Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

1959. JÚNIUS 11. VASÁRNAP JTcciífé/t • » ^/Cirlap EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG HÉTKÖZNAPJAI ÚJ TSZ ELINDUL ■— Most látom csak, nem is olyan egyszerű egy 3500 holdas szövetkezet irányítása — mondta Kiss Bálint, a jásakarajenői Petőfi Tsz új­donsült tagja, aki résztvett a szövetkezet vezetőségének a minap tartott egyik legfonto­sabb ülésén. Ma délután ugyanis meg­tartja a közös tevékenység megindítását jelentő közgyű­lését a Petőfi Tsz. Nemcsak a tsz-be lépett 280 család, ha­nem a község egésze érdeklő­déssel kíséri a közgyűlést, hi­szen a falu valamennyi la­kosa a szövetkezeti utat vá­lasztotta. A vezetőségi ülés a reggeli órákban kezdődött és jóval a déli harangszó után ért vé­get. Sok dologról tanácskoz­tak . : . Nagy B. Pál fiatalember. Nemrég még egyéni gazdá volt. Csak néhány holdas kis gazdaságának gondja nyomta a vállát, most pedig 280 csa­lád jólétéről és 3500 hold föld tökéletes megműveléséről kell gondoskodnia. Nagy felelőssé­get, ráttermettséget és hozzá­értést kíván meg egy szövet­kezet vezetése. Képes lesz-e erre Nagy B. Pál? — Nem lesz könnyű dolga szövetkezetünk vezetőségének, de hiszem, hogy megbirkó­zunk a feladatokkal — mondta magabiztosan Nagy elvtárs. — Szívesen vállalom a szövet­kezet elnöki tisztét továbbra is, hiszen olyan embereket javasolunk a kibővített 11 tagú vezetőségbe, akik bírják a tagság bizalmát és akik ki­állták a próbát emberségből és hozzáértésből az elmúlt évek folyamán. — A vezetőségi üléseken lassan. megtanulunk 1000 hol­dakban gondolkodni — tette hozzá Palya Péter. — Te ismert kertész vagy, Péter — szólt hozzá Bognár Ferenc. — Milyen elgondolá­said vannak? — Engem bíztak meg a tsz kertészeti brigádjának vezeté­sével.. A tagokkal megbeszél­ve; alapos, minden részletre kiterjedő terveket készítet­tünk. Csaknem 180 holdon egy tagban, a Templomdülő- nél alakítjuk ki a kertészetet. — Mikét akarsz termelni? r— kérdezték többen is egy­szerre. — 50—50 holdon dinnyét és korai burgonyát, 30 holdon paradicsomot, 20 holdon ubor­kát, ezenkívül 5—10 holdas táblában tököt, hagymát, bor­sót és egyéb zöldségféléket. Termékeinkre még az ősz fo­lyamán szerződést kötünk, s a kapott előlegből tudunk a tagoknak is pénzt juttatni. A taltaj jó, a terület nagyobb részét öntözni tudjuk.­Hevenyészett számítások szerint a 180 holdas öntözéses KÖLCSÖNZÉS! Balettvizsgikra, iskolai záró­ünnepélyekre, esküvőkre, minden alka­lomra színpadi és alkalmi ruhák, cipők, kellékek nagy választékban kölcsönözhetők a Jelmezkölcsönző Válla­lattól Cím: Budape t, V- kér. Bécsi u. 5. Telefon: 381—512 Fiókok: Szeged, Lenin krt. 34. Pécs, Rákóczi út 66. Megrendeléseket felvesz: Kecskemét, Népművészeti Bolt, Miskolc, Vadas Sán- dorné, Dózsa György út 14. Telefon: 16072 Vidékre postai megrende­lést vállalunk. kertészet jövedelme egy év múlva meghaladja a 2 millió forintot. Még akkor is, ha csak 12 ezer forint tiszta hasznot ad egy-egy hold. — Persze, nemcsak kertész­kedéssel foglalkozunk majd — mondta emelt hangon Eszes Dezső, akinek traktoros veje a szövetkezetben fog dolgozni. — Négy üzemegysé­get alakítunk ki 3500 holdas szövetkezetünk területén. Kát egységben növénytermesztés­sel, egyben állattenyésztéssel foglalkozunk, a negyedikben kertészettel. — Növénytermelési üzem­egységeinkben főleg a kalá­szosok és kapásak termelését szorgalmazzuk, ezek válnak be a mi talajainkon legin­kább — Ismertette elgondolá­sát a vezetőség előtt a tsz fia la 1 elnöke. — Természetesen termelünk cukorrépát és ipari növényeket is. Fejleszteni akarjuk a községben megho­nosodott _ növényi kultúrák termesztését, méghozzá nagy­üzemi módszerekkel, gépek segítségével. — Úgy vélem, aratás után. a tarlo'hantásban legalább 150 holdon kell állatállományunk számára másodnövényt termel­ni vélekedett Mala Imre, az állattenyésztési brigád vezető­je. — Az újonnan belépett ta­gok mintegy 80 szarvasmarhát hozták magukkal, ezekét a na- nagyobb tanyai istállókban he­lyezzük el. A lovakat meg kell tartanunk, mert sok segítséget adnak ugyan a gépek de terü­letünk igen nagy és 35 holdan­ként szükségünk van egy-egy pár lóra is. 1— Igaza van Bene elvtárs­nak. a pártbizottság munkatár­sának. Javaslom, fogadjuk el tanácsát és legalább 50 darab szarvasmarha hizlalására kös­sünk szerződést. Takarmányt kapunk hozzá és a magunk példájából tudjuk, hogy a leg- kifizetőbb dolog a mi adottsá­gainkkal szarvasmarhát hizlal­ni — így az elnök. A vezetőség egyhangúlag el­fogadta az elnök javaslatát, s gondoskodtak arról, hol helyez­zék el az állatokat. így leírva egyszerűnek tűnt a vezetőségi ülés. Aki ott volt, az láthatta, milyen ha­tározottan, lelkesen és felelős­ségteljesen tanácskoztak a Petőfi Tsz vezetői. Nagyon nagy szükség volt erre a ve­zetőségi ülésre, hiszen a mai közgyűlés elé pontos terveket, elgondolá­sokat akarnak vinni. A terme­lési problémákon túl foglalkoz­tak azzal is, hol jelöljék ki a tsz központját. Úgy határoztak, a kőúttól | nem messze építik fel a szövet­kezet irodáit, magtárait és rak­tárait, ahová rövid idő alatt be lehet vezetni a villanyt, ki le­lehet építeni a kövesutat. A Szólás-sarokban, a községhez és a többi tsz-hez közel lesz a központ, ez felel meg legjob­ban erre a célra. Elsőnek az új tsz-ek közül a Petőfi Tsz látott munkáihoz Jászkarajenőn. 3500 holdas te­rülete egy tagban van. Aho­gyan a szövetkezet vezetősé ;e is megállapította, ezen a terü­leten csakis nagyüzemi módon lehet gazdálkodni. Egy új tsz, a ceglédi járás és Pest. megye egyik legnagyobb termelőszövetkezete indult el útjára Jászkarajenőn. Tagjai telve vannak lelkesedéssel, munkavággyal. Minden bi­zonnyal valóra válnak gazdag terveik és néhány év múlva csupán azt sajnálják a község lakói, miért nem léptek már korábban a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Csekő Ágoston Az építők napjának ünnep! programja Az építők napja megyei ünnepségét a Szentendrei Épí­tők sporttelepén tartják. Reg­gel hétkor zenés ébresztővel kezdődik a nap. A zenét a Dunabogdányi Kőbánya Vál­lalat zenekara szolgáltatja. Délelőtt tízkor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, amit fél 11-től délután hatig gaz­dag sportműsor követ. Ez­után az építők művészegyüt­tesei szórakoztatják a meg­jelenteket, majd éjfélig tartó tánc következik, amelyhez s Budakalászi Textilművek tánczenekara szolgáltatja a talpalávalót. Huszonnégy helyeit hat ember szolgál ki egy-egy cséplőgépet A Szolnoki Gépállomáson országos jellegű tapasztalat- cserén mutatták be Oláh Ist­vánnak, a C ép javító Tröszt igazgatójának nagy jelentő­ségű újítását, a szecskázva cséplő gépet. Az átalakított gép működésének lényege, hogy az a mag cséplése mel­lett, a szalmát is felszecs­kázza, s az alomnak sokkal jobb, a szecskázott szalmából készült istállótrágya is érté­kesebb, gazdaságosabb, mint a szálas szalmából készült. További előnye, hogy nem kell kazalozni, hanem a csép­lőgéptől egyenesen az istál­lóba szállítható. Az ésszerű­sítés minimálisra csökkenti a gép kiszolgáló személyzetét. A korábbi módszerrel egy- egy' gép mellett 24—25. ember dolgozott, az átalakított gép­hez mindössze 5—6 ember munkája szükséges. Az újítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, s a tervek szerint az idén már 40 gép- ■' állomás körzetében alkalmaz­zák a gabonacséplésnek gyors és gazdaságos módszerét. Az építők ünnepére B ármerre járunk az ország­ban, mindenütt épülő há­zakat, '■ bővülő -üzemeket, a régi és az új termelőszövetkezetek­ben épülő istállókat, gazdasági épületeket, látunk. Sokan el­mondták már — és ez ma már mindenki előtt nyilvánvaló —, hogy soha ilyen méretű és ütemű építkezés nem folyt eb­ben az országban. Az építők egész hadserege szorgoskodik ezeken az építkezéseken me­gyénkben is. Őket ünnepeljük ma, az építők napján; a tégla­gyártókat, a kőfejtőket, a mészégetőket és azokat, akik elkészítik az épületeket. Ma ők is leteszik a szerszá­mot, ünneplőt öltenek, mun­kájuk eredményeiről és fel­adataikról beszélnek. Van mi­ről számot adniok ünnepükön. Állandóan javul megyénk építőipari vállalatainak mun­kája. Az építők szakszerveze­tének megyei bizottságához tartozó vállalatok közül hat nyerte el az élüzem címet. Jelentős célkitűzésekkel vá­laszoltak építőipari vállala­taink pártunk március 6-i ha­tározatára. Összegezve a kong­resszusi versenyben tett válla­lásaikat, megyénk egész építő­ipara 40 millió forinttal gaz­dagítja az országot, ennyit ad a népgazdaságnak terven fe­lül. Az 1. sz. Kőbánya Válla­lat dolgozói 170 ezer tonna zú_ zott kő termelését határozták el. Vállalásukból 21 ezer ton­nát • teljesítettek május 31-ig. Tanácsi építőipari vállala­taink főként a termelőszövet­kezetek megerősítése érdeké­ben tettek vállalásokat. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat hat tehénistálló felépíté­sét vállalta a határidő egy­hónapos lerövidítésével. Ugyan­ezt tette a Ceglédi Építőipari Vállalat is. Az értékes vállalások meg­valósulásának biztosítékai az eddigi eredmények és az, hogy egyre több a váci Ribári Dezső komplex-brigádjához hasonló, kimagasló teljesítményeket el­érő építő közösség. Egyre több az olyan kiváló kőműves, mint Seidl Ferenc, aki valamennyi építőmunkás példaképe. Amikor eredményeikre em­lékeznek építőink ezen az ün­nepen, arról sem feledkeznek el, hogy van még javítanivaló munkájukban. Jól tudják, hogy a szervezettség, az építkezés minősége, a munkaidő meg­felelő kihasználása érdekében van még mit tenniök. Bízunk benne, hogy ez a felismerés rövidesen tettekben is meg­nyilvánul és az év végén még jobb munkáról, még nagyobb sikerekről adhatnak majd szá­mot. Ezekkel a gondolatokkal kí­vánunk megyénk valamennyi építőipari dolgozójának jó szó­rakozást és pihenést az építők napján, ezt követően pedig még eredményesebb munkát! IMOTOIRTUILAIIDOINIOSOlií A napokban a Csepei Autógyárban jártam. Akik sű­rűn megfordulnak erre, azok­nak talán fel sem tűnik, hogy a főkaputól balra, a kerékpár­megőrzőben már-már szűknek bizonyul a hely a motorkerék­párok számára. Fodor Sándor kilenc év óta őrzi a dolgozók járműveit. — Amikor idekerültem — mondotta — mindössze négy­SZORGALMAS MUNKA folyik a ceglédi Kossuth Tsz tízholdas kertészetében Palásti Pál brigádvezetö irányításával. A szövetkezet tagjai mindent elkövetnek, hogy növeljék eredményeiket. Látogatásunk ide­jén éppen a karalábét szedték. : ’-TyXWI»?)«?/», Csaknem másfélezer csomó karalábét adóit eddig a tsz a háziasszonyok kosarába, a vállalatok, üzemek konyháira. Képünkön látható, amint az újszászi tbc-szanatórium gép­kocsijára rakják a szövetkezetben vásárolt karalábét. — Opauszky — öt motor húzódott meg a ren­geteg kerékpár között, s azok is milyenek voltak: kimustrált, rozoga, döcögő roncsok. S néz­zen végig most — mutat a né­hány évvel ezelőtt emelt új parkírozó felé. Már ez a tágas hely sem elegendő, hiszen mű­szakonként több mint nyolc­van motor kerül ide. Két óra felé járt az idő, nemsokára kezdődik a máso­dik műszak. Egymás után ér­keznek a motorosok. S a gé­pek között csak elvétve akadt egy-egy régebbi, elavult típus. Elegáns vonalú Pannóniák, Danúvia motorok alkották a többséget. Kíváncsiságból megszólítot­tam három motortulajdonost, csak úgy, amint egymás után érkeztek a parkírozóba. A 25 éves u;ró József 250- es Pannóniájával jár be Szi- getcsépről. — Mikor vette a motort? — Ez nehéz kérdés — mo- solyodik el —, ugyanis az al­katrészeket darabonként vet­tem. Különben a múlt év szep­temberében tettem meg vele az első utat. — így kifizetőbb? — Már akinek. Értek a mo­torszereléshez — foglalkozá­som egyébként gépkocsivezető —, az apránként vett alkatré­szekből én magam állítottam össze a motort. így mindössze 16 ezer forintomba került. Biró József hét év óta dolgo­zik a Csepel Autógyárban. Szépen keres. Még nőtlen. A szüleiné} lakik. Bár a kerese­tének nagy részét hazaadja, azért a megtakarított pénzből a szórakozás és egyéb szüksé­ges dolgok mellett mindig ju­tott egy-egy alkatrészre is. A barátjával járnak együtt a gyárba. — Akinek ninis motorja — mondja —, az nem is tudja, mit jelent az vidéken, ahol nem olyan sűrűn fonja át a te­rületet a közlekedési hálózat. Felülünk a motorra, s húsz perc alatt a gyárba érünk. Mennyivel kényelmesebb ez í&fl P : l'-’1 ''" r< Ferencs Ferenc, a hajtó­mű fúrósa így köszöntött be: — Van még hely, szaki bá­csi? Bizony, éppen csak akkora rés maradt a motorsoron, aho­vá még nagy nehezen be lehe­tett szorítani a Danuviát. Másfél, hónappal ezelőtt vet­te a motort, OTP-részletre. Öt­ezerkétszáz forintot kellett előre lefizetnie, a többit pedig 18 hónap alatt, havi 440 forin­tonként törleszti. S ez az ősz- szeg nem borította fel a csalá­di költségvetést, hiszen a fele­sége is dolgozik. S gyerek, még nincsen. A lakásgondoktól is megszabadultak; januárban kaptak a gyártól lakást az új lakótelepen. — Most a motoron volt a sor — mondotta —, kellett már nagyon. Aztán sor kerül majd a r ég hiányzó apróságokra is. Ferencz elvtárs négy év alatt, amióta itt dolgozik, ami­re nagyon szüksége volt, meg­kapta a gyártól, de adott is: okleveles kiváló dolgozó. Tóth István, a szerszám- gyár kovácsműhelyének veze­tője három hete cserélte fel a már kiöregedett 125-ös Csepelt egy 350-es AJS-motorral. A Csepellel most a fia jár, aki ugyancsak itt dolgozik. Miből tellett rá? Kilenc hó­napon át szűkebbre vonták az egyéb kiadásokat. Ez alatt az idő alatt a fiú fizetéséből él­tek, s az apa bére érintetlenül a takarék!- a került — motorra. — Megérte? — Hát persze. így nem va­gyunk időhöz kötve. A gyárba kényelmesen és mindig idejé­ben megérkezünk. A motorosok csaknem mind­egyikének van egy ki nem mondott álma. amit nem nehéz megfejteni. Ha valaki bicik­livel kezdte, s ma motorja van, vajon mi lehet a következő lé­pés? Egy kisautó. A Csepel Autógyárban a motorral bejárók ma a par­kírozóhely kibővítését kérik. Szűk lett az eddigi terület, ahol „csak” 70—80 motornak jut megfelelő hely. Pár év múlva bizonyára már az autó- tulajdonosok is beleszólnak a parkírozók kialakításába. Dudás János > , — Nem én — feleli Miska^ restellkedve, miközben lopva ^ egy pillantást vált Julikéval,\ mivel hogy egyedül csak ő tud- $ ja, hogy akkor történt a baj,§ mikor a sapkájával integetett. ^ — Nem ismerem még ezt a dü-^ löt — mentegetőzik tovább —, hisz’ csak most dolgozok ■ itt § először. Meg aztán ki a fene ^ gondol arra, hogy árok van a ^ kaszáló közepén? No, végre kint a traktor. ^ Nagy üggyel-bajjal kiemelték. $ Csorog a víz az emberekről. ^ Most már mindenki kíváncsian § lesi, történt-e valami baja. De ^ nem történt. Csak a fényszóró ja görbült el, azt meg Miska § mindjárt a helyszínen kiegye-§ nesítette. $ , s m z emberek lassan szetsze- \ fi lednek. Indulna Julika is, ^ de Miska megszólítja: $ — Csak azt akarom megtud- ^ ni — mond ja —, hogy jössz-e ^ vasárnap a traktoros bálba? ^ Julika elpirul, mint akit ^ rajtakaptak valamin. Nagy za-§ varában csak ennyit mond: •— Éppen ezt akartam én is ^ kérdezni tőled, Miska. És elszalad a tanya felé... § Ari Kálmán s traktor. Mégpedig hogyan áll? Az eleje le van esve, mintha kiszaladt volna alóla a két ke­rék, a hátulja meg az égnek mutogatja magát, Miska pedig kétrét görnyedve járkál körü­lötte, mint akinek a gyomra fáj. — Hű, a hétszentségit! — szalad a segédvezető. De sza­lad utána Julika is, kétfonatú haja szinte úszik a levegőben. S zerencsére Miskának nem történt komolyabb baja, csupán a gyomrát ütötte meg a kormánykerék. De már nem is törődik vele, mert íme, ott szorgoskodik ő is a hirtelené- ben összecsődült emberek kö­zött, hogy a hévér segítségével kiemeljék a traktor elejét az árokból. Mert az árokba ment bele a két első kerék, az árok­ba, amely emberemlékezet óta ott húzódik keresztül a rét közepén, de még senkinek nem jutott eszébe, hogy be kéne te­metni. •— De hát hogyan történt? — faggatják az emberek Mis- kát —. vem. láttad, hogy árok van előtted? kereket, mint ez a Fazekas i Miska. J ulika két bálra gondol: a ' farsangira, amelyiken , először táncolt Miskával, meg a traktorosbálra, amelyik va- 1 sárnap lesz a kultúr otthonban. \ Vajon Miska ott lesz-e? Jó • lenne. Hű, hogy jár annak a lába, mikor forog! Mint rostá- : ban a pattogatot kukorica. A traktor már a tanya köze­lében jár, úgy, hogy Julika jól látja a legény napbarnított ( arcát, a sapkája alól kikandi- ( káló fekete haját, s ahogy né- , zi, a keze hirtelen intésre len- dal. A legény visszaint. Először ' a kezével, aztán a sapkájával. És kiált is valamit, talán azt, : hogy „szervusz, Julika”, de ( hangját elnyeli a lárma. Ám egyszerre csak mintha elvág­ták volna, abbamarad a pü- ' fögés. — Mi az? — dugja ki olajos ábrázatát a közeli bódéból Nagy Jóska, a segédvezető. — Talán csak nem történt valami . baj? De bizony történt. All a ÁROK A RÉTEN S üt a nap. Perzseli a mezőt. De perzseli annak a trak­toros legénynek a hátát is, aki masinájával éppen most ka­nyarodik bele a kaszálóba, hosszú füstcsíkot és dús egye­nes rendet hagyva maga után. Zötyög a traktor a hepehupás réten, fütyül a legény a ke­mény ülésen. •-— Ugyan ki az a traktoros? — Ezt találgatja már vagy ne­gyed órája Kánya Julika, az Uj Élet udvarán, miközben az előtte tornyosuló gyümölcsös ládákból fürge ujjakkal válo­gatja a szép piros, duzzadtsze- mű földiepret. Reggel szedték ezt a kertészetben és az elnök azt mondta, hogy a szépjéből külön kell rakni vagy tíz lá­dára valót, mert délben jön érte az autó és viszi a Balaton mellé az üdülőknek.-■— Tán csak nem Fazekas Miska? — száll Julika gondo­lata ismét a traktoros félé és a gondolatot ezútál már egy röp­ke pillantás is kíséri. Az lesz az... Miska ... megismeri ő a tartásáról... Ezen a vidéken egyetlen traktoros sem tudja olyan fáinul fogni a kormány-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents