Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-19 / 142. szám
9 1959. JÚNIUS 19. PÉNTEK "üJC irtán A tömegkapcsolatok szélesítése, az ellenőrzés színvonalának emelése A népi ellenőrzési bizottságok soron levő feladatairól I . A közelmúltban a megyék és a megyei jogú városok népi ellenőrzési bizottságainak elnökei megvitatták a bizottságok eddigi munkáját és a soron következő feladatokat. Munkatársunk felkereste Forgács elvtársat, a Pest megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit erről a mindenkit érdeklő és érintő kérdésről. — Miben látja a közeljövő legfontosabb feladatát a népi ellenőrzési bizottságok területén? — Népi ellenőrzési bizottságaink már eddig is igen sok jó és jelentős eredménnyel büszkélkedhetnek. De ennek ellenére nem vagyunk elégedettek. Tovább kell szélesíteni tömegkapcsolatainkat. s ezzel a népi ellenőrzési rendszer demokratizmusát. Arra gondolok itt, hogy egykét helyen mutatkozott olyan jelenség, mely szerint csak az elnök és körülötte két-három ember akart minden munkát elvégezni. Természetesen ez nem sikerülhetett, s nem is sikerülhet, hiszen a népi ellenőrzési rendszernek éppen abbán van legfőbb erőssége, hogy: népi. — Van-e valami új formája R tömegkapcsolatok szélesítésének? — Igen, van. Nemrég fejeztük be a községi és üzemi népi ellenőrzési ' csoportok szervezését, s az a törekvésünk, hogy ezek a csoportok ne jelentgető, hanem helyben észrevételező és segítő szervek legyenek, sikerrel járt, pozitívan értékelhetőek ilyen irányú tapasztalataink. Tovább folytatjuk olyan irányú munkán•kat is. hogy T szakbizottságokat hozunk léire a népi ellenőrzési bizottságok járási szervei mellett, mert megyei szinten igen jók a tapasztalataink. Elég itt utalnom arra, hogy mezőgazdasági szakbizottságunktól komoly támogatást és segítséget kapunk. — Milyen főbb kérdések szerepelnek a közeljövő terveiben? — Természetesen munkánk fő iránya továbbra is a társadalmi tulajdon védelmére irányul. S míg a múltban erőnk jórészét lekötötték az országos vizsgálatok, a jövőben több időnk jut a helyi jelenségekkel való foglalkozásra, s így munkánknak is nagyobb látszata lesz a helyiek előtt. A szakcsoportok megalakulása lehetővé teszi, hogy egy időben több irányú vizsgálatot is folytassanak bizottságaink. Bizottságaink jelenleg két igen fontos kérdést kísérnek figyelemmel: a 3004 sz. kormányrendelet végrehajtását s a márciusi párthatározat, a munkaver- senymozgalom, az önköltségcsökkentés alakulását. — Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok a bejelentések területén? — Fokozatosan emelkedik a közérdekű bejelentések száma, s ezzel arányosan csökkennek az egyéni panaszok. Biztató ez, mert ennél nem kell jobb bizonyíték arra, hogy a dolgozók megértik a népi ellenőrzés lényegét, s maguk is aktívan segítik a nép vagyonának megvédését. Ezt mutatja a közérdekű bejelentéseken belül a társadalmi tulajdon elleni vétségekre figyelmet felhívó bejelentések száma. Nem sűrű jelenség, de felfigyeltünk arra, hogy egy-két helyen a bejelentőkkel szemben az érintettek különböző retorziókat akartak alkalmazni. Itt is kijelenthetem, hogy a legmesszebbmenőkig megvédjiik a bejelentőket, de ugyanilyen szigorral járunk el a rágalmazókkal szemben. — Melyik járás az, ahol a legjobban dolgoznak a népi ellenőrök? — Elsőként a ceglédi járást említhetem. De jól dolgoznak a budai, a monori járásban is népi ellenőreink, s a többi járás munkája is az elmúlt hónapokban sokat fejlődött. — Milyen konkrét tervek várnak megvalósításra? — Július 3-án aktívaülést tartunk, ahol megbeszéljük eddigi tapasztalatainkat s a további feladatokat a megye népi ellenőreivel. Soron következő nagyobb szabású vizsgálatunk a községfejlesztési alapok 1958-as felhasználása lesz, valamint az üzemi balesetelhárítás jelenlegi helyzetével foglalkozunk a közeljövőben — fejezte be tájékoztatóját Forgács elvtárs.' MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? örömteljes eseménye volt a túrái Galgamenti Tsz-nek. Elkészült a 100 férőhelyes te- hénistálló. A legmodernebb elvek szerint építették, tiszta, önitatásos rendszerű. A tej kezelése higiénikus. A szeny- nyeződés teljesen elkerülhető, mert fejőgépet használnak. Azonkívül tejszeparátor és hűtőgép segíti elő a gazdaságos és gyors feldolgozást. A sok jó között rossz is akad. Mint például az az öt kerepes! asszony aláírásával ellátott levél, melyben panaszkodnak a kenyérellátásra. A kerepesi 10-es, 11-es népboltokba délután 4—6 óra között hozzák a friss kenyeret. Rengeteg bosszúságot, idegességet okoz ez, hiszen a kenyeret általában a kora reggeli órákban, munkába- menet előtt szokás megvásárolni. De nemcsak a vevőknek, az eladóknak js rossz ez az állapot. A bolt délután hatig tart nyitva, s rendszerint zárás előtt rohanják meg őket kenyérért. így nem ritka, hogy rádolgoznak tizenöt-húsz percet is munkaidejükre. Jó lenne, ha a körzeti sütőipari vállalat úgy szervezné meg munkáját, hogy a szükséges kenyérmennyiség idejében a boltokba kerüljön. Az elmúlt hetekben kedves németországi vendége volt Du na varsánknak. Merczel Gyula dolgozó paraszthoz jött látogatóba Paul Haschke, a Zittau megyei Lan- tersdorfból. Paul Haschke a körzet biológiai felügyelője, aki 50 tanintézet felett gyakorol ellenőrzést. Itt-tartóz- kodása alatt gazdag programot állított össze részére a Földművelésügyi Minisztérium. Látogatásai főleg az ifjú természetkutatók nevelése és az ifjúság mezőgazdasági ismereteinek megteremtésére nézve voltak értékesek. Két hét alatt több iskolát, a gödöllői Agrártudományi Egyetemet, a gyöngyösi mezőgazdasági szakiskolát, termelőszövetkezeteket, a Taksonyi Állami Gazdaságot, a Csepel Autógyárat látogatták meg. A dunavar- sányi általános iskola mező- gazdasági szakkörében előadást tartott a keletnémet mezőgazdasági szövetkezetek fejlődéséről. Elismeréssel nyilatkozott itteni tapasztalatairól. Hazatérve baráti levélben mondott köszönetét felejthetetlen két hetéért. Megállapodtak több kísérleti eszköz és módszer kicserélésében, többek között a rövid tenyészidejű kukorica termesztése érdekében. Összefogott a ráckevei és gödöllői járási tanács kereskedelmi osztálya és hasznos értekezletet tartott. Foglalkoztak a kereskedelem eddigi munkájának eredményeivel és hiányosságaival. Ugyanakkor felmérték a két járás szükségleteit az aratás és csép- lés idejére. A társadalmi aktívák felszólalásai értékes tanácsokat adtak, sok hiányosságot szóvátettek. Ezeket rendre megvizsgálva és kijavítva, nagy lépéssel közelebb jutnak az elért célhoz* a lakosság jobb kiszolgálásához. Ma már az emberek igényesebbek, s megkövetelne, hogy jó minőségű áruval, kulturált körülmények között szolgálják ki őket. Az értekezleten részt vett vállalatok vezetői megígérték, hogy legjobb tudásuk szerint készülnek fel az aratási idényre. Húsznapos árukészletet biztosítanak, mozgóbüféket