Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-03 / 128. szám
1959. Jűmus 3. SZERDA "i^/Cirlap Permeteznek a monori Strázsahegyen tályos. Nem gyengébb minőségű az. A húszas években Pesten dolgoztaim. Egyszer a gyárban a főmérnök azt mondta: Jöjjön. Gonda — és végigvezetett az egész gyáron. Láttam, a porgálicpt is éppúgy őrlik, mint a malomban a gabonát. Szölőmunkás voltam, értek a szőlőhöz. És Gonda bácsi kis szünetet tartva elmondja, hogyan kell a jó permetlevet elkészíteni. Ügy csinálom, hogy a réz- g-álicct vászonzacskóba kötve belógatom a vízbe és jól ki- áztatam. Ugyanakkor a másik edényben készítem el a mész- tejet. Ezután a rézgálic-olda- tot lassan — folyton keverés közben — hozzáöntöm a mész- tej’hez. Sohase fordítva. így nem tűrósodik meg a permet és jobban tapad a levélre. A permetlé akkor jó, ha a színe égszínkék, mert ha kevés a mész benne, akkor perzseli a növényt, ha meg sók. akkor rontja a hatást. Kéléék már hazaf elé készülődnek. Megpermetezték a szőlőt. Ezernyi apró petty virít a leveleken. — Nálunk nincs peronosz- póra — mondja Kele gazda. — Ha van, mindig itt az épület, meg a fák közt üti fel a fejét először. A szellős, széljárta helyet nem szereti. Sok permetlevet használok, hogy ne csak a levél, hanem a fürt :s kapjon belőle. Nem is pusztít az én szőlőmben, de azért jó az, hogy a gépállomáson is foglalkoznak a peron osz- póra előrejelzésével. Léé Sándor bácsi nagy mestere a bornak. Most is oklevelet nyert a megyei borversenyen. Igaz. hibásan írták a nevét, elkeresztelték Leónak, kadar borát meg hárslevelűnek. — Jó bort rossz szőlő nem ád — mondom. — A jó szőlő sok trágyát eszik. Tömöm is — adja visz- sza a szót Sándor bácsi. — A trágya viszont a paréjt is neveli. A peronoszpóra meg leghamarabb a páré jón jelenik meg, azt pettyezi ki. Aki nem ér rá kapálni, az legalább horolja be a szőlőt, hogy ne lepje be a gaz. Mert a szellős helyeken nem tud eluralkodni a peronoszpóra. A monori Strázsahegyen nem lesz baj, szorgos munkával védekeznek a peronoszpóra ellen. Szűcs Dénes Az alapszabály szerint dolgozzon a pomázi Béke Tsz A rongtjfeldolgoBti segédüsom gátolja a tsa fejlődését Növekszik az üzletek forgalma Inárcson Inárcs termelőszövetkezeti községben az elmúlt hónapokban jelentős mértékben megnőtt a közszükségleti cikkek fogyasztása. Különösen megnőtt a liszt, a cukor, a hentesáru és a zsír iránti kereslet. Ez a fokozott vásárlási kedv elsősorban a spárga előnyös értékesítéséből befolyt jelentős bevételekkel magyarázható. Jellemző a fogyasztás növekedésére, hogy a korábbi hónapokban általában 20 mázsa cukor fogyott el a boltokból, a múlt hátlapban pedig 25—26 mázsa volt a cukorfogyasztás. Lisztnél még nagyobb az emelkedés. A zavartalan, folyamatos áruellátás érdekében a földművesszövetkezet időben rendeli meg a nagykereskedelmi vállalatoktól a szükséges árut, s naponta több alkalommal\is érkeznek pótkocsis teherautók áruval megrakodva a szövetkezeti raktárhoz. Képünk a FÜSZÉRT-szálIítmány megérkezését örökíti meg. (Tenkely felv.) FEJLŐDŐ BOLTHÁLÓZAT A MEGYÉBEN Fejleszteni a bolthálózatot, gyorsítani a lakosság kiszolgálását — tűzték ki célul a ceglédi járási földművesszövetkezetek. Hamarosan megnyílik Törteién és Cegíédber- celen az önkiszolgáló élelmiszerbolt, Törteién pedig pre- szelekciós cipőboltban vásárolhatnak már a közeljövőben a lakosok. A Jászkarajenői Földművesszövetkezet kisgépeket ad át a nemrégiben alakult termelőszövetkezeteknek, hogy olcsón és szállítási költség nélkül