Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

1959. MÁJUS 7. CSÜTÖRTÖK HEGYE! k/Cirlap UJERŐKKEL Inkább az^ mondja meg ne­künk, miért ilyes kevés a mun­kaegységünk? — Ezt talán én kérdezhet­ném maguktól! Miért akarják saját felelősségüket az állam nyakába varrni?!... Ilyen éles hangon vitatko­zott néhány hónappal ezelőtt egy közgyűlésen a dömsődi termelőszövetkezet tagsága és Juhász elvtárs, a ráckevei já­rás pártbizottságának titkára. Akkor Juhász elvtárs nem hagyta magát. A makacsko- dóknak is türelmesen vála­szolt, de keményen. Élesen mondta oda az igazságot min­dük szemébe: az az oka a ke­vés munkaegységnek, hogy fe­gyelmezetlenül dolgoznak, nem becsülik meg a közös vagyont, mindent az államtól várnak!... Az este még nem lehetett pontosan lemérni, milyen ha­tása lesz a kíméletlen őszinte­ségnek, de azóta kiderült: jól cselekedett. Az egyenes, taka- ratlan beszéd tetszett a tag­ságnak. Természetesen Juhász elvtárs nemcsak megbírálta a szövetkezetieket, hanem azóta sűrűn látogatja őket, elbeszél­getnek közös dolgaikról, igyekszik segíteni a bajokon, s tanítja: hogyan lehetnek a kommunisták a munka motor­jai. Ma még kevés a dömsödi tsz-ben a párttag, de arra tö­rekszik, hogy mielőbb létre­hozhassanak egy cselekvőké­pes, erős pártszervezetet, amely meggyorsíthatná az egészséges változás ütemét. A ráckevei járási pártbi­zottság természetesen nemcsak a dömsödi termelőszövetkezet­tel foglalkozik rendszeresen, hanem a járás valamennyi szö­vetkezetével. Amikor a párt- bizottságon a pártépítési mun­káról beszélgettünk, hamaro­san kiderült: központi feladat­nak tekintik a tsz-pártszerve- zetek megerősítését, vagy ahol még nincs, megalakítását. Ezt már a tények sorozata is bizo­nyítja. Szigetcsépen, Tökölön pél­dául már egy héten belül megalakul a tsz-pártszervezet. Taksony három termelőszövet­kezetében a héten alakult meg... Igaz, ezeknek az új szer­vezeteknek még kicsiny a lét­száma. Van olyan, amelyikben csupán négy-öt tag van. De jellemző az új szervezetekre, hogy tétovázás nélkül munká­hoz kezdenek. A taksonyi Kos­suth Termelőszövetkezet pél­dául nemrégen alakult, a kö­zös munkát majd ősszel kez­dik. De a pártszervezet tudja, addig is mennyi előkészületre van szüksége. Ebben a ter­melőszövetkezetben például számos nemzetiségi tömörült: német, magyar, román, stb anyanyelvűek. Már az is mu­tatja, hogy nagyobb eltérés nem lehet közöttük, ha egy szövetkezetbe léptek, de a pártszervezetnek már előre ügyelnie kell: se kívülről, se belülről senki meg ne bonthas­sa egységüket. Mindenkinek egyformán legyenek jogai, de; a munkát is valamennyi tag-l tói egyformán kívánják meg.; Az alakuló taggyűléseken is j arról volt szó: hogyan foglal-j kozzanak azokkal, akik már; most is a közösért dolgoznak,; munkájuk kifogástalan, de po-; litikailag elmaradottak, tájé- '• kozatlanok, A Lenin Termelőszövetke­zetben megalakult pártszerve­zet arra mozgósítja majd tag­jait, hogy az Előre Tsz-szel versenyezve, a tavalyi gyenge aratás helyett jól zárjon a szö­vetkezet. Hogy a tsz-vezetőség igyekezete a tagok szorgalmá­val, lelkesedésével párosuljon. A járási pártbizottságon gondoltak arra is, hogy a még gyakorlatlan, kevés tapaszta­lattal rendelkező tsz-alapszer- vezeteket megerősítsék. Ezért a községi alapszervezetekből néhány elvtársat átadtak a termelőszövetkezetbe. A szi- getcsépi termelőszövetkezet pártszervezetét például két kiskunlacházi traktoros elv­társsal erősítik meg, akik ezen­túl ott végzik pártmunkájukat. A taksonyi Előre Termelőszö­vetkezetbe Tihanyi elvtárs, a községi földművesszövetkezeti elnök, Juhász elvtárs, a tanács elnöke, a Kossuth Termelőszö vetkezetbe Nyárai elvtárs lé­pett be, aki szintén a tanácsnál dolgozik. Egy-egy községben járási pártbizottsági tagot is beválasztottak a vezetőségbe. Azokban a községekben, ahol több alapszervezet műkö­dik, falusi pártvezetőséget vá­lasztanak, amely valamennyi alapszervezet irányítását, ösz- szefogását végzi. A járási pártbizottságon dolgozó elvtársak arra törek­szenek, hogy minél több olyan módszert alkalmazzanak, amelyekkel erősíthetik a szervezeteket. Becsületükre legyen mondva, hogy nem ijednek meg az újítástól. Azokban a községekben, ahol kevés a párttag, gyengék az alapszervezetek, hosszú idő óta nem tudják megoldani feladatukat — egy pártbi­zottságot hoznak létre. Ápor- ka, Majosháza, Kiskunlachá- za (a Kiskunlacházi Gépállo­más) például közel fekszik egymáshoz. A lakossághoz vi­szonyítva kevés a párttag, nem folyik megfelelő politi­kai munka, s a meglevő erű is szétforgácsolódik. Mennyi­vel erősebbek lennének, mennyivel jobban foglalkoz­hatnának a pártépítéssel, ha a helyi alapszervezeteket egy közös pártbizottság fogná át! Hasonló a helyzet Ráckeve, Makád, Szigetbecse és Lórév községek életében is. Ezek látszólag szervezési problémák, mégis, ha megva­lósítják, tartalmában vál­toztatják meg a pártszerveze­tek munkáját. A járási párt- bizottság tisztában van az­zal, hogy csupán ilyen mód­szerekkel nem érnének célt. Éppen ezért gondot fordíta­nak arra is, hogy valamennyi alapszervezet foglalkozzon a tag- és tagjelölt-felvétellel is. Az utóbbi időben számos he­lyen soron kívül is vettek fel tagokat a pártba. Sok volt azonban a járás területén az olyan tagjelölt, akiket már egy évnél is régebben vettek fel a pártba. Ezekkel nem foglalkoztak kellően a párt- szervezetek, elhanyagolták nevelésüket és megfeledkez­tek a szervezeti szabályzatban megállapított határidőről, amikor dönteniük kellett vol­na: megérdemlik-e ezek a tagjelöltek, hogy párttagok le­gyenek; A járási pártbizottságon felülvizsgálták a tagjelöltek ügyét és felhívták az alap­szervezetek figyelmét arra, hogy legközelebbi taggyűlé­sükön tárgyalja meg a tag­ság: kit vesznek fel párttag­nak. Tökölön például nem is egy olyan tagjelöltet talál­tak, akik még 1957-ben kér­ték felvételüket és még ma is tagjelöltek. Taksonyban egy időben még olyanok ügyét sem terjesztették fel a párt- bizottsághoz, akikről már döntött az alapszervezet. Az alapszervezetek a járási párt- bizottság felhívása nyomán hozzáláttak a hibák kijavítá­sához és ennek az eredmé­nye: míg februárban több mint száz régi tagjelölt volt a járásban, ma már a negy­venet sem haladja meg azok­nak a száma, akiknek ügyét még nem tárgyalta meg a taggyűlés. Lehetne m£g több példát is említeni arról, hogyan fog­lalkoznak a ráckevei járás­ban a pártépítéssel, milyen módszerekkel igyekeznek erő­síteni a pártot. De valameny- nyi további példa is csak azt bizonyítaná: a ráckevei járás­ban jól foglalkoznak az alap­szervezetek megerősítésével. Sági Ágnes Kőbányát nyitott a budakeszi Dózsa Tsz Építkezési gondjainak meg­könnyítésére, s nem utolsó­sorban bevétele növelése ér­dekében egyre több termelő- szövetkezet létesít mellék­üzemágat. Napjainkban kü­lönösen nagy jelentősége van a helyben megtalálható, saját erőből kiaknázható építkezé­si anyagoknak, örvendetes tsz-eink e téren tapasztalható szorgalma, öntevékenysége. A mind számban, mind te­rületileg megnövekedett bu­dakeszi Dózsa Tsz a napokban nyitotta meg kőbányáját, ahol a szövetkezet 8—10 tagja talál egész éven át munkaalkalmat. Saját építkezésein kívül a szövetkezet elsősorban a megye tsz-einék építő szükségletéről kíván gondoskodni. Jelenleg mintegy 80 köbméter építőkö­vet tartalékolnak, hogy azon­nal eleget tehessenek a követ rendelő termelőszövetkezetek igénylésének. Mivel a budakeszi tsz építő és útburkoló köve iránt sokan érdeklődnek, a szövetkezet ve­zetői a kőbánya szükség sze­rinti bővítését tervezik. A bá­nyában dolgozó tagok egyéb­ként. ha a munka megkíván­ja, a növényápolásban is se­gédkeznek. Országszerte felkészültek a burgonyabogár irtására A Növényvédelmi Szolgálat a kárt megelőző védelemre szólítja fel a termelőket A múlt esztendőn az országnak szinte valamennyi vidékére kiter­jedt a burgonyabogár fertőzés, ugyanakkor általánosan megszer­vezett vegyszeres védekezéssel, s nem utolsósorban a társadalmi megmozdulás erejével idejében sikerült gátat vetni a kártételének. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatán elmon­dották. hogy az idén már a tavalyi tapasztalatoknak is jó hasznát lát­ják a védekezés megszervezésénél. Az áttelelt burgonyabogarak már az áprüis elejei rendkívüli meleg napokban előbújtak, a rákövetkező hűvös, csapadékos és fagyos napokban azonban visz- szavonultak. Számottevő kárt nem okoztak sehol. Most ha felmeleg­szik az idő, valószínűleg újra tö­megesen jelentkeznek. A tapaszta­latok szerint az áttelelt bogarak ilyenkor legszívesebben az úgy­nevezett árvaburgonyát (a tavalyi burgonyaföldeken kihajtott gumók szárát) lepik el, de megkeresik a paradicsom, paprika palántáit, is. Egy-egy áttelelő bogár több nemzedéken át szaporodó iva­dékainak száma őszig több mil­lióra rúghat. Ezért igen fontos a megelőzés. A növényvédelmi szolgálat felhívja jóelőre a termelők figyelmét, hogy mihelyt megjelenik a burgonya­bogár, rögtön szervezzék meg a gyűjtőbrigádokat, szedjék össze és pusztítsák ol a kártevőt. Az áttelelt bogárnak minden kilójáért az általános vegysze­res védekezés megkezdése előtt — ötven forintot fizetnek a nö­vényvédő állomások. A vonatkozó kormányrendelet értelmében az idén Is általános vegyszeres védekezést szerveznek a burgonyabogár ellen az ország egész területén. A védekezés meg­indításának időpontját az egyes megyék növényvédő állomásain végzett fenológiai vizsgálatok alap­ján a megyei tanácsok határozzák meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az általános vegyszeres véde­kezés nem csökkenti a termelők felelősségét: törvény kötelezi arra őket, hogy a burgonya vetésterü­letüket hetenként átvizsgálják é® a bogarakat vagy lárvákat elpusztít­sák. A földmúvesszövetkezeti bol­tokban szerte az országban megfelelő mennyiségű, olcsón bérelhető háti permetező- és porozógépek állnak a termelők rendelkezésére. Ugyancsak a földmúvesszövetke- zetekben nagy mennyiségű DDT permetező- és porozószert tároltak az idén, a termelők mindenütt i' megvásárolhatják a szükséges védöszert. Külön ki kell emelni, hogy a burgonyabogár elleni véde­kezésnél tilos a HCH-val való po­rozás, mert a burgonya dohos ízű lesz. emberi fogyasztásra, sőt ta- kormányozásra is alkalmatlanná válik. Rendelet az állami tulajdonban lévő kisebb házingatlanok elidegenítéséről A Magyar Közlöny csütör­töki száma közli a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány rendeletét, amely sza­bályozza az állami tulajdon­ban levő kisebb házingatla­nok elidegenítésének, eladásá­nak, cseréjének módját; MURÁNY VÁRKAPUJA 6YÓH0N Most került íel a „Műem­lék"-tábla a gyóni egykori Zsilinszky-kúria falára. Ebben a rendkívül szép épületben néhány évig magtár volt, de pár esztendeje kiharcolta a községi tanács, hogy az álta­lános iskola kapja meg a régi kúriát. Most idejár a felső ta­gozat. Murány vára egyik kapuján át jutunk be az iskola kert­jébe. Ezt a faragott kőből szá­zadokkal ezelőtt készült ka­put, amelyen át valaha a szép­séges Széchy Mária, a „Mars­sal társalkodó murányi Vé­nusz” ki-be járt, a kúria épí­tője a murányi várromokból hozatta a Duna—Tisza közére és itt, mintegy kétszáz évvel ezelőtt helyreállíttatta. A kú­ria parkjának bejáratát azóta díszíti a kőkapu. MUElLEK copf sr11 usu kúria.;] ÉPÜLT 1700 KORÖL. j rt'STM'CCYO UKAé'r « 5 V. B Ősi fák árnyas lombja keretezi az öreg kúriát Hetvenéves a eeßdi ipari iskola Május 9—10-én nagyszabású ifjúsági ünnepségek Cegléden Hetven éve alakult meg Cegléden az első ipari iskola. Ebből az alkalomból május 9-én és 10-én a Pest megyei iparita- nuló-intézetek igazgatósága és a megyei KISZ-bizottság Cegléden nagyszabású ifjú­sági ünnepséget rendez. Má­jus 9-én nyitják meg a me­gye 16 iparitanuló-intézeté- nek együttes kiállítását, majd a Vigadó nagytermében az iskola fennállásának 70. év- ! fordulója alkalmából ünnep­séget rendeznek. Ide meghív­ják azokat az idős dolgozó­kat is, akik 50—60 éve ke­rültek ki az iskola padjaiból. Este fáklyás felvonulást és ifjúsági nagygyűlést tartanak. Május 10-én a béke és ba­rátság jegyében több ezer ifjú részvevővel egész napos sportműsort rendeznek. Az évszázados murányi kőkapu nált embernek látszik. Ruhája gyűrött, kopottas, arca boros­tás és haja is vállalná már a borbélyt. Pici legényke kezét fogja, aki elegáns tavaszi fel- öltőben és igen komoly arcocs­kával tipeg mellette. Négyéves lehet. Úgy látszik, a férfi gyakori vendég itt, mert nevével üd­vözli az eszpresszó ajtaján ép­pen előkíváncsiskodó öreg pin­cért, — Péterke — mondja a ven­dég a kisfiúnak —, üljünk itt kint le, itt legalább tiszta a le­vegő. Zsiga bácsi majd kihoz­za neked a dobostortát, ne­kem meg a duplát. — Meg jumot is — egészíti ki a rendelést Péterke. Zsiga bácsi, a pincér, nagy szeretettel simogatja meg a gyerek szőke fejét. — Persze csütörtök van — mondja —, Péterke ma apu­káé. A kisfiút már mindennél jobban érdekli az a szép, feke te autó, amely ebben a pilla­natban áll meg a közelben Előbb egy hosszúszőrű, bor­zas puli ugrik ki belőle, aztán egy néni, majd egy bácsi. De a bácsi visszaparancsolja a kutyust a kocsiba, ő meg a né­nivel bemegy az eszpresszóba. A puli a volán előtt ül és fon­toskodva tekinget kifelé a szélvédő üvegen át. Zsiga bácsi már hozza is a rendelést. A duplát, meg a ru­mot apu elé rakja, a tortasze­letet Péterke elé. — Jaj, de nagy tortát ho­zott neked ez a Zsiga bácsi, nézd csak. Meg tudod enni az egészet? Na várj csak, apu majd feldarabolja. így ni. De csak akkor edd meg, ha ma­rad még hely a hasadban az ebédnek is. Tudod, hogy mit mondott az anyu legutóbb, amikor az enyém voltál és a torta miatt nem akartad meg­enni odahaza az ebédet? — Azt mondta anyu, hogy ha nem keli az ebéd, akkoj nem ad oda máskor apunak. Péterke majszolni kezdi a felaprózott torta darabkáit, de csak a legelső falatoknál árul el némi mohóságot, aztán már ismét a puli érdekli jobban, állandóan azt figyeli. Az apja idegesen kavar- gatja kávéját és folyton beszél a fiához. Ilyeneket mond: — A jövő csütörtökön, ami­kor megint az enyém leszel, moziba megyünk. — Az Allatkertbe is7 — Oda is. — A vajba is? — A várba is. — Anyu, meg Pista bácsi a szigetje is elvitt. — Én majd sétahajOzni viszlek. — Anyuval, meg Pista bá­csival elmegyünk az úttöjő vasútja. Apu elhallgat. Egyre riad- tabban nézi a gyereket. Köz­ben idegesen kiissza a kávéját. Eleinte gyönyörű szépek le­hettek ezek a csütörtökök. Mostanában Péterke már csak vonakodva, kelletlenül indul vele, mint aki kínos köteles­séget teljesít. Talán nem is tudja már, hogy mit jelent ez a szó: apu. Semmitmondó névvé szürkült, egy idegen-is­merős bácsi nevévé. A gyerek félretolja a tortái tányért, pedig alig evett be* lőle néhány falatot. — Több nem kell — mondja határozottan. Apu keze reszket, amint a rumospohárkáért nyúl. — Pista bácsi igazi nagy autót is vesz nekem, azt mondta — kegyetlenkedik to­vább a gyerek. A férfi sápadt arca meg- vonaglik, tekintete ijedten rebben el a gyerek közömbös arcáról és fölötte néz el vala­hová, térben és időben egy­aránt nagyon messzire. Kí­méletlen, gonosz dolgokat lát­hat, mert. homlokán mély ráncokat vet a bőr. A kis ru­mospohár élesen koccan az asztal vaslapjához. Még sze­rencse, hogy nem tört el eb­ben a Péterke szeretettért apu és anyu között dúló hideg­háborúban. A fekete autó közben elsu­hant a pulival, a nap — úgy látszik — végképp megúnta a dicsőséget, elbújt a sűrűsödő felhők mögé. A galambok is felröppentek a szemközti ház párkányára. Apu fázósan összerántja « vállát és rekedt hangon szól a pincérnek: — Zsiga bácsi, fizetünk:. j Magyar László ; A- apró asztalokat és a \ kényelmetlenül merev, de üde \ zölddel átmázolt vasszékeket f már kirakták a járdára, az esz- Z presszó elé. Az égen bújócská- Z zik a nap, az éles szél dühö- Z sen terelgeti a felhőnyájakat Z körülötte, de a naptár már má- Z just mutat és a májust erőlte- %tik a járda szélén borzongó Z vérszegény fácskák, valamint Zaz a néhány elszánt vendég is, Z aki idetelepedett, a szellös, hű- Z vöses teraszra, ide rendelte Z dupláját vagy szimpláját és Z most elgémberedett ujjait Z melengeti a kávéspohár üve- Z gén. ^ Dél felé jár. Egy-két utcai Z galamb futkározik mindennapi £ morzsáiért az aszfalton. Oly- ^ kor egy autó suhan el közöt- Z tűk, de nem ijednek meg tőle. Z Megvárják az utolsó pillana- Z tot és csak akkor rebbennek ^ félre a nesztelen kerekek elől. Z Most egy alacsony, feltűnően Z sovány férfi áll meg a lánccal elkerített terasz keskeny be­járata előtt. Megviselt, elhass­Hidegháború

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents