Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

1959. JŰMÜS 7. VASÁRNAP

XfÜrlap

Egy termelőszövetkezeti község hétköznapjai:

A. segítség nem maradt el

bi már csak a tsz-ek ügye. Tévedtünk.

A különféle tervek elkészítésének, a bevitt állatok elhelyezésének, a brigádok, a munkacsapatok kialakításának és az egyéb dolgok elintézésének most van az ideje. Ez a munka főleg a szakemberekre vár. Legalább ilyen fontos azonban, hogy

foglalkozzanak az emberekkel,

a belépettekkel.

A legszebb tervek is papíron maradnak, ha nincs, aki megvalósítsa azokat. Az új tagok ma még „5—15 holdas fejjel" gondolkodnak, még idegen a „mi ezer holdunkról” beszélniük. Problémáikra választ akarnak kapni, hogy munkavágyukat, tudásukat, erejüket a közös szolgálatába állítsák. Mert vannak még kételyek és sok, személyüket, családjukat érintő dolog nem tisztázott előttük.

Ezért kell legkésőbb most, ezekben a napokban, még az aratás előtt megmagyarázni türelmesen, világosan, hogy milyen lesz új életük, mik a jogaik, kötelességeik stb. Érdeklődnek az öregek sorsa, az adó, a háztáji földek, a várható jövedelem iránt. Ezekre és az ellenség által terjesztett rémhírekre, rágalmakra kell választ adnioík a pártszervezetnek, a tanácsnak, a pártmunkásoknak.

— Most látjuk, mennyire

várják és igénylik

az okos, igaz szót, a segítő szándékot községünk parasztjai — összegezi a községi és járási pártmunkások páma- pos közös tevékenységének tapasztalatait a községi párttitkár. — Tanultunk ezekből a tapasztalatokból s növekedett felelősségérzetünk. Egyetlen napra sem hagyjuk magukra a falu lakosait, a tsz-ek tagjait.

Az egyénileg gazdálkodó parasztok Jászkarajenőn is a párt szavára választották a szövetkezeti életet, felemelkedésünk, boldogulásunk egyedül járható, biztos útját. Érthető, hogy a belépési nyilatkozat aláírása után is igénylik a párt képviselőinek szüntelen támogatását, segítségét. Mert mindannyian, de elsősorban a párttagok felelősek falujukért, s az emberekért.

Csekő Ágoston

Ajándék a VIT-re

A dolgozók népszerű üzemi, hivatali, házi bankjai, a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak, je’entősen fejlődtek az idén. Ebben az évben 459 új KST alakult, s ezekkel együtt összesen 3761 működik, csaknem félmillió taggal. A takarékossági forma hasznosságát mutatja, hogy a KST-tagok az idén eddig több mint 180 millió forintot gyűjtöttek össze. A segítő takarékpénztárak néhány hónap alatt 119,5 millió forintot adtak kölcsön, több mint 120 000 tagnak.

A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak egy részében nyáron

A Diósdi Csapágygyár fiataljai a bécsi Világifjúsági Találkozón kedves kis ajándéktárgyakkal képviseltetik magukat. Már készülnek a kis emléktárgyak; az ipari tanulók miniatűr mozdonyokat, a KISZ-fiatalok apró dísztárgyakat készítenek szabad idejükben. Felvételünkön Rasszer József Figura Károly ipari tanulót ellenőrzi, aki a VIT-re készülő ajándéktárgyakon az utolsó simításokat végzi.

Tejszeparátor vásárlás - némi bosszúsággal

A dunavarsányi önkiválasztó cipőboltban

Az utóbbi hetekben egyre több falusi boltot alakítanak át uj rendszerűvé, önkiválasztóvá, vagy önkiszolgálóvá. Az új rendszerű boltok között elsőnek nyílt meg a dunavarsányi önkiválasztó cipőbolt. A vásárlók sokkal könnyebben vásárolhatnak, s az alkalmazottaknak is kevesebb a munkájuk. Jelentős különbség mutatkozik a forgalomban is. mert mióta a cipőket vitrinszerű polcokon kiállítják, a vásárlók nagyobb választékot láthatnak. Ez természetszerűen a vásárlókedv fokozódásához vezet, mint ahogy ezt a bolt emelkedő forgalma is mutatja.

(Tenkely felv.)

A tóalmási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a minap az elnök és a könyvelő elpanaszolta, hogy április közepén vásároltak egy 300 literes tejszeparátort, de nem tudják használni. Pedig nem azért költöttek rá 12 ezer forintot, hogy kihasználatlanul heverjen.

Miért áll a gép? Egyszerűen azért, mert nem kaptak hozzá megfelelő villanymotort. A szeparátor 520-as fordulatszámú. A hozzá gyártott eredeti villanymotor fordulatszáms 960. De ilyet nem kaptak. A tejszeparátort a földművesszövetkezet útján rendelték meg. Ezernégyszáz fordulatszámú villanymotort adtak vele, a gépre való szíj tárcsa nélkül.

Szabó Ferenc, a tsz könyvelője felhívta a Zuglói Gépgyárat, ahol a szeparátort gyártják. Kérte, ha már így történt a dolog, legalább csináljanak nekik egy megfelelő szíjtárcsát. Nem emlékszik, kivel beszélt, de azt a választ kapta, hogy nem tudják pontos határidőre vállalni a megrendelést. Ezért aztán a helyi gépállomáshoz folyamodtak. Ott csináltak is egy szíj tárcsát, de rossznak bizonyult. Végül Is egy kisiparos vállalta a munkát, így most már rövidesen elindulhat a gép.

Miért volt szükség erre a tortúrára? Erre akartunk választ kapni Varga elvtárstól, a Zuglói Gépgyár főtechnológusától. Azt válaszolta, hogy ők kétféle kivitelben, motorral és kézi hajtású megoldással gyártják a tejszeparátort. Valószínű, hogy ez utóbbit kapták meg a tsz-ben a MESZÖV- től, a földművesszövetkezeten keresztül.

— Kár — mondta Varga elvtárs —, hogy nem tudják, kivel beszéltek, ök ugyanis ilyen szíj tárcsát nem készíthetnek, de ha személyesen felkeresték volna a Vállalat vezetőit, feltétlenül segítettek volna nekik hozzájutni a megfelelő motorhoz.

Mégis, hol történt a hiba? Sajnos, utólag csak feltételezni lehet, hogy vagy a földművesszövetkezet adta fel rosszul a rendelést, vagy a MEZÖSZÖV nem a rendelésben szerepelt gépet küldött Akárhogy történt is, mindenképpen a tsz látta kárát. Az eset így is, úgy is tanulságosa Gondosabban kell kezelni a rendeléseket.

— f —

Jubileumi

tankönyvkiállítás

A tankönyvkiadás államosításának, valamint a Tankönyvkiadó Vállalat fenmállá- sána>k tizedik évfordulója alkalmából szombaton délelőtt Budapesten, a Liszt Ferenc tér 1. szám alatti könyvklubban jubileumi tankönyvikiállítás nyílt. A megjelenteket Vágvöiigyl Tibor, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója üdvözölte, majd dr. Kö- peczi Béla. a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy tankönyvkiadásunk a felszabadulás óta igen sokat fejlődött. 1958 végéig mintegy 8000 különféle tankönyv jelent meg nyomtatásban, csaknem 85 millió példányban. Az elmúlt tíz esztendő alatt a tankönyvkiadás nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg és tartalmilag is sokat fejlődött.

Országszerte irtóhad'árat kezdődött a burgonyabogár ellen

A növényvédelmi szolgálat tájékoztatója

A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata a legutóbb érkezett jelentések alapján helyzetjelenmicsizmákban és sáros munkaruhákban vannak, a nyergükre állított kerékpárokról, valamint a melléjük rakott ruhák minőségéről és állapotáról rendes viszonyok között élő emberekre következtetek.

Ám ennek ellenére az első kérdésem ez:

— Mióta foglalkoznak vályogvetéssel?

A házaspár — név szerint Kozma András és felesége — a paprikás szalonna utolsó falatjait fogyasztva válaszol:

— Negyvenhét óta.

— Azelőtt mivel foglalkoztak?

— Gazdálkodtunk. Van ugyan most is négy és fél hold földünk, de régebben rizsát termettünk rajta, kimerült és most használhatatlan

— Hogyan szánták magukat erre a munkára?

— Kell a vályog — válaszol a férfi. — Nagy az építkezés. Évenként egy-egy házsorral

ÉPÍTKEZIK Á NAGYKÁTAI | FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET |

Igen takaros, emeletes épü- ^ letben van a Nagykátai Föld- & művesszövetkezet központja. ^ Most mögötte építkeznek. | Megtoldják az épületet: sön- ^ tés, raktár, konyha és tálaló ^ lesz ott, hogy megnyithassák a | már meglevő étkezdét. Mind- § ez 260 ezer forintba kerül. &

A Gazdag utcai részen a ^ napokban nyitja meg a föld- ^ művesszövetkezet a vegyes- k boltot, az üzletsoron pedig ^ két hét múlva nyit az első | önkiszolgáló csemegebolt. Ez- ^ zel tovább gyarapodik a kor- ^ szerű üzletek sora, amelyet 5 a május 15-én nyílt önkivá- ^

lasztó cipőbolt nyitott meg. J

s

3761 kölcsönös segítő takarék- pénztár, csaknem félmillió taggal A nyári KST-k rövidesen megkezdik a kifizetést

kezdődött a takarékossági év. Ezeknél az összegyűjtőt pénz kifizetését rövidesen megkezdik. A Nemzeti Színház kölcsönös segítő takarékpénztárának 247 tagja 350 000 forintot, a ruggyantaárugyári 458 tag pedig 310 000 forintot kap majd kézhez.

Vágni lehetett a füstöt a kis szobában. A piros terítővei letakart asztalt cigarettázó parasztemberek ülték körül; az MSZMP jászkarajenői községi pártszervezete vezetőségének tagjai. A harmadik órája tartó vita lassan véget ért. Éjfekete hajú, barnára sült arcú, sovány, magas férfi kért szót. — Elvtársak, a mi erőnk kevés ahhoz, hogy megoldjuk a ránk váró nagy feladatokat — mondta lassan, határozottan Varga János községi párttitkár. — Öt és félezren lakják 12 ezer holdas határú községünket. A földdel bíró parasztgazdák túlnyomó többsége a tavasszal, részben a mi felvilágosító munkánk hatására, saját akaratából aláírta a belépési nyilatkozatot. Termelőszövetkezeti község lettünk. Lassan elérkezik az aratás ideje. Utána a tarlóhántást, másodvetést már közösen akarjuk végezni. Elsősorban mi vagyunk a felelősek a községért. Az elvégzendő munka sok, javaslom, kérjünk segítséget a járási elvtársaktól.

Alig egy hete történt mindez. Ezekben a napokban már mintegy

félszáz pártmunkás

járja a falu utcáit, s az irdatlan nagy tanyavilág dűlőit. Kik ezek az emberek? — kérdeztem a járási pártbizottság első titkárától, Kóczián Antaltól.

— ' Társadalmi munkások, párttagok és pártonkívüliek — hangzott a válasz. — Hívásunkra 24 óra leforgása alatt mintegy százötvenen jelentkeztek. Olyan emberek, akik ismerik a falut, a mezőgazdaság és az új tsz-tagok problémáit. Többségük vezető tisztséget tölt be a tanácsnál, gépállomáson, hivatalokban, de néhány évvel ezelőtt még maguk* is szövetkezeti vagy egyé- ■ ni parasztok' voltak.

Mások hivatali dolguk végeztével szórakoznak, pihennek. A Jászkarajenőre segíteni ment emberek kora reggeltől késő estig érvelnek, magyaráznak, tanácsokat adnak.

S másnap munkahelyükön, túlmunkában, pótolják a kiesett időt, majd harmadnap újra megjelennek a faluban, csatlakoznak brigádjukhoz.

Amikor a tavasszal aláírták a parasztok a belépési nyilatkozatokat. a pártszervezet megígérte.

nem hagyja magukra

az új szövetkezeti tagokat. A meglevő Előre a békéért! és a Lenin Tsz mellett Petőfi. ,Űj Barázda és Űj Élet néven három új termelőszövetkezet alakult a községben. A Petőfi Tsz néhány tagja félezer holdon már a tavasszal hozzáfogott a közös tevékenységhez, a többiek az ősszel kezdenek.

' — A legkisebb ‘szövetkezet földterülete is meghaladja az 1200 holdat. A Petőfi, a legnagyobb szövetkezet, pedig 3414 holdon gazdálkodik majd ^ — magyarázza Varga elvtárs, ^ a párttitkár. — Ezernél több, ^ a tavasszal szövetkezetbe lé- ^ pett parasztcsalád jövőjéért § vagyunk felelősek. $

A pártszervezet nem akarja.!; hogy bárki is csalódjon ben- $ nük, s rajta keresztül a párt- | ban. A pártszervezetre és a 5 tanácsra vár, hogy a párt és a $ kormány iránti bizalom egy $ pillanatra se rendüljön meg § a jászkarajenői parasztokban. $ hanem egyre erősödjön. A pa- ^ rasztok aláírták a belépési nyi- $ latkozatokat. Azt várják. ^ hogy a megválasztott szövet- $ kezeti vezetőségek rendezzék $ tovább sorsukat, osszák te $ őket munkára, s adjanak vá- $ laszt naponta felmerülő ezer- $ nyi kérdésükre.

— őszintén bevallom — $ folytatja komolyan Varga elv- $ társ —, »tagunk sem láttuk 5 előre, hogy ennyi tengernyi $ dolgunk lesz még a belépési $ nyilatkozatok aláírása, a köz- 5 gyűlések megtartása és a ve- ; zetőségek megválasztása után.! Mint sokan, mi is azt hittük,« túl jutottunk a nehezén, a töb- '

4 vályogvetök — szám és nem szerint: négy férfi és három asszony — a miniatűr piramisokhoz hasonló vályogkupacok tövében ülnek cs esznek, mivel a sors úgy hozta magával, hogy éppen früs- töktájban érkezem a Bugyi melletti Borzas pusztára. Nincs abban semmi különös, ha a vályogvetők is esznek, amikor eljön az evés ideje, és annak, hogy mégis odamegyek, kizárólag a temérdek kivetett és száradó vályogtégla megpillantása az oka.

: Kik vetik, kié lesz a vályog,

[ s mit építenek belőle? Ezek ! a kérdések motoszkálnak a f 3- I jeniben, miközben — az út- I menti árkot átugorva — fe- j léjük ballagok.

I Mielőtt még egy szót is I váltanék velük, látom, hogy 1 nem afféle faluszélén tengo- 1 dő ágrólszakadt emberek j ezek, mint ahogyan az én el- 1 képzelésemben a vályogvetők 1 a régi világból élnek. Erős, ! egészséges, okos tekintetű era- > bér valamennyi, s noha a fér- : fiák fekete klottnadrágra vetkőzve, az asszonyok pedig gunövekedik a falu és jól tehet keresni vele. Kétszázötven forintot fizetnek ezréért. A gyakorlott vályogvető másodmagával 600—700 darab vályogot vet ki naponta, ami 150 forintos napi keresetnek felel meg.

Az asszony derekát tapogatva felsóhajt:

— Csak az a baj, hogy n*- héz munka. Míg az uram a sarat csinálja — mert az a legnagyobb erőt kívánó munka — azalatt én a vályogot vetem. Nem gyerekjáték reggeltől estig kétrét görnyedve dolgozni. Pihenésről szó sem lehet, ha a fejenkénti 75—80 forintot meg akarjuk keresni.

Nézem a körülöttük heverő szerszámokat: talicska, ásó, lapát, vödör, vályogformázó. Aztán megkérdem:

— Mi kell a jó minőségű vályogkészítéshez?

— Ajaj — legyint az ember

]

—, sok minden. Először Is : megfelelő, vályognak való mi- ; nőségű föld. Régebben az Ur- i bei út mellett vetettünk, de i ez jobb annál. Szikesebb, erő- i sebb agyag. Ha ez megvan, i csinálunk egy ásónyomnyi i teknőt, teleöntjük vízzel, es- j tétől-reggelig dagadni hagy- i juk, aztán leássuk, belocsol- ] juk, töreket rakunk közé. i háromszor átkeverjük, tali- i gába rakjuk és odatoljuk. \ ahol a kivetés történik. A töb- ' bi már az asszony dolga, aki j a sarat sorban egymás után : formába rakja. Ha szép idő \ van, három nap alatt beszá- \ rád, utána kupacokba rakjuk \ és négy-öt nap múlva szál- j lítható lesz...

Elpakolják az ételmaradé- j kot, aztán felállnak. Az asz- i szony a félbehagyott vályog- i sorhoz, az ember a gödörhöz I indul.

— Az a jó sár — mondja —, j amelyik jól meg van kelve. ] akár a kenyértészta.

Belevágja a kapát és tem- \ pás mozdulatokkal keveri a ] sarat.,.

Ari Kálmán :

tést adott a burgonyabogár elleni védekezésről. Eszerint a burgonyabogár-fertőzés az egész országra kiterjedt, s egyes vidékeken erős fertőzési ! gócok alakultak ki. A legtöbb ! megyében a bogarak tojásra- J kása befejeződött, igen sok ; helyen már a lárvák is megje- ! lentek.

! A burgonyabogár ellen a ter- ; melók- általában erőművi úton í védekeztek, egyes vidékeken ; azonban a vegyszeres védeke- ; zést is alkalmazták már. A ; burgonyabogár szedésével és $ elpusztításával az úttörő- I csapatok is igen jó szolgálatot ; tettek a mezőgazdaságnak. A I burgonyabogár kilójáért 50 ío- ! rintot fizettek a szorgos gyüj- 5 tőknek a növényvédő állomá- ; son

! A szakember véleménye sze- 5 rint az általános vegyszeres I irtás akkor leghatékonyabb. 5 amikor a lárvák az első-har- i madik fejlődési szakaszban j vannak. Az egyes megyékben, ! községhatárok szerint a fenoló- ( giai vizsgálatok alapján külön- 5 böző időkben kezdik meg az ! általános védekezést. A nö- í vényvédő állomások eddig kő- ; rülbelül 15 000 holdon irtottak ! vegyszerrel, elsősorban a ter- ! melőszövetkezeti gazdaságok i közösen művelt burgonyatáb- ' Iáin.

Vályogvetők