Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

1959. MÁJUS 19. KEDD * <* l-ti S3 Megkezdődtek a gödöllői ünnepi napok Szovjet grafikai kiállítás Vasárnap délután a Ganz Árammérőgyár kultúrtermé­ben, a 60 éves jubileumát ülő KlOSZ-kórus köszöntésé­vel és dalosfesztivállal meg­kezdődtek a gödöllői napok ünnepségei. Nagyszámú közönség előtt, a munkásdalárdák Jeligé­jének előadásával nyitotta meg a jubileumi ülést a KlOSZ-kórus Winkler Nán­dor karnagy vezetésével. Borbély Mihály elvtárs, köz­ségi párttitkár üdvözlő szavai után, Gyurka Ferenc, örökös díszelnök. tartotta meg ün­nepi beszámolóját, amely­nek keretében elmondta a kórus történetét, s jónéhány kedves epizódot elevenített íel a dalárda életéből. A Nép- művészeti Intézet nevében Varga Károly . emlékplaket­teket és emlékérmeket adott át a kórus vezetőinek és leg­régibb kórustagjainak. A vendég-kórus vezetői szala­gokat kötöttek a KlOSZ-ének- kar zászlajára, majd Winkler karnagy vezetésével népdalo­kat '. énekelt az összevont énekkar. Ezután a. kórusok bemutatták műsorukat. ' A Nagykőrösi Iparos Ének­kar Kiss István karnagy ve­zetésével Kodály: Jeligé­jét. Liszt: Ünnepi dalát, Ver­di: Ernani banditakórüsát és Palesztrina: Egy márvány- szoborhoz című madrigálját adta elő. Ez utóbbi tempó­vétele sajnos túl gyors volt, ezért ' a mű finomságai, di­namikai árnyalásai nem ér­vényesülhettek. A nagy tap­sot kapott Verdi-kórus meg­haladja az énekkar képessé­geit, különösen az unisono részeknél. A Budaörsi Művelődési Ott- kon Énekkara Szakály Má­tyás karnagy vezetésével négy kórusművel szerepelt. Ezek közül leghangulatosabb, legsikerültebb Mendelssohn: Két népdala és Aljabjev: Tánc közben című darabja volt. Mindkettőnél a szép tiszta hangzás, a finom ár­nyalás, a szabad tempókeze­lés dicséri a karnagyot és á kórust egyaránt. E vegyes­kar szép jövő elé néz, külö­nösen, ha a női kar időnkénti bátortalansága feloldódik, esetleg felerősödik létszám­ban és hanganyagban is. A Ceglédi KIOSZ Iparos Dalkör 38 tagú férfikara Péntek Lajos karnagy ve­zényletével Vetési: Hallod-e pajtás, Novikov: A szikla; és Verdi: Ernani banditák kó­rusát adta elő. Ez utóbbi, bár jobban kidolgozott előadás­ban hangzott el, ugyancsak meghaladja a kórus képessé­geit. A Novikov-szám ked­ves, hangulatos volt, a szó­lista hangját csiszolni kelle­ne. A GANZ Árammérőgyár nőikara (19 fő) Winkler kar­nagy vezetésével egy francia kánont, egy népies műdalt, Brahms: Egy édeshangú kis­madár, Popovici: Megy a sze­kér és Lóránd István: A párttal a népért című szerze­ményét adta elő. A nem túl igényes dalokat kedvesen, üdén énekelték. Az Isaszegi Munkás Dal­kör Tibold Géza karnagy ve­zényletével hat kórusszámot adott e’.ő. Jól „feküdt’1 a Jel­ige a tenornak, szépen, tisz- vx tán énekelték. Lendvay: Dal.$ a Tanácsköztársaságról című ^ dala viszont színtelen volt, § rossz a szövegkiejtése, túl §, mélyen kezdték. A Kis harang § kórusaláfestése darabos, dur- § va hangzású volt; a szólista; kedves hangú, kár, hogy ^ csúszkált. A többi kórusműnél § is elsősorban a csiszolatlan ^ előadásmód kifogásolható, ^ amelynek éles kontrasztja ^ volt a Beethoven: Himnusz az ^ éjhez csukott szájjal előadott ^ része. Lám, így is lehet éne- ^ kelni! Ekkor úgy szólt a basz- § szus, mint az orgona. | A Vecsési Kultúrotthon 5 Énekkarának műsorát hall- § 1 gatva megállapíthatjuk, meny- § J nyíre szerencsés dolog, ha a $ karnagyi tehetséggel zenei is- $ ’ kolázottság is párosul. A kő- ^ ( Keiner; Rohamra Szemjonov bensőséges haza­szeretetéről tesz bizonyságot lí­rai ihletésű városképein. „A régi Rigáról” festett poetikus hangulatú, az atmoszferikus hatásokat érzékenyen megfo­galmazó akvarelljei fejlett színérzékéről is tanúskodnak; „Reggel” című művén vonat érkezik sebesen a távolból, és a szürke füstből élénk színha­tású narancsként bontakozik ki a kelő nap. A legidősebb mester Cejtlin témaként igen gyakrán hasz­nálja fel a fiatalok életét, szó­rakozását és a mozgalmas vá­rosi jeleneteket. „Téren”, „Egy mozi pénztáránál” akvarell- jeinél láthatjuk, hogy lendü­letes formanyelven dolgozza fel a mai témákat. Friss, ügyes alkotókészségével szelleme­sen oldja meg kompozícióit. A szép és értékes kiállítást már az első napokban számos látogató kereste fel. A magyar —szovjet barátság hónapjában Szegeden és Salgótarjánban is sok ezer ember gyönyörködött már a fővárosban most látható bemutatón, i V. £. Megyénk legjobb színjátszói a szentendrei fesztiválon Mintegy féléves előkészítő munka, szerepléssorozat után szombaton és vasárnap került sor a Tanácsköz­társaság 40. évfor­dulójának tisztele­tére hirdetett szín j átszóf eszti vál rnegyei bemutató­jára. A fesztivál első napján a ki­választott csopor­tok a szentendrei járás egy-egy köz­ségében szerepel­tek teljes műso­rukkal, majd más­nap Szentendrén a városi művelődési házban egy-egy részletet adtak elő a szakmai bemu­tató alkalmával. A fesztiválon ijsz- szesen 10 együttes szerepelt, hat cso­port teljes műsort betöltő darabbal, négy pedig egy- felvonásossal. Az egyfelvonásosok bemutatójának és a fesztiválnak ér­tékelésére vissza­térünk. Nyekraszov: 1917- HUSZONNÉGY ÉNEKKAR, közel kétezer énekes. Számok­ban kifejezve így fest a szom- baton-vasárnap Siófokon meg­rendezett országos dalostalál­kozó. Budapest és Pécs, Sopron és Veszprém, Salgótarján és Vác, Debrecen és Dorog és az ország számos más városának kórusait adtak találkozót egy­másnak itt, a Balaton partján, amelynek során két nap alatt nem csupán egymás énekmű­vészetével ismerkedtek, hanem számos baráti ismeretség is született. Megyénket a váci művelődé­si ház Vox Humana énekkara képviselte, s nyomban hozzá­tehetjük, méltóképpen. A va­sárnap délelőtti bemutatón ta­lán ők kapták a legtöbb tap­sot, ők érték el a legnagyobb sikert. Pedig ugyancsak sok nehézséggel kellett megküzde- niök, amíg eljutottak a siófoki gimnázium dobogójára. De kezdjük talán az elején ... A KILENCVEN TAGÚ ÉNEKKAR jövőre ünnepli fennállásának huszadik évfor­dulóját. Az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt azonban még soha nem fordult elő, hogy olyan segítséget kapjanak, mint ezúttal kaptak a váci művelődési Háztól. A részvé­tel a siófoki találkozón mint­egy tízezer forintba került (autóbusz, ellátás, szállás). VAC-SIOFOK Amíg a Vox Humana eljut odáig. Amikor a meghívó megérke­zett, a kórus tagjai csak moso­lyogtak: ugyan honnan venné­nek ennyi pénzt. Amikor Sáfár György, a művelődési ház igazgatója, közölte velük, hogy fedezik a költségeket, szinte nem akartak hinni a fülüknek. Az első akadály tehát elhá­rult. Következett a második. A váci gimnázium tizenkét le­ánynövendéke tagja a kórus­nak. Csakhogy ezen a napon rendezték Vácott az ifjúsági sportünnepélyt, amelyen ezer­ötszáz diák szerepelt. Köztük a tizenkét leány is. Ezerötszáz diákból ha tizenkettő hiányzik, észre sem venni. A kilencven tagú kórusból tizenkét énekes hiánya azonban már nagy do­log. így okoskodott Makiári József, a kórus vezetője. A gimnázium igazgatója — de el­sősorban tornatanárnője — másként látta a dolgot. Mind­össze öt lánynak adott enge­délyt a tizenkettő közül, hogy Siófokra utazhasson. Pedig ilyen nagyszabású dalostalál­kozó legfeljebb ha egyszer egy esztendőben adódik. Gon­dolhatják, milyen ..nagy kedv­vel” vett részt a hét otthontar­tott leány a sportünnepségen! De hiába; mág a járási KISZ- bizottság sem bizonyult éíég erősnek ahhoz, hogy megsze­rezze számukra az engedélyt. SZOMBAT DÉLUTÁN, két órakor, tehát a hét leány nél­kül indult útnak a kórust szál­lító pótkocsis autóbusz Siófok­ra Érdig simán, nagyszerű hangulatban telt az utazás. Az érdi emelkedő előtt azonban váratlanul felmondta a szolgá­latot az autóbusz motorja. A gépkocsivezető hiába kereste a hibát, nem találta. Talán, ha felérnének a domb tetejére! A kórus szinte egy emberként vállalkozott az új „szerepre”. Nekirugaszkodtak mind a nyolcvanegynéhányan — veze­tőkkel együtt — és feltolták a pótkocsis autóbuszt a több, mint hatszáz méter hosszú emelkedőn. A motor azonban továbbra is megmakacsolta magát. A gépkocsivezető az autómentőért indult. Ekkor Fűké Pál, a kórus egyik fiatal tagja látott munkához és szin­te percek alatt — igaz, nyakig olajos lett munka közben — megjavította a makacskodó motort. Másfélórás késéssel és elfá­radva érkeztek meg szómba- $ ton a késő esti órákban Sió- $ fokra. Itt várt rájuk az újabb meglepetés. Csak vasárnap ke- £ rülnek sorra, pedig a műsor- ban szombatra hirdették sze- % replésüket. Ennek inkább örül- i tek, mint bosszankodtak. Még- £ is csak más pihenten állni a £ dobogóra, mint ilyen hosszú, í fárasztó és kalandos út.után. f VASÁRNAP DÉLELŐTT el- sóként nyitották meg a feszti- vál második napi ünnepségeit, f Fasang Árpád: Békét a világ- ( nak című dalát énekelték igen j nagy sikerrel, majd két Men- f delsohn-népdal. Giardani: Él- £ jenek a víg nők, végül pedig f Kodály: Békesség-óhajtás cí- í mű művét adták elő. Bartókot jí is szerettek volna énekelni, de \ zongora helyett csak egy pia- í ninó jutott a gimnázium tor- $ natermébe. (A kedvezőtlen J időjárás következtében szorul- tak ide, eredetileg a korszerű ^ szabadtéri színpadon tervezték J a hangversenyt.) Azt tartja a közmondás: $ minden jó, ha a vége jó. Ez- % úttal pedig így történt. A sok £ akadály ellenére a Vox Huma- ^ na becsülettel megállta a he- $ lyét az országos dalostalálko- % zón és ezzel nemcsak a váci $ művelődési háznak, de egész '<j megyénknek elismerést szer- £ zett. (prukner) £ AUTO STOP! A PILISI RÉTESCSÁRDÁNAL ÁLLJON MEG! x x Megnyílt a korszerűsített RÉTESCSÁRDA a Pilisi Földművesszövetkezet kezelésében a budapfed —ceglédi műút mentén. VÁLTOZATOS MELEG ÉTELEK! FISSEN SÜLT RÉTES! ESZPRESSZÓ-FEKETE! a nap minden szakában a RÉTESCSÁRDÁBAN Könyvtárosok értekezlete volt ma délelőtt a megyei könyvtár helyiségében, amelyen a járási és az önálló községi könyvtárak vezetői vettek részt. Az értekezlet során a megyei könyvtár vezetői érté­kelték a Tanácsköztársaság tiszteletére indított verseny eredményeit, megtárgyalták a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatos könyvtári feladatokat. Az érte­kezlet ismertetésére visszatérünk. rusa kulturáltan, kiegyensú­lyozottan énekelt és bár csak 25 tagú, kis létszáma ellenére telt hangzást, tiszta harmóniá­kat s lágyan csengő szólamo­kat eredményezett. Pacius: Finn dala, Szvesnyikov: Hold­világa fénylik — jól kidolgo­zott, szép előadás volt. A kó­rus karnagya: Somagyi Lajos. Utolsóként lépett színpadra a Gödöllői KlOSZ-kórus, Winkler Nándor karnagy ve­zényletével. Pitóni: Boldog, aki énekel és Pacius: Finn dal-a jól hangzott (bár a meg­előző vegyeskari előadás lé­nyegesen szebb volt.) A moz­galmi daloknál is inkább a hangerő dominált. Nagy ová­ció fogadta a gödöllői kórus szereplését, meghazudtolva azt a régi közmondást, mely szerint senki sem próféta sa­ját hazájában. A három rá­adás közül Liszt: Ünnepi dal-a dinamikus, erőtől duzzadó volt. Szép, emlékezetes este volt, amelyet még a vihar s az an­nak következtében fellépő áramszünet sem tudott meg­rontani. A vendégkórusok a KlOSZ-énekkar ajándékozta szép emléktárgyakkal tértek otthonukba. Frideczky Frigyes öt szovjet művész mintegy hatvan grafikai munkájából kiállítás nyílt meg a Kultúr- kapcsolatok Intézete, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság és a Műcsarnok rendezésében. Az érdekes bemutató alkalmat i nyújt arra. hogy megismerked- íjünk a Budapesten először ki­állító Iljina Lidia Andrejevna frunzei (Kirgizia), Nyekraszov Illarion Grigorjevics leningrá- di, Reiner Jurij Petrovics moszkvai, Szemjenov Borisz j Alexandrovics szverdlovszki és | Cejtlin Naum Joszifovics l moszkvai mesterek kitűnő : munkáival. Az értékes anyag, \ amely felöleli a művészek ; utóbbi három esztendőben al- : kötött műveit, a Kultúrkap- í csolatok Intézetének kiállító \ termében (V.. Dorottya u. 8.) ! látható. í Iljina színes linoleum-met- : szetein keresztül betekintést i nyerhetünk a kirgiz asszonyok i munkás életébe. „A céklafól- Itíön dolgozó leány” grafika ; egyszerű és szép megfogalma- ; zása a néhány perces pihenő- I nek. A „Gyapotszedő” fején I terhet vivő leányka a kép kö- I zéppontjában a művész erőtel- í jes ábrázolási készségét bizo- ; nyitja. : Munkásból érett alkotóvá Nyekraszov, a bemutató leg­fiatalabb művésze. „A múlt képei” linoleum-sorozata nagy együttérzéssel foglalkozik a forradalom előtti Oroszország népének szörnyűséges elnyo­másával. Szuggesztív erő árad szimbolikus figuráiból. Meg­rázó hatású „Az igazság sza­va” című munkáján a tömeg­ből kiemelkedő asszony ököl. „A szabadság útja” képen foglyok szívbemarkolóan szo­morú menetét hozza elibénk, fő figurája egy bilincsbevert asszony. Vöröskeresztes leány ésszuronyos katona a szerep­lője az „1917” című linó-met­szetének, amely a forradalmi idők mondanivalóinak igazsá­gáról és mélységéről győzi meg i nézőt. Akvarell-kréta és tempera i képeket fest Reiner; őszinteség | és elmélyültség jellemzi mun- I káit. akár az októberi napok- i ról, vagy az irkufszki vízierő- | mű'felépítéséről készít soroza- [ tot. „Rohamra!” művén a vér. ; vörös háttérből rajzolódik ki ! tompa szürke és barnába tar- | tott három karakterisztikus ! harcoló katonája. >zó Csömörön szélgetések az elmúlt évekről — sok élményt nyújtanak. A csömöri találkozónak azonban a többitől eltérően különös jelentősége volt. A megjelent volt diákok vol­tak az elsők, akik az államosí­tott általános iskola VIII. osz­tályát elvégezték és. Csömör község történetében első ízben rendeztek tízéves találkozót. Az osztály valamennyi tagját büszkeség töltötte el, hogy el­sőként alakíthattak úttörőcsa­patot, elsőként tanulhattak egyforma tankönyvekből, hogy együtt mehettek kirándulni stb. A hajnalba nyúló vidám ta­lálkozó emlékezetes marad minden diáknak, tanítónak, vendégnek; s remélhető, hogy az „első VIII.” példaképe lesz a csömöri iskolát elhagyó vala­mennyi diáknak. Krizsán Ferenc Tízéves találk< $ § „1949—1959. Elmúlt 10 év, ^ gyertek eL isidét; Legyetek új- $ ra kedves kis diákok és mi ^ büszkeséggel tekintünk reátok, $ üljetek be újra a régi padok- $ ba, gondoljunk szép jövőnkre és tekintsünk a múltba.” 1 E gondolat jegyében gyüle- % keztek szombaton Csömör volt | diákjai, hogy megtartsák tiz- ^ éves találkozójukat. $ Az öt-tíz éves találkozókat $ általában közép- és felső isko- ^ lát végzett diákok rendezik. $ Kevés azoknak az általános is- ^ kóláknak a száma, amelyek- $ ben a végzett nyolcadikosok $ rendszeresen találkozókat tar- ^ tanak, noha ezt a legtöbb he- $ lyen elhatározzák. Pedig az | ilyen alkalmak — amelyeken ^ újra találkozik az osztály va- § lamennyi tagja, a tanárokkal ^ való viszontlátás, a kedves v diákévek felelevenítése, be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents