Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-14 / 111. szám

pr st Mi:ct b/tirlaP 1959. MÄJUS Iá. CSÜTÖRTÖK Egyszerűbb megoldás kellene az érdi telekkönyvi bonyodalmak megoldására Akármennyire is hihetet­len, Károlyi Imre és Ferenc grófok még mindig nagybir­tokosok Magyarországon. Im­re gróf ugyan már régen el- húnyt, Ferenc gróf talán még él valahoL de ha él, se gon­dolná, hogy a telekkönyvben még mindig közel kétezer hold áll birtokában Érd ha­táriban, amelynek legnagyobb része egykor a Fejér megyei hatalmas Károlyi-uradalom­hoz tartozott. Meg kell nyug­tatni azonban mindenkit, nincs itt semmiféle admi­nisztratív tévedésről szó, mindössze arról, hogy a szó- baniorgó ezer holdak mint­egy hétezer — eredetileg is — külön telekkönyvi betétla­pon szerepelnek, ugyanis 300—600 öles házhelyek. Ak­kor is államosítani kellett volna, vélheti a jóhiszemű olvasó. Persze, de nem lehe­tett, mert a Károlyi grófok csupán telekkönyvi és nem tényleges tulajdonosai a tel­keknek, ezt pedig mindenki tudja. I A Károlyiaknak Érd hatá­rában vagy hatezer katasztrális hold sovány, köves legelője, rétje volt, sok hasznot csak akkor hozott nekik, amikor vagy harminc esztendeje elhatároz­ták, hogy ezt a birtok-komp­lexumukat házhelyeknek par­cellázva értékesítik. Mint ilyen parcellázásoknál szoká­sos, még mielőtt a telekel­Hordozhaló táskarontgen A szovjet „Aktyubröntgen”- gyár kibocsátotta hordozható röntgenkészülékek első soro­zatát. A készülék két kis tás­kában elfér és az a rendelte­tése, hogy a beteg otthonában is lehessen vele diagnózist ké­szíteni. .. Az új ..készülék körülbelül 5. perc alatt üzemkisz-álUmoU ba helyezhető. Munka köz­ben a blokktranszformátort, amely a röntgencsövet tartal­mazza, állványra erősítik. A készülék többi része bárhol — asztalon, széken, a beteg ágyán — felállítható. Átvilá­gítást nem elsötétített helyi­ségben is lehet végezni vele. A táskaröntgen 127 vagy 220 voltos váltóárammal mű­ködik. adáshoz hozzákezdtek volna, a telekkönyvbe is bevezették a birtok felosztását. Viszonylag olcsón adták a számukra mezőgazdasági szempontból úgyszólván ér­téktelen földet, így is leg­alább háromszor-négyszer annyit kaptak érte, mintha egy tagban adták volna el, már ha olyanformán egyál­talán akadt volna vevőjük. Szóval a grófok jó üzletet csi­náltak, de nem lehet elhall­gatni, a telekvásárlók sem jártak rosszul. Elég ju­tányos áron, kedvező fizetési feltételek mellett és a fővá­ros szomszédságában, jó le­vegőjű, szép helyen jutottak házhelyhez. (No, azért a gró­fok jártak jobban.) A felparcellázott, birkának is sovány legelő, gyér füvű rét. ilyen meg olyan dűlő né­ven volt ismeretes, de a par­cellázást lebonyolító bank a nagyobb kelendőség érdeké­ben szebb hangzású nevekre keresztelte át. Érdli.get lett az egyik rész, Tuszkulánum a másik. a harmadik meg Park- város. Azután hamarosan va­lódi liget lett a Ligetből, befá- sították, gyümölcsfával is, szép nyaralókkal beépítették. Erre felé egyetlen üres telek sincs, ahogy Tuszkulánumban sincs. A Parkvárosban vi­szont, ahol a legvékonyabb pénzűéit vettek házhelyet, még sok telken nincs semmi­féle épület. Kik vásárolták a telket? Csupa kisember. A vételárnak csak egy részét kellett kifi­zetni, a többit részletekben tör­leszthették. Néhány érdi la­kos, többnyire lakásbérlő mun­kások, akik a sajátjukba vágy­tak, megvették valamelyik parcellát. A vevők zöme azon­ban a fővárosból került ki, munkás, kistisztviselő, kisipa- ris vagy kiskereskedő. Sokan a budapesti lakáshiány elől ..menekültek,, .jnsg.. az .Járt a fejükben. Hogy " vidékén 'ol­csóbb az élet. még a közleke­dési 'költség sem drágítja meg sokkal. Többen pusztán csak a nyárra gondoltak, villát építettek, hogy a meleg hóna­pok alatt abban üdüljenek a családjukkal, együtt tölthesse­nek minden estét, reggel pe­dig hamarosan beérhessenek munkahelyükre, a fővárosiba. De akármilyen okból vettek is telket; a részleteket vala­mennyien pontosan fizették. A szerződés szerint ugyan's egyetlen elmulasztott részlet után a telek visszaszállt volna az eladóra. Kifizették hát gyorsan, amit kellett, legtöb­ben viszont nem sokat törőd­tek a telekkönyvi átírással. Ez az oka annak, hogy még min­dig körülbelül 2000 telek telekkönyvi joga rendezetlen, illetve a Károlyiak nevén áll. Most azután az érdi tanács­házán ritka az olyan hónap, hogy 20—30 tényleges birtok­lási eljárást ne kellene in­dítani. Alig győzik az ilyen természetű, sok munkát elvé­gezni. habár könnyű az eljá­rás, ha a telek birtokosa any- nyi év után még megőrizte az adásvételi szerződést, meg a kifizetett részletekről szóló nyugtákat. Már bonyolultabb azonban, ha a tula-’donos minden írás nélkül jelentkezik, elkallódott a sok esztendő múltán szerződés, nyugta, min­den írás. Ilyen a legtöbb eset, de ha bármilyen elfogadható módon igazolja, hogy tíz eszten­dőn keresztül ténylegesen bir­tokolta a telket, telekkönyvileg is átírják a nevére. Érdliget, Parkváro® és Tusz­kulánum lakói egy-re többen rendezik a telektulajdcn kér­dését. Még jó sok időbe beletelik azonban, mire a sok ezer rendezetlen házhely- tulaidcnt a telekkönyvben át­írják a valóságos tulajdonos nevére. Lasvan-lassan mégis­csak megszűnik a Károlyi gró­fok érdi 'ezer holdjainak im­már csak papíron létező tu­lajdonjoga. Mindenesetre ad­dig még sok munkát okoz a községi tanácsnak, többet mint hatszor akkora földbirtok álla­mosítása. Sz. E. Tovább fejlesztik ai üzemegészségügyi ellátást A szocialista egészségügy terén 1951-ben döntő lépés következett: állami feladat lett az üzemorvosi ellátás. Minden ötszáznál több dolgo­zót foglalkoztató üzemben in­dokolt esetben kisebb létszám mellett is, megszervezték az üzemegészségügyi szolgálatot. § Az üzemorvosi munkaórák száma 1951-ben napi 1561 volt, az idén már naponta 3500 órában rendelnek az üzemorvosok. A párt irányelveinek meg-1 felelően az Egészségügyi Mi-? nisztérium széleskörű intéz-^ kedéseket dolgozott ki és va-| lósít meg az ipari munkásság § egészségügyi ellátásának to-$ vábbfeilesztésére, színvonalé- ^ nak emelésére. Ezek sorá-^ ban üzemi szakrendeléseket^ sze-veznek, bővítik az üzern-^ orvosok és az üzemi szakren-^ delők hatáskörét. Utóbbi azt^ jelenti, hogy az üzemi orvo-^ sok táppénzbe-véteii jogot, az ^ üzemi szakrendelők pedig fe- ^ lülvizsgálati jogot kapnak. A ^ hatáskör bővítését fokozatosan ^ valósítják meg az egyes üze-^ mekben. $ _______________ V K ÉSZÜL A TÚRÓ A menclel Lenin Tsz tejházában Rácz Jánosnc és Hajdú Mihályné a frissen fejt juh- és tehéntejből sajtot és túrót készít. A tejtermékeket Budapesten Garay téri eláru­sítóhelyükön adják el. (Csekő felv). •.XXXXXXXXXWWXXXXXXXXXXXXXXXXNXNXXWXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXNXX Sajtótájékoztató a VéaaHißt fiainisatériantlma a kötelező gépjárműszavatossági biztosításról, valamint a jégbiztosításról Néhány nappal ezelőtt jelent meg az a kormányrendelet, amely bevezeti a kötelező gép- járműszavatosságl biztosítást. A Pénzügyminisztérium biz­tosítási főigazgatósága szerdán délelőtt tájékoztatta a sajtó munkatársait a kiadott ren­delet részleteiről. Köves And­rás. a főigazgatóság vezetője ismertette a kormányrendele­tet, amely tulajdonképpen jú­lius 1-én lép hatályba. A biztosítás arra az esetre szól, ha a gépjármű üzem­Tovább épül Nowa Huta Az idén is fiatalok ezreit mozgósítja a KISZ nyári társadalmi munkára Az újságírók több kérdést vetettek fel. amelyekre Köves András és dr. Hajós rendőr­alezredes. a közlekedésszerve­zés prcpagandaosztályának ve­zetője adta meg a választ. Eszerint a hivatásos autóveze­tők által okozott balesetek szá­ma örvendetesen csökkent az utóbbi időben, ezzel szemben a magánautósok és a moto­rosok által okozott balese­tek száma szinte ugrássze­rűen emelkedett. Ez tette szükségessé, hogy filmvetítéses előadásokon hív­ják fel az autósok és motoro­sak figyelmét a közlekedési szabályok betartásának , fon­tosságára, mert az eddigi meg­állapítások szerint legtöbb bal­esetnek a vezetők kisebb gya­korlata, könnyelműsége az oka és igen sokszor az, hogy nem tartják be az alkoholtilal­mat. Nagyon sok autó a garázs­hiány miatt kénytelen nyílt utcán parkírozni, ami meg­számlálhatatlan rosszindulatú kártevésre ad alka’mat. A biz­tosítási kötelezettség alá eső motorkerékpárok száma ma már megközelíti az országban a százezret, a személyi gépko­csiké pedig a 6000-et. Eddig mindössze 19 ezer biztosított gépjármű volt az országban. A sajtótájékoztatón szó volt a jégbiztosításokról is. A kér­dés ma különösen aktuális, mért a növényzet a kedvező időjárás következtében gyor­sabban fejlődött, s így a jég már komoly kárt okozhat benne. Az Állami Biztosító teljes mértékben felkészült mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák jég- biztosításainak felvételére és a kárbecslés lebonyolí­tására. A termelőszövetkezetek jég­biztosítási díja 30 százalékkal alacsonyabb, mint a magáno­soké. A legtöbb termelőszö­vetkezet már meg is kötötte a jégbiztosítást. Az egyéni gaz­dák azt a kedvezményt kap­ják, hogy a biztosítás felvéte­lekor csak a díj felét kell le- fizetniök. a másik fele a ter­més betakarításakor lesz ese­dékes. Az Állami Biztosító a múlt évben mintegy 30 millió forintot fizetett ki a .jégkáro­sultaknak. Bevezették a termelőszövet­kezeti tagok háztáji általános biztosítását is. amely egyesíti a tűz-, szavatossági, jég-, ál- 'at- és balesetbiztosítási koc­kázatokat. Az évi díj mindösz- sze 130 forint. Az Állami Biztosító a múlt évben közel 100 millió fo­rint kártérítést fizetett ki különböző biztosítások alapján, ebből 17 millió volt a tűzkár, 'balesetekért hat <!“lmilliót, állatelhullásokért 25 milliót fizettek ki. — m. 1. — bentartója törvényes kár­térítéssel tartozik azért a kárért, amelyet járműve személyekben vagy va­gyontárgyakban okozott. A kötelező biztosítást már a legtöbb olyan államban — köztük a baráti országokban is — bevezették, amelyek na­gyobb kocsiparkkal rendelkez­nek. Hazánkban is a kocsi­park gyors ütemű gyarapodása tette ezt időszerűvé. Csak a múlt évben 60 ezer új gépjár­mű került közúti forgalomba. A nagyobb forgalom termé­szetesen növeli a baleseti le­hetőségeket és a károsodást ve­szélyt. amely mi.nd a járókelő­ket, mind a gépjárművek uta­sait fenyegeti. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy mennyire fon­tos és időszerű a kötelező biz­tosítás bevezetése. A károsult így gyorsabban hozzájut a kár­térítéshez, mivel azt az Állami Biztosító fizeti ki. A gépjármű üzembentartója szempontjából pedig azért fontos a biztosítás, mert a gépjármű veszélyes közlekedési eszköz, tehát az üzembentartó minden olyan, kárért térítéssel tartozik, ami a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban keletkezik, még akkor is, ha ő maga nem is vétkes a kár előidézésében. A kár sokszor olyan nagy össze­gű. hogy annak megtérítése el­viselhetetlenül súlyos anyagi terhet jelentene az üzemben­tartó számára, hiszen megtör­ténik, hogy a károsultnak vagy hátramaradottjainak élethosz- sz'glan járadékot kell bírói ítélet alapján fizetnie. A szavatossági biztosítás | értelmében ezeket az anya- j gi kötelezettségeket az Ál­lami Biztosító vállalja, j sőt. még a perköltségeket is, I továbbá díjtalan jogvédelmet i nyú jt a biztosítottnak. | Köves András tájékoztatójá­éban ismertette a biztosítási i díjtételeket. Ezek szerint ma- | gánszemély tulajdonában levő i személygépkocsi után évi 460. I egyéb üzembentartó kocsijáért •300. motorkerékpárért 100. te- ; herautóért 360. személyszállí- jtásra szolgáló teherautóért 600, | háromkerekű gépjárműért 300. | vontatóért 180, autóbuszért i 600. a rokkantak háromkerekű j gépjárműiéért pedig 10 ío- ; rint évi díj fizetendő. Ezeket • a díjakat évente egyszer, egy !ös=zegben kel] megfizetni, mi­ivel azonban a rendelet csak i július 1-vel lép érvénybe, erre ! az évre csak félévi díj fizeten- idő. A szavatossági biztosítás- j hoz önkéntesen kiegészítő biz- ! tosításként az érdekeltek köt- ! hetnek gépjármű tűzbiztosí- j tást — a biztosítási összeg min- ! den 1000 forintja után évi 5 ! forint, motorkerékpárnál 3 fo- ! rint fizetendő — és ba’eset ese- | téré biztosíthatják a vezetői ! és a kocsiban ülő «zemé’ye- ! két ezer forintonként évi 75 s filléres díj ellenében. Nowa Hután nemrégiben adták át rendeltetésének Lengyel- ország legnagyobb cementgyárát. Az új üzem termelési ka­pacitása meghaladja a 700 000 tonnát ..««WWWWWWWWWWVVWWWWWWWWWWWWWWV Munkásán ülés Csillebércen A szónokok ismertették a bei-; és külpolitikai helyzetet. Be- i izéitek a munkások gazda- i sági és politikai életéről, a i harci feladatokról, a párt cél- | jairól. Hangoztatták: — Csakis a munkásosztály \ együttes erőfeszítései nozhat- j nak eredményt! Feladatunk i tehát az. hogy a baloldali szó- j ciáldemokratákkal összefog-! va „akció-bizottságokat” hoz- i zunk létre a közös ügy érdé- i kében. Ezután sok panasz, sok be- i számoló, számos javaslat i hangzott el. Mikor már véget; értek a felszólalások, mun- j káskórus sorakozott fel a; dolgozók előtt. A követkéz 5 pillanatban felharsant a ti’- tott dal: ..Fel, fel, ti rabjai aj földnek!” Sokan riadtan néz­tek körül, nem hallja-e meg ezt illetéktelen, vagy rendőr? A dal azonban tovább zen­gett. „Semmik vagyunk — minden leszünk!” És új erőre kaptak a mun­kások. Dr. Árva György E tavaszi hétfőn az illegalitás­ban is működő kommunista párt vezetőitől vártak és kaptak eligazítást az egybe­gyűlt munkásküldöttek. A pesties beszédbe sűrűn ve­gyült szentesi, debreceni és más vidékek küldötteinek tájszólása. Nyolc és kilenc óra között a kommunista megbízottak felvezették az összegyűlt több ezres töme­get Csillebércre, ahol ma úttörőink gondtalan, vidám kacagása veri fel a tájat. Pontosan kilenc órakor kezdődött a nagygyűlés. Fia­talok és öregek, tapasztalatlan és börtönöket megjárt mun­kások, budapestiek és kör­nyékbeliek, angyalföldi ifjú­munkások, csepeli vasasok, pécsi és tatai bányászok, debreceni és más vidéki ipari városok üzemeinek munká­sai, szentesi kubikosok, szak- szervezeti aktivisták, balol­dali szociáldemokraták és egyszerű szimpatizáló mun­kások ezreinek szeme szege- ződött a nagygyűlés szóno­kaira. Negyedszázaddal ezelőtt, 1934. május 14-én kisebb-nagyobb csoportok igyekeztek a hű­vösvölgyi Nagyrét felé. Fa­óriások vették körül a tisz­tást, szoros kordont képezve a munkások körül, mintegy védve, hogy avatatlan sze­mek ne láthassák, avatatlan fülek ne hallhassák őket. Hét­fő volt. Azért választották a hétfőt, mert májusi va­sárnapokon a kirándulók szá­zai lepték el a Nagyrétet és környékét. A munkásoknak viszont tanácskozniok kellett. Tanük nélkül, csak maguk közt, bizalmasan. A helyzet súlyos volt: még I nem vesztette érvényét a há- : rom évvel korábban kihirde- : tett statárium .., Még élén- i ken élt a munkásokban Sal- i lai és Fürst elvtársak kivég- S zésének fájó emléke ... És | már másfél éve diktátorosko- J dott Hitler, a német fasisztái' 5 vezére.;5 ség nyári táborai iránt. Ezt bizonyítja, hogy a június 28- án nyíló táborokba már eddig csaknem tízezren jelentkeztek, köztük nagy számban azok, akik tavaly is ott voltak a Hanságban. A tervek szerint ebben az évben az ország különböző vi­dékein mintegy tízezer diák és üzemi fiatal vehet majd részt a társadalmi munkában. A Han­ságban három tábort állítanak fel: Horvátkimlén, Hanságta- nyán és Kisudvaron. Itt kéthe­tes váltósokban 400—400 í:ú ^ dolgozhat. Egy-egy sátortábort^ rendeznek be Badacsonyban és ^ Tokajhegyalján. Mindkét he- ^ lyen műveletlen talajt kell ^ forgatniok, termővé tenndök a ^ fiataloknak. A bogyiszlói sá- ^ tortálbor lakói a Sió dunai tor- ^ kolatánál több kilométer hosz- ^ szúságú védőgátat építenek. & Az idén két leánytábort ^ szerveznek — az egyiket Bala-1 ton bog’áron, a más’lk helyét ^ máig nem jelölték ki véglege- ^ sen —, amelyekben összesen mintegy 1600 fiatalnak biztosi-« tanak helyet a nyári hónapok- ^ ban. A munka változatos, ér- ^ dekes lesz: a programban sze-fc repel gyümölcsszedés, vá'oga- ^ tás, osztályozás és szüretelás is. | A táborok napirendjét úgy ^ állítják össze, hogy a napi hat- ^ órás munkaidő után bőségesen ^ jusson idő szórakozásra, műve- ^ lödéire, sportolásra. & Körültekintően gondoskod- ^ nak a táborok lakóinak ellátá- ^ sá-ól. Naponta háromszor kap- ^ nak bőséges kosztot s minden ^ táborDan orvosok felügyelnek ^ az egészségügyi rendszabályok ^ megtartására. Az iskolákban, az üzemek- $ ben, a KISZ-szervezetekben $ igen nagy az érdeklődés a $ Kommunista Ifjúsági Szövet- i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents