Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

J ILI.. •* * í'itaii 1959. JÜNIUS 21. VASÁRNAP Kádár János beszéde a Népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) zet jövőjét is érinti. Központi Bizottságunk teljes felelősség­gel tárgyalta meg két ízben is a mezőgazdaság fejlődését. El­határoztuk a tennivalókat, vég­re is hajtottuk azokat. Az eredményeket illetően el­mondhatjuk. hogy a várako­zást felülmúlta. A termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sét tulajdonképpen két okból tartjuk szükségesnek. Az egyik: meggyőződésünk, hogy ez a nép felemelkedésének út­ja, tehát az a feladat, hogy a politikai feltételeknek megfe­lelően hajtsuk végre a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését és lehetőleg ne veszít­sünk se időt, se tempót. Van egy másik ok is: egész népgaz­daságunk érdeke. A fejlett agrotechnika, a gépek korszakában egye­dül a nagyüzemi gazdálko­dás biztosítja a magasabb terméseredményeket. Hogy menjünk hát előre? Ál­lítsuk vissza a nagybirtokot, hívjuk vissza a grófokat, föld- birtokosokat? Az az érzésem, hogy még a kulákok egy ré­sze is azt mondaná erre: nem kell! Hát még a dolgozó pa­rasztok! Nekünk tehát a má­sik utat kell járnunk. Azt az utat, amelyen a paraszt nem a koldusa lesz a világnak, ami­kor megszületik a nagyüzemi mezőgazdaság, hanem ura életének és földjének, amikor kialakítjuk a modern, szocia­lista mezőgazdaságot. Mi ezt az utat járjuk, úgy, ahogyan a többi szocialista ország is. Itt nem szabad félreértést hagyni senkiben, de meg kell mondani, hogy kötelező gondossággal. lelkiismeretes­séggel fogjuk időről időre megszabni, hogyan, miképp haladunk tovább, mi a tenni­valónk. A döntő természetesen az előrehaladás politikai feltétele. Az elmúlt év decemberében ez adva volt — ezt bizonyítják az eredmények. És a gazdasági feltételek? Voltak .olyan nőaer tek, hogy előbb meg kell te­remteni a termelőszövetkeze­tek gazdasági feltételeit és csak azután szabad megalakítani a szövetkezetei. Elég jól hangzik ez, azonban a termelőszövetke­zeti mozgalomban, az életben ilyen nem létezik. Hogy lehet­ne odamenni a nép egy részé­hez és kérni: adjatok nekünk néhány milliárdot, hogy meg­teremtsük a tsz-ek valamiféle gazdasági alapját, mert remél­jük, ha az már meglesz, utána paraszttestvéreink belépnek a szövetkezetekbe. Az életben semmi sem történik így, nem helyes gondolkodás ez. Mi volt hajdan a paraszti álom? A pa­rasztember szeretett volna a maga kis birtokán élni, az egyik hat holdról álmodott, a másik nyolcról, legyen két lo­va, vagy ökre, tehene, hízzon egy pár disznaja stb. Megvaló­sult ebből valami? Valami igen, hiszen a nagybirtokok mellett, a nincstelen, szegény­parasztok milliói mellett volt néhány tízezer parasztember, aki valóraváltotta álmát. Elő­ször ment a rokonsághoz hite­lért. kölcsönért, uzsoráért a bankhoz, elkezdett felesben dolgozni, bérelt is valamit és amikor végre megvolt az a né­Nem tesszük meg maguknak azt a szívességet, hogy a szé­les dolgozó rétegekkel elront­suk a párt viszonyát azzal, hogy gyorsabban megyünk elő­re, mint a tényleges helyzet azt lehetővé teszi. De azt a szívességet sem tesszük meg, hogy egy helyben topogjunk, ha előre tudunk menni. A ténye­ket most úgy vizsgáljuk, ami­lyenek. Egyidőben volt nálunk egy olyasfajta betegség, hogy a tényeket nem olyannak láttuk, amilyenek a való­ságban, hanem amilyenek­nek szerettük volna látni. Ebből kigyógyultunk. Legjobb volna, ha már senki sem szenvedne ilyen betegségben, de ha már valakinek szenved­nie kell, még mindig jobb, ha egyes amerikai közírók szen­vednek ebben a betegségben, mintha mi, kommunisták. „Most maguk nem képesek úgy nézni a tényeket — mond­tam a látogatónak —, ahogyan vannak, hanem megpróbálják olyannak látni, amilyennek szeretnék. Látszik ez kritiká­jukból, szitkozódásukból is. Nincs azonban befolyásuk a magyar népre. Korábban, sajnos, volt egy részére, de csak akikor, amikor a ná­lunk tényleg meglevő ba­jokat piszkálták és mi hall­gattunk azokról. Mi most nem hallgatunk saját hibáinkról, maguk meg olyan bődületes ostobaságokat írnak, monda­nak, hogy teljesen elvesztették hitelüket. Ha nem akarják a pénzt hiába kidobni, akkor mondják meg „dicső” munka­társaiknak, hogy okosabban hazudjanak.” Ami a dolog lé­nyegét illeti: teljes felelős­séggel, elvi szilárdsággal és egy ország vezetésére hivatott párt körültekintésével vizsgál­juk a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének kérdéseit. A Révkapitányság felhívja a dolgozók figyelmet, hogy a magas vízállásra való tekintettel 1959. június 24-ig a Dunára semmiféle vízijármüvei ne menje­nek, mivel a víz sodra igen erős, ami vízi balesetet idézhet elő. mm nap Erősítjük és mé lyítjük közéletünk demokratizmusát Politikánk más, jellemző vo­násairól szólva hangsúlyozta: tovább erősítjük és mélyítjük közéletünk egészséges voná­sait. De, ha ezzel kapcsolat­ban olyan gondolata támadna valakinek, hogy vajon jövőre, vagy azután, nagyobb szabad­ságot élvezhetnek-e a rend­szer ellenségei, akkor azt megnyugtathatom, hogy sem­mivel sem fognak nagyobb sza­badságot élvezni, sem jövőre, sem azután, mert amennyire kötelességünk rendszerünk demokratizmusát állandóan erősíteni a nép javára, ugyan­úgy érezzük felelősségünket a népért, az ország sorsáért, kö­telességünket a rendszer el­lenségeivel szemben. Beszéde végéin a Hazafias Népfront szerepével foglalko­zott, s többek között kijelen­tette: nagyon komolyan vesz- szük a Hazafias Népfront munkáját, számítunk rá-r.és támogatjuk.. A, kommunisták és a. .pártpnkívüiiek politikai szövetsége hasznosan szol­gálja a szocializmus ügyét, meggyorsítja előrehaladásun­kat. A kommunisták és a pár- tonkívüliek együttműködése, a népfront-munka, a népfront­politika komoly sikereket ho­zott. Ezt a politikát folytatjuk továbbra is. Aztán nekünk, kommunis­táknak megvan a magunk gondja is. Mi sokat foglalkoz­tunk a személyi kultusz kér­désével. Nemcsak azt tudjuk, ami volt. hanem azt is, ami lehet. Nehéz helyzetben elkez­denek becsületes szándékú emberek dolgozni, lassacskán egyet-mást jól csinálnak, sike­rek, eredmények születnek, el­kezdenek erről beszélni, becsü­lik is őket. hogy jól dolgoz­nak, s lassan kezdik azt hinni magukról, hogy mindent tud­nak, nem veszik figyelembe az emberek szavát. A kongresz- szusi előkészületek időszaká­ban azt kérjük saját i embe­reinktől: vizsgálják meg újra munkamódszereiket, az emberekhez való vi­szonyt, mélyítsék tovább kapcsolataikat a tömegek­kel. hogy vissza ne térhessenek a régi hibák. Növelni a szo­cializmus vonzóerejét, hatáso­sabban szítani a szocialista lelkesedést — fontos dolog és sikerülni fog! A mi politikái és gazdasági vezetőink min­dennap lássák: milyen lelke­sedéssel dolgoznak az egyszerű emberek a munkapadoknál, a falun a termelőszövetkezetek­ben! Nekünk az a kötelessé­günk, hegy legyünk méltóak — nem különbek, csak mél­tóak — népünkhöz, ahhoz a harchoz, amit a magyar dol­gozó tömegek az utolsó negy­ven esztendőben megvívtak. Ha a néphez méltók leszünk — akár a pártról, akár a nép­frontról van szó —, biztos, hogy jól szolgáljuk a haladás ügyét. A vitában elhangzottakra Kállai Gyula válaszolt, majd a tanácskozás -Harrer Ferenc zárszavával ért véget. 1959. június 21, vasárnap, Alajos napja, A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 20.05 ómkor, nyugszik 4.38 órakor. 1959. június 22, hétfő, Paulina napja. A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 20.54 órakor, nyugszik 5.45 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, tó’ob helyen záporeső, zivatar, mérsékelt szél. A meleg az ország északi felében mér­séklődik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet vasárnap északon 23—26, délen 27—30 fok között. — PÉNTEKEN NEGYVEN TAGÚ diplomáciai küldött­ség járt Visegrádon. A kül­döttségben mongolok, viet­namiak, egyiptomiak, ara­bok és indiaiak vettek részt. Megtekintették Mátyás ki­rály várának Kanjait. Az idén már negyvenezer láto­gatója volt a visegrádi mú­zeumnak, közülük mintegy ezren külföldiek. — DÖMSÖDÖN MEG­NYÍLT az általános iskola évi kiállítása, ahol számot adnak a tanév eredményei­ről. — HÁKGME2ERHATSZÁZ HOLDON négyzetesen, 1600 holdon ikersorosan vetették megyénkben a kukoricát. Az ikersorosan Vétett táblákon zökkenő nélkül dolgozhat­nak a gépek. — FÉL ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTTÁ alakítják át Szent­endrén. a Kossuth Lajos ut­cában a 15. számú üzletet. Az átalakítást és tatarozást hat hct alatt végzik el. — A RÁCKEVEI já­rásban az adóbevételi terv teljesítésében a szövet­kezeti községek állnak az élen. így Szigetújfalu 120 százalékra, Aporba 109.9 százalékra, Taksony pedig 101.4 százalékra teljesítette adótervét. — MEGNYÍLT a Döm- södi Foldművesszövetkezet nemrégiben átalakított ön­kiválasztó cipőbottja. — HARMINCEGY ÜLÉST tartottak eddig a Szentend­rei Városi Tanács: mellett működő állandó bizottságok. Számos hasznos javaslatot is tettek, így javasolták a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának ízbégen szérűs- kert kijelölését. — MA REGGEL nyolc órakor járási tűzoltóver­senyt rendeznek Örkényben a sporttelepen. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETI kettős könyvviteli tan­folyam indult a ráckevei já­rásban. A tanfolyamon több mint harminc részvevő sa­játítja el a könyvelést és szövetkezeti könyvelőkön ki- vül tanácsi dolgozók is részt vesznek azon. — A PEST MEGYEI PE­TŐFI SZlNFAD ma dél­után Tápiószentmárfomban, este pedig Nagykátán a Vál­junk el című színművet adja elő. A Kerekeskút című színdarabot ma dél­után Tápiósépoin, este Gyom­ron játsszák. Hétfőin Dán- szentmiiklóson a Váljunk el. Apajpusztán a Kerekeskút szerepel a műsoron. — TANÁCSTAGI BE­SZÁMOLÓK: Vasárnap 15 órakor B. Szabó János Szi­getmonostoron, Beviz Jó­zsef Abonyban tart beszá­molót. Hétfőn Gámán Róza Cegléden a Kertészeti Vál­lalatnál 17 órakor, Katona Róza Abonyban. a Ceglédi úti Iskolában "1B órakor tart beszámolót. — KÉTHETES TANUL­MÁNYÚTRA a Német De­mokratikus Köztársaságba utazik vasárnap a Váci Kö­töttárugyár négy fiatal mű­szaki dolgozója. Tanulmány- útjuk során ellátogatnak Drezdába. Zwickauba, Lip­csébe és a csehszlovákiai Karlovy Vary-ba. — A 69-ES AUTÓBUSZ- JÁRATOT Pécel Tanácsház tértől, a jelenlegi útvonal meghagyásával Rákoscsaba MÁV-álIomástól a M'csurin úton az Ananász utcáig meghosszabbítják. EGY FORRADALMI DEMOKRATA PARASZTVEZÉR ÉLETÉRŐL EMLÉKEZÉS VÁRKONYI ISTVÁNRA Kádár János beszéde továb­bi részében kitért arra a kér­désre is, amely a termelőszö­vetkezeti mozgalommal kap­csolatban úgy hangzik, hogy „mikor megyünk tovább, mikor lesz befejezve?” — Mindig tel­jes őszinteséggel mondom a kérdezőiknek — legyenek jóin­dulatú parasztok vagy itt járó nyugatiak — miért kellene ne­künk jósolgatnunk? Mostmeg­HÁZÉPÍTŐK FIGYELEM! Lakásépítési célra kitűnően megfelelő 50X25X25 cm méretű ÜREGES ÉPÍTŐTÖMB AZONNAL KAPHATÓ. Egy tömb 16 tégla. Ára 6 20 Ft/db. Budapest, X., Noszlopy u. 2. sz. a. telepünkön, kocsira vagy vagonba rakva. PARAFAKÖGY ÁR | Megyénkben, ye még szü- \ lővárosában, Cegléden is keve- \ sen tudják, hogy ki volt Vár- \ konyi István, ügy gondolom, \ hézagpótló lesz megemlékezni ^ a XIX. század utolsó évtizedé- ^ nek földmunkás és szegénypa- k raszt mozgalmairól, a mozga- S lom kiemelkedő vezéréről, § Várkonyi Istvánról, aki tévedé- ^ sei ellenére is tevékenysége ^ kezdetén a forradalmi demok- ^ ratikus parasztmozgalom ki- § emelkedő alakja volt. $ Az 1848-as polgári forrada- ^ lomban a parasztság évszáza- ^ dós földéhségét nem oldották ^ meg. A jobbágyfelszabadítás ^ során az úrbéres földek lettek | csak paraszti tula jdonná. A \ nemesek nagy kiterjedésű ma- \ jorsági birtokait, a földesúri \ erőszakkal, csalárdsággal, ha- ^ tárfelmérés, tagosítás útján el- ^ vett szántókat és legelőket ^ nem osztották ki. így a pa- $ rasztság harca a földért már $ 1848 tavaszán megindult. Az ^ önkényuralom alatt egymást \ követik a parasztmegmozdulá- ^ sok, melyek a kiegyezés utá- ^ ni években is folytatódnak. A ^ megmozdulásokat terrorral és s sortűzzel fojtják el, hiszen az S egymást követő kormányok a ^ feudális nagybirtokrendszer § kiterjedését és erősödését szol- ^ gálják. A kiegyezés utáni kapitalista fejlődéssel együtt növekedett a magyar ipari proletariátus. Ez­zel egyidejűleg kibontakozott a szocialista mozgalom. Ez a munkásmozgalom kezdeti sza­kaszában nem vállalkozhatott arra, hogy agitációját és szer­vezését a falvak népére is ki­terjeszti. Nem volt ereje sem, és nem voltak meg a kellő fel­tételek a parasztságban sem. A nyolcvanas évek végén mind­két részről kedvező helyzet te­remtődött. Egyrészről a Ma­gyarországi Általános Munkás­pártba került új vezetőség En­gelmann Pállal az élen, az ipa­ri munkások mellett a paraszt­ság megnyerését is célul tűzte ki. Másrészről a nagy vasútépí­tési és folyamszabályozási munkák megszűntek, a mun­kanélküli aarárproletárok helyzete, életkörülménye szinte elviselhetetlenné lett, s így már volt talaj a párt agitáció- jára, valamint a későbbi nagy­arányú mozgalmak kibontako­zására. A szociáldemokrata párt megalakulása (1890) után a szegényparasztok szervezkedé­se meggyorsult, különösen Bé­kés, Csanád és Csongrád me­gyében, ahol a leggyorsabban kapitalizálódott a mezőgazda­ság. Ismeretes, hogy az ural­kodó osztály durva ellenintéz­kedései véres összecsapásokhoz vezettek. A hódmezővásárhelyi zendülés után 1894 tavaszán megtartották a III. szociálde­mokrata pártkongresszust. Ez a kongresszus az agrárkérdés­ben jelentős elvi álláspontot fogadott el: hirdeti ugyan a mezőgazdasági nagyüzem fölé­nyét, de a megoldást, a föld köztulajdonba vételét az ipar társadalmasításával egyidejű­leg kívánja megoldani. A szo­ciáldemokrata párt vezetői hi­bát követtek el, amikor nem álltak ki a parasztság földosz­tó törekvései mellett, nem ad­ták ki a nagybirtokok felosztá­sának jelszavát. A szociáldemokrata párt ve­zetőségében ebben az időben dúlt a viszály az osztályharcos és a megalkuvó irányzat kö­zött, ami 1895 őszén pártszaka­dáshoz vezetett. A beteanénz- tári ellenzék az osztálvharcos pártvezetőséggel szemben a szegényparaszti és agrárprole­tár szervezeteket igyekezett ki­építeni. Ekkor lép a beteapénz- táriak közé Várkonyi István, aki a szegényparasztok föld­éhségének szószólója volt. Várkonyi István m2. jú­lius 12-én Cegléden született. Szülei földhözragadt szegény­parasztok. Korán megismeri a nélkülözést és a ceglédi „em­berpiac” megaláztatását. Har­minc éves korában itthagyja Ceglédet, s a rohamosan fejlő­dő Budapesten próbál szeren­csét. Kezdetben az építkezé­seknél dolgozik, majd fuvaros lesz. Néhány év múlva már lo­vakat ad-vesz. Minden pénzét telkekbe fekteti, melyek az építkezés fellendülésével több­szörös értéket érnek el. A tel­keket eladja, s házakat vesz. Mint vagyonos ember is állan­dóan kapcsolatban marad falu­ról felkerült volt munkatársai­val. Vagyonát a mozgalomra áldozza. Csömöri úti háza és szive nyitva áll minden mun­kát kereső vidéki parasztem­ber előtt. Már 1889-ben tagja a Magyarországi Általános Mun­t hány nyomorúságos hold, ak­kor az ő egész élete, sőt néha még a fia egész élete munkájá­val is, megszületett a kispa­raszti álom. S ha egyszer nem ment a szezon, valamilyen nagy mezőgazdasági vagy piaci krach következett, akkor egy év el is vitte azt az „ál­mot” amit talán 70 esztendő alatt apa és fia vérrel, verej­tékkel hozott össze magának. — El kell tehát kezdenünk. Ha ugyanis előbb mindent megálmodunk és csak akkor csináljuk, ha már minden együtt van, akkor úgy járunk, mint az a paraszt, akinek egy nadrágon kívül soha nem volt semmije. Meg kell teremteni a szocialista formát, mert a parasztok is tudják már: ha az állam egy görbe sarlót sem adna, akkor is ötven-száz százalékkal na­gyobb erő a közösség ere­je! Az értelmes közös döntés, az egy altarat, az együttes erőfe­szítés megsokszorozza azt az erőt, ami különben volt, ami a kezetekben van! Ez az élet út­ja, az állam is segít nektek. Ti is segítsetek magatokon és mindent meg (fogunk teremte­ni egy év alatt, két év alatt, öt év alatt... Tehát ezt az utat kell járni! — Mindezzel nem azt aka­rom mondani, hogy a gazdasá­gi feltétel mellőzhető, termé­szetesen fontos, de nem lehet előfeltétele a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésének. Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra hogy csak akkor lépjünk előre, ha minden gaz­dasági feltétel kézben van. Vi­szont, amikor előreléptünk, rögtön jelentkezik a köteles­ség: anyagilag gyorsan megszi­lárdítani és megerősíteni — olyan tempóban, ahogyan csak lehet. A gazdasági felté­teleket tehát nem szabad a mozgalom fejlődésének útjá­ba állítani, viszont utólag bűn lenne megfeledkezni róluk. Vi­gyük a gépeket, adjunk meg minden támogatást, ami előse­gíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását, . erősödését. ’m1* ezt az Hifát' játjük. Ebben kifejezésre jut Központi Bizott­ságunk politikája és a módszer, ahogyan ezt a politikát megva­lósítjuk. A termelőszövetkezetek fej­lesztése — az ellenséges rágal­makkal ellentétben — nem megy az életszínvonal rovásá­ra. Mi természetesen nem do­bálózhatunk milliókkal, még ezrekkel sem nagyon, de a termelőszövetkezetek erősítésére fordított összeg nem csökkenti, hanem el­lenkezőleg, évről évre nö­veli majd az életszínvona­lat. A fiatal termelőszövetkezetek megerősítésére fordított mii-: fiók népgazdaságunk egészsá-j ges vonásait erősítik és nem azj életszínvonalat csökkentik. Azi a népgazdaság, amely oly rö-í vid idő alatt kiheverte az el-: lenforradalom okozta megráz­kódtatást és ma már szép ered­ményekkel dicsekedhet, képes jelentékeny összeget fordítani a mezőgazdaság erősítésére anélkül, hogy az életszínvonal rovására menne. Politikánk egyenes, világos, a mezőgazda­ság fejlesztését, az egész nép érdekeit szolgálja. ink tovább ?" levő termelőszövetkezeteinket fejlesztjük s ez is haladást je­lent, mert ez is szilárdítja a termelőszövetkezeti mozgal­mat. Most ez a feladatunk. Utána majd megnézzük a po­litikai, a gazdasági feltételeket. Nem vagyunk jósok, kommu­nisták vagyunk, elhatározá­sunk alapja a helyes politi­kánk. Az egyik ilyen nyugati érdeklődőnek azt mondottam:

Next

/
Thumbnails
Contents