Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

VÁCI WAPLÖ IAz öregebb dolgozók segítségével... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAD A S A III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1959. JULIUS 3. PÉNTEK. S Megalakult a jogász szövetség helyi csoportja A múlt héten, pénteken dél­után ünnepélyesen megalakult a Magyar Jogász Szövetség váci csoportja. Megválasz­tották a vezetőséget. El­nök: dr. Lovász-Szabó László vezető-ügyész, alelnök: dr. Dévényi Károly ügyvéd, titkár: dr. Soósné, dr. Nagy Paula ügyész, szervező- titkár.- dr. Gyuris Károly ta­nácsi jogász, gazdasági felelős: dr. Kovács József ügyvéd. El­nökségi tagok lettek: dr. Ró­zsa Lajos, a járásbíróság ve­zetője, dr. Vass Gábor ügy­véd, Kiszel János vb-elnök, Arany István vb-titkár és Sze­rencsés Ernőné vb-titkár. Az alakuló ülésen dr. Ko­vács János tartott előadást a termelőszövetkezetek jogi problémáiról. Fél óra a Finompamut fonóban Az ifjúsági exportbrigádok fiataljai a 170-es fonál kifogástalan minőségű előállítását vállalták Kattogó gépek egyenletes ütemére fürgén perdül a sok orsó. Erős cérnává finomodik a fonál, erős elhatározássá érik a szorgalom. Városunk egyetlen cérnázó üzemében Ráth Tamás KISZ- titkár tájékoztat és kalauzol a hosszú gépsorok között. ízelí­tőt ad a termelésről, kulturális életről, tervekről és problé­mákról, valamint a KISZ fej­lődéséről. — KILENC IFJÚSÁGI EX- PORTBRIGÄDUNK VAN — mondja többek között. — Fia­taljaink, tanulva az idősebbek­től munkamódszer és munkafe­gyelem dolgában, szép eredmé­nyeket értek el A legutóbbi VÁC I mOzA|K Széchenyi utca, 1959. má­jus hó: Mi a csodának kell ide­rakni ezt a sok padot? Ki lesz az, aki ideül majd a forgal­mas utca szélére? Nem tud­tak jobbat kitalálni? 1959. jú­lius hó: Több padot is rak­hattak volna a város legfor­galmasabb utcájába. Vasár­nap este még az öregnek sem tudnak itt helyet szorítani. Ki takarékoskodott már megint a kerettel? • Pénz repült ki az egyik Sal­jai utcai lakás ablakán. Berta András postás panaszkodott, hogy egyik lakónak pénzt vitt és aprót is számolt le a küldemény átvételekor, mire az dühösen kivágta az utcára „a szemetet”, ügy gondoljuk, hogy egy kissé több megbe­csülést érdemelnének fárad­hatatlan kézbesítőink. • Cseri Sándor olvasónk (Marx tér t.) írja, hogy a város egyik legszebb terének páratlan ol­dalán a forgalmas úttest a mai napig sincsen kikövezve és a járda betonozása is ké­sik. A járművek okozta por­felhő káros az itt játszadozó, nagyszámú gyerráek egészsé­gére. ígéretet kaptak már, de szeretnélc, ha mielőbb meg­oldódnék a Marx tériek prob­lémája. ' • Sok a villanófény az egyes színházi eseményeknél. A va­sárnapi balettiskolás záró­vizsgán is zavarólag hatottak a királyi udvarban az inguj­jas fényképészek. Nem lehet­ne a fotózást a jelmezes fő­próbán, vagy az előadás szü­netében megoldani? • Alsóvárost olvasóink pa­naszkodtak, hogy a Mártírok útján levő gyógyszertár sza­badságolások miatt július 23- ig zárva tart. A főtéri patika messze van. Nem lehetett volna kisegítő munkaerőkkel áthidalni ezt az időszakot? Napi 500 mázsa papírhulladék A Váci Kötöttárugyár kesztyűüzemében lányok, asszonyok készítik a nylon-kesztyűket. A 20-25 éve itt dolgozó, idősebb szakmunkások 70 pár kesztyűt varrnak meg naponta. Ta­pasztalataikat átadják a fiatalabb nemzedéknek. így Szed- lák Éva KISZ-tag is, aki egy éve dolgozik az üzemben, ma már 60 párat varr naponta és ezzel jelentősen hozzájárul a Lepkó-brigád 103 százalékos teljesítményéhez. A Lepkó- brigád tagjai a második helyre kerültek a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben Szepes Erzsébet, a szakma kiváló dolgozója ideig nyersanyag hiánya aka­dályozta, melyet csak külföld­ről nehéz valuták ellenében Ighéjett' VOlnjl^megSXereZní. A Finőinfónó azonban! jnöst ezt az akadályt ’ leküzdve megte­remti a 170-es fonál gyártási lehetőségét hazánkban is. Ezután arra kértem Ráth elvtársat, hogy ismertessen meg az üzem egyik munkatár­sával; — Semmi akadálya! — vála­szol kísérőm és bizonyításként máris elszólít egy leányt a gép­től, — Szepes Erzsébet vagyok — mutatkozik be a jövevény mo­solyogva. Mint két idegen nézünk egy­másra az első pillanatban, de miután megtudja, hogy ki va­gyak és miért jöttem, én is megismerkedem egész életével. — HAT ÉVE VAGYOK A VÁLLALATNÁL — kezdi me­sélni Erzsi. — Szüleim Rádon élnek. Én nővéremmel együtt Vácon lakom, mivel ő is ebben a gyáriban dolgozik. Nagyon > megszerettem ezt a várost és a > munkahelyemet is. :— Hogyan megy a munka? : \ — A május elsejei értékelés- > nél — veszi át a szót Ráth elv- ! társ — Erzsiké a Szakma ki- ! váló dolgozója jelvényt nyerte i el. Az elmúlt esztendőben két j alkalommal, jó munkájáért j külföldi üdüléssel jutalmazta a j vállalat. — Bizonyára vannak kedves ; külföldi emlékei? — igyekszem > közvetlenné tenni a szakma ki- ! váló dolgozóját. — EMLÉKEIM? BŐVEN • VANNAK! A legérdekesebb! közöttük egy lengyelországi,! ahol két társammal a partról j beleestem a tengerbe. Csurom-! vizesen érkeztünk szállásunk- ; ra, ahol szintén derültséget | okoztunk. . > És Erzsiké most már egy- < más után meséli élményeit. De; még többet is megtudunk : tőle. Elmondja, hogy szereti az irodalmat, jár színházba, sőt azt is, hogy cseresznyét tett el télire a napokban. Megtakarí­tott pénzéből már szobabútort vásárolt; a másik szobára valót pedig most gyűjtögeti. Emellett az üdülés sem marad el. Az idén Balatonszéplakra utazik... Az óramutató csupán egy fél óra elteltét jelezte. De ez az idő éppen elég volt ahhoz, hogy megismerjek egy üzemet és annak egyik, fiatal dolgozó­ját. -t N* *tY Sem az időért, sem a fárad­ságért nem volt kár. Móritz Valéria Mit látunk a mozikban ? KULIÜK 3—3: Álmatlan évek. (Magyar film. öt történetet mond el Csepelről, a csepeli emberek sorsáról 1916. 1®19, 19312, 1942 és az 1944-es esztendőikből. Tiszta eszmeisége, magasfokú művészi- sége, kultúrált rendezése teszi eseménnyé e pergőképet. Rendező: Máriássy Félix. Főszereplők: Vass Éva, Bulla Elma, Töröcsik Mari, Zenibe Ferenc és Ruttkai Éva.) 6 _8; A harmadik líceum. (Olasz f ilmvígjátéik egy iskolaév utolsó hónapjairól.) 5-én matiné: Ne várd a májust! ÉPÍTŐK 3—5: Alvajáró Bonifác. (Mulatságos francia vígjáték, fő­szerepben: Fernandel.) 7—9: Nővé­rek. (A. Tolsztoj világhírű regény- trilógiájából készült szovjet film első része.) Két előadás között A délutáni kö­zönség most in­dul hazafelé. Vi­tatják a látotta­kat, a nem min­dennapos váci él­ményt: neves fő­városi művészek vendégszereplé­sét. A „Kávécsar­nok” kissé por- tépi'e - ' dialóguséi •” már nem érik el a kellő hatást, de Tolnay Klári pompás alakítása életet lehelt az avítt mondatok­ba. S a műsor él­ménye egy Cse- hov-monológ volt,' í amit függöny előtt mondott el Páger Antal. Még van idő az esti előadásig. Meglátogatjuk öl­tözőjükben a ven­dégművészeket. — A tapsokból éreztük, hálás volt a délutáni váci közönség —- mondja Kossuth, díjas művész­nőnk. — Az esti­től mindenütt jobban félünk, kissé kritikusabb. Bejártuk az egeSZ ötszögöt; eésel a műsorral. Vácott van a szezonzáró előadás. Jólesik egy kis nyári pi­henés. A folyosón Hor­váth Tivadar tőle szokatlan ko­molysággal vált szót dr. Váradi Györggyel, a tele­vízió élőújságjá­nak ismert szer­kesztőjével. Vácról beszélgetnek, idé­zik a város szép­ségeit, érdekes­ségeit. A férfiöltöző­ben Páger An­talt egyedül ta­láljuk. — Szenvedélye 3 horgász vagyok — meséli — s ta­lán ezért tudok ilyen nyugalom- „malr üldögélni, hosszabb ideig is. Pótolom az éjjeli pihenést, mert éjfél lesz, mire Pestre érünk s reggel hatkor a filmgyárban már kezdjük a „Me­rénylet” felvéte­leit. Dél-amerikai él­ményeiről, szín­házi szerepeiről, jövő évadbeli ter­veiről1I beszélge­tünk, amikor az ügyelő csengője megszólal s jelzi az esti előadás kezdetét. A kívülálló nem is hinné, hogy mi minden találha­tó itt, ahol a háztartásokból, üzemekből, közületekből és is­kolákból feleslegesnek minő­sített holmik gyűlnek össze s a váci és a szobi járás terű- ^ letérői. S Gerő László telepvezető ^ jól szervezi meg a munkát afc Rádi úti MÉH-telepen, ahol^ 16 dolgozót foglalkoztat. A ^ legutóbbi papírgyűjtő hónap- ^ ról érdeklődünk, mire így ^ nyilatkozik: — A Báthori utcai, a Há- ^ mán Kató és Köztársaság úti ^ iskolák szerződést kötöttek ^ velünk a papírgyűjtő hetek ^ alatt és eleget is tettek vál- ^ lalt kötelezettségüknek. Az ^ üzemek és társadalmi szer- ^ vek, valamint a magánosok ^ is állandóan felkeresnek. A ^ júniusi kampány idején napi ^ 500 mázsa, azaz öt vagon pa- ^ pírhulladékot továbbítottunk. J — Más anyaggal is foglal- ^ koznak? — Van itt beton vas, hor- ^ dók, idomvasak, kocsik, Iá-!; dák, géprészek. Egy kissé ki- ^ esünk a várostól, de a Csányi ^ úton bonyolítjuk le a városi ^ forgalmat s még nyolc egy- ^ ségünkből fut a központi ^ helyre az áru. J ÍVJ ézem a munkásokat. Pa- ^ J- ’ pír- és textilhulladékot ^ báláznak. Értékes, új anyag $ lesz belőle. Az ember-több ezer $ éves gyűjtögető szenvedélyei „ s litt hasznos teveony.segge sze- $ lídül. S hogy a váci MÉH- s telepen jól tudnak gyűjteni, a kétszeres „Kiváló üzem” cím bizonyítja munkájuk eredményességét. (bubellai) ;wssssssssssssssss/smsssssfssssssssssssfj \ a csaknem öt évig tartó \ /i háború eredményeképpen | hihetetlen mértékben lerom- \ lőtt a közellátási helyzet. A S város vezetőinek a legfonto- \ sabb és egyben a legtöbb gon- \ dot okozó állandó feladatot \ jelentette a lakosság ellátása ! élelmiszerrel és egyéb köz- ! szükségleti cikkekkel. A köz- ! ellátási ügyek intézése nagy ! erélyt és nem kis lelemény es- ! séget kívánt és ami ezzel ! együtt járt: szigorú intézkedé- ! seket követelt. A város di- i rektóriuma ezért egymás után ! hozta elsősorban az ellátatlan \ lakosság számára életkérdést \ jelentő ' intézkedéseket. \ Erről beszélgettünk Ter- \ mann Józseffel alsógödi la- j kásán, aki a Tanácsköztársa- 5 ság idején a város közellátási ! ügyeit intézte. ; Első intézkedésképpen fel- \ szólították a környék paraszt­ig ságát, hogy terményeit to- \ vábbra is hozza be a városba. j Az élelmiszerek egyesek által i történő felhalmozásának meg- i akadályozására szigorúan meg- i tiltották a város lakosságá­ig nak, hogy vidékiektől az ut- i cán élelmiszert vásároljon, i A közellátási hivatal veze- i tője főként központi kiuta- ; lások alapján szerezte a szűk- i séges áruféleségeket. De ! ugyanekkor állandóan járták ; a községeket is, hogy fel tud­A város közellátási problémái a Tanácsköztársaság idején janak valamit hajszolni az el­látás megjavítására. A Budapestről érkező köz­ponti irányítás szerint szer­vezték meg a város lakosai­nak élelmiszer-ellátását jegy­rendszer alapján. Előnyben részesítették a fronton küzdő vöröskatonák hozzátartozóit, valamint a szervezett mun­kásságot. Húst az uradalmak­tól esetről-esetre szereztek. Ha áru érkezett, ezt sajtó útján közölték a lakossággal, így például a dohányáru megér­kezését és kiosztási idejét. A visszaélések megakadá- /í lyozására szigorú in­tézkedéseket léptettek életbe a kereskedőkkel szemben. Kö­■ ziilük néhányat törvényszék ■ elé állítottak. Feketeőrléseket lepleztek l le. Főként éjszaka jártak a ■ dunai malmokhoz razziáéili. ■ Mindig sikerült rajtacsípni ■ egy-két molnárt. Ilyenkor a lisztet elkobozták és átadták a közellátásnak. Ejjelente ■ szénásszekerek vonultak az ■ országúton, a széna alatt élel­miszerek rejtőztek, nemefäl­; szer levágott disznót is ta­: láttak ilyenkot « szekér al­■ ján. A szűkös készletek egyesek által történő felhalmozásának megakadályozására elrendel­ték bizonyos fogyasztási cik­kek kötelező bejelentését, mint például a só és a méz esetében. Gondoskodtak a ke­reskedők árukészletének pon­tos leltárba vételéről. Jó szolgálatot tett a város vezetése számára a megszer­vezett és kiépített házbizalmi rendszer. A bizalmiak nagy segítséget nyújtottak a köz­ellátási rendeletek betarta­tása terén. Erre annál is in­kább szükség volt, mivel a város vezetőségének minden igyekezete ellenére is egyre rosszabbodott a város közel­látási helyzete. A hozott intézkedések kel­lemetlenségeket okoztak a polgárság számára. Ök hozzá­szoktak a kényelmes, bőséges élethez. A lakosság túlnyomó többségének érdekében el kel­lett tekinteni az egyesek ér­dekétől: Intézkedtek például, hogy a vendéglőkben csak az ellátatlanok részére szolgál­janak ki ebédet és vacsorát, szabályozták a cukrászsüte­mények készítését is. Elren­Minden esztendőben nagy érdeklődés kíséri a váci ba­’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA //// ^ delték, hogy tejtermékeket \ csak szállítási igazolvánnyal $ szabad szállítani. De ugyan- \ ekkor szigorti intézkedése- \ két foganatosítottak az ön- \ kényes rekvirálások megaka- \ dolgozására. E zek az egymást követő \ intézkedések nxindenna- % pos harcot jelentettek. Énéi- \ kül a harc nélkül csődöt \ mondott volna a közellátás, \ amelyet így is állandó ve- \ szély fenyegetett. Ugyanek- \ kor a felső papság baromfi- \ udvara tele volt szárnyasok- \ kai és azokat búzával etette. ^ Ennek az állandó gondosko- ^ dósnak volt köszönhető, hogy ^ a lakosság nyugodtan visel- § kedett, pedig az új kenyérig $ nagyon nehéz volt a helyzet. $ Hogy milyen nehéz volt, áll- ^ jón itt a következő példa: jú- ^ Húsban szárazfőzelék került ^ kiosztásra, ugyanekkor árpa- ^ darából 10 deka, kölesből 5 | deka, kukoricából 5 deka a \ szervezett munkások részére \ személyenként és csalódta- \ gonként. Ez már az éhezés \ ideje volt. Hogy a tehetősek \ továbbra is tehetősek marad- \ ták, hogy a spekulánsok fo- \ vábbra is megpróbáltak speku- § látni, ezt a Tanácsköztársa- \ ság fennállásának viszonylag $ rövid ideje alatt nem lehetett ^ teljesen megakadályozni. Tihanyi Ernő i Sok kicsiny fehér halettcipő lettiskola látványos, tanévzá­ró müsgrát. Vasárnap este is megtelt a városi művelődési otthon nagyterme. Sokan jöt­tek el, hogy tapsoljanak a kiváló pedagógus és . lelkes táncművész: Kékessy Ilona kis tanítványainak. Az iskola munkáját minden esztendőben a szülők meg­becsülése segíti. Az 1958—: 59-es tanévben is félszáznál többen iratkoztak be a közel egy évtizede működő helyi balettiskolába. A Hófehérke és a hét törpe hálás táncjáték egy ilyen al­kalomra. A hangulatos mu­zsika, a színpompás jelmezek s a jól ismert történet szín­padra vitele előreveti a si­ker árnyékát. Hófehérke sze­repét a kivételes tehetségű Szabó Mayára bízták. Méltó partnere volt Barényi Mártái a királyfi s az első képben a spanyol táncos szerepében. Frick Gyöngyi, mini király­lány, Zavaczki Emmi (király), Bayer Edit (gonosz mostoha) szintén sok tapsot kapott. Megérdemli a dicséretet Pál Katalin (magyar tánc), Diny- nyés Mária (lengyel tánc), Szalay Kinga (babatánc). Szé­kely Mariann (vadász) és Váj­ta Gábor (udvaronc) is. A hét kis törpét Zilahi Marika, Bé­csi Márta. Hochstrasser Már­ta, Dinnyés Mária, Magrys Éva, Rendeki Zsuzsa és Wátz Tibor rokonszenvesen alakí­totta. kiértékelés alapján az előkészí­tő üzemrészben az Ifjúság-bri­gád, a cérnázó üzemrészben a November 7.-brigád, a fonodá­ban pedig a Lendület-brigád került az élre. A kongresszusi verseny szellemében ismét újabb felajánlások születtek. Fiataljaink, az idősebbekkel karöltve vállalták, hogy a se­lejt és a hulladék még na­gyobb csökkentése mellett a közeljövőben gyártásra kerülő 170-es fonal kifogástalan minő­ségét is biztosítják. Ennek a finomságban élen­járó fonalnak a gyártását ez

Next

/
Thumbnails
Contents