Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-29 / 176. szám
1959. JÚLIUS 29. SZERDA t5%*Cirlap 3 A cscmőiek kérése A közelmúltban ülést tartott Csemőn a földművesszövetkezet igazgatósága. A legtöbbet a kenyérről vitatkoztak. A szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó község lakossága ugyanis a boltokat fenntartó föláművesszövetkezetet okolja azért, hogy csak kétnaponként, a délutáni órákban tudnak friss kenyérhez jutni. Egy évvel ezelőtt már ígéretet tett a Ceglédi Sütőipari Vállalat, hogy naponta a reggeli órákban friss kenyeret küld a csemői boltokba. Az ígéret azóta is ígéret. Azt kérik a csemőiek, ha egyelőre nem tudja megoldani a naponkénti szállítást a sütőipar, legalább a hétfői, szerdai és pénteki napokon a kora reggeli órákban juttassák, el a friss kenyeret a községbe. A kérés nem nagy. Ügy véljük, annak mielőbbi teljesítése a Ceglédi Sütőipari Vállalat kötelessége. Ne bizsuk a véletlenre ! A budai járás kilenc termelőszövetkezeti községében is sok feladat hárul a párt- szervezetekre. Ők mozgósítanak a nagyobb termelési eredmények eléréseié, a' jobb talajmunkára, az állattenyésztés fejlesztésére, a gondos növényápolásra. De ha csak ezzel foglalkoznának a pártszervezetek, nem tudnák megvalósítani tervüket: a tsz-ek erkölcsi-politikai megszilárdítását. A tsz-ekben ugyanis nemcsak a gazdasági feladatok elvégzésére kell lelkesíteni a tagságot. Figyelemmel kell kísérni az emberek gondolkodását, szellemi fejlődését is. Hiszen senki nem képzelheti úgy, hogy ha valaki tavasszal a szövetkezeti utat választotta, már „vérbeli” szövetkezeti tag is, s nincsenek rá hatással különböző téves, helytelen zetek. neSZORGOS MUNKA A BIAI DÓZSA TSZ-BEN A tavasz folyamán megnövekedett biai Dózsa Termelő- szövetkezetben szorgos munka folyik. Termésátlagaik sokkal magasabbak, mint amit a tagok egyéni korukban elértek, őszi árpából 21,30 mázsás, búzából 17 mázsás, tavaszi árpából pedig 11,5 mázsás az átlagtermésük katasztrális holdanként. A szemestermények mellett jól fizet az idén is a kertészet s az állattenyésztés. Képriportunkban a termelőszövetkezet munkájának néhány mozzanatát örökítettük meg. A Melegdülőben a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola négy hallgatója — Tóth Ferenc, Farkas László, Kelemen Dezső és Szalontai János — nyári gyakorlati munkában aratógéppel vágja a zabot A termelőszövetkezet majorjában a kombájnszérűn nagy apparátussal tisztítják a terményt. A behordott terményt szárítják, majd szállítószalagon tisztítógéppel továbbítják, innen pedig légfúvással kerül a magtárba. Mintegy 30 vagon termény kerül Ilyen módon tisztításra Vannak olyan szövetkezeti tagok, akik szívüket-leliküket adnák a közösért, de néha akaratlanul is ártanak megjegyzéseikkel, kijelentéseikkel a szövetkezetnek. Mert gondolkodásukban még él a régi kisparcellás termelési mód szokása, nem köti még a közvetlen társaihoz más, mint a belépési nyilatkozat. S ki ne tudná, hogy a megszokás nehéz. Nagyon nehéz nemcsak formailag, hanem „mindenestül” igazi szövetkezeti taggá változni. És ezt a változást egyesek olykor mesterségesen is akadályozzák. Hány helytelen, a párt politikájától idegen nézet, sokszor meggondolatlan véleménynyilvánítás állít gátat a tsz-tagok összeszokásá- naik, a jó munkának. Előfordult, hogy az egyik szövetkezeti községben— ahol volt középparasztot is a vezetőségibe választottak — valamelyik tag kifakadt: „Ezután kulákok irányítják a szövetkezetét?” Igaz, valamikor az illető kuláklistán szerepelt, de a faluban mindenki tudja, hogy igazságtalanul. Megbecsült, jó gazda volt mindig. És a szövetkezetben is kedvvel látott munkához. Hogy megzavarja egy ilyen kijelentés a munkát, az nem kétséges. Oktalan viták keletkeztek, s a kommunistáknak kellett megmagyarázni, hogy a szövetkezetben minden tagnak egyforma jogai, kötelességei vannak. Kinek- kinek az értékét munkája méri. Nem az, hogy 12 holdas vagy földnéliküli gazda volt-e korábban! Megesik, hogy a nemrég belépett módosabb gazdák közül követ el valaki hibát. Valószínű az a gazda sem sértő szándékkal élcelődött, aki megjegyezte: „Na, koldusok, ugye nem boldogultok nélkülünk?” Míg a pártszervezet megmagyarázza az ilyen kijelentések helytelenségét és meg is értik azt a dolgozók, hosszú napok telnek el, közben akadozik a munka. Sokat jelent, ha azok a dolgozó parasztok is a közöst választják, akik több holdon gazdálkodtak, nagyobb szakértelemmel rendelkeznek és most tudásukat ők is a közösben akarják hasznosítani. De a több hold, a nagyobb szakértelem sem jelenti azt, hogy lebecsüljük a hajdani agrárproletárt, az egykori nincstelent. Hiszen a tsz-be lépésüktől kezdve nincs többé 10—12 hold. Hanem: 400—500 hold. És nemcsak Nagy Jánosé, vagy Kiss Péteré a gazdaság, hanem mindkettőé. Gondjaik, feladataik, örömeik közösek. A belépéstől kezdve megszűnik a tíz, tizenkét, vagy akár egy hold létezése. Mindenkit jó vagy rossz munkája, becsületessége, vagy az ellenkezője alapján különböztetnek meg. Nem szabad annak megtörténnie, ami néhány nappal ezelőtt egyik kommunistával megesett. Azzal vádolták, hogy kulákokat, ellenforradalmárokat védelmez. Csupán azért, mert egy volt középparasztot, aki az ellen- forradalom alatt kilépett a szövetkezetből, de jelenleg mint brigádvezető rendkívül szorgalmasan dolgozik, megvédett a rágalmazástól. Néha olyan viták is alakulnak: ki jött Kisújszállásról, ki más vidékről. Ne gondoljunk arra, hogy a tsz-be való belépéskor mindenki tisztán, világosan lát az elméleti kérdésekben, s a belépési nyilatkozat kitöltése után öntudata, képzettsége magától megváltozik. Arra azonban gondolunk: a pártszervezetek tagjai, valamennyi kommunista nyitott szemmel-füllel járjon. Ne menjen el szó nélkül egyetlen hamis, téves, olykor rosszindulatú megjegyzés mellett sem. Válaszoljanak minden problémára, mondják meg az igazságot és ne hagyják, hogy becsületes, jól dolgozó tsz-tagokat „kulákoknak” vagy éppen „koldusoknak” bélyegezzenek. Ne hagyják, hogy egyesek egyéni haragjuk, sérelmük, vagy tudatlanságuk miatt megbontsák a szövetkezet egységét, akadályozzák a szövetkezet megszilárdulását. Tudjuk, hogy ehhez a kommunistáknak nemcsak jóindulató magyarázásra, felvilá- j gosításra van szükségük, hanem saját maguk képzésére, a rendszeres olvasásra, tanulásra is. Mert a napjainkban felvetődő problémák fejlődésünk, új életünk átmeneti velejárói. Ha a tsz-ekben jól megy a munka, ha a dolgozók egymást megszokják, rájönnek, a közös munka kellemes ízére, elmaradnak majd a sértegetések, az oktalan megkülönböztetések. A kommunisták azonban nem bízhatják ezt csupán az időre, a véletlenre. Nekik tudatos nevelőivé, formálóivá kell vál- niok az új, szocialista embernek, hogy lerövidítsék ezt a nehézségekkel, problémákkal terhes kezdetet! Tuza Sándorné. a Budai Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Titkos kereskedelmi vállalat? A Pest megyei Terményforgalmi Vállalattal lett volna valami dolgom. Nem akartam se venni, se eladni terményt, csak telefonon kívántam beszélni vele. Tárcsáztam a telefonkönyv szerinti számot. Mérges férfi- hang jelentkezett: már két éve elitöltözött a vállalat, nem tudja, mi az új telefonszáma. Erre persze a Tudakozót tárcsáztam és figyelmesen kivártam, míg nagysokára bájos női hang jelentkezett. Előadtam a kívánságomat. mire hosszas pusmogás után legnagyobb megdöbbenésemre a következő választ kaptam: — Kérem, nem közölhető, titkos száma van. — Micsoda?! A Terményforgalmi Vállalatnak? — Igen. — Talán titkos a vállalat? Titokban forgalmazza a terményt? — Ne tessék viccelni! Egy vállalat is lehet titkos — oktatott ki a Tudakozó szigorú hangon, s még mielőtt egy szót is szólhattam volna, sajnos, megszakadt köztünk a kapcsolat. De hogy a Terményforgalmi Vállalat akárcsak a telefonszámra nézve is titkos vállalat legyen Pest megyében, ebbe sehogysem nyugodhattam bele. Néhány órával utóbb megint csak tárcsáztam a Tudakozót és röpke negyedórái várakozás után, noha ezúttal más hangján jelentkezett, sikerült beszélnem vele. — Százhatvannégy—négyszáznegyven — közölte legnagyobb örömömre másodpercek alatt az előbb még titkos számot. Gondolkodás nélkül tárcsáztam. A budakeszi postahivatal jelentkezett. Pedig ha akár az egyik, akár a másik kedves Tudakozó a telefonkönyv elejére fűzött, de az én telefonkönyvemből elkallódott zöld oldalakat fellapozta volna, a „P" betű alatt megtalálhatja a szóbanforgó vállalat számait. Mert hat telefonszáma is van. Azokból pedig nekem egy is elég lett volna, amit — hogy más telefonelőfizető esetleges érdeklődésére köny- nyebben válaszolhasson — ezúttal közlök a Tudakozóval: száznyolcvannégy—kilencszázharminc. Sz. E. EGYÉVES AZ ÖRKÉNYI TAKARÉKSZÖVETKEZET Ezekben a napokban ünnepli egyéves fennállását Örkényben a földművesszövetkezet szervezte falusi bank, a köz-, ség takarékszövetkezete. Dr. Egri Miklósné ügyvezető-elnök fáradhatatlan munkálkodásának tulajdonítható jórészt, hogy a takarékszövetkezet tagjainak száma az egyéves évfordulón megközelíti a háromszázat. Minden héten lépnek be új tagok a szövetkezetbe, akik részjegyet is váltanak. Saját helyiségében fogadja a takarékszövetkezet ügyfeleit, hetenként háromszor tartanak hivatalos órákat. A község. parasztjai örülnek a saját maguk irányítottá falusi banknak, mert a takarék- szövetkezet nagyon sok problémájuk megoldásában sietett már segítségükre. Jelenleg mintegy 120 ezer forint kölcsönt használnak a takarék- szövetkezet tagjai, amit minimális kamattal 6—12 hónap alatt kötelesek visszafizetni. Bíznak a községbeliek a takarékszövetkezetben, amit igazol az is, hogy titkos betétként, amelynek visszafizetéséért az állam szavatol, kevés híján 300 ezer forintot helyeztek el. Úgy tervezik, hogy az év végére a takarékszövetkezet tagjainak száma eléri' a négyszázat, a betétállomápy. meghaladja a félmilliót. „Nem érdemes Pestről '* Kulturált kereskedelmet folytat a Dunavarsdnyi Földművesszövetkezet Dunamrsány lakóinak többsége ipari munkás, aránylag kevesen foglalkoznak földműveléssel. A fővárosba járó ipari munkásoknak bőven van alkalmuk arra, hogy élelmiszer-, ruházató és egyéb szükségleteiket munkájúik végeztével a városban szerezzék be, de mégsem teszik. Legalábbis erre vall a földművesszövetkezeti boltok egyre növekvő forgalma. „Nem érdemes Pestről oi- pekedni” — mondják a Du- navarsányról bejáró munkások. Hogy mennyire igazuk van, arról bárki meggyőződhet, ha sorra látogatja a földmű-. vesszövetkezeti üzleteket. Megtalálni azokban mindent, amire a dunavarsányiaknak szükségük van. Pedig nincs >s ! Tizennégyéves életmentő A termelőszövetkezet szarvasmarha-állományának zömét kitevő növendékek kora tavasztól késő őszig a szabadban vannak. Képünkön a Füzesidülöben levő növendékek egy csoportja látható. Az állatok továbbtenycsztésre kerülnek, ezért különösen jelentős, hogy dús legelőn, szabadban, levegőn élnek és erősödnek (Tenkely felv.) Szigetújfalun a Nagy-Dunán reggel nyolc óra tájban két gyerek fürdőzött. A megáradt folyó sodra egyiküket, a 12 éves Madarasi Gábort elragadta. Mindkét fiú segítségért kiáltozott, s egyikük kiúszott, majd csuromvizesen a tanácsházára szaladt segítségért. Mire a tanácsházán levők a helyszínre siettek, a kis Madarasi Gábor teste már a gáton feküdt. A gyerek eszméletlen volt ugyan, de még élt és mesterséges légzéssel hamarosan életre keltették, A veszedelmesen megáradt folyóból valóban az utolsó pillanatban egy kisfiú mentette meg i fuldokló gyereket. Pákozdi Gábornak hívják a bátor kis életmentőt, aki a szerencsétlenség ideién otthon aludt szüleinek a parthoz közel álló házában. A segély- kiáltozásra ébredt, s bár álmából riadt fel, csodálatos lélekjelenléttel nyomban az önkiszolgáló rendszerre. Közkedvelt lett az önkiszolgáló bolt, amit a növekvő forgalom is bizonyít. A textilüzletben kapott helyet a pre- s'zelekciós önkiválasztó, cipő- részleg, ahol a vevők maguk választják ki ízlésüknek megfelelően a cipőket. Nagy sikere van a cukrászdiának és a múlt hónapban megnyílt sizórakoizókertnek is. amely a vendéglőhöz tartozik. A lakosság igényeinek figyelembe vételével rendezték be a tejboltot is. A tejet ugyanis eddig az élelmiszerüzletben árusították. Kulturált kereskedelmet folytat a Dunavarsányi Földművesszövetkezet, s ennek köszönhető, hogy növekszik forgalma és növekszik a vevőköre. „Persze, ha van pénz, mindent meg lehet csinálni” — vélekedik sok földművesszövetkezeti vezető, amikor szá- monikérik tőlük a SZÖVOSZ határozatának végrehajtását. Hogy nem teljesen így van, azt a Dunavarsányi Földművesszövetkezet vezetői és dolgozói bebizonyították. Amint mondják, nem csupán pénz kérdése a kulturált kereskedelem megvalósítása. Nemcsak pénzre van szükség, sokkal inkább akaratra. Az önkiszolgáló élelmiszerüzlet átalakítási munkálatait a földművesszövetkezeti dolgozók végezték el társadalmi munkában, s ugyancsak társadalmi munkáiban készítették el a kerthelyiséget is. A szövetkezet dolgozói tehát maguk is munkálkodnak azért, hogy vásárlóik igényeit mindenképpen kielégíthessék. — ms — felkapta felfújha- i tó gumicsónakját,! azzal rohant a \ partra. Egy perc \ múltán már a fo-! lyóban evezett. \ Lélekvesztőjén ! sikerült utolérnie \ a már-már elme- j rülő kisfiút, ki- \ emelte a csónak- ! jába és kivitte a ! gátra. Ott azután ! az időközben ősz- $ szesereglett em- ; berek Madarast í Gábort magához \ térítették. Pákozdi Gábor, S| a kis életmentő 14 i, éves. most végez- $ te a VIII. álta- $ lánost és a rác- i kévéi gimnázium- \ ba iratkozott. $ könnyű dolga a földműves- szövetkezet vezetőségének, amikor a fővárosi üzletek választékával igyekszik „kon- kurrálni”. Egyaránt figyelembe kell ugyanis venniök a földműveléssel foglalkozó, valamint az ipari munkások igényeit. De a bő áruválaszték még nem minden. Hogy mennyire nem, azt elmondja Ormándd elvtárs, a földművesszövetke- ziet ügyvezető elnöke is, aki immár nyolcadik esztendeje intézi a földmflvesszövetkezet ügyeit, s jól emlékszik arra az időszakra is, amikor a földművesszövetkezeti boltok nem vonzották úgy a vásárlókat, mint ma. A bő áruválaszték mellett ugyanis nagyon sokat számít az, hogy milyen az üzletek berendezése, hogyan bánnak a velőkkel stb. Nos, ha ilyen ^ szempontból vizsgáljuk a | dunavarsányi földművesszö- >! vetkezti boltokat, csak ' a dicséret hangján $ ^ szólhatunk róluk. A vezető- | ség igyekszik végrehajtani a ^ SZÖVOSZ határozatát, amely ^ a kulturált kereskedelem ^ megteremtésének feladatát ^ tűzte valamennyi földműves- S szövetkezet elé. í ^ A község 1 egf areal m a s a bb $ pontján emelkedik a földmű- i vesszövetkezet üzletháza. Va- $ laha egy nagy raktár volt az | épület, de ezt ma már senki |sem állapítaná meg róla. Az 5 üzletházban — amely egy- ; millió forintos költséggel ! épült — élelmiszerüzlet, tex- | til'bolt, vendéglő, cukrászda, í zöldságüzlet és dohánybolt ! kapott ’ helyet. Az élelmiszer- ! üzletben nemrégen tértek át