szerveznek, melyek munka közben, a mezőn keresik fel a parasztokat. Ingyenes községi strand Nógrádverőcén A világ minden tájára eljutnak a magyar ioar. gyártmá- , nyai. Képünkön a Nemzeti Szábadkikö tőben berakásra várnak a Kínába és Bulgáriába irányított Csepel teherautók. (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) Idén, nyáron már községi kezelésben nyílik meg á nóg- rádverőcei strand, amely felett a község sokáig vitázott a MÁ- VAG-gal. Amint a nagy esőzések után felszikkad az évek óta elhanyagolt és elgazosodott föveny, a község felszántatja, hogy a strandolok finom homokon napozhassanak. Mindössze nyolc kabin áll a fürdő- zők rendelkezésére és a kabinok használatáért természetesen fizetni kell. Kevés a kabin, semmi esetre sem elegendő a fürdőzők számára, akiknek azonban nem jut hely bennük, teljesen ingyen fürödhetnek. A nógrádverőcei községi strand használata mind a helybeliek, mind az üdülők vagy a kirándulók számára ingyenes. Egyébként Nógrádverőce partvonalán a leghosszabb az egész Dunakanyarban a Vízügyi Igazgatóság által kijelölt fürdőhely. A hajóállomástól kezdve á Du- na-parti Árpád út villasorának végéig mindenütt szabad fürdőzni a Dunában. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV'‘XXVXXN'vNNXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'í A- érdi Elektroműszer és Fém Ktsz kongresszusi munkaversenyének eredményeiről szerettem volna riportot írni. Sok embert akartam megkérdezni, hogyan próbálnak a párt és a kormány kérésének eleget tenni, milyen módszeréket alkalmaznak, hogy munkájuk gyümölcsözőbb legyen, Hogyan hárítják el az akadályokat a gyorsabb fejlődés út- ■jából? . Kocsis József párttitkár 30 körüli, barna, csontos arca kesernyés mosolyra húzódik és legyint: — A felajánlások olyan szépek voltak, hogy örült a szívem, amikor olvastam ..; Aztán nem történt semmi... Ne is írjon róla ... Szót fogadok Kocsis elvtársnak, nem írok a kongresszusi versenyről, mert mit is mondhatnék arról — dicsérőt vagy bírálót — ami nincs. De a pártszervezetről van mit mondani. ‘ Az érdi Elektroműszer és Fém Ktsz-nek 78 tagja van és kilenc ipari tanulóval foglalkozik. Négy telephelyen dolgoznak. Ezek egymástól elég távol esnek. A ktsz pártszervezetében összesen hat párttag el. Él, de nem tevékenykedik. Kocsis elvtárs szerint: , — Hatan vagyunk, de hat felé húzunk. Nincs egység, mert az elvtársak megbízhatatlanok . ; : Olyan súlyos ez a szó, hogy még a gondolat is megtorpan tőle. — Az egyik fecsegő, a másik hallgat... és így tovább ... Ahány ember, annyi biza1- matlanségot hordó jelzőt hallok a párttitkártól. Taggyűlésen erről még nem beszéltek. Csak úgy, egymás között, suttogva, szőrmentén. Milyen lehet akkor az é’et a ktsz-ben a munkabe’yeken, ha az a hat ember, aki vezetésre, nevelésre oéldamútatás- ra önként vállalkozott egymás előtt nem nyitja őszinte szóra a száiát?! Sok parton Kivit 11 ygjgnaé- nye szerint Kocsis elvtárs igen SZEMTŐL - SZEMBE becsületes, de türelmetlen, bizalmatlan, merev, akinek jó szava mosolya alig van az emberek számára. Nem megnyerni akarja a pártonkívülieket, hanem utasítani, kényszeríteni. Kocsis elvtárs jól ismeri a ktsz tagjait, akiknek túlnyomó többsége kisiparos, kiskereskedő volt. De most már szakmát tanultak és a termelésben vesznek részt. Mint Popper Zoltán részlegvezető kifejezte: — Most már évek óta együtt fővünk a közösség fazekában. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek megváltoztatásához türelem, jószándék, őszinteség és még egy sor más tulajdonság és módszer szükséges. Mindenekelőtt és elsősorban azonban egységes,^erős, a kommunistákat jellemző kölcsönös bizalmon épülő párt- szervezet az alapja mindennek. Amikor Szentes Gyula műszaki vezetővel a ktsz belső helyzetét latolgatjuk, igen világosan kifejti, hogy a munkafegyelem — néha lazaságát! — hiányát csak a nagyüzemi szervezésen alapuló termelés meghonosítása és a a teljesítménybér bevezetése útján lehet megvalósítani. Mit mutat a munkafegyelem vizsgálata? Az üzem reggel 7-kor kezdene — mivel a munkahét ötnapos—, délután 5-kor végződne. Azért írom feltételes módban, mert sokan fél nyolc- nyolckor érnek be az üzembe. Még sok olyan is akad, aki fél kilenc-kilencre sétál be és már fél-háromnegyed ötkor .,lelép”. Miért ne tennék? Hát' van, aki felelősségre vonja őket?! A fizetett ebédidő mindenhol félóra. De nem így, az érdi Elektroműszer- és Fém- Ktsz-ben. Tizenkét órakor abbahagyják a munkát, akkor összeáll a labdarúgó-, a sakk-, a kártya- és a fecsegőbrigádok népe, elszórakoznak egy óráig, utána pedig csillapítván hevületüket, elfogyasztják „lelkiismeretes” munkával keresett szerény ebédjüket. Ha ezután jólesik, ott a Mólich néni, elszalad a népboltba egy-egy üveg családi sörért. Italos fejjel nem lehet dolgozni, különösen olyan helyen nem, ahol az áramütés minden elvétett mozdulatnál halálos lehet. Kocsis elvtáns azt mondja és ezt sokan megerősítik, hogy az érdi ktsz-ben „pofabérezés” van. Magyarul: a kifizetett bér mögött nincs megfelelő teljesítmény. Nincs se darab-, se teljesítménybér. A ktsz tagjai között mégsem ritka a 2600—3000 forintos havi kereset. Ehhez hozzá kell adni az évi jövedelem 10 százalékát, az osztalékot. Közel 36—40 ezer forintos jövedelem ez, amiért csak részben dolgozott meg valaki. Például Szakái Jánosnak az EKA-ban 1300 forintos havi keresete volt. Most — a saját véleménye szerint is — sokkal kevesebb munkáért 2000 forintot kap havonta. Szabó Lászlóné tíz órán át hajtja a tekercselő-gépet és csak 1000—1100 forintot keres. Ugyanabban a műhelyben Mészöly Éva. Tamási Vali, Derecskéi Lajos, meg a többiek 1800—2000 forintot vesznek fel havonta azon a címen, hogy szakmunkát végeznek. A nappal legnagyobb részét azonban fecsegéssel, kártyázással töltik el. Honnan kerül pénz az ilyen munkabér kifizetésére? Járai Jakab főkönyved szerint a ktsz 100 000 forinttal tartozik az államnak. Munkalapot ugyan rendszeresítettek a ktsz-ben, de ez annyit ér .rrynt a halottnak a szenteltvíz. Nem vezeti rá senki, hogy egy-egy munkadarabon milyen munkát végzett, mennyi anyagot használt fel stb. Az érdi ktsz-ben dolgozó kommunisták is jól ismerik a munkafegyelem és a bérkérdés összes hibáit. Eddig mégsem tudtak tenni ellene semmit. A ktsz tagsága a szövetkezeti demokrácia állandó hangoztatásával erősebb Szeder Gábor elnöknél, aki a családi kapcsolatai révén egyébként is kötöttnek érzi magát, mert a vezetőség a tagság egy részével rokonságban van. Szeder Gábor elnök párton- kívüli. Jó fellépésű, 40 körüli megnyerő modorú ember, aki hat héttel ezelőtt vette át a szövetkezeti elnök tisztét. Kocsis elvtársról azt mondja: — Jobb titkárt képzelek el, mint Kocsis elvtárs. De hogy milyen az a „jobb” titkár, még körvonalazni sem tudja. Csak annyit jegyez meg ő is, hogy Kocsis elvtársnak katonás a tempója. Talán ezért felejtik el rendszeresen meghívni a ktsz vezetőségének üléseire?! A ktsz-ben folyó munkáról pedig az az elnök véleménye, hogy igyekeznek rendet teremteni. Közben azt is megemlíti, hogy a kongresszusi versenyt a KTSZÖV felhívása alapián indították el. de csak a felajánlásig jutottak. Lényegében nem foglalkozott vele senki, nedig a pártszervezet öt tagja termelőmunkában vesz részt! A taggyűlésen sem került szóba a verseny. Kegy párttá"_ a hnt kg. zül — gvűlt össze őszinte beszélgetésre. Három aszszony és egy férfi. A vita negyedórás, kínos, feszengő, egymás méregetése után, nagynehezen megindult. Kiderült, hogy az ellenforradalom óta először mondják el egymásnak nyíltan, párt- szerűen a véleményüket. Szépe György elvtárs, a hat héttel ezelőtt leváltott elnök most elektroműszerészként dolgozik. Őszülő hajú, vékony csontú férfi, sok élet- és mozgalmi tapasztalattal. — Sokszor elittam az eszemet ... A íehérasztal-politika, a barátkozás, oda juttatott, hogy... — nem fejezi be a mondatot. Lehajtja a fejét. Csend van. Senki nem köny- nyíti meg közbeszólással a hallgatást. — Minden kommunista tanulhat az én esetemből ... Talán azért hívtak el inni, mert ismerték a gyengémet... Nagyon nagyot hibáztam, hogy a ktsz és főleg a pártszervezet ide jutott. Kocsis elvtárs becsületes, megbízható kommunista, csak néha a nyelével a kalapácsot is eldobja. Fiatal, a szakmát még nem ismeri jól, s soha nem dolgozott ilyen környezetben ... Amíg én volfam gz elnök, nem foglalkoztam vele eleget... Érthető ... mert... — ismét elhallgat, aztán erőt vesz magán és folytatja. — A legnagyobb bajunk, hogy felülünk a pletykának, hagyunk egymás közé éket verni. Például, ha egyik kommunistát valakivel együtt látják a cukrászdában, már szalad a hír, hogy ez, meg ez. már átpártolt egy „másik” csoporthoz ..; Mert a ktsz- beliek nem voltak munkások. Az ő szemükben még nem a munka az értékmérő, hanem a volt vagyon, a családi kapcsolatok ... S ahogy a bizalmatlanság él a ktsz sok tagjában egymás iránt, akaratlanul is átveszik, a hatása alá kerülnek a kommunisták. Az elemzvs, a nyugodt, megfontoltsággal ejtett szavak megnyitják az őszinteség zárját. Gyüre Lászlóné és Dékány Istvánná — mindketten kommunista vezetők feleségei — tisztázzák, hogy ki mikor, milyen pletykát hallott, vagy adott tovább a másiknak. Ahogyan a négy párttag kiönti a szívét, kiderül, hogy nincs is ellentét közöttük. Csak éppen az alkalom, a légkör hiányzott, hogy őszinték legyenek egymáshoz. Megállapodnak abban, hogy a legközelebbi taggyűlésen, s ezután minden taggyűlésen tisztáznak minden legapróbb személyi kérdést, pletykát, szófia beszédet. A családi ba- rátkozást sem folytatják elvtelenül. Nemcsak formailag, hanem valóságban is meghonosítják kis pártszervezetükben a pártszerű bírálatot. Lassan sorjába veszik feladataikat. A termelés pártellenőrzésén keresztül meg kell teremteni a ktsz-ben a munkafegyelmet, az igazságos, teljesítményen alapuló bérezést. Kirándulásokat és kultúrelőadásokat szerveznek. Segítenek a ktsz vezetőségének a jó és célszerű intézkedések végrehajtásában. Úgy akarnak dolgozni, hogy a becsületes pártonkívüliek bizalomra méltónak, megértőnek, segítőkésznek tártsák a párttagokat. Olyan párt- szervezetet akarnak, amely nem a bizalmatlanság árnyékában él, hanem fényt és emberi meleget sugároz. Ennyit kellett az érdi Elektroműszer és Fém Ktsz pártszervezetéről elmondani, a kongresszusi versenyt értékelő írás helyet* .. Déry Károly (