juthassanak gépekhez. * Két mezőgazdasági termelő" szövetkezet működik Pomázon: a 10 éve szorgalmasan dolgozó Petőfi és az 1958. januárjában alakult Béke Tsz. A látszat és a községi tanács véleménye szerint a fiatal Béke Tsz munkájánál: van nagyobb eredménye. A helybeli lakosok viszont a Petőfi Tsz-t becsülik többre, mondván, a Béke Tsz tagjai tulajdonképpen nem is mező- gazdasággal, hanem üzleteléssel foglalkoznak. A község földdel rendelkező parasztjai is inkább az 500 holdon gazdálkodó Petőfi Tsz felé húznak, noha ott kevesebbet fizetnek. Aki ellátogat a Béke Tsz központjába, körüljár a gazdaságban, kíváncsian kérdi, miből tud jóval többet fizetni tagjainak, mint a Petőfi Tsz? Mert jól fizet a Béke. Havonta 25 forintot oszt a ledolgozott munkaegységekre — előlegként. Úgy tervezik, az idén — a tavalyi 44 helyett — legalább 50 forintot ér majd egy munkát gység. A tsz 96 hold állami tartalékterületen gazdálkodik, nyilvántartás szerint 31 taggal. A 93 hold föld a község területén több mint harmincfelé szétszórva fél—ötholdas darabban van. A gépállomás kevés segítséget tud adni, ami nem csodálható, hisz gyakran előfordul, hogy maga a tsz elnöke, Schiffer Andor sem tudja pontosan, melyik keskeny parcella is az övék. A szövetkezet összesen 35 holdon termel gabonát, 7 holdon kukoricát, 29 heleon pillangósnövényeket, 1—2 holdon burgonyát, borsót, babot, sőt van egy 4,5 holdas elhanyagolt gyümölcsösük is. Látható, növénytermelésük nem igényel sok munkáskezet. inkább takarmányt termel a ■ tsz, s már- most azon törik a fejüket, kinek és menynyit adjanak el. Mert állatállományuk nem valami nagy, férőhelyeik sincsenek. Igaz, 11 fejőstehenük kiváló egyedek- ből áll, a fejési átlag meghaladja a 19 litert, s főleg ebből pénzelnek. Foglalkoznak marhahizlalással is; ez évben 26 marhát szándékoznak leadni. Többet nem is nagyon tudnának hizlalni, nincs hol tartani az állatokat. A közelmúltban 52 még ma is azt sóhaj tozza, hogy bezzeg ... ha..; akkor.,. De a fiát elkapta a szél, egy fellélegző nép előre rohanó szele, s most már ott van a forgatagban. kitéphetetlenül.. i Vezérkari munkásgyerek Horthy-tiszt. Sokszor leírtuk, mondtuk. Aztán egy időben eltűnt a köztudatból, mint ahogy eltűnt a vezérkari alezredes úr és fia életéből is. A fiú talpraesett legény volt. Végig kihasznált mindent, amit csak a rendszer nyújtott — persze elsősorban nem reá és hasonlókra gondolva. Elvégezte a középiskolát, az egyetemet ösztöndíjas munkásgyerekként (!) s’ mérnök lett belőle. Kitűnően alakította a rendszer emberét, s aktív volt. Hozzászólt mindenhez, s csak a barátainak suttogott arról, hogy egyszer még... Az ellenforradalomban aztán nem kellett tovább színészked- nie. Porondra lépett apjával együtt, illetve statisztált apja ténykedéséhez. Ez volt a szerencséje, mert míg apja börtönbe került, addig ő megúszta. Büntetésként csak áthelyezték. De az ellenforradalom napjai megindítottak benne egy folyamatot, az „élni tudás” folyamatát. Eleget hallott róla otthon, s irigyelte is apját az elmesélt „huszárcsínyekért”, a pezsgőfürdőkért, a tükörtörésért, s a többi „szépemlékű” dologért. így hát új helyén nem is maradt sokáig nyugton, hanem nagyon ügyesen megszervezett egy társaságot, s nem csináltak mást. mint kölcsönösen elfogadták egymás újításait, amelyek ugyan megvalósíthatatlanok voltak, de az értük járó mintegy százezer forintot minden lelkiismeretfur- dalás nélkül elverték. A börtönben levők „minden mindegy”-ével fogad, még az sem kelt benne különösebb érdeklődést, hogy látja, tisztában vagyok a múltjával. — Érdemes volt? — Nézze, nekünk a vérünkben van az élni tudás... szülői örökség... az embernek vágyai vannak ... igényei... — S azokat csak ilyen úton Lehet kielégíteni? — Most már úgyis mindegy — lebuktam. — És ha elölről kezdené? — Több eszem lenne, az biztos. — Ha tisztességesen dolgozott volna, senki nem szól magának egy szót sem... — Még szép! Mérnök voltam. Nemde? Megvolt a diplomám. Hát akkor? — De a múltja... — Semmi közöm ahhoz, hogy az apám mi volt... — Ebben igaza van. De maga ugyanúgy akar élni, mint ahogy az apja élt... — Ne bántsa az apám. Ott is dolgozni kellett. Hogy jól éltünk. Istenem. Vannak, akik ma étnek jól... — De nem mások bőrére ...! Nem tud mit mondani. Elhallgat. A példakép: a snájdig vezérkari alezredes úr börtönben van ... s a példakép után igazodva odajutott a fia is ... Az első lépés Főjegyzőnek lenni hatalmat jelentett a Horthy-korszak falvaiban. S a főjegyző úr élt is a hatal omai, igaz, hogy embersége visszatartotta attól, hogy túlzott dolgokat tegyen. Azt tette, amit a nagy többség, nem többet, nem kevesebbet. A felszabadulás után nemigen találta helyét. Nem tudott mit kezdeni, a közigazgatásba néni vették vissza, más nem volt a kezében, mihez kezdjen. Nem röstellt elmenni szakmát ta- nu'ni. S ahogy a két fia nőtt, azokat is arra fogta. Ma már úgy áll kezében a szerszám, mintha egész életében kovácsolt volna. A kikisebbik fia is kovács lesz, a nagyobb meg karosszérialakatos. A két* fiút kerestem, de egyik sem volt otthon. Kinn rúgják a labdát a pályán, mondja az apjuk, tagjai a helyi ifi-csapatnak, olyan fáradtan jönnek háza, hogy enni is alig akarnak. De ott nem hagyják a labdát semmi pénzért. — És maga otthagyná? Elérti a kérdést. hiszen tudja jövetelem célját, s mondja is: — Nem ... szeretek dolgozni ... jó munka, szép munka, az ember üt, aztán csak úgy hajlik a vas ... csak egy kicsit meleg, főként ilyenkor — s fejével a napfényben fürdő udvarra bök. — Megszokta? — Most már tizenkettedik esztendeje csinálom. Lassan már öregnek számítok a szakmában, nemrég örültem is, mert mellém osztották be a srácokat... kicsit magam látom ... Nem jó dolog az ilyenfajta segédüzem, amelynek az égvilágon semmi köze a mező- . gazdasághoz, amiért tulajdonképp megalakult a tsz. Pedig mind a, tsz, mind a járás vezetői tanulhattak volna más tsz-ek hasonló segédüzemeinek sorsából. Budakeszin, Pilisszántón éppen a közeli hetekben derült ki, hogy raffi- nált emberek milyen súlyos visszaéléseket követtek el segédüzem címszó alatt ezekben a tsz-ekben. A tapasztalat szerint éppen a szentendrei járás tsz-eiben divatosak a puíajka-készitéssel, rongytépéssel foglalkozó segédüzemek. Igaz, a tagok valóban többet keresnek, de nem nagyon tekintik magukat mezőgazda- sági munkásoknak. Néhány hónapja például 19 „tagot“ kellett kizárni, mert kereken kijelentették, eszük ágában sincs kapálni vagy állatokat gondozni, megélnek ők a rongytépésből is. Alakulásától kezdve másfél év alatt a 31 tagú szövetkezetben mintegy 90 , tag fordult meg, vagyis mindig újak dolgoznak. Más községekből, vidékekről hívják és veszik fel a tagokat, egyeselmék lakást is adtak, akik aztán pár hónap eltelte után odahagyták a tsz-t s üzem-be mentek dolgozni. Persze, nemcsak a segéd--------- üzem tagjai nem d olgoznak munkaegységre. Budapesti lakosokat fogadtak fel néhány hete „tsz-tagnak” akik gombát termelnek a tsz saját és egyéb helyen bérelt pincéiben. A gombások a tiszta haszon ötven százalékát kapják. A virágkertész a tiszta ihászon 40 százalékát, a zöldségkertészek a bruttó bevétel 40 százalékát kapják; Igaz,. ahogy mondják, „mun- kaegvségesítik” év végén a jövedelmet, csakhogy ez nem alapszabályszerű dolog. Az sem nagyon dicsérhető^ hogy megtermelt áruik egy részét bizományba adják értékesítésre egy helybeli magánkiskereskedőnek. Furcsáll- ha-tó az is, hogy állandó foglalkoztatásra havi kettőezer forintért -kibéreltek egy magánfuvarost. Azt bizonygatják, ez olcsóbb, mint a gépállomás. vagy mintha még egy saját fogatuk lenne. Érdekesen alakul a tsz bevételeinek összetétele. Növénytermelésből 230 ezer forint. állattenyésztésből 142 ezer forint, a segédüzemből 400 ezer forint bevételre számítanak. Az arány egyáltalán nem egészséges, igaz, jobb mint az elmúlt évben, amikor csupán a segédüzem hozott pénzt a házhoz. Súlyos mulasztás terheli s Szentendrei Járási Tanács mezőgazdasági osztályát a kialakult helyzetért. Hibásak abban is, hogy egyáltalán nem segítették elő a téli hónapokban* amikor a feltételek kedvezőek voltak, a Petőfi és a Béke tsz-ek összeolvadását. Pedig a tények tanúsága és a helyi körülmények ismerete szerint egyedül ez a biztosítéka annak, hogy Pomázon erőteljes fejlődésnek induljon a termelőszövetkezeti mozgalom. Oktalanság lenne azt felvetni, hogy a szövetkezetét számolják fel. Aa' azonban mindenképpen szükséges, hogy a járás és a megye illetékes mezőgazdasági és pénzügyi szakemberei felülvizsgálják a Béke Tsz működését, tevékenységét. Minden adottsága megvan ugyanis a tsz-nek arra. hogy kihasználják a főváros közelségéből származó előnyös helyzetüket» Segítséget kíván ez a fiatal szövetkezet, hogy megtalálja a helyes utat és alapszabályszerűen, elsősorban a mező- gazdasági termeléssel foglalkozhasson. Csekő Ágoston í— És a munkán kívül? — Itthon piszmogok a kertben ... meg olvasok. Néha felruccanunk a színházba... — Nem úgy értettem. A munkahelyén... — Ja... hát... én nem ártom magam a politikába... sok szépet csináltak ebben az országban... van nekem is benne részem. De sok pofont is kaptam. Hogy jogos volt-e, nem-e, nem érdemes már vitatni. A politika: nem nekem való. Nem is érdekel. Ami jó, az jó, ami meg nem tetszik? Hát nézze: szükségem van nekem arra. hogy a fejemre olvassák o múltat? Inkább hallgatok .. i Hogy a hallgatás mit takar, nem tudni. Lehet az első lépés utáni bizonytalankodás, s lehet képmutatás is. De hogy már változott benne s a fiaiban is sok minden, azt bizonyítja a tizenkét esztendős munka, a gyerekek jelene, s az is, hogy a legtermészetesebbnek veszi, hogy egy volt főjegyző gyermekeiből kovács rpeg karosszérialakatos lesz... Az Arany Sasban húzza a ■ cigány. Van, akinek még mindig a legszebb álma, hogy egy igazit mulasson ... lelke rajta ... Akadnak még élőhalottak ... de ritkul a soruk ..; A múlt kísérteiként is már csak a fanatikusokhoz jár vissza ... s akik új életre leltek azoknak még az Arany Sas cigánya is másként húzza... másként hallják mert ez a dőlgok rendje. Mészáros Ottó sértést vásároltak, amelyeket a ' szerződés szerint júliusig kell az áilatforgalmi vállalatnak átadni. A hizlalás nem vált be, mert a szükséges takarmányt venni kellett, sőt még csak tartásrí megfelelő helyük sincs. Az elhanyagolt, csaknem ö'holdas gyümölcsösben 205 tyúkot tartanak. Az elgondolások szerint néhány száz előnevelt rr agyarsárga csirkét vesznek még a nyáron, tojástermelésre. Az idén több másba is bele- kezdtek a felsoroltakon kívül. öt holdon zöldségkerté- szetet, egy holdon virágkertészetet létesítettek, s két pincében 500 négyzetméteres területen kísérleteznek sampinyon gomba termesztéssel. Annyi máris bizonyos, hogy mind a kertészkedés, mind a gombatermesztés jövedelme lényegesen kisebb lesz a vártnál. Kérdezhetné valaki, miből ....... éltek és élnek akkor, s hol foglalkoztatják a nyilvántartás szerinti 31. tagjukat? íme, a felosztás: 2 fogatos, 3 gyalogmunkás, 3 gombatermelő, 6 kertészeti dolgozó, 2 raktáros, valamint elnök, könyvelő, pénztáros, tehenész, méhész (27 családhoz!), a többi „bedolgozó”. Ezek azonban csak papíron tagok. M árciusban megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. Ebben olvasható, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására a dolgozó parasztok mezőgazdasági tsz-t alakíthatnak. amihez „legalább 15 tag és 100 kát. hold földterület, valamint a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás gazdasági feltételeinek fennállása szükséges.” A megalakítás és működés alapvető szabályait felsoroló 7. pont c. bekezdése kimpnd- ja: „A jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, s ennek érdekében a munkát munkaegységgel mérik. A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére használják fel.” A tsz-törvény szellemében vizsgálva a tsz-t, sok hibát lehet észrevenni. A jövede- 5 lemelosztással nincs minden $ rendben. A Béke Tsz-ben átlagosan 400 munkaegységre ti- $ zetnek előleget havonta. Ez $ a munkaegység-mennyiség sok $ is, meg kevés is. Sok azért. $ mert a ledolgozott munkáig egységek mögött nincs teljes $ egészében olyan munka, $ amely közvetlenül hozzájá- $ rult volna a jövedelem gyara- $ pításához. No, meg a tsz nö- § vénytermelése és állat-tenyész- $ tése sem kívánhat meg eny- ^ nyi munkaegységet. Kevés $ azért, mert ezek szerint, a tsz ^ 31 tagja a zárszámadás óta ^ havonta átlagosan csak 12,3 $ munkaegységet dolgozott. Mi- ^ bői élnek akkor? A háztáji ^ föld jövedelme, meg a nagy- ^ részt a tejtermelésből íize- | tett 25 forintos munkaegység- ^ előleg sem biztosítja így egy- $ egy tag megélhetését. $ A tsz tagjainak fő kereseti % 1 forrái'a a ^ szövetkezet segédüzeme, amely- |nek révén az elmúlt évben ^átlagosan 1500forint havi keresethez jutottak a tagok. A ^segédüzemben a honvédségtől ^kimustrált selejt textiláruk ^anyagát fejtik le. s dolgozzák |fel zsákkötő madzagnak, szőnyegnek stb., háziiparsze- ^rűen. A tagokat nem munka- $ egységre, hanem teljesítmény-, ^bérben fizetik. Azzal érvelőnek, hegy átmenetileg szükség van a segédüzemre, le- ^ gyen miből megélniük a tangóknak. Ez az érvelés hamis, Ő mert kátyúba viheti a tsz-t, r mint a példa bizonyítja, eltereli figyelmüket a fő fel- í adatukról, a mezőgazdasági t munkákról. Serényen folyik a munka a szőlőkben. A férfiak permeteznek, az asszonyok kötöznek. A nagy ellenség, a peronoszpóra még csak itt-ott jelent meg. Sokan még nem is találtak olajíöltos levelet, mégis igyekeznek a permetezéssel, mert csak a megelő- 3és ségít. A mendei úton lakó Gonda bácsi háza előtt dolgozgat. — Kapálni voltunk — mondja —, jutott még egy kis idő, megnyesem a kerítést, hogy ne burjánozzon úgy el, mint némely szomszédomnál. Holnap estére minden tőkét megpermetezek. Ahogy itt végzek, előkészítek mindent a holnapi permetezéshez. Mert sokan nem tudják elkészíteni a permetlevet. — Valóban, sokan panaszkodnak a poralakú rézgálicra. Gonda bácsi mit használ? — kérdezzük. «— Én csői: porgáficcal permetezek. Nem félek tőle. Jobban oldódik, mint a kri.v-
