Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
J ILI.. •* * í'itaii 1959. JÜNIUS 21. VASÁRNAP Kádár János beszéde a Népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) zet jövőjét is érinti. Központi Bizottságunk teljes felelősséggel tárgyalta meg két ízben is a mezőgazdaság fejlődését. Elhatároztuk a tennivalókat, végre is hajtottuk azokat. Az eredményeket illetően elmondhatjuk. hogy a várakozást felülmúlta. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését tulajdonképpen két okból tartjuk szükségesnek. Az egyik: meggyőződésünk, hogy ez a nép felemelkedésének útja, tehát az a feladat, hogy a politikai feltételeknek megfelelően hajtsuk végre a mezőgazdaság szocialista átszervezését és lehetőleg ne veszítsünk se időt, se tempót. Van egy másik ok is: egész népgazdaságunk érdeke. A fejlett agrotechnika, a gépek korszakában egyedül a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a magasabb terméseredményeket. Hogy menjünk hát előre? Állítsuk vissza a nagybirtokot, hívjuk vissza a grófokat, föld- birtokosokat? Az az érzésem, hogy még a kulákok egy része is azt mondaná erre: nem kell! Hát még a dolgozó parasztok! Nekünk tehát a másik utat kell járnunk. Azt az utat, amelyen a paraszt nem a koldusa lesz a világnak, amikor megszületik a nagyüzemi mezőgazdaság, hanem ura életének és földjének, amikor kialakítjuk a modern, szocialista mezőgazdaságot. Mi ezt az utat járjuk, úgy, ahogyan a többi szocialista ország is. Itt nem szabad félreértést hagyni senkiben, de meg kell mondani, hogy kötelező gondossággal. lelkiismeretességgel fogjuk időről időre megszabni, hogyan, miképp haladunk tovább, mi a tennivalónk. A döntő természetesen az előrehaladás politikai feltétele. Az elmúlt év decemberében ez adva volt — ezt bizonyítják az eredmények. És a gazdasági feltételek? Voltak .olyan nőaer tek, hogy előbb meg kell teremteni a termelőszövetkezetek gazdasági feltételeit és csak azután szabad megalakítani a szövetkezetei. Elég jól hangzik ez, azonban a termelőszövetkezeti mozgalomban, az életben ilyen nem létezik. Hogy lehetne odamenni a nép egy részéhez és kérni: adjatok nekünk néhány milliárdot, hogy megteremtsük a tsz-ek valamiféle gazdasági alapját, mert reméljük, ha az már meglesz, utána paraszttestvéreink belépnek a szövetkezetekbe. Az életben semmi sem történik így, nem helyes gondolkodás ez. Mi volt hajdan a paraszti álom? A parasztember szeretett volna a maga kis birtokán élni, az egyik hat holdról álmodott, a másik nyolcról, legyen két lova, vagy ökre, tehene, hízzon egy pár disznaja stb. Megvalósult ebből valami? Valami igen, hiszen a nagybirtokok mellett, a nincstelen, szegényparasztok milliói mellett volt néhány tízezer parasztember, aki valóraváltotta álmát. Először ment a rokonsághoz hitelért. kölcsönért, uzsoráért a bankhoz, elkezdett felesben dolgozni, bérelt is valamit és amikor végre megvolt az a néNem tesszük meg maguknak azt a szívességet, hogy a széles dolgozó rétegekkel elrontsuk a párt viszonyát azzal, hogy gyorsabban megyünk előre, mint a tényleges helyzet azt lehetővé teszi. De azt a szívességet sem tesszük meg, hogy egy helyben topogjunk, ha előre tudunk menni. A tényeket most úgy vizsgáljuk, amilyenek. Egyidőben volt nálunk egy olyasfajta betegség, hogy a tényeket nem olyannak láttuk, amilyenek a valóságban, hanem amilyeneknek szerettük volna látni. Ebből kigyógyultunk. Legjobb volna, ha már senki sem szenvedne ilyen betegségben, de ha már valakinek szenvednie kell, még mindig jobb, ha egyes amerikai közírók szenvednek ebben a betegségben, mintha