Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

fíft U Ui> a/£ irtai) 1959. JŰNU7S 28. TASÄRNAP Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? [ Válasz három külpolitikai kérdésre j z elmúlt hét bővelkedett nemzetközi je- /Z lentőségü eseményekben. A külügymi- nisztjerejt — hazatérve a három hétre elnapolt genfi értekezletről — beszámoltak kormá­nyaiknak az eddig végzett munkáról. Moszk­vában megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pátija Központi Bizottságának plénuma, amely megvizsgálja, hogyan teljesítik a XXI. pártkongresszus határozatait az iparban és az építkezéseken, valamint a vegyipar és a tex­tilipar fejlesztésének kérdéseit. A héten a szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé a Balkán, az Adriai-tenger és az Adriai-tenger övezetének békéje és biztonsága kérdéséről A szovjet kormány javasolja: teremtsenek atom- és rakétafegyver-mentes övezetet Eu­rópának ebben a térségében! A hét eseményeihez tartozik De Gaulle francia elnök olaszországi hivatalos látoga­tása, Japánban a Kisi-kormány átalakulása és jobbratolódása, valamint az argentínai kormányválság. Nshru indiai miniszterelnök visszatérve néhány napos keralai látogatásá­ról — nyilatkozott az ottani helyzetről, s ki­jelentette: az indiai központi kormány nem szándékozik beavatkozni Kerala belügyeibe és nem oszlatja fel Kerala kommunista kor­mányát. Keralában a feszültség némileg csők-, kent, noha a reakció nem mondott le a kom­munisták vezetése alatt álló kormány meg­döntéséről. Részietek az SZKP Központi Bizottsága plénumának pénteki ülésén elhangzott felszólalásokból 1. Mit tervez a Nyugat a genfi szünetben? Géniből hazautaztak a kül­ügyminiszterek, s a Nemzetek Palotájának tanácstermében három hétig üresen áll a kerek tárgyalóasztal... Azonban a diplomáciai tevékenység nem szünetel a háromhetes „kény­szerpihenő” alatt sem. Különö­sen Adenauer diplomáciai gé­pezete ’ dolgozik aktívan, hogy — miként a genfi értekezlet alatt is — újabb akadályokat gördítsen a megegyezés útjá­ba. s ennek érdekében a fran­ciákkal együtt elsősorban az angol kormányra igyekszik nyomást gyakorolni. Az agg kancellár a héten odáig ment, hogy sajtónyilatkozatában nyíltan elmarasztalta az an­golokat, ami nagy visszatett szést és megütközést váltott ki Londonban. A héten elhangzott nyugati nyilatkozatok mindenesetre ar­ra vallanak, hogy a nyugati hatalmak között koránt sincs meg az az egység, amelxjről Washingtonban Herter ame­rikai külügyminiszter szóno­kolt. Míg Eonnban „kudarc­ról” és a tárgyalások „megsza­kításáról’ beszélnek, London­ban hangoztatják, hogy a csúcstalálkozót mindenképpen meg kell tartani, akár ered­ményesen végződik a külügy­miniszterek július 13-án foly­tatandó értekezlete, akár nem. Az amerikaiak álláspontjára úgy látszik, hatott Adenauer merevsége, mert Herter meg­lehetősen kategorikusan be­szélt a nyugatiak részéről teendő további „engedmények lehetetlenségéről” ... Hírügynökségi jelentések szerint a genfi értekezlet foly­tatása előtt nem tartanak nyu­gati csúcstalálkozót, amit Ade­nauer sürgetett. Azon akarták figyelmeztetni Macmillan brit miniszterelnököt, hogy túlsá­gosan „engedékeny” a Szov­jetunióval szemben. E döntés­ben nagy szerepe volt Ade­nauer angolellenes nyilatko­zatának, amely még inkább el- hidegítette az angol—nyugat­német viszonyt. Adenauer most nem szívesen látott ven­dég volna Londonban. De el­lenzi a nyugati csúcstalálkozót az amerikai és a francia kor­mány is — attól tartva, hogy azon méginkább felszínre ke­rülhetnek azok az ellentétek, amelyek a genfi külügyminisz­teri értekezleten is kifejezésre jutottak. Az SZKP Központi Bizottsá­ga plénumának június 26-i ülé­sén Melnyik, az Ukrán SZSZK állami tervbizottsága automa­tizálási intézetének igazgatója kifejtette, hogy kcmpiex auto­matizálás útján minőségileg új formákat kell teremteni a termelési folyamatokban. A termelés technikájában és megszervezésében olyan forra­dalmi intézkedéseket kell vég­rehajtani, amely intézkedések lehetővé teszik a termelékeny­ség erős növelését, az önkölt­ség csökkentését, a minőség javítását. A komplex automa­tizálás a technikai haladás legmagasabb foka. Ukrajnában a hétéves tervidőszakban sok vegyipari cikk termelését, a földalatti és a külszíni szénbá­nyászatot és több vaskohászati vállalatot fognak automatizál­ni. Kucserer.ko, a szovjet mi­nisztertanács állami építés­ügyi bizottságának elnöke ki­fejtette. hogy az utóbbi tíz év alatt a szovjet, építőipari mun­kások teljesítménye több mint 2. Mit keresett De Gaulle Rómában? kétszeresére növekedett. Ugyanakkor Amerikában az építőipari dolgozók munkájá­nak termelékenysége csak húsz százalékkal nőtt. A Szovjetunióban új ipar­ág keletkezett: az össze­szerelhető vasbetonelemek gyártása. — 1965-ben — mondotta Ku- cserenko — körülbelül hatvan százalékkal több építőmunkát kell végezni, mint 1958-ban. Ugyanakkor az építőmunkások száma változatlan marad. Te­hát a növekedést a munka ter­melékenységének Tokozásával kell biztosítani. Sok építkezé­sünknél a szervezettség és az ipari módszerek alkalmazása jelentősen magasabb színvona­lú, mint az Egyesült Államok­ban, Angliában és más kapita­lista országokban., A munkará­fordítás azonban a ml építke­zéseinknél egyelőre nagyobb, mint az Egyesült Államokban. Kucserenko végül hangsú­lyozta, hogy az építkezésben a munka termelékenységének növekedését elsősorban a szállító és rakodómunkák komplex gépesítésének jelen­tős javításával kell biztosítani. Az utóbbi időben intézkedtek olyan iparilag könnyű anyagok és szerkezetek fokozott előállí­tásáról, és’ alkalmazásáról, mint az előfeszített vasbeton- elemek, nagyterjedelmű pane­lek. stb. Típusterveket dol­goztak ki és ezek szerint vég­zik az építkezéseknek több mint a felet. Az előzetes szá­mítások síerint már a tervezésnél tíz szá­zalékkal lehet csökkenteni az építkezések költségét. Ez hát év alatt több tízmilliárd rubel megtakarítást jelent. Szpiridov, az SZKP lenin- grádi területi bizottságának titkára megemlékezett arról a kezdeményezésről, hogy hoz­zák létre a gépesítési és auto­matizálási eszközök központi alapját. A leningrádi népgaz­dasági tanácshoz tartozó ipari vállalatok a hétéves. tervben erre a célra terven felül haj­landók egy milliárd rubel érté­kű különféle eszközt adni. \ Francia Kommunista Párt kongresszusának harmadik napja 3. Mi történt Argentínában? Kedden kormányválság rob­bant ki Argentínában: vala­mennyi miniszter benyújtotta lemondását Frondizi elnök­nek, ugyanakkor a hadsereg tisztikarának legreakciósabb csoportja, a katonai diktatú­ráért küzdő úgynevezett „ke­mény gorillák”, Frondizi le­mondását követeli. Frondizi nem a tömegekhez fordult segítségért — akiket már ré­gen cserbenhagyott — hanem újabb engedményeket tett jobb felé: az átalakított kor­mányba bevette Alsogaray jobboldali politikust, a reak­ciós katonatisztek emberé*:. 1 akinek szoros kapcsolatai vannak Isaac Rojas ellenten­gernaggyal is, a „kemény go­rillák” vezérével. Argentínában, Latin-Ame- rika második legnagyobb or­szágában tehát további jobbra- tolódás következett be. Ez a folyamat nem most kezdő­dött. Frondizi, akit két évvel ezelőtt a választók egy nem­zeti demokratikus program zászlóvivőiéként juttattak az elnöki székbe, de választási ígéreteit nem tartotta be, az el­múlt év decemberében vég­kép a jobboldal felé fordult. Meghálrált az ország gazda­sági életét polipként behálózó észak-amerikai monopóliumok előtt, s nemhogy javított vol­na a sztrájkoló munkásság helyzetén, a megélhetési vi­szonyok tovább romlottak. Áp­rilisban betiltotta a kom­munista r ’rfnt és a vele kap­csolatban álló demokratikus szervezeteket. Frondizire különös nagy nyomást gyakorolt az észak­amerikai kormány, amikor az argentin elnök az Egyesült Ál­lamokban járt, az idén tavasz- szal. Fokozták aktivizálódá­sukat a reakciós erők és a had­sereg tisztikara is. Washing­ton csalt politikai feltételek­kel volt hajlandó dollársegélyt juttatni Argentínának. Frondizi meghátrált a reak­ció, a hadsereg és az Egyesült ■Államok nyomása elől, s meg­szakított minden kapcsola­tot azzal a baloldallal és a peronistákkal, akik hatalomra juttatták őt. -» Alsagaray személyében most a szélsőjobboldal bekerült a kormányba, s ettől a munká­sok és a szakszervezetek elle­ni elnyomó és terrorisztikus in­tézkedések fokozása, a mono­póliumok uralmának kiter­jesztése várható. Most mégin­kább fennáll egy katonai puccs veszélye, amelyet csak a széles tömegek együttes fel­lépése akadályozhat meg. Sebes Tibor A Francia Kommunista Párt XV. kongresszusának harma­dik napján felszólalt Marcel Servin, a párt központi bi­zottságának titkára. Felszólalásában a pártsejtek tevékenységének kibontakoz­tatását sürgette, a párttagok környezetében élők megnye­rését, a tömegszervezetek te­vékenységének fokozását. Szólt a tagtoborzással össze­függő feladatokról is. Külön foglalkozott az algé­riai háborúból visszatért le­szerelt katonák problémájá­val. Több mint egymillió fran­cia fiatalember fordult meg katonaként Algériá­ban. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy nehézségekbe ütközik soraikban a tagtoborzás, hi­szen nagy propagandának voltak kitéve. A pártnak őriz­kednie kell olyan magatár- tástó}, amely elfordulna az algériai háborúban részt vett fiatalok tömegeitől. Ezek a fiatalok semmiben sem vét­kesek, ők maguk is a gyar­matosítás és az imperializ­mus áldozatai. Léon Feix az algériai kér­déssel foglalkozott. A kor­mánypropaganda — mondot­ta — mivel nem akar nyíl­tan szembeszállni a franciák nagy többségének békeakara­tával, azt szeretné elhitetni, hogy a jelenlegi politika bé­két eredményez. Csak a tárgyalások teszik lehetővé a francia érdekek vé­delmét. A Francia Kommu­nista Párt nem a gyarmatosí­tók és a Rotschildok érdekeit védi meg. Algéria holnap sza­bad lesz. Ez nem eshetőség, hanem bizonyosság. Amikor szabaddá válik, gondolnia kell iparosodására, mezőgaz­daságának korszerűsítésére, utak, erőművek, vasutak, is­kolák, egyetemek építésére, mivel a gyarmatosítás bűne folytán mindez hiányzik. Al­géria akkor majd az ipari­lag fejlett országok segítségét fogja kérni. Úgy gondoljuk, hogy ez Franciaországnak al­kalmat ad majd Algériával fennálló kapcsolatainak fej­lesztésére. Feix végül az Algériai Kommunista' Pártnak a XV. kongresszushoz intézett táv­iratából idézett: . a gyarmati rendszer rom­jain két nép testvéri ke­zet nyújt egymásnak. A bizalom légkörében új sza­kasz kezdődhetik a francia— algériai kapcsolatokban, két szuverén állam szabad és egyehlő -kapcsolatainak sza­kasza, a békés építés és a két nép kölcsönös előnyét szol­gáló egymáson segítés szaka­sza. ■ Jacques Duclos, a központi bizottság titkára a demok­rácia helyreállításának és megújhodásának szükséges­ségéről' szólt. Felvetette a kérdést, ki kormányozza ma Franciaországot. Egy felelet lehetséges csupán: a kapita­lista monopóliumok. A hiva­talos propaganda úgy mu­tatja be az államfőt, mint va­lamilyen döntőbírót a nép és a kormány között, valójá­ban pedig nem más, mint a kapitalista monopóliumok po­litikájának végrehajtója. A Francia Kommunista Párt XV. kongresszusa szom­baton délután a bizottságok­ban folytatta munkáját. A kongresszus ma befejeződik. A Santé-börfön húsz algériai foglya éhségsztrájkba kezdett A párizsi Santé fogházban fogva tartott algériaiak közül mintegy húszán éhségsztrájk­ba kezdtek a fresnes-i börtön­ben levő társaik példáját kö­vetve — jelenti a France-Soir. A lap értesülése szerint a fres­nes-i ötszáz éhságsztrájkoló közül többet, legyengült álla­pota miatt, a börtön betegszo­báiba szállítottak. Borzalmas repülőszerencsétlenség Olaszországban Pénteken délután fél hat táj­ban borzalmas repülőszeren­csétlenség történt Milano kö­zelében. A TWA (Trans-World Airli­nes) amerikai repülőtársaság Athén és Chicago közt közle­kedő négymotoros „Super- Constéllation” mintájú utas- szállító repülőgépe, amely Mi­lánóból útban volt Párizs fe­lé, Busto Arsizio község fö­lött viharba került. A gépet villámcsapás érte, aminek következtében a levegőben fel­robbant és három részre sza­kadva, lángolva lezuhant. A TWA római irodájának közlése szerint a szerencsétle­nül járt gépen 68 személy tar­tózkodott. Valamennyien éle­tüket vesztették. Kuba megszakította diplomáciai kapcsolatait a Dominikai Köztársasággal Június 30-án nyílik New Yorkban a szovjet kiállítás A Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok meg­állapodása alapján június 30-án nyílik meg New York­ban a Szovjetunió kereskedel­mi kamarájának kiállítása. A kiállítás 40 napig lesz nyitva. A Coliseum kiállítási csarno­kában többezer kép, tabló, makett, kiállítási tárgy ismer­teti meg majd a látogatókat a Szovjetunió életével, a szovjet ipar és mezőgazdaság ered­ményeivel, a népjólét fejlesz­tését célzó intézkedésekkel. A kiállítás legjelentősebb részlege a tudomány, a tech­nika és a szovjet ipar leg­újabb sikereit mutatja be Többek között kiállítják a 1 szpulnyikot, valamint a koz­mikus rakéta tartályának ma­kettjét, több geofizikai rakéta alkatrészeit. A látogatók meg­ismerkedhetnek a szovjet atomerőművek modelljeivel, a különböző szovjet gyártmá­nyú részecske-gyorsító beren­dezésekkel. Gazdag anyag is­merteti az ipar legújabb ter­mékeit, köztük automata és félautomata szerszámgépeket, gépsorokat, a legújabb típusú olajfúróberendezéseket, a szén- bányászatban használt gépe­ket. Ugyancsak sok kiállítási fárgy számol be a szovjet mezőgazdaságról. Többek kö­zött bemutatják egy ukrán kolhozfalu diorámáját. • A kiállítást szovjet részről F. R. Kozlov, a miniszter- tanács első elnökhelyettese nyitja meg. Szovjet könyv jelent meg a Magyar Tanácsköztársaságró Martin Lebov tollából könyv jelent meg „az 1919. évi Ma­gyar Tanácsköztársaság” cím­mel. A magyar proletárforra­dalom történetéről ez az első, Szovjetunióban megjelent mű. A mű a szovjet levéltárak­ban őrzött dokumentumok, a magyar proletárforradalom részvevőinek munkái és az utóbbi években Magyarorszá­gon megjelent dokumentumok alapján készült. A kubai kormány pénteken jegyzékben értesítette a Do­minikai Köztársaság kormá­nyát, hogy megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatokat. Kuba nem lehet közömbös tanúja annak, hogy a Domini­kai Köztársaságban „tömege­sen végzik ki a hadifoglyokat és bombázzák a védtelen vá­rosokat”. A dominikai kor­mány nem volt hajlandó , a ktibai kormány kérésére ki­adni Batista volt kubai dik­tátort „és más kubai háborús bűnösöket”. A dominikai rendőrség indokolatlan lelke­sedéssel nyújtott segítséget, amikor bombamerényletet követtek el a kubai nagykö­vetség ellen Trujillóban — hangoztatja a jegyzék. Az AFP jelentése szerint a Dominikai Köztársaság hava- nai ügyvivője korábban be­jelentés nélkül távozott. A jelentés egyúttal közli, hogy Kuba elhatározásáról tájékoz­tatta Washingtont is. Az angol újságírók érdekképviselete a nyomdászsztrájk mellé állt Az-angol újságírók szövet­sége utasította az angol Lap­kiadók Szövetségéhez tartozó szerkesztőségekben dolgozó tagjait, szakítsák meg mun­kájukat, miihelyt nyilvánvaló­vá válik, hogy nem szervezett munkások segítenek a lapok megjelentetésében. A szövetség szakított eddigi semleges magatartásával és az angol nyomdászok sztrájk- ia mellé állt. Ezt a sztrájkot a londoni és a vidéki napilapok sztrájktörők foglalkoztatásá­val igyekeznek meghiúsítani. hozzájárul Dél-Olaszország elmaradott . területeinek ipa­rosításához. A megbeszélésnek egyik legfőbb tárgya az úgyneve­zett „földközi-tengeri pak­tum’1 megvalósítása volt, melybe eg vés nyugati elkép­zelések szerint Franciaorszá­gon, Olaszországon, Görög­országon. Törökországon és Spanyolországon kívül arab í országok is beletartoznának. Az olasz kormány azonban maga is növelni szeretné be­folyását egyes afrikai orszá­gokban, s ez ütközik bizonyos angol és amerikai, valamint francia érdekekbe. Ebben a kérdésben — a hírek szerint — semmiféle előrehaladást nem értek el. De Gaulle római látogatása aligha szolgálth a nyugati hi­degháborús politika mérsék­lését, inkább az algériai há­ború fokozásához és a NATO-n belüli „kemény po­litika” erősítéséhez kért se­gítséget Olaszországtól. must és elnyomja a demokrá­ciát. A „hosszú tábornok” ró­mai látogatása szervesen il­leszkedik a francia imperia­lizmus azon terveibe, hogy kiterjessze hatalmát és befo­lyását a Földközi-tenger tér­ségében s ehhez megnyerje az olasz kormány támogatását. Ugyanakkor De Gaulle kérte ■az olasz kormány támogatá­sát ahhozr..,aJLeiképá33Íé3élteg%; "hegy a NATÖ-ri belül ’hozza­nak létre egy Háromtagú (amerikai—angol—francia) di­rektóriumot, amelyben Fran­ciaország képviselné a nyu­gatnémet és olasz érdekeket, természetesen a háborús po­litika ábécéje szerint. De Gaulle még mást is kért: Olaszország valamilyen mó­don kapcsolódjon be Párizs algériai háborús politikájába. A sok kérés ellenében De Gaulle Ígéretei elég sová­nyak: a francia kormány tá­mogatja majd Olaszország részvételét a kelet—nyugati tárgyalásokon és anyagilag De Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökét közönnyel és minden érdeklő­dés nélkül fogadta az olasz közvélemény. Jellemző, hogy Olaszország — a Párizs—Bonn —Róma háromszög egyik or­szága, amelynek De Gaulle szeretne - nagyobb szerepet szánni a NATO-n. belül, ter- mészetesetra frarufla imperia­lizmus politiká-ja-támegatásá- l|an — kétmillió sztrájkoló munkással, matrózzal és tiszt­viselővel fogadta az V. Köz­társaság elnökét. Ugjranakkor, amikor De Gaulle az olasz kormány vezetőivel tárgyalt, a parlamentben, az olasz kül­ügyminisztérium költségveté­sének tárgyalása során a bal­oldali képviselők nagy szolid,a- ritástüntetést rendeztek a fran­cia elnyomók ellen bátran harcoló algériai szabadsághar­cosok mellett. így fogadták Olaszország­ban De Gaulle-t, azt az em­bert, aki Franciaországban megfojtotta a parlamentiz-

Next

/
Thumbnails
Contents