Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

"ilKirlao 1959. MÁJUS 17. VASÁRNAP Május elsején js verekedtek a fiatalok! — És a kiszesek? — Azok kezdték. Gyakran fordul ilyesmi elő? — Igen. sainos gyakran .;. És ahogy a munkásszálló előtt megyünk itt is, ott is be­tört ablakokat látunk. Egy- egy duhajkodó, berúgott em­ber fenegyerekeskedett. A munkásszálló szobái belül­ről sivárak. Hiába takarítot­ták tisztára a padlót, ágyaztak be rendesen, a szoba légköre rideg, otthontalan. Talán csak az egyik leányszoba nyújtott üdítő képet. Az asztalán terí­tő. rajta virág ... Egy kislányt kérdeztünk meg: — Mivel töltik a szabadide­jüket? — Semmivel — válaszolta. — Hát a vasárnapot? — Azt is. — Olvasnak? — Nem. • — Kézimunkáznak? — Nem. — Hát? — Bolondozunk a lányokkal. És bármit kérdezünk, hason­ló a válasz. Mutatják a ki­csiny. kopott ebédlőt." Ez az egyetlen helyiség, ahol meg­húzódhatnak. A gazdaság ve­zetősége ugyan ígérte, hogy legalább ezt kibővítik, rend- beteszik. de maradt minden a régiben ... Egyszer egy héten televíziót néznek. De az is az egyik dolgozó tulajdona. Könyvek? Talán 15—20 van. Silózásról, trágyakezelésről, kukoricave- tésről. Ifjúsági, szépirodalmi könyv? Nincs. Talán egy-két dolgozónak van. akik maguk vásárolják és kölcsönzik egy­másnak. — Előadást tartanak-e? — kérdezzük. — Nem — hangzik az isme­rős válasz. — Készülnek-e valamilyen színdarabbal? — Nem. — Mégis? — Táncolunk. Táncolnak, táncolnak, táncol­nak. Hétköznap, ünnepen. Ha íú. ha fagy. Más nem érdekli őket. mást nem próbáltak. A fizetésük egy része is mire megy? Az ellátásukért nagyon keveset kell fizetniök. A ke­resetük pedig ezer forint, de van akinek még annál is több A fiatalság java hazaküldi ke­resetét. De jónéhányuk kezé­ből kifolyik. Ki tudja, mire': A gazdaságban nem tudják el­költeni. Sört. süteményt nerr vásárolhatnak. Az üzletben legfeljebb keksz, vagy nápo­lyi van. Ha elunják otthor magukat, Dunavarsánybc mennek. A kocsmába ..; Sorolják, sorolják :.: Ugyanezt mondja az üzem egység vezetője. A párttitkár a szakszervezeti főbizalmi, < pártvezetőség egyik tagja. É; minderre a KISZ titkára rá bólint. — így van. Pedig jó lenne itt más élete teremteni. Ezt ők is mondják Olyant, hogy ne csak. a tangc a rock and roll, a vugi-bug: a dünavarsányi kocsma jelent se a szombat, vasárnap dél utánokat. Egymástól veszi! át a szót: — Előadások kellenének. — Szerelemről. Politikáról. — Színjátszó csoportot kel lene alakítani. — Sportversenyről is szó le hetne. — Szavalatokról, énekrő népi táncról. Ügy. mint másutt, Űg; ahogy maid mindenütt teszi a megyében. De miért nin< így? Miért ilyen maradia Budapesttől alig húsz kill méterre? Mi a baj? Mié nem megy semmi? Mi az ok a m<jjye ennek A párttitkár elvtárs máj elé néz. hallgat. A szakszervezeti főbízalr ezt mondja: — Mi képzetlenek vagyun ' Keveset adhatunk nekik. — Keveset? Hát az égé életük tapasztalata is kevés? — kérdezem. — Nem. arról sokat lehetne mesélni. — És miért nem beszélnek? A KISZ megrendezhetne egy ilyen beszélgetést... Még ha nincs - külön KISZ-helyiség, akkor is ... — És kik tartsák a tudomá­nyos ismertetést? A fiatalokat érdeklő társadalmi előadáso­kat? Az üzemegység vezetője is ta­nult ember. A főagronómus is. Bohár elvtárs, az egész gazda­ság igazgatója más helyeken is tart plőadásokat, miért ne tart­hatna saját gazdasága dolgo­zóinak? — Igaz, megoldhatnánk. Bi­zonyára kívülről is szívesen jönnének segítségünkre — mondják. De meg. ezt még nem kísérelték — Hogyan is tették volna? Hiszen azt sem tudják, hány embernek tartsanak előadást. Az üzemegység vezetője így tájékoztatott: kétszáz fiatal dolgozik az üzemegységben. Közülük csak tizenegy kiszes.. Mások mást mondtak. Ki ötve­nes, ki százas létszámot emle­getett. Megnézhettem volna a nyilvántartásban. Egyszerű ténykérdés az egész. De rend­kívül meglepett, hogy a veze­tők közül sem mindenki tudja, egyáltalán mennyi értékre is kellene vigyázniuk? — Mert sok az időszaki munkás, azért van ez így — felelték kérdésemre. Sok a vándorlás. Átmeneti szállásnak tekintik a gazdasá­got. Feljönnek vidékről Pest közelébe. Amikor meg itt van­nak, akkor odébbállnak. Gyá­rakba, be Budapestre. — Nem gondolnak arra a. ve­zetők, hogy ez mindig így lesz, ha nem igyekeznek idekötni 1 őket? A fiatalok elmennek, ! mert kevés ösztönzést kapnak, a gazdaságvezetés keveset ad, j mert úgyis elmennek. Miért j nem kedveltetik meg a gazda­ságot? Jó szóval, az ígéretek be­tartásával? Hiszen nem törőd­hetnek bele, hogy örök ván­mai nap 1959. május 17, vasárnap, pünkösd napja. A Nap kél 4,05 órakorf nyugszik 19,16 órakor. A Hold kél 13,00 órakor, nyugszik 1,12 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: meleg idő, felhőátvo- nulások, több helyen eső, zivatar. Mérsékelt . északi, északkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: 20—25 fok kö­zött. — SZOLNOK MEGXE új és területileg megnövekedétt szövetkezeti gazdaságaiban hasznos mozgalom indult ..Minden szövetkezeti tag kétszáz, vályogtéglát készít1’ jelszóval. — A HARMADIK szovjet ítókongresszus tanácskozá­saira- szombaton reggel négy­tagú magyar íróküldöttség utazott Moszkvába. A dele­gációt Bölöni György Kos- suth-díjas író, az Irodalmi Tanács elnöke vezeti. Kiosztották a cannes-ifilmfesztivál díjait — TEGNAP DÉLBEN a Budapesti Ipari Vásár an­gol pavilonjában Hoyer Millar követségi másodtit­kár tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit az angol pa­vilon érdekességeiről, kiál­lítási anyagáról. — VARSÓBAN befejeződ­tek a magyar—lengyel mű­szaki tudományos együtt­működési bizottság XV. ülés­szakának tárgyalásai. A ha­tározatok alapján Lengyel- ország segítséget nyújt Ma­gyarországnak többek közöli a szénbányászat gépesítésé­ben, a kohászat, a vegyipar és a gépipar több területén. Magyarország segíti a len­gyel népgazdaságot elsősor­ban a gépipar, könnyűipar és élelmiszeripar területén, valamint a népgazdaság egyéb ágaiban. — TIZENKÉT CSALÁDI HÁZAT építenek a KISZ -kezdeményezésére a Duna­keszi Járműjavító dolgozói a gyártelep szomszédságá­ban. A lakásépítkezők a munkát szombaton délután kezdték meg egy földgyalu segítségével. Pénteken este a díjak kiosz­tásával véget ért az 1959. évi cannes-i fimfesztivál. A nagy díj at az „Orpheó Negro” című francia film nyerte, amelynek Marpessa Dawn fiatal kreol filmszínésznő a főszereplője. A film Rio de Janeiroban. készült, rendezője Marcel Camus. . f A legjobb filmvígjáték díját a „Policarpo’1 című olasz film, a Nemzetközi Díjat a „Nazarin” című mexikói film a különle­ges elismerést a „Sirasagi" cí­mű japán film nyerte el. A rövidfűrnek nagydiját az „Itt nem repülnek pillangók” című csehszlovák filmnek (ren­dezője Miro Bernac) ítélték oda. Ugyanebben a kategóriá­ban a zsűri különleges díját az „Egy aranyhal története1’ cí­mű francia film, nyerte el. A legjobb női feszereplő dí­jával Simone Signorét francia színésznőt tüntették ki a „Szo­ba a tetőt” című angol film fő­szerepéért. A legjobb férfi főszereplő díját megosztották a „Kény­szer“’ című amerikai film fő­szereplői, Orson Welles, Brad­ford Dillman és Dean Stock- well között. A legjobb rendező diját a francia Francois Truffaut nyerte el . „A négyszáz ütés” című filmjéért. A TELEVÍZIÓ műsora ma 14.00 órakor: Látogatás a Nemzeti Galériában. 11.00 óra­kor: Ifjúsági filmmatiné: 1. Egyesült Atomkutató Intézet. Magyarul beszélő szovjet kis- film. 2. Mormoták Engadinban, ismeretterjesztő kisfilm. 16.00 órakor: MTK __Dorog, II. félidő é s a Bp. Honvéd_Bp. Vasas l abdarúgó-mérkőzés közvetítése. 19.30 órakor: Élőújság. 20.30 óra­kor: Rita. Magyarul beszélő szovjet film. Egy hét múlva paradicsomot árusít a budapesti Beloiannisz Termelőszövetkezet Budapest legkorszerűbben kertészkedő termelőszövetke­zetének, a XI. kerületi Belo­iannisz Tsz-nek — saját ter­vezésű, saját építésű és külön­leges méretű növényházaiban már embermagasságúak a pa­radicsomtövek. Egy hét múlva megkezdik a piros paradicsom ] árusitását. A fűthető hollandi í ágyakból szedik a korai kar- I fiolt, s nemsokára a paprikát i is piacra viszik. EQYENES VT togatták, hátha meglepetést hoznak a fagyosszentek és ak­kor védeni kell a gyümölcsöst. Apró, barna ember Telek Balázs. Számolom, egy-két he­te, hogy ereje van a napnak és ö már olyan, mint a csokolá­dé. Sokat nézhet szembe a tü­zelő naptányérral. Beszéd helyett inkább a gyü­mölcsösbe hív. . Kis gazdaság ez a Nagykö­röstől Ceglédig húzódó több ezer holdas csemői határban, hiszen mindössze 166 holdon gazdálkodnak. Csakhogy ez a százhatvanhat hold milliókat ér. A szőlőt hatvannégy holdon szüretelik, aztán van köztes gyümölcsösük és van olyan is, amelyiknek az alját nem hasz­nosítják. Idén telepítettek négy hold téli almát, hogy a kései hónapokban is legyen mit árulni. De van szántójuk is vagy ötven hold, aztán rét és erdő. Egyszóval mindenből égj kevés és mindenből a java. Mert a puszta föld —, errefelé így hívják a szántót — is kin­csesbánya lesz, ha megépül az új tehénistálló és megvásárol­jál- a tíz tehenet. (Ennyi is elég ekkora gazdaságban.) A tanya mellett lucernaföld. A tanyában négy betonsiló és az új istálló. Száz métert sem kell szállítani a takarmányt. Ideális helyzet és pénzt jelent a tagságnak. A por lassan megüli a cipőt és aki hátul jön, ugyancsak, fintorgatja az orrát. Mély, süp­pedő, vándor talaj ez. Sok por, kevés távérték. Valamivel pó­tolni kell. — Tavaly a fele területet trágyáztuk. Idén már keve­sebbet. Inkább műtrágyát szórtunk. A puszta földekre 120 kilót holdanként, a szőlő­re pedig eddig 150 kilót. — S ezután? — Még ötven kilót kap. Két mázsa műtrágya hol­danként. Csak így lehet jó termést várni ezen a földön. Jövőre a műtrágya mellett már szervestrágya is lesz tíz tehéntől, s oz megint csak a jövedelmet gyarapítja. Plusz jövedelem, vagy ha úgy tet­szik ..biztonsági’’ jövedelem is kell. Igen, mert itt a szőlő- és gyümölcstermelő tanyavilág­ban mindig számítani kell az elemi csapásokra. Példa rá a tavalyi esztendő. A csemői Fenyvesi Tsz-ben 77,5 százalékos kárt okozott a jég. Ami megmaradt, az csak éppen arra volt elég, hogy ne mondhassák: az idén semmi sem termett. Hogy mégsem kergette szét a csoportot ekkora csapás (egyéni gazda már régen ván­dortarisznyát akasztott volna a nyakába), az csak annak köszönhető, hogy biztosítottak. Száznegyvenezer forintot kap­tak az Állami Biztosítótól és szépen megéltek az elmúlt, kárt hozó esztendőben is. S ha beállítják a tehenésze­tet. akkor az ilyen csapás még könnyebben elviselhető lesz, mert a lejhaszonból pótolják a kiesést. Erre számítani kell annak, aki szőlőt telepít, gyü­mölcsössel kezd bajlódni. S a fenyvesiek jól számítanak és ha nincs elemi kár, akkor a vám is megmarad, meg a rév Mszna is. A tavirózsa Az idén jó termés mutatko­zik szőlőben is, gyümölcsös­ben is. Ez az alma, birsalma erdő, amelyet az elnök megmuta­tott, olyan sűrű, hogy gör­nyedt háttal jártam benne. A járási párttitkár meg is 'kér­dezte: — Nem sűrű ez túlságosan? — Az... de majd idővel, pusztul, öregszik és ritkít­juk. Aztán még azt hozza fel ér­vül az elnök, hogy alaposan megtrágyázták, holdanként 150 kiló rnűtrágyát kapott a gyü­mölcsös is. Így van bőségesen honnan táplálkoznia a fák­nak. A gyümölcsfák alja tisztára gereblyézett. Minden lábnyo­mot meglátni benne. Az egyi­ken felfelé mutatnak a nyo­mok, a másik soron az útra jönnek ki. Most permeteznék lisztharmat ellen és a mun­kások sorjáznak a fák között. Az ágakon csomókban ülnek az apró gyümölcsök. A levelek hátukon hordoz­zák a várható veszély ellen­szerét. a permetlevet. És a tagok már felkészülték a következő veszély elhárítá­sára. így megy ez kora tavasztól késő őszig. Készülni és várni, védekezni és újra készülni. Csak iau lehet ezt a temérdek apró gyümölcsöt piros termés­sé nevelni. A gyümölcsös végében két aprócska tó van. Szélén ná­das. alacsony, keskeny, átlát­ni j-ajta. A tóban tavirózsa, ap­ró. csillogó hátú hal és tek­nősbéka. Nem használják semmire. Csak néha — ha vetkőztetö a meleg — ugranak bele az emberek, mert tiszta a vize és hűsít. Halászni nem érdemes ben­ne, mert aprg a hal és mocsár íze van. Hát inlcább csak gyönyörködnek, amikor meg­csillan a hátuk a víztükör te­teje n. Mégis van jelentősége a tó­nak. Két világot választ el: a múltat és a jelent, A tavon túl lakik a gyümöl­csös egykori gazdája, aki egy­maga élt abból, amiből ma sok család módosán megta­lálja a számítását. Mennyivel igazságosabb ma az a világ, amelyik innen van a tavon és igyekszik mindenkinek jó megélhetést bztosítgni. A tavi­rózsa már sok családot gyö­nyörködtet. a tóból sincs ki­zárva senki és a partján zöl­dellő fenyőfák árnyékából nem kergetnek el senkit. Amikor kiérünk a gyümöl­csös széléremindenki a föl­det nézi. * Földieper zöldell a homo­kon. Ritkán, szórványosan, alig néhány sorban van csupán. Ahogy az elnök mondja, a kertészeknek ültették, nem haszonra. A járási titkár már a ha­szonra gondol: — Tudja, jegeden van egy ismerősöm, ötszáz négy­szögölről ezreket árul. Az elnök vitázik. — Nagyon munkaigényes. — De hasznos is. — Locsolni kell, kapálni, szedni. — Meg szétültetni... Aztán váratlanul mégis az elnök kezd számolni: — Ha egy holdat beülte­! FÉRFIAK NAPJA ! ' ^ e s \ __ Nahát, ezek a uök kitet- J tek magukért... í _ Képzeljétek, virágot is ^ í kaptam ,., \ V _ Éli úgy csináltam, mintha J £ hazaindulnék és öt nő jött ^ ? utánam ... _ ^ í 5 £ A hangzavarból körülbelül ^ j ezek a moudatfoszlányok jut-fc £ nak el hozzánk a Csepel Autó- ^ £ gyár karbantartó üzemének ^ ^ ebédlőjében. Az asztalokon vi- ^ £ rág, a sörösüvegek nyakát sza- $ í la gok fogják át, s pirosrasült £ pogácsa mosolyog a vendégek- s re. S / s £ Ennek a délutánnak az ere-,^ £ dete a márciusi nőnapi ünnep- ^ ségig vezethető vissza, amikor ^ £ az asszonyok elhatározták, leg- £ közelebb ők vendégelik meg a ^ 4 férfiakat, viszonozva a kedves $ z köszöntést és ajándékot. y ^ ^ Férfinan még nem volt ugyan ^ y az autógyárban, de az első ki- ^ $ tűnőén sikerült. Tur.jánszki Mi- § ^ hályné, a nőbizottság elnöke kedves szóval köszöntötte a ^ ^ megjelenteket s a beszédet rö- ^ ^ vid de igen találó műsor kö- £ vette. Az egyik jelenetnek pél- ^ £ dául Prémiumosztáskor volt a ^ £ címe. ;­^ Amikor felragyogott az égen ^ í a vacsoracsillag, ott gőzölgött ^ J már a magyaros gulyás a tála- í kon. jóízűen kanalazta min- § 2 denki. S utána tánccal, muzsi- ^ ^ kával, jókedvvel telt az idő. ^ % A férfiak szerint ezt az ün- ^ 2 népségét meg lehetne néhány- ^ 2 szór ismételni, § '/ B. Kőszegi Iboly« § í * KÖLCSÖNÖS A4 EGÉíi! ESSEL dóriak dolgozzanak a gazda- : Ságban. Mert ne csak azt lássák a ve- : zetők a fiatalokban: : — Nem adják azonnal visz- j sza a kölcsönkért televíziót. — Még semmit, sem mutat- i nak fel, s máris helyiséget kö- : vefelnek maguknak ... — Kértük: írják össze a fut- bajlfelszerelést. Azt sem tették | meg. — Követelni követelnek — adni pedig em adnak ... Mennyire így van! És még- sincs így! A ványi üzemegységben is kellene társadalmi munka. Az ebédlő építését is a kiszesek, a KISZ-en kívüliek bevoná­sával végezhetnék el. Maguk­ra vállalhatnák a silózást. Versenyezhetnének. Milyen jólesne utána az elismerés! De ehhez fel kellene kelte­ni a kedvüket. Hogyan? Szeretettel. Több megértés­sel. Nem úgy, hogy ha szom­bat délután kérik -az ebédlő kulcsát, nem kapják meg. Az­zal az indokkal: — Ne táncoljanak örökké. Persze, a fiatalok azért táncolnak. Csak kedvetlenül. És bizalmatlanná válnak. Ügy érzik, ffiintha a vezetők ezt a szórakozást is sajnál­nák- tőlük. Arra nem gon­dolnak, hogy a felnőttek jót akarnak. Ha a vezetők in­kább jó szóval, kedvességgel I beszélnének a komolyabbjá- val, az érettebbjével: üres, örömleien így ez az élet. Mennének a fiatalok közé. Akkor is, amikor táncolnak, akkor is, amikor bészélget- nek. Estéken, szabad délutá­nokon. Ünnepeken. Ismer­kedjenek meg velük. Maguk kezdjék a közeledést, hogy felnyissák az ifjúság szemét. Mért ki világosíthatná fel jobban á ványi fiatalokat ar­ról, hogy tarthatatlan így az élet, ha nem azok. akik sa­ját szomorú ifjúságukra visz- szagondolva mérhetik le: mi j mindent nyújt ez a társa­dalmi rend a ma emberének. 1 Sági Agnes j Erdő... erdő... az út jobb • oldalán s a bal felén is. Itt \ szőlőkaró erdő, amott gyümöl- ! esős erdő. Körte, alma, cse- j resznye és szilva. Nagy-nagy j táblákban, gondozottan. A \ fák alja feltakarítva, mintha > csak szobában járna az ember, ! tiszta, végtelen szobában. ! S ebben az ég aljáig nyúj- ! tózkodó haragoszöld gyümöl- \ csöskertben reggeltől napestig \ görnyed a csemői paraszt. \Ugyan mit is csinálna mást? \ Ha kiáll a háza elé, csaic a $ legközelebbi gyümölcsfáig ter- $ jed a látása. A mindennapi § munkáját, a kenyerét látja és \ veszi a kapát, gereblyét, met- \ izöollót s indul dolgozni. Egy helyen azért megsza- ^ kad az erdő, a szőlő és a kö- ^ vesút mellett — jobbról — jó- § kora tábla szántóföld hasit ^ bele a gyümölcsös tengerébe. ^ Aztán fasor szélén fut a dülő- i út a piros cserepes tanyáig, i A házon sárga tábla: FENY- 5 VÉSI ÜTSZ, CSEMO. ^ A ház üres. ^ Csak nagysokára bújik elő ^az alsó épületből egy anyóka, ^ az is arra, hogy másik autó is ^ felkavarja az udvaron a homo- ^ kot. Nem tudja mire vélni, \ egyszerre két kocsi városi em- § bér is érkezett. ^ A járási pártbizottság titká- ^ rával parolát — ő érkezett a % második kocsival — s ismeri | jól. ^ — Az elnök? ^ — Kint vannak a másik fa­^ nyán. Égetnek ... ^ Innen már két kocsi fut to- ^ vább. A füst mutatja az irányt ^ az elnökhöz. Most égetik el a tavalyi csutaszárat. Eddig tar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents