Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-31 / 178. szám
1959. JÚLIUS 31. PÉNTEK "'tütirlíJP MAR KÖZÖSEN DOLGOZNAK VÁCE6 RÉSÉN Együtt a vetőmag és ezer mázsa takarmány Közösen csépelnek a Kossuth Tsz is panaszkodnak, pedig sokat fáradnak. K, mennyit dolgozik a közösben, annyi munkaegységet kap érte. Mire megszoknék ezt a kettősséget, meg is szűnik, mert a még egyénileg vetett termés betakarítása után már csak a szövetkezetben munkálkodnak. — Mondta, hogy már együtt a vetőmag. Hogyan adták össze? — A közösen művelt 150 hold termésből csak a munkaegységek értékét fizetjük ki pénzben, a többi termés teljes egészében a közösé, ez az előzetes tartalékalapunk. Közgyűlésünkön úgy döntöttünk, hogy a belépők csép- léskor minden hold szövetkezetbe hozott földjük után 42 kiló vetőmagot adnak be. Ez elegendő lesz. A házaknál ösz- szegyűlt trágyát a belépett tag köteles a közös földjeire kihordani, saját fogatával. És a szövetkezet tagjai, Gregorics Pál, Dömölki János, Szántószki Sándor, s a többiek, akikkel beszélek, meg is okolják, miért így kezdtek a közös munkához. — A szövetkezetét mi alakítottuk, mi élünk majd belőle. Nem akarjuk hitel felvételével kezdeni új életünket, amit lehet, elvégzünk é.s összeadunk közösen. Igaz, csak az ősszel kezdünk, dehát a tagjai mezőgazdaságban az őszi munka az aratással egy időben kezdődik. S mi nem akarunk lemaradni, ezért végezzük minden dolgunkat időben, közösen. Csekő Ágoston A Csepel Autógyár túlteljesítette a pártkongresszus tiszteletére felajánlott vállalásait Alig néhány hónapja, hogy a Csepel Autógyár pártbizottságának kezdeményezésére összeült a gazdasági vezetőkkel, tömegszervezeti vezetőkkel kibővített pártbdzottsági ülés. Itt elhatározták, hogy csatlakoznak a párt márciusi határozatához: az év vegéig elérik a hároméves terv végére kitűzött feladatokat. A vállalást követően az üzemekben kialakult lelkes munkaversenynek köszönhető, hogy már az év első felében komoly sikerekről számolhatnak be. A félév eredményei azt mutatják, hogy az autógyárban túlteljesítették az ígéreteket. A számok szerint a 413 DT, DS, a 614-es motorokból, a 420 D és 510-es alvázakból, a 350-es kormányból, a farmo- toros autóbusz kormányából és kardánból elérték a terven felül vállalt mennyiséget. Emellett néhány terméknél jelentősen túlteljesitették vállalásukat. így a féléves felajánláson felül hárommal több 213-as D motort, 149 ezer forinttal több úgynevezett farmotoros lazaalkatrészt és eggyel több farmotoros Baliga kézi féket állítottak elő a gyárban. A hátralevő félévet arra használják fel, hogy ne csak teljesítsék a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásokat, hanem minél nagyobb értékű túlteljesítésről adhassanak majd számot év végén a népgazdaságnak. F. L. Szedik a csemegeszőlőt A mecseki szőlőskertekben megérett a Csabagyöngye. Csütörtökön több pécsi termelő szőlőjéből piacra kerültek az első kisebb tételek. Hamarosan mázsaszámra szállítják már a csemegeszőlőt az ország legdélibb hegy vonulatáról. A kedvező időjárás hatására a tőkék tele vannak fürtökkel. Más baranyai szőlőskertekben is érik már a gazdag termés. A Dunaszek- csői Földművesszövetkezet például majdnem másfél mázsa Csabagyöngyét szállított Pécsre és Harkányba. Megyénkben hétfőn kezdik a gyermekbénulás elleni védőoltást Jelentősen növekedett a megye állatállománya A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának jelentése szerint tovább növekedett a megye állatállománya. A márciusban lezárult állatszámlálás adatai szerint 4,8 százalékkal több a szarvasmarha, mint az azt megelőző időszakban. Az elöhasi üszők és tehenek együttes aránya meghaladja az 51 százalékot. Megnövekedett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállománya is. Ez a szám 32,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. A megye sertésállománya közel 350 000, ami az elmúlt évihez képest 16 százalékos növekedést jelent. Az 1958-ban végrehajtott sertésár-rendezés nyomán meggyorsult a hússertés tenyésztésének fejlesztése, mert az árak elsősorban erre ösztönöznek. A másik tapasztalat az, hogy a termelők nagyobb figyelmet fordítanak a hússertés süldők beszerzésére. Az 1959. júniusában megtartott állatszámlálás adatai szerint 53,8 százalékkal több a hússertés, mint az előző év azonos időszakában. A tenyésztők eleget tettek a húsjellegű sertések fokozottabb takarmányozási és gondozási igényeinek. A statisztikai igazgatóság közlése szerint az állatállomány az idén is a termelőszövetkezetekben növekedett a legnagyobb mértékben. Rovarirtás — ágyúval A franciaországi Chalon-sur- Saone-ban kipróbáltak eqy teherautóra szerelt „ágyút”, amely 70 méter körzetben rovarirtó vegyszert permetez. Az új szúnyog- és rovarirtó berendezés iránt nagy az érdeklődés, különösen üdülőhelyeken, ahol — bármily különösen hangzik — ezzel az ágyúval fokozni lehet az idegenforgalmat. Tekintettél a megye területén szórványosan előfordult gyermekbénulási betegségekre, az Egészségügyi Minisztérium újabb gyermekbénulás elleni oltást rendelt el a megye területén. Hétfőn, augusztus 3-án kezdik meg és a hó közepéig végzik el az oltásokat. A Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás már a pénteki nap folyamán megkapta a szükséges meny- nyiségű oltóanyagot, amelyet szombaton oszt szét a járások között. Szombat délelőtt a megye valamennyi járásából autón jönnek Pestre a Salk- féle oltóanyagéit, amelyet je- gesládáikban csomagolva szállítanak el. A járási székhelyeken még szombaton megkezdik az oltóanyag szétosztását cs legkésőbb vasárnap valamennyi község orvosa megkapja. • Héttőn reggel már megkezdik az oltást. A mostani védőoltás során be kell oltani valamennyi öt éven aluli gyermeket, azt is, aki a kötelező védőoltásból az elsőt csak ■ Szeptemberben kapta volna. Be kell oltani mindazokat az öt éven aluli gyermekeket is, akik szüleik mulasztásából vagy bármely más okból eddig nem kapták meg mind a három oltást. Védőoltásban részesülnek azok a kisgyerekek is, akik a három védőoltást már megkapták. Az oltást a bölcsődékben és napközi otthonos óvodákban végzi el az orvos, egyébként a szülők tartoznak az orvos által meghatározott időEGY SPIRÁLOS FÜZEI MARGÓJÁRA ben hozzá vinni a kisgyerekeket. Nagyon fontos tehát, hogy a kisgyermekes szülők figyelemmel kísérjék a községi tanács hirdetményeit, amelyekből megtudhatják, hogy községükben mikor és hol kell jelentkezniük védőoltásra gyermekeikkel. A napközben elfoglalt dolgozó szülőkre való tekintettel a késő délutáni órákban is lesz oltás. Nyomatékosan felhívja a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a szülőket, hogy az oltási felhívásnak feltétlenül tegyenek eleget. A most megbetegedettek között ugyanis túlnyomó számban olyanok vannak, akiket eddig egyáltalán nem oltottak be vagy a második, esetleg a harmadik oltást elmulasztották. Salk-oltóanyaggal mindenkit háromszor oltanak be. Aki tehát gyermekét most augusztusban először viszi oltásra, még kétezer kell beoltássá. Az oltást végző orvos a kővetkező oltás időpontját közli a szülőkkel. A Közegészségügyi és Járványügyi Intézet az oltások elrendelésével kapcsolatban mégegyszer szükségesnek látja felhívni a figyelmet a tisztasági szabályok fokozottabb betartására. Vigyázzanak a szülők, nehogy gyermekeik mosdatlan • kézzel egyenek vagy mosatlan* gyümölcsöt fogyasszanak. Egyébként hangsúlyozza a KÖJÁL, hogy a megye területén előforduló szórványos megbetegedésekből távolról sem lehet járványra következtetni. lyeket, emberek életét, amelyeket úgy hoznak Ruff József elébe, mint csodatévő orvoshoz a betegeket. Hátha meggyógyítja? Behajtotta a könyv fedelét, hátra dőlt a széken és a szemüvege alatt megdörzsölte a szemét. — Most megírom a félévi jelentésemet, aztán kimegyek a vörösvári tsz-be. Ott este taggyűlés lesz. Aztán megnézte az óráját — már negyedszer, amióta beszélgettünk — és azt mondta: — Megint késön kerülök haza. Ejfél felé... Rohannak a napok. Gyorsan, mint az átszakadt támfalon a lezúduló kövek. Azt mondta, hogy nincs ideje megerősíteni ezt a „támfalat”. Sem javítani, felfrissíteni, újat ácsolni. Egyetlen újságot olvas, abból iá sokszor csak az érdekesnek vélt cikkeket. Járatja, félre teszi, megőrzi a Társadalmi Szemlét, a Pártmunkást. Könyvet is vesz, egyelőre lakásdíszítőnek. Rádiót hallgat, a televíziót az ágyból fekve nézi. Sokszor elalszik műsor közben. A család? Együtt számoltuk ki: napi húsz-negyven perc jut beszélgetésre, családi életre, gyereknevelésre. Igaz, hogy a gyerekekre a példa hat a legjobban és a szeretet. De aszó is, a játék is, a simogatás is, a mosoly is kellene. Nehezen vallott erről Ruff József. Erről a „közügyrőlK Mert ez is az. Ebben mi segítsünk neki. Déry Károly — Egy-egy ügyre néha fél napom is rámegy... Milyen ügyek ezek? A könyv válaszolt rá. Nagykovácsi 80 nyugdíjasa — hamar az állam utalványt adott nekik — és a sok száz üzemi dolgozó hol vegye meg a tüzelőjét? Budapesten? Többe kerül a fuvar, mint szén. Országgyűlési képviselő vagy! Járj utána, hogy a TÜZÉP- adjon telepet Nagykovácsinak, a tanács helyet és helyiséget. A megyei TÜZÉP azt mondta: rendben. A tanács is. De a Belkereskedelmi Minisztérium nem egyezik bele. Levelezés, kilincselések. — Itt a falunak van igaza... Ezt a miniszter elvtárs is megérti. Aztán egy-egy emberről, családok dolgáról szól. Ki kell békíteni a házastársakat, lelkérebeszélni a borkedvelő férjnek, a kikapós feleségnek. — Nem „behívatni”! — hangsúlyozta. — Otthon, a megszokott környezetben nagyobb foganatja van a szónak. A fémspirállal összefogott lapokra feljegyzett sorokból egy lány sorsa kerekedik, akiben olyan nagy volt a szerelmi lobogás, hogy átszaki- tc-tta a józan mérlegelést. Az apja elkeseredésében, szégyenében kihajította a lányt a világba. A tinnyei öregasz- szonyról, aki 84 éves korában oda akar menni meghalni, ahol menyecske korában boldog volt és gyerekeiről, akik nem akarják a hajlékba visz- szaengedni. Portrékat villantottak fel a szavak, sorsokat, szenvedéaz embereknek nem elég, ha maguknak építenek házat, lakást. Utat. iskolát, kul- túrházat, vendéglőt, parkot is olyant akarnak, amilyenek az új házak... Jó ügy ez, csak túl mohón akarják... De ha olyan a kérésük, hogy nem borit fel éves terveket, akkor utána járok és megcsináljuk. Kezének egy-egy fegyelmezett mozdulatával kísérte a szavakat, amelyekkel megrajzolta a bányászfalvak holnapját, a megújuló, formát öltő városkálcat. Pillantása, mozdulata szinte a szobrászé, aki látja az egész kompozíciót, ismeri a mértéket és az arányt, az anyagot és az anyag sajátosságait, s pontosan tudja, mikor és mennyit kell faragni a váll hajlatán, a karok, a lábak formáin, hogy a mű tökéletességével századok múltán is hasson. Rulf József úgy beszélt, mint aki ismeri a források helyét, az erdő fáinak évgyűrűit. a hegy gyomrában rejtőző ásványkincset, s főleg a népet, amely birtokba vette itt is a földet. Iskolában tanulta talán a pilisi hegyek lakóinak hagyományait és szokásait, a kovász keverését, amely napról-napra az új életforma, az új kenyér kelesztője? Kíváncsian hallgattam a fejtegetést. a halk. néha nehezen megtalált, nem is egészen pontos fogalmazású mondatokat. tam lépkedni az utcán. Nem jár, hanem halad, nehézkes léptékkel, céltudatosan. Mozdulatai erőteljesek, de lassúak, mint a veszélyes és nehéz munkát végzőké, akiknek idegeibe, ösztöneibe beleivódott, hogy „vigyázz magadra, tartalékold az erődet!” A pilisvörösvári tanácsháza egyik szobájában találkoztunk. Az asztal két oldalán ültünk egymással szemben. Előtte, az asztalon nagy alakú fémspirállal egybefogott, kemény fedelű füzet. Tenyerébe hajtotta sovány, barázdás arcát. Ritkuló, szőke haját rövid, széles ujjaival ön- tudatlanul fésülte. Másik kezével a kék tintával telerótt lapokat forgatta, amelyekben sok volt a különleges jel, a pirossal kétszer aláhúzott sor. Halkan beszélt, mintha indulat nélkül tudna élni. — Pilisborosjenőnek törpevízmű kell. Solymárnak kul- túrház, tanácsháza, Pilisszent- ivánnak iskola, út. Azt mondják az elvtársak: kell! Én is ezt mondom. A kérdés csak az. mit mond a terv? Ez úgy hangzott, mintha a tanárom kérdezte volna tőlem, készültem-e mára számtanból? Saját kérdésére ő maga felelt. — Jó ez a mohóság, ezek az igények az én falcaimban. Nagyon jó, már ott tartunk: | Olyan gyorsan tért át ^ saját életéről a közügyre, s mint aki titkol valamit, vagy § rendreutasítás nélkül akarja ' s tudtomra adni: s — Nem én vagyok a fontos, |hanem az ügy... | Életrajzi adataiból tőle és 1 8 másoktól ezt tudtam meg: ^ Ruff József, 45 éves, nős, 8 egy 20 éves fiú és 12 éves $ leány apja. Az asztalos mes- - % térségét tanulta. 1930-ig dol- §go2ott a szakmájában. Ami- | kor meghalt az apja, és a 8 hat gyerek közül, ő lévén a '■ | legidősebb, többet kellett ke- § resnie. A pilisi bányába ment ' § csillésnek. Vájár lett, majd 1 | lőmester, később felvigyázó. ■ | Most a lőszerraktár vezetője, ^ a dinamitpatronök, a robba- 1 $ nóanyagok felelős gazdája. ^ Párttitkár Pilisvörösvárott. § Tagja a Budai Járási Pártbi- ■ \zottságnak, a községi tanács 5 végrehajtó bizottságának, a § népfront-bizottságnak, a kul- 1 ^ túrház igazgatóságának, mun- ^fcásőr. Ezenfelül országgyűlési § képviselő. | Funkcióit sorolva arca $egy pillanatra hol elborult, ■ * hogy felderült. A szája § keskeny vonallá záródott. A • S futó mosoly csak néha villan- $ tóttá fel az ajkak élénkpiro- % sát. Amikor felnézett, rövidlátó kék szeme a barna szaru- 8 pápaszem keretében olyan \volt. mint a fürkésző, fáradt, |gondoktól kínzott tudósé, a 8 tűnődőé. ' 8 Láttam a bányában. LátMegkezdfcék a közös tevékenységet a tavasszal szövetkezeti községgé alakult Vác- egres dolgozó parasztjai. Lényegében már a tavasz óta közösen munkálkodnak. A fiatal, 36 éves Hányik Pál, a 2460 holdas Kossuth Tsz elnöke mosolyogva magyarázza: — Alakulás után, márciusban hozzáfogtunk a közös dolgaihoz. Tudtuk, helyettünk, a mi kenyerünkért sen- kj nem fog dolgozni. Az egész falu, 176 család, belépett a tsz-be és négy család kivételével mindannyian kivették részüket a munkából. — Má<r a tavasszal összeszántották a határt, s közösen vetettek? — Csak 150 holdas egy tagban álló területet művelünk egyelőre közösen. Tizenhat, márciusban belépett tagunk állandóan ezen a területen dolgozik, míg a többiek akkor segítenek, ha azok nem győzik a dolgot. — Mégis, milyen közös munkát végeztek eddig? — Hosszú lesz azt felsorolni. A tavasszal, 172 család, egyesült erővel lekaszált és felkazlazott mintegy ezer mázsa takarmányt. A második kaszálásból jön még hozzá 500 mázsa, ez elég lesz az újig a közösbe hozott 46 tehénnek és 142 lónak. — Mikor építették az istállót? — Nem kellett azt építeni. A Gödöllői Erdőgazdaság átadta a birtokában levő, kihasználatlanul álló 100 férőhelyes istállót a környező földekkel, egyéb épületekkel együtt. Itt lesz a tanyaközpont, ide hoztuk a takarmányt is. De tudja mit, járjuk körül a birtokot, megmutatom, mit végeztünk eddig és mit csinálunk most. Legalább 100 holdas tábla szélén állunk meg. A tarlón zöldellő lucerna között csomókba rakott gabona vár a hordásra. — Nézze meg ezt a lucernát és herét — mutatja az elnök büszkén. — A tavasz- szal 160 holdat vetettünk felül, már megnőtt; 15—20 centi magasra. — A gabona kié? — Ez még a tagoké, egyénileg vetették, maguk takarítják be. De mutatok érdekesebbet. Ameddig a szem ellát, fe-; ketéllik a frissen hántott tarló; a legtöbb helyen már behordták a gabonacsomó-j kát. — Innen, csaknem a köz-: ség feléről már eltűntek a mezsgyehatárok. Ahogy a tagok levágták gabonájukat, saját fogatukkal és a gépállomás traktoraival jó 300 holdon összeszántották a földet, eltüntették a barázdákat. Kettős munkát végeznek most tagjaink. Egyénileg is dolgoznak, meg szövetkezeti módon is, méghozzá egy időben. Értetlenül nézhettem az el- : nőkre, mert elnevet j magát,' s miközben továbballagunk, megmagyarázza a dolgot. — Eddig csak 150 holdon dolgoztunk igazán közösen. Mivel a szövetkezet őszi kezdésre alakult, az egyénileg vetett és ültetett terményeket még egyénileg takarítják be. Viszont, hogy a közösből mindenki kivegye a .részét, beosztottuk, kinek mikor kell a szövetkezetben is dolgoznia. Vagyis tagjaink együttesen művelték a 150 hóidat és betakarításig egyénileg saját földjeiket. Ez amolyan szövetkezeti előiskola vagy szoktatás volt, s mondhatom, nagyszerűen bevált. Közben odaérünk a szövetkezet közös szérűjéhez. Erőlködve búg a cséplőgép, s mintegy 40 fogat szállítja a gépelésre váró kereszteket. — Ezek a mi tagjaink. Először a közös gabonáját hordjuk be s csépeljük el, aztán • tagokét. Senki nem kerül kátrányos helyzetbe, s nem
