Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

1959. JÚNIUS 18. CSÜTÖRTÖK M^Clrlap Egy rémhír margójára: nem adóztatják meg a gyümölcsfákat! A minap Bernecebaráti köz­ség határában találkoztunk a kék karszalagos gyümölcsfa­számlálókkal. Kissé irigykedve néztük őket, élvezet lehet a munkájuk, jó levegőn, gyönyö­rű környéken dolgoznak. Ké­sőbb. beszélgetés közben azon­ban kiderült, hogy nem is olyan irigylésre méltóak. Fél­nek tőlük a lakosok, néha meggátolják munkájukat, mert az a rémhír terjedt el, hogy adóztatás céljából írják össze a gyümölcsfákat. Hogy ez mennyire tévhit, mondja el az illetékes; mi az igazság ezzel kapcsolatban? — Sajnos, az egész megyé­ben, ezzel a téves nézettel fo­gadják dolgozóinkat — mon­dotta Kovács Tibor, a megyei statisztikai igazgatóság cso­portvezetője. Természetesen egy betű sem igaz a híresztelésből. Erről meggyőződhet a lakos­ság is, hiszen sok esetben előt­tük számlálják meg a fákat, s láthatják, hogy nem tulaj­donjog szerint veszik számba a faállományt, hanem terüle­tileg számlálják meg azokat. Nem készítünk olyan lajstro­mot, amelyből megállapíthat­nánk, hagy a gazdának hány fája van. Az igazság az. hogy hazánkban 1935 óta nem volt gyümölcsfa-számlálás. Azóta pedig számos fát ültettek. Mi ezeknek számát és állapotát, valamint a gyümölcsfajok ará­nyát és fajtáját nem ismerjük pontosan. E megbízható ada­tok nélkül viszont népgazda­ságunk képtelen tervszerűén irányítani a gyümölcsfelvásár­lást, ami pedig akadályozza a lakosság olcsó és jobb minő­ségű gyümölccsel való ellátá­sát. Ezenkívül, az adatok hiá­nyában nem lehetséges a gyü­mölcsösök telepítésének orszá­gos és helyi jellegű távlati ter­vének elkészítése, nehézségek­kel jár a- védekező és szapo­rító anyagok célszerű elosz­tása. valamint a növényvédel­mi teendők jobb megszerve­zése. Ezért számláljuk tehát a megyében, az egész országban a gyümölcsfákat. — Hogyan áll jelenleg a me­gyében a számlálás? — E nagyszabású munkával 70 ember foglalkozik rendsze­resen Pest megyében, s az ösz- szeirás során mintegy 500 em­bernek ad ideiglenes munka- alkalmat. Eddig már 35 (har­mincöt) községben fejeztük be munkánkat és 919 739 fát számláltunk össze. A járások legtöbbjében három-négy köz­séggel végeztünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csaknem mindenütt megkétszereződött a faállomány. A budai járás községeiben például háromszor több fa van jelenleg, mint 1935-ben, s a gyümölcsfában régen oly szegény aszódi járás­ban Is több mint kétszeresére emelkedett a (faállomány. Ter­mészetesen ezek az adatok csak a járásokban már meg­számlált községek eredményei alapján születtek, de valószí­nű, hogy a most soronkövetke- ző falvakban is hasonló növe­kedést tapasztalunk. Tehát az előzetes számítások megyében a gyümölcsfák szá­mát az 1935. évi állomány több mint duplájára tehetjük. Igen örvendetes, hogy az egyes táj­jellegű fajták telepítése elsza­porodott. Ezt láthatjuk a budai járás őszibarackosainál a Ceg­léd környéki kajszibarack és a szobi járás szilvatelepitései- nél. — Milyennek látják a gyü­mölcstermést? — Mi, akik rendszeresen járjuk a megyét, megállapítot­tuk. hogy az idei termés sokkal jobbnak ígérkezik, mint az előző években. Tár­nok és Sóskút gazdálkodói pél­dául azt mondják, hogy 1944 óta nem volt a vidékükön ilyen gazdag termés, mint amelyre most számíthatunk. A nagy termés szedésén kívül tehát nagy munkát igényéi majd az értékesítés is. A gyümölcsfa- összeírás ebben is segít majd a gazdáknak, a jövőben tervsze­rűbben oldhatjuk meg a felvá­sárlást. Ingyeneü orvosi el Iá (ás j ■1 »vári iáborozóknak • Az idén első ízben, nagy­szabású nyári táborozásra Ké­szülnek a vidéki úttörők is. A falusi csapatok ellátogat­nak majd az ország nagyobb városaiba, ahol átmenő szál­lásokat rendeznek be részük­re az iskolákban. Megismer­kednek majd a műemlékek­kel, a városok történelmi ne­vezetességeivel. A megyékben hétvégi tábo­rokat is állítanak fel, ahol- szombaton és vasárnaponként a gyerekek a szabadban töl­tik idejüket. Megtanulják a sátorverést, valamint a tábori főzés „művészetét”. Az Úttörők Szövetsége gon­doskodik a gyermekekről: a táborozás idején minden út­törő orvosi ellátásban is ré­szesül még akkor is, ha szü­lei nem SZTK-biztosítottak. A betegellátást az illetékes kerületi orvos látja el, akinek a területén a tábor működik. A DUNAHARASZTI PATIKUS Nem mindennapi eset tör­tént Dunaharasztin. A pati­kus, szóváltás közben meg­ütötte Meszerits Miklósné hatvan éves asszonyt, ruhájá­nál fogva kilökdöstc a pati­kából. A patikusnak nem ez az első esete. Többször előfor­dult már, hogy tűrhetetlen hangot használt a gyógyszer- tárban megfordulókkal, s araikor Meszeritsné ügye az utolsó cseppet töltötte a po­hárba. fél nap alatt majdnem kétszáz aláírás gyűlt össze, hogy a rabiátus természetű, goromba patikust, minél előbb vigyék el a községből. A dunaharasztiak inkább gyógyszerész nélkül vannak, de ilyen emberből nem kér­nek. Reméljük, hogy a Pest me­gyei Gyógyszertár Vállalat levonja áz esetből a tanulsá­got. Mert nem első és nem egyetlen eset. hogy a megyé­ben egyik-másik gyógysze­rész ellen hasonló jellegű pa­nasz merült fel. A dunaha- raszti patikus ellen is volt már panasz. Végre itt len­ne az ideje, hogy a válla­lat szigorú fegyelmi büntetés­sel vegye el azok kedvét, akik magukról megfeledkezve kasznárok módjára bánnak a dolgozó emberekkel. — motto — Három évtizedes tapasztalatok alapján tökéletesítik a pétisót Nagy jelentőségű kísérletek Pétfürdőn A Péti Nitrogén Művekben 1932 óta több mint 1 000 000 szerint a | tonna nitrogéntartalmú mü- ' trágyát készítettek. A pétisó néven forgalomba hozott ta­lajerőpótló anyaggal jelen­tős eredményeket értek el a magyar mezőgazdaságban. A terméseredmények további javítására a műtrágya három évtizedes használatának ta­yiintívn €*tSíiifjittt*l jubb as idei tajtk selláíús 15 millióval több tojást raktároztak el télire, mint a múlt évben pasztalatai alapján nagyje­lentőségű kísérleteket végez­tek Pétfürdőn. A vegyészek először a műtrágya egyik legfontosabb alapanyagának, a mészkőpornak a szerepét vizsgálták meg. A műtrá­gyának körülbelül 30 száza­lékát kitevő mészkőport a tö­mény állapotban perzselő hatású ammonitrát hígítá­sára használják. A kutatók mégállapították, hogy a mész kőpor használata a savanyú talajok javításában, sőt a talajszerkezet szemcsés, jól szellőző szerkezetének kiala­kításában is kedvező ered­ménnyel járt. Az " évtizedes tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy a pé­tisó homokos területen, épp a mészkő miatt, csak korlá­tozottan hasznosítható. Az esős .évszakokban ugyanis a mészkő, a nedvességgel együtt, magával ragadja az am- monitrátot, a 'méy mélyére' szivárog, s így a rövidebb gyö- kérzetű növények nem érik el a tápanyagot. A vegyé­szek ezért a mészkő helyett olyan anyaggal kísérleteztek, amely olcsó, ugyanakkor egyesíti a mészkő említett tu­lajdonságait és a homokos szerkezetű talajban is jól használható. Megállapítot­ták. hogy a bentonit kiválóan alkalmas a műtrágya hígí­tására. az alföldi szikesek ja­vítására. A nedvesség hatá­sára megduzzadó szemcsés anyag, a térfogatváltozás következtében már a talaj felszínén megszorul, s így nem mosódik a föld mélyére. A kísérletek eredményeit rövidesen hasznosítják a péti­sót gyártó üzemben. Egyre gazdagabbak megyénk földművesszöretkezetei A közelmúltban készítették el megyénk földművesszövet­kezetei az 1958-as év zárszám­adásait és nemrég fejeződtek be a mérleg-jóváhagyó köz­gyűlések. A megye földműves- szövetkezeteinek táskái jogo­san büszkélkednek elért ered­ményeikkel. A szövetkezetek tekintélye, társadalmi, gazda­sági szerepe nagymértékben növekedett. A mind nagyobb méreteket öltő kereskedelmi, felvásárlási. vendéglátóipari stb. forgalmat jobb gazdálko­dással, jelentős önköltségcsök­kentéssel, takarékoskodással bonyolították le. Tíz évvel ezelőtt a megye földművesszövetkezetei na­gyobbrészt veszteségesen gaz­dálkodtak. Nem volt meg a kellő ta­pasztalatuk a vezetésben, járatlanok voltak a gazdálko­dásban. Ma viszont már alig akad olyan szövetkezet, ahol az éves nyereség ne haladta volna túl a százezer forintot. Nagy vagyon, sok pénz kell Pest megye kereskedelmi és felvásárlási forgalmának lebo­nyolításához — (boltok, fel­vásárlóhelyek százai, sokmil­liós árukészlet stb,), A földművesszövetkezetek kecelte yagj'on negyven százaléka már a tagok sa­ját vagyona. Gazdálkodásuk megjavulásá- val egyidejűleg fokozottabban fizetik vissza az állami hitele­ket. Egyre gyakoribb me­gyénkben is. hogy egyes föld­művesszövetkezetek tiszta sa­ját vagyona meghaladja az egymillió forintot. A ceglédi földművesszövetkezet tagjai több mint kilencmillió, a nagy­kőrösiek nyolc és fél millió, az inárcsiak pedig két és fél mil­lió forint összegű saját va­gyonnal rendelkeznek. Most látják a földműves­szövetkezetek tagjai, hogy mi­lyen hatalmas pénzeket vágtak zsebre annak idején a magán- kereskedők. a terményesek és a különböző kupeckodó ele­mek. Ha jól gazdálkodik a földművesszövetkezet, nagy a nyeresége és jut belőle külön­böző létesítmények megvalósí­tására. Számtalan bolt. étterem, cukrászda, és felvásárló- f hely létesült az elmúlt két évben saját erőből, állami hitel igénybevétele nél­kül. Az ilyen beruházások ősz- szege az elmúlt évben meg­haladta a hétmillió forintot. Tekintélyes összegeket kap­nak a szövetkezetek tagjai egyénileg is vásárlási és érté­kesítési visszatérítésként, va­lamint befizetett részjegyeik utáni részesedésként. Tavaly ilyen címen 5 millió forintot fizettek ki a tagoknak. Ez Is egyik oka annak, hogy 1958- ban 7350 új tag lépett be a földművesszövetkezetekbe és a tagok 1 300 000 forint érték­ben fizettek be részjegyeket. Noha jól és eredményesen gazdálkodtak földművesszö­vetkezeteink, akad bőven javí­tani való. Az érdi. szigetszent- miklósi és a váci földműves­szövetkezetek veszteséggel zár­ták az elmúlt évet. Más helye­ken, Jászkarajenőn. Hernádon, Farmoson és Perbálon a felvá­sárlási tevékenységre fizettek rá. Gyakori még. hogy a szük­ségesnél több munkabért, fu­vart és kamatköltséget fizetnek ki egyes szövetkezetek, főleg azok, amelyek veszteséggel zárták az évet. A szövetkezeti tagoknak egyéni és közös érdekük, hogy többet törődjenek a vagyonvé­delemmel és ésszerű módón gazdálkodjanak a rájuk bízott sokmilliós vagyonnal. (—ács) berkilencszái traktorost képeitek ki a Belorusz-traktorok kezelésére A termelőszövetkezeti moz­galom nagyarányú fejlődését figyelembe véve a mezőgazda­sági gépparkot az idén a ter­vezettnél nagyobb mértékben növelik. Ez új feladatot jelent a szakemberképzésben is. El­sősorban a Szovjetuniótól fo­lyamatosan érkező 2000 Belo­rusz traktorra kellett gyors ütemben megfelelő szakembe­reket kiképezni. A négyhenge­res dieselüzemű univerzális traktorokat ugyanis csak ki­váló felkészültség ű traktoros gépészek kezelhetik. A szakember utánpótlásra a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága gépesítési technikumok és szakiskolák mellett kéthetes tanfolyamokat szervezett. A 16 helyen megrendezett tanfolya­mokra csak olyan traktoroso­kat hívtak be, akik korábban már Zetorral és G 35-ös trak­torral többéves gyakorlatot szereztek s így csuoán a Belo­rusz traktor különleges sajá­tosságaival kellett megismer­kedniük. Két turnusban 1900 szakembert képeztek ki, akik az Örkényi mezőgazdasági gépszerelő szakiskolán elsajá­tították a Belorusz traktorok javításához szükséges tudniva­lókat. A Belorusz traktorokra ülte­tett szakmunkások helyére a gépállomások elsősorban olyan dolgozókat vettek fel, akik az elmúlt években már végeztek traktorosmunkát és most tu­dásukat a gépállomásokon szervezett üzemi tanfolyamo­kon frissítik fel. Az új trakto­rosok között nagy számban vannak termelőszövetkezeti tagok. Jövőre a kétéves és a hathó­napos iskolákról 1000 traktoros kerül ki, 8000 traktorost pedig ősztől kezdve kithónapos isko­lán képeznek ki. , Nagyüzemi kísérletek kezdődnek a természetes talajerőpótló anyaggal, a mangániszappal Az úrkuti mangánbányák, mélyéről felszínre hozott ércet különleges vízágyúkkal mos­sák, majd osztályozzák. így I választják külön az iparilag ! értékes nagyobb szemcsenagy­ságú ércet a fel nem dolgozha- j tó. hulladékként kezelt, úgy- nevezett mangániszaptól, ame- \ lyet évtizedek óta a közeli tó j medrének feltöltésére használ- ' nak. Az értéktelennek hitt, tcbb mint egymillió tonnára becsült anyag, azóta jelentősen I kiszorította a tó vizát, úgyhogy a nagyobb esőzések idején a tó vize megművelt területeket önt el. A környék lakóinak feltűnt, hogy a melegebb év­szakokban a visszahúzódó víz után. az árterületen, bővebb termést hozott a burgonya és a kukorica. Szakemberek kéré­sére a Veszprémi N’ehézvegy- ipari Kutató Intézet munka­társa, Horváth Tibor, részle­tesen foglalkozott' ezzel a je­lenségigei és megállapította, hogy a mangánérc és az iszap­ban levő egyéb anyagok okoz­zák a növényekre a serkentő hatást. A kutató különösen a burgonyatermesztésben ért el jó eredményeket. Ezek alapján a korábbi részleges kísérlete­ket rövidesen tovább folytat­ják és a Keszthelyi Mezőgaz­dasági Akadémia kísérleti in­tézetének szakemberei nagy­üzemiig próbálják ki a 20—25 százalékos termésjavulást eredményező anyagot. fillérrel kapnak többet a termelők. Az eddigiekben Békés, Hajdú és* Csongrád megyében érvé­nyesítették az új árkategóriá­kat, s a tervek szerint június végéig az egész országra ki­terjesztik a tojás nagyság sze­rinti felvásárlásának rendsze­rét. Mezőgazdaságunk fokozódó termelését, a megnövekedett igényeket, s egyúttal az ellá­tás javulását jellemzi, hogy minden eddiginél nagyobb mennyiségű vágóbaromfi, to­jás került és kerül forgalomba az idén. Az Élelmezésügyi Minisztérium Baromfiipari Igazgatóságán elmondották, hogy a felszabadulás előtti utolsó békeévben, . 1938-ban, csak 86 volt az j egy főre jutó tojásfo- ; gyasztás, tavaly már 120- j ra emelkedett, s az idei < fogyasztás a 130-at is meg- ! haladja. Az őszi és a téli idényre eddig ! 15 millióval több tojást raktá- ! roztak el a meszes pincékben; és hűtőházakban, mint a múlt! esztendőben. A baromfihús ellátás továb- ! bi javulásának ugyancsak biz-! tatók á jelei: a baromfinevelési és hiz- : lalási szerződésekkel már- j is a tavalyinak kétszeresét ] kötötték le a termelők. • * A tojás fogyasztói áránál a j kereskedelem eddig is kü-j lönbséget tett a tojás nagy- j sága szerint: a 40—60 gramm ] közötti tojások árát három ka- ] tegóri'a szerint 10—10 fillér kü- ] lönbséggel állapították meg, j ugyanakkor a tojás felvásárlá-: sánál nem tettek különbséget.; így a termelők általában saját fogyasztásukra tartották meg a nagyobb tojásokat, s az apróbbakat értékesítették. A visszásságok megszüntetése ér­dekében. intézkedtek, hogy nagyság szerint vásárolják fel a tojást. A 40 milliméternél na­gyobb átmérőjű (általában 45 grammnál súlyosabb) tojásokért darabonként 10 A vizsgák előtt tört ki a vihar. Sok anyuka kérte: — Hadd vegyen fe.l a vizs­gára az én kislányom is út­törő egyenruhát! Az úttörővezető tiltakozott: — Nem lehet. Az egyenru­hát csak felavatott úttörők vi­selhetik. — De az én kislányom jól tanul. — Igaz. Sajnáltuk is, hogy egész évben hiába hívtuk a csapatunkba. — Majd jövőre ő is eljár­hat a foglalkozásokra. — Akkor jövőre már úttörő­ruhában vizsgázhat. Némelyik anyuka megér­tette az úttörővezető magya­rázatát, de többen megsértőd­tek: — Még annyit sem kaphat meg egy jó tanuló, hogy út­törőruhát hordhasson? — Van az én kislányom is olyan, mint a többi... ... Végül is néhányan elpa­naszolták sérelmüket a nőta­nács vezetőjének, aki felke- \ reste az úttörővezetőt és kérte: tegyen annyi enged­ményt, hogy akik akarnak, ;azok úttörő-ruhában vizsgáz- | hassanak. Az úttörővezető \ azonban nem engedett. Mind- \ ketten raagczkodtak saját vé- : liménvvkh^z. Heves vita ala- : kult ki. A nőtanács elnöke [ így érveli: Kinek van igaza? — Nekünk az kell, hogy minél többen közel kerüljenek az úttörőmozgalomhoz. Minél többen megszeressék a moz­galmi életet. Ilyen kicsiséggel nem szabad elriasztani a szü­lőket. Mindketten az ríttörőmoz­gat mat védték vitájukban, mindkét asszonyt a gyerekek nevelése, tudatuk formálása vezette az összecsapásnál, mégsem tudtak megegyezni. Kinek van hát igaza? Valóban, mi azt szeretnénk, ha minél több szülő nevelné úttörőnek a gyermekét. Ösz­tönözné arra, hogy úttörővé válhasson. Jó tanulással, paj­tásai segítésével, szülei és más' felnőttek iránti tisztelet- tudásával, magatartásával ki­érdemelje, hogy ő is áz út­törők táborához tartozzon. Es akkor, ha már kiérdemelte az úttörő címet, jutalmul visel­heti az úttórőruhát. jelvényt, részt vehet táborozáson. Igaz, hogy több feladat vár egy út­törőre, mint más diákra, de több megbecsülésben, több tisztességben is részesül. Nem lehat mindenki úttörő! Az egyik iskolában Például olyan gyerek szeretett volna úttörő lenni, akinek az osz­tályzatai nem voltak rosszak Mégsem vették fel a csapatba Az volt a vélemény róla, hog\, még nagyobb szorgalommal fegyelemmel jobb eredménye­ket is elérhetne. Azonkívül magatartásával többször za­varja társai tanulását is. Lehet, hc-gy most a sértő­dött anyukák közbeszólnának. — Azzal egyetértünk, hogy válogassák meg, ki lehet út­törő, ki nem, de azzal, hogy valaki úttör.őrúhát húz, -.méc nem jelenti, hogy úttörő is lett. Nem igy van. A ruha, igaz csak forma. De a formál soha nem tudjuk teljesen el­választani a tartalomtól. És hiába fordítunk nagyobb gon­dot a tartalomra, nem hagy­juk figyelmen kívül a fc-rmát sem. Vagyis: az úttörőruha jelkép. Jelképe annak, hogy aki viseli, méltó arra a ru­hára. Kiérdemelte a sötétkék szoknyát, fehér blúzt, a piros nyakkendőt. Megfelelt a pró- báztatáson, ahol szavalnia, énekelnie kellett és sok olyan kérdésre válaszolt, amelyből meg lehet állapítani, jó hazafi lesz-e, ismeri-e hazánk legna­gyobb költőit, íróit, tudja-e, § amit egy úttörőnek tudnia i kell. ^ Az egyik iskola tanulója ^ szorgalmasan járt el a foglal kozásokrc. A tanító néni és a § csapat tagjai is javasolták, $ tegyék fel úttörőnek. A kis- $ lány boldogan készült a nagy\ napra. Sajnos, az avatásra§ megbetegedett. Nem tudott ^ részt venni az ünnepségen. S ^ bár mindenki sajnálta — a ^ szigorú líttöröszabályokat nem ^ sérthették meg — a kislány-§ nak a következő avatásig vár-§ nia kellett. Addig nem visel- i hette az egyenruhát.. -. , Ki ne látott volna már ^ egyenruhás úttörőket? Ki ne ^ gyönyörködött volna, amikor% büszkén lépkedtek végig az $ utcán? Hiszen ruhájukról min-§ denki megállapíthatta: kiváló $ gyerekek. A ruhájuk tanús- $ kodott magatartásukról, tanú- ^ lésükről. § Ezért nincs igazuk a sértő- ^ döfi anyukáknak, s a ruíta-§ nács elnökének sem, amikc-r § azt kérik, mindenki viselhesse ^ az úttörő egyenruhát. Helye-k sen mondotta a községi úttö- ^ rávezető: előbb bizonyítsa be ^ a gyermek, megcrdemli-e. ^ hogy felvegyék az út*örők % közé és ha már bebizonyí-\ tóttá, akkor ő is feszíthet a § valóban szép úttörőruhában. § Addig azonban nem. — sá — §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents