Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-23 / 145. szám

1959. JÚNIUS 23. KEDD

"'X'K irlap

A Pest megyei Hírlap a megyei tanács tervosztályától .kapott tájékoztató alapján néhány héttel ezelőtt részletesen foglalkozott a közságíejlesz- tési tervek végrehajtása körül mutatkozó elmaradással és megírta, hogy több megyei községben nem hajtották végre az év első negyedére előírt terveiket. Ennek -az elmaradásnak több helyen az az oka, hogy a községek vezetői vonakodnak a rendelkezésükre álló OTP-hitelek igénybevételétől, mert nem akarják eladósítani községüket. Példaképpen hivatkoztunk az aszódi járásiban levő Bag községre, ahol kultúrházat szeretnének építeni, de a község vezetősége hallani sem akar a kölcsön igénybe vételéről, márpedig« kevés olyan község van a megyében, amely ilyen nagyobb arányú beruházásra kölcsön igénybevétele nélkül vállalkozhatna.

•Bag község vezetősége nevében Angyal Sándor, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hosszabb levélben reflektált közleményünkre. Megírta, hogy a község tanácsa

még a múlt év januárjában

határozta el a művelődési ház felépítését a községfejlesztési alap terhére. A határozatot igen nagy lelkesedéssel fogadta a lakosság, s nem akadt ház a faluban, amelyből ne kapott volna felajánlást a község vezetősége. A község népe 77 ezer forint készpénzt és 36 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a kultúrház építésébe. Ideiglenes bizottságot alakítottak szakemberek és mérnökök bevonásával, akik a kultúrház terveit hamarosan elkészítették — társadalmi munkában, összeállították a költségvetést is, amely szerint a tervek kivitele 731 421 forintba került volna. A megyei tanács tervosztálya háromszor is foglalkozott a bemutatott tervekkel, végülis nem hagyta jóvá azokat. A község az állami tervező vállalatot bízta meg új terveik készítésével. Mire az új tervek elkészültek, beköszöntött a tél, a munkát nem kezdhették meg. január ^ 1-én viszont élet be lépett az ^ új árrendelet, annak érteimé- ^ t ben át kellett a költségvetést ^ g áraztatni. Ezzel a munkával ^ r a vállalat csak április köze- ^ t pere készült el. Ez a kérelem ^ fc

már a megyei tanács előtt

^ t

fekszik jóváhagyás céljából.^ A munka kiviteliére a Szol- ^ 2 nők megyei Magasépítő Vál- ^ c lalatot jelölték ki, de a fede- ^ f zet biztosítása előtt a válla- & j lattal nem köthetik meg a ^ r szerződést. ^

— Bag község vezetői —^ f írja a vb-eltnök — nem az ^ j adósságtól félnek, különösen ^ r olyan adósságtól nem, amely- ^ 1 re már biztosítottuk a fade- zetet. Igenis félünk attól, ^} hogy a megszerzett kölcsön esetleg kötbérekre, téli pótlé- ^ t kokra vagy perköltségeikre ^; szóródik szét, nem pedig hasz- ^ i nos építő munkára. ^ í

A ngyal Sándor vb-elnök le- | i veiét bemutattuk a megyei ^ tanács tervosztályának, amely- ^ i r.ek képviselői a helyszínen ^ ! ellenőrizték a levélben közölt ^ í adatokat és megállapításai- ^' kát hivatalé« jegyzőkönyvbe ^ foglalták. A jegyzőkönyv, $ 1 amelyet Angyal Sándor vb- ^; elnök és Gergely Vendel he- ^ lyettes vb-elnök a község ve- ^ i zetősége, Tesényi Róbert a ^ ■ megyei tanács tervosztályának ^1 községfejlesztési csoportja kép- ^ ■ viseletében, valamint Aibulov ^ 1 Zoltán járási közságíeilesztési ^' előadó írt alá. megállapítja. ^. hogy amikor a község vezetői ^ a bankhitel igénybevételéről ^1 tárgyaltak, még nem volt tu- | tíomásuk arról, hogy az át- i. árazásból származó többlet í

I

állami dotáció formájában I

megtérül. A tervezett kultúr- | ház építési költségeire 870 $ ezer forint OTP-kölcsönre lett ^ volna szükség, ezt az össze- ^ get a község a közsé'gfej’esz-1 tési alap jövedelméből öt év & alatt semmiképpen sem fi- &

zethette volna vissza. Amikor aztán kiderült, hogy az átárazással keletkező 419 ezer forintos többletet a község állami dotációképpen megkapja, azonnal elhatározta, hogy a még szükséges 470 ezer forintot OTP-kölcsön formájában szerzi meg, mivel azt már a községfejlesztési alap jövedelméből visszafizetheti.

Örömmel helyesbítjük ezék után közleményünk Bag községre vonatkozó adatait, mert

nyilvánvaló, hogy a község vezetősége nem fél a reális hitel igénybevételétől, csupán a kötelező óvatosságot tanúsította, a kultúrház építését pedig rajta kívül álló okok miatt kellett elhalasztania.

in. 1.

Főbb vonalaiban kialakult már a szeptember 4-e és 20-a között megrendezésre kerülő 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár programja. A magyar mezőgazdaság hagyományos seregszemléje az idén új vonásokkal gazdagodik és tartalmasabb lesz minden eddiginél.

A SZELEI RÖPLAP

A minap a jól végzett munka érzésével indulok tovább a Tápiószelei Gépállomásról, amikor a szóbanforgó röplapot az iroda bejárata előtti hirdetőtáblán megpillantom.

— Hát ez meg mi? — állok meg előtte.

Címe után ítélve nem sokat várok tőle. Mindössze ez áll rajta: „Versenyhíradó”. Sokszorosított szöveg, olcsó gépírópapíron. És apró pontokból kirajzolt matricák, melyekről mindjárt megállapítom, hogy körvonalaikat gombostűvel szurkálták rá a stencilre, úgy került a röplapra. Az egyik traktort ábrázol, alatta egy bujkáló traktorista, fölötte félhold, a másik egy íróasztalt, tétlenkedő, tré- cselő emberekkel körülvéve.

Aztán olvasni kezdem a szöveget. Előbb azt amelyik a bujkáló traktorista mellé van írva.

„Alkatrészbeszerzés ?"

hangzik a kérdőjeles alcím. S alatta a következő sorok: „Közeledünk a nyári munka kivonulásához. Azok a traktorosok, akik hozzászoktak a munkatársaik gépeiről történő alkatrész-beszerzéshez, erről sürgősen szokjanak le, mert a társadalmi tulajdon lopását büntetik!”

A tereferélőket ábrázoló matrica alatt pedig ez a szöveg áll: „Sok időt elvesz .az, ha az esti és éjjeli történem teket munkaidő alatt meséljük el egymásnak. Hétfői napokon például két-három óra hossza is rámegy a szombat délutáni és a vasárnapi

események ismertetésére. Szó sincs arról, hogy nem szabad egymáshoz szólni, de valamivel kevesebbet beszéljünk, mert véleményünk szerint ezzel a bent töltött túlórák számát jelentősen lecsökkenthet- nénk."

Most már kezd érdekelni a dolog és a sorok között tovább böngészgetek. Egy másik matrica földön kúszó és tenyerüket a szemük fölé tartó kutató embereket ábrázol. „Mit csinálnak ezek?” — kérdi az alcím. S a szövegből megtudom, hogy nemrég tisztasági hónapot tartottak a gépállomáson és ennek során a vezetőség kiadta az utasítást, hogy a gépállomás területén

tilos a szemetelés.

Igen ám, de a szemétgyűjtő hely létesítéséről úgy látszik, megfeledkezett, mert az ábra szerint a dolgozók hason kúszva sem találják, noha a tisztasági hónapnak már egy hónapja vége.

De nemcsak szúr, hanem dícsér is a szelei röplap. „Megdicsérjük a kapálásban élenjáró traktorosokat” — olvasom az egyik alcímet, s alatta a Bálint Károly, Badenszki Pál, Béres József és még 27 tralktorista neve található, s mindegyik mellett feltüntetve a megmunkált holdak száma.

— Ki szerkeszti ezt a - röplapot? — fordulok a mögöttem, álló Tözsér Béla foagröhő- musihoz.

— Én — feleli szerényen, mint aki még nem tudja, azért kérdezem-e, hogy jónak ítélem, vagy pedig kifogásolni valót találtam rajta.

— S milyen időközönként jelenik meg?

— Tíznaponként. Hatvan példányban. Eddig egyedül állítottam elő. de a legközelebbi számot már az üb-elnök- ből, a KISZ-tit'kárból, a műhelyvezetőből és az üzemgazdászból megalakult szerkesztő bizottság készíti el, s így majd megoszlik a munka, a röplap szerkesztése kevesebb időt vesz el tőlem.

— És milyen hatása van a gépállomás dolgozóira?

— Alig várják, hogy megjelenjék. Egymás kezéből kapkodják el az új számokat.

Egy példát is említ. Az egyik röplapban szatirikus stílusban tették szóvá a szentmártoni brigádterület üzemanyag-tároló helyiségének ügyét, melyen

egy rozoga ajtó

és egy játékzár van mindösz- sze, az üzemanyag pedig a helyiségen kívül, szanaszét hever. Egy hétig sem volt kint a röplap, máris jöttek az érdekeltek, s jelentették, hogy rendet csináltak, ■ le lehet venni a cikket.

Nem tudom, másutt van-e ilyen kezdeményezés, de ha nem volna, javasolom, kísérletképpen próbálják, meg. A szelei röplap példája azt mutatja, hogy érdemes. A siker titka, teimésa«i<fe#eiu,..az, hogy, a röplap anyaga, friss, érdekes, szókimondó.

És nem utolsósorban — igaz!

Ari Kálmán

A kiállítás megrendezői arra törekszenek, hogy tükrözzék a magyar mezőgazdaságban végbement változásokat, feleletet adjanak a régi és az új termelőszövetkezeti tagoknak, valamint az egyénileg gazdálkodóknak az őket érdeklő kérdésekre. Bemutatják, hogyan oldották meg a kezdeti nehézségeket a szili Győzelem Termelőszövetkezetben, milyen intézkedéseket hozott a vezetőség, milyen beruházásokat részesítettek előnyben, milyen istállókat, ólakat, gépszínt és egyéb gazdasági épületeket emeltek. A fejlett termelő- szövetkezetek tapasztalatcseréjének előmozdítása érdekében bemutatják a nádudvari Vörös Csillag Tsz útját a mind nagyobb arányú belterjesség irányában.

Változatos lesz a kiállítás takarmánytermesztési bemutatója. Itt valósítják meg hazánkban először a „szputnyik- parcellákat” annak bemutatására. hogy az optimális adottságok megteremtésével hogyan, lehet fokozni a kukoricatermést. Az erőteljesen trágyázott és műtrágyázott földeken a szokásosnál többször nagyobb tőszómmal ültettek kukoricát, s a szputnyik-parcellák rendkívüli termést ígérnek.

Űj színt jelent a kiállításon az Építésügyi Minisztérium részvétele. Egy újonnan emelt üvegpavilonban korszerű gazdasági épületek modelljeit mutatja be, mindenütt feltüntetve az építési költségeket is. Az új szövetkezetek vezetői felmérhetik, hogy a helyi adottságokat figyelembe véve, melyik megoldást válasszák. Könnyűipari pavilon is először lesz a kiállításon, s itt főleg a mezőgazdaságtól kapott különböző nyersanyagok feldolgozását ismertetik.

A szocialista országok közül eddig a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Bulgária jelentette be részvételét.

CUKORNÁD-ÜLTETVÉNYEN

A Kvantung tartományi Linsi népi kommuna mintegy négy hektárnyi területen cukornádat termel. A jó termés elérése érdekében gazdagon trágyázzák a földet.

Milyen lesz a 64. Országos

Mezőgazdasági Kiállítás?

Tények, vágya,

geztük a munkások áruellátására vonatkozó tényeket, szinte akaratlanul szakadt ki belőlünk:

— Hát ilyen jól élünk?!

Igen! De vannak Vác városának gondjai is, amelyekből — sajnos — szintén szép lista kerekedik.

Tíz év alatt a középiskolás gyerekek száma 587-ről 1220-ra emelkedett abban a püspöki városban, ahol a felszabadulás előtt egyetlen egy polgári iskola volt. Ma már kevés a 10 óvoda és napközi otthon. Áz egyetlen normálfilmes ötszázférőhelyes mozit szintén kinőtte a város. A kultúrház- ban is állandó a túlzsúfoltság nincs hely a szakkörökben.

A villanyfogyasztás egyr,3 nő, hiszen 10 év alatt az új üzemek sora kezdett el dolgozni és a fogyasztók száma négyszeresére, az elhasznált árammennyiség pedig tízszeresére emelkedett. Rádió, televízió, háztartási gépek szívják az elektromos energiát. Gond van a vízfogyasztás miatt is. oedig újabb üzemek telepítése is szerepel a tervekben.

Still elvtórs, a városi párt- bizottság titkára nevetve jegy. zi me'’:

>— Olyan gyorsan nőttünk, ho°y egyszerre kell nagyobb zokni is ruha is, kalap is. A mértéket már megvettük... A kiút megvan.

A kiút — a terv. amelyben szerepel új óvoda, szélesvásznú mozi. nagyobb kultúrház — amelyben állandó kis színtársulat is működne —, új városi és üzemi törpevízművek. egyelőre Á, B, C osztályok a középiskolákban, központi könyvtár és még felsorolni is sok kisebb-nagyobb létesítmény, amelyet a munkásokról való gondoskodás sürget a legjobban.

Kisváros — nagy gondjai.

Déry Károly

a szakrendelésben naponta összesen 42 órát, ma pedig 109 órát 19 orvos foglalkozik a betegekkel. Ezenkívül természetesen a körzeti és az üzemi orvosi hálózat is működik.

Lelkendezésnek tűnnék, ha

idesorolnám még az árufogyasztás növekedésének részleteit is. De ahhoz sem kell külön kommentár, hogy a váci dolgozók még nyolc új, — főleg élelmiszerüzletben költhetik el a kérésükét, s hogy megnyílt az igazán ragyogóan szép — Magyarországon az első — textil-önkiszolgáló bolt, s a TÜZÉP már fűrészelt fát árusít — ne kelljen azzal is fáradni —, jobb a butángáz-ellátás, stb. Az sem mellékes eredmény, hogy 46 millióval emelkedett az üzletek évi forgalma és a közellátás is sokat javult.

A közétkeztetést is a Központi Bizottság határozatának végrehajtása nyomán fejlesztették. hogy a dolgozó asszonyokat megkíméljék az ebédfőzéstől. Ezelőtt 160 ebéd eladásáig jutottak — egy ebéd ára 6.90 forint —, ma a kétszerese szükséges már. Az étel ízesebb. változatosabb, az ellenőrzés is alaposabb. Az éttermekből eltűnt az aiurní- niumkanál és villa, a kőtányér, helyét csillogó, rozsda- mentes evőeszköz és a Herenden készült virágmintás porcelán foglalja el. A cukrászdák elegánsak és sűrűn látogatottak. Azonban Kiss Károly tói, a Vendéglátóipari Vállalat főellenőrétől is ugyanazt a panaszt hallom, amit az eszpresszó dolgozóitól:

— Nem tudunk tejszínhabot adni, mert még nincs hűtőszekrényünk.

Hát ilyen baj is akad Vácott.

Amikor Magyar elvtárssal, a pártbizottság tagjával össze— Elsősorban azt kell kijelenteném, hogy az- orvosi ellátás iránti igény egyre nő. Viszont igaz, hogy az emberi életkor egyre jobban kitolódik — jegyzi meg nevetve — s talán néhány évtized múlva elérjük a 80 éves átlagot... Most sok a beteg. Az olyan korú nénikék, akiket azelőtt csak az agónia beálltakor látott orvos, ma már egy kis gyomorfájással szerencséltetnek bennünket... De így van rendjén! — szögezi le a főorvos. Nemrég kaptuk meg ezt a 19 helyiségből álló palotát, amelyet korszerűen, minden követelményeknek megfelelően alakítottak át szakrendelő intézetté.

Petőcz dr. újabb öröme, hogy végre hozzákezdenek az új, négyszáz ágyas kórház építéséhez. A mostani kicsi és zsúfolt. Büszke az Intézet a mellé telepített új, nagy patikára, amelyben különleges gyógyszert is kiszolgálnak. A korszerű röntgenberendezés elkészülte ismét külön büszkeséget jelent számára.

Still elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, gyakori vendég az orvosok között. Együtt vitatják meg, hogy mit, hogyan rendezzenek el, mi a sürgősebb, a célszerűbb.

Nagy gond a szükséges szakorvosok beállítása is. Szemész kell, meg gyermekszakorvos, mert most csak egyetlen doktor bácsi látogathatja az óvodákat, iskolákat és még a szakrendelésnél is neki kell helytállnia.

A városi pártbizottság elköltözik székházából, hogy az orvosok közül hárman, valamint az irodák, otthonra találjanak.

Petőcz dr. mindentudó füzetéből idézek most a fejlődésre legjellemzőbb néhány adatot:

1949-ben 3.8 milliót, ma 6.4 milliót költ a város egészség- ügyi célokra. Tíz évvel ezelőtt

a terv szerint — megkezdik egy nagy cementgyár építését és az Egyesült Izzó ma 200 fővel dolgozó részlegét 1500 emberrel termelő, jelentős üzemmé fejlesztik. A Dunai Hajógyár is bővül.

Amikor a városi pártbizottság bátor, nagyvonalú tervet készített a váci munkások életkörülményeinek gyorsabb javítására^ nemcsak a gyárak, üzemek helyzetét, lehetőségeit vette számba, hanem a városi tanács kommunistái részére is kijelölte a feladatokat.

A legégetőbb Vácott is a lakáshelyzet. Tíz év alatt, tehát 1949 óta a lakosság száma 6000-rel gyarapodott. A múlt évben épült 117 lakás bizony édesikevés volt az igények kielégítésére. Jelenleg ezren szeretnének otthonra lelni. Ez azonban majd csak az ötéves terv végére sikerül. Tizenöt esztendő alatt hatezer család lel modern hajlékra.

A város tervében szerepelt a terület útjainak, járdáinak javítása. A tanácstagok kommunista csoportjának nevében Lukács Ferenc elvtárs azt kérte a tanácstól, hogy ne a belterület útjait hozzák rendbe, hanem előbb építsenek új burkolatokat a Rádi, a Zrínyi, a Magyar és azokban az utcákban, ahol mindeddig latyakban, sárban, vagy bokáig porban járnak a munkások az üzemekbe. A gyárak népe azzal válaszolt az elfogadott új tervre, hogy 70 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt az útépítésből. Az év végére 300 000 négyzetméter út készül el.

I ' *

Dr. Petőcz Ákos főorvos ! nyolc éve vezeti a rendelő- ■ intézetet.

Egy autóbusznyi idegen sé- ;ál Vác főterén. Középen ma- £as, erős férfi halad, nyitott iyakú ingben. Hangja nem íallatszik fel a tanácsháza citárt ablakáig, ahonnan \rany István vb-titkárral figyeljük karlendítéseit, magabiztos mozgását. Ö az idegen- vezető. Talán a két évszázados térről, a kőbe álmo- lott állandóságról, a barokk palotákról, a művészi mór- ókról és arányról, nemzeti múltunkról beszél.

A tér, amelyen lassan vé- giglépked az idegenek csoportja, most, 1959-ben már nem ürül ki, nem lesz halott, mint régen, hogy csak iélután, a vecsernyére hívó Parang szavára tóduljanak ki az otthon gunnyasztó tehetősek és a magamutogatni akaró fiatalok az esti- korzóra. Állandó mozgás van a főtéren, az egész 28 ezer lelket számláló városban.

Arany István vb-titkár ismer itt minden követ, vagyat, tervet, hiszen majd negyedszázada áll Vác városának szolgálatában.

A kérdés, amelyre együtt keressük a választ, a következő:

A múlt esztendőben jelent meg az MSZMP Központi Bizottságának határozata a munkásosztály helyzetéről. Mit tett a városi tanács a lehetőségek és eszközök birtokában a dolgozók életének javítására?

A válasz lehetne egyértelmű, lelkendező, esetleg kitérő. A város több vezetője is — mintha összebeszéltek volna — inkább elemez.

Vác 15 ezer felnőtt dolgozó lakója közül körülbelül 4200 Dunakeszin, vagy Pesten dolgozik. Vácra 1200-an járnak a fővárosból és a környékről.

A város gyorsuló ütemben fejlődik, alakul át ipari központtá. A meglevő 10—12 közép- és nagyüzem mellé —