Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

1939. JÜNIUS 14. VASÁRNAP ""il/Clrlap Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? A genfi tárgyalások és a bonni válság A i z elmúlt hét eseményeinek középpontjában a genfi ta­nácskozások és ezzel szoros kapcsolatban, a nyugat­németországi belpolitikai események, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének szov­jetunióbeli látogatása állt. Genfben — az egész nyugati sajtó szinte egyöntetű pesszimista hangulatkeltése és a nyugati kül­ügyminisztereknek a szerdai ülésen nyilvánított kirívóan el­utasító magatartása ellenére — a szovjet kormány új javasla­tai kedvező irányt adtak a Nyugat-Berlinről • folytatott vi­tának. Heti összefoglalónkban a genfi értekezleten előterjesztett új szovjet javaslatról, az Adenauer elhatározása körüli politi­kai háttérről és az NDK kormányküldöttségének szovjetunió- beli tárgyalásairól szólunk. Az új szovjet javaslat Nyugat-Berlinről Genfben a tárgyalások im­már a hatodik hétbe lépnek, s a nyugati hatalmak halogató, a megegyezést akadályozó tak­tikája és politikája miatt eddig semmi lényegbevágó megálla­podás nem történt. Igaz, a genfi külügyminiszteri érte­kezlet összehívása már magá­ban is pozitív eredmény, s kü­lönösen azzá teszi az értekezle­tet az a tény, hogy a két né-- met állam, közte a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttsége egyenrangú félként vesznek rajta részt. Ez egyenlő az NDK tényleges elismerésé­vel — ha szavakban a nyugati hatalmak egyelőre ezt nem is akarják elismerni. A szovjet diplomácia sikerét bizonyítja emellett az is, hogy a nyugati hatalmak nagy propagandával népszerűsített úgynevezett „csomag-terve" gyorsan fel­bomlott, s az értekezlet a két fö kérdésről tárgyal: a német békeszerződésről és a nyugat­berlini helyzetről. Az elmúlt héten a Szovjet­unió küldöttsége — minden le­hetőséget megragadva, keresve a megegyezést s közeledve a nyugati állásponthoz — új ja­vaslatot terjesztett elő az érte­kezleten a nyugat-berlini kér­désről. Az új szovjet terv lé­nyege a következő: A Szovjetunió — figyelembe véve a nyugati hatalmak állás­pontját _ kész vállalni, hogy ne ragaszkodjék a nyugat­berlini megszállási rendszer azonnali teljes megszüntetésé­hez. A Szovjetunió beleegyez­hetne abba, hogy ideiglenesen fennmaradjanak a nyugati ha­talmak bizonyos megszállási jogai Nyugat-Berlinben. fel­téve, hogy ez a helyzet csak szigorúan meghatározott ideig, mégpedig egy évig áll fenn. Ez alatt az idő alatt paritásos alapon össznémet bizottság alakul az NDK és az NSZK képviselőiből, amely többek között előkészíti a német béke­szerződést. Az ideiglenes nyugat-berlini megszállási jogok elismerése érdekében a nyugati hatalmak jelképes kontingensekre csök­kentik nyugat-berlini fegyveres erőiket, Nyugat-Berlinből többé nem folytatnak ellenséges pro­pagandát az NDK és a szo­cialista országok ellen, meg­szüntetik a. nyugat-berlini kém­szervezeteket. s Nyugat-Berlin­ben nem létesítenek sem alom-, sem rakétaberendezése­ket. Ha ez a megegyezés meg­születik, a Szovjetunió kész beleegyezni, hogy Nyugat- Berlin a mai formában meg­őrizze kapcsolatait a külvilág­gal. A nyugati hatalmak szerdán minden tanulmányozás nélkül „elfogadhatatlannak” nyilvá- -nították az új szovjet javasla­tot, noha az messzemenően fi­gyelembe veszi a nyugatiak óhajait. Másnap azonban a nyugati hatalmak némileg visszakoztak merev, elutasító álláspontjuktól, s a pénteki nyílt ülésen a légkör már ked­vezőbb volt. Annyi azonban ismét bebizonyosodott, hogy a nyugati hatalmaknak valójá­ban semmiféle elfogadható el­képzelésük sincs a nyugat-ber­lini kérdés megoldására, s sze­retnék időtlen időkig fenntar­tani ott a megszállási rend­szert, tovább építeni előretolt bázisukat a Német Demokrati­kus Köztársaság szívében. A Szovjetunió és az NDK számá­ra azonban ez elfogadhatatlan. Hogy a nyugati hatalmak mennyire nem akarják a meg­egyezést Genfben. azt többek között az is bizonyítja, hogy — miután a Szovjetunió az új javaslatban felhasználta a nyugatiak részéről elhangzott egyes megállapításokat, javas­latokat is (például az összné- met bizottság létesítésére), a nyugati külügyminiszterek most már mélyen hallgatnak saját elképzeléseikről . . . A genfi tanácskozások az utolsó szakaszhoz, érkeztek, bár ma még nehéz lenne jó­solgatni, mikor fejeződik be a konferencia. Mindenesetre a világ közvéleménye előtt elvá­lik, ki akarja valóban a békés megegyezéseket, s melyek azok a hatalmak, amelyek akadá­lyozzák a kibontakozást. Az új szovjet javaslat kedvező irányt adott a vitának, azt azonban nem tudni, hogy az értekezlet milyen eredménnyel zárul. A felelősség most a nyugati ha­talmakon van. s aligha volna hasznos, ha bármilyen aka­dályt gördítenének a csúcsta­lálkozó útjába ... a csoport a gazdaságilag el­maradt ázsiai, afrikai, dél- amerikai területekre való betöréssel akar új piacokat szerezni és kilábalni a vál­ságból, de ezzel együtt fel­lépni a szocialista országok növekvő politikai befolyása ellen. Erhard és csoportja az angolok által elképzelt sza­badkereskedelmi övezettel rokonszenvez. Adenauer és a mögötte ál­ló nyugatnémet agresszív erők ezzel szemben Nyugat- Németország atomfelfegyver­zésével, a rakétagyártás meg­indításával akarnak maga­sabb profitra szert tenni. Eb­be a csoportba tartoznak a legnagyobb német konszer­nek, a Krupp, a Siemens­konszern, Abs és Pferdemen- ges bankárok stb. Az ö em­berüket, Etzel jelenlegi pénz- ügyminisz*ert akarták Ade­nauer utódjául a kancellári székben látni. A keresztény- demokrata párt képviselői­nek és a közvéleménynek el­lenállásán azonban ez a mes­terkedés meghiúsult. Ez a háttér. a nyugatné­met monopóliumok közötti versengés mutatja igazán, hogy nem csupán a „makacs öregember”, Adenauer han­gulatváltozásáról van. szó N yugat-N émetor szagban. Az NDK vezetői a Szovjetunióban A zsákutcába jutott ade- naueri hidegháborús külpo­litika válságával egyidőben egyre növekszik a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi tekintélye és az egész német népre gyakorolt befo­lyása. Az NDK kormánya az új. békeszerető német kül­politikát képviseli a genfi ér­tekezleten, amely rokonszen- vet vált ki a nyugatnémet közvélemény körében is. A genfi tárgyalások utolsó -sza­kaszában különösen nagyje­lentőségű esemény az NDK párt- és kormányküldöttségé­nek szovjetunióbeli utazása. Ez a látogatás fontos té­nyező a két ország barátsá­gának elmélyítésében és ugyanakkor alkalmat ad a fontos nemzetközi kérdések megvitatására is. Sebes Tibor Uél-Korea rröszakkal fenyegetőzik „Dél-Korea erőszakkal meg fogja akadályozni, hogy visz- szatérjenek Észak-Koreába a Japánban élő koreaiak” — je­lentette ki Jiu Táj Ha, Dál- Korea tokiói nagykövete a pénteken megtartott sajtóér­tekezleten. Csütörtökön a dél-koreai nagykövet és Hiszanari Jama- da japán helyéttes külügymi­niszter tanácskozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Japán Vöröskereszt között a hazatelepítés kérdésé­ben történt megállapodásról. Nicaraguában folytatódnak a harcok Összetűzés Venezuelában Caracasból jelenti az AFP, hogy a venezuelai Bolivar vá­rosában pénteken délután sú­lyos összetűzés volt a nem­zetőrség és a lakosság között. A caracasi bíróság ugyanis pénteken felmentette az elsö­pört Jimenez-rendszer négy rendőrtisztjét. A bíróság épüle­te előtt várakozó tömeg az ítéleten felháborodva meg akarta lincselni a felmentett tiszteket. A kivezényelt nem­Gerstenmaier a CDU új köztársasági elnök jelölt je? Adenauer kancellár vissza­lépésével ismét új köztársa­sági elnökjelöltet kell állíta­ni a CDU—CSU-nak. A CDU-képviselők egy cso­portja Gerstenmaier szövet­ségi elnökké jelölésének szó­szólójává vált. A csoport máris felvette a kapcsolatot Gerstenmaierrel, a szövetségi gyűlés elnökével és a parla­menti pártcsoport vezetőségé­vel, Gerstenmaier azonban mind ez ideig nagyon kevés hajlandóságot mutat, hogy a magas, de hatalomnélküli tisztséget elvállalja. Gerstenmaier a CDU— CSU-n balüli ellenzék egyik legjellegzetesebb vezetője és az a vélemény, hogy semmi esetre sem az a célja, hogy most, amikor Adenauer-elle- nes harcában bizonyos ered­mények kezdenek mutatkoz­ni, visszavonuljon a küzde­lemből. A CDU-n belül lappangó nézeteltérések — írja az AP tudósítója -*• bonyodalmat okozhatnak hétfőn, amikor a párt vezetősége új elnökje­löltet választ Adenauer he­lyébe. Mint ismeretes, olyan hírek is elterjedtek, hogy a CDU fontolóra vette a július 1-én esedékes elnökválasztás esetleges elhalasztását. Fritz Erler, az SPD parlamenti pártcsoportjának helyettes el­nöke pénteken este ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy a szociáldemokraták nem lát­nak okot az elnökválasztás elhalasztására. Adenauer visz- szalépése — mondotta — két­ségtelenül nehézséget okoz a CDU-nak, de ez a párt ügye és nem államügy. zetőrség parancsnoka sortüzet adott a tömegre. Tíz ember megsebesült, köztük egy ta­nítónő, aki kórházba szállítá­sa után meghalt. Egy órával később a város csaknem egész lakossága kivonult az utcák­ra. A tömegeket azonban fel­tartóztatták a nemzetőrség csa­patai. Az AFP legfrissebb je­lentése szerint a tüntetés foly­tatódik. Betancourt köztár­sasági elnök bizottságot kül­dött ki a helyzet kivizsgálásá­ra. Jack Rutledge, az AP mana- guai tudósítója nicaraguai helyzetjelentésében megálla­pítja, hogy a szétszórt felkelő csoportok folytatják a harcot. Washingtoni Reuter-tudósítás szerint az Amerikai Államok Szervezetének bizottsága va­sárnap Közép-Amerikába uta­zik, hogy tanulmányozza a helyzetet. A bizottság első állomáshelye Honduras lesz. Ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Hondurasból felkelő csoportok készülnek Nicara­guába. India népe a „Kerala-hét“ nagygyűlésein támogatásáról biztosította a keralai kormányt Sajtójelentések szerint a keralai ellenzéki pártok fokoz­zák erőfeszítéseiket, hogy meg- döntsék az India Kommunista Pártja vezette kormányt. A Kongresszus Párt, a Pradzsa Szocialista Párt és a Muzulmán Liga nyilatkozatot adott ki és'felszólította a né­pet, követelje a kormány le­mondását. A Kongresszus Párt akció- bizottságot is alakított és e bizottság sztrájk megrendezé­sére buzdítja a szakszervezete­ket. MA ÜL ÖSSZE A CGI XXXII. KONGRESSZUSA Ivryben ma kezdődik a CGT XXXII. kongresszusa. A harcos baloldali szakszerve­zet kongresszusának jelentő­ségét aláhúzzák a CGT-nek az üzemek szakszervezeti válasz­tásain elárt sikerei: a dolgozók Adenauer és a bonni válság A genfi konferencia kezdete óta a nemzetközi közvélemény különösen nagy figyelemmel kíséri: mi történik a két né­met államban, hiszen a genfi tárgyalóasztalnál elhangzó va­lamennyi kérdés Németország­gal kapcsolatos. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy Ade­nauer kormányának politikája az egyik legnagyobb akadály a megegyezés útjában. Anélkül, hogy eltúloznánk a washingto­ni és bonni külpolitika között kétségtelenül meglevő különb­ségedet. megállapítjuk, hogy a genfi értekezleten a nyugatné­met küldöttség (elsősorban a franciák támogatásával) a kerékkötő szerepét játssza. A nyugatnémet közvélemény egyre növekvő elégedetlenség­gel figyelte Brentano vezette nyugatnémet delegáció szerep­lését, s az Adenauert célzó bí­rálatok egyre sokasodtak, ami egyrészt annak is tulajdonít­ható. hogy a 84 éves kancellár korábban elfogadta az elnökje­löltséget, amelyet nyár végen váltott volna lel a tényleges politikai hatalmat jelentő kan­cellári tisztséggel. Adenauer azonban — mint­hogy a kancellárságtól való megválása ese'én veszélyez­tetve látta hidegháborús poli­tikájának folytatását — vá­ratlan elhatározással vissza­lépett: nem hajlandó lemon­dani a kancellárságról. Nyil­vánvaló, hogy elhatározásá­ban elsődleges szerepet ját­szott az utódok közötti harc a kancellári szék örökléséért. Péntek este Fidel Castro nyilatkozott a sajtó képviselői­nek és hangoztatta, hogy a földreform Kuba belügye. Castro bejelentette, hogy fo­gadta Bonsalt, az Egyesült Államok kubai nagykövetét és a földreform kérdéséről tár­gyalt vele. E fogadásra az­után került sor, hogy az Egye­sült Államok kormánya jegy­zékben közölte, milyen nagy nyugtalanságot keltett Észak­Értesülések szerint a katoli­kus egyház „rohamosztagokat” szervez és „önkénteseket” to­boroz, íegyverforgatásra ok­tatja őket, hogy így előké­szítse Kerala állam kormá­nyának megdöntését. India lakossága országszerte nagygyűléseket tart a „Kerala hét” alkalmából. Támogatja Kerala állam kormányát és szembefordul az ellenzéki pár­tok ténykedéseivel. A Delhiben csütörtök este tartott nsgygyülésen Gupta, a Kommunista Párt vezetője el­ítélte az Indiában első kom- munista-vezette kormány meg­döntésére irányuló agitációt. India Kommunista Pártjá­nak keralai bizottsága egyéb­ként felhívta az ellenzéket, hogy tárgyalásokkal vessenek véget az ellentéteknek. Fidel Castro a kubai földreformról Az elsőszámú esélyes, mint is­meretes, Erhard alkancellár, gazdaságügyi miniszter volt, aki az Egyesült Államokban vett tudomást Adenauer ál­láspontjának megváltozásá­ról. Nyomban hazatért Bonn- ba, éles harcot hirdetett Adenauer ellen, a nagy csa­ta azonban — legalábbis a nagy nyilvánosság számára —j elma radt... Adenauer Er- ; hardot kilőtte a kancellári: székből, azonban a köztük le- vő ellentétek sokkal mélyeb- j bek, s nem . elsősorban sze- j mélyi okokból adódnak ... A bonni politikai válság, amely most együtt jár a gen­fi értekezleten a nyugat né-; met küldöttség teljes elszige­telődésével és az adenaueri hidegháborús koncepciók ] tarthatatlanná válásával, a ] különböző nyugatnémet ha- j talmi csoportok harcának tük-\ rözödése. A túltermelési vál- j ság, a Ruhr-vidéken tornyo- ; suló eladatlan szénhegyek,j az ellentétek fellángolásáhozj vezetett, nem utolsó sorban a i gazdaságpolitika terén. Ade-i nauer és Erhard összecsapá-; sa valójában az imperialista': politika különböző irányzó.-: tai közötti harc legszembetű- j nöbb jele ma Nyugat-Német-; országban. Erhard és csoportja a tőke- \ kivitel és a kereskedelmi i kapcsolatok bővítése melleit] foglal állást, tehát külpoliti- ] kajában is mérsékeltebb. Ez! /////////////////>V/////////////////////////A//w//////////////////V////////////////AW//////////////////////////////////////yy le.szült ti helyset Laosziban 60—80 százaléka szavazott a CGT jelöltjeire. Külön jelentőséget ad a kongresszusnak, hogy De Gaulle tábornok hatalomra ke­rülése óta először ülnek össze a CGT küldöttei. Felállíthatják tehát a személyi hatalom egy esztendeiének mérlegét. A szo­ciális helyzet feszültté válása és a bérkövetelési mozgalom terjedése igen fontossá teszi a i CGT kongresszusának állásfog­lalását. • A szabadságjogok és első- ' sorban a szakszervezeti sza­badságjogok védelme, a mun­kásosztály egységének kérdé­se és az algériai béke szerepel a kongresszus napirendjének i első pontjai közötti Amerikában a kubai földre­form. Castro hangsúlyozta, hogy a kubai forradalmi kor­mány szilárd, mint a kőszikla. „Már nem olyan időket élünk, hogy nyugtalankodni kellene, amikor az Egyesült Államok nagykövete felkeresi egy kor­mány miniszterelnökét” — tette hozzá. Végül közölte, hogy a kubai kormány a szo­kásos úton ad választ az amerikai jegyzékre. AZ OLASZ tengerész- sztrájk következtében olasz kikötőkben 28, külföldi kikö­tőkben pedig 13 olasz óceán­járó vesztegel. A Victoria luxushajó 480 utassal Kara- csiban rekedt. A hajóstársa- ságok kérésére a rendőrség parancsot adott, hogy a sztráj­koló tengerészek hagyják el a hajókat. Péntekre virradó éjjel a hajók kényszerkiürí­tése erős rendőri segédlettel megkezdődött. A NEUMAGENI (Nyugat- Németország) bortermelők ezer liter moseli bort ajánlottak fel a Genfben tárgyaló négy külügyminiszternek arra az esetre, ha sikerül megegyez­niük. A neumageni polgárok remélik, hogy ajánlatuk ösz­tönzően befolyásolja majd a nemzetközi politikát. A MOSZKVAI Nagy Szín­ház balett-együttese megkezd­te kanadai vendégszereplését. A jegyek három héttel előre elkeltek. A Gisele előadását a közönség percekig tartó taps­viharral és ovációval fogadta. OLASZORSZÁG negyven­ezer banktisztviselője hétfőn sztrájkot kezd fizetésemelési és munkaidőcsökkentési köve­telésének alátámasztására. FÉNTEKEN MEGNYÍLT a franciaonszági Le Bourget- ben a hagyományos légügyi kiállítás. A kiállításon lát­ható a TU 104'B mintájú szovjet gép is. Ez alkalomból Tupoljev akadémikus, a gép tervezője Párizsba érkezett. KLAUS FUCHS német származású atomtudós, akit 1930-ben kémkedésért bebör­tönözlek Angliában, június végén szabadul. A 14 éves büntetés egybarmadát jó ma­gatartásáért elengedték. A hátsó-indiai félsziget békéjét veszélyeztető támadások célja a Patet Lao-i demokratikus katonai egységek felszámolása. A laoszi reakciós körök ugyanis az orszá­got valamely formában a délkelet­ázsiai agresszív katonai blokk, a SEATO jármába kívánják hajtani, s ennek egyik feltételé a laoszi demokratikus erők megsemmisí­tése. ^ A hátsó-indiai fél- ^ sziget északnyugati $ részén Dél-Vietnám, Thaiföld. Kambod- ^ zsa. a Vietnámi De- $ mokratikus Köztár- t saság és a Kínai Népköztársaság kö- ^ zött fekszik a 237 000 5 km- nagyságú, más- 5 félmillió lakosú Laosz. Az ország te- $ rületének legna- gyobb része hegy- vidék; főfolyó ja a 5 Mekong. ^ 1945 októberében, a ^ japán fasizmus ösz- szeomlása után Sam- neua és Phongsaly $ tartományban 32 000 5 km- _ tehát a Du­s nántúlnál valamivel ^ nagyobb — területen megalakult Patet í Lao ellenállási kor- i niánya, amely kikiál- j tóttá az ország füg- getlenségét. Phong- 5 saly és Samneua tar- J tományok 110 ezer la- $ kosa a népi demok- 5 ratikus államformát választotta, i 1946 márciusától kezdve a máso- * dik világháború előtti gyarmat- i tartó hatalom. Franciaország, ka- j tonai erővel próbálta Patet Laot 5 megsemmisíteni. Az intervenciós ‘ csapatokhoz, az 1947 tavaszán __ a 5 franciák által létrehozott — j Laoszi Királyság katonai erői is { csatlakoztak. í 1954-ben a genfi határozat ered- »ményeként fegyverszünet jött létre, mely előirts, hogy a királyi Laosz és Patet Lao kormányai­nak demokratikus alapokon kell egyesülniük. Az ország megosz­tottságának véget vető egyesülés ténylegesen 1956 decemberében jött létre. Az utóbbi időben, imperialista körök sugalmazására a laoszi ki­rályi csapatok provokációs táma­dások sorozatát hajtják végre a volt Patet Lao-i egységek ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents