Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. XÜLITJS 24. PÉNTEK '"'X^Cirlap 3 Jó termést hoztak a félbevágott búzaszemek A. vetőmag Seiét meg ieheiwte takarítani — Miiért nincs elegendő Itafliai-féle szeletelt gabona ? ALBERTIRSARÓL JELENTIK Készül a község alkotmá­nyunk születésnapjának méltó megünneplésére. Augusztus 20-ra ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeznek. Az elő­készítő munkákat már meg­Kinevette az egész falu a gombai Kossuth Tsz vezetősé­gét az elmúlt év őszén. Már hogyne gúnyolódtak volna rajtuk, amikor vetéskor tör­melékrizshez hasonló, félbe­vágott búzaszemeket szórat- tak a kijelölt táblákba a ve­tőgépekkel. Méghozzá a szo­kásos holdankénti 100 kiló egészséges szem helyett csak 50 kilogramm „tört” szemet. — Azóta kasza alá érett az így elvetett mag és már senki nem mosolyog rajtunk — ma­gyarázza Jónás Dániel, a szö­vetkezet fiatal mezőgazdá­sza. — Restellem bevallani — teszi hozzá mentégetődzve —, de még a saját tagjaink is hiábavaló munkának tartot­ták kísérletünket. A tsz elnöke, Hornyák Jó­zsef is közbeszól: — Tudja, én szeretem az újat, de magam sem hittem abban, hogy a félbevágottan elvetett mag termést hoz. Gondoltam magamban, több is veszett Mohácsnál és el­könyveltem, hogy a tudomány oltárán feláldozzuk 10 hold termését. Mégis, hiába kételkedett a falu többsége, a kísérlet várakozáson felüli eredménnyel, kitűnően sikerült. A szövet­kezet az Óbudai Malomból kí­sérleti célokra kapott és el­vetett öt mázsa, a Rajkai-féle gabonaszeletelő géppel ket­tévágott búzaszemmel nem vallott szégyent. — Én tudtam, nem érhet kudarc — ismerteti a kísér­letet a mezőgazdász. — Mint minden magnak, a búzának is csak az egyik fele cslraképes. És a világszerte nagy feltű­nést keltő Rajkai-féle gabo­naszeletelőgép úgy vágja ket­té a magot, hogy a csíraképes rész megmarad. Ezt vetettük el, ezért bíztam elejétől fogva. — Milyen tapasztalatokat szereztek? — A község két részén 10— 10 holdas, azonosan előkészí­tett, hasonló adottságokkal, talajerővel . bíró területet szemeltünk ki. A 10 holdas parcellák egyik felébe egy napon szeletelt búzaszemet vetettünk, a másik részébe öt­öt holdon ellenőrzésképpen szokvány vetőmagot. — Melyik kelt ki hama­rább? — Valamivel korábban a szeletelt búzaszemek bújtak ki a földből, ám a szárbaszöks- sig elmaradtak a fejlődésben a szokványgabonától. Mégis, a búza virágzására már nem le­hetett észrevenni különbsé­get a táblák között. — Véleményem szerint a szeletelt búzaszemek bokro­sodé képessége eléri a szok­ványét és erősebb, a főgyö­kérhez hasonló gyökérzetet fejlesztenek — veszi át a szót Hornyák elvtárs. — A szár valamivel szilárdabb, ru­galmasabb, így kevésbé dől meg. Sőt, köztük mutatóba is alig találni gyomot, nem kellett a költséges Dilko- nirtot használni. Mindez becsülendő, értékes tulajdonság, dehát a gabo­natermelésnél a termés meny- nyisége a fontos. Kíváncsian mentem a szövetkezet veze­tőivel megnézni a kísérleti és az ellenőrző (kontroll) táblá­kat. Külsőleg semmi jel nem árulta el, melyik táblát vetet­ték be szeletelt maggal és me­lyiket a szokvánnyal. — Mint látja, talán valami­vel nagyobbak a szeletelten vetett szemek kalászai — mu­tatja a táblákat Jónás elv­társ. — Tíz holdat vetettünk el így, s az eddigi ellenőrző mérések szerint a két öthol­das kísérleti parcella magad­ja ugyanazt a magmennyisé­get, holdanként 15—16 mázsát, amit a kontroli-parcellák és egyéb búzavetéseirrk. — Mégis, mi akkor az elő­nyös abban, hogy szeletelt bú­zaszemet vetettek? — Az ősszel 200 holdon vetünk búzát. A vetéshez a 200 mázsa szokvány vetőmag helyett a Rajkai-féle szele­telt búzából csak 100 mázsá­ra van szükségünk. Ez már a vetésnél 100 mázsa búza megtakarítását jelenti. Emel­lett jelentős, hogy nem kell gyomirtószert használnunk és mivel erősebb a gabona szá­ra, kedvezőtlen időjárás ese­tén is kombájnnal tudjuk le­aratni. Szerény számításunk szerint ez a módszer évente 30—40 ezer for;nt megtakarítást jelent szövetkezetünknek. — Az ősszel már szeletelt maggal vetik be búza vetéste­rületüket? — Sajnos, nem — mondja keserűen az elnök is, a me­zőgazdász is. — A Búza- és Lisztkísérleti Intézettől kér­tük, saját költségünkre adja­nak 100 mázsa felszeletelt bú­zavetőmagot. Azt válaszolták, hogy erre pillanatnyilag sem­mi lehetőségük nincs. Nyilvánvaló az új módszer népgazdasági előnye — ma­gyarázza az elnök. — Érthe­tetlen, miért utasítják visz- sza kísérletünket. Pedig vál­lalkoznánk arra is, hogy a kí­sérleti tíz holdon megtermett, s újra kettészelt magot .ves­sük el. Népszerűsíteni, ter­jeszteni kellene a felszeletelt gabonaszem vetését, nem pe­dig lebeszélni alkalmazásáról azokat is, akik — mint mi — meggyőződtünk használható­ságáról. Kicsit elgondolkozik Jónás elvtárs. majd hozzáteszi: — Hallottam, Kecskeméten zsilettel vágtak ketté rozs­szemeket. — Elvetették és náluk is bevált a kísérlet. Az ősszel árpával és rozzsal én is megpróbálkozom. Remélem, nem vallók kudarcot. — Mi lesz a kísérleti par­cellákon termett mintegy 160 mázsa búzával? — Azt mi sem tudjuk. Re­méljük, átveszi az óbudai malom, s talán el tudjuk in­tézni, hogy kapjunk helyette felszeletelt búzavetőmagot. De mint mondtuk, erre kevés a remény. Több figyelmet, törődést érdemelne ez a nagy jelentőségű kísérlet, amit a gombai Kossuth Tsz végzett a Rajkai-féle felsze­letelt búzavetőmaggal. A szö­vetkezet vezetőihez hason­lóan, hisszük, hogy a kísérlet­sorozatot tovább folytatják, sőt, széles körben népszerűsí­tik. Általános alkalmazása ugyanis több százezer mázsa búza megtakarítását jelente­né évente hazánkban. S ha más előny nem is származna belőle, ez is bőségesen meg­érné a ráfordított költségeket. Csekő Ágoston kezdték. A KIOSZ férfikara és a földművesszövetkezet vegyeskara, a KISZ és a kul- túrház tánccsoportja már az ünnepi műsort próbálja. Űj darabot tanulnak a színját­szók is. ★ Nagy sikerű láncbemutatót rendeztek vasárnap délután a községi kultúrotthonban. A kicsinyek balett-figurákat, a nagyobbak népi táncokat és szépen felépített szólótánco­kat mutattak be. ★ 122 százalékra teljesítette második negyedévi pénzügyi tervét a község, s ezzel az eredménnyel elsők lettek a járásban. Jó munkájuk jutal­mául az adóügyi csoport dol­gozói elnyerték a vándor- zászlót. i * Betonjárda építését kezdték meg a Pesti úton. A 800 mé­ter hosszú járdaszakasz épí­tése 111 000 forintba kerül. Nagy feladatokat old meg a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei bizottsága A MEDOSZ Pest—Nógrád megyei bizottsága előtt most, a második félév kezdetén je­lentős feladatok állnak. Segíti a nyári aratási és cséplési munkákat. Üzemeik több mint harmincmillió forint értékű vállalást tettek a pártkong­resszus tiszteletére. A vállalá­sok teljesítését most értékelik és ezentúl havonta jelentik, hogyan áll a munkaverseny. Áz ősz beállta előtt ta­pasztalatcseréket szervez­nek, amelyekbe a szövet­kezeteket is bevonják. A Földművelésügyi Miniszté­rium és a MEDOSZ közös ha­tározata alapján nyolc üzem­ben folytatnak vizsgálatot an­nak megállapítása érdekében, hogyan valósítiák meg a dol­gozók javaslatait. Az elmúlt évben gyengén működő tíz termelőüzemet megkülönböz­tetett módon segítik. Meg­vizsgálják az újítási rendelet végrehajtását. Elkészítik a szakmai oktatással kapcsola­tos közös programot és ahol lehet, a szövetkezetek dolgo­zóit is bevonják az oktatásba. A törvényességgel kapcso­latban a területi egyeztető bizottság első félévi hatá­rozatainak végrehajtását négy üzemben ellenőrzik. Tíz helyen brigádvizsgálatot tartanak annak megállapítá­sára, hogy a mezőgazdasági üzemek bérgazdálkodásában hogyan végeznek hasznos munkát a szakszervezeti bi­zottságok és hogyan érvénye­sül a szakszervezet tekintélye. A művelődés és a sport te­rületén is nagy feladat vár a területi bizottságra. A mun­kásszállásokon, a közép- és főiskolák kollégiumain esti előadásokat. beszélgetéseket szerveznek, s tervük, hogy beosztása szerint minden egyes TB-tag felelős legyen egy-egy munkásszállásért. Ellenőrzik a kiemelt sportkörök gazdál­kodását. Megszervezik a mezőgaz­dasági kiállítás idejére a művészeti csoportok fesz- ♦tiválját. Felülvizsgálják a főiskolák, középiskolák hallgatóinak, ta­nárainak kulturális, szórako­zási és sportolási lehetőségeit. Tapasztalatcserét szerveznek kultúrotthon-igazgatók. könyv­tárosok. kultúrfclelősök részé­re. A szociális program kereté­ben a kísérleti és tangazdasá­gok vezetői részére megszer­vezik a munkavédelmi vizs­gáztatást. Segítik a társada­lombiztosítási tanácsok mun­káját és újabb négy kifizető­helyet hoznak létre. A gépekkel legjobban fel­szerelt húsz termelőszö­vetkezetben helyszíni se­gítésadással munkavé­delmi vizsgálatot tartanak. Ezenkívül jutalomüdülésben részesítenek 120 traktorost. Végezetül a területi bizott­ság ülésein foglalkozni fognak a nők és a fiatalok problémái­val. A kakiicsi Lenin Termelőszövetkezetben Nagyszerű eredmények bi­zonyítják a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet tagjainak jó munkáját. Az őszi és a ta­vaszi gondos talajmunka, az idejében végzett vetés gazdag aratást hczott. Őszi árpájuk 19,89 mázsát adott holdan­ként. A rozs a gyenge, homo­kos talajon is 12 mázsát. Bú­zából is 12 mázsás termést várnáik, a kukorica pedig jó közepesnek ígérkezik. Nagy­szerűen bevált az öntözéses kertészkedés. A termelőszövetkezet sike* rés gazdálkodása megmutat* koziik az árutermelési terv túlteljesítésében is. Eddig az éves árutermelési tervet 70,8 százalékra teljesítették, az év végére pedig előreláthatóan elérik a 180 százalékot. Így nem csoda, ha az ősszel a tér* vezettnél többet tudnák fi4 zetni a munkaegységekre. j Képriportunkban a terme* löszövetkezet munkájának né* hány mozzanatáról számolunk be. ötvenkilencezer forintért esőztető öntözőberendezést sze­reltek fel a tsz-ben. Az öntözéses kertészet jól jövedel­mez. Paprikából például már eddig — bár az export < még nem kezdődött meg — 60 ezer forintot árultak Az aratás szünetében ároksilót készítenek a tagok. Más­félszerese lesz az idén a silótakarmány mennyisége a tavalyinak ■SSrSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSS/SSSSSfSS/SSSSS/SSSS/SSS//SfSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSSS/SS*S/-rSfSSS2 Stand a aúsdrem műk ban — Nagyobb barack nincs? — Rögtön lesz, csak előbb lerakjuk a gépkocsikról az árut. A gépkocsi — három és fél­tonnás Csepel teherautó — bent áll a vásárcsarnok épü­letében, s tetejéről egy bizo­nyos Dani nevezetű, fürge mozgású fiatalember szapo­rán adogatja le a gyümöl­csösládákat, amelyek szép, nagyszemű rózsabarackokkal vannak megpakolva. A vevő, aki nagyszemű barackot kért, ötven körüli pocakosodó, vá- szonnadrágos férfi, türelme­sen várakozik, én meg ez­alatt a stand címtáblájának szövegét betűzöm: „Halászte­leki Szabad Május Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet’’. Ugyanez a szöveg áll a te­herautó oldalán elhelyezett bádogtáblán is. Jő helyen van ez a stand, közvetlenül a be­járat mellett jobra, úgy, hogy aki belép, akarva, akaratla­nul észre kell vennie. A hosz- szú L-alakú pult és környéke telistele van friss zöldség- és gyümölcsáruval, leginlkább pa­radicsommal, meg aprószemű sárgabarackkal, de látni jócs­kán paprikát, karalábét és ét­kezési tököt is. Két személy szolgálja ki a vevőket, egy férfi, meg egy nő. Mindketten fiatalok, s mindketten sötétkék színű munkaköpenyt viselnek. A nevük iránt érdeklődöm. — Tornyos Gyula — mond­ja a férfi. — Én meg Tornyosáé va­gyok — válaszol a fiatalasz- szony, aztán nevetve hozzá­teszi: — de a vevők egysze­rűen Ilonkának hívnak. — Honnét tudják a nevét? — Ajaj, már megismerhet­tek, ötödik éve vagyunk itt az urammal. Azóta van itt ez a stand. Aztán, hogy a tsz tagjai vegyünk, hát a vezető­ség ránk hízta az elárusítást. — Mit kapnak ezért a mun­káért? — Minden napra egy-egy munkaegységet és a bevétel másfél százalékát. — És mennyit hoz ez a stand a tsz konyhájára? — Tavaly 630 ezer forint bevételünk volt. Az idén jó­val több lesz ennél, már most 500 ezer forint körül tartunk. Ebben az évben nagyobb és jobb a kertészet, szebb árut tudunk felhozni. Mert attól függ a bevétel: az áru minő­ségétől. No, meg persze az árától is. De erre sem pa­naszkodnak a vevők, mivel­hogy termelőszövetkezet va­gyunk, 40—50 fillérrel min­dent olcsóbban tudunk adni. Miközben beszél, a keze egy pillanatig sem pihen, mert jönnek a vevők sorban, az egyik lekvárnak való sár­gabarackot, a másik az ebéd- főzéshez karalábét vagy tököt vásárol, Ebben a pillanatban éppen ^ egy hetven körüli idős asz- ^ szony tipeg a pult elé. Bö ^ szoknya van rajta, előtte kö- ^ tény, a feje meg fekete ken- ^ dóréi bekötve, s ha nem Pes- ^ ten, a Rákóczi téri vásárosat- ^ nokban állnék, azt hinném, ^ falusi ember felesége. Két ko- | sarat tart a kezében, az egyik 8 még teljesen üres, de a mi- S síkban egy jókora sárga tollú S tyúk és két rántanivaló csirke \ szunyókál. — Mit tetszik, Karakas ^ néni? — fordul feléje az el- ^ árusítónő. § — Két kiló barackot, meg ^ négy csomó zöldséget kérek! ^ — Kár egyszerre annyi zöld- ^ séget vinni, hisz mindennap ^ friss áru érkezik. & — Tudom én azt, lelkem, 5; de nekem mára keil. Mag- § dolna napja van és jönnek § az onokák megköszönteni, $ oszt’ jó tyúk-húslevessel vá- ^ rom őket. % (ári) s Az elmúlt hetek legnagyobb eseménye az volt, hogy a tsz tanyájára bevezették a villanyt. Segítségével több munkafolyamatot motorizálhatnak A vasoszlopok hosszú sora jelzi, hogy a termelőszövetkezet a villamosenergia felhasználásával újabb nagy fejlődés előtt áll Kétszázötvenezer forintos beruházással készül ez az 50 férőhelyes istálló, amivel az állattenyésztést megala­pozzák. Már csak némi belső munka és a villanyszerelés van hátra (Tenkely felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents