Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-18 / 141. szám
1959. JÚNIUS 18. CSÜTÖRTÖK M^Clrlap Egy rémhír margójára: nem adóztatják meg a gyümölcsfákat! A minap Bernecebaráti község határában találkoztunk a kék karszalagos gyümölcsfaszámlálókkal. Kissé irigykedve néztük őket, élvezet lehet a munkájuk, jó levegőn, gyönyörű környéken dolgoznak. Később. beszélgetés közben azonban kiderült, hogy nem is olyan irigylésre méltóak. Félnek tőlük a lakosok, néha meggátolják munkájukat, mert az a rémhír terjedt el, hogy adóztatás céljából írják össze a gyümölcsfákat. Hogy ez mennyire tévhit, mondja el az illetékes; mi az igazság ezzel kapcsolatban? — Sajnos, az egész megyében, ezzel a téves nézettel fogadják dolgozóinkat — mondotta Kovács Tibor, a megyei statisztikai igazgatóság csoportvezetője. Természetesen egy betű sem igaz a híresztelésből. Erről meggyőződhet a lakosság is, hiszen sok esetben előttük számlálják meg a fákat, s láthatják, hogy nem tulajdonjog szerint veszik számba a faállományt, hanem területileg számlálják meg azokat. Nem készítünk olyan lajstromot, amelyből megállapíthatnánk, hagy a gazdának hány fája van. Az igazság az. hogy hazánkban 1935 óta nem volt gyümölcsfa-számlálás. Azóta pedig számos fát ültettek. Mi ezeknek számát és állapotát, valamint a gyümölcsfajok arányát és fajtáját nem ismerjük pontosan. E megbízható adatok nélkül viszont népgazdaságunk képtelen tervszerűén irányítani a gyümölcsfelvásárlást, ami pedig akadályozza a lakosság olcsó és jobb minőségű gyümölccsel való ellátását. Ezenkívül, az adatok hiányában nem lehetséges a gyümölcsösök telepítésének országos és helyi jellegű távlati tervének elkészítése, nehézségekkel jár a- védekező és szaporító anyagok célszerű elosztása. valamint a növényvédelmi teendők jobb megszervezése. Ezért számláljuk tehát a megyében, az egész országban a gyümölcsfákat. — Hogyan áll jelenleg a megyében a számlálás? — E nagyszabású munkával 70 ember foglalkozik rendszeresen Pest megyében, s az ösz- szeirás során mintegy 500 embernek ad ideiglenes munka- alkalmat. Eddig már 35 (harmincöt) községben fejeztük be munkánkat és 919 739 fát számláltunk össze. A járások legtöbbjében három-négy községgel végeztünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csaknem mindenütt megkétszereződött a faállomány. A budai járás községeiben például háromszor több fa van jelenleg, mint 1935-ben, s a gyümölcsfában régen oly szegény aszódi járásban Is több mint kétszeresére emelkedett a (faállomány. Természetesen ezek az adatok csak a járásokban már megszámlált községek eredményei alapján születtek, de valószínű, hogy a most soronkövetke- ző falvakban is hasonló növekedést tapasztalunk. Tehát az előzetes számítások megyében a gyümölcsfák számát az 1935. évi állomány több mint duplájára tehetjük. Igen örvendetes, hogy az egyes tájjellegű fajták telepítése elszaporodott. Ezt láthatjuk a budai járás őszibarackosainál a Cegléd környéki kajszibarack és a szobi járás szilvatelepitései- nél. — Milyennek látják a gyümölcstermést? — Mi, akik rendszeresen járjuk a megyét, megállapítottuk. hogy az idei termés sokkal jobbnak ígérkezik, mint az előző években. Tárnok és Sóskút gazdálkodói például azt mondják, hogy 1944 óta nem volt a vidékükön ilyen gazdag termés, mint amelyre most számíthatunk. A nagy termés szedésén kívül tehát nagy munkát igényéi majd az értékesítés is. A gyümölcsfa- összeírás ebben is segít majd a gazdáknak, a jövőben tervszerűbben oldhatjuk meg a felvásárlást. Ingyeneü orvosi el Iá (ás j ■1 »vári iáborozóknak • Az idén első ízben, nagyszabású nyári táborozásra Készülnek a vidéki úttörők is. A falusi csapatok ellátogatnak majd az ország nagyobb városaiba, ahol átmenő szállásokat rendeznek be részükre az iskolákban. Megismerkednek majd a műemlékekkel, a városok történelmi nevezetességeivel. A megyékben hétvégi táborokat is állítanak fel, ahol- szombaton és vasárnaponként a gyerekek a szabadban töltik idejüket. Megtanulják a sátorverést, valamint a tábori főzés „művészetét”. Az Úttörők Szövetsége gondoskodik a gyermekekről: a táborozás idején minden úttörő orvosi ellátásban is részesül még akkor is, ha szülei nem SZTK-biztosítottak. A betegellátást az illetékes kerületi orvos látja el, akinek a területén a tábor működik. A DUNAHARASZTI PATIKUS Nem mindennapi eset történt Dunaharasztin. A patikus, szóváltás közben megütötte Meszerits Miklósné hatvan éves asszonyt, ruhájánál fogva kilökdöstc a patikából. A patikusnak nem ez az első esete. Többször előfordult már, hogy tűrhetetlen hangot használt a gyógyszer- tárban megfordulókkal, s araikor Meszeritsné ügye az utolsó cseppet töltötte a pohárba. fél nap alatt majdnem kétszáz aláírás gyűlt össze, hogy a rabiátus természetű, goromba patikust, minél előbb vigyék el a községből. A dunaharasztiak inkább gyógyszerész nélkül vannak, de ilyen emberből nem kérnek. Reméljük, hogy a Pest megyei Gyógyszertár Vállalat levonja áz esetből a tanulságot. Mert nem első és nem egyetlen eset. hogy a megyében egyik-másik gyógyszerész ellen hasonló jellegű panasz merült fel. A dunaha- raszti patikus ellen is volt már panasz. Végre itt lenne az ideje, hogy a vállalat szigorú fegyelmi büntetéssel vegye el azok kedvét, akik magukról megfeledkezve kasznárok módjára bánnak a dolgozó emberekkel. — motto — Három évtizedes tapasztalatok alapján tökéletesítik a pétisót Nagy jelentőségű kísérletek Pétfürdőn A Péti Nitrogén Művekben 1932 óta több mint 1 000 000 szerint a | tonna nitrogéntartalmú mü- ' trágyát készítettek. A pétisó néven forgalomba hozott talajerőpótló anyaggal jelentős eredményeket értek el a magyar mezőgazdaságban. A terméseredmények további javítására a műtrágya három évtizedes használatának tayiintívn €*tSíiifjittt*l jubb as idei tajtk selláíús 15 millióval több tojást raktároztak el télire, mint a múlt évben pasztalatai alapján nagyjelentőségű kísérleteket végeztek Pétfürdőn. A vegyészek először a műtrágya egyik legfontosabb alapanyagának, a mészkőpornak a szerepét vizsgálták meg. A műtrágyának körülbelül 30 százalékát kitevő mészkőport a tömény állapotban perzselő hatású ammonitrát hígítására használják. A kutatók mégállapították, hogy a mész kőpor használata a savanyú talajok javításában, sőt a talajszerkezet szemcsés, jól szellőző szerkezetének kialakításában is kedvező eredménnyel járt. Az " évtizedes tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy a pétisó homokos területen, épp a mészkő miatt, csak korlátozottan hasznosítható. Az esős .évszakokban ugyanis a mészkő, a nedvességgel együtt, magával ragadja az am- monitrátot, a 'méy mélyére' szivárog, s így a rövidebb gyö- kérzetű növények nem érik el a tápanyagot. A vegyészek ezért a mészkő helyett olyan anyaggal kísérleteztek, amely olcsó, ugyanakkor egyesíti a mészkő említett tulajdonságait és a homokos szerkezetű talajban is jól használható. Megállapították. hogy a bentonit kiválóan alkalmas a műtrágya hígítására. az alföldi szikesek javítására. A nedvesség hatására megduzzadó szemcsés anyag, a térfogatváltozás következtében már a talaj felszínén megszorul, s így nem mosódik a föld mélyére. A kísérletek eredményeit rövidesen hasznosítják a pétisót gyártó üzemben. Egyre gazdagabbak megyénk földművesszöretkezetei A közelmúltban készítették el megyénk földművesszövetkezetei az 1958-as év zárszámadásait és nemrég fejeződtek be a mérleg-jóváhagyó közgyűlések. A megye földműves- szövetkezeteinek táskái jogosan büszkélkednek elért eredményeikkel. A szövetkezetek tekintélye, társadalmi, gazdasági szerepe nagymértékben növekedett. A mind nagyobb méreteket öltő kereskedelmi, felvásárlási. vendéglátóipari stb. forgalmat jobb gazdálkodással, jelentős önköltségcsökkentéssel, takarékoskodással bonyolították le. Tíz évvel ezelőtt a megye földművesszövetkezetei nagyobbrészt veszteségesen gazdálkodtak. Nem volt meg a kellő tapasztalatuk a vezetésben, járatlanok voltak a gazdálkodásban. Ma viszont már alig akad olyan szövetkezet, ahol az éves nyereség ne haladta volna túl a százezer forintot. Nagy vagyon, sok pénz kell Pest megye kereskedelmi és felvásárlási forgalmának lebonyolításához — (boltok, felvásárlóhelyek százai, sokmilliós árukészlet stb,), A földművesszövetkezetek kecelte yagj'on negyven százaléka már a tagok saját vagyona. Gazdálkodásuk megjavulásá- val egyidejűleg fokozottabban fizetik vissza az állami hiteleket. Egyre gyakoribb megyénkben is. hogy egyes földművesszövetkezetek tiszta saját vagyona meghaladja az egymillió forintot. A ceglédi földművesszövetkezet tagjai több mint kilencmillió, a nagykőrösiek nyolc és fél millió, az inárcsiak pedig két és fél millió forint összegű saját vagyonnal rendelkeznek. Most látják a földművesszövetkezetek tagjai, hogy milyen hatalmas pénzeket vágtak zsebre annak idején a magán- kereskedők. a terményesek és a különböző kupeckodó elemek. Ha jól gazdálkodik a földművesszövetkezet, nagy a nyeresége és jut belőle különböző létesítmények megvalósítására. Számtalan bolt. étterem, cukrászda, és felvásárló- f hely létesült az elmúlt két évben saját erőből, állami hitel igénybevétele nélkül. Az ilyen beruházások ősz- szege az elmúlt évben meghaladta a hétmillió forintot. Tekintélyes összegeket kapnak a szövetkezetek tagjai egyénileg is vásárlási és értékesítési visszatérítésként, valamint befizetett részjegyeik utáni részesedésként. Tavaly ilyen címen 5 millió forintot fizettek ki a tagoknak. Ez Is egyik oka annak, hogy 1958- ban 7350 új tag lépett be a földművesszövetkezetekbe és a tagok 1 300 000 forint értékben fizettek be részjegyeket. Noha jól és eredményesen gazdálkodtak földművesszövetkezeteink, akad bőven javítani való. Az érdi. szigetszent- miklósi és a váci földművesszövetkezetek veszteséggel zárták az elmúlt évet. Más helyeken, Jászkarajenőn. Hernádon, Farmoson és Perbálon a felvásárlási tevékenységre fizettek rá. Gyakori még. hogy a szükségesnél több munkabért, fuvart és kamatköltséget fizetnek ki egyes szövetkezetek, főleg azok, amelyek veszteséggel zárták az évet. A szövetkezeti tagoknak egyéni és közös érdekük, hogy többet törődjenek a vagyonvédelemmel és ésszerű módón gazdálkodjanak a rájuk bízott sokmilliós vagyonnal. (—ács) berkilencszái traktorost képeitek ki a Belorusz-traktorok kezelésére A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődését figyelembe véve a mezőgazdasági gépparkot az idén a tervezettnél nagyobb mértékben növelik. Ez új feladatot jelent a szakemberképzésben is. Elsősorban a Szovjetuniótól folyamatosan érkező 2000 Belorusz traktorra kellett gyors ütemben megfelelő szakembereket kiképezni. A négyhengeres dieselüzemű univerzális traktorokat ugyanis csak kiváló felkészültség ű traktoros gépészek kezelhetik. A szakember utánpótlásra a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága gépesítési technikumok és szakiskolák mellett kéthetes tanfolyamokat szervezett. A 16 helyen megrendezett tanfolyamokra csak olyan traktorosokat hívtak be, akik korábban már Zetorral és G 35-ös traktorral többéves gyakorlatot szereztek s így csuoán a Belorusz traktor különleges sajátosságaival kellett megismerkedniük. Két turnusban 1900 szakembert képeztek ki, akik az Örkényi mezőgazdasági gépszerelő szakiskolán elsajátították a Belorusz traktorok javításához szükséges tudnivalókat. A Belorusz traktorokra ültetett szakmunkások helyére a gépállomások elsősorban olyan dolgozókat vettek fel, akik az elmúlt években már végeztek traktorosmunkát és most tudásukat a gépállomásokon szervezett üzemi tanfolyamokon frissítik fel. Az új traktorosok között nagy számban vannak termelőszövetkezeti tagok. Jövőre a kétéves és a hathónapos iskolákról 1000 traktoros kerül ki, 8000 traktorost pedig ősztől kezdve kithónapos iskolán képeznek ki. , Nagyüzemi kísérletek kezdődnek a természetes talajerőpótló anyaggal, a mangániszappal Az úrkuti mangánbányák, mélyéről felszínre hozott ércet különleges vízágyúkkal mossák, majd osztályozzák. így I választják külön az iparilag ! értékes nagyobb szemcsenagyságú ércet a fel nem dolgozha- j tó. hulladékként kezelt, úgy- nevezett mangániszaptól, ame- \ lyet évtizedek óta a közeli tó j medrének feltöltésére használ- ' nak. Az értéktelennek hitt, tcbb mint egymillió tonnára becsült anyag, azóta jelentősen I kiszorította a tó vizát, úgyhogy a nagyobb esőzések idején a tó vize megművelt területeket önt el. A környék lakóinak feltűnt, hogy a melegebb évszakokban a visszahúzódó víz után. az árterületen, bővebb termést hozott a burgonya és a kukorica. Szakemberek kérésére a Veszprémi N’ehézvegy- ipari Kutató Intézet munkatársa, Horváth Tibor, részletesen foglalkozott' ezzel a jelenségigei és megállapította, hogy a mangánérc és az iszapban levő egyéb anyagok okozzák a növényekre a serkentő hatást. A kutató különösen a burgonyatermesztésben ért el jó eredményeket. Ezek alapján a korábbi részleges kísérleteket rövidesen tovább folytatják és a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kísérleti intézetének szakemberei nagyüzemiig próbálják ki a 20—25 százalékos termésjavulást eredményező anyagot. fillérrel kapnak többet a termelők. Az eddigiekben Békés, Hajdú és* Csongrád megyében érvényesítették az új árkategóriákat, s a tervek szerint június végéig az egész országra kiterjesztik a tojás nagyság szerinti felvásárlásának rendszerét. Mezőgazdaságunk fokozódó termelését, a megnövekedett igényeket, s egyúttal az ellátás javulását jellemzi, hogy minden eddiginél nagyobb mennyiségű vágóbaromfi, tojás került és kerül forgalomba az idén. Az Élelmezésügyi Minisztérium Baromfiipari Igazgatóságán elmondották, hogy a felszabadulás előtti utolsó békeévben, . 1938-ban, csak 86 volt az j egy főre jutó tojásfo- ; gyasztás, tavaly már 120- j ra emelkedett, s az idei < fogyasztás a 130-at is meg- ! haladja. Az őszi és a téli idényre eddig ! 15 millióval több tojást raktá- ! roztak el a meszes pincékben; és hűtőházakban, mint a múlt! esztendőben. A baromfihús ellátás továb- ! bi javulásának ugyancsak biz-! tatók á jelei: a baromfinevelési és hiz- : lalási szerződésekkel már- j is a tavalyinak kétszeresét ] kötötték le a termelők. • * A tojás fogyasztói áránál a j kereskedelem eddig is kü-j lönbséget tett a tojás nagy- j sága szerint: a 40—60 gramm ] közötti tojások árát három ka- ] tegóri'a szerint 10—10 fillér kü- ] lönbséggel állapították meg, j ugyanakkor a tojás felvásárlá-: sánál nem tettek különbséget.; így a termelők általában saját fogyasztásukra tartották meg a nagyobb tojásokat, s az apróbbakat értékesítették. A visszásságok megszüntetése érdekében. intézkedtek, hogy nagyság szerint vásárolják fel a tojást. A 40 milliméternél nagyobb átmérőjű (általában 45 grammnál súlyosabb) tojásokért darabonként 10 A vizsgák előtt tört ki a vihar. Sok anyuka kérte: — Hadd vegyen fe.l a vizsgára az én kislányom is úttörő egyenruhát! Az úttörővezető tiltakozott: — Nem lehet. Az egyenruhát csak felavatott úttörők viselhetik. — De az én kislányom jól tanul. — Igaz. Sajnáltuk is, hogy egész évben hiába hívtuk a csapatunkba. — Majd jövőre ő is eljárhat a foglalkozásokra. — Akkor jövőre már úttörőruhában vizsgázhat. Némelyik anyuka megértette az úttörővezető magyarázatát, de többen megsértődtek: — Még annyit sem kaphat meg egy jó tanuló, hogy úttörőruhát hordhasson? — Van az én kislányom is olyan, mint a többi... ... Végül is néhányan elpanaszolták sérelmüket a nőtanács vezetőjének, aki felke- \ reste az úttörővezetőt és kérte: tegyen annyi engedményt, hogy akik akarnak, ;azok úttörő-ruhában vizsgáz- | hassanak. Az úttörővezető \ azonban nem engedett. Mind- \ ketten raagczkodtak saját vé- : liménvvkh^z. Heves vita ala- : kult ki. A nőtanács elnöke [ így érveli: Kinek van igaza? — Nekünk az kell, hogy minél többen közel kerüljenek az úttörőmozgalomhoz. Minél többen megszeressék a mozgalmi életet. Ilyen kicsiséggel nem szabad elriasztani a szülőket. Mindketten az ríttörőmozgat mat védték vitájukban, mindkét asszonyt a gyerekek nevelése, tudatuk formálása vezette az összecsapásnál, mégsem tudtak megegyezni. Kinek van hát igaza? Valóban, mi azt szeretnénk, ha minél több szülő nevelné úttörőnek a gyermekét. Ösztönözné arra, hogy úttörővé válhasson. Jó tanulással, pajtásai segítésével, szülei és más' felnőttek iránti tisztelet- tudásával, magatartásával kiérdemelje, hogy ő is áz úttörők táborához tartozzon. Es akkor, ha már kiérdemelte az úttörő címet, jutalmul viselheti az úttórőruhát. jelvényt, részt vehet táborozáson. Igaz, hogy több feladat vár egy úttörőre, mint más diákra, de több megbecsülésben, több tisztességben is részesül. Nem lehat mindenki úttörő! Az egyik iskolában Például olyan gyerek szeretett volna úttörő lenni, akinek az osztályzatai nem voltak rosszak Mégsem vették fel a csapatba Az volt a vélemény róla, hog\, még nagyobb szorgalommal fegyelemmel jobb eredményeket is elérhetne. Azonkívül magatartásával többször zavarja társai tanulását is. Lehet, hc-gy most a sértődött anyukák közbeszólnának. — Azzal egyetértünk, hogy válogassák meg, ki lehet úttörő, ki nem, de azzal, hogy valaki úttör.őrúhát húz, -.méc nem jelenti, hogy úttörő is lett. Nem igy van. A ruha, igaz csak forma. De a formál soha nem tudjuk teljesen elválasztani a tartalomtól. És hiába fordítunk nagyobb gondot a tartalomra, nem hagyjuk figyelmen kívül a fc-rmát sem. Vagyis: az úttörőruha jelkép. Jelképe annak, hogy aki viseli, méltó arra a ruhára. Kiérdemelte a sötétkék szoknyát, fehér blúzt, a piros nyakkendőt. Megfelelt a pró- báztatáson, ahol szavalnia, énekelnie kellett és sok olyan kérdésre válaszolt, amelyből meg lehet állapítani, jó hazafi lesz-e, ismeri-e hazánk legnagyobb költőit, íróit, tudja-e, § amit egy úttörőnek tudnia i kell. ^ Az egyik iskola tanulója ^ szorgalmasan járt el a foglal kozásokrc. A tanító néni és a § csapat tagjai is javasolták, $ tegyék fel úttörőnek. A kis- $ lány boldogan készült a nagy\ napra. Sajnos, az avatásra§ megbetegedett. Nem tudott ^ részt venni az ünnepségen. S ^ bár mindenki sajnálta — a ^ szigorú líttöröszabályokat nem ^ sérthették meg — a kislány-§ nak a következő avatásig vár-§ nia kellett. Addig nem visel- i hette az egyenruhát.. -. , Ki ne látott volna már ^ egyenruhás úttörőket? Ki ne ^ gyönyörködött volna, amikor% büszkén lépkedtek végig az $ utcán? Hiszen ruhájukról min-§ denki megállapíthatta: kiváló $ gyerekek. A ruhájuk tanús- $ kodott magatartásukról, tanú- ^ lésükről. § Ezért nincs igazuk a sértő- ^ döfi anyukáknak, s a ruíta-§ nács elnökének sem, amikc-r § azt kérik, mindenki viselhesse ^ az úttörő egyenruhát. Helye-k sen mondotta a községi úttö- ^ rávezető: előbb bizonyítsa be ^ a gyermek, megcrdemli-e. ^ hogy felvegyék az út*örők % közé és ha már bebizonyí-\ tóttá, akkor ő is feszíthet a § valóban szép úttörőruhában. § Addig azonban nem. — sá — §