Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

6 fEir NCCI VifCirlap 1959. JÜLIUS 26. VASÁRNAP Ez aztán gomba! Látomás a biatorkágyi viadukt alatt Egy Nizza környéki erdőben találta a képen láthat« kis­lány ezt a 78 cm átmérőjű, 39 dekás mezei gombát. Látomásom volt fényes nappal, ahogy tegnap reggel az országé ton hivatalos ügy­ben Bia felé autóztam. Ne­vessen ki és tartson babo­násnak, akj akar érte, de bi­zony percekig gyötört a láto­más. Nem tudtam álmodom, vagy valóság, ami a viadukt alatt hirtelen a szemem elé tárult Hallottam én már kí­sértetekről — az persze más lapra tartozik, hiszek-e vagy se bennük —, de hogy régen volt események kísértsék az embert... nem, ilyesmiről én nem hallottam soha. — Géza, állj meg — szól­tam a sofőrhöz — és állapítsd meg, ébren vagyok-e!? S hogy megállt, kiugrottam a kocsiból, alaposan megnéz­tem kékeszöld színét, ezüst­veretes lapos hűtőjét, azt hit­tem, szürke taxiban ülök. Ak­kor, csaknem harminc esz­tendeje, egy őszi vasárnap szürke taxin robogtam kora SZÜLŐOTTHON-BŐ VÍTÉS, JÁRDAÉPÍTÉS, VILLAMOSÍTÁS NAGVKATA KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERVIBEN ségben gondolnak a jövőre is. Már készen van a község víz­ellátását jelentősen megjavító törpevízmű terve, s OTP-hitel igénybevételével jövőre terve­zik a nagyszabású terv meg­valósításának kezdetét. reggel ide, ehhez a viadukt­hoz. Oldalára fordult mozdony és vasúti kocsik hevertek az alján. És most is ! ! ! Megint, pontosan itt tör­tént volna valami borzalmas vasúti szerencsétlenség? Le­hetetlen ! Dehát akkor mit keresnek itt ezek a szörnyű roncsok, a felborult mozdony és a pul- manmkocsik ijesztő kísérteiéi? Várjunk csak! Vegyük szemügyre ezeket az oldalra fordított kocsikat. Igen, a töl­tés oldalán is hevert egy va­gon, de a kerekei, mint ennek a kocsinak, nem váltak le róla. A mozdony pedig vala­hogy épebben és talán éppen ezért mégis borzalmasabban hevert, orrát félig a földbe fúrva, ugyanitt a viadukt alatt, Az országút azonban sza­bad, pedig akkor egy vagon azt is eltörlaszolta. Holló, va­lami fehér vászondarabot lenget fölöttem az enyhe szellő. A híd aljáról csüng" alá. „Filmfelvétel-* — hirdetik nagy nyomtatott piros betűk és erre megköny- nyebbülten felnevetek. Hiszen olvastam az újságban, hogy Merénylet címmel film ké­szül. Meséjének alapja a bia- torbágyi vasúti merénylet, amit Matuska Szilveszter kö­vetett el vagy 28 esztendeje. A filmen azonban a merény­lőt nem Matuskának hívják, általában költött neveket vi­Bővitették, átalakították az iskolát Kerepesen Szép, új toldaléképületet emeltek a kerepes! iskola mellé. Ebben iét új tanterem nyílik meg szeptember else­jén. Ezzel a község általános iskolája nyolctan termessé vá­lik, úgyhogy a jövő iskolaév­től kezdve Kerepesen már csak délelőtt lesz tan-tás. Ed­dig csupán hattantermes volt, az iskola. így azután két osz­tály váltakozva, délután járt iskolába. A régi iskolaépületet zárt előcsarnok köti össze a két új tanteremmel és ebből az előcsarnokból nyílik az új kapu. A régi kaput befalaz­zák és a bejáróból szertárat csinálnak. Egyébként is tata­rozzák a régi épületet, sőt, átalakításokat is hajtanak végre benne. Ezeknek az át­alakításoknak az eredménye­képpen az iskolában igazga­tói iroda és tantestületi szoba is lesz. Az építkezés és tatarozás 220 ezer forintra rúgó költsé­géhez az állam százezer, a községfejlesztési alap 80 000 forinttal járult hozzá, míg a község lakossága mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. sei minden szereplő. Az itt heverő vasúti kocsik roncsai azonban korabeliek. Szó sincs róla, a filmeseit nem a merénylet utáni hely­szín hajszálpontos mását ké­szítették el, jde a roncskocsi­kat olyan Megtévesztően he­lyezték el a viadukt alatt és a töltés oldalán, hogy a vá­ratlanul elémtáruló kép ala­posan megzavart. A helyszín határozottan szerencsétlenség helyszíne. Sőt, talán, ha egy­általán lehetséges lenne, még annál is borzalmasabb a lát­vány, amelyet még mindig vizsgálgatok. Néhány torbágyi ember gyalogol az úton. Lelkendez­ve mesélik, sok falubeli sze­repel a filmen. Közülük ke­rül ki a robbanás zajára há­zaikból előfutó álmos ember­sereg, amely a szerencsétle­nül járt utasokat, halottakat és sebesülteket a roncsok kö­zül kiemeli. És torbágyiak a kakastollas csendőrök, a fekelesapkás, kékzubbonyos, kardos rendőrök, vagyis az egész statisztéria. — Nagyon jó film lesz ám! — biztosítanak róla. Valóban jó lesz-e, azt majd eldöntik bemutatója után a filmkritikusok. Én, aki annak­idején a valód; merénylet után láttam a szerencsétlen­ség rémes képét, csak any- nyit mondhatok, a viadukt alatt heverő vasúti roncsok ijesztő hangulata tökéletes. Engem is elfogott. Ma éjszaka, mialatt a rotá­ciós masina sebesen forgó hengerei papírra nyomták ezeket a sorokat, a filmfelve- vőgép is szélsebesen pergett a viaduktnál. Éjszakai felvé­telen fényképezték a merény­let utáni borzasztó perceket, órákat. Mert akkor is éjsza­ka volt. Mindenképpen na­gyon sötét éjszaka .. . Szokoly Endre Iste tíi óra «tán tilos a hangos zone a nyári tendégliílíben A nyári vendéglők környé­kén lakók többször panasz­kodtak, hogy éjszakai pihené­süket zavarja a hangos zene. A belkereskedelmi miniszter utasítást adott ki, amely s®e- rint az állami és a szövetke­zeti vendéglátóipari egységek lakott területtel szomszédos 'kel thelyiségeiben 22 óra után hangerősítő útján zenét vagy egyéb műsort szolgáltatni nem, szabad. Gyűrhetetlen ruhaanyag Gyűrhetetlem, a vasalást sokáig tartó ruhaszöveteket gyártanak a Hazai Fésűsfonóban. Az újfajta szövet 45 százalékban gyapjúból, 55 százalékban poliészterből ké­szül. A kopásálló és mosás után is eredeti formáját megtartó anyagból konfekció-iparunk főleg férfinadrá­gokat és rakoítszoknyakat gyárt (MTI-foto) fSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/S/SSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS//SSSSSSSSSS//SS/SS/SS/SSS/SS/SSSSSSS///J% A szomszédok és a megvert gyermek valkodása, jajgatása hozzájuk is áthallatszik. S utána kék­zöld foltokkal látják a gyere­ket. S nemegyszer komoly sebhelyekkel. Végül addig fa­jult a dolog, hogy bementek a tanácsiházára, s kérték: ve­gyék el az anyjától a gyere­ket. mert agyonveri, tönkre­teszi. Három ember áll szemközt az asszonnyal: a tanács gyám­ügyi előadója, egy rendőr, s e sorok írója. Nem szólok bele két asszony — mert a gyám­ügyi előadó is az — párbeszé­débe, csak jegyzem: — Igaz, hogy veri a gyere­két? — Igaz. Az anyja vagyok! — De nagyon megveri... — Úgy verem. ahogyan akarom! — De azt mondják, hogy tüskés botokkal veri meg! — Azzal verem, amivel akarom.;. úgyis el kell pusz­tulnia ... Megáll az ember szívve­rése egy pillanatra. Valóban ez a gyerek anyja? A saját szülöttjét akarja elpusztítani? A kislány nem messze tő­lünk lapul, nem tudja még, kik vagyunk, jót hozunk-e vagy rosszat. Lapul, mert megtanulta, hogy ez a leg­biztosabb. A másik két gyerek sehol. — Hol a másik két gyerek? hi­ve­— Mit tudom én! — rántja meg az asszony a vállát. — Itt vannak magával? — Nem. — Hát? — Mit tudom én? Azt szem, az apjuk szüleinél. — Maga nem törődik lük? — Van nekem elég bajom! Odahívjuk a gyereket. Lassú, félénk léptekkel jön hozzánk, minden pillanatban kész a futásra. Szemében — mely tiszta, s okos — félelem vál­takozik az érdeklődéssel. A homlokán csúnya sebek. Az anyja tüskés botja szakította. Az apró testen ütések zöld nyoma. Az anyja csak a vál­lát húzogatja. S amikor mi felháborodottan beszélünk egymásközött, arrébb megy, mintha az egész dologhoz semmi köze nem leruie. A gyereket nem lehet itt­hagyni. Mert mindenhol jobb helyen van. mint az anyjá­nál. A gyámügyi előadó, aki különben törékeny, de nagyon energikus .asszonyka, alig tudja egyenletessé tenni fel­háborodástól fortisszimóra kí­vánkozó hangját: — Elvisszük a gyereket. — Vigyék csak! Egy ko- lonccal kevesebb. — Nem sajnálja? — Ezt? — lök kezével az ijedt gyerek felé — miért sajnálnám? Legalább nemjár- tatja a száját.. S tulajdonképp itt kellene elkezdeni a történetet. Mert B.-né nem verte az első idők­ben a lányát. A „jó” szom­szédok. azonban egy idő után elkezdték kerülgetni a gyere­ket. Be-behívták egy pohár tejre, egy szem cukorra, da­rab süteményre, s közben azt kérdezgették, hogy a két férj között hogyan is, mint is élt az anya. A hatéves gyermek persze elmondott mindent. A szomszédok, kapva a gyerek őszinteségén, pletykálni kezd­tek. Aödig-addig, míg a férj fülébe is visszakerült a do­log. Családi jelenet követke­zett persze: aminek eredmé- •nye az lett, hogy attól a nap­tól a kislánynak pillanatnyi megállása sem lett. Ütötte- verte, s azt kiáltozta a kis­lány üldözése közben, min­denki füle hallatára az asz- szony, hogy: úgyis elpusztíta­lak ... Az asszony a „jó” szom­szédokhoz is tanácsért for­dult. Mit csináljon ilyen fe­csegő gyerekkel? Azok, hogy magukat tisztán mutassák, erősködtek, hogy verje csak meg jónéhányszor a gyere­ket, akkor nem lesz ilyen „pletykás”. Persze ezt az anya csinálta már tanács nél­kül is, de még inkább a ta­nács után. Mindaddig, míg a szomszédok becsületesebb- je meg nem sajnálta a gyere­ket, s be nem mentek a ta­nácsházára jelenteni a dolgot. A többi itt folyik most, a ház udvarán. A gyámügvis asszonvka a gyerekhez fordul: — Jössz velünk? — Megyek ... megyek ... igen ... — s már kap is az asszony kezéhez, úgy bele­csimpaszkodik, hogy erővel sem lehetne elvinni mellőle. — Jöjjön majd érdeklődni, hogy hová került a gyerek — mondja a gyámügyis az asz- szonynak. — Nem érdekel. Tudom én, hogy csak az kellett, hogy fel­neveljem! Most aztán az ál­lam ráteszi a kezét... Vitatkozzunk vele? Minek? Lenne-e értelme? Látszik raj­ta, hogy senki és semmi nem érdekli, hanem düh és rossz- indulat számára van csak szívében hely. Kihalt onnét minden. Eddig a történet. A gye­rek állami gondozásba került, látleletet vettek róla. s a gyámügyi előadó a bíróság­nál megtette a feljelentést. Bírósági ügy lesz tehát a do­logból, s az anya megkapja jogos, nagyon is megérdemelt büntetését. Mert erre nincs mentség. De azoknak sincs semm; mentsége, akik ugyan nem fognak ott ülni a vád­lottak padján, de akik talán még vétkesebbek, mint a gye­rekét kínzó anya. Vétkeseb­bek, mert ahelyett, hogy a maguk dolgával törődnének, feldúlták egy család életét, anyát a gyerekével fordítot­ták szembe, s végül Pilátus módjára mossák a kezüket, mint akik nem tehetnek sem­miről. Mészáros Ottó Nagykáta járási székhely, így hát sokat kell adnia rang­jára, példát kell mutatnia a járás többi községének. Érthe­tő, ha a község vezetői sokol­dalú, sok régi kívánságot tel­jesítő községfejlesztési tervet állítottak össze erre az eszten­dőre. A községfejlesztési terv egy részét már teljesítették, s nagyrésze most van megvalósí­tás alatt. A községben több, mint félmillió forint folyik be községfejlesztési hozzájárulás­ként, de még ez a jelentős ösz- szeg is kevés a sok-sok kíván­ság teljesítésére. Éppen ezért a tanácsülés távlati tervet hagyott jóvá, amelyben minden jogos kívánság teljesítésére sor kerül, fontossági sorrendben. Ebben az esztendőben tovább bővítik a községben levő járási szülő­otthont, a járás többi községé­nek segítségével. Nagykáta mintegy negyvenezer forinttal járul hozzá a munkákhoz. A községben már el is készült a Bajcsy-Zsilinszky út, a Sza­badság tér és a Lenin utca tervezett betonjárda szakasza, amely több, mint százezer fo­rintba került, A község középpontjában^ fekszik az ápolt, mutatós Sza-$j badság tér, amelynek szépsége 5 tekintélyes summába kerül. J Hatvanezer forintot költ a köz- 5 ség parkosításra. 5 A községfejlesztési terv ! leg nagy obbszabású vállal- ! kozása a téglagyári Ujte- ! lep villamosítása. ! Nagyon sokan építkeznek er- S lefelé, már ötven körül van a | házak száma, de újabbak isj épülnek. A település villamo-! sítása több, mint háromszáz- i ezer forintba kerül, s hozzá-! járulnak a település lakói isj kisebb-nagyobb összegek fel-! ajánlásával. Házi kezelésben végezteti el; a község a sportpálya lelátó-! jának és öltözőjének építését. | ami rövidesen be is fejeződik.! Ugyancsak házi kezelésbenj végzik a járási mentőállomás ! felépítését, amelyhez a járás: más községei is hozzájárul-: nak, hiszen az egész munka i mintegy 250—300 ezer forintba i kerül; Sokszor az öröm is gondot j okoz. Példa erre a járási ren­delőintézet megnyitása. Az egyik körzeti orvos átkerült a rendelőintézetbe, s így új or­vosra van szükség. De az új orvosnak lakás is kell, hiszen az eltávozottat nem tehetik ki a lakásból. A község veze­tői igen rugalmasan oldották meg a dolgot, ­a községfejlesztési tervből biztosítva ötvenezer forin­tot orvosi lakás vásárlá­sára. Eredményesen folyik az idei terv megvalósítása, de a köz­^ Furcsa históriája ez az ^ emberek furcsaságának. A ^ nagykőrösi tanyavilágban él ^ B. Józsefeié. Másodszor ment ^ férjhez, az első házasságból ^ magával vitte három gyer- ^ mekét. ^ Három gyermek. Nem kis ^ gond, főként akkor nem, ha ^ a férfi közepesen keres, s a ^ két szülő éppen annyit tud I előteremteni, ami a legszüksé- S gesebbre elegendő. Persze, ez |még nem oka semminek. An- |nak se, hogy B.-né ütötte, a verte a gyerekét. A hatéves, í feltűnően értelmes kislányt, |akj azóta már jó helyen van, is nem érik utol az anyai ütle- ^gek. Mert ezektől mindennél ^ jobban félt. Amikor kimen- ^ tek érte, hogy elhozzák az ^anyjától, egy szóval nem til- I takozott. Hanem örült. Mert itt mást, mint ütleget, nem ^kapott. S nem csodálkozott ^azon sem, hogy az anyja nem ^ volt hajlandó jobb ruhát ^ adni rá. Rongyokban en­gedte el. pedffe volt jobb ru- ^hája is. így a tanácsházán ^dolgozók Vettek neki ruhát, ^kardigánt. S a gverek sírt, ^amikor felvehette. S kimond- ^ ta: ő soha. soha többé nem ^akar hazamenni, S Hatéves. § Amikor B.-né másodszor is ^férjhez ment, egy ideig nem ^ volt semmi baj. Egyszercsak iparra lettek figyelmesek a szomszédok, hogy a gyerek si-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents