Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
rrsT MEGY MCirUm 1959. JÚNIUS 5. PÉNTEK Beszámoló a Partizán Szövetségben A magyar munkásmozgalom régi harcosainak Szovjetunióban járt küldöttsége pénteken este fél 7 órakor a Partizán Szövetség klubhelyiségében (V., Szabadság tér 16.) beszámolót tart útjáról. Nem törvényszerűek a „pech-kor szak“-ok | « göflöitöi Gana Árammérőgyárban — Hát lehet így kongresz- szusi munkaversenyt csinálni?! — fogadott az eléggé indulatos kérdéssel Dobos János elvtárs, a gödöllői Ganz Árammérőgyár üb-elnöke. A. Pest wneggei Híwlup közvélemenykutatást rendez olvasói táborában Felhívjuk kedves olvasónk figyelmét a mai számunkhoz mellékelt kérdőívre és kérjük, hogy azt figyelmesen elolvasni és megválaszolni szíveskedjék.* Érdeklődő kíváncsisággal nyitja ki lapunkat nap mint nap az olvasó. Most a Pest megyei Hírlap szerkesztősége várja érdeklődő kíváncsisággal az ön válaszát kérdéseinkre, amelyeket úgy állítottunk össze, hogy a kapott válaszok, kívánságok, javaslatok, tanácsok és vélemények alapján munkánkkal még fokozottabb mértékben kielégíthessük velünk szemben támasztott igényeit. Véleménykutatás ez, kedves olvasó és éppen ezért teljes bizalommal, őszinte véleményét kérjük. Hogy annak nyilvánításában semmi se feszélyezze, sem nevét, sem lakcímét tudakoló rovat nincs a kérdőíven. Bevalljuk azonban, különös hálára kötelezne bennünket, ha teljes nevét, lakcímét és főképpen foglalkozását mégis ráírná a visszaküldendő kérdőívre. Ezzel is segítené munkánkat, mert számunkra nem közömbös megtudni, olvasóink milyen társadalmi réteghez tartoznak leginkább és lapunkat melyik vidéken olvassák legtöbben. Mindebből látható, hogy a kérdőívek kibocsátásával szerkesztőségünk még meghittebbé, szorosabbá szeretné fűzni a lapunk és olvasóink népes tábora között eddig kialakult őszinte kapcsolatot. A Pest megyei Hírlap ennek a barátságnak alapján kéri és várja, kedves olvasónk a válaszát. * Szentendrei olvasóink technikai okokból holnap, nius 6-án kapják kézhez a fentebb említett kérdőívet. ]USikkasztókal lepleztek le a Gödöllői Háziipari Szövetkezetben A múlt év októberében írtunk a Gpdöllöi Háziipari Szövetkezetben leleplezett nagyszabású visszaélésről. Rublejzky és társai bűnügye éppen hogy lezárult, s máris újabb visszaélést lepleztek le a szövetkezetben. A mostani ügy — amelynek szereplői Stern Imre, a szövetkezet vegyi részlegének volt vezetője és Veszprémi István, e részleg volt műszaki vezetője — szinte pontról pontra a Rubletzky- ügy hasonmása, íme: Veszprémi István 1956 nyarán ismeretséget kötött Stern Imrével. A későbbiek során abban állapodtak meg, hogy a Gödöllői Háziipari Szövetkezet égisze alatt Budapesten egy vegyirészleget létesítenek, ahol olyan cikkeket gyártanak, amelyek iránt nagy a kereslet. Kezdeményezésük eredményeként 1957 elején a szövetkezet neve alatt létre is jött ez a részleg, ahol többek között műszerolajat töltögettek üvegekbe, rozsdarudakat és hidegenyvet állítottak elő. Munkájukhoz tartozott az áruk csomagolása is. A dolgozók bérének kifizetéséhez szükséges összegeket a szövetkezet központjától igényelték. A bérlista végösz- szegét rendszerint Stern Imre kezéhez folyósították. A bérlistához mellékelt, a dolgozók részére járó bércédulákat Stern Imréék a legritkább esetben íratták alá a fizetés felvételekor. Erre nem is volt szükség, hiszen a munkabér felvételének igazolását a központnak sohasem küldték vissza. Ilyenformán alkalom adódott a visszaélések elkövetésére. A dolgozók bérét megcsonkítva fizették ki. Fiktív neveket vezettek a bérlistára és az így megmaradt összeget egymással megosztották. Mindez megtörténhetett, mert a szövetkezet vezetői részéről a vegyi részleg munkájához senki sem értett, s így megfelelően ellenőrizni sem tudták őket. Az ellenőrzés egyébként más vonatkozásokban is laza volt. így történhetett meg az is. hoev a Stern és Veszorémi által benvúitott kalkulációt ^ a központban minden észrevételezés nélkül elfogadták, holott a ka’kuláoió túlzottan laza normákat tartalmazott. Ez a kalkuláció adott alapot aztán a sikkasztáshoz is. Például az olajtöltögetésnél üvegenként 90 fillért állapítottak meg. Ennyit is'számfejtettek, azonban Veszprémiek csak 25—30 fillért fizettek ki üvegenként, s a dolgozók ennek ellenére igen jól kerestek. A megmaradt összegen természetesen a két csaló osztozkodott. A könyvszakértő megállapítása szerint 84 462 forint az az ösz- szeg. amelyet Stern és Veszprémi jogtalanul megtartottak maguknak. Veszprémi István beosztásával több vonatkozásban is visszaélt. Például silányabb minőségű mosóport gyártott, amelyet az átvevők visszaküldték. A szövetkezetei ezáltal 190 000 forint kár érte. E cselekménye miatt a Váci Járásbíróságnál folyik ellene az eljárás. A Rubletzky-ügy lezárása után joggal remélhettük, hogy a szövetkezet vezetői levonják a tanulságot: ezután alaposabban és szakszerűbben ellenőrzik és kísérik figyelemmel a részlegvezetők munkáját. Mindez azonban nem történt meg. S itt az „eredmény”. Reméljük, hogy végső figyelmeztetésként a szövetkezet vezetői részére. — d. j. — — Mi történt? — kérdeztem. — A próbateremben rájöttek, hogy egy csomó mérőbe egy foggal nagyobb kereket szereltek be — válaszolta. — Hogyan fordulhatott elő ez az eset? — kérdeztük Hajdúkká elvtársat. — Errare humánum est — válaszolt a latin közmondással, amely magyarul azt jelenti: tévedni emberi dolog. „De mivel maga sem érezte kielégítőnek a magyarázatot, hozzátette még: — Persze, nem szükség- szerű, hoigy ilyesmi előforduljon. Valóban emberi tévedésről van csupán szó? Elmentünk a műhelyekbe is, hogy megismerjük a hiba valamennyi részletét. — A háromfázisú beszabályozok vették észre, hogy egy időben sok mérőn jelentkezik rossz mérési adat. Gyanúsra vált a dolog és utánanéztek a hiba okának. Kiderült, hogy 55 fogaskerék helyett 56 fogasat építettek a mérőkbe. Körülbelül 1200 ilyent találtunk — mondta Tasnádiné, a próbaterem csoportvezetője. — Hol történt a dolog? — kérdeztük. — Az alkatrészgyártó műhelyben — kaptuk a választ. Odamentünk. Juhász Já- nosné dolgozott azon a gépen, amelyen a kérdéses fogaskerekek készültek. — Nem tudom, hogyan történhetett, mi, igtpmunkások, már a beállított gép mellé állunk — válaszolta kérdésünkre. Közben az egyik beállító, Prutek János is odajött. Tőle a következőket hallottuk: — Magam sem tudom, hogyan fordulhatott elő. Hárman fagyunk beállítok Tóth Vilmossal éj a tanuló Szűcs Mihállyal. Azt sem tudjuk, melyikünknél fordult elő az eset. Elmondta, hogy fogaskereket kell cserélni minden esetben a gépen, amikor más fogszámú kereket akarnak marni. A cserélendő fogaskerék fogszáma megegyezik a marandó kerék fcgszámával. A fogszám minden keréken fel van tüntetve, tehát nehéz összecserélni ezeket. Mégis, hogyan történhetett ilyesmi? Nagyon nehéz választ kapni a kérdésre. A legvalószínűbb. hogy a kérdéses kerekek előtt a GK kapcsolóórák fogaskerekeit marták a gépen, ugyanis ezeknek a fogszáma 56. Előfordulhatott, hogy az átállásnál valahogy elíe’ejtet- ték kicserélni az áttételt szabályozó fogaskereket. — Ennek ellenére észre kellett volna venni a tévedést mindjárt az elején? — kérdeztük többektől. — Igen, mert a meós kötelessége, hogy az első darabokat megvizsgálja, sőt közben is „szúrópróbákat” végezzen — kaptuk a választ magától Gulyás Bálint elvtárstól, a MEO főnökétől is. Pontosan akartunk tisztázni A Taksonyi Állami Gazdaság Erős-pusztai üzemegységében előadást hallottak a vendégek a zöldségtermelés gépesítésének problémáiról, s részletes tájékoztatást kaptak a legjobban bevált traktor, az RS—09 működéséről. A látogatók egy csoportja paradicsomkapálás közben vizsgálta meg a gép működését A gazdaság a lehetőség szerint minél több munkát igyekszik gépesíteni. Az RS—09 elnevezési! traktor segítségével például sikeresen alkalmazzák a gépi palántázást. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor megindul a traktor a paláníáző- géppel. A vendégek a gépen ülő asszonyok munkáját és teljesítményét figyelik A gazdaság jelentős területeken termel borsót, ezért az egyik budapesti konzervgyártól borsófejtő-gépet kaptak, amellyel — ha jelenleg még kísérleti stádiumban is — sikeresen olcTák meg a tartósításra alkalmas borsó fejtését, tsztítsát. Képünkön az agronómusok az új géppel ismerkednek (Tenkely Miklós felvételei) RENDELŐBEN Pfuj, Flokl, nem szabad/ JAVUL A METEOR A nyugat-európai hőhullámot hirtelen hömérsékletcsök- kenás követte és a gondos sz.ámítgatások ellenére a legtöbb meteorológus helytelen előrejelzést adott. Ez meglehetősen kellemetlenül érintette az embereket. A közeljövőben — állapítja meg az UNESCO kiadványa — ez nem történik meg. A nagy teljesítményű és rendkívül gyors elektronikus számológépek lehetővé teszik, hegy a meteorológusok rekord idő alatt dolgozzák fel a hatalmas meny- nyiségű tájékoztatási adatot és a valóságnak megfelelő előrejelzést adjanak. A csalódást okozó meteorológiai jelentések egyik fő oka, hogy a gyorsan változó időjárással nem tudnak lépést tartani a beérkezett információs anyagok feldolgozásában. Az új számológépek felhasználása hatalmas jelentőségű lesz a hajózás, a repülés és a mezőgazdaság szempontjából. Június 15 és 20 között az UNESCO rendezésében Párizsban nemzetközi tájékoztatási értekezletet tartanak, amelyen 30 ország csaknem kétezer műszaki szakembere vitatja majd meg a legmodernebb elektronikus számlálógépek felhasználási lehetőségeit. Erdésznapra leészülnek a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság dolgozói. Az egésznapos ünnepséget a királyréti erdészetnél rendezik június 14-én, vasárnap. A rendezőség változatos kultúr- és sportműsorral gondoskodik a vendégék szórakoztatásáról. A tánchoz külön zenekar szolgáltatja majd a zenét. 1 mindent, ezért megkérdeztük, ^ van-e a vizsgálathoz műszere ^ a meósnak. — Most már van egy kali- ^ bere, amellyel nyomban észre- ^ veszi, ha rossz a kerék. Azelőtt ^ ilyen nem volt, de ennek eile- s nére az lett volna a kötelessé-| ge, hogy megszámolja, hány S fogat martak a kerékre. — Mégis, mi a magyarázata ^ annak, hogy ezt elmulasztotta? ^ — tettük fel a következő kér- ^ dést. & — Ez a kerék minden mérő- ^ ben egyforma. Évek óta nem ^ fordult elő ilyen hiba. A leg- ^ valószínűbb, hogy ennek tuda- ^ tában nem is fordított a meós ^ különösebb gondot a dologra | — hallottuk a magyarázatot. | Elég hosszú ideig nem vizs- ^ gálhatta ezt a fogaskereket, § mert Sóvári Ferenc elvtárstól, $ a szerelés MEO-csoportvezető- $ jétől hallottuk, hogy miután a ^ próbateremben rájöttek a hi- ^ bára, még vagy kétezer rossz ^ kereket találtak, melyek sze- ^ rencsére nem kerültek besze- ^ relésre. S Ezekután maga az olvasó is § könnyen eldöntheti, hogy nem ^ csupán egyszerű emberi téve- ^ désről van szó ebben az eset- ^ ben. Maga az igazgató, Du- ^ najszki András elvtárs sem így ^ bírálja el az esetet, hanem a ^ következőképpen vélekedik: — Mulasztás történt. § § Meg fogjuk vizsgálni az esetet és felelősségre vonjuk a súlyos $ hiba elkövetőit. § \ Ezzel egyet lehet érteni, de $ még jobb lett volna, ha a fő- $ mérnök elvtárs elnéző vélemé- $ nye helyett következetesebben $ érvényesül a szigorú műszaki $ ellenőrzés. Annál jogosabb ez 5 az észrevétel, mert maga Haj- $ duska elvtárs is így véleke-; dett: — Évek óta szinte periódi- ^ kusan ismétlődnek az ilyen és ? hasonló esetek. - ' * J Más vezető beosztású elv- > társaktól a következő véle-; ményt hallottuk: ; — Pech-korszakban vagyunk, j Elmondták, hogy nemcsak a 1 leírt eset, más hibák is előfor-; dúltak, elég rövid idő alatt. Törvényszerűek-e az ilyen i „pech-korszakok”? Az említett eset bizonyítja a legékesebben, hogy nem. Még akkor sem, ha a Ganz Árammérőgyár termelése rövid idő alatt szinte megduplázódott, mialatt a gyár méreteiben szinte semmit sem változott. A gyár műszaki és fizikai dolgozóinak eddigi elismerésre méltó eredményei, sikerei követelik, hogy ne engedjenek meg ilyen kisiklásokat. Ha volt erejük a nagy exportigények kielégítése mellett kielégíteni a hazai árammérőszükségletet, az ilyen és hasonló mulasztások szülte hibákat is lesz erejük felszámolni. Ezt követeli a gyár jó hírneve. Farkas István Mohácsy—Maliga—ifj. Mohácsy: AZ ŐSZIBARACK (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959. 393 oldal) Az őszibarack közellátási szempontból igen fontos gyümölcsünk, mert különböző fajtái négy hónapon keresztül érnek be és szerepelnek étkezésünkben. Export vonatkozásban is jelentős őszibarack-termesztésünk. Nagy arányban fejlődő őszibarack-termesztésünk bizonyítéka az is, hogy Mohácsy Mátyás „őszibarack-termesztés” című könyvének harmadik kiadása is elfogyott és szükségessé vált ennek az átdolgozott műnek a megjelenése. A könyv az őszibarack részletes monográfiáját adja, ezért tudományos kutatók, botanikusok és gyakorlati termesztők egyaránt jó hasznát veszik. A mű sajátossága, h >gy a termesztéssel közvetlenül nem foglalkozó fejezeteit Is a termesztés szemszögéből adja. Termesztési részében szemléltető leírását adja a koronaalakító és a termőre metszésnek. Alapvető útmutatást ad a budavidéki termesztőknek a szerző saját gyakorlatában kialakult tapasztalata. Külön útmutatást a(* a pécsi és az alföldi őszibarackfák metszéséhez. Számos színes ábra illusztrálja a könyvet. » Földvári Ferenc Termelőszövetkezeti agronómusok tapasztalatcseréje: Zöldség termelési bemutató Pest megyében A Szövetkezetek Országos Szövetsége kezdeményezésére a Szövetkezetek Pest megyei Központja a termelőszövetkezeti agronómusok részére négynapos tapasztalatcserét rendezett, hogy más megyéit __ zöldségtermeléssel még nem foglalkozó termelőszövetkezeti agronómusai a Pest környéki gazdaságokban közelebbről megismerkedjenek ezzel a jövedelmező gazdasági ággal. Mintegy negyven agronómus jött el a tapasztalatcserére Veszprém, Győr, Csöngőd és Borsod megyékből. A négy nap alatt ‘megtekintettek több kísérleti gazdaságot, termelőszövetkezetet és állami gazdaságot. Képesriportunk az agronómusok taksonyi látogatásáról számol be.