mi, kommunisták. „Most maguk nem képesek úgy nézni a tényeket — mondtam a látogatónak —, ahogyan vannak, hanem megpróbálják olyannak látni, amilyennek szeretnék. Látszik ez kritikájukból, szitkozódásukból is. Nincs azonban befolyásuk a magyar népre. Korábban, sajnos, volt egy részére, de csak akikor, amikor a nálunk tényleg meglevő bajokat piszkálták és mi hallgattunk azokról. Mi most nem hallgatunk saját hibáinkról, maguk meg olyan bődületes ostobaságokat írnak, mondanak, hogy teljesen elvesztették hitelüket. Ha nem akarják a pénzt hiába kidobni, akkor mondják meg „dicső” munkatársaiknak, hogy okosabban hazudjanak.” Ami a dolog lényegét illeti: teljes felelősséggel, elvi szilárdsággal és egy ország vezetésére hivatott párt körültekintésével vizsgáljuk a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének kérdéseit. A Révkapitányság felhívja a dolgozók figyelmet, hogy a magas vízállásra való tekintettel 1959. június 24-ig a Dunára semmiféle vízijármüvei ne menjenek, mivel a víz sodra igen erős, ami vízi balesetet idézhet elő. mm nap Erősítjük és mé lyítjük közéletünk demokratizmusát Politikánk más, jellemző vonásairól szólva hangsúlyozta: tovább erősítjük és mélyítjük közéletünk egészséges vonásait. De, ha ezzel kapcsolatban olyan gondolata támadna valakinek, hogy vajon jövőre, vagy azután, nagyobb szabadságot élvezhetnek-e a rendszer ellenségei, akkor azt megnyugtathatom, hogy semmivel sem fognak nagyobb szabadságot élvezni, sem jövőre, sem azután, mert amennyire kötelességünk rendszerünk demokratizmusát állandóan erősíteni a nép javára, ugyanúgy érezzük felelősségünket a népért, az ország sorsáért, kötelességünket a rendszer ellenségeivel szemben. Beszéde végéin a Hazafias Népfront szerepével foglalkozott, s többek között kijelentette: nagyon komolyan vesz- szük a Hazafias Népfront munkáját, számítunk rá-r.és támogatjuk.. A, kommunisták és a. .pártpnkívüiiek politikai szövetsége hasznosan szolgálja a szocializmus ügyét, meggyorsítja előrehaladásunkat. A kommunisták és a pár- tonkívüliek együttműködése, a népfront-munka, a népfrontpolitika komoly sikereket hozott. Ezt a politikát folytatjuk továbbra is. Aztán nekünk, kommunistáknak megvan a magunk gondja is. Mi sokat foglalkoztunk a személyi kultusz kérdésével. Nemcsak azt tudjuk, ami volt. hanem azt is, ami lehet. Nehéz helyzetben elkezdenek becsületes szándékú emberek dolgozni, lassacskán egyet-mást jól csinálnak, sikerek, eredmények születnek, elkezdenek erről beszélni, becsülik is őket. hogy jól dolgoznak, s lassan kezdik azt hinni magukról, hogy mindent tudnak, nem veszik figyelembe az emberek szavát. A kongresz- szusi előkészületek időszakában azt kérjük saját i embereinktől: vizsgálják meg újra munkamódszereiket, az emberekhez való viszonyt, mélyítsék tovább kapcsolataikat a tömegekkel. hogy vissza ne térhessenek a régi hibák. Növelni a szocializmus vonzóerejét, hatásosabban szítani a szocialista lelkesedést — fontos dolog és sikerülni fog! A mi politikái és gazdasági vezetőink mindennap lássák: milyen lelkesedéssel dolgoznak az egyszerű emberek a munkapadoknál, a falun a termelőszövetkezetekben! Nekünk az a kötelességünk, hegy legyünk méltóak — nem különbek, csak méltóak — népünkhöz, ahhoz a harchoz, amit a magyar dolgozó tömegek az utolsó negyven esztendőben megvívtak. Ha a néphez méltók leszünk — akár a pártról, akár a népfrontról van szó —, biztos, hogy jól szolgáljuk a haladás ügyét. A vitában elhangzottakra Kállai Gyula válaszolt, majd a tanácskozás -Harrer Ferenc zárszavával ért véget. 1959. június 21, vasárnap, Alajos napja, A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 20.05 ómkor, nyugszik 4.38 órakor. 1959. június 22, hétfő, Paulina napja. A Nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 20.54 órakor, nyugszik 5.45 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, tó’ob helyen záporeső, zivatar, mérsékelt szél. A meleg az ország északi felében mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap északon 23—26, délen 27—30 fok között. — PÉNTEKEN NEGYVEN TAGÚ diplomáciai küldöttség járt Visegrádon. A küldöttségben mongolok, vietnamiak, egyiptomiak, arabok és indiaiak vettek részt. Megtekintették Mátyás király várának Kanjait. Az idén már negyvenezer látogatója volt a visegrádi múzeumnak, közülük mintegy ezren külföldiek. — DÖMSÖDÖN MEGNYÍLT az általános iskola évi kiállítása, ahol számot adnak a tanév eredményeiről. — HÁKGME2ERHATSZÁZ HOLDON négyzetesen, 1600 holdon ikersorosan vetették megyénkben a kukoricát. Az ikersorosan Vétett táblákon zökkenő nélkül dolgozhatnak a gépek. — FÉL ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTTÁ alakítják át Szentendrén. a Kossuth Lajos utcában a 15. számú üzletet. Az átalakítást és tatarozást hat hct alatt végzik el. — A RÁCKEVEI járásban az adóbevételi terv teljesítésében a szövetkezeti községek állnak az élen. így Szigetújfalu 120 százalékra, Aporba 109.9 százalékra, Taksony pedig 101.4 százalékra teljesítette adótervét. — MEGNYÍLT a Döm- södi Foldművesszövetkezet nemrégiben átalakított önkiválasztó cipőbottja. — HARMINCEGY ÜLÉST tartottak eddig a Szentendrei Városi Tanács: mellett működő állandó bizottságok. Számos hasznos javaslatot is tettek, így javasolták a városi tanács végrehajtó bizottságának ízbégen szérűs- kert kijelölését. — MA REGGEL nyolc órakor járási tűzoltóversenyt rendeznek Örkényben a sporttelepen. — TERMELŐSZÖVETKEZETI kettős könyvviteli tanfolyam indult a ráckevei járásban. A tanfolyamon több mint harminc részvevő sajátítja el a könyvelést és szövetkezeti könyvelőkön ki- vül tanácsi dolgozók is részt vesznek azon. — A PEST MEGYEI PETŐFI SZlNFAD ma délután Tápiószentmárfomban, este pedig Nagykátán a Váljunk el című színművet adja elő. A Kerekeskút című színdarabot ma délután Tápiósépoin, este Gyomron játsszák. Hétfőin Dán- szentmiiklóson a Váljunk el. Apajpusztán a Kerekeskút szerepel a műsoron. — TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK: Vasárnap 15 órakor B. Szabó János Szigetmonostoron, Beviz József Abonyban tart beszámolót. Hétfőn Gámán Róza Cegléden a Kertészeti Vállalatnál 17 órakor, Katona Róza Abonyban. a Ceglédi úti Iskolában "1B órakor tart beszámolót. — KÉTHETES TANULMÁNYÚTRA a Német Demokratikus Köztársaságba utazik vasárnap a Váci Kötöttárugyár négy fiatal műszaki dolgozója. Tanulmány- útjuk során ellátogatnak Drezdába. Zwickauba, Lipcsébe és a csehszlovákiai Karlovy Vary-ba. — A 69-ES AUTÓBUSZ- JÁRATOT Pécel Tanácsház tértől, a jelenlegi útvonal meghagyásával Rákoscsaba MÁV-álIomástól a M'csurin úton az Ananász utcáig meghosszabbítják. EGY FORRADALMI DEMOKRATA PARASZTVEZÉR ÉLETÉRŐL EMLÉKEZÉS VÁRKONYI ISTVÁNRA Kádár János beszéde további részében kitért arra a kérdésre is, amely a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban úgy hangzik, hogy „mikor megyünk tovább, mikor lesz befejezve?” — Mindig teljes őszinteséggel mondom a kérdezőiknek — legyenek jóindulatú parasztok vagy itt járó nyugatiak — miért kellene nekünk jósolgatnunk? MostmegHÁZÉPÍTŐK FIGYELEM! Lakásépítési célra kitűnően megfelelő 50X25X25 cm méretű ÜREGES ÉPÍTŐTÖMB AZONNAL KAPHATÓ. Egy tömb 16 tégla. Ára 6 20 Ft/db. Budapest, X., Noszlopy u. 2. sz. a. telepünkön, kocsira vagy vagonba rakva. PARAFAKÖGY ÁR | Megyénkben, ye még szü- \ lővárosában, Cegléden is keve- \ sen tudják, hogy ki volt Vár- \ konyi István, ügy gondolom, \ hézagpótló lesz megemlékezni ^ a XIX. század utolsó évtizedé- ^ nek földmunkás és szegénypa- k raszt mozgalmairól, a mozga- S lom kiemelkedő vezéréről, § Várkonyi Istvánról, aki tévedé- ^ sei ellenére is tevékenysége ^ kezdetén a forradalmi demok- ^ ratikus parasztmozgalom ki- § emelkedő alakja volt. $ Az 1848-as polgári forrada- ^ lomban a parasztság évszáza- ^ dós földéhségét nem oldották ^ meg. A jobbágyfelszabadítás ^ során az úrbéres földek lettek | csak paraszti tula jdonná. A \ nemesek nagy kiterjedésű ma- \ jorsági birtokait, a földesúri \ erőszakkal, csalárdsággal, ha- ^ tárfelmérés, tagosítás útján el- ^ vett szántókat és legelőket ^ nem osztották ki. így a pa- $ rasztság harca a földért már $ 1848 tavaszán megindult. Az ^ önkényuralom alatt egymást \ követik a parasztmegmozdulá- ^ sok, melyek a kiegyezés utá- ^ ni években is folytatódnak. A ^ megmozdulásokat terrorral és s sortűzzel fojtják el, hiszen az S egymást követő kormányok a ^ feudális nagybirtokrendszer § kiterjedését és erősödését szol- ^ gálják. A kiegyezés utáni kapitalista fejlődéssel együtt növekedett a magyar ipari proletariátus. Ezzel egyidejűleg kibontakozott a szocialista mozgalom. Ez a munkásmozgalom kezdeti szakaszában nem vállalkozhatott arra, hogy agitációját és szervezését a falvak népére is kiterjeszti. Nem volt ereje sem, és nem voltak meg a kellő feltételek a parasztságban sem. A nyolcvanas évek végén mindkét részről kedvező helyzet teremtődött. Egyrészről a Magyarországi Általános Munkáspártba került új vezetőség Engelmann Pállal az élen, az ipari munkások mellett a parasztság megnyerését is célul tűzte ki. Másrészről a nagy vasútépítési és folyamszabályozási munkák megszűntek, a munkanélküli aarárproletárok helyzete, életkörülménye szinte elviselhetetlenné lett, s így már volt talaj a párt agitáció- jára, valamint a későbbi nagyarányú mozgalmak kibontakozására. A szociáldemokrata párt megalakulása (1890) után a szegényparasztok szervezkedése meggyorsult, különösen Békés, Csanád és Csongrád megyében, ahol a leggyorsabban kapitalizálódott a mezőgazdaság. Ismeretes, hogy az uralkodó osztály durva ellenintézkedései véres összecsapásokhoz vezettek. A hódmezővásárhelyi zendülés után 1894 tavaszán megtartották a III. szociáldemokrata pártkongresszust. Ez a kongresszus az agrárkérdésben jelentős elvi álláspontot fogadott el: hirdeti ugyan a mezőgazdasági nagyüzem fölényét, de a megoldást, a föld köztulajdonba vételét az ipar társadalmasításával egyidejűleg kívánja megoldani. A szociáldemokrata párt vezetői hibát követtek el, amikor nem álltak ki a parasztság földosztó törekvései mellett, nem adták ki a nagybirtokok felosztásának jelszavát. A szociáldemokrata párt vezetőségében ebben az időben dúlt a viszály az osztályharcos és a megalkuvó irányzat között, ami 1895 őszén pártszakadáshoz vezetett. A beteanénz- tári ellenzék az osztálvharcos pártvezetőséggel szemben a szegényparaszti és agrárproletár szervezeteket igyekezett kiépíteni. Ekkor lép a beteapénz- táriak közé Várkonyi István, aki a szegényparasztok földéhségének szószólója volt. Várkonyi István m2. július 12-én Cegléden született. Szülei földhözragadt szegényparasztok. Korán megismeri a nélkülözést és a ceglédi „emberpiac” megaláztatását. Harminc éves korában itthagyja Ceglédet, s a rohamosan fejlődő Budapesten próbál szerencsét. Kezdetben az építkezéseknél dolgozik, majd fuvaros lesz. Néhány év múlva már lovakat ad-vesz. Minden pénzét telkekbe fekteti, melyek az építkezés fellendülésével többszörös értéket érnek el. A telkeket eladja, s házakat vesz. Mint vagyonos ember is állandóan kapcsolatban marad faluról felkerült volt munkatársaival. Vagyonát a mozgalomra áldozza. Csömöri úti háza és szive nyitva áll minden munkát kereső vidéki parasztember előtt. Már 1889-ben tagja a Magyarországi Általános Munt hány nyomorúságos hold, akkor az ő egész élete, sőt néha még a fia egész élete munkájával is, megszületett a kisparaszti álom. S ha egyszer nem ment a szezon, valamilyen nagy mezőgazdasági vagy piaci krach következett, akkor egy év el is vitte azt az „álmot” amit talán 70 esztendő alatt apa és fia vérrel, verejtékkel hozott össze magának. — El kell tehát kezdenünk. Ha ugyanis előbb mindent megálmodunk és csak akkor csináljuk, ha már minden együtt van, akkor úgy járunk, mint az a paraszt, akinek egy nadrágon kívül soha nem volt semmije. Meg kell teremteni a szocialista formát, mert a parasztok is tudják már: ha az állam egy görbe sarlót sem adna, akkor is ötven-száz százalékkal nagyobb erő a közösség ereje! Az értelmes közös döntés, az egy altarat, az együttes erőfeszítés megsokszorozza azt az erőt, ami különben volt, ami a kezetekben van! Ez az élet útja, az állam is segít nektek. Ti is segítsetek magatokon és mindent meg (fogunk teremteni egy év alatt, két év alatt, öt év alatt... Tehát ezt az utat kell járni! — Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a gazdasági feltétel mellőzhető, természetesen fontos, de nem lehet előfeltétele a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének. Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra hogy csak akkor lépjünk előre, ha minden gazdasági feltétel kézben van. Viszont, amikor előreléptünk, rögtön jelentkezik a kötelesség: anyagilag gyorsan megszilárdítani és megerősíteni — olyan tempóban, ahogyan csak lehet. A gazdasági feltételeket tehát nem szabad a mozgalom fejlődésének útjába állítani, viszont utólag bűn lenne megfeledkezni róluk. Vigyük a gépeket, adjunk meg minden támogatást, ami elősegíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását, . erősödését. ’m1* ezt az Hifát' játjük. Ebben kifejezésre jut Központi Bizottságunk politikája és a módszer, ahogyan ezt a politikát megvalósítjuk. A termelőszövetkezetek fejlesztése — az ellenséges rágalmakkal ellentétben — nem megy az életszínvonal rovására. Mi természetesen nem dobálózhatunk milliókkal, még ezrekkel sem nagyon, de a termelőszövetkezetek erősítésére fordított összeg nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, évről évre növeli majd az életszínvonalat. A fiatal termelőszövetkezetek megerősítésére fordított mii-: fiók népgazdaságunk egészsá-j ges vonásait erősítik és nem azj életszínvonalat csökkentik. Azi a népgazdaság, amely oly rö-í vid idő alatt kiheverte az el-: lenforradalom okozta megrázkódtatást és ma már szép eredményekkel dicsekedhet, képes jelentékeny összeget fordítani a mezőgazdaság erősítésére anélkül, hogy az életszínvonal rovására menne. Politikánk egyenes, világos, a mezőgazdaság fejlesztését, az egész nép érdekeit szolgálja. ink tovább ?" levő termelőszövetkezeteinket fejlesztjük s ez is haladást jelent, mert ez is szilárdítja a termelőszövetkezeti mozgalmat. Most ez a feladatunk. Utána majd megnézzük a politikai, a gazdasági feltételeket. Nem vagyunk jósok, kommunisták vagyunk, elhatározásunk alapja a helyes politikánk. Az egyik ilyen nyugati érdeklődőnek azt mondottam:
