Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

195». JŰL1US 23. CSÜTÖRTÖK rtsr MECICI ígJCirlap A tapasztalat mérlegén Ai ellenforradalom aiatt és után alakult szervezetek mun­kára sokkal differenciáltabb, többrétűbb, alaposabb körül­tekintést kíván. A tapasztalat mérlegén a pártszervezetek munkája szinte parancsolóan mutatja a további tennivaló­kat. Ez a munka rugalmas, cse­lekvőképes szervezetet köve­tel. Éppen ezért egyetlen pártszervezet sem végezheti feladatát megkövesedett for­mában, hanem mindig a fel­adat végrehajtásához kell alkalmazkodnia. Lényegében az a fontos, hogy a munka alaposabbá. tartalmasabbá váljék. Aszódon például körülbe­lül 200 olyan kommunista él a községben, akiket hat alap- szervezet vezetősége irányít. Természetesen mindegyik ve­zetőség a legsajátosabb helyi problémák megoldására törek­szik. Ez jól is van így, még­sem biztosítja azonban a község számára a várt ered­ményt. Ha csak május elseje, vagy augusztus 20-a megün­neplését kell előkészíteni, szervezni *és rendezni, minss olyan gazda, amely az egysé­ges tervet kidolgozza, s szét­osztja a feladatokat, kinek- kinek a helyi sajátossága, ere­je szerint. Mert más a tenni­való a MÁV és más a tanin­tézetek alapszervezeteiben. Ha a községi tanács a végrehajtó bizottsági ülésen elhatározza, hogy járdát épít az Ujtelap és a vasútállomás között — így a lakosságnak két küométer- rel kevesebbet kell gyalogol­nia —v akkor a hat közül me­lyik alapszervezethez fordul­jon társadalmi munkára való mozgósításért? Az egyes vagy a kettes alapszervezethez, esetleg a MÁV kommunis­táihoz, a ktsz tagságához és így tovább? Vagy a tanácsel­nök — aki az egyes alapszer­vezet tagja — járja végig mind a hat alapszervezetet? így most a községben min­den részletproblémát a járási pártbizottságnak kell össze­hangolnia. Működik ugyan egy operatív bizottság, de ennék a munkája nem kielé­gítő. Szükségesnek látják a pártszervezetek egy válasz­tott felsőbb szerv összefogó erejét, s ezért községi párt- bizottság választására ké­szülnek. A pártbizottság tit­kára részt vesz majd a ta­nács vb-ülésein, törődik a fa­lu három KISZ-szervezetével, foglalkozik az iskolák, a pe­dagógusok dolgaival, össze­gyűjti, rendszerezi a feladato­kat, hogy a község pártbizott­ságának utasításai alapján egységesen cselekedjék Aszód minden kommunistája. Két­ségtelen, hogy a vezetés mun­káját ez esetben könnyíti a centralizálás. Vannak azonban aiapszerveze- tek. ahol a további fejlődés ; — de már a jelenlegi helyzet ] is — a decentralizálást köve- ; teli. Az Ikladi Műszergyárban j például mintegy 150 kommu­nista dolgozik, héttagú veze- \ tőséggel. A 13 bizalmán ke- i resztül irányítják több üzem- ; rész kommunistáinak tévé- j kenységét, ahol körülbelül \ másfélezer ember dolgozik. j A jelenlegi vezetőség hét ! tagja munkásból lett vezető, i vagy műszaki értelmiség. Na- i pi munkájuk mellett végzik a pártimunkájukat. Az üze- i mekben, a munkások, a párt- ; tagok között — beosztásuknál i fogva — keveset tartózkod- i nak. A pártvezetőségi ülésen i — lényegében az egész gyá- i rat ériintő kérdéseket tárgyal­ják és így csaik igen-igen ritkán érnek rá a különböző i üzemrészek vezetőinek be­számoltatására. Az üzemré­szek szakszervezeti műhely­bizottságainak tevékenységét i is kevéssé ismeri a vezető­ség, mert ennek a testületnek az irányítása jelenleg egy emberre, a pártcsoportbizal- i mira korlátozódik. Igaz, hogy a jelenlegi hét- i tagú vezetőség minden erő­feszítést meglesz az átfogó! irányításra — eredményt is \ ért el, különösen a kongresz- i szusi munkaverseny szervezé­sében és a termelőszövetke- : zeti agitációban —. de még­sem képes az emberekkel és a részletekkel behatóan fog­lalkozni. Ezért tájékozódása sok esetben formális, néha bürokratikus. Egyik érdekes példa erre a Mező Imre-üzem pártbizal- miiának beszámoltatása a csoport 1959 első félévének munkájáról. A bizalmi jelen­tését három sűrűn gépelt ol­dalon foglalta össze. A je­lentés a pártcsoport tagjai­nak tudtával készült. A be­számoló szerint a kommunis­ták és a pártonkívüliek vi­szonya jó, a termelőszövetke­zeti agitációban részt vettek, a munkaversenyben igyekez­nek mindent megtenni stb. Azonban: „A termelés párt- j ellenőrzése nem volt kielé­gítő, :.. nem volt konkrét fel­adatunk, hogy a termelés me­lyik ágában folytassunk el­lenőrzést, gondolok a selejt- re, vagy a termelékenység növelésére” — mondja a je­lentés. A pártvezetőség jegyzőköny­véből kiderül, hogy a párt- csoportbizalmi nem foglalko­zik a kiszesekkel — néhány üzemrészben nem is tudja, ki tagja a KISZ-nek —, a forgá­csolóüzemben például van szakszervezeti műhelybizott­ság, de a pártbizalmi nem jut hozzá munkájuk alapo­sabb elemzéséhez és segítésé­hez, mert a párttagok társa­dalmi munkájának irányítá­sát. ellenőrzését végezni is éppen elég, saját napi mun­kája mellett. Aztán az üzem­rész vezetőjének beszámolta­tása sem rendszeres. így a termelés pártellenőrzésének gyakorlati szervezése is hiá­nyos- vagy jobban mondva nem teljes a véráram, amely az üzem szívét működteti. Az oktatás, a továbbképzés is akadozik. A mostani hét­tagú vezetőség osztja be, hogy ki hol tanuljon. Mivel nem ismeri az egy-egy üzem­részben dolgozó kommunistá­kat személy szerint, szétsza­kítja az összeszokott kollektí­vát, az elvtársak más-más tanfolyamra kerülnek. Ma már a pártcsoport-érte- kezleteken tárgyalják a de­centralizálás problémáját, hogy a vezetők és a vezetet­tek közelebb kerüljenek egy­máshoz. A vélemény az, hogy ha ki­sebb egységekre tagolódnak, ha négy alapszervezetet ala­kítanak a mai egyből, ha több ember vezet, - növekedik a pártszervezet hatóereje, a termelés pártellenőrzése és a dolgozókkal való foglalkozás alaposabb, elmélyültebb lesz. Nem csupán egyetlen ember — a pártbizalmi — a közvetí­tő a felső vezetés és az em­berek között, hanem a veze­tőségek kollektív döntései, javaslatai alapján válik ala­posabbá a vezetés. hl Új imildvastílus, a dolgo­zókkal való fokozottabb tö­rődés is követeli a decentra­lizálást. Például a TMK pár- tonkívüli dolgozójának nem kell se kilesni, se kivárni, hogy a pártszervezet — je­lenleg — egyetlen titkárával beszélhessen, ha úgy érzi, hogy a dolgát csak vezető in­tézheti el. Az is igen valószí­nű, hogy az egyetlen titkár nem ismeri személyesen sem a dolgozót, sem a körülmé­nyeit, sem pedig az ügyet. Ezért is fontos, hogy a gyár üzemeiben külön-külön alap­szervezeteket hívjanak életre. Az Ikladi