Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-28 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI I AZ M S Z M P PEST MEGY El 6 / Z 0 T T S Á G A ÉS A MEG Y E I TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ARA 60 FILLER 1959. JÚNIUS 28. VASÁRNAP Nyári örömök — gondok Egy hónappal ezelőtt a ki_ adós májusi esők idején az egyik termelőszövetkezetben e szavakkal lépett be a határból érkezett elnök az irodában beszélgető tagok közé: „Na, tagtársak, kollektíván megnyertük a lottó-főnyereményt”. A tagok először nem tudták, mire vélni e rövid bejelentést, de amikor az elnök a várható jó termésről beszélt, örömmel állapították meg', hegy az aranyat érő májusi eső sok-sok lottó-főnyereménynél is többet ér. Ami egy hónappal ezelőtt csak kilátás volt, az ma kézzelfogható valóság. Dús, szemekkel teli kalászokat lenget a nyári szellő, napról napra jobban szűkülnek a búzatáblák. A megye déli járásaiban aratáshoz kezdtek a szövetkezeti és az egyéni parasztok. Igaz, még csak az őszi árpa dől rendre, de napokon belül a búzára is ser kerül, s ahogyan haladunk a júliusba, úgy tevődik át mind jobban északra az „aratási övezet”. Talán egyetlen esztendőben sem volt annyi „nemhivatalos” terménybecslő országunkban, mint most. A termést becsülik, a gabonatáblán végigtekintő termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parasztok. A vpnat ablakából kitekintő utas is a szőkülő gabonatáblákon gyönyörködteti szemét, s becsü’geti a táblákat. A falura „kimerészkedő” városi ember is elragadtatással beszél a termésről. Ha a „nemhivatalos” becsiek által emlegetett termés talán túlzott is, az optimizmus azonban mindenképpen jogos, hiszen az utóbbi évtizedek legjobb gabonatermését takarítjuk be az idén. A megyei termésátlag a „hivatalos” termánybecslők szerint mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. Amennyire örül egés7 pünk a dolgozó parasztság szép termésének, legalább annyira együttérzéssel figyeli munkáját és aggódik a jó termés sorsáért. Mert igazán nem mindegy, hogy veszteség nélkül si- kerül-e a magtárakba szállítani, vagy a betakarítás nehézségeinek közepette jelentős százaléka veszendőbe megy. Mert nehézségekkel lehet, és kell is számolni, még annak ellenére is, hogy a felkészülés jónak mondható. Hatalmas területről, több mint 215 ezer holdról kell betakarítani a gabonát, amelynek szemtermése megközelíti a kétmillió mázsát. Az egyéni parasztok gabonáinak learatása, behordása biztosítottnak látszik. Ugyanígy számítani lehet az állami gazdaságoknál is — a gépesítés nagy foka miatt —, hogy kü lönösebb zökkenő nélkül sikerül a betakarítás. Nagyobb gondot jelent azonban a tsz-ek gabonáinak behordása. Az előző években még „agitálni’* kellett a termelőszövetkezeti tagokat, hogy minél nagyobb területről gépekkel takarítsák be a termést, az idén azonban különösebben nem kellett őket biztatni erre. Tavasszal jelentősen megnövekedett a tsz-ek területe, s még ennek ellenére Is a gépállbmások a rendelkezésre álló aratógépekkel és traktorokkal gabonaterületük- pek 87,3 százalékát számították betakarítani. Ha biztosan lehetne számítani a 87,3 százalék betakarítására, úgy különösebb nehézség nem is lenne. Számtalan körülmény szól azonban amellett, hogy az egy-egy aratógépre és kombájnra tervezett 125,1, illetve a 177,4 kataszteri hold túlzott. A kedvező időjárás következtében magasra nőtt a szár, ami nagyon nehezíti a gépek munkáját. Az erős és szeles időjárás miatt a gabonák egy része megdőlt, amely szinte lehetetlenné teszi a gépek munkáját. Számításba kell venni az időjárást is, amely ha csapadékos lesz, ugyancsak gátolja és nehezíti a gépek tevékenységét. A józan számítás szerint egy-egy kombájnnal átlagosan 130, az aratógépekkel pedig 110 hold gabonát lehet betakarítani az idén. Nem mondhatjuk azt, hogy a termelőszövetkezetek többségében nem számoltak az említett nehézségekkel. Több tsz- ben külön aratóbrigádokat szerveztek, felkészülve arra; ha gépekkel nem sikerül a betervezett gabonaterületet levágni, úgy a brigádok állnak munkába. Ez az út látszik legjárhatóbbnak ahhoz, hogy a tsz-ekben veszteség nélkül takarítsák be a termést. Sajnos, mindenütt nincs lehetőség a külön aratóbrigádok megszervezésére, mert a földterülethez képest kevés a tag és az aratással egyidőben más ugyancsak fontos munkák is adódnak. A gépállomások tehát fokozottan segítsék ezeket a tsz-eket az aratás nehéz munkájában. Az aratógép- és kombájn vezetők helytállásán, áldozatvállalásán is nagyon sok, múlik, s bizonyára sokak véleményét fejezzük ki, ha azt mondjuk, feltétel nélkül bízunk is bennük. Még ezt a tényt is figyelembevéve, szükség lesz a szövetkezeti tagság széleskörű bevonására az aratás munkájába. Amíg az aratás — a körülményeket figyelembevéve — az egyéni parasztoknál köny- nyebb, addig a tsz-eknél nehezebb lesz. A csépi esnél viszont fordított a helyzet. A mai napig ugyanis 232 cséplőgéphez hiányzik a munkacsapat, s jobbára azoknál a gépeknél, amelyek az egyénieknél csépelnek majd. Ha le is aratnak idejében, s a termést asztagokba hordják, akkor sem lesz teljes biztoságban a gabonájuk. Az időjárás szeszélyei, a tűzveszély, mind megannyi fenyegető rém, amely csökkentheti az egész évi munka gyümölcsét, vagy éppen meg is semmisítheti azt, Mit lehet hát tenni? Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy nem várhatnak máshonnét segítséget, csak saját maguktól. A községben termelt gabonát ugyanis a községben szervezett munkacsapatnak kell elcsépelnie. Ezek szervezéséhez ugyanakkor máris kaptak segítséget a felsőbb szervektől; a községből bejáró ipari munkások — legtöbbjüknek földje is van — a cséplés időszakában megkapják szabadságukat. Ennél több, illetve nagyobb segítséget a felsőbb szervektől azonban ne várjanak. A községi tanácsok vezetői beszéljék meg a dolgozó parasztokkal, hogy a cséplés gyors és zavartalan lebonyolítása elsősorban a maguk érdeke, s ami legalább ennyire igaz: a maguk feladata. A nyári munka dandárja még hátra van. Zömmel lábon áll a gabona, amely csak akkor lesz a miénk, ha betakarítottuk. Most ugyanis még „feiestársunk” az időjárás, félni kell a különböző elemi csapásoktól stb. És adódhatnak még a gabonabetakarítás munkája közben kisebb-na- gyobb előre nem látható nehézségek, amelyeket csakúgy, mint az előbb említetteket meg kell oldani. Akkor pedig — áz említett szövetkezeti elnök szavaival é'- ve —, „megnyertük a lottófőnyereményt.” Mihók Sándor ahová nemcsak kaszakövet és sarlót visznek, hanem sört, málnaszörpöt, sőt, még fagylaltot is. Képes riportunkban az aszódi járás két mozgóboltját mutatjuk be munka közben. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Három színes riporlfilm a párt- és kormányküldöttség távol-keleti útjáról A Budapest Filmstúdió operatőrje elkísérte távol-keleti útjára a magyar párt- és kormányküldöttséget és megörökítette a látogatás fontosabb eseményeit, az úti élményeket. A felvételekből három színes riport filmet állítottak össze, amelyet most elsőiként három egymást követő héten a Híradó Mozi játszik, majd műsorra tűznek a filmszínháa zaSk is. A sorozat első része Mongol Népköztársaság és Koreai Népi Demokratikus $ Köztársaság földjén mutatja § be a párt- és kormányküldött- ^ ség útját, a második a talál- ^ Kososokat örökítette meg a § Vietnami DemoJcratikus Köz- s társaság népével, a harmadik ^ pedig a Kínai Népköztársaság■ ban töltött napokat idézi. Kartal termelőszövetkezeti községben lovaskocsival szállítják ki a hűsítőt a földekre. Ismerjük meg egymás kultúráját, történelmi hagyományait Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára beszélt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének ünnepségén Központi Bizottsága megtárgyalta és kidolgozta irányelveit az ifjúság eszmei és politikai neveléséhez. Az irányelvek ismertetésére keddi lapszámunkban visszatérünk, Országunkban valóra váltak a nemzetiségek egyenlőségének, testvériségének humánus eszméi. — A népgazdaság építését szolgáló munkába, az iparba, a mezőgazdaságba, a Magyar Népköztársaság egész életébe lelkesen kapcsolódtak be a nemzetiségi dolgozók. Ez elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány helyes politikájának az eredménye. — Ma már örömünk, gondunk közös: a vegyes lakosságú területeken nem a gyűlölködés lángja lobog, hanem szocialista jövőnk épül. Államunk jelentős anyagi támogatással segítette a szlovák dolgozók kulturális felemelkedését is. Ehhez az első lépés a szlovák értelmiség, pedagógusgárda létrehozása volt. — A segítség másik megnyilvánulása a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének a megalakulása volt. Ez a szövetség tíz éves fennállása alatt a párt és a kormány politikájának szellemében, a párt és a Hazafias Népfront segítségére támaszkodva, széleskörű politikai és kulturális felvilágosító munkát végzett a szlovák anyanyelvű lakosság körében; — A mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy gondolata a Szlovák anyanyelvű parasztságra is nagy hatással volt — folytatta; — Sokat kell tennünk annak érdekében, hogy megismertessük eflvmás kultúráját, egvmás tiszteletreméltó történelmi. hagyományait, köztük népeink közös harcát elnyomóink ellen, hogy ezen keresztül még közelebb kerüljünk egymáshoz, még jobban Az Aranykalász Termelőszövetkezet asszonyai a határban örömmel fogadják az aszódi fmsz-cukrászda figyelmességét. (Foto: Jászói) '!,SSSfSS/S/fS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S///SSSfSSSS//fSSSSfSSSSS/SSSSSS/S/S/SSSSSSSSSSSSSSSS// Hatvanezren tanultak az idei tanévben a dolgozók általános és középiskoláiban Ősztől számos üzemben is szerveznek esti iskolát Az 1958—59-es oktatási évben a dolgozók általános és középiskoláiban országszerte körülbelül 60 000-ren tanultak. A tani oly amokon május végén megkezdett vizsgák július elején fejeződnek be, az érettségik pedig július 11-ig tartanak. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az eddigi jelentkezések arról tanúskodnak, hogy a dolgozók általános- és középiskolái iránt erősen megnőtt az érdeklődés. A tervek szerint a vasutasszakszervezet a jövő tanévben országosan mintegy tízezer vasutas dolgozónak szervez esti tanfolyamot, ahol mód van rá, a munkahelyen, ahol ez nem lehetséges, ott a közeli iskolákban. Ezenkívül ahol a feltételek megvannak, ott a vasúti munkásszállásokon is indítanak esti tanfolyamokat. Kétségtelenül döntő fordulatot eredményezett a dolgozók esti iskolái iránti érdeklődésben az üzemeknél, az állami és társadalmi szerveknél egyaránt a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat. Fontos lépést jelentett az ismeretes SZOT-határozat is. amely előírja újabb 50 üzemi iskola létrehozását. Már több szaktárca megkezdte tárgyalásait a Művelődésügyi Minisztériummal az üzemi dolgozók iskoláinak létesítéséről; Közölték a minisztériumban azt is, hogy a dolgozók általános iskoláiba azok jelentkezhetnek, akik 15. életévífeet betöltötték. A dolgozók általános gimnáziumába eddig csak a 17. életévüket betöltött fiatalokat vették fel az első osztályba. Az új tanévtől kezdődően életkortól függetlenül felvesznek minden 'fiatalt, aki általános iskolai tanulmányait egy évvel ezelőtt fejezte be és fél évet már dolgozott. A dolgozók köz- gazdasági technikumába elsősorban azokat veszik fel, akik általános iskolai tanulmányaikat már befejezték, s olyan munkakörben dolgoznak, ahol fontos, hogy megszerezzék a közgazdasági technikumi végzettséget. Az ipari technikumok esti tanfolyamaira továbbra is a 22. életévüket betöltötték jelentkezhetnek. Itt a felvétel előfeltétele a kétéves szakmai gyakorlat és a segédlevél megszerzése. Kilencvenhat új mezőgazdasági gépészmérnök Diplomaosztó Ünnepség az Arár tudományi Egyetemen Az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépész- mérnöki karán szombaton ünnepélyesen kiosztották az idén végzett hallgatók oklevelét. Az ünepségen megjelent Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes, Kolbai Károly Kossuth-díjas, az Agrár- tudományi Egyetem rektora és a mezőgazdasági gépesítés, valamint a szakoktatás vezető szakemberei. Váradi János, a gépészmérnöki kar dékánja megnyitó beszédében elmondotta, hogy 103 ötödéves hallgató közül kilencvénhatan védték meg sikerrel diplomatervüket. Dr. Kiss Albert, az Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a korszerű gépesítéshez egyre inkább szükség van jólképzett mezőgazdasági szakemberekre, a mezőgazdasági mérnökökre. Az Agrártudományi Egyetemen 1952. óta összesen 472 mezőgazdasági gépészmérnököt képeztek ki. Az idén végzett hallgatók máris kivétel nélkül elhelyezkedtek: harmincnyolcán gépállomásra mennek, huszonheten állami gazdaságba, a többiek pedig gépjavító vállalatokhoz, öntözőüzemekhez és a szakoktatásba kerülnek. A hallgatók nevében lányi Róbert vörösdiplomás gépész- mérnök mondott köszönetét az egyetem Vezetőinek. A diplomák ünnepélyes átadása után kiosztották a jutalmakat a legjobb diploma-tervet készített végzős hallgatóknak. Szőlőtermelők figyelmébe \ A Pest_Szolnok megyei Állami ^ Pincegazdaság felvásárlási és szer- ződtetési főosztálya a következő § tudnivalókra hívja fel a boros- gazdák, illetve a szőlőtermelők s figyelmét: § „Felhívjuk a szőlőtermelők fi- ^ gyeimét, hogy a fennálló rendel- kezések értelmében 1939. július ^ 1-től kezdődően az állami pince- ^ gazdaság pincészetei vagy átvevő helyei csak azoktól a szőiőterme- ^ löktől vehetik át az eladásra fel- ^ kínált szőlő, must és borfélesége- ^ két. akik érvényes szemleívvel, ^ illetve ennek hiányában a tulaj- ^ donukban levő készletre vonat- ^ koz óm pénzügyőri igazolással ^ rend ;lkeznek. 1959. július l-től tehát az állami ^ pincegazdaságok pincészeteihez az ^ eladásra felkínált szőlő, must és ^ bor beszállítása alkalmával a ter- J melók minden esetben vigyék ^ magukkal érvényes szemleívüket, ^ illetve pénzügyőri igazolásukat, ^ mert ennek hiányában a pincé- ^ szét a beszállított árut nem ve- $ heti át.” $ s Mozgóboltok a határban Az aratásra a földműves- szövetkezetek is felkészültek. Mivel • a parasztemberek a r.agy mezőgazdasági munkáik idején nem igen érnek rá á boltba menni, a földművesszövetkezet mozgóbolt- jai a határban keresik fel őket, összekovácsolódjon a magyarok és szlovákok testvéri barátsága.
