Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

AZ OTTHONI ÉS ISKOLAI BÁNÁSMÓDRÓL Az iskolás korú gyermek nevelésében és oktatásában szinte felmérhetetlen a peda­gógus munkájának jelentősége, hiszen nemcsak tanítja, hanem a tananyag átadása közben és azon kívül is, neveli,' csiszolja jellemét, felvértezi az életben szükséges erkölcsi alapokkal és képessé teszi a későbbi ha­tások befogadására. Mégis, a legkiválóbb iskolai munka mellett sem nélkülözhető az otthoni nevelőmunka. Látszó­lag fölösleges ezt hangsúlyoz­ni, mégis a gyakorlat azt mu­tatja, egyáltalán nem kévés azoknak a szülőknek száma, akik a tanárokat teszik felelős­sé a gyermek hibái miatt. Pedig a szülők részéről, bár­milyen elfoglaltak is, nem elég, lta a gyermek ruházatával és táplálékával foglalkoznak. Az sem elég, ha megszoktatják né­hány egészségügyi szabályra vagy néhány társadalmi szo­kásra. Ahhoz, hogy a gyermek szellemi fejlődése, tudásának és jellemének kialakulása egyenletesen, harmonikusan menjen végbe, szükséges még, hogy a nevelés a családban az iskolai élettel összhangban folyjon. Talán nem fölösleges meg­említeni; a gyermek érdeké­ben elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a szülő valóban fog­lalkozzék gyermekével, akit senkihez olyan mély érzelmi kapcsolat nem fűz, mint szülei­hez és ezért egy bizonyos élet­korig a szülői ráhatás erősebb az iskolai hatásnál. A foglalko­zásnak természetesen a gyer­mek életének, érdeklődésének minden területére ki kell ter­jednie, tehát az iskolai életre, a tanulásra is. Ezúttal csak ez­zel a kérdéssel foglalkozunk. A szülő törődjön a gyermek otthoni tanulásával. Ha ideje kevés és nem tehet másképp, úgy naponta rövid ideig. Ha ennyire sem futja, egyszer- kétszer egy héten — de törőd­jön vele. A gyermek igényli a szülői foglalkozást, sőt ellen­őrzést, megnyugtatóan hat reá, biztonságérzést jelent számára, főleg ha — ami nem ritka tü­net — hajlamos a tanulás ha­logatására, kötelességmulasz­tásra. Az iskolásgyermek tud­ja ezt magáról, titokban nem is helyesli, de érthető módon többnyire egymaga nem tud úrrá lenni a játék, szórakozás csábításán. Jólesik, ha ehhez a felnőttek, a szülők segítséget adnak. Foglalkozni még azzal, a gyermekkel is kell, aki reggel­től délután 5-ig az iskolai nap­köziben van. De az sem egé­szen mindegy, hogy milyen módon foglalkozik a szülő gyermeke tanulásával. Az ott­honi bánásmódnak az iskolai­val összhangban kell lennie, de ne legyen sem folytatása, sem. gyökeres ellentéte az ott­hon az iskolának. A VI. osztályos K. Lali ese­te elég világosan megmutat­ja az állandó, de mégsem cél­ravezető otthoni bánásmó­dot. A szülők nevelési mód­szere sem egymással, sem az iskolával nem volt össz­hangban. Laci durva, vereke­dés fiú volt, akitől osztály­társai már féltek. Apja csak a hét végén volt otthon, ak­kor kiosztotta esedékes po­fonjait a heti bűnökért, amit felesége igyekezett eltitkol­ni. Titokban azonban helye­selte fia magatartását s ezt a fiú tudta is róla. Az anya fiát szelíd, érző léleknek tud­ta, s óvta mindentől, minden­kitől. Egy alkalommal a fiú széttört egy botot tanulótár­sa fején. Ezért az osztály egyhangúan kizárta őt a kö­zösségből. Az anya ekkor ar­ra kérte a tanárnőt, ne ültes­sék külön padba a fiát, mert nem bírja el a megszégyení­tést , lelki sérülést fog szen­vedni. (Mondani sem kell. a fiú nagyon is eltűrte a bünte­tést, mert tudta, hogy igaz­ságos.) A szülő, aki egésznapos munkája után este hazatér, ne rendezzen be második Is­kolát otthonában. Normális képességű gyermek egyedül is meg tudja tanulni, el tudja készíteni feladatát. Elegendő, ha otthon utánanéznek. A „nehéz” tárgyakból ki lehet kérdezni, s ha nem jól tud­ja, átvenni vele. Maradjon azonban idő a beszélgetésre, sőt, lehetőleg a közös játékra is, ami nagyon jelentős a gyer­mek és a szülő kapcsolatá­ban, A szülő tehát ellen­őrizze és segítse a tanulást, de ne túlozza el, mert azzal ellenkező hatást érhet el, ter­hessé, kényelmetlenné teszi a gyermeknek a szülői segít­séget. Nem egy esetet lehetne felhozni, amikor az otthoni „iskolázás” miatt a gyermek órákhosszat csatangol dél­után, hogy minél későbbre tolja ki apjával a találkozást, annyira kínos formában szo­kott a „kikérdezés” megtör ténni. Egyes szülők rosszul értel­mezed lelkiismeretességből előre megszabják az otthoni tanulás idejét, s hatodik-hete­dik osztályos gyermeküket napi 4—5 órás tanulásra kény­szerítik. Ennyi időre semmi­képp sincs szükség. ITa a szülök £s a pedagó­gusok közt a kölcsönös bi­zalom légkörében állandó a kapcsolat, nagyon sok neve­lési probléma megoldható, esetleg elkerülhető. A szülő figyelmeztetheti a pedagó­gust, ha a gyermek valóban különleges bánásmódot igé­nyel és a pedagógus az isko­lai tapasztalatok alapján hasznos tanácsokat adhat az otthoni módszerekhez. Volt eset, amikor pl. a bukásra álló gyermek tanulása rendbe­jött, mert házi órarendet ké­szítettek, amelyben elegendő időt terveztek játszásra és ennek hatására a tanulásra szánt időt valóban erre for­dította. i Nagyon sok példát lehetne felhozni az otthon és az is­kolai bánásmód jó hatására, vagy az összhang hiánya miatti nehézségekre. Bár az iskolai év már végéhez ért, mégis hasznos ezekről a prob­lémákról beszélni. Molnár Lászlóné ált. isk. tanár. I u ! s —■ * Tfe/frény-, Szenvedélyek — szokások ^ oros: ^ hosszú sorában (vízsz. 5—18, függ. 22—30). 5 r­■k-r Ü szatén-karton szok­Melyik bír nagyobb erővel? Erről szól Puskinnak, a nagy 7|IJTéTíoleró fekete puplin z költőnek melyenszanto gondolata mai rejtvényünk négy Kassuth Lajos. 4. Érdeklődés va-fc , , p * blúz fegészíti ki. lakiról. 6. Vassal rokon, szürke s Bajnokság. 11. Beszédtképtelcn. S 13. A Szamos mellékfolyója. 16. § Mostanában aranyat ér, egy rö-^ vid mondatban. 19. T. T. T. T. T. ^ 22. Puskin-idézet harmadik sora. S 25. Teréz becézve. 27. Munka-§ hely. 28. Fővárosi részlet. 30. J Puskin-idézet negyedik sora (vak- S betűk: V — N). 32. Vattavégek. § 33. Ocsmány beszédű vagy visel- $ kedésű. 3" - - v 36. Kifelé nyaláb bár igen __ _________^ s zóló tanítás. 47. Rózsa belső. 48. § Csecsemősírás. 49. Helyettesítő, n 50. Vagány módra sikkaszt?!? 51. § Komor. 54. Egymást előző betűk az ábécében. 59. Helyenként pen-s dűl. 61. Alantas. 62. Seprő nyélx M : tűk nélkül??? 63. Minden! 64. 63. Gyermekvers sző. G. Y 8 | Beküldendő: Puskin-idézet meg-i fejtése 1639. június 17-ig. A he-S lyes megfejtők között értékes^ könyveket sorsolunk ki. Az 1959. május 16-i számunk- ^ . ban közölt rejtvény helyes meg- ^ fejtése: . . . sohasem az együtt- ^ létet, hanem az elválást hosszab- s . bítja meg”. $ Könyvet nyertek: Vet-ebes^ VÍZSZINTES: l. Elmesport. 5. egyik. része. 32. Legyőzték! 34. 36. A régi Ilona. Kisoroszi. Kossuth Lajos S u. 13 — dr. Mátraházi István, § Budapest, XIV.. Kórvasút sor 197 i — Buchwald Mária, Vác. Hit-s Ugye, kedvesek vagyunk? A Palma Gumigyár játékállat- sorozatának, s babáinak egy kis csoportja. Nemcsak a mi gyermekeink, de külföldiek is szívesen játszanak vele. Csíkos karton kétrészes ruha. Sima fehér anyagból (piké vagy vászon) készült kis ka­bátka egészíti ki. A kabátka széle csíkos anyagból paszpo- lozva. K icsi helyen is tarthatunk baromfit, de ne hanyagol­juk el, mert könnyen ráfizet­hetünk. Készítsünk tiszta, ren­des ólat, kis kifutóval, 20—30 darab csibével, 8—10 darab tyúkkal s az egy 5—6 tagú kis csalódnak máris nagy segítség Még 10 kacsát is nevelhetünk, ha legalább 150 négyszögöles udvarunk van. Nagyon kell vigyázni, hogy a tetű vagy po­loska meg ne lepje a baromíi- kat. A poloska a legveszedel­mesebb féreg, ezért ajánlatos 2—3 hetenként Matadorral be­porozni az állatokat. Havonta legalább egyszer ki 'kell me­szelni a baromfiólat s mind.g minden repedést tapasszunk be. A padozatot akár tégla, akár föld, íahamuval, szénsa­lakkal lehintve tartsuk állan­dóan, s az ólakat hentenként többször seperjük ki. A deszkaketreceket nehéz tisztán tartani, azért inkább vályogból vagy téglából ké­szüljön a tyúkház. Ha a piacról veszünk tartásra baromfit, nézzük meg a szárnyak alatt nem férgesek-e. Ha igen, szór­juk be Matadorral, s csak pór nap után eresszük a többi ba­romfi közé. A kis kacsa nagyon kényes, egyhetes ‘ koráig nagyon. vi­gyázzunk rá, óvjuk a megfá­zástól. Míg meg nem erősöd­nek kevés, ne hideg vizet ad­junk nékik. Minden megvágha­tó zöldet szeretnek, apró kuko­ricadarával, korpával, futörrai keverjük táplálékukat. Pulykát csak nagy mezőn ér­demes nevelni, mert a bogár, ami a fő tápszere, kis udvaron nem található. Három-négy hétig túróval,..- apróra' ‘Vágott zöld kaporral, darakever .kkel neveljük. Ha vigyázunk rá, hogy meg ne fázzék, szépen fejlődik. A kis libának is keverhetünk vágott zöldet a darához pár hetes koráig és azt is védjük a megfázástól, az esőtől. Ka- ' vies és széndara ne hiányozzék a baromfiudvarról és jó homo­kos, fahamus fürdő védett he­lyen, ahol az eső nem mossa el. Nagyon figyeljük meg a ba­romfioltást, ki ne maradjon belőle egyetlen szárnyas sem, mert azok fertőzhetik meg új­ra a beoltottakat. Ne sajnál­juk azt a pár fillért a baromfi- ellásért. A sertések és a szár­nyasok is csak oltással ment­hetők meg. Ha bármilyen állat véréhez jutunk, főzzük meg, úgy adjuk a baromfiak keverékébe, pó­tolja a vágóhídon néha kapha­tó vérlisztet. Meleg, esős idő­ben gyűjtsenek gilisztát a gye­rekek, ezzel lehet pótolni a bo­garakat. Ha a baromfiak vizesedénye zománcos és rázöldül a víz, hamulúggal főzzük ki. Ha deszka vagy beton az itató­vályú, akkor lúggal és kefével súroljuk meg, utána jól mos­suk ki. Kis seprővel naponta mossuk ki a vizesedényt. Ha valakinek nagyobb tervei vannak a baromfineveléssel, és helye Ss van hozzá, áldoz­zon szakkönyvekre, amelyeket a szövetkezeti boltokban meg­vehet, Az új, korszerű szak­könyvekből meg lehet tanulni a tökéletes baromfitartást. (csá) Vilma néni újabb háztartási tanácsadója a baromfitenyésztésről EZ A DIVAT! T . ........ pégebben az ajkak pirosítá- sara a szőlözsirt használták. Kissé nehézkes volt vele a vé­kony szájszélek kifestése, azon­kívül hamar letörlődött az aj­kakról. A ©zölőzsírt néhány év­tizede teljesen kiszorította a rúzsformába öntött és a legvál­tozatosabb kivitelű tokban forga­lomba hozott száj rúzs. Az iliat- szerboltokban kapható száj rú­zsok nagy előnye az ízléses cso­magoláson kívül, hogy a modern száj rúzsok csókáilóak, vagyis az ajkpíron jól tapadnak, nem ke­nődnek el, az étkezést jól bír­ják s ■ csak zsíros anyagokkal távolíthatók el. E tartós száj rúzsok a szintadó festéken kívül olyan festékeket is tartalmaznak, melyek az ajak bőrébe beivódnak s nem töről- hetők le. Hátránya, hogy a fe­hérneműt is megfesti és sokszor még a mosásban sem jön ki. Ezért étkezéskor ügyeljünk arra, hegy pirosított ajkunkat ne tö­röljük a szavétába. mert ezzel a háziasszonyoknak nem kis bos­szúságot okozunk. Ez vonatkozik zsebkendőinkre is. A tartós száj- rúzsok azonban néha még egyéb kellemetlenséget is okozhatnak. A tartósító festék egyeseknél az ajak borét a fénv iránt túl érzé­kennyé teszi. Ennek következ­ménye az ajkak gyulladása. Az ajakrúzs megválasztásánál lehetőleg a jó zsíros rúzsokat ré­szesítsük előnyben. Ezek talán kevésbé tartósak, de nem szá­rítják ki az ajkakat. A zsíros rúzsok fényűiméi fogva is elő­nyösebbek. A száj rúzs színének kiválasztására, hasonlóan az arc­rúzshoz. általános érvényű sza­bályt felállítani nem lehet. Ez a divatnak, az egyéni ízlésnek és az alkalomszerűségnek a függ­vénye. Az utóbbi években forga­lomba hoztak olyan száj rúzst, ahol egy tokban kétféle színár­nyalat van. Általában nappalra .világosabb, estére valamivel sö- tétebb árnyalatot szoktak hasz­nálni. A sötét száj rúzs öregít, s inkább fekete hajúak használják. A száj rúzs színe legyen össz­hangban a ruha színével is. A sötét ruhától n-ag.yon elüt a hal­ványlila árnyalatú száj rúzs. míg fehér ruhánál a sötétvörös száj túl feltűnő. Nagyon vigyázzunk Egy órával a hai Vlagyimir Nyegovszkij.sz.oy,- jet tudós % mesterséges ' ÍVŰ tűs­sel elérte, hogy a halál beállta után egy órával vissza lehe- 1 tett állítani az összes élet­funkciókat. Nyegovszkij professzor több mint 20 éve foglalkozik ilyen irányú kutatásokkal. Célja a klinikai halál idejének, vagyis annak az állapotnak piros ruhánál a száj rúzs árnya­latára! Természetesen a száj- rúzst összhangba kell hot2.nL az alkalmazott arcrúzzsal és a kö­römlakk színével i3. A száirúzs ne üssön el túlságosan az ajkak természetes alapszínétől sem. j Mint látjuk, a száj rúzs színének megválasztása nem könnyű fel­adat és valóságos festőművészl készség kell a megfelelő szin- ö&szhang kiválasztásához. E ne­hézségen azonban gyakran segít a divat, amely szinte parancso­lom! megszabja a száirúzs színét még akkor is. ha elütne egyéni­ségünktől. a rúzsozást mindig az ajkak ^ középvonalától kiindulva, kétoldalt végezzük. Előbb a fel­sőajkat. majd az alsóajkat rú- zsozzuk. Ügyeljünk arra. hogy a rúzsozás ne. haladjon túl az a jakpíron s a száj zugnál ne fus­son ki kétoldalt, mert az előbbi hiba vastag!tja az ajkat, míg az utóbbi megnagyítja a szájnyílást. A rúz^ozással megjavíthatjuk a száj formáját is. Ha az ajkakat középen erősen rdzsozzuk, míg a szélek felé csak egészen hal­ványan, akkor kicsiny babaszá lat kanunk. Ka az ajkat Spe­sen festjük ki. akkor a szájszél húsosnak, érzékinek hat. Tessék tükör előtt kipróbálni és megke­resni azt a festési módot, amelv a legjobban megfelel. A szái szé­lének egyenletes, éles kialakítá­sára vörös tintaceruzához hason­lóan ún. kontűrceruzát is hasz­nálnak. Ezzel előre kirajzolható az ajakív halára. Száraz alaknál, különösen, ha a száj rúzs nem elég zsíros. ajánlatos kifest és előtt egy kicsiny zsíros krémé* vékony rétegben feltenni s efölé rűzsozni. A láe^abb. zsíros szái- rúzsoknak további előnye., hogy fényükkel az alkat melegebbé, természetesebbé teszik. A szájrúzst lefekvés előtt ok­vetlenül távolítsuk el zsíros krémmel vagy vajjal. A csókálló száj rúzs tartós festékét vízzel le­mosni nem tudjuk, de viszont kis vatt^Iarabkára helyezett zsí­ros krémmel jól oldnató. Ezzel elkerüljük a fejnárna öüszerú- zsozását és az ajkak hámrétegé­nek is időt adunk a regeneráló­dásra. ál beállta után... maghosszabíbása. amikor a szív már nem működik. — A mai tudomány és tech­nika legújabb vívmányai le­hetővé teszik, hogy egyes ese­tekben visszaadjuk az élet­nek azokat az embereket, akiknek szíve már nem do­bog és már nem lélegzenek — mondotta a szovjet pro­fesszor. . A 'szájrúzs

Next

/
Thumbnails
Contents