Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

1959. JÚNIUS 3. SZERDA

Mfl

MEG TEI

hírlap

Idegen csengésű, különös szó. Magyar jelentése: eszménykép. Ki lehet a diák eszményképe? Az, aki már a múltban is volt: édesanyja, édesapja, tanítója? Vajon bővült-e ez a sor az elmúlt mártel évtized alatt? Ezekre a kérdésekre kerestem a feleletet több száz iskolai dolgozatban. A dolgozatokat fiúk. és leányok írták — névvel és jeligével. Ezek az írások — szinte valamennyiből őszinteség és keresetlenség árad — hű tükrét adják a mai ifjúság érzelem- és gondolatvilágának.

„As én eszményképem az édesanyám — írja egy nyolcadikos kislány. — Én i* olyan szeretnék lenni, mint ő. Mindig jókedvű, gondos, családjáért élő édesanya. Pedig nem könnyű az élete. Heten vagyunk testvérek. Hét gyerek után pedig ugyancsak akad munka bőven. Mégsem panaszkodik soha. Hajnalban kel, leeső este fekszik, mégsem ingerült vagy türelmetlen. Nemrég megkérdeztem tőle: soha nem fárad el? Azt válaszolta: szeretni kell az életet, kislányom, és akkor semmi sem nehéz!“

Sokan vélekednek ígv a fiúik és leányok közül. S ez is bizonyítja azt, hogy igaz, becsületes emberek szeretnének lenni a ma diákjai, akár a szüleik.

„Nagyon ügyes, sokoldalú ember az én édesapám — vall dolgozatában egy fiú. — S amit leginkább szeretek benne: soha nem veszti el az életkedvét, bármilyen csapás érje az életben. Mindig megáll a talpán, mindig ember tud maradni. Ahogy ő szokta mondani: az a fontos fiam, hogy higgyél az élet szépségében, a jövőben, akkor mindig ember maradsz. Ezért szeretnék én is olyan lenni, mini az édesapám.”

Hinni az élet szépségében, hízni, a jövőben! Lehetne ennél szebb, nemesebb é’et- Ideál? Aligha. S nem egy, nem is száz édesanya, édesapa tanítja erre a gyermekét, de tíz- és százezer. S ez a tanítás nem múlik el, mert nem. múlhat el nyom nélkül.

Az édesanyák és édesapák mellett harmadik nagy eszményképe .mindig is a tanár, a tanító volt. Ezúttal is számos dolgozat számol he erről. -v

é',.Számtan-fizika tanáromat választottam, az ideálomnak. Nagyon komoly ember és szigorú. Szigorú, amikor c munkáról van szó. Nem tűri a mellébeszélést, a fecsegést. Kezdetben ezért senki sem szerette az osztályban. Ma azonban tűzbe mennénk érte. mert beláttuk, hogy szigorúsága mögött nagy-nagy emberszeretet rejtőzik. Azért követel sokat tőlünk, hogy em- berebb emberek legyünk. Bárcsak én is ilyen következetes lennék mindenben. Nekem azonban még csak ritkán sikerül”

Aki ilyen eszményképet választ magának, mim az előbb idézett sorok írója, arról senki sem mondhatja el. hogy csak a mának ‘élő, köny- nyelmű fiatal. Ha hibázik is olykor, talpraáll, mert megtanulta — éppen a választott ideáltól —, hogy önmagunktól kell a legtöbbet követelnünk.

” Sok diák ír arról dolgozatában, hogy írókat, költőket, nagy államférfiakat választott életideáiul. Ha valamiféle sorrendet akarnánk felállítani, kétségtelen, hogy Petőfi Sándor kerülne az élre.' de mindjárt utána József Attila, Arany János, Csokonai következik. Az államférfiak közű} Kossuth Lajos a legtöbb fiú eszményképe. A hadvezérek sorából Bem apó a példa.

De vajon hol vannak az új ideálok? A munkásmozgalom hősei, mártírjai? A munka hősei? A világot átformáló tudósok, a béke rendíthetetlen katonái? Ugyan miért hiányoznak még mindig serdii’" ifjúságunk gondola'.v!lá*á-- ’ ezek az új hősök, új életidő*

ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1959

Kocsetov:

A Jersov fivérek

lók? Egy osztálynyi diák közül legfeljebb ha egy akad. aki Martos Flórát, Micsurint vagy édesapja vezérezredes barátját választja eszményképének?

Az egyik ok .kétségkívül az, hogy az 1956-os ellenforradalom nem múlt el nyomtalanul gyermekeink lelkében. A másik: nem egy új ideál — éppen a személyi kultusz következményeként — eltűnt az élet színpadáról. A harmadik: ezen a területen még mindig keveset tettek pedagógusaink. A feladat tehát nem is kicsiny. Annál is inkább, mert másfajta „új ideálok” hódítanak egyre nagyobb teret ifjúságunk körében. íme így fest az egyik új életideál: „Az én ideálom Luis Armstrong dzsesszkarmester> Nekem minden tagom mozog, ha kivágja a magas falsat. Esténként lázasan keresem a rádió skáláján, hol kaphatnék el véletlenül egy kis ízelítőt bámulatos dzsessz-sza- maiból. Azokat nem lehet nyugodtan ülve kibírni!”

Azt hiszem, nem lelhet a mi fiataljaink ideálja olyasvalaki, aki csak vitustánc-szerű rán- g'atózást idéz elő követőinél. És nem lehet Gina Lollobrigida és Jean Marais sem, hiába tesz hitet mellettük több leány is. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy kiváló színész, nagyszerű sportember vagy éppen egy dzsessz- zenekar karmestere nem lehet a mi ifjúságunk életideálja. Lehet, de csak akkor, ha az eszményképválasztás nem elsősorban a színésznő bájainak, a sportoló atDCicíültáj Sz£Jitmdimi

| A Szentendrén élő festőmű- ^ vészek kiállítása a Ferenczy § Károly Múzeumban nyílt meg § a szentendrei kuturális napok $ alkalmából.

| Távol a főváros lármájától, § már több évtizede számos ne- ^ vés festőművész él, akiket ^ idevonzott Szentendre különös $ varázsa. A nagy nyugalom. $ a kedves táj, a környék ér- dekes vonalritmusú dombjai, $ a szántóföldek változó szín- ^ hangulata mind megannyi íel- ^ dolgozásra érdemes témát kí- ^ nál. És maga a városka egyé- ^ ni arca, ódon házsorai, egy- ^ egy műemléképülete, furcsa § formájú ágasbogas fái $ a szélesen hömpölygő Duna ^ partján valóban festő eeset- ^ jére kívánkoznak. A szent- ^ endrei művésztelep ma már ^ fogalommá vált hazánk kép- ^ zöművészeti életében. A most ^ bemutatott alkotások a Szent- $ endrén élő festőművészek — I szám szerint tizenegy — leg- | utóbbi műveit és eredményeit | kívánják a közönség élé tár- $ ni. A kiállítás összképét te- $ kintve, megállapíthatjuk, hogy ^ a munkák nagy része tájkép. $ Sajnos, kevés a mai életről $ és megváltozott jelenünkről szóló festői vallomás.

^ Firk János több alkalom- ^ mai dolgozta fel a földet mű- ^ velő ember témáját: Első ka- ^ pálás. Kaszálók és még szá- ^ mos képe tanúskodik erről. ^ Visszatérő motívumként sze- ^ repel művein a magvető 5 egészalakos figurája, mint pl. 5 Derengő március olajfest- ^ ményén. Olvasó című képén a | petróleumlámpa mellett olva- ^ só paraszt a múlt idők han- ^ gulatát idézi.

^ Friss, színpompás tájként $ látjuk viszont Szentendre el- ^ ragadóan szép részleteit Ilos- $ vai Varga István művein. Le- ^ v égősén megfestett; jól meg- ^ szerkesztett képein minden a § megfelelő helyén van. „Szín- ^ pompás táj című festményén § ösztökélő motívumként a ház | mögötti belső kertek különös ^ báját dolgozza fel. Ezekben a § kertekben a nap tüze olyan ^ erős, mintha az egész kert § reflektorfényben úszna, ezért, is színesebbek a megszokottnál í a virágok és élesebbek az ár- nyékek. A művész érzékeny

Andre Stil:

Majd holnap szeretjük egymást

Onody Béla: önarckép

festőiséggel, sok líraisággal fogalmazta meg az Utca munkásokkal és Lila kerítés című alkotásait.

Mozgalmas, életteli kompozíció Szösz Jenő Eső című ak- varelija. Tulajdonképpen ez az első konkrét életkép a városról. az esti fényeknél, a vasúthoz vezető hídon hazafelé siető emberekről. A kékek és szürkék ritmikus változására épített munka a művész jó színérzékét is mutatja.

A főleg tájképeket festő Ónoily Béla friss, kellemes benyomást keltő Patakmeder és Tyukovác című műveit állította ki a kiállításon, valamint érdekes önarcképét.

Meg kell említenünk Deli Antal Müvésztelep télen című alkotását, amely formabiztos előadásmódjával és fegyelmezett színskálájával jól érvényesül. A fiatal, tehetséges Szánthó Imre hangulatos

„a szigetükön”, a csókok és beszélgetések közben már a jövőt festik maguk elé. Azt a jövőt, amikor majd maradéktalanul boldogok lesznek.

Ekkor érkezik Raymond behívója; A hathónapi boldogság után búcsúzni mennek a szigetre. Forró csókjaik közt a lány azt kínálja a fiúnak, amit eddig megtagadott tőle: ártatlanságát. De Raymond a kezdődő férfifelelősséggel és a háború távoli vízióival a szemében eltolja magától a lányt.

Rövid szabadságok után, másfél év múltán Raymond végleg hazaérkezik.

Egy kicsit megváltozott. Kicsit? Stíl remekül rajzolja meg azt a folyamatot, ahogy a környezet lassan rádöbben a fiú teljes megváltozására, átformálódására. Apró rebbenések* fáradtság, levertség, ezek az első tünetek, aztán az egyre jobban ismétlődő; az emlékek, a háború szülte víziók lassú borzalmai.

A holnap, amiről a szigeten álmodtak, elszállt, szinte észrevétlenül. Elvitte a kor, s nem maradt utána más, csak egy fáradt, ernyedt, céltalan ember és egy még mindig szomorúan reménykedő lány; (Európa).

(murányi)

'sssssss/yyyyssrsssssss

^ifjúsági és diák- lefe című kiállítás

bi moszkvai fesztiválon pedig már 131 ország ifjúsága tüntetett a béke és a barátság mellett. A vitrinekben láthatók azok az ajándéktárgyak is, amelyeket a magyar fiatalok ■készítettek a bécsi világifjúsági találkozó részvevőinek.

A Technika Házából öt vidéki nagyvárosba viszik a kiállítást.

„A világifjúsági és diáktalálkozók története” című kiáRí- tást szerdán délután nyitják megs

tussrajzán Derkovits Gyula, a híres festőművész szombathelyi szülőházát örökítette meg. Osztendei tengerpart-ról festett tempsraképe egyszerű művészi eszközökkel hozza elibénk a borús, szürke tónusú végtelen tengert.

Boromissza Tibor érdekes témát dolgozott fel akvarell- művén, amelynek címe Régészeti ásatás. A szinte már őslakónak számító idős művész, más sikerült alkotását is láthatjuk a kiállításon. A fiatal Balogh László is több értékes művével jelentkezett a seregszemlén. Kandó Gyula Kocsi című monotipiája kulturált fogalmazású, dekoratív, de kissé meseszerű alkotás. Szerepelt még Deim Pál főiskolás. főleg a kék különböző színárnyalataira komponált műveivel és Szösz Jenőné Gallasz Magda erőteljes ak- vareiljeivel.

V. É.

$ Szétbomlik egy szerelem; ^ Nem is bomlik szét, csak cél- ^ talanná válik, elveszti minden & szépségét. Röviden erről szól Andre Stil regénye.

^ Mindennapi eset. Az életben

5 hasonló történetekkel gyakran | találkozunk. De ez mégsem § mindennapi. Kézbe veszi egy $ izig-véria jó író és az ő kezé- ^ ben a téma izgalmas, érdekes | regénnyé válik.

^ Ha eszközeit nézzük: a bo- ^ nyolítás érdekessége, az őszin- ^ teség, az egyszerű, de mindig | találó stílus és a kontrasztok ^ — ezek teszik széppé a re- ^ gényt. És az a csalhatatlan ^ írói látásmód, ahogy Stíl ^ mindent megfigyel és lejegyez. ^ A két fiatal szerelmének el- ^ múlását beleágyazza a ma ^ Franciaonszágába. És a véres ^ társadalmi okok rezdülésnyi ^ egyéni kivetülésével mutatja |meg az egymástól mind mesz- | szebb és messzebb kerülő fia- ^ talok szomorú tragédiáját.

^ Raymond és Annié szerelme ^ már gyermekkorukban meg- ^ kezdődik, mikor „együtt rág6 ták az ánizst”;

^ A kamasz Raymond már ^ pökhendi a lánnyal, de mikor ^ egymásra találnak, megszűnik ^ minden pökhendisége, gátlása, § félszegsége. Együtt kóborolnak $

N >y///////////////////>

|

Ma nyílik A vilá találkozók törtér

$

k A KISZ Központi Bizottsága $ a VII. VIT alkalmából „A vi- ^ lágifjúsági és diáktalálkozók ^ története” címmel kiállítást ^ rendez a Technika Házában. A ^ kiállításon mintegy 250 fény- $ kép mutatja be a nemzetközi | ifjúsági mozgalom kialakulását, ^ a DÍVSZ történetét. • A képek ^ idézik a prágai, a budapesti, a ^ berlini, a bukaresti, a varsói és ^ a moszkvai világifjúsági talál- ^ kozók emlékét, Prágában az ^ első világifjúsági találkozón * még csak 73 ország, a legutóblétatermetének, a színész markánsvonalú arcának, a dzsesszkarmester által produkált vad

zenének szól, hanem a művésznek, a tiszta erkölcsű embernek. Ez pedig olyan esetben, amikor gyakran világrészek választják el a diákot a választott ideáltól — s így emberségét, életét aligha ismerheti — szinte lehetetlen.

A lányok dolgozatai között elég szép számmal akadt olyan írásban, amelyben valamelyik fiúismerősüket nevelték ki eszményképnek. Persze majd minden esetben olyan fiút, aki „magas, hullámos hajú, gyönyörű kék a szeme és kis bajusza is van.” Pontosan úgy. ahogy az ideált a régi limonádé-könyvekben lefestették. Hiába, a bakfisízlés már ilyen. Szerencsére ezek a lányok mind kevesebben lesznek, mert szüleik, tanáraik tanító szavai nyomón megértik, hogy nem a hullámos haj, a gyönyörű kék szem a döntő. És nem is a híres embernek kijáró dicsőség és a sok pénz teszi az embert igazán emberré. Előbb, vagy utóbb ők is olyan ideált választanak majd maguknak, aki valóban méltó arra, hogy eszménykép, követésre méltó példa legyen.

Ez az élet rendje. A csalóka délibáb szétfoszlik, de a nemesfém mindig fényes és csillogó marad. Ezért nincs igazuk azoknak, akik néhány példa nyomán általánosítanak és azt vallják, hogy baj van a mai ifjúsággal. A több száz dolgozat túlnyomó többsége ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Prukner Pál

1 SOHA MÉG...

Meghívtak egy este csilláros lakásba, zsúrra, vacsorára.

Torta-falo szájak, kávé-nyelő nyelvek Ínségről csevegtek rakott asztal mellett.

Pezsgő lehelt fülledt ködöt a szemekre,

$ minden szem a külső,

^ az ablakon túli

világos világnak árnyait kereste.

^ Tompa jazz tömötten

zsibbadt a fülekre, minden fül a külső, az ablakon túli morajló világnak harmóniájában disszonáns hangzatok csendülését leste.

^ Odabenn a bírák,

odakünn a vádlott.

Soha úgy még elvtárs nékem nem hiányzott. BARANYI FERENC

j ---------Vi

dám est

^ Szombaton nyolc órai kez- k dettel kertmegnyitó vidám ^ kabaré- és táncdal-estet ren- | dez á váci helyőrségi tiszti S klub parancsnoksága. A mű- ^ sorban fellép: Ferenci Marika | és Róbert Frigyes táncdal- S énekes, Karcsák János bú- i vész és Madár Tivadar pa- ^ rodista. A műsor után haj- | nali négy óráig táncolhatnak majd a részvevők.

»\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V(

; Az ünnepi könyvhét egyik i kiemelkedő regénye Kocsetov S könyve. Elsősorban azért, mert > olyan esztendők történetét ele- \ veníti fel, amelyek közelsége S még szinte kézzelfogható. Köz- ! vétlenül a XX. kongresszus ! előtti és utáni viharos időkről jszol, amikor a tisztulás folya- \mata a felszínre dobta azokat l az erőket is, amelyek mindent \ elkövettek, hogy zavart keltse- 5 nek és a zavarosban a maguk 1 pecsenyéjét sütögessék.

; Az író két szálon vezeti vé- \ gig regénye cselekményét. Az ^ egyik oldalon a magát kom- ^ munistának valló, karrierista i Orleancev mérnök és néhány \ hasonszőrű társa áll, akik sza- I vaikkal és tetteikkel felkavar- i jál: a városi vasmű és az egész | város életét. Mesterkedésük \ nyomán hatalmas vihar táviad, \ amely színvallásra készteti az \ embereket, a kommunistákat \ és nem kommunistákat, a \ munkásokat és értelmiségieket i egyaránt.

\ A másik öldal következetes \ képviselői a Jersov fivérek. ! egy nagyszerű kohász-dinasz- \ tia tagjai. Az egyszerű emberek egészséges, józan gondol- ! kodásával szállnak szembe a | karrierista, bajt keverő törte- ! tőkkel. Sziklaszilárdan állnak j a viharban, keresik és megta- j látják az igazságot és gyöze- ! delmeskednek a párttal együtt i a revizionista és karrierista | elemekkel szemben.

; Emberek és irányzatok har- \ ca ez a regény. A revizionista ^ támadás és a párt vezette lie- ! lyes irányvonal képviselőinek ; nagy összecsapása. Kocsetov l bátor kézzel nyúl a kényes ^problémákhoz és szenvedélyeden keresi a miértek sorára a l feleletet. Vajon hogyan foglal S állást a- sajtó, a színház, a vá- ! rost és a kerületi pártszerve- i zet? Mit mondanak és cselekszenek a város lakói? Ki, hogyan igazodik el a felkavart emberi érzések útvesztőiben?

Tiszta, harcos és őszinte állásfoglalás Kocsetov regénye a párt helyes politikája, a revl- zionizmus ellen folytatott kérlelhetetlen harca mellett. Külön érdekessége és értéke I regénynek, hogy az író világosan feltárja a magyar ellenforradalom nemzetközi összefüggéseit és azt, hogy Orleancev mérnök és törtető társai támadását hogyan segítették a magyarországi események.

Am erényei mellett sem hibátlan alkotás Kocsetov könyve. A Szovjetunióban is nagy vitákat váltott ki, s bizonyosan sokan vitatkoznak majd a könyvön nálunk is. A könyv hibája elsősorban az ábrázolásmódban keresendő. Nagyszerű a könyvben a magánélet és a munka ábrázolásának összhangja. Tisztán csengő líra a hősök szerelmi életének bemutatása, de nyomban izzó gyűlölet hatja át az írót, amint az Orleancov-féle kalandorok cselekedeteit festi. Kár, hogy ez utóbbit néha túlzásba viszi, $ ezzel leegyszerűsíti az életet. Ezért történhetett meg as, hogy a szereplők bemutatkozásakor nyomban kitűnik emberségük vagy gonoszságuk —» az olvasó már a könyv elején tudja, hogy ki melyik oldalra tartozik. Ez a fő hiba ha el is törpül a könyv erényei mellett, mégis csökkenti annak művészi értékét.

A könyv ennek az évnek az elején jelent meg a Szovjetunióban. Csak a dicséret hangján szólhatunk az Európa Kiadóról, amely néhány hónap késéssel máris eljuttatta Kocsetov érdekfeszítő könyvét ft magyar olvasókhoz. Kár, hogy a gyors munka pongyolaságokat szült a magyar fordításban. Gondosabb lektorálással ezt könnyen elkerülhették volna. — p —