Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

1959. MÄJUS 12. KEDD MECYtf ^/Cirlap „NAGYMOSÁS' Napirend: a pátyi Petőfi Termelőszövetkezet munkája Naponta 120—150 darab prészsákot mos el a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság tápiószelei pincészetében Pistyul János, Kaszás János és György András. A zsákok­ban a lefejtett borok alatt maradó borseprőt préselik ki, amelyből a keresett borkősavat nyerik (Csekő felv.) Kétezer traktoros tanulmányozza a szovjet traktorokat A gépállomásokon ország­szerte felkészülnek a közeljö­vőben érkező szovjet trakto­rok üzembeállítására. A ha­zánkban még nem ismert félnehéz univerzális gépek sa­játos szerkezetével, kezelésé­vel ezekben a hetekben ismer­kednek meg a. szakemberek. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium gépállomási és gé­pesítési főigazgatóságán kö­zölték. május végén megkez­dődik a gépek jövendő gazdái­nak, a traktorosoknak képzése is. Májuá végén, amikor vi­szonylag kevesebb a munka a földeken, kétezer, eddigi mun­kájával kitűnt, jó szakkép­zettségű taktoros látogatja a tanfolyamot. Az oktatáson megismerkednek a szovjet traktorok működésével, az ismert géptípusoktól eltérő szerkezettel. vezet munkájáról, arról, hogy a párttagok és a lelkes pár- tonkívüliek segítségével érhet­ték csak el ezt az eredményt... Az észrevételeket, tapaszta­latokat egész estig sorolták a végrehajtó bizottság tagjai. Együtt vitáztak a termelőszö­vetkezet vezetőivel. És ami­kor véget ért a szabálytalan, a szokásoktól igazán eltérő tanács végrehajtó bizottsági ,ülés”, mindenki megnyugod­va tért haza. A járási tanács végrehajtó bizottságának tagjai azért, mert meggyőződtek arról: nem hiába tartják a pátyi Petőfit a budai járás legjobb szövet­kezetének. A termelőszövetkezeti tagok pedig azért, mert láthatták: milyen körültekintően, nagy­szerű vezetési módszerrel dol­goznak választottiaik. Sági Ágnes Negyedév alatt csaknem félmillióid forint hitelt kaptak a termelőszövetkezetek A közös gazdaságok igé­nyeinek megfelelően az utóbbi időben nagymértékben növe­kedett a termelőszövetkeze­teknek nyújtott állami hitel összege. A Magyar Nemzeti Bank ez év első három hónap­jában igen kedvezményes feltételekkel, 1—3 százalé­kos kamatra, 490 millió forint üzemviteli, közép­es hosszúlejáratú kölcsönt nyújtott a tsz-eknek, ami a tavalyi első negyedévi 238 milliónak több mint két­szerese. A hitelt műtrágya, vetőmag, tenyészállatok, gépek beszer­zésére, építkezésekre, talajja­vításra. gyümölcs- és zöldség­telepítésre. a bevitt vagyon­tárgyak’"megtérítésére költöt­ték. Állami hitelből többek között 1949 tehenet és üszőt, 1432 tenyészkocát, 28 millió forint értékű évelő vetőmagot vásároltak, kifizették majd­nem 14 000. a termelőszövetke­zetekbe bevitt ló és 3600 szarvasmarha árát. Az istálló-építkezéseknél jelentős mértékben egy­szerűsítették a hitelezés módját. A régi módszertől eltérően, az épület helyének kijelölése és a megfelelő típusterv kiválasz­tása után folyósítják az össze­get, az igényléshez nem szük­séges a teljes tervdokumentá­ció elkészítése, ami másfél, két hónap megtakarítását je­lenti. Bekötőutak és villany-táv­vezetékek építésére negyedév BÉKE ÉS BARÁTSÁG a termelőszövetkezetek, s az összeget nem kell vissza­fizetniük. Pest megyében 4,2 kilométer bekötőút épült ne­gyedév alatt. Épíiinek az istállók az új termelőszövetkezetekben Egy hónapja kezdődtek az építkezések az ország új ter­melőszövetkezeteiben, s az­óta szemlátomást nőnek az istállófalak, az építőmunká­sok és a szövetkezeti tagság kezemunkája nyomán. A 270 millió forintos szarvasmarha­istálló építési program vég­rehajtása az építők kongresz- szusi versenyvállalása jóvol­tából gyorsan halad. Ha az anyagellátás a továb­biakban folyamatos lesz — amire a minisztérium gon­doskodása a biztosíték —. au­gusztus 20-ig előreláthatólag 250 istálló építését fejezik be. Ez körülbelül fele az egész építési programnak. A prog­ram másik felét október 20- ig bonyolítják le. Eddig az időpontig tehát körülbelül 500 istállót építenek fel, de ha többre lesz szükség, az épí­tők és a termelőszövetkezeti tagság munkalendületéből többre is futja. Megnyitóra sorakoznak a sportolók A ceglédi általános iskolások zászlógyakorlata lenne az elhanyagolt háznak még a levegője is. Nem különös tett volt ez, csak annyi, hogy a gondos gazda számbavette jószágát, de a falu felfigyelt: ez az em­ber, ez az új ember akar va­lamit. Még nem tolakodtak mögéje, várták, mit csinál to­vább? Most már kész a terv. Erre gyűlnek, ha lassan is, a vona­lazott íveken <f felajánlások, erre megy a községfejlesztési alap, s már a járási tanácson is számontartják, segítik. Mintha modellasztal előtt állna, s tologatná a kis ma­ketteket, úgy alakul ki az el­nök szavai nyomán a falu ké­pe. — Van tanácsházunk, de csak társbérletben. Az ellen­forradalom idején két család önkényesen beköltözött. Egyiknek kijártuk az építési engedélyt, a másiknak meg szerzünk lakást és felszaba­dul az épület fele. Olyan tá­gas, nagy előcsarnokunk van, hogy minisztériumba is be- illenék, de fűteni nem lehet, sötét, csak ócska szekrénye­ket, asztalokat tarthatunk benne, már ránézésre is ba­rátságtalan. Ablakokat tö­rünk a falon, válaszfalakat húzunk és lesz belőle irattár, tanácsterem. — Harmadik társbérlőnk az óvoda. Kevés a helyük, lenn a falu végén rendeztek be egy kis mellékóvodát, de itt főz­nek, innen hordják az ebédet és mire leér, már elhül. Az egyik volt lakást megkapják, meg tőlünk is egy szobát, s együtt lesz az egész gyerek­sereg. A szülők már felaján­lották, hogy az udvart átala­kítják játszótérnek. Ez az épület hátsó részén van, nem zavarjuk egymást. A másik lakásból pártiroda és KISZ- helyiség lesz s a nötanácsnak is szerzünk egy kis szobát. Gyűléseket pedig a tanácste­remben tarthatnak. — Ezt mind csak azért so­roltam el, hogy könnyebben megértsék, mert a lényeg most jön. Igaza volt a tanácselnök­nek. A falu legnagyobb gond­ja, hogy nincs saját orvosa, több mint háromezer embert pedig nagyon nehéz „albérlet­ben” ellátni. Egész évi köz­ségfejlesztési alapjukból, tár­sadalmi munkával és pénz­beni hozzájárulással, a járási és megyei tanács segítségével az alsóóvoda épületét orvosi rendelőnek és lakásnak ala­kítják át. OTT FEKSZIK n terv nz as2. talon. Nem közönséges ház, valóságos villa. Kétszobás, összkomfortos lakás, pince, kamra, garázs, s ha munkája szólítja az orvost, csak egy ajtó választja el a rendelőjé­től. önkéntelenül arra gon­Zenés labdagyakorlatot mulat be a ceglédi Kossuth gim­názium leánycsapata Asztal alá bújt a záporeső elől a zenekar (Nánási Pál felvételei) \ Micsoda makacs ember ^Kovács József! Ezt azok tud- § ják legjobban, akik a termelő- ^ szövetkezet szervezése idején ^ Pátyon jártak. Mondották is: ^ — Ennek a Kovácsnak ke­i meny feje van! ^ Eleinte nem akart belépni a ^szövetkezetbe: ^ — Mit szólnak majd a töb­$ biek, ha belépek? $ — Első semmiképpen nem ^ leszek. § — Majd gondolkodom — $ mondotta. $ Azután, amikor mégis a be- $ lépésre határ ózta el magát, ki- § jelentette. $ — A Petőfibe nem megyek. § Új szövetkezetei alakítunk. $ Össze is hoztak egy csopor­tot. de csak nagy nehezen le­lhetett őket meggyőzni: nem ^ érdemes új gazdaságot alapí- ^ tani, hiszen a Petőfiben min- ^ den készen várja őket Van gazdasági épület, istálló, amit § később ugyan bővíteni kell, 'de nem olyan nagy áldozatok árán, mint egy új gazdaságot létrehozni. Végül is Kovács József, a pátyi Petőfi tagja, azaz állat- tenyésztési brigádvezetője lett. Most ő mutatta nekünk az is­tállókat és a gazdag tulajdo­nos büszkeségével mondottá: 440 sertésünk, 830 birkánk, 158 szarvasmarhánk. több mint 50 tehenünk van. Ebben a holtszezonban is 11,5 liter te­jet adnak. 70 lovunk, tíz csi­kónk van ... .— Tessék nézni ezeket a bi­kákat! Kilenc hónaposak és már három mázsát nyomnak. Amott a volt egyéni gazdák bikái. Idősebbek is a kilenc- hónaposoknál és alig érik el az egy mázsát. Tetszenek tud­ni: a szakszerű kezelés, a ta­karmányozás ... Hja, a nagy­üzem! Amikor más nem hallja, odasú aj a: — Ősszel a zsámbéki isko- I Iára megyek. - Hiába, tanulni keli. Megköveteli a gazdaság. íme. Kovács József, a két- három hónappal ezelőtti egyé­ni gazda ,.: Simon Pali bácsi ;s az voit még nemrégen. Ma? Amikor ott jártunk, éppen kukoricát vetettek a géppel. Még beszél­getés közben is dolgozott, ne­hogy egy perc is kárba vesz- szen. Azt mondják, belépése óta egy napot sem hiányzott, de annál szorgalmasabban te­vékenykedett. Ki is adhatna számot a sok­sok változásról? Talán Kasza József elvtárs, a termelőszö­vetkezet agronómusa a legille­tékesebb. Nyolc évvel ezelőtt, 1951-ben lépett be a Petőfibe... Ott volt a közösben jóban is, rosszban is ... Akkoriban ki­lenc lóval, tizennégy szarvas­dől az ember, hogy csak j olyan orvost kapjon a falu, \ aki meg is érdemli ezt a nagy • ajándékot, amivel fogadják. \ Néhány perc tűnődés után • ezt a tervet adta válaszul az \ elnök a tanácstagok kérdé- \ sere. Az emberek hallgatnak. \ Csodálatos a terv. Valóban az, de van, ami még i ennél a tervnél is nagysze- \ rűbb, az ember, aki ezért a i tervért dolgozik. Úgy dolga- i zik, hogy amikor lezárta szom- : balon tanácselnöki szobáját, i vonatra ül és elutazik Békés- : Csabára a családjához. Lát- i ják egymást pár óráig, otthon i még segít az asszonynak fa- i vágásban, egyéb nehéz mun- \ kában, s máris visszafelé rá- i zatja magát a vonaton. Hét- : főn reggel kinyitja a tanács- i elnöki irodát, forral egy la-: vár vizet, lemossa magáról az i út porát és a tanácsülésen be- : számol a falu átalakításának i nagy tervéről, de zavarba : jön, amikor saját életének i rendezéséről kérdezem. — Majd csak meglesz az Is, i lesz lakásom is. Utaztam \ egész életemben, most is ki- j bírom. Amikor egész nap a; talicskát kellett tolni, lapá- tolni, még nehezebb volt. Most sem az én ügyem a nehéz, • hanem a falué. Nehezebb is, fonto&abb is, legelőször ezt kell megcsinálni... Bóta Vilma marhával 340 holdon kezdték. Gép nélkül, szegényesen. Szántó Pál elvtárssal bizony­gatják, mintha hihetetlen len­ne a mai gazdaságot látván. Nehéz azt kifejezni, ahogyan Kasza meg Szántó elvtárs be­szélt. Az általuk összeállított gazdasági leltár mögül érezni lehetett az akkori indulás ne­hézségeit, majd az ellenforra­dalom galádságait. Ahogy a most növekvő gabonát mutat­ták, a dús lucernást, szinte a szívüket terítették elénk: lás­suk és csodáljuk. És hangjuk­ban ott volt a kétkedés: ért- ! jük-e? Az igaz, gyönyörű kép volt! j Milyen? Talán egy példát. A SZEFU-tól őszi árpával beve­tett földet örököltek. Ugyan­olyan minőségű föld az, mint az övék. És a különbség? Ta­lán egy harmada sincs a SZE- FU őszi árpája a Petőfi Tsz-ének. Ritka és gyenge a SZEFU-é. A Petőfié haragos­zöld és tömött. Gazt sehol nem lelt benne a szem. Alig birta az ember levenni róla tekinte- i tét. De ez természetes is. öt­venkét vagon műtrágyát hasz- j nálnak fel egy évben és több mint kétszáz holdon istálló­trágyáztak, száz holdon alkal­mazták a vegyszeres gyomir­tást . . . Mindent megadnak a földnek. Persze, láttunk rosszat is. Kasza elvtárs nem válogatott. Megmutatta azt is, amit talán másutt takargattak volna: a gyenge őszibarackost, a rosszul sikerült vörösherét. Kevés az állat ennyi földre. Hallgattuk néhány asszony panaszkodását is ... De így volt egész a kép. így volt igazi... Mi pedig. akik ott jártunk, ; hallgattuk Kasza élvtársat, Víg Sándor tsz-elnököt, az asz- szonyokat' az állattenyésztő- J két, növénytermesztőket. Mi- j lyen is az élet a Petőfiben? ] Jelentés helyett. Öt-tíz oldalas j értekezés helyett. így,, a való­ságban. Micsoda ötlet volt ez a j Budai Járási Tanácstól! Vég- í rehajtó bizottsági ülést tartani a szabadban! Hadd lássák sa- | ját szemükkel a végrehajtó bi- | zottság tagjai, milyen a pátyi ! Petőfi Tsz. Hogy saját tapasz­talatuk alapján javasoljanak, határozzanak. És a tsz-tagok is érezzék: amikor róluk be­szélnek, őket is megkérdezik, meghallgatják. így történt azután, hogy délután, amikor a határszem­le véget ért, s fehér asztal köré ültek a végrehajtó bi­zottság tagjai, a meghívott tsz-tagok, más községek tsz- elnökei, nagy vita alakult ki. — Kevés-e a munkaerő, vagy sem? Heves összecsapás után vi­lágosodott meg, hogy a meg­levő tagság nagyszerűen el- ^ végzi a munkát. Csak majd a ^jövőre gondolva — a belter- $ jesebb gazdálkodás kialakítá- $ sakor, a baromfitenyésztés $ megkezdésekor, a szarvas- ^ marhaállomány növelésekor, a ^kertészet művelésekor kell a ^létszámnak gyarapodnia. Első- 5 sorban fiatalokkal, fériierő- | vei. í — Mit tegyenek azokkal, | akik még lovat tartanak kinn | és a földjük is több a meg- | engedettnél? Alkalmat ad ez § a spekulációra ... ^ A jelenlevők egyetértettek: ^ sürgős, azonnali intézkedés $ kell. Be kell tartatni a fegyel- ^ met mindenkivel, nehogy a | többség néhány rendbontó ^spekuláns miatt kárt szenved- ^ jen. ^ Beszéltek a politikai mun­káról is. Arról: miért van | olyan nagy tekintélye a tag- ^ság között Víg Sándor elv- $ társnak és Kasza Józsefnek. § Megállapodtak abban: a ' ke- ^ ménykezű, szigorú, de min- ^ denkivel szemben igazságos ^ vezetés elöbb-utóbb megnyeri ^ a becsületesen dolgozók tet- $ szését. És itt erről van szó. A | vezetők nem tétováznak bele- S nyúlni a darázsfészekbe, régi rossz szokásokat megszűntöt- 5 ni, ha a tsz'érdeke megkíván- | ja. Nem törekszenek olcsó S népszerűségre. § Szó volt ezen a végrehajtó ^ bizottsági ülésen a pártszer-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents