Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

1959. MÁJUS 6. SZERDA

tírlap

— Nem értem, mi szükség van arra, hogy a kisfiam mindenféle piszkos és nehéz munkát végezzen az iskolában — panaszkodott az ősszel az egyik dunavarsányi édesanya.

—- Tanulni küldöm az iskolába a kislányomat — kardoskodott egy másik Sziget- szentmártonban —. nem pedig dolgozni.

És nem csupán ez a két szülő ellenezte ősszel a politechnikai oktatás bevezetését. Még a tanárok között is akadt néhány, aki aggályoskodott: ugyan mi értelme lesz? A? iskola az elméleti tudás megszel zésének fellegvára —

mondták — nem pedig a munkáé. Egy dologról azonban megfeledkeztek ezek a szülők és tanárok.

Az iskola az életre kell, hogy nevelje a diákokat. Ez pedig nem megy másként, csa k ha a tanulók belekóstolnak a gyakorlati munkába is. Ezért vezették be az ősszel megyénk harminchét általános és négy középiskolájában a gyakorlati oktatást.

Azóta nyolc hónap telt el és sokak véleménye megváltozott a politechnikai oktatásról. Ugyanaz az édesanya, aki az ősszel erélyesen tiltakozott kislánya iskolai munkája ellen, sz elmúlt napokban már büszkén dicsekedett:

— Olyan szép kézimunkát hozott haza. hogy magam sem csináltam volna különben. Pedig idehaza sernrhi pénzért sem akart hímezni...

A minap Gyálon arra lettem figyelmes, hogy az iskolából hazafelé igyekvő gyerekek nagy örömmel mutogatják ismerőseiknek a gyakorlati órákon készített díszes dobozokat.

A tanárok mesélik, hogy a gödöllői fiúiskolában alig lehet befejezni a gyakorlati foglalkozásokat, mert a tanulók igen megkedvelték a gyakorló- kértbgn és a műhelyekben vég- zétTmunkát.

Nósrádve récén a diákok- nagy gonddal vigyáznak a maguk ültette növényekre.

A nagykőrösi Petőfi iskolában munkaverseny alakult ki az egyes brigádok között.

Érd-Űjtelepen a szülők kötényeket varrtak a gyerekeknek, hogy abban dolgozhassanak a gyakorlati órákon.

Sorolhatnám még hosszan a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a szülők, tanárok és diákok egyaránt helyeslik a politechnikai oktatás bevezetését.

A munka tehát sikeresen megindult.

kevéssé ismerő gondolná Ha Inárcson, Perényi Istvánék- hoz, Túrán Dúsa Piroskáikhoz, Tápiószelén Takács Gyuláikhoz, Csemőn Kiss Mihá- lyékhoz, Tápiósülyön BeSz- teri Ferencékhez, Taksonyban Klim Györgyikhez (a neveket lehetne végnélkül sorolni), bemegy a látogató, nemcsak cs<aládi képeiket, frissen vásárolt ruháikat, bútorukat mutatják jogos büszkeséggel a háziak, hanem könyveiket is. Es az irodalmi értékű olvasnivalók között zömében a Kincses Könyvek kötetei láthatók. Sokan ezekkel az olcsó, hatforintos könyvekkel kezdték megszeretni az olvasást, ezek keltették fel kedvüket arra, hogy féltve őrizzék, könyvtárrá gyarapítsák az első jó könyvet s ez bátorítja őket a községi könyvtár rendszeres látogatására.

A megjelent 25 kötet írói között megtalálható Jókai Mór, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz, Zsigmond, Gárdonyi Géza, Veres Péter, Tamási Áron, Illyés Gyula, Darvas József, Verne, Defoe, Mark Twain, A. Dumas, Ka- tajev, Szolovjov és mások, mindannyian ismert és elismert írók. Az egyes kötetek kiadásánál nem érvényesült valamiféle helytelen gazdaságossági szemlélet, s csak színvonalas, politikailag is megfelelő, irodalmi értékű művet adtak ki.

A sorozat eddig megjelent 25 kötetéből nem lehet — de helytelen is lenne — messzemenő következtetéseket levonni. Évente csak hazánkban több száz, elolvasásra érdemes könyvet jelentetnek meg kiadóink. Két év alatt 25 kötet nem sok. Úgy véljük, helyes volt a kiadók választása, hogy éppen ezt a 25 könyvet jelentették meg, s éppen ezért helytelen lenne számonkérni, miért nem adták ki a sorozatban ezt vagy azt az írást.

A megjelent kötetek értékesek, színvonalasak, mind tartalmukban, mind kiállításukban. Szóvá kell azonban tenni, hogy a falusi olvasók a kötetek gyakoribb megjelentetését kérik. Tudjuk, szikiben vagyunk a papírnak. Mégis helyénvaló lenne, ha az illetékesek, elsősorban a Kiadói Főigazgatóság, megvitatnák, hogyan lehetne a jelenlegi négy helyett legalább három hetenként kiadni a sorozat köteteit. Szükség lenne erre éppen a paraszti olvasóközönség fokozottabb megnyerése céljából. S ha gyakrabban, nagyobb példányszámban kerülnének a falusi szövetkezeti boltokba és a bizományosokhoz a sorozat kötetei, a Kincses Könyvek szerkesztői minden bizonnyal több mai tárgyú, népünk és a parasztság mai problémáival foglalkozó művet adnának ki.

A szerényen, csendben megült évforduló alkalmából további sikereket kívánunk a 25. kötetét megjelentető Kincses Könyvek kiadóinak. Minden remény megvan arra, hogy a megkezdett úton haladva, még több dolgozó paraszttal szerettetik meg a könyvet, a tudás, a műveltség forrását.

Cs. A.

Fényképezőgép - gyűrűben

Egy 22 éves német műszerész olyan használható, parányi fényképezőgépet készített, amely elfér egy közepes nagyságú gyűrű kövének helyén. Ennek, a világ legkisebb fényképezőgépének félmilliméteres átmérőjű lencséje van. Gyűrűfoglalatba téve észre sem vehető. A felvételt 12 másodperc alatt el lehet készíteni és a „gép’1 beállítását tulajdonosa a zsebében is elvégezheti. Természetesen miniatűr felvételeket készít, amelyekből eredeti nagyságban 42 darab fér el egy közönséges bélyegen. A felvételek nagyíthatósága a negatív minőségétől függ.

A megyei tanács több mint félmillió forintot fordított az iskolai tanműhelyek felszerelésére. És kialakult egy helyes társadalmi akciói is: gyárak, üzemek, ktsz-ek. állami gazdaságok és termelő- szövetkezeteik jelentkeztek egymás után, hogy ők is szeretnék kivenni részüket a nemes munkából.

Az Érd-Űjtelepi iskola számára fogyóanyagot és szerszámokat küldött az Asztalos és Építőipari Ktsz. Szigetszentmér- tonban a tangazdaság nyújtott gépi és műtrágya segítséget az őszi munkák elvégzéséhez. Az alsógödi iskola több mint huszonötezer forint értékű gépet és szerszámot kapott azoktól az üzemektől, amelyekben a gyerekek szülei dolgoznak. Cegléden a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat igazgatója, főmérnöke és technikusai rendszeresen látogatják az iskolák gyakorlati óráit, hogy

A bécsi Burgtheater a jövő évadban bemutatja Az ember tragédiáját

Ernst IJässermann profesz- szor. a bécsi Burgtheater új igazgatója sajtóértekezleten ismertette a színház 1959/60. évadi műsorát. A bemutatásra kerülő művek között szerepel Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája is, A magyar klasszikus irodalom kimagasló al-: kotását Rudolf Henz új né- j met átdolgozásában és dr. \ Adolf Rótt rendezésében adja j elő a bécsi Burgtheater, ame- i lyet sokan a német nyelvterü- • let legmagasabb színvonalú! színházának tartanak. '•

y, Egyre jobban közeledik a tj szentendrei kulturális napok ^ megnyitása. Munkatársunk ^ felkereste Sziráki Ferenc elv- ^ társat, a Szentendrei Városi ^Tanács elnökét, aki nyilatkozott a kulturális napok prog- ^ ram járói.

— Tavaly jól sikerült szent- endrei kulturális hetet tar- tottunk. Ez azért volt szüksé- ges, mert a népművelési mun- ^ ka abban az időben lanyha f volt. Úgy gondoltuk, hogy ez- tj zel fel tudjuk lendíteni. Igen sok aktívát mozgattunk meg, %és a befejező aktust jelentő ^ szüreti bál eddig nálunk még soha nem látott tömeget von- | zott.

y/ — Hasznos tapasztalatokat ^ is szereztünk a tavalyi szent- $ endrei kulturális hét alatt. $ Megállapítottuk, hogy zsú- á folt volt a program, és külö- í nősen az ismeretterjesztő elő- adásokon kevesen vettek 2 részt. Ugyancsak a tavalyi «tapasztalatok alapján hatá- í roztuk el, hogy idén előre- y, hozzuk a szentendrei kültu- yy, rális napokat, és máius 24-től ^ június 6-ig rendezzük meg. 'y így nem egy hét, hanem körülbelül két hét áll rendelkezésünkre és a rendezvények Is megoszlanak a programon belül.

— Ma este 6 órakor (tegnap már megtartották — szerk.) ül össze az előkészítő bizottság, hogy megbeszélje a részletes és a végleges programot.

— Hány tagja van az előkészítő bizottságnak?

— A 16 tagú bizottság főleg azokból az emberekből áll, akik a népművelési munkával aktívan foglalkoznak.. Elmondhatom, hogy lelkes társaság jött össze, és képviselve van a város minden rétege.

— Milyen nagyobb események lesznek a szentendrei kulturális napok alatt?

— A gazdag program legfontosabb rendezvényei: a művészettörténészek vándorülése, amelyen a műemlékvédelemmel foglalkoznak, május 30-án lesz. Ezt a helyi múzeum és a járási TIT szervezi. Június 6-án városunkban vendégszerepei a honvéd művészegyüttes. Ugyancsak a szentendrei kulturális

napok alatt tartják meg a kisipari szövetkezetek megyei kulturális seregszemléjét és a spartakiád-döntőket. Nagy érdeklődésre tart számot az opera-est, valamint a városi kórus fennállásának 10 éves fordulója alkalmából rendezett hangverseny.

— Régi hagyományt elevenítünk fel azzal, hogy a szentendrei kulturális napok alatt felkeressük a város egyik ősi és igen kedvelt kirándulóhelyét, a Sztaravodát, ahol majálist, illetve juniálist rendezünk.

— Két ismeretterjesztő előadás is lesz, amely a város történelmével foglalkozik és a TIT rendezi. Ugyancsak a TIT és a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal két városnézést is szervez a kulturális napok alatt.

— Nagy eseménye lesz a szentendrei kulturális napoknak városunk két nagyjának, Ábrányi Emil költőnek és Fe- renczy Károly festőművésznek lakóházán az emléktábla leleplezése — fejezte be nyilatkozatát Sziráki Ferenc elvtárs.

Gazdag program a szentendrei kulturális napokon

Szentendrei diáklányok rajzórája a szabadban

Tiúlo-toU o>z óttty uáws&cu*

i z évforduló nagyon sze- /í. rény, mégis meg kell emlékeznünk róla, s noha elsősorban a vidékieket, a falun, a kis községekben lakókat érin- j ti, talán felkelti a városiak fi- I gyeimét, érdeklődését is. Az \ 1957-ben megindult Kincses \ Könyvek sorozatról van szó,

\ melynek a közelmúltban jelent i meg 25. kötete.

\ A Kincses Könyvek szépiro- \ dalmi köteteinek tulajdonkép- i peni gazdája a Földművesszö- • vetkezeti Könyvterjesztő Vál- \ lalat. Két év alatt 25 kötet je- \ lent meg pontosan 825 ezer 1példányban. A sorozat sikeréire jellemző, hogy 30—40 ezres \ példány számban megjelenő

\ művek néhány héttel nyomdá- ! bál való kikerülésük után az : utolsó darabig elfogynak.

I Ez jelzi, hogy a Kincses ! Könyvek sorozat elindítói el- \ érték céljukat: olcsó áron szín- | vonalas, irodalmi értékű mű- \ veket tudtak a parasztok kezé- \ be adni. A helyesen, jó érzék- : kel kiválogatott kötetek kiadá- ! savai sok tízezer parasztem- i berrel és falusi fiatallal sikerült megszerettetniök a köny- l vet, felkelteni a művelődés, az \ olvasás utáni vágyat. Sőt, en- \ nél többet is.

I Az a hatalmas kulturális \ forradalom, amely felszabadu- | lásunk óta végbement habzónkban, az olvasók egy új,

\ magasabb típusú változatát l szülte meg, a gyűjtő olvasót,

\ Azelőtt faluhelyen, parasztház- \ ban csak elvétve lehetett \ könyvtárat, vagy könyvespol- \ cot találni. Napjainkban kevés : falusí lakás van, ahol 5—25 ! kötetes aprócska házikönyvtár I ne lenne a szekrény tetején, a ! rádió mellett vagy egyebütt. S \ a könyveken látszik a haszná- i lat, s nyilvánvaló, nem szoba- ! dísznek vásárolták, mint a régi \ világ újgazdagjai.

\ Mondhatná valaki, hogy ! kis dolog ez, no meg mi köze \ van ennek a Kincses Könyvek \ köteteihez. Több, sokkal több, mint a falut, a parasztembert

\ Megjelent a Kincses Könyvek 25. kötete

: Olcsó áron értékes műveket, kaplak a paraszt olvasók

5

ECultúrotthont avattak $ Dunabogdányban |

Sok segítője van a duna- 1 bogdányi Úttörő Termelőszö- $ vetkezetnek. A budapesti V. $ kerületi Nyomdaipari Vállalat $ I például könyveket, asztalt, szé- S ; keket, képeket adott, hogy az $ | új kultúroUhonát berendez- $ [hesse. A Munkaügyi Miniszté- ! Irium pedig kőműveseket kül- : Idött, akik elvégezték az átala- ! jkítási munkát az új kultúrott- : i honon. A patronálok gyors ; ! munkájának volt köszönhető. ; : hogy a tsz május elsejét már ; jaz új, nagy teremben ünne- : : pelhette.

! Meg is vendégelték magya- ! ;rosan a patronálókat. Volt az ■ ; ünnepi vacsorán csirke és ser- 1 [téspörkölt, hozzá két hektó- ! 'liter sör.

*

, __ ___________ N

1

953: 167 MILLIÓ 1958: 381 MILLIÓ

A KÖNYVFORGALOM

szére külön sorozat jelenik meg.

Az irodalomban és a művészetekben a realista, elsősorban a szocialista realista irányzatokat támogatjuk — hangoztatta dr. Köpeczi Béla. A válogatásnál eszmeileg és művészileg Is szigorúbb követelményeket állítunk. Fellépünk a gyenge, színvonaltalan művek ellen az új magyar irodalomban is.

A könyvkiadás papírkerete ez évben a múlt évihez képest mintegy 20 százalékkal emelkedik. l&65-ben pedig előreláthatólag megkétszereződik. Elkészült a könyvkiadás második ötéves terve.

Javult a könyvterjesztés is. Politikai művekből gyakran nem tudják kielégíteni ■ a keresletet. Néhány évvel ezelőtt a falu csak néhány százalékkal részesedett az országos könyvforgalomból. 1957-ben az összforgalom falura eső része 17 százalék, 1958-ban már 21 .százalék volt.

$ Hétfőn a Marx Károly Köz- $ gazdaságtudományi Egyete- j men — a Művelődésügyi Mi- $ nisztérium Kiadói Főigazgató- $ sága és a Szövetkezetek Orszá- 5 gos Szövetsége rendezésében J — megkezdődött a könyves- 1 boltok vezetőinek kétnapos J országos értekezlete. Dr. Kö- J peczi Béla, a Kiadói Főigazga- $ tóság vezetője „A könyvter- 5 jesztés feladatai művelődési $ politikánk irányelvei alapján”

^ címmel tartott előadást.

5 Bevezetőben elmondotta,

$ hogy amíg 1938-ban 8152 ki- 5 advány jelent meg 17 300 000 $ példányban, addig 1958-ban 5 15 156 kiadvány 48 721 600 pél- 5 dányban. Az utóbbi öt eszten- $ dobén színesebb, változatosabb $ lett könyvkiadásunk. Az álta- $ lános fejlődésre jellemző:

$ 1953-ban a belföldi könyvfor- $ galom 167 millió forint volt,

$ 1957-ben már 310 millió, 1958- $ ban pedig 381 millió forint.

$ 1953-ban összesen 436 szépiro- ^ dalmi kiadvány jelent meg 3.2 1 millió példányban, 1958-ban 5 749 kiadvány 8,2 millió pél- s dányban. Az ifjúsági és gyer- ^ mekirodalom műveinek száma 5 1953-ban 140 volt, példányszá-; J műk 2,1 millió. 1958-ban az e • $ témakörben kiadott művek; j száma 225 volt 4,2 millió pél- j ^ dányban.

$ Könyvkiadásunk terveiről i ^ elmondotta, hogy új tömegso-: $ rozatok indulnak, részben még; $ az idén,!részben a második öt-: ^ éves terv időszakában. Ma-! $ gyár klasszikusok műveiből ez; $ évben megindul az Arany; $ Könyvtár sorozat, jövőre a j $ külföldi irodalom Arany \ X Könyvtára. A tervek között: $ szerepel a magyar és külföldi j § irodalom mai műveiből új so-j $ rozat összeállítása Milliók í § könyve címmel. — Még ezj $ évben megkezdik az új ma-í | gyár lexikon kiadását. Szó van j ^ arról is, hogy á falusi lakos-; ^ ság számára új ismeretterjesz- j ' tő sorozat és a könyvtárak ré-:

szaktanácsaikkal segítsék a diákok munkáját. A msglódi méhész szakcsoport egy méhcsaládot adott az iskolának. A túrái iskolát az Ikladi Műszergyár segíti, de a helyi tanács is nagy mennyiségű vascsövet biztositott az öntöző-berendezés elkészítéséhez. A gödöllői fiúiskolát az agráregyetem tangazdasága, a leányfalui diákokat pedig a Szentendrei Gépállomás támogatja.

A megye mintegy negyven iskolájában tehát minden lehetőség adott ahhoz, hogy sikeresen befejezhessék a politechnikai oktatás első, még kísérleti esztendeiét. Ez annál is fontosabb, mert az ősszel újabb iskolákban kezdik majd el a gyakorlati fog- n, laltkozást.

Természetesen a számos el- $ ismerésre méltó példa és kéz- $ deményezés mellett még hibák $ is akadnak. Beszélnünk kell $ ezekről, hogy az új tanévben $

már ne fordulhassanak elő. 5

>

Az egyik ilyen dolog: a mezőgazdasági gyakorlati X oktatásnál vegyék jobbanX figyelembe a helyi tájjelle- X get.

Mire gondolunk? A tail terv 5 egyik pontja a szőlőtermesztés- $ sei kapcsolatos kérdések meg- $ tárgyalását írja elő. Ez alapjá- ; ban helyes. Ahol azonban 1 nem foglalkoznak szőlőtemie- $ léssel, de annál virágzóbb a 5 málna-, eper-, vagy éppen a $ gyümölcstermelés, ott a tan- j tervben előírtak helyett ezzel ! foglalkozzanak. A gyerekek 5 szívesebben tanulják azt, ami- ! nek maguk is hasznát veszik, i ugyanakkor a szülőket is ak- i tívabban belekapcsolhatják 5 ebbe a munkába.

A másik;

sok helyütt figyelmen 'ki- \ vül hagyták a háziipari \ jellegű munkákban rejlő 1 lehetőségeket. Pedig szá- 5 mos községben adott a le- ^ hetőség a kosárfonás. gyé- \

_____'kénykészítés, a csuhé-fel- $

d

olgozás megteremtésére. \ Ez a munka ' nem nehéz, j csupán, szorgalmat és kéz-1 ügyességet kíván, ugyanakkor 5 gyors és elég jelentős bevételt j is biztosíthat az iskola szarná- i ra, amit a politechnikai okta- $ tás továbbfejlesztésére fordít- ; hatnak.

Sok Város és község egyaránt; ipari ég mezőgazdasági jelle- $ gű. Az iskolákban eddig külön $ ipari és külön mezőgazdasági ? gyakorlati oktatás folyt. He- $ lyes lenne azonban azokon aj helyeken, ahol a lakosság; munka szerinti megoszlása ve-; gyes — ipari és mezőgazdasági; — bevezetni az összevont gya-; korlati foglalkozásokat. A pi-; lisvörösváriak már kísérletet j tettek erre és az eddigi ered-! mények a kísérlet helyességét! bizonyítják.

A politechnikai oktatás —! életre nevelés, így lehetne! röviden összegezni legfőbb! célkitűzését. Munkaszeretetre, a. fizikai munka megbecsülésé- j re neveli a diákokat. És van ; még egy nagy előnye is.

Amikor a diákok elérkez- \ nek a pályaválasztás nagy \ pillanatához: többé már \

nem tanácstalanok. Bele- \ kóstoltak a munkába, meg- \ ismerték ízét, szépségét és i nehézségeit, s a gyakorlati ; órák hozzásegítették őket \ ahhoz is, hogy döntse-; nek további életükről;:

legtöbbjük olyan pályát vá-; laszt, amihez már az iskolában j alapot szerzett.

A monori gimnázium diákjai még ennél is tovább mentek. Negyvenöt tanuló már második esztendeje rendszeres üzemi-kisipari gyakorlaton vesz részt. Hogy ez mit jelent? Negyvenöt diák leszerződött a

községben található üzemekbe, £ ktsz-ekbe, kisiparosokhoz. J Munkaidejük: hetenként egy- j szer három óra délutánonként.! A téli szünidőben egy hetet, í nyáron pedig egy hónapot töl- í tenek munkával. Mindez be- : számít ipari tanuló idejükbe. ; Igv aztán az érettségi után rö- í vid idő, esetleg fél esztendő ! alatt megszerezhetik a segéd-; levelet. Hogy ez mit jelent, : úgy hiszem, nem szükséges í külön kommentálni. Mindez: lehetetlen lenne a politechni- : kai oktatás nélkül.

Az eddigi eredmények igen j biztatóak. De a jövő még tá- ! gabb horizontot, még nagyobb ; sikereket igér.

Prukner Pál ;

A POLITECHNIKAI OKTATÁS AZ ÉLETRE NEVELI

1 B !