Műszergyár jövő fejlődése is megköveteli az eddigi pártvezetési módszer felülvizsgálását, módosítását. Hiszen az ötéves tervben elektromotor-gyárrá kell fej­NINCS GYERMEKBENULÁSI JÁRVÁNY PEST MEGYÉBEN Az utóibbi hetekben az egész országiban előfordult né­hány gyermekbénulásos meg­betegedés. A szám az előző év júliusában történt megbetege­déseknél némileg nagyobb. Pest megye különböző részei­ből szintén hír érkezett ar­ról, hogy megbetegedések for­dultak elő. Ezzel kapcsolat­ban kérdést intéztünk a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgató főorvos-helyetteséhez, dr. Só­lyom Sándorhoz, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Pest megyében nincs gyermekbénulás járvány, no­ha a megbetegedések száma a legutóbbi hónapban me­gyénkben is emelkedett. Júliusban eddig ez a szám azonban nem több a sok évi átlagnál. A megbetegedettek legna­gyobb része olyan gyerek, aki nem részesült védőoltás­ban. Ezekben az esetekben a szülők nemtörődömsége okoz­ta a bajt. Természetesen akadt olyan is. aki mind a három védőoltást mégkap­ta és most mégis megbetege­dett. Nincsen azonban a vi­lágon semmiféle betegségnek olyan védőoltása, amely kivé­tel nélkül mindenkit immu­nissá tenne. Vannak néhá­nyon, akiknél a védőoltás el­lenére sem fejlődik ki teljes mértékben a védettség. Ezek megbetegedhetnek, de álta­lában enyhébb lefolyású a betegségük. Ez a helyzet elő­állhat a gyermekibónulás- j védőoltás ufán is. Eddigi tapasztalataink azt 40—50 vagonból álló zöldség-gyümölcsös irányvonat érkezett be a határállomásra Lakatos Sándor, a növényvédelmi határkirendeltség ve­zetője a 100-as irányvonat 40 vagonjából 8 vagonnal utasított vissza egészségügyi szempontból meg nem felelő gyümölcsszállitmányt a feladó állomásnak (MTI-foto — Bercth F. feív.) Nagy lehe tőségeink vannak a málnatermesztés fejlesztésére „Málnataníolyamokat“ rendez a Földművelésügyi Minisztérium mutatják, hogy a btol- § tott gyerekek közül alig ÍJ betegszenek meg. — A szülőknek éppen ezért ^ azt tanácsoljuk, hogy ami- ^ kor az egészségügyi hatóság ^ bármilyen védőoltást elrendel, ^ a felhívásnak mindig tegye- ^ nek eleget és gyermekeiket ^ feltétlenül oltassák be. A ^ nyári melegben pedig foko- ^ zottabban vigyázzanak a tisz- $ taságra. gyermekeiket ne en- ■; gedjék mosdatlan kézzel enni, ^ különösen ne mosatlan gyű- mölcsöt, és az élelmiszereket Í! óvják a legyektől. Ezekkel a rendszabályokkal nemcsak a S gyermekbénulás, hanem egyéb ^ nyári fertőző betegségek — £ hastífusz, vérhas — ellen is megvédik gyermekeiket. — Egyébként hangsúlyozom, § hogy­a szórványosan előforduló ^ gyermekbénulásos megbe- S tegedések miatt Pest me- gyében semmiféle riada- ^ lomra nincsen ok. i Járványról szó sincsen. Eddig még ahonnan jelentettek is J megbetegedést, azokban a köz- ^ ségekben is legfeljebb egy- egy eset fordult elő.-------- I ( A SZOBI HATÁRÁLLOMÁSON Nyári idényben nagy a forgalom a szobi határálkrmá­§ som. Az FM növényvédelmi szolgálat szakemberei naponta | 4—5 zöldség-gyümölcs irányvonalot vizsgálnak meg növény- | egészségügyi szempontból. A kötelező vizsgálatot nemzetközi ^ növényvédelmi egyezmény szabályozza. Ennek megfelelően ^ az ország határállomásain minden kimenő és bejövő szállít- § monyt ellenőriznek. Ezzel megakadályozzák, hogy a gyü- \ mölcs- és zöldségszállítmányokkal kártevő betegségek kerül- ^ jenek ki vagy be az országba. Az irányvonalakkal Cseh- ^ Szlovákiába, NDK-ba. Lengyelországba és Svédországba § szállítanak nagy mennyiségű sárga- és őszibarackot. & lődnie. Uj munkások százai : jönnek a falvakból a gyárba, < akiket nemcsak betanítani j kell, hanem tanítani, nevelni j is, öntudatra ébreszteni, j hogy ismerjék felelősségüket j a gyárban, a munkásosztály-1 ban és szerepüket a világban.' Aszód község és az Ikladi Műszergyár pártszervezeté­nek munkáját, életét elemez­ve vetettük fel a centralizálás és a decentralizálás problé­máját. Most, a kongresszus előtt nemcsak a megyében, hanem országszerte latolgat­ják a kommunisták, hogyan és milyen módon javítsák a szervezeti életet. A centra­lizálás vagy a decentralizá­lás sem cél, csupán eszköz a pártmunka, a pártvezetés megjavítására. Hiszen társa­dalmunk élete napról napra fejlődik, s az utat a párt a szervezetein keresztül mu­tatja. ‘ Déry Károly A magyar málnatermesztés jelenlegi helyzetéről és fej­lesztése lehetőségeiről Bor­bás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Szőlő- és Gyü­mölcstermesztési Igazgatósága kezdődik és tart egészen de- \ cemberig, a kései karfiol be- \ éréséig. Kirendeltségeik út-; ján a jelenlegi időszakban: általában napi kétezer mázsa l sárgabaradkot, ötezer mázsa \ paradicsomot (ez mától kezd- \ ve huszonötezer mázsára is; felmegy), háromezer mázsa S uborkát és kétezer mázsa \ zöldpaprikát vesznek át bel- \ és külföldi értékesítés cél- $ jóból. Málnából például kö- \ rülbelül 20 ezer mázsát vet- \ tek át, amiért 25 millió fo- \ rintot fizettek ki a termelők- \ nek. Ebből az összegből csu- \ pán Kösd község 300 málna- \ termelő családjának 5 millió \ forint jutott. ^ Sajnos, megint szól a tele- $ fon: \ — Az országos központ disz- ^ pozíciós csoportjától kérik ^ Laczkovich kartársat! Néhány pillanat múlva su- | gárzó arccal jön vissza: $ — Van már helye a paradi- * csomnak! Csehszlovákia ipa- ^ ri exportra korlátlan meny- \ nyiségü paradicsomot át- < vesz! Azonnal intézkedni, \ hogy elegendő cseh „száraz í vagon” álljon rendelkezé- i sünkre! § Mindenki megkönnyebbül. ^ Aztán a hivatalban néhány \ másodperces valódi „uborka- $ szezon” következik. Ari Kálmán vezetője, valamint Porpáczy Aladár, a fertődd Kertészeti Kísérleti Intézet Kossuth-di- ,jas igazgatója adott tájékoz- | tatást. Elmondották, hogy a | málnatermesztés fejlesztésére I azért van szükség, mivél : a jelenlegi termőterül el en i termelt mennyiség a bel- i és külföldi igényeknek ! csak kis hányadát elégíti ki. ; A málna nagyobb szabású te- i lepítése tulajdonképpen csak |a felszabadulás után kezdő- | dött. 1948 és 1958 között, tíz I esztendő alatt, a málnásiker- í tek évi hozama több mint : hatszorosára, hetven vagon­ról 450 vagonra nőtt. Legna­gyobb málnatermő területeink a szobi, a szentendrei és a váci járásban, továbbá Győr megyében vannak. Csak 1958-ban 700 hold új málnást telepítettek az országban, a felét termelőszövetkezetek. A tervek szerint az idén még ennél is nagyobb területeket telepítenek be. A málna termeszt és tovább­fejlesztése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrártudományi Egye­sület az ország különböző vi­dékein még az idén tanfolya­mokat szervez, hogy a terme­lők mindenütt megismerjék a legjobban bevált málnafajtá­kat és az ültetvények szak­szerű gondozását, valamint védelmét. „ Uborkaszezon*_ a Pest megyei Szövetkezetek Értékesítő Központjában nevezett „uborkaszezon” ide­jén általában ez a helyzet ná­luk, de az izgalmat ma még fokozza az a körülmény, hogy az esős, meleg napok követ­keztében hajnalra paradi­csomtenger árasztotta el a piacokat. Újabb telefonhívás. Ez­úttal Fót jelentkezik. Re­ményteljes pillantást vetek Pencziné, az export-diszpo- nens felé, talán ő is tudna va­lamit mondani. Szintén tár­gyal, telefonon, a dabasi ki- rendeltséggel. Észreveszi ezt az osztályvezető is s félbesza­kítva saját telefonbeszélgeté­sét, átkiabál Penczinéhez: — Uborkát kérjél tőlük! Sürgősen kellene a Hunga- rofruct (a külföldi megrende­léseket felvevő és számon- tartó szerv neve) budaörsi hűtőházába! Befejezi Fottal a beszél­getést, s visszaül a helyére. Elnézést kér, majd sietve el­mondja, hogy náluk a sze­zon áprilisban a salátával járatban vagyok, ám ügyet sem vetnek rám, azt hiszem, észre sem veszik, hogy egy személlyel több tartózkodik a hivatalban. Mire megtudom, 'ki az igazgató, éppen indul a megyei tanácshoz, de annyi időt még szakit, hogy elkalau­zoljon Laczkovich Lászlóhoz, a felvásárlási osztály vezető­jéhez. Az osztályvezető szobája telistele emberrel, íróasztallal, telefonnal. Ezen utóbbiak egy­mást váltva, sőt gyakran egy­szerre, de annyi bizonyos, hogy szünet nélkül berreg­nek. — Vác hívja Laczkovich kartársat! — Géza, itt van Nagykő­rös! — A Hungarofruct hívja Jutkát! Röpködnek körülöttem a szavak, s én reménytelenül, kétségbeesett tekintettel bá­mulom azt a két szem para­dicsomot, amelyik az osztály­vezető íróasztalán búslakodik. Aztán úgy tűnik, hogy némi szünet következik. Az osztály- vezető ezalatt gyors szavak­kal közli velem, hogy az úgy­Az uborkaszüret idejét, j azaz a meleg nyári napok be- I köszöntését a közvélemény i uborkaszezonnak szokta titu- \ lálni, amin valószínűleg sem­• mittevés, de mindenesetre • valamiféle lagymatagság ér- \ tendö, mivelhogy az iskolai és \ színházi szünidő, valamint a : szabadságolások ideje egybe- : esik ezzel az időszakkal. ! Nos, mostanáig magam is | ebben a hiedelemben rimga- \ tóztam, ám ahogy egy sze- : rény félórácskára bekukkan- i tok a Pest megyei Szövetke- \ zetek Értékesítő Központjába, | menten megállapítom, hogy | itt az uborkaszezon szószerint : értendő, ugyanis ez az a me- | gyei szerv, amelyik a Pest | megye területén termelt zöld- : ség- és gyümölcsféleségek j bel- és külföldi értékesítését l lebonyolítja, itt tehát az ubor- I kaszezon elnevezés nem lagy- ; matagságot, hanem ellenke- ! zően: lázas tevékenységet je- \ lent. | Reggel, hivatalkezdéskor ér- 1 kezem ide. Másutt ilyenkor i az előző napi otthoni esemé- i nyékről, a világbajnokság ál- i lásáról, a lottó nyerőszámai- | ról folyik a diskurzus, itt pe- | dig a nagy lótás-futás miatt : percekig szóhoz sem jutok. i Szeretnék valakinek bemutat- 1 kozni, s elmondani, hogy mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents