Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

PtST MLGY cJCirlap 1959. JŰLIUS 28. KEDD Kihúzzák a talajt a lábuk alól Megszünteti a visszaélések lehetőségeit a ktsz-ekben a Pest megyei KISZÖV Bűnös tevékenységre derí­tett fényt az elmúlt napokban a vecsési Híradástechnikai KTSZ-ben a Pest megyei KISZÖV revizori vizsgálata. Pénzügyi fegyelemsértés miatt kézbesítették a napokban az 5,el járás alá vontaknak” a KISZÖV elnökének fegyelmi határozatát. Lássuk először a határoza­tot. Dr. Tóth László főköny­velőt a szövetkezetből kizár­ta, Fürstenzeller József mű­szaki vezetőt írásbeli megro­vásban részesítette és egy évre kevesebb fizetéssel ala­csonyabb munkakörbe he­lyezte, Nagy István és Kole- tics Miklós vezetőségi tago­kat és Aczél Ferenc ellenőrző bizottsági elnököt szóbeli feddésben részesítette a KISZÖV elnöke. Zala József szövetkezeti elnök fegyelmi ügyét betegsége miatt elkü­lönítették. A fegyelmi határozatot sok­sok sűrűngépelt oldalas indo­kolás követi. Üjságoldalakat lehetne megtölteni vele, de elég csupán néhány példát felsorolni annak bizonyítá­sára: jogos a KISZÖV azon szándéka, hogy az ösz- szes körülmények tisz­tázása után az igazság- szolgáltató szerveknek ad­ja át az ügyet. A bevezető sorokban egye­bek között a következőket ol­vashatjuk: „A gyártmányok túlnyomó részének termelését részletes dokumentáció nél­kül indították el." A megrendelésekről, szál­lítási szerződésekről nem ve­zettek nyilvántartást. Gyak­ran előfordult, hogy nem igazoltak vissza megrendelé­seket, elmulasztották az aka- d ályközléseket. Számos eset­ben késtek a szállítással. Gyakran gyártottak megren­delés és szállítási szerződés nélkül. 1958. március 11-én pél­dául a MIGÉRT levélben ki­látásba helyezte a szövetke­zetnek, hogy megrendel két úgynevezett Millavo mű­szert. Erre mindkettőt meg­csinálták. A megrendelés vi­szont nem érkezett meg. A két műszer a szövetkezet nya­kán maradt, együttes értékük ötezer forint. Ugyancsak a MIGÉRT tele­fonon rendelt a szövetkezettől 100 darab u. n. Grid-Dip ké­szüléket. Később ötvenre mó­dosította telefonmegrendelését, ugyancsak telefonon. Sürge­tésre erre az 50 darabra írás­beli megrendelés is érkezett, de maradt még 50 elfekvő készü­lék is, darabonként 2500 forin­tos árral. A Metrimpex egy újítás nyo­mán 1550 darab rádiószonda- telep módosítását kérte. Meg­történt, de elfelejtették tisz­tázni, hogy ki viseli a darabon­kénti, körülbelül 300 forint többletköltséget. Még a mai napig sem tisztázódott a do­log, csak az bizonyos, hogy kár érte a szövetkezetei. Különböző készülékeket gyártottak a posta részére. Hibás tervdokumentáció­val, mintadarab után, kí­sérleti darabok és prototí­pus nélkül kezdtek hozzá a sorozatgyártáshoz. A garanciális javítási kötele­zettség 130 ezer forint vesz­teséget eredményezett a szö­vetkezetnek. Ma is ott áll a szövetkezet­nél félig készen az a filmkoc­kázógép, amelyről magáról kü­lön cikket lehetne írni, a fele­lőtlenség bizonyítására. A Ma­gyar Híradó- és Dokumentum Filmgyártól elvállalták egy újításra bejelentett filmkocká­zógép elkészítését. Ezt is do­kumentáció nélkül kezdték csinálni, csupán egy egyszerű beadvány állt rendelkezésük­re. $z egymagában is kiabáló fe­lelőtlenség, de nekik még ez sem volt elég. Mindezt tetéz­ték azzal, hogy előzetes ár­vetés nélkül 32 ezer forintért vállalták a munkát. Közbejött egy exportfeladat, a gépet fél­retették. de ekkor már a vál­lalt ár többszörösét fordították tá. Egyszóval, döntőbizottság elé került az ügy, ahol szakér­tőt hallgattak meg. A szakértő magállapította, hogy ezt a gé­pet 300 ezer (!) forintért vál­lalhatta volna a szövetkezet. Megúszták az ügyet 1200 fo­rint meghiúsulási kötbérrel és 400 forint szakértői díjjal. De ki fizeti meg azt a pénzt, amit a heverő gépbe fektettek?! Előszeretettel foglalkoz­tattak magánkisiparoso­kat. Például a szövetkezetből ki­lépett és kisiparossá lett Kéri Imrének 100 darab labor-mű­szer összeszereléséért összesen húszezer forintot fizettelg ki 1957 december 18-án és 1958 január 7-én. Egy Domonkos nevű kisiparos szintén a szö­vetkezettől való kilépése után 25 ezer forintot vett fel 125 műszer összeszereléséért. A leggazdaságosabb mun­kaműveleteket adták ki a magánosoknak. Meg sem kí­sérelték, hogy állami szektort, vagy más szövetkezetét bíz­zanak meg a munkával. A KISZÖV engedélyét sem kér­ték ehhez. Sokáig lehetne még sorolni a listát, de már az ismerte­tett példák is bizonyítják, hogy jogosan jártak el eddig is és jogos lesz az eljárás a jövőben is a felelősök ellen. Annál is inkább, mert az 1959 első félévi mérlegben maga a főkönyvelő közei 400 ezer forint értékű veszteséget mutat ki. Az illetékesek szerint ez a szám még a duplájára is emelkedhet. Jogosan vetődhet fel a kérdés: csak ezek az em­berek felelősek a történ­tekért? Hisz öt esztendeje nem volt alapos vizsgálat eb­ben a ktsz-ben. Miért nem lépett fel már korábban a mulasztások ellen a KISZÖV? Hogy minderre választ kap­junk. tudnunk kell; az ellen­forradalom után csaknem tel­jesen új vezetőség került a megyei szövetkezetek élére, a KISZÖV-be. Az új vezetőség­re nagy munka várt. Igye­kezett is megfelelni hivatásá­nak. Ez kisebb-nagyobb hi­báktól eltekintve — sikerült. Nagy érdeme a KISZÖV- nek, hogy erélyes kézzel igyekszik rendet teremteni a szövet­kezetekben. Csupán az elmúlt félévben 44 általános és 130 célvizsgálatot tartottak. Sajnos, elharapóz­tak a szövetkezetekben a visszaélések, s kénytelenek hosszú időt eltölteni egy-egy vizsgálattal. Kíméletlenül, sze­mélyekre való tekintet nélkül felderítik a mulasztásokat és felelősségre vonják az illeté­keseket. Ha szükséges, a bűn­vádi eljárást is megindítják. Az utóbbi időben öt bűnvádi eljárás (erről a sajtóból is értesült az olvasó) indult a KISZÖV vizsgálatai nyomán, 34 fegyelmi határozatot hoz­tak és tíz elnöki figyelmezte­tést szabtak ki, A KISZÖV minden osztálya részt vesz a vizsgálatokban. Ebben az évben valamennyi szövetkezetnél végrehajtják az általános vizsgálatot, azt kö­vetően pedig megfelelő terv szerint rendszeresen figyelem­mel kísérik a szövetkezetek munkáját. Az ilyen következetes munka a biztosíték arra, hogy végre kihúzhatjuk a talajt a szövetkezetekben garázdáikodók lába alól és megszüntethetünk minden olyan lehetőséget, amelyet ma még ki tudnak használni az ilyen elemek. Mindehhez még az szükséges, hogy amint ed­dig történt, a jövőben is a törvény legteljesebb szigorával sújtsanak le a bűnösökre igaz­ságszolgáltató szerveink, hogy örökre elmenjen a kedvük a becsületes emberek által te­remtett javak hanyag kezelé­sétől és megkárosításától. Farkas István Belepusztult a kígyómarásba — a kígyó Egy mozambiquei 40 éves bennszülöttet megmart egy mérges kígyó; a férfinak sem­mi baja sem lett, a kígyó azonban röviddel utána el­pusztult. Kiderült, hogy a férfit gyer­mekkorában apja különböző gyökerek és füvek nedvéből készült oldattal oltotta be s azóta védett a kigyómarással szemben. Előzzük meg a kárt! és 12 000 esetben az épületek­ben, felszerelésben, keletke­zett viharkárt térítette meg. A legnagyobb könnyelmű­ség, ha valaki elmulasztja a tűzbiztosítás megkötését, A tűzbiztosítás senkinek sem jelent nagy költséget. 2 szo­bás cseréptetejű lakóépület évi túzbiztositási díja 43—55 forintig terjed, 5 holdas gaz­daságé (értve ez alatt az élő és holt felszerelést, terményt, házi ingóságokat) pedig 53—65 forintig. A terme lőszöv e t ke - zeti tagok általános háztáji biztosítása a jég-, állat- és balesetbiztosítás mellett tűz esetére is érvényes a lakóépü­letre, házi ingóságokra és a háztáji gazdaságra. Ennek díja évi 130 forint. Helytelen takarékosság az olyan, amely néhány forint megtakarítása árán pótolha­tatlan veszteséget okozhat. Mindenkinek saját érdeke, hogy ha még nincs tűzbizto­sítása, azt minél előbb meg­kösse. Az Állami Biztosító fiókjai, körzetfelügyelői, helyi megbízottai készségesen ad­nak bárkinek részletes fel­világosítást. (x) 3000 éves ré'xolvaszfó kemence Ötven fekete — két óra alatt A Han folyóná’. most épül a vízduzzasztó. A földmunkála­tok közben több mint 3000 éves rézolvasztóra bukkantak itt. Az ásatások során rézből ké­szült nyílvégeket is találtak és különböző agyagedényeket, amelyekben rezet olvasztottak. A leletek a Sang-dinasztia korszakából származnak, azaz i. e. XVII—XII. századból. A tudósok szerint ezen a helyen valóságos rézolvasztó telep volt, mert az agyagedényektől nem messze szabályos olvasz­tókemencét találtak. Honan tartomány egyébként is igen gazdag őskori leletek­ben, mert már eddig is sok sírt tártak itt fel, amelyekben különböző kőfaragások, ezüst- és rézdíszek s más tárgyak voltak. Feltártak 92 őskori te­lepülést, amelyek az új kő- korszaktól, a Han-dinasztia korszakáig terjedő időből szár­maznak. A mosolygó barack hazájában A balatoni út mentén jobb­ról és balról üde gyümölcsö­sök sorakoznak. Az őszibarack az uralkodó elem bennük. Megszámlálhatatlanul sek az őszibarackfa. Ritkás lombju­kon átmosolyog a bársonyos', zamatos gyümölcs, a táj, a vidék híres kincse. — Az érdi határ — amint mondják az itteni lokálpatrió­ták, de a komoly, tárgyilagos szakemberek is — az őszi­barack igazi hazája. A talaj különleges összetétele, a le­vegő, a napfény itt elégíti ki a legjobban ennek a becses gyümölcsnek az igényeit. A gondosan ápolt apró fácskák gavallérosan meghálálják a rájuk fordított munkát; hol- diankénti termésük a legtöbb­ször meghaladja a harminc mázsát is. A szövetkezet — teljes ne­vén az Éid és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet — év­ről évre termelési szerződést köt a terme1 őkke!. Mondják, hogy az őszi­barack a legmosoiygősabb gyümölcs, termelői viszont mostanában nem nagyon mo­solyognak. Komor arccal hordják frissen szedett ter­mésüket a Vöröshadijsreg út­ján levő ófalui „kisgyűjtőbe”, ahol a szövetkezet dolgozói végzik az átvételi szigorú szertartását. Panaszkodnak. — Márciusban, amikor megkötötték a súlyra szóló szerződést, szó sem volt arról, hogy az idén új átvételi rendszert, vezetnek be. Nem is gondoltunk arra, hogy ezen­túl magunknak kell elvé­gezni az osztályozás és a cso­magolás munkáját, mégpedig nem is az átvétel színhelyén, hanem odahaza, a kertben. Ezelőtt a kosarakba szüretelt gyümölcsöt hozhattuk be és a szövetkezet dolgozói sablo- nozták és csomagolták. Igaz, kapunk térítést ezért a mun­káért, az exportáru kilója után 80. a belföldi áruért 20 fillért, de itt nem a pénzről van szó. — Hanem arról — fűzi hozzá egy másik szövetkezeti tag —, hogy ez a júniusban bevezetett új rendszer első­sorban a kistermelőket sújtja. A nagyok, az öt-tízholdas gyü­mölcsösök tulajdonosai, tart­hatnak kocsit, bérelhetnek te­herautót és a kertjükben cso­magolt barackot veszélytele­nül szállíthatják a beváltéba. De a kicsik, akiknek legna­gyobb része eddig targoncán, kerékpáron szállíthatta kosa­rakba szedett gyümölcsét az átvevő-telepre, a rekeszekbe rakott gyümölcsöt így nem szállíthatják, mert a barack összetörne az úton, drága fu­vart viszont nem vehetnek hozzá. — Miért nem építtet a szö­vetkezet legalább olyan be­váltót, mint amilyent Diósdon építettek? Ott van bőven hely. A szövetkezet központi iro­dája a hosszú Lenin úton van. Nagy Pétert keressük, az ügy­vezető igazgatót, de nem talál­juk hivatalában, Budapestre kellett utaznia, valami tárgya­lásra. Helyettese, Zanati La­jos üzemágvezető adja meg a felvilágosítást. A napi árakat — ezek miatt is panaszkodtak a termelők — nem a szövetke- zetj hanem a Pest megyei Ér­tékesítő Központ tétényi kiren­deltsége állapítja meg nap- ról-napra „limit-árak“ formájában. A szövetkezet csak ezeken az árakon veheti át a termelők áruját. — A termelői csomagolást — mondja Zanati Lajos —, amely valóban idei újítás, nem a szö­vetkezet rendelte el, hanem a felsőbb hatóság, a miniszté­rium. Ezt magasabbrendű népgazdasági és kereskedelmi szempontok tették szükséges­sé. Igaz, hogy az új rendszer munkatöbbletet hárít a terme­lőre; de bőséges kárpótlást kap érte a 20 és 80 filléres térítési díj formájában. És az is bizo­nyos, hogy ilyen átvételi rend­szer mellett kevésbé törődik a gyümölcs, nem kell olyan sokszor rakosgatni, bolygatni, és jobb állapotban kerül a szállító eszközökre. Az ideális megoldás persze az lenne, ha a szövetke­zet teherautóval látogathat­ná sorra a gyümölcsösöket és a helyszínen szedné össze na­ponta a frissen szedett gyü­mölcsöt, de erre a terület nagysága és az elszórtan fek­vő gyümölcsösök miatt nincs lehetőség. Az átvevőhelyen azért nem engedhetjük meg a csomagolást, mert az udva­runk túlságosan kicsi. Ezen a bajon azonban segítettünk, még pedig úgy, hogy kibérel­tünk a hegyoldalban három nagy pincehelyiséget. Itt már vannak árnyékos helyen álló munkaasztalok, ahol a terme­lők kényelmesen elvégezhetik a csomagolást. — Az sem rajtunk múlt * mondja még Zanali Lajos —, hogy nincs Érden korszerűen felszerelt, alkalmas átvevőte­lepünk. A község vezetősége a múltban elég könnyelműen el­adott minden rendelkezésre álló belső területet. Nem tud­tunk megfelelő ingatlant vá­sárolni. Most nagynehezen kap­tunk egyet ,a Római úton, sür­gősen elkészíttettük a terveket is hozzá, sőt szerződést kötöt­tünk felépítésére is egy vál­lalattal. A munkát azért nem kezdhettük meg, mert a telek­könyvi átírás elhúzódott, csak most a közeli napokban került sor rá. Azonnal megkezdjük az építést. Talán már az idén üzembe is helyezhetjük az új átvevőt. E válasz — minthogy folya­matban levő intézkedésről szól — megnyugtató, hiszen a fel­vásárlás illetékes szervei ma­guk is sokat fáradoznak azért, hogy a kereskedelem érdekeit még inkább összhangba hoz­zák a termelők érdekeivel. Magyar László Duplán csaló az, aki megbízatásával visszaél ’'ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss, Hihetetlen, hogy némelyik ember mire képes büntetőjogi felelősség nem terheli Méri László későb­ben elkövetett bűncselekmé­nyeiért. Tény végül az is, hogy Mé­rtnek letartóztatását megelő­ző legutolsó sikkasztása sem azért történhetett meg, mert a vállalat vezetőinek tudtá­val hagyta volna el nagyobb pénzösszeggel körzete terü­letét. Ellenkezőleg, a Ter­ményforgalmi Vállalat tiltot­ta és tiltja, sőt mindenkor ke­ményen felelősségre vonja azt az alkalmazottat, aki fel­vásárlás céljából idegen me­gye területére távozik. Méri László a szóbanforgó sza­bálysértő és bűncselekmé­nyével összefüggő „kiszállá­sát' — éppen az elmondot­tak miatt — saját telepveze­tője előtt is elhallgatta. Szinte naponta lehet ol­vasni az újságokban, rendőri hírekben, hogy hol itt. hol ott pusztított a tűz, a félel­metes vörös kaikas. Ütját csupasz, kormos falak, üszkös gerendák, kétségbeesett em­berek jelzik. Mire intenek a tüzek? Elő­ször is arra, hogy legyünk gondosak, óvatosak. A tűzren­dészet! szabályok betartásá­val sok kártól menekülhe­tünk meg. Tavaly is több ezer tüzet idézett elő a gon­datlanság. Ezek túlnyomó ré­sze elkerülhető lett volna. Nagyon elszaporodtak a gyer­mekjátékból keletkezett tüzek is. A szülők könnyelműsége nemcsak vagyonukat, hanem gyakran kicsinyeik életét is veszélyezteti. Igen, a tűzese­tek bizonyos része megaka­dályozható, de nem mindig. Tűzkárok ezer előre nem lát­ható okból keletkezhetnek. Előfordul, hogy egy hibás kémény, egy kipattanó szikra, egy könnyelműen eldobott ciig&rettavég miatt fél utca­sor leég. Gyakran a villám- csapás okoz tüzet. A nyári időszakban még inkább növekszik a tűzve­szély. Minden megrakott sze- _ kér, amely a szérűre fordul, íj minden cséplőgép, amely önti ^ magából a magot, még na- ^ gyo-bb óvatosságra int. A tűz ^ nem jelenti be magát, s ha § már lobognak a -izéitől kor- § bácsolt lángok, ég a ház, a ^ mezőgazdasági udvar, a tűz- ^ oltók csak elolthatják a tüzet, § de a kár csak úgy térülhet ^ meg, ha volt biztosítás. Az ^ elmúlt esztendőben pl. az Ál- | lami Biztosító maid 4000 ^ esetben fizetett tűzkártérítést N címmel cikk jelent meg la­punk július 22-i számában. A megnevezett írásban a cikk. író egyebek mellett részle­tesen ismertette Méri Lász­ló, a Terményforgalmi Válla­lat ácsai telepe volt felvá­sárlójának többrendbeli tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűntettét. Ez alka­lomból a cikk szerzőjének né­hány helyes következtetése jí között helytelen megállapí- \ tás is napvilágot látott. ^ A valóság az, hogy a vál- & lalat, mielőtt Mérit alkal- ^ mazta, a szokásos módon tá- ^ jékozódott annak lakó- és § korábbi munkahelyén, ahon- ^ nan teljesen megnyugtató ér- ^ tesüléseket kapott. Ebből kö- \ vetkezik, hogy a Termény- ^forgalmi Vállalat vezetőit Sí sem mulasztás, még kevésbé § A biatorbágyi vasútállomással szemben a napokban ^ ünnepélyesen megnyílt a földművesszövetkezet új esz- ^ presszó-cukrászdája, amelynek különterme és kerthelyisége > Is van. A megnyitásra hal féle fagylaltot készítettek, három- ^ féle azonban két óra leforgása alatt teljesen elfogyott. Kö- & rülbelül harminc kiló fagylaltot fogyasztottak el az új cuk- ^ rászda legelső vendégei. Ugyancsak az első két órában $ ötvennél több duplát főztek a modern kávéfőző-gépen. § ? sssjmmrsssxsssssssMrsssrMsssssssssAKsssssssssssssssssssssssssrssssssssssssssssssssssjm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents