Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

iiüláili CEGLÉD, ÁLBER TIRSA, CEGLÉDBERCEL ÉS GSEfflő RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1959. JÚLIUS 5. VASÁRNAP Az aratás hírei Szombat délig a szövetkeze­tek 653 hold őszi árpát, 130 hold tavaszi árpát, 20 hold ro­zsot és 32 hold őszi búzát, az egyéni termelők 496 hold őszi árpát, 65 hold tavaszi ár­pát és 220 hold rozsot arat­tak le. Köszöntjük szövetkezeti dolgozóinkat a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával A Fodrász Ktsz újítása A férl'idolgozók panaszolták, hogy a fodrászok korán — már 6 órakor — bezárnak és munka után nincs lehetőség borotválkozásra, ha este va­lahová el akarnak menni. A ktsz vezetősége — be­látva a panasz jogosságát — kísérletképpen július elsejétől a Rákóczi úti férfifodrász-üzle­tet két műszakban üzemelteti. Reggel 6 órakor nyitnak és este 8 órakor zárnak. Ebben az időben bármikor fogadják a vendégeket. Vasárnap, július 5-én világ­szerte megünneplik a nemzet­közi szövetkezeti napot. Váro­sunk szövetkezeti dolgozói is, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, a kisipa­ri termelőszövetkezetek lelki­ismeretes odaadó munkával készültek e napra, amikor a szövetkezeti dolgozók nemzet­közi összefogását demonstrál­ják. Külön örvendetes tény, hogy a termelőszövetkezetek nagymérvű felfejlődése ered­ményeként az idén városunkban mint­egy 1500-zal több szövet­kezeti dolgozó ünnepelhet, mint tavaly. Szövetkezeti dolgozóinknak jó munkájuk mellett harcos TÖBB FELELŐSSEGET! A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával a ceglédi szö­vetkezetek nagygyűlést szer­veznek vasárnapra. Részletesen kidolgozták a műsort, majd sor került a meghívók szétkül­désére is. Lakatos Istvánná a járási földművesszövetkezet dolgozó­ja szerdán este postára vitte a díszelnökség meghívóit is. A postakönyvbe egységesen 30 filléres bélyeggel bevezette a le­velek feladását. A posta alkal­mazottja azonban a 30 filléres felülbélyegzést feleslegesnek tartotta mondván: „Azok nyomtatványként 8 -fillérért is elmennek, mivel a boríték nincs lezárva.1’ ’ Úgy is történt. Feladták a le­veleket 8 filléres bélyeggel. Másnap a földművesszövetke­zet járási központjához egy­más után érkeztek vissza a le­velek, mert az illetékesek nem vették át őket. Ugyanis a pos­ta mindegyikre 44 filléres por­tóbélyeget ragasztott. Helyesnek tartanánk, ha a posta vezetősége megvizsgálná, ki a felelős ezért? A földmű­vesszövetkezet vezetősége sze­retettel hívja a város és megye vezetőit az ünnepségre, de semmi esetre sem gondolta, hogy a meghívóért, még ezek a vezetők fizessenek. — K — kiállásukkal is hitet kell ten- niöík a nemzetközi összefogás mellett. Ez minden szövetke­zeti tag érdeke. Érdeke a keres­kedelmi, gazdasági, kulturális élet minden területén a kap­csolatok további szélesítése. Nem 'közömbös ez abból a szempontból sem, hogy a világ mintegy 300 millió szövetkezeti dolgozója nagy nemzetközi szervezetén, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségén ke­resztül hallathatja szavát a bé­ke védelme érdekében. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége a szövetkezeti moz­galomnak csak körülbelül a felét foglalja magában. Az egész világon több mint 50 országban működnek szövetkezetek, mintegy 300 millió taggal. A szövetség pedig csak 41 or­szág szövetkezeteit képviseli, 135 millió taggal. Éppen ezért használjuk ki a vasárnapi ta­lálkozót arra is, hogy követel­jük a Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetsége elnökségétől a még hiányzó szövetkezetek be­vonását és a nemzetközi szö­vetkezeti összefogás kiszélesí­tését. A kapcsolatok kiszélesítése rendkívül hasznos és előnyös. Ezt mi, ceglédi dolgozók is tud­juk. Nálunk is jártak külföldi szövetkezetek képviselői. ■ A ceglédi szövetkezeti dolgozók közül is többen látogattak el már külföldi szövetkezetbe. E találkozóknak rendkívül jó ha­tása van. Ápoljuk hát továbbra is a kapcsolatokat a közös cél ér­dekében. Köszönet szövetkezeti dolgozóinknak odaadó, harcos munkájukért: kívánjuk,, hogy további harcaikban még na­gyobb sikereket érjenek el. Babinszki Károly, az MSZMP városi bizottságának titkára Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke Építkeznek a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezeiben Különös ismerlelőjele: égszínkék ragyogó szemek P énteken dél­előtt a piac forgatagában egy síró, 4 év körüli kisfiúra lett fi­gyelmes az egyik bevásárló házi­asszony. — Miért sírsz, kisfiam? — for­dult a gyermek­hez. — Azért, mert a fagyialtos bá­csi nem adott fagylaltot ■—, hang­zott a válasz a hüppögö kisfiú félregörbült aj­káról. Még egy-kél vigasztaló szó. s kiderült: a fagy­laltos bácsi azért nem adott fagy­laltot, mert a fiúcskának nem volt pénze, anyu­kájától meg azért nem kaphatott pénzt, mert a for­gatagban elen­gedte a kezét, s azóta nem talál­ja. Ekkor azután újra kezdődött a p ityergés. — Hogy hív­nak? — Lacika. — De milyen Lacika? A kérdésre se- hogysem tudott felelni az egyre jobban megszep­pent gyermek ezért megtaláló­ja felvezette a városi tanácshoz. Ott Gyikó La­jos „hízelegte” be magát a fel­tűnően szép, kék szemű fiúcska kegyeibe, aki az­után hajlandó volt bevallani, hogy Sziládi La­cikának hívják, apukája a ter­melőszövetke­zetben dolgozik. Reméljük, hogy e megbízható adu­tok alapján azóta az elveszett anyu­ka is előkerült. D A termelőszövetkezet az idei gazdasági évben ‘ saját építő brigádjával több beruházást valósít meg. Építenek két 24 férőhelyes sertésfiaztatöt 280 ezer forintos, vízvezetéket 140 ezer forintos beruházással, azonkívül kisvasúti csillét 70 ezer forintért. A sertésfiazta- tók közül egy már teljesen el­készült, a másik közvetlen be­fejezés előtt áll. A beruházások zömét a kép­zett szakemberekből álló saját építőbrigád végzi. A brigád szinte valamennyi tagja több­szörösen kitüntetett dolgozó. Érdemes megemlíteni az újon­nan belépő Bányai István asz­talos nevét, aki még csak próbaidős szövetkezeti tag, de ugyanúgy megállja helyét, mint társai. Belépésekor asz­talosműhelyét a szövetkezetbe vitte. Keze alól jó minőségű aj­tók, ablakok kerülnek ki, még­pedig gyorsan, mert minden munkát géppel végez. Felépült már a másik saját erőből készült létesítmény, a tejház is. Csak a felszerelés hiányzik, amit a tejiparral kö­tött szerződés alapján biztosít csak a vállalat. A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet példája mu­tatja, hogy a termelőszövetke­zetek saját építkezéseik üte­mét jelentős mértékben meg­gyorsíthatják. ha megfelelő összetételű és jó munkaerők­ből álló építőbrigáddal rendel­keznek. — B. S. — A. 19-es ceglétli veteránok f ig gehn ebe ! Munkásgyűlés a Május 1 Ruhagyárban Uj könyv jelent meg. „Vö­rös Pest Megye” a címe. Ez a könyv megyénk 19-es esemé­nyeivel foglalkozik — több he­lyen Cegléd hősi helytállásá­val, küzdelmével is. Amikor elolvassuk, a már-már elmo­sódó emlékek élesebben törnek fel gondolatainkban. Képek villannak elénk. Látjuk a négy­éves háború szenvedéseit átélt sovány, sápadt arcú katonák csillogó szemét, amikor fegy­vert kérnek és egy kis vörös szalagot a sapkájukra. Szép emlékek, kedves emlé­kek. mert nem szennyezi be őket a gyávasál. Ceglédi vörös- katoná'nk is becsülettel helyt­álltak a harcokban. Ezek a dolgok jutnak eszünkbe, amikor ezt a köny­vet lapozgatjuk. Kevés példány jutott belőle Ceglédre. Éppen ezért a vá­rosi pártbizottság elsősorban a 19-es veteránok számára akar­ja biztosítani ezeket, amennyi­ben igényt tartanak rá. A könyv ára 12 forint. Kér­jük a 19-es elvtársakat, hogy ha meg akarják vásárolni, ak­kor holnap, vagy kedden dél­előtt jöjjenek a Ceglédi Hír­lap szerkesztőségébe (tanács- ház I. emelet 4-es szoba) ahol átvehetik a könyvet. Később nem lesz módunk­ban a könyvet biztosítani szá­mukra. Zsadon Miklós A Május 1 Ruhagyárban csü­törtökön munkásgyűlést tartot­tak az összes dolgozók részvé­telével. Szűcs Lajos elvtárs, a telep vezetője ismertette a dolgozókkal a II. félévben előttük álló feladatokat. Elmondotta, hogy május, jú­niusban új szalagok indultak, mintegy 226 új dolgozóval, akik máris szép eredményeket értek el. Ez a biztosíték arra, hogy teljesíteni tudják a ter­ven felüli 13C 000 női kabát el­készítését. A vezető megkérte a dolgozókat, hogy ha a szük­ség úgy kívánja, szeptember, október és november hónapban a délelőtti műszak vasárnap is termeljen. 1952—53-ban az érdekeltek ezt örömmel vették tudomásul, mert 100 százalé­kos túlóradíjat kaptáik. Parancsoló szükségesség a munkafegyelem további szi­lárdítása. Nem engedhető meg a munkaidő alatti sétálgatás, cigarettázás, beszélgetés, a munkaidő önkényes megrövi­dítése. Az üzem vezetősége a to­vábbiakban is igyekszik köny- nyíteni a munkát. Egyik ilyen segítés a gőzvasalók beállítá­sa. Június 6-án értékelik ki az I. félév termelési eredményeit. A legjobb szalag 6600 forint jutalmat és oklevelet kap. A III. negyedévben 4500 forint értékű tárgyjutalmakat is ad­nak a legjobb szalag dolgozói­nak. A beszámolót vita nem kö­vette, mivel a jövő héten sza­lagonként részletesen beszélik meg és dolgozzák ki a terveket, „RÉGISÉGEK*4 a páncélszekrényben .... , . .r-y'.y :-rt -A'-i fe-S* í,<” *j felÉfe-'1' Magam sem hittem, amikor régi ceglédi emlékeket boga­rászva elmondták, hogy van városunkban olyan ritkaság is, aminek alig akad párja széles e világon. Sokáig ugratásnak véltem a Mátyás korabeli aranypénz és a 13 aradi vér­tanú emlékére kiadott érem dolgát. Aztán egyszer feltá­rult előttem az a páncélszek­rény, amelyik a két világhírű ritkaság mellett még Kos­suth Lajos fiának és meny­asszonyának jegygyűrűjét, nyakkendőjét és briliáns gyű­rűjét őrzi. A fényképen jól látható az aradi vértanúk emlékére ké­szített, közel 10 dekás arany emlékérem finom kidolgozása. Ebből mindössze 13 darabot vertek ki. A háborúk ziva­tarában az emlékérmék isme­retlen kezek között eltűntek, s ma már csak három van be­lőlük. Kettő hazánkban, a harmadik állítólag egy ameri­kai műgyűjtőnél. „Arad, 1849. október 6.” Vá­rosunk az elnyomás évtizedei­ben is töretlenül őrizte a sza­badságharc hős vértanúinak emlékét. A vértanúk neve ki­törölhetetlenül vésődött be szívünkbe. Kossuth Lajosra és fiára vonatkozó hagyományaink ápolása méltán jelzi városunk forradalmi múltját. Anélkül, hogy soviniszta len­nék. javasolom az illetéke­seknek; ismertessék meg vá­rosunk lakóit kisszámú, de annál értékesebb műemlé­keinkkel, és egy-egy ünnepen, nyilvánosan mutassák be fa­laink között rejtőző kincsein­ket. — D — SS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSa Az 99érdemes orvos99 Fejlődik a ceglédherceli labdarúgás 1957 őszén, mikor feljutottunk a megyei I/B-be, nem sok kilátá­sunk volt a jövőt illetően. A jó já­ték-erőt képviselő I/B-ben egymás­után szenvedtük el a fájó veresé­geket. öt mérkőzésen összesen egy pontot szereztünk. Fiatal já­tékosaink. lelkesek, de tapasztalat­lanok voltak. A vezetőség azon­ban nem csüggedt, igyekezett meg­győzni a régebben budapesti üze­mi csapatokba távozott játékoso­kat, hogy visszaj övetelükkel falu­juk sportját szolgáljak. Meg is lett az eredmény. Senkel, Schmidt, Juhász egymás után Je­lentkeztek és nagyobb önbizal­mat adtak a fiatal játékosoknak. Ez meg Is látszott a játékukon, mert egymás után érték el érté­kes győzelmeiket és tavasszal már 5J felzárkóztak az élvonalbeli csapa- tokhoz. 5 Kapuagondunkat megszüntette a S fiatal Czekhs, aki a megyei ifi- ^ válogatottban is szerepelt. Több 5 fiatal bontogatta szárnyalt, mint S Finszter és Hajdú. Társadalmi 5 munkában Kugler NB Il-es játé- ^ kos foglalkozott a csapattal. Az ^ eredmény nem Is maradt el, egy 5 vesztett mérkőzéssel megnyertük a S járási bajnokságot. ^ Most szeretnénk jól szerepelni az ^ osztályozó mérkőzésen. s bekerül­őn! a megyei I. osztályba. Csapa­tunkat a községből többen elkisé­• rik Pilisre, lelkesíteni, buzdítani 5 őket a mérkőzésen. S A ceglédi járási bajnokság nagy s hátránya, hogy ifi csapat nem sze- ; repel benne. Pedig sok tehetséges {futballozni vágyó fiatal van. Ml a ! tizenöt éven aluliak sportolását úgv ! oldottuk meg, hoav a nagyok > minden mérkőzése előtt két úttörő • csapat játszik egymással. ; Sportéletünk fellendüléséért kő­• szonettel tartozunk a községi ta- ! nácsnak, hogy a községfejlesztési ! alapból felépítette az. úi sbort- ; pályát, biztosítva ezzel a eegléd- j berceli tömegspor* feddését Kellner János katársai is csak a szerdai új­ságból értesültek arról, hogy Gombos Dénesi érdemes orvo­si címmel tüntette ki az egész­ségügyi miniszter. Mint dr. Nagy Péter adjunktus elmond­ja, csak az tűnt fel minden­kinek kedden, hogy az idős or­vos a szokottnál ünnepélyeseb­ben öltözött fel, majd rendelés után azonnal Pestre utazott. De az előtte álló nagy eseményről ', senkinek sem szólt. S ajnos nem tudtunk szemé-; lyesen gratulálni Gombosj doktornak, aki jelenleg Siófo-l kon tölti szabadságát. De tisz-\ ta szívből köszöntjük a városi valamennyi lakója nevében esi kívánjuk, hogy még sokáig \ munkálkodjék az anyák és; gyermekek megengedésére. \ — Kecskeméti — : meglátogatta a kismamákat és azt a harminckét kisbabát, aki éppúgy hozzátartozik az életé­hez, mint nxásnak a minden­napi evés. — Nemcsak az anyák, ha­nem az orvoskollégák között is népszerű dr. Gombos Dénes El sem tudnák képzelni mun­kájukat nélküle. Sok fiatal or­vos bontogatta szárnyait az ő keze alatt — mondja dr. Szolcsányi János igazgató fő­orvos, s hangjából szeretet és megbecsülés érződik. Ha jellemezni akarjuk dr. Gombos Dénest, jelzői közül nem hagyhatjuk ki a szerény­séget. Kórházi kartársai, mun­alakult Cegléden a szülészeti osztály, nap mint nap ott lát­ják jól ismert alakját, fáradha­tatlanul dolgozik az anyák és csecsemők érdekében. Végig­járja az ismerős szobákat, min­denki számára van egy-egy kedves szava, egy-egy barátsá­gos mosolya. Alig fejeződik be a vizit, rendelőjébe siet, ahol már vár rá a sok beteg. A rendelőből a műtőbe vezet az útja. C oléden már szinte össze­forrt dr. Gombos Dénes ■ tőorvos neve a szülészettel. Még szabadsága idején is be- belátogat betegeihez. így volt ez múlt vasárnap is, amikor ^zerdán nagy a sürgés-for- gás a szülészeti osztályon, mint mindig. De a szokottnál is izgatottabban végzik mun­kájukat az orvosok és ápolók. A takarítók fokozott gonddal tisztítják a folyosót, a portás bácsi az udvart sepregeti. Hirtelen, mint egy varázs­ütésre kiürül a szülészet. Min­denki az udvarra tódul, ahová épp most fordul be egy kék autó. Hatalmas rózsacsokorral köszöntik dr. Gombos Dénes érdemes orvost. Gombos dok­tort ugyanis sok évtizedes eredményes munkájáért ked­den tüntették ki az „érdemes orvos’’ címmel. Az idős orvos fátyolos szemmel, meghatottan állja a gratulációk özönét. Jól­esik ez a megemlékezés. Har­minckilenc éve, amióta meg­— A VÁROSI TANÁCS műszaki osztálya befejezte a szociális otthonban megkez­dett épületfelújítási munká­latokat. Műszaki átadásra a jövő héten kerül sor. — A HÁZIIPARI SZÖVET­KEZETNÉL, is megmutatko­zik az áprilisban kezdett kongresszusi verseny ered­ménye. Amíg áprilisban 950 kötött pulóvert és olaszkát állítottak össze, addig május-., ban 1295-öt, júniusban pe- j dig 1506 darabot. — A FÖLDMŰ VESSZŐ- j VETKEZET szikvízgyártó ; részlege májusban 58 000 li- j tér szódavizet adott el, jú- j niusban, a rossz idő miatt; csak 56 000 litert Most, az | aratás idején elsősorban a ; termelőszövetkezetek terüle- : tén levő boltokat látják el j szikvízzel. Rátértek a bambi ; hűsítőital palackozására, amit j örömmel fogadtak a nagy mc- : legben a dolgozók. — A CEGLÉDI TÉGLA- i GVÁR 4 069 450 égetett tég- \ Iát tárol télre, hogy a sze- i zon után is elláthassa a 'a- ] kosságot. Már eddig 81° 050 \ téglát gyártottak terven fe- : lül. i

Next

/
Thumbnails
Contents