétől. — A kaszálás is munka? Mi lenne veled a műhelyben az üllő mellett? Végül is megegyeznek: ma­radjon a kovács a kalapács­nál, mert különben ki húzza meg a rátot a szekér kereké­re: tő: a nagyapámat, az apámat, no meg engem is, mert már én sem vagyok mai gyereknek mondható. De mivel nagy­apámnak sose volt rá pénze, az apámnak meg még annyi sem, így rám maradt. — Könnyű, ha van miből. — Szakítottam rá. Két szer­ződéses hízót, meg egy tinót vittem be a múlt héten. Abból van a pénz. Tegnap meg, hogy olyan jó kiadós esőt kaptunk, hát mondom a gyerekeknek: na, fiaim, ma felrakjuk a cse­repeket, mert úgy sem tudunk aratni. Az ablakban egy apró, fehér cédulát pillantok meg, rajta tintaceruzával a következő szöveg: („Használt szekér van eladó”. — Csökkenti a gazdaságot? ■— Ellenkezően. Üj szekeret vettem. Szentendréről. Ezt meg eladom, ne foglalja itt a tjelyet.. 5 Szélen, ahol már a csorda- legelő kezdődik, vakolatlan új épület áll. Még kerítése sincs, csak az ablak mögötti csipkefüggöny, meg az udva­ron bogarászó csirkehad árulja el," hogy már Iáknak benne; A kellemesen hűvös konyhában barna képű fiatal- asszony fogad. Éppen mesze- lőt kötöz egy hosszú rúd vé­gére. A székek, asztalok nagy összevisszaságban állnak a konyha közepén, amiből lát­nivaló, hogy meszeléshez ké­szülődik. Még két hete sincs, hogy beköltöztek. Addig az egyik közeli pusztán laktak, egy omladozó cselédházban. On­nét biciklizett be az ember mindennap a szövetkezetbe. Sokat elégedetlenkedtek emiatt. Kivált az asszony. Két éve aztán házhelyet írat­tak, most meg már annyira haladták, hogy ezt a kis há­zat ideragaszthatták a falu szélére. — Megbarátkoztak már a szomszédokkal? — Még aznap, ahogy beköl­töztünk. Az utca majdnem minden asszonya meglátoga­tott bennünket. Nem fogytak ki a .jótanácsokból. Az egyik azt mondta el, hogy melyik boltba érdemesebb járni, a másik, hogy melyik kútnak van jobb vize, majd meg­dicsérték a malacainkat, mondván, hogy szép hízó lesz belőlük. Megmondták azt is, ki a legjobb orvos a község­ben, kihez forduljunk, ha valami baj adódik. Most is még reggel meszeléshez akar­tam kezdeni, de nem volt meszel őm, nem kaptam a boltban. Mire az egyik szom­szédasszony ezrevette és már­is hozta a saját meszelőjét: „így szoktuk mi ezt, lelkem, a mi utcánkban — mondta —, ha nincs valamije az egyiknek, azt kisegíti a má­sik. Mit gondol, máskülönben hogyan éltünk volna meg va­lamikor itt a szélsősoron?” Ari Kálmán A váci Forte-gyár kérésére a kutatók kétévi munkával előállították a színesfilm színképző anyagát Gyártására új üzemrész épül Fűzfőn A váci Forte-gyár évekkel ezelőtt hozzákezdett a színes­film gyártásához. Szükség volt azonban arra is, hogy ha­zaikig állítsuk elő a film szín­képző anyagát, a három alap­színt, a sárgát, a bíbort és a kékeszöldet, amelynek árnya­latától — kémiai szerkezeté­től — függ, hogyan közelíthe­tő meg a természetes szín. A gyár 1957-ben kérte fel a Szer­ves Vegyipari és Műanyagipa­ri Kutató Intézetet, hogy dol­gozza ki és állapítsa meg a színképző anyagok gyártási módját. A kutatókra nehéz feladat hárult. A gyártástechnológia ugyanis igen bonyolult, hiszen az alapanyagtól a végtermékig 23 kémiai művelet (kémiai reakció) jelentkezik. S bármi­féle eltérés a helyes gyártás- technológiától, már a színkép­ző anyag minőségének válto­zását, illetve romlását vonja maga után. Ezen túlmenően pedig a legapróbb részletekig rögzíteni kellett, hogy az üzemi gyártásnál milyen esz­közök, berendezések segítségé­vel dolgozhatnak; Nyíri Fe­renc tudományos kutató irá­nyításával — két évi munká­val —, megoldották a felada­tot. Sikerült olyan anyagot előállítaniok, amely árban és minőségben vetekszik a kül­földivel. A gyártástechnológia Több hűtőgép, mosógép és zománcedény készül a második félévben A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium üzemei a második félévben jóval több közszük­ségleti cikket készítenek, mint megelőzően az év első felében. Az év végéig 6000—7000 elekt­romos hűtőszekrényt adnak át a kereskedelemnek. Ez a mennyiség 4000—5000-rel több, mint amennyit az első félévben tudtak a lakosság rendelkezé­sére bocsátani. A gyártóválla­latok még az idén egy újabb, olcsóbb hűtőszekrény gyártását is előkészítik. A második félévben nem lesz fennakadás a mosógépellá­Szemléltető szótársorozatot indított az Akadémiai Kiadó Új segítség a nyelvtanuláshoz A nyelvtanulás elősegítésére jelentős új, úgynevezett szem­léltető szótársorozatot indított a Terra-kiadványok keretében az Akadémiai Kiadó. A sorozat első számaként a magyar—né­met szemléltető szótár jelent meg. A szemléltető, vagy más néven képes szótárak gyakor­lati módon ismertetik egy-egy nyelv szókincsét, amelyet foga­lomkörök szerint csoportosíta­nak. A most megjelent ma­gyar—német szemléltető szó­tár, a hasonló külföldi kiadvá­nyoktól eltérően, a legújabb gyakorlati szókészletet is tar­talmazza. Foglalkozik például az atomkutatással, az atom­energia felhasználásával, a légkörkutatással, a műanyag- gyártással, a televízióval, s emellett természetesen bőven ismerteti a köznapi élet, az ipar, a mezőgazdaság, a kultú­ra különféle területeinek szó­kincsét. A mintegy 600 oldalas szótár 12 000 szóadatot és ké­pet tartalmaz, közöttük 193 rajzos és 9 színes táblát; A sorozatban ebben az évben még a magyar—orosz és a ma­gyar—francia, 1960-ban pedig a magyar—angol és a magyar— olasz szemléltető szótár jelenik neg. Az új szótári sorozat iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés. tásban. Ötvenezer mosógépet hoznak a kereskedelem útján íoiigalomba, többféle változat­ban. Megjelenik az üzletekben a magyar gyártmányú centri­fuga. Bővül a háztartási kisgé­pek választéka. Padlókefélőből az év végéig 4500-at készíte­nék. Főként a mezőgazdasági jellegű területek lakóinak kí­vánságára növelik a kerítés­ként használt drótfonatgyár­tást. A kongresszusi verseny­ben felajánlották, hogy 350, tonna drótfonatot készítenek terven felül. Több híradóstechnikai cikk, rádió, televízió és lemezjátszó •kerül a forgalomba. Rádióból 64 000-et, 15—20-féle gyárt­májiyt, televízióból 25 000-et, 3—4-féle fajtát készít az ipar. Nagyobb lesz a villamos ' ház­tartási készülékek választéka is. Öt és íél-hatezer villany- tűzhelyet adnak át a kereske­delemnek. Korlátlan mennyi-, ségben készül a kétlapos vdl- lanyrezsó, a fa- és szénfűtéses tűzhely és kályha. A zománc­edények választéka jelentősen bővül. Mintegy háromezer ton­na lábost, fazekat készít az ipar. ; A terv előirányzatain kívül a gyártó vállatok több felaján­lást tettek. így terven felül 500 lemezjátszó és 1500 magne­tofon készül, de növelik a já­tékok választékát is. Főként a mechanikai játékokból gyárta­nak többet. elkészítése után lehetőség nyílt az üzemi termelésre. A Veszprém megyei festékgyár­ban — Balatonfűzfőn —; kí­sérletként már gyártanak a váci Forte-gyár számára szín­képző anyagot, s erre a célra új üzemrészt is építenek. Csütörtökön nyereménybetétkönyv sorsolás A nyeremény-betétkönyvek 1959. második negyedévi sor­solását július 9-én, csütörtö­kön délután 5 órakor Pécsett, a Nemzeti Színház Kamara Színházában tartja az Orszá­gos Takarékpénztár. A húzá­son minden olyan nyere­mény-betétkönyv részt vesz, amelyet legkésőbb 1959-, -já- nius 30-ig váltottak; Önkiszolgáló cipőbolt Budakalászon Az orszáa második, önkiszolaáló cipőboltját tegnap nyi­totta meg Budakalászon Komor Béla, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Az első önkiszolgáló cipőboltot is a Pest megyei Ruházati Kisikereskedelmi Vál­lalat létesítette még ez év tavaszán Cegléden. Á budakalászi boltot a ceglédi tapasztalatok figyelembevételével a vállalat dolgozói tervezték s ezzel is jelentős összeget takarítottak meg. Az önkiszolgáló módszer a szocialista kereskedelem leg­fejlettebb formája. A vitrinekben elhelyezett cipők a teljes raktárkészletet mutatják be, fajtánként és nagyság, méretek szerint csoportosítva. A bemutatott cipőket a vásárló tet­szése szerint kiveheti a vitrinből és felpróbálhatja. A buda­pesti belvárosba is beillő cipőboltban 420 féle férfi-, női és gyermekcipő között válogathatnak a budálcalászMk. A Kistarcsai Vegyes Ktsz asztalos-részlege készítette az önkiszolgáló cipőbolt berendezését. Katona József, Bach­man Loránd és Hubai József asztalosok a vitrineket szerelik össze A budakalászi - cipőbolt belseje az ünnepélyes megnyitóra előkészítve PÖBOLT smip Az első vevő, Molnár Jánosné budakalászi lakos 190 forintos fehér körömcipőt vásárolt (Kép és szöveg: Győri) i, Párszáz méterrel odébb ta­karos parasztiház áll, háttal az utcára. A kuszáit nádte­tőhöz létra támaszkodik. Lent, a ház tövénél piros cserépra­kás torlaszolja el az utat, egy pöttömnyi leányka egyenként adogatja fel őket a létrán ál­ló nagyobbacska fiúnak, az ’pedig tovább a tetőn guggoló apjának. , — Halad, halad? : — De csak ha csináljuk. ; — Az egész tetőt cseréppel fedi be? . — Avval szeret nőn. Régen kellett volna már ezt csinál­ni, mert három generációt szolgált ki ez a rossz nádte­Mindennemű színesfémek és abból készült alkatrészek polírozását vállaljuk rövid határidőre. Maglódi Gépgyár és Öntöde Mag:lód. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSi \ SOKAN TAL AN nem is § tudják, hogy egy-egy gyár, 5 vagy üzem lelke a kazán, 5 amely az energiát szolgáltat- $ ja. Az üzem lelkének pedig 5 legnagyobb ellensége a kazán- 5 kő, amely a vízből csapódik $ ki. A köves kazán egy ideig ^ hihetetlen mennyiségű szenet $ fogyaszt anélkül, hogy telje- ^ sítménye kielégítő lenne. Ké- ^ sőbb pedig, teljesen felmond- |ja a szolgálatot. Az orszéig- ^ ban körülbelül 10 ezer kazán ^ van, s ehhez nagyon kevés a S megfelelő kazánkarbantartó 5 szakmunkás. Ezért nagy szol- $ gálatot tesz a népgazdaságnak ^ a Szentendrei Kazán-, Víz- és $ Fűtéstechnikai Ktsz. Ez a kis- | ipari szövetkezet ugyanis § egyik legfőbb feladatának a Jí környékbeli kazánok karban- ^ tartását tekinti. , ^ 1957 januárjában alakult ^ meg ez a kisipari szövetkezet. A Váci Vasas Ktsz részlege- ^ ként dolgoztak korábban. Ön- állósodásuk után felhívással § fordultak a kazántulajdonos * üzemekhez, s megkezdték az rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssn A KAZÁNOK ORVOSAI évek óta elhanyagolt kazánok karbantartását. Ezzel a mun­kával előre láthatóan rövide­sen végeznek, s nézhetnek más foglalkozás után. mert' rend­kívül ötletes módon megold­ják, hogy az általuk tisztított kazán nagyon-nagyon sok ideig mentes legyen a kövesedési veszélytől. Úgynevezett bázis­cserélő készülékeket gyárta­nak, s ezt felszerelik a meg­rendelőnél. Mi ennek a lénye­ge és haszna? A báziscserélő berendezés műgyanta és konyhasó segít­ségével a ikeményvizet lágy- vizzé alakítja.. A műgyanta nátrium tartalma a vízben levő kalcium ég magnézium karbonátot átalakítja nátrium- karbonáttá, s ez mint iszap eltávozik. A kimerült mű­gyanta nátriumutánpótlását a konyhasófrissítés adja. A bá­ziscserélő berendezés értéke 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSmSSSSSSSJWMMSmm^ nem-főbb, mint háromévi ka-| zánkarbantartás költsége, nem i; is számítva az óriási szénmeg- s takarítást. A SZENTENDREI Kazán-; | Víz- és Fűtéstechnikai Ktsz ^ munkájának hamar híre fu- ^ tott. Előbb csak a környékben ^ dolgoztak, de Később a gyá- ^ rak egymásnak ajánlották ezt | a kitűnő kisipari szövetkeze- ^ tét. Ma már ott tartanak. ^ hogy az ország legtávolabb | vidékére is hívják őket, nem ^ is beszélve arról, hogy bázis- $ cserélő berendezésük után ktil- ^ föld is érdeklődik; Lengyel-^ ország részére például több- ^ milliós megrendelést teljesít a ^ szövetkezet. Az exportra ke^ rülő báziscserélő gyártását ^ még ez évben megkezdik. ^ A szövetkezet még több ^ nagyszerű munkával foglalko- ^ zik. Különösen jelentős lesz ^ majd a családi házak vizprob-;^ lémáját megoldó újfajta, olcsó]^ szivattyú gyártása, amire rö-^ vidcsen sor kerül. & Temkely Miklós s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents