Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

BEMUTATJUK A MAUVAR NONEVELES ELÓHAREOSÁT: ÜNNEPI EBÉDHEZ | Horgolt csillagminta VERES PALNET \ eres Paine Beniczky Hermin, Nógrád megyében — Láziban — született 1815. de­cember 13-án. Édesanyját alig ismerte. 1839-ben feleségül ment Veres Pálhoz, Nógrád me­gye főjegyzőjéhez. Veres Pálné nagyműveltségű férje mellett szomorúan érezte tudásának hézagait. Főleg az érintette igen fájóan, hogy magyar nő létére, nem tud éléggé jól ma­gyarul. Későbbi súlyos beteg­ségét arra használta fel, hogy minden erejével magyarul ta­nult. Férjhezmenetelétől az öt­venes évekig, kizárólag csa­ládjának élt. Elsősorban egyet­len leánygyermekének a neve­lése kötötte le. ' 1865. október 28-án jelenik meg a „Felhívás a nőkhöz” cí­mű írása, mely országszerte feltűnést kelt és zászlója alá sorakoztatja azokat az asszo­nyokat, akik a szellemi képzés szükségét már látják. 1867-ben Sándor Zsigmond tógyörki kastélyában nagy fénnyel ünnepelték a ház asz- szonyának: Beniczky Máriának a névnapját. Amikor a derű, a jókedv tetőfokára ‘hágott, ezt a pillanatot használta fel Veres Pálné, hogy a muzsikás han­gulatba beledobja a magyar nők elhanyagolt nevelésének fájdalmas ügyét. „Ezen a visz- szásságon sürgősen segíteni kell” — fejezte be szavait — ,.s a magyar nőnevelésnek egy önálló csarnokot kell emelni”. Mély csend, majd kitörő lelke­sedés követte fejtegetéseit, éles logikával, hibátlan ítélőképes­séggel előadott érveit. A jelen­levők egyhangúlag vállalkoz­tak az eszme propagálására, bár egy ismert főúr tréfája kí­sérte Veres Pálné javaslatát. Ezen az 1867-es névnapi esten indult el hazánkban a magyar nőnevelés nagy ügye. Többen azonnal beléptek alapító, pár­toló tagoknak az alapítandó Nőképző Egyesületbe. 1867. május 24-én, huszonkét magyar nő értekezleten talál­kozott Veres Pálné gondolatá­nak gyakorlati megvalósítása érdekében. Itt kimondották, hogy „egy Nőképző Egylet ala­kítását életkérdésnek tekintik, s annak első célja lesz odahat­ni, hogy a nőknek alapos kép­zésre alkalom nyújtassák és a vagyontalanoknak önfenntar­tási pályák nyittassanak”. Az érdeklődök száma ab­ban az évben a kétszázat el­érte. Programot és alapszabá­lyokat dolgoztak ki és a kelet­kező egyesület pecsétjén is „Haladjunk!” szóval jelölték meg tömörülésük célját. 1868. március 23-án tartották meg az alakuló közgyűlést. Elnök­ké egyhangúlag Veres Pálnét választották. Yeresné, hogy nagy gondolata minél széle­sebb körben elterjedjen, 1868 elején egy röpiratot adott ki „Nézetek a női ügy érdekében” címmel. Ebben a kiadványban jelölte meg a nők részére nyitandó életpályákat. Röpiratának kiadásán kívül tovább folytatta a már megin­dított mozgalmat. 1868. októ­ber 7-i közgyűlés határozati- lag kimondotta, hogy kérvényt intéznek az országgyűléshez, melyben „egy olyan mintais­kola felállítását fogják kérni a nők számára, amely ország­szerte irányadóul szolgáljon a női oktatásban.” Leveleket, aláírási íveket küldött szét, s a mozgalomnak gyors és nagy eredménye lett, mert kilenc­ezer nő írta alá a kérvényt, A kérvényt Veres Pálné vezeté­se alatt tizenkét tagú küldött­ség vitte el Deák Ferenchez azzal a kéréssel, hogy támo­gassa ügyüket és kérvényüket tegye le a képviselőház aszta­lára. Deák készséggel vállalta a feladatot és szavainak el­hangzása után — írja az egy­korú sajtó: a képviselők „él­jenek a nők!” kiáltással fejez­ték ki együttérzésüket az in­dítvánnyal és elismerésüket a nemes, nagy eszme úttörői iránt. „Majd felkeresték báró Eötvös Józsefet, az akkori köz- oktatásügyi minisztert, aki bár támogatta ügyüket, de nem volt elragadtatva a gondolat­tól és a küldöttségnek a követ­kezőket mondta: „Kívánato­sabbnak tartom, hogy a béres- asszony kötni tanuljon, mint­hogy a művelt osztályhoz tar­tozó nők magasabb kiképzést nyerjenek.1’ Veres Pálné lelké­ben rendíthetetlen volt a hit a mozgalom sikere iránt. Semmi nehézség, küzdelem, .gúny és lekicsinylés nem rettentette vissza és nem tántorította el. A szerény körben megindult összefogás csakhamar országos jelentőségűvé fejlődött. 1869. október 17_én két­szobás, bérelt helyiségben Ve­res Pálné beszédével megnyí­lik hazánkban az első rtone- velő intézet. A nők magasabb szellemi kiképzését jelölve meg hivatásában. „Egy fel­sőbb osztállyal, tizenkét nö­vendékkel és öt tanárral” — írja Gyulay Pál — „magam is ott voltaim a bölcsőjénél”. Az első íérfiigazgató: Gyulay Pál, a női Vahot Sándorné volt. Az intézet csodálatos gyorsan fejlődött, 1881-ben saját épületbe költözött. 1888- ban pedig felépült az egyesü­let második székháza. Kilenc­vennégyben kap nyilvános- sági jogot. 1893 március 25-én ünne­pelte az egyesület negyedszá­zados jubileumát. Az ünnep­ség tulajdoniképp Veres Fal­nának szólt. Az üdvözlő be­szédet Jókai Mór tartotta. Mindinkább gyengülő fizi­kai ereje miatt 188.9-ben vo­nult vissza. Leányához Vác- hartyánba költözött. 1895 szeptember 28-án megszakad élete. Sok megbénítást, gúnyt és fölényes mosolyt kellett el­szenvednie, amíg a magyar nemzeti köztudat magába fo­gadta a képzett magyar nő fogalmát. Vásárhelyi Júlia TEJFELES TOJÁS Egy tűzálló tálba vajdarab­kákat teszünk és jó bőven tej­felt. Amikor forrni kezd, be­leütünk annyi tojást, ameny- nyit akarunk, megsózzuk, pap­rikázzuk vagy egy kis reszelt sajttal meghintjük és sütőben megsütjük. A tujás ne legyen egészen kemény. RAKOTT KEL Egy középnagyságú fej kel­káposztát sós vízben megfő- í zünk, és szitán alaposan le­csurgatunk. Közben a rizst pu­hára főzzük szintén sós vízben és darált disznóhúst, kevés fi- nomravágott vereshagymával, kevés zsíron megpárolunk. Ha ezzel elkészültünk, ogy tűzálló tálat kizsírozunik és kibéleljük kelkáposztalevelekkel. Erre teszünk egy sor rizst, egy sor darált húst, utána ismét kelt, rizst és így tovább. Közben mindig bőven öntözve tejfel­lel és a hús zsírosságától füg­gően zsírral is. Legvégül tete­jét ismét leborítjuk néhány kellevállel, amire néhány sze­letke füstölt szalonnát is tehe­tünk. Tetejére ismét tejfelt ön­tünk és sütőben szép pirosra sütjük. Ehhez az ételhez igen jól használhatjuk fel a uült- húsmaradékokat. FRANCIA SALÁTA Mindenféle zöldséget, sárga­répát, gyökeret, karalábét, zel­lert apró kockára vágunk és gyengén sós vízben megfőzzük. Ha van zöldborsónk, azt külön megfőzzük, úgyszintén egy­két szem burgonyát is. Ha mindez kihűlt, közéje keve­rünk még egy kisebb hámo­zott almát és egy hámozott uborkát is, mindezt szépen ap­ró kockákra vágva. Tartár- mártást készítünk, egy egész tojásból (nyerstojás), melyet ízlés szerint elkevertünk ke­vés sóval, cukorral, bőven mustárral és citromlével, majd végül' kbl 2 deci sűrű tejfelt keverünk bele és a felvágott és kihűlt zöldségfélékkel ösz- szevegyítjük. Tálra téve ízlé­sesen díszítjük zöld salé.taleve- lekkel keménytojással, eset­leg céklával. Aki szereti, na­gyon finomra reszelt vörös­hagymát vagy újhagymát is keverhet bele. Ha húslevest főzünk, kitűnően felhasznál­hatjuk erre a célra a levesben kifőtt zöldséget is, csak akkor vigyázzunk, hogy ne főzzük túlságosan el a levesben, mert akkor veszít vitamintartalmá­ból és felvágni sem lehet szé­pen. SAJTOS KEKSZ 15 deka vajat vagy marga­rint összedolgozunk 10 deka liptói túróval, egy deka tejben feloldott (de nem felfuttatott) élesztővel, 25 deka liszttel és kevés sóval. Jó simára kidol­gozzuk néhány kanál tejfellel. A tészta gyúrttésztaszerű le­gyen. Három cipót készítünk belőle és egy órát pihenni hagyjuk. Ezután kinyújtjuk gyúrttészta vékonyságúra. Tepsibe téve bekenjük tejfel­lel és meghintjük reszelt sajt­tal és derelyemetélővel koc­kákra vágva, nem túl forró sütőben alsó lángon sütjük. A sütőt előzőleg bemelegítjük. Nem szabad túl barnára süt­ni, mert akkor a sajt megég rajta és kesernyéssé teszi. Teá­hoz, borhoz kitűnő. KEZDÉS: 5 légszem körben. 1 sor: 6 pálca, közben 2 légszem. 2 sor: minden pálcába 3 pálca, közben 3 légszem. 3 sor: 4 légszem, 1 szorosszem. Ilyen csillagot 8-at kell készíteni, egymáshoz kapcsolva. KÖZÉPCSILLAG: 10 légszem körbe. Ebbe 8-szor 4 duplapálca egyszerre lehúzva, 4 légszem, 1 pálca a csillagba, 1 pálca a másik csillagba, 4 légszem stb. Aztán körülhorgoljuk az egészet duplapálcával, közben 3 lég­szem. A legszélén minden pálcába 2 pálca, közben 3 légszem. Vidéken is lesznek kézimunka-klubok — i.. Itt két ráhajtás után pikó jön, aztán megint hosszú pálcika... Az asztalokon füzetek, kész terítőcskék, s föléjük hajló szőke és barna női fejek. Ké­zimunka-klubban vagyunk. Nagy az elmélyedés egy-egy minta szövevényébe, megy a cserebere és segít a mindig jelenlévő szakelőadó magya­rázata. A RÖLTEX nagysikerű öt­lete nyomán már az ötödik kézimunka-klub nyíl* meg a fővárosban. De a vidék sem akar lemaradni: a Pest me­gyei nagyobb városok és köz­ségek nőtanácsai már érdek­lődtek a RÖLTEX központjá­ban, miképp lehetne náluk is' bevezetni az őszi hónapokban ezt a kellemes s egyben igen hasznos női klubiixtézményt. A kézimunkázó nők a klub­napokon nemcsak a horgolás, de a kötés és a szőnyegszövés tudományával is megismer­kedhetnek, mintákat vehet­nek és minden segítséget megkapnak az elméleti és gyakorlati ismeretek megszer­zéséhez. Panasz volt, hogy a szőnyegszövéshez nincs fo­nál. Ma már minden meny- nyiségben kaphatók a buda­pesti Kígyó utcai, Tolbuchin körúti és a Lenin körúti RÖLTEX-ben. Ez a divat ^'ssjyssssssssssssss/r/rsss/rssssss/rsA&rss/rsrssss^^ “Rejtvény­# A színházak tájékáról # Mai rejtvényünkben Hegedűs Gyulát, a nagy magyar § színészt szólaltatjuk meg, aki a színpadi szerzőknek dörgölt S egy kissé az orruk alá sziporkázó mondásával. A nagy mű- ^ vész találó mondása még napjainkban is helytálló, sőt talán \ most a legaktuálisabb. At* Sétára indul Judit és a baba a ragyogó nyári napsütésben. Hogy melyikük csinosabb, vidá­mabb? Ám dönt­se el az olvasó. (Nánási Pál telv.) S VÍZSZINTES: l. Hegedűs Gyula S mondásának első sora. 13. Izza- § dásra serkent. 14. Ilyenformán. S 15. Romániai Károly. 16. Ha még $ mozog is. akkor nagyon flcánko- $ lös. 17. Magárahagyottan. 18. Ez az „úr” — diespota, zsarnok. 19. S Itt van, fogd! 21. Visszaver. 22. Enyhe domboldal. 23. Tinódi lan­tos. 24. A kártyajátékok királya. 26. Az erődítmény. 28. A végén, hányán? 28. Rágcsáló. 36. Boro- gyin hercege. 32. Biztosítja köve­telését. bár nem törvényes esz­közökkel. 35. A színházi publi­kum tagja. 37. Még össze-vissza is tunya! 38. Kedvelt halászzsák­mány. 40. Elbájol. 41. Egyesült Villamos Vasút. 42. Az olyan élet­pálya. mely nemcsak kereseti for­rás. 43. Izmos emberre jellemző. 44. A kelta nyelv egyik ága. (GAEL). 45/a. Balatoni vitorlás fajta. 46. Lopakodik. 47. Az abesz- szin királyok címe. 49. Bibliai gonosztevő. 51. Vulkán az An­tarktiszon. 54. Púpozta vaja. 36. Vonatait. 57. Az időmérés alap­egysége. 59. Fenmhéjázás. 60. Só­gor Gábor. 62. Ázsiai állam. 65. M. E. 66- Kietlen. 69. Zenekari tag. FÜGGŐLEGES: 1. Hegedűs Gyula mondásának második sora. 2. Gyógymódot alkalmaz. 3. Megtermett. 4. Kacskaringós, pl. egyes utcák. 5. A vizsz. 59. sor vége. 6. Ötoégat (két szó). 7. Lángolva. 8. Gyorsan inába száll a bátorsága. 9. E. C. 10. Olasz nemzeti eledel. 11. Ismét egy női név. 12. Tápláló táplálék. 20. Nem kérek többet! 2B. Puha. 25. Az egyenlítő körüli vidékeik jelzője. 27. Figyelmeztetés! 29. Elve. 31. Év­századokkal ezelőtt. 33. Se apja, se anyja. 34. Község Zalában, ember lóháton. 35. Innen kezdve! (a 4, betűn spóroljunk meg egy vesszőt). 36. Nulla, semmi. 39. Legbelül kanalaz? 45. Egy fordí­tott csatorna a testben. 46. O. O. T. 48. Jó — németül. 50. Inni­való. 52. Merevség, szigor. 53. ős­erdő. 55. Tagbaszakadt. 57. Min­den? 58. Pipacs fej? .61. A termé­szet eseményeinek egymásutánja. 62. Textília. 63. Régi porosz űr­mérték. ©4. Fejetlen hitvestárs. 67. R. z. 68. Az okozatot meg­előzi. 70. Helyet foglalt. 71. Tóth Árpád. Beküldendő Hegedűs Gyula mondásának megfejtése 1959. au­gusztus 5-ig. A helyes megfejtők között 10 értékes könyvet sorso­lunk ki. Az 1959. Július 4-1 számunkban közölt rejtvény helyes megfej­tése; „A kintlevök egyre be akar­nak jutni, a bentélők Dedlg on­nan szabadulnia.” Játék a szavak­kal: tonhal, csuka. A nyertesek névsorát az 1959. augusztus 1-i számunkban közöl­jük. Egyrészes szaténkarton für­dőruha, több színben. Ára 121 forint. Nagy választékból sze­rezhető be a Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat szaküzleteiben. Kétrészes fekete szatén für­dőruha. Ára 140 forint. Más színekben és egyrészes meg­oldásban is kapható a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat ruházati bolt­jaiban a megye egész terü­letén. (x)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents