Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

1959. MÁJUS 6. SZERDA "i&Cirlap Százhúszmillió forint értékkel több iparcikk a falusi üzleteknek Különös gonddal törődnek a szocialista községek áruellátásával A Szövetkezetek Országos Szövetsége iparcikkforgalmi főosztályának tájékoztatása szerint a földművesszövetkezeti kereskedelemnek jelenleg egyik legfontosabb törek­vése, hogy a kereskedelmi munka általános javításá­val és korszerűsítésével egyidőben különösképpen javítsa a szocialista közsé­gek áruellátását. A SZÖVOSZ és a Belkereske­delmi Minisztérium illetékes szervei megállapodást kötöt­tek, amely szerint valamennyi szocialista községben megkü­lönböztetett figyelemmel kísé­rik a kereslet alakulását, s en­nek megfelelően gondoskod­nak a szállításokról. így a földművesszövetkezetek az ere­detileg megállapított mennyi­ségen felül további hárommil- 1 ó forint értékű bútort hoz­nak forgalomba olyan vidékek központjában, ahol a termelők tömegesen léptek a szövetke­ze ' i útra. A második negyedévben a tervezettnél mintegy 120 millió forinttal nagyobb értékű árukészlettel ren­delkeznek majd a föld­művesszövetkezetek, általában bővül a választék. Több mint kétszáz pályamunka a Nőtanács, a SZOT, a SZÖVOSZ háztartási pályázatán Férfiak, parasztasszonyok, fiatal lányok javaslatai a második műszak megkönnyítésére A nő tanács, a SZOT és a SZÖVOSZ a közelmúltban pályázatot irt ki a helyes idő- és pénzbeosztás háziasszonyi tapasztalatainak bővítésére, a „második műszak” megköny- nyítésére. A pályázat iránti érdeklődésre jellemző, hogy már eddig jóval több mint kétszázan küldték el a nőtanácshoz pályamunká­jukat, s a részvevők kö­zött szép számmal vannak férfiak is. A pályamunkák sok érde­kes, hasznos javaslatot, gazd- asszonyi tapasztalatot tartal­maznak. Egy pécsi pedagógus­házaspár például azt ajánlja a fiatal házasoknak, hogy az első hetekben, hónapokban megtakarított pénzükből elő­ször mosógépet vásároljanak — csak azután bővítsék ruha­tárukat —, mert a megtakarított mosási díjból hamarosan és bősé­gesen megtérül a gép ára. Sárrét község egyik dolgozó parasztasszonya arról számol be. hogy kiszámította: többre telik a háztartási pénzből, ha a házilag befőzött paradicsom, lecsó, baracklekvár stb. he­lyett üzletben vásárolja meg a befőtteket, konzerveket, s rá­adásul sok fáradságtól is men­tesül. — Sok helyen még idegen- kednek a parasztasszonyok a nylon kendőtől és harisnyától — írja —, pedig nincs igazuk: gyorsan, könnyen moshatók, s nincs gond a vasalással sem, /Fehérvári András sztálinvá- rosi pályázó tapasztalata sze­rint sok tehertől mentesíthetik feleségeiket a férjek, ha segítenek a bevásárlásban és a kisebb-nagyobb házi­munkákban. Ö például a heti kismosásban segít az asszonynak, s közö­sen, jó előre megállapítják a napi. étrendet is, mert így gyorsabban megy a vásárlás. Egy másik pályázó, a mind­össze 17 éves Kovács Ilona részletes számadást közöl ar­ról, hogy elhúnyt édesanyja helyett hogyan tölti be otthon a gazdasszonyi tisztet, s' 'mi­lyen beosztással telik min­denre édesapja fizetéséből, Az érdekes pályázat ered­ményeit az eredetileg ter­vezett május 10 helyett június 10-én hirdetik ki. A legjobbak sorrendjét házi­asszonyokból , pedagógusokból, munkásnőkből álló bíráló bi­zottság állapítja meg. A leg­jobb munkák beküldőit külön­böző háztartási gépekkel ju­talmazzák. Intézkedtek az áruszállítás meggyorsításáról, illetve az esetleges egyenetlen áruelosz­tásból származó ellátási zava­rok gyors megszüntetéséről Is. Az intézkedések eredménye­ként az év első negyedében a szocialista községekben szá­mottevően emelekdett az áru­forgalom, A fokozott gondoskodás — mutattak rá a főosztályon — természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi cikkből kor­látlan készleteket tudnak biz­tosítani. A szocialista községek a megelőzőnél általában lénye­gesen több hűtőszekrényt, vil­lamosvezetéket, villanytűzhe­lyet, kerékpárt, motorkerék­párt, zománcedényt, ruházati cikket kaptak, de még így is időnként hiány mutatkozik egyes, különösen keresett árukból. A kereskedelem fokozott erőfeszítést tesz annak ér­dekében, hogy a hiányokat megszüntesse, E célból elsősorban az áruel­osztás terén akarnak lényeges javulást elérni. A maga erejére támaszkodik a tinny ei Új Élet Tsz Akár ki is lehetne írni az ajtóra, hogy: Megtelt. Egy­szerre több „ügyféllel”, tsz- taggal, brigádvezetővel, szer­ződtető vállalat képviselőjével tárgyal Erdei László, a tiny- nyei Űj Élet Tsz-elnöke. Alig­hogy az egyik befejezi a be­szélgetést, máris más lép a szobába. — Megszoktam ezt én is, a tagok is — válaszolja moso­lyogva az elnök. — Mióta a község lakói mindannyian be­léptek a szövetkezetbe, még­szaporodott a szövetkezet ve­zetőségének gondja. A tavasz- szal, a tömeges belépések után, nem vártunk egy percet sem, azonnal hozzáfogtunk a közös tevékenységhez, A munka, a földek közös művelése volt a legfontosabb dolguk. A halasztható problé­WPP%| SLfSL is« Június végére készen lesz az új hodály Kilenc Pest megyei tanácsi vállalat mutatja be termékeit a Budapesti Ipari Vásáron A Pest megyei Tanács ipari osztálya irányítása alatt mű­ködő vállalatok közül kilenc vesz részt a Budapesten má­jus 15-én nyíló ipari vásáron. A Ceglédi Rendeltruhaipari Vállalat férfiöltöny, férfi- és női kabát, női kosztüm, női ruha, gyermek- és fiúruha mintadarabokat, a Monori Kefegyár háztartási kefeáru­kat, a Ceglédi Szeszipari Vál­lalat -gyümölcspálinkákat, ~a Zsámbéki Gomb- és Műanyag- f el dolgozó Vállalat gombféle­ségeket és műanyagjátékokat mutat be. A Ceglédi Gép­üzem és Vasöntő Vállalat elektromos kézi fűrészgépet és kovácsszelelőt, faipari sza­lagfűrész-gépet, kukorica- morzsolót, csatokat, verete­ket állít ki. A Ceglédi Cipő­ipari Vállalat 19—30-as szám­nagyságú gyógybetétes gyer­mek száras cipőkkel, a Szent­endrei Kéziszerszámgyár pe­dig kéziszerszámokkal, így többek között: csőfogókkal, lemez- és gömbvasvágó ol­lókkal, enyvezőbakokkal és fejszeárukkal jelentkezik. Nagykőröst a Faáru- és Do­hány zócikkgyártó Vállalat képviseli, amely kombinált szobabútort, konyhabútort, pipákat, szipkákat állít ki. Az ipari vásáron a tanácsi vállalatok között a legtöbb áruféleséggel a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Válla­lat szerepel. Férfi- és gyer­meköltönyökön kívül felső- ruházati cikkeket, esőkabáto­kat, töltő- és golyóstoliakat, perzsa- és zsenilia szőnyege­ket, szöveteket mutat be. Ve­gyi cikkei között megtalál­hatjuk a borkéntablettát és a kézi festésű, valamint film­nyomással készült PVC-fóliák gazdag választékát. mák elintézésének idejét ké­sőbbre tették, s ez a „később" most érkezett el, Tengersok tennivaló szakadt az elnök, s a vezetőség nyakába. — Hajnali négy órakor már járom a szövetkezet 1600 hol­das határát — magyarázza az elnök. — A gépállomás kilenc erőgépet helyezett ki hozzánk, s mivel még nincs mezőgazdá­szunk, a gépek irányítását tel­jes joggal én végzem. Közösen dolgozik az egész község, miénk a falu határa és az ősz­szel véglegesen kialakítjuk a nagyüzemhez illő hatalmas táblákat; A gépállomásra nincs pana­szuk. Igaz, nem is nagyon le­het, hiszen a traktorosok mindegyike évek óta tagja a tsz-nek és tinnyei lakosok. Az idén katasztrális holdanként 4.5 normálholdnyi munkát vé­geznek el a gépek. A tsz-nek van egy saját vontatója és szeretnének egy teherautót is vásárolni. — Szükség lenne rá nagyon és hamar kifizetődne a teher­autó — sorolják az indokokat — egymás szavába vágva. — A legközelebbi vasútállomás, Pi- liscsaba, 5 kilométerre van a falutól. A szövetkezet vagon- tételben rendeli a különböző műtrágyákat, egyéb anyago­kat, sőt a tüzelőt is. A község­ben ugyanis a földművesszö- vetkezetnek nincs tüzelőlera- kata. S mivel az egész község tagja a közösnek, a szövetke­zet rendeli meg és szállítja el az évente 50 vagonnyi tüzelőt a tagok házához. A tagsággal egyetértésben a venni, a lány anyja szívesen odafogadta őket, hiszen nem akart egyedül maradni. Behú­zódott a kisebbik szobába, a fiataloknak odaadta a nagyob­bat, a szebbiket, magának bú­tort is alig tartott meg. Főzött, mosott, vasalt rájuk, hiszen dolgozik mind a kettő, elkel a segítség. Egy esztendeig nem is volt hiba. Ment minden, mint a karikacsapás, nem volt egy hangosabb szóváltás sem. Egy év után a férj azzal állt elő, hogy szeretné pár barátját fe­leségestül meghívni hozzájuk. No, ezen ne múljék, úgysem volt még vendég a fiatalok­nál, az anyós volt az első, aki kapott rajta, sütött, főzött, ne legyen semmiben hiba. Jól is érezték magukat, sőt a férjnek annyira imponált az egész, hogy két hét múlva ismét hívta őket. Majd egy hét múlva másokat, s amikor már két hónapja így ment, hogy minden szombat-vasár­nap vendégség, s az egy év alatt összegyűjtött pénz rá­ment a nagy eszem-iszomra, akkor az anyós — nagyon fi­noman, nagyon kedvesen — szóvátette, hogy talán kelle­ne egy kicsit csendesedni, hi­szen nem keresnek annyit, hogy birják ezt a nagy költe­kezést. Hiszen bútor is kelle­ne... S itt jött a villámcsapás. Az addig szelídnek, szótlannak is­mert férj egyszeriben nekitá­madt az anyósának: — Miért nem adott a lányá­nak? Miért nem vett? Miért nem staff ír ózta ki? S a szegény asszony, aki öz­vegyen felnevelte a lányt, szakmát adott a kezébe, szó­hoz sem juthatott, mert a vő ontotta tovább: — Mit akar maga? Tán száz évig élni? Úgyis a lányára ma­rad itt minden!? Akkor meg minek? Addig éljen az ember, amíg fiatal. A csúnya vitára a két asz- szony igyekezett fátyolt terí­teni. De nem sokáig sike­rült. A férfi a vita után egy héttel hazaállított, hogy jó vásárt csinált: megvett egy kollégájától egy pár amerikai mokasszin-cipőt, amit az cso­magban kapott — írd és mondd — nyolcszáz forintért! Az anyós nem bírta tovább, hiszen három-négyszáz fo­rintért gyönyörű cipőket le­het kapni, s nem a férfinek, hanem az asszonynak, a lá­nyának címezve, csak annyit mondott: — Neked is kellene, Irén­ként, egy cipő ... A vőnek több sem kellett, útszéli módon nekiállt szidni az anyósát, s kitessékelte — enyhén szólva — a szobából. De a vitának még nem lett vége. mert a férfi folytatta tovább, most már a feleségé­vel. S végül: megpofozta, mi­vel az asszonyka az anyjá­nak adott igazat. Éttől kezdve pokol lett az életük. A férfi mindenbe be- leakaszkodott, felborította a leveses tálat, mert szerinte sós volt a leves, megtette, hogy szándékosan leborította a kamrában összerakott fát. kicsapatta a biztosítékot, hogy tűrhetetlenné tegye anyósa életét, s elüldözze a háztól. Az asszony nem is bírta so­káig. Elköltözött a nővéré­hez, s a lányával együtt ott szoronganak legtöbbször es­A hat száz férőhelyes juhhodály távlati képe. bálnát ejtett. Az értékes zsákmányból több mint 42 000 tonna bálnaolajat, bálnazsírt, táplisztet és egyéb készít­ményt dolgoztak fel. A flottilla hajói a halá­szati idény befejeztével visz- szatérnek Odesszába. vezetőség alaposan tanulmá­nyozta a 3004/1. számú kor­mányhatározatot és élnek a lehetőségekkel. Összes területük 45 százaléka termésének átadására kötöt­tek szerződést. Többet szeret­tek volna lekötni, sajnos, egyes vállalatok, mint például a MEZÖMAG Vállalat is, arra hivatkoznak, hogy nincs ke­ret, s nem tudnak újabb ter­melési és szállítási szerződése­ket kötni. (így történt, hogy a tsz az idén saját felelősségére termel mintegy 300 holdon, szerződés nélkül, borsót, bur­gonyát, kukoricát, lucernát stb.) A megkötött szerződése­kért kapott előlegeket kitű­nően fel tudják használni — Nagyon kell a pénz szö­vetkezetünknek — feleli kissé elgondolkozva az elnök. — A növénytermelésen kívül az idén átadunk 110 hízott mar­hát, 43 sertést és 10 ezer ba­romfit. A 3004/1. számú kor­mányhatározat értelmében 200 ezer forint kedvezményhez ju­tunk a gépi munkadíjaknál és a műtrágya-vásárlás után. És ezenkívül ahol lehet, megfog­juk a pénzt, elsősorban saját erőnkre akarunk támaszkodni; Hitelt csak végső szükség­ben szándékszik felvenni a tsz. A szarvasmarháknak és juhoknak ez idén végleges szállást építenek. Vásároltak 160 ezer forintért egy köz­ponti épületnek megfelelő ha­talmas házat, rendszeresen vesznek borjakat, teheneket és építkeznek. Június végére elkészül a 600 férőhelyes juh- hodály. A szövetkezet adja hozzá saját kőbányájából a követ, saját égetéséből a me- szet és saját bányájából a homokot. Az anyagokat a helyszínre szállítják és egyéb módon is közreműködnek az építkezésnél. — A jubhodályhoz hasonló módon oldjuk meg istálló­problémánkat is — mondja az elnök.— Száztizeinkét szarvas- marhánk jelenleg nyolc he­lyen tanyázik. Saját erőből építünk a nyáron 50 férőhe­lyes tehénistállót. Csak a ter­vek és a kivitelezés kerül pénzbe, a többit, az anyagot és a munkát mi adjuk. Ebben az évben 1 millió forintnál többet fordítunk beruházások­ra (juhhodály, tehénistálló, baromfiól, tanyaközpont léte­sítése) és ehhez , mintegy 500 ezer forint értékű saját ma­gunk termelte anyagot és sa­ját munkát adunk. A tinnyei Uj Élet Tsz-ben dolgozik a község egész lakos­sága. Leleményesek, szorgal­masak. A maguk életét akar­ják jobbá tenni, megváltoz­tatni. Ezért törekednek arra, hogy minden problémájukat önerejükből oldjanak meg. És ez a módszer, gondolkodás­mód elismerést érdemel. Csekő Ágoston nem tudott mit tenni, meg­verte. S megtörtént a csoda1 Az asszony két hónapig olyan volt, mintha kicserélték vol­na. Nem ivott, a gyerekeket ellátta, vacsorával várta * férfit. Már-már révbe ért volna a család. De mégsem. Az asz- szony újból inni kezdett. Nem használt a fenyegetés, hogy elvonó kúrára viteti, semmi nem használt, csak megint • verés. S ez most így megy. — Miért nem válnak el? A férfi lehajtja a fejét, s nagyon csendesen, szinte csak magának mondja: — Mert szeretem ... még így is szeretem ... — De hiszen tűrhetetlen így... a gyerekek... — A gyerekek, igen, a gye­rekek — kap a szón —, őket szeretném elhelyezni... s ak­kor talán... legalább nem látnák... Az asszony most sincs ott­hon. Nem tudják hol van, szégyelli már a kocsmákból hazahozni. Egy ideig fizette az adósságait, de most már sze­rencsére nem hiteleznek neki sehol. De persze ez nem meg­oldás. Hol, hol lehet a megol­dás? ténként, amikor a férfi oda­haza dáridózik a barátjaival. S másnap este megveri az asszonyt, hogy miért nem volt otthon ... miért szaladt az anyjához... s mindezt bün­tetlenül .,. 0 S hogy mennyire sokrétű, mennyire bonyolult az élet, ime a fenti három példa hom­lokegyenest ellenkezője: Helyeselni nem, de megér­teni meg lehet a férfit, aki veri a feleségét. Négy gyere­kük van, az asszony: iszákos! A férfi — honnét ennyi tü­relem, ennyi erő? — főz, mos, rendben tartja a gyerekeket, akik közül a legnagyobb ti­zenegy éves. Hajnalban kel, elkészíti a reggelit, utána dol­gozni megy, onnét bevásárol­ni, haza, főzni, varrni, amit kell. Az asszony pedig lop. El­lop hazulról mindent, ami a kezeügyébe kerül — mert a férfi nem ad pénzt a kezébe —, s eladja, pénzzé teszi, hogy egy korty italhoz jusson. A férfi sírt, könyörgött ne­ki, a négy gyerekre hivatko­zott, nem használt semmi. S elkeseredésében, dühében már A kapitalista társadalomban a mindentől megfosztott fér­fit „vigaszul’’ a család fejévé, parancsolójává, urává kiáltották ki. Aki azt csinál az asszonnyal, amit akar. S a még inkább jogfosztott asszony mit is tehetett? Tűrte, mert nem volt más megoldás. Visszajáró múlt ez, az átkos örökség egyik kísértete, a szó szerint vett kapitalista csökevény, amelynek nincs helye a becsületes emberék életében. nincs helye a szocialista társa­dalomban. S akik ezt maguktól nem aloarnák megérteni, azok­kal meg kell értetni törvényes eszközökkel, humánusan, de szigorúan, kérlelhetetlenül. Mészáros Ottó A Szlava-flotta zsákmánya: 3797 bálna A téli hónapokban az An­tarktisz partvidékén, az In­diai-óceán és az Atlanti­óceán déli vizein sikeresen folytatta bálnavadászatát a legismertebb szovjet vadász­flotta, a Szlava. A flottilla 25 halászhajója jubiláris — harmincadik — útján 3797

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents