Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

1959. JŰMÜS 7. VASÁRNAP XfÜrlap Egy termelőszövetkezeti község hétköznapjai: A. segítség nem maradt el bi már csak a tsz-ek ügye. Té­vedtünk. A különféle tervek elkészí­tésének, a bevitt állatok elhe­lyezésének, a brigádok, a mun­kacsapatok kialakításának és az egyéb dolgok elintézésének most van az ideje. Ez a mun­ka főleg a szakemberekre vár. Legalább ilyen fontos azonban, hogy foglalkozzanak az emberekkel, a belépettekkel. A legszebb tervek is papí­ron maradnak, ha nincs, aki megvalósítsa azokat. Az új tagok ma még „5—15 holdas fejjel" gondolkodnak, még ide­gen a „mi ezer holdunkról” beszélniük. Problémáikra vá­laszt akarnak kapni, hogy munkavágyukat, tudásukat, erejüket a közös szolgálatába állítsák. Mert vannak még kételyek és sok, személyüket, családjukat érintő dolog nem tisztázott előttük. Ezért kell legkésőbb most, ezekben a napokban, még az aratás előtt megmagyarázni türelmesen, világosan, hogy milyen lesz új életük, mik a jogaik, kötelességeik stb. Ér­deklődnek az öregek sorsa, az adó, a háztáji földek, a vár­ható jövedelem iránt. Ezekre és az ellenség által terjesztett rémhírekre, rágalmakra kell választ adnioík a pártszervezet­nek, a tanácsnak, a pártmun­kásoknak. — Most látjuk, mennyire várják és igénylik az okos, igaz szót, a segítő szándékot községünk paraszt­jai — összegezi a községi és járási pártmunkások páma- pos közös tevékenységének ta­pasztalatait a községi párt­titkár. — Tanultunk ezekből a tapasztalatokból s növekedett felelősségérzetünk. Egyetlen napra sem hagyjuk magukra a falu lakosait, a tsz-ek tagjait. Az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok Jászkarajenőn is a párt szavára választották a szövetkezeti életet, felemelke­désünk, boldogulásunk egye­dül járható, biztos útját. Ért­hető, hogy a belépési nyilat­kozat aláírása után is igény­lik a párt képviselőinek szün­telen támogatását, segítségét. Mert mindannyian, de első­sorban a párttagok felelősek falujukért, s az emberekért. Csekő Ágoston Ajándék a VIT-re A dolgozók népszerű üzemi, hivatali, házi bankjai, a Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rak, je’entősen fejlődtek az idén. Ebben az évben 459 új KST alakult, s ezekkel együtt összesen 3761 működik, csak­nem félmillió taggal. A taka­rékossági forma hasznosságát mutatja, hogy a KST-tagok az idén eddig több mint 180 mil­lió forintot gyűjtöttek össze. A segítő takarékpénztárak né­hány hónap alatt 119,5 millió forintot adtak kölcsön, több mint 120 000 tagnak. A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak egy részében nyáron A Diósdi Csapágygyár fiataljai a bécsi Világifjúsági Talál­kozón kedves kis ajándéktárgyakkal képviseltetik magu­kat. Már készülnek a kis emléktárgyak; az ipari tanulók miniatűr mozdonyokat, a KISZ-fiatalok apró dísztárgya­kat készítenek szabad idejükben. Felvételünkön Rasszer József Figura Károly ipari tanulót ellenőrzi, aki a VIT-re készülő ajándéktárgyakon az utolsó simításokat végzi. Tejszeparátor vásárlás - némi bosszúsággal A dunavarsányi önkiválasztó cipőboltban Az utóbbi hetekben egyre több falusi boltot alakítanak át uj rendszerűvé, önkiválasztóvá, vagy önkiszolgálóvá. Az új rendszerű boltok között elsőnek nyílt meg a dunavar­sányi önkiválasztó cipőbolt. A vásárlók sokkal könnyeb­ben vásárolhatnak, s az alkalmazottaknak is kevesebb a munkájuk. Jelentős különbség mutatkozik a forgalomban is. mert mióta a cipőket vitrinszerű polcokon kiállítják, a vásárlók nagyobb választékot láthatnak. Ez természetsze­rűen a vásárlókedv fokozódásához vezet, mint ahogy ezt a bolt emelkedő forgalma is mutatja. (Tenkely felv.) A tóalmási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a mi­nap az elnök és a könyvelő el­panaszolta, hogy április köze­pén vásároltak egy 300 literes tejszeparátort, de nem tudják használni. Pedig nem azért költöttek rá 12 ezer forintot, hogy kihasználatlanul hever­jen. Miért áll a gép? Egyszerűen azért, mert nem kaptak hoz­zá megfelelő villanymotort. A szeparátor 520-as fordulatszá­mú. A hozzá gyártott eredeti villanymotor fordulatszáms 960. De ilyet nem kaptak. A tejszeparátort a földművesszö­vetkezet útján rendelték meg. Ezernégyszáz fordulatszámú villanymotort adtak vele, a gépre való szíj tárcsa nélkül. Szabó Ferenc, a tsz köny­velője felhívta a Zuglói Gép­gyárat, ahol a szeparátort gyártják. Kérte, ha már így történt a dolog, legalább csi­náljanak nekik egy megfelelő szíjtárcsát. Nem emlékszik, ki­vel beszélt, de azt a választ kapta, hogy nem tudják pon­tos határidőre vállalni a meg­rendelést. Ezért aztán a helyi gépállomáshoz folyamodtak. Ott csináltak is egy szíj tárcsát, de rossznak bizonyult. Végül Is egy kisiparos vállalta a munkát, így most már rövide­sen elindulhat a gép. Miért volt szükség erre a tortúrára? Erre akartunk vá­laszt kapni Varga elvtárstól, a Zuglói Gépgyár főtechnológu­sától. Azt válaszolta, hogy ők kétféle kivitelben, motorral és kézi hajtású megoldással gyártják a tejszeparátort. Va­lószínű, hogy ez utóbbit kap­ták meg a tsz-ben a MESZÖV- től, a földművesszövetkezeten keresztül. — Kár — mondta Varga elv­társ —, hogy nem tudják, ki­vel beszéltek, ök ugyanis ilyen szíj tárcsát nem készíthetnek, de ha személyesen felkeresték volna a Vállalat vezetőit, fel­tétlenül segítettek volna ne­kik hozzájutni a megfelelő mo­torhoz. Mégis, hol történt a hiba? Sajnos, utólag csak feltételezni lehet, hogy vagy a földműves­szövetkezet adta fel rosszul a rendelést, vagy a MEZÖSZÖV nem a rendelésben szerepelt gépet küldött Akárhogy tör­tént is, mindenképpen a tsz látta kárát. Az eset így is, úgy is tanulságosa Gondosabban kell kezelni a rendeléseket. — f — Jubileumi tankönyvkiállítás A tankönyvkiadás államosí­tásának, valamint a Tan­könyvkiadó Vállalat fenmállá- sána>k tizedik évfordulója al­kalmából szombaton délelőtt Budapesten, a Liszt Ferenc tér 1. szám alatti könyvklub­ban jubileumi tankönyvikiállí­tás nyílt. A megjelenteket Vágvöiigyl Tibor, a Tan­könyvkiadó Vállalat igazga­tója üdvözölte, majd dr. Kö- peczi Béla. a Kiadói Főigaz­gatóság főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Hangoz­tatta, hogy tankönyvkiadá­sunk a felszabadulás óta igen sokat fejlődött. 1958 végéig mintegy 8000 különféle tan­könyv jelent meg nyomtatás­ban, csaknem 85 millió pél­dányban. Az elmúlt tíz esz­tendő alatt a tankönyvkiadás nemcsak mennyiségileg, ha­nem minőségileg és tartalmi­lag is sokat fejlődött. Országszerte irtóhad'árat kezdődött a burgonyabogár ellen A növényvédelmi szolgálat tájékoztatója A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­lata a legutóbb érkezett je­lentések alapján helyzetjelen­micsizmákban és sáros mun­karuhákban vannak, a nyer­gükre állított kerékpárokról, valamint a melléjük rakott ruhák minőségéről és álla­potáról rendes viszonyok kö­zött élő emberekre következ­tetek. Ám ennek ellenére az első kérdésem ez: — Mióta foglalkoznak vá­lyogvetéssel? A házaspár — név szerint Kozma András és felesége — a paprikás szalonna utolsó fa­latjait fogyasztva válaszol: — Negyvenhét óta. — Azelőtt mivel foglalkoz­tak? — Gazdálkodtunk. Van ugyan most is négy és fél hold földünk, de régebben ri­zsát termettünk rajta, kime­rült és most használhatatlan — Hogyan szánták magu­kat erre a munkára? — Kell a vályog — válaszol a férfi. — Nagy az építkezés. Évenként egy-egy házsorral ÉPÍTKEZIK Á NAGYKÁTAI | FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET | Igen takaros, emeletes épü- ^ letben van a Nagykátai Föld- & művesszövetkezet központja. ^ Most mögötte építkeznek. | Megtoldják az épületet: sön- ^ tés, raktár, konyha és tálaló ^ lesz ott, hogy megnyithassák a | már meglevő étkezdét. Mind- § ez 260 ezer forintba kerül. & A Gazdag utcai részen a ^ napokban nyitja meg a föld- ^ művesszövetkezet a vegyes- k boltot, az üzletsoron pedig ^ két hét múlva nyit az első | önkiszolgáló csemegebolt. Ez- ^ zel tovább gyarapodik a kor- ^ szerű üzletek sora, amelyet 5 a május 15-én nyílt önkivá- ^ lasztó cipőbolt nyitott meg. J s 3761 kölcsönös segítő takarék- pénztár, csaknem félmillió taggal A nyári KST-k rövidesen megkezdik a kifizetést kezdődött a takarékossági év. Ezeknél az összegyűjtőt pénz kifizetését rövidesen megkez­dik. A Nemzeti Színház kölcsö­nös segítő takarékpénztárának 247 tagja 350 000 forintot, a ruggyantaárugyári 458 tag pe­dig 310 000 forintot kap majd kézhez. Vágni lehetett a füstöt a kis szobában. A piros terítővei le­takart asztalt cigarettázó pa­rasztemberek ülték körül; az MSZMP jászkarajenői köz­ségi pártszervezete vezetőségé­nek tagjai. A harmadik órája tartó vita lassan véget ért. Éjfekete hajú, barnára sült arcú, sovány, magas férfi kért szót. — Elvtársak, a mi erőnk kevés ahhoz, hogy meg­oldjuk a ránk váró nagy fel­adatokat — mondta lassan, határozottan Varga János községi párttitkár. — Öt és félezren lakják 12 ezer holdas határú községünket. A föld­del bíró parasztgazdák túl­nyomó többsége a tavasszal, részben a mi felvilágosító munkánk hatására, saját aka­ratából aláírta a belépési nyi­latkozatot. Termelőszövetke­zeti község lettünk. Lassan elérkezik az aratás ideje. Utá­na a tarlóhántást, másodve­tést már közösen akarjuk végezni. Elsősorban mi va­gyunk a felelősek a községért. Az elvégzendő munka sok, javaslom, kérjünk segítséget a járási elvtársaktól. Alig egy hete történt mind­ez. Ezekben a napokban már mintegy félszáz pártmunkás járja a falu utcáit, s az irdat­lan nagy tanyavilág dűlőit. Kik ezek az emberek? — kér­deztem a járási pártbizottság első titkárától, Kóczián Antal­tól. — ' Társadalmi munkások, párttagok és pártonkívüliek — hangzott a válasz. — Hívá­sunkra 24 óra leforgása alatt mintegy százötvenen jelent­keztek. Olyan emberek, akik ismerik a falut, a mezőgazda­ság és az új tsz-tagok problé­máit. Többségük vezető tiszt­séget tölt be a tanácsnál, gép­állomáson, hivatalokban, de néhány évvel ezelőtt még ma­guk* is szövetkezeti vagy egyé- ■ ni parasztok' voltak. Mások hivatali dolguk vé­geztével szórakoznak, pihen­nek. A Jászkarajenőre segí­teni ment emberek kora reg­geltől késő estig érvelnek, ma­gyaráznak, tanácsokat adnak. S másnap munkahelyükön, túlmunkában, pótolják a ki­esett időt, majd harmadnap újra megjelennek a faluban, csatlakoznak brigádjukhoz. Amikor a tavasszal aláírták a parasztok a belépési nyilat­kozatokat. a pártszervezet megígérte. nem hagyja magukra az új szövetkezeti tagokat. A meglevő Előre a békéért! és a Lenin Tsz mellett Petőfi. ,Űj Barázda és Űj Élet néven három új termelőszövetkezet alakult a községben. A Petőfi Tsz néhány tagja félezer hol­don már a tavasszal hozzáfo­gott a közös tevékenységhez, a többiek az ősszel kezdenek. ' — A legkisebb ‘szövetkezet földterülete is meghaladja az 1200 holdat. A Petőfi, a leg­nagyobb szövetkezet, pedig 3414 holdon gazdálkodik majd ^ — magyarázza Varga elvtárs, ^ a párttitkár. — Ezernél több, ^ a tavasszal szövetkezetbe lé- ^ pett parasztcsalád jövőjéért § vagyunk felelősek. $ A pártszervezet nem akarja.!; hogy bárki is csalódjon ben- $ nük, s rajta keresztül a párt- | ban. A pártszervezetre és a 5 tanácsra vár, hogy a párt és a $ kormány iránti bizalom egy $ pillanatra se rendüljön meg § a jászkarajenői parasztokban. $ hanem egyre erősödjön. A pa- ^ rasztok aláírták a belépési nyi- $ latkozatokat. Azt várják. ^ hogy a megválasztott szövet- $ kezeti vezetőségek rendezzék $ tovább sorsukat, osszák te $ őket munkára, s adjanak vá- $ laszt naponta felmerülő ezer- $ nyi kérdésükre. — őszintén bevallom — $ folytatja komolyan Varga elv- $ társ —, »tagunk sem láttuk 5 előre, hogy ennyi tengernyi $ dolgunk lesz még a belépési $ nyilatkozatok aláírása, a köz- 5 gyűlések megtartása és a ve- ; zetőségek megválasztása után.! Mint sokan, mi is azt hittük,« túl jutottunk a nehezén, a töb- ' 4 vályogvetök — szám és nem szerint: négy férfi és három asszony — a minia­tűr piramisokhoz hasonló vá­lyogkupacok tövében ülnek cs esznek, mivel a sors úgy hoz­ta magával, hogy éppen früs- töktájban érkezem a Bugyi melletti Borzas pusztára. Nincs abban semmi különös, ha a vályogvetők is esznek, amikor eljön az evés ideje, és annak, hogy mégis odame­gyek, kizárólag a temérdek kivetett és száradó vályog­tégla megpillantása az oka. : Kik vetik, kié lesz a vályog, [ s mit építenek belőle? Ezek ! a kérdések motoszkálnak a f 3- I jeniben, miközben — az út- I menti árkot átugorva — fe- j léjük ballagok. I Mielőtt még egy szót is I váltanék velük, látom, hogy 1 nem afféle faluszélén tengo- 1 dő ágrólszakadt emberek j ezek, mint ahogyan az én el- 1 képzelésemben a vályogvetők 1 a régi világból élnek. Erős, ! egészséges, okos tekintetű era- > bér valamennyi, s noha a fér- : fiák fekete klottnadrágra vet­kőzve, az asszonyok pedig gu­növekedik a falu és jól tehet keresni vele. Kétszázötven forintot fizetnek ezréért. A gyakorlott vályogvető má­sodmagával 600—700 darab vályogot vet ki naponta, ami 150 forintos napi keresetnek felel meg. Az asszony derekát tapo­gatva felsóhajt: — Csak az a baj, hogy n*- héz munka. Míg az uram a sarat csinálja — mert az a legnagyobb erőt kívánó mun­ka — azalatt én a vályogot vetem. Nem gyerekjáték reggeltől estig kétrét gör­nyedve dolgozni. Pihenésről szó sem lehet, ha a fejenkénti 75—80 forintot meg akarjuk keresni. Nézem a körülöttük heve­rő szerszámokat: talicska, ásó, lapát, vödör, vályogformázó. Aztán megkérdem: — Mi kell a jó minőségű vá­lyogkészítéshez? — Ajaj — legyint az ember ] —, sok minden. Először Is : megfelelő, vályognak való mi- ; nőségű föld. Régebben az Ur- i bei út mellett vetettünk, de i ez jobb annál. Szikesebb, erő- i sebb agyag. Ha ez megvan, i csinálunk egy ásónyomnyi i teknőt, teleöntjük vízzel, es- j tétől-reggelig dagadni hagy- i juk, aztán leássuk, belocsol- ] juk, töreket rakunk közé. i háromszor átkeverjük, tali- i gába rakjuk és odatoljuk. \ ahol a kivetés történik. A töb- ' bi már az asszony dolga, aki j a sarat sorban egymás után : formába rakja. Ha szép idő \ van, három nap alatt beszá- \ rád, utána kupacokba rakjuk \ és négy-öt nap múlva szál- j lítható lesz... Elpakolják az ételmaradé- j kot, aztán felállnak. Az asz- i szony a félbehagyott vályog- i sorhoz, az ember a gödörhöz I indul. — Az a jó sár — mondja —, j amelyik jól meg van kelve. ] akár a kenyértészta. Belevágja a kapát és tem- \ pás mozdulatokkal keveri a ] sarat.,. Ari Kálmán : tést adott a burgonyabogár el­leni védekezésről. Eszerint a burgonyabogár-fertőzés az egész országra kiterjedt, s egyes vidékeken erős fertőzési ! gócok alakultak ki. A legtöbb ! megyében a bogarak tojásra- J kása befejeződött, igen sok ; helyen már a lárvák is megje- ! lentek. ! A burgonyabogár ellen a ter- ; melók- általában erőművi úton í védekeztek, egyes vidékeken ; azonban a vegyszeres védeke- ; zést is alkalmazták már. A ; burgonyabogár szedésével és $ elpusztításával az úttörő- I csapatok is igen jó szolgálatot ; tettek a mezőgazdaságnak. A I burgonyabogár kilójáért 50 ío- ! rintot fizettek a szorgos gyüj- 5 tőknek a növényvédő állomá- ; son ! A szakember véleménye sze- 5 rint az általános vegyszeres I irtás akkor leghatékonyabb. 5 amikor a lárvák az első-har- i madik fejlődési szakaszban j vannak. Az egyes megyékben, ! községhatárok szerint a fenoló- ( giai vizsgálatok alapján külön- 5 böző időkben kezdik meg az ! általános védekezést. A nö- í vényvédő állomások eddig kő- ; rülbelül 15 000 holdon irtottak ! vegyszerrel, elsősorban a ter- ! melőszövetkezeti gazdaságok i közösen művelt burgonyatáb- ' Iáin. Vályogvetők

Next

/
Thumbnails
Contents