Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

1959. MÁJUS 5. KEDD "ZfCirlap Külföldi utazások a vásári tárgysorsjáték főnyereményei Az idei Budapesti Ipari Vá­sár alkalmából ismét megren­dezik a tárgysorsjátékot. A vá­sár rendezősége ötforintos áron bocsátja ki a sorsjegye­ket. A sorsolás a vásár utolsó napján, május 25-én délután 4 órakor lesz. A 33 főnyeremény tulajdonosai külföldi és hazai társasutazáson vesznek részt. Az első és második díj például ■két személy számára 25 napos kínai utazás. Szintén két sze­mély 17 napos moszkva—tbili­szi—ogyesszai társasutazáson vehet részt Tízezer kisebb nyereményt is kisorsolnak, amelyek a Szivárvány Áruház­ban válthatók be. Magasabb érdek követeli... Új falfestési eljárást próbálnak ki A Lakóépület Tervező Vál­lalatnál PVC-oldatból újfajta falfestéket állítottak elő, amely pótolja az olajfestést és száradás után a fal vízzel tisz­tára mosható. A PVC-ből készült festék kitűnően alkalmazható olyan helyiségekben, ahol nedves vagy párás a levegő, így pél­dául fürdőszobában, konyhá­ban és mosókonyhában. Az újfajta falfestéket rövidesen a gyakorlatban is kipróbálják. Százhalombatta a hatva­nas évek elejére iparilag je­lentős községgé válik. Meg­kezdődnék a hőerőmű építke­zései és ezzel egyidejűleg más fontos létesítményeket is kap. Beleszámítva meglevő és fej­lődő téglagyárát — ezzel Százhalombatta lényegében elveszti mezőgazdasági jelle­gét. Annál is inkább, mivel a község 3000 holdas határa az építkezések folytán erősen csökken. Ez a perspektíva és ebbe szervesen beletartozik a fejlődő mezőgazdaság is, ame­lyet jelenleg három tsz kép­visel, de ősztől kezdve már csak egyetlen: az egyesített. Igen, mert az Uj Élet, az Aranykalász és a Kossuth közgyűlése már jóideje ki­mondta egyesülési szándékát. Sőt! A helyi tanács mező- gazdasági felügyelőjének köz­reműködésével már a nagyob­bodó gazdaság vetésforgóját készítik elő s azóta közösen hordják földjükre az istálló­trágyát. A tsz-tagok ma már nyíltan hangoztatják, hogy ötvenhétben kár volt külön tsz-eket szervezni, együtt már sokkal messzebb tartanának. Ha késtek is a felismerés­sel, el nem késtek. Minden­esetre megváltozott szemléle­tük jó bizonyiték rá, hogy mindhárom tsz lendíteni kí­A Gyermekvárosért Egy javítóüzem 180 000 fo­rintot kért a fóti Gyermek- város rozzant autóbuszának generálozásáért. A Csepel autógyári fiatalok társadalmi munkában vállalták el rend­behozását. Sok szabad délutánjukat — 1500 órát — töltötték a kisze- sek az autóbusz javításával. Voltak olyanok, mint Gödri Elek technológus, Kocsis Já­nos. Schneider Antal szerelők, akik 100—100 órát dolgoztak ezen az egy munkán. De szinte valamennyi üzemből részt kértek a javításból. A hajtó­mű-gyár a sebességváltóval és kormánnyal, a motorgyár a motor* szerelésével foglalko­zott, a járműgyáriak pedig minden munkafolyamatban se­gédkeztek. Versenyeztek, ki tesz többet a Gyermekváro­sért. Az autóbusz már meg is tette az első útját. A Gyer­mekváros lakóit és az autó­gyári ifjúmunkásokat vitte el egy felejthetetlen lillafüredi kirándulásra. B. Kőszegi Ibolya ván sorsán, ami bizony ala­csony taglétszámukkal, ki­csiny területükkel meg nem valósítható. Az Uj Élet, habár egymaga nagyobb, mint a másik kettő, 254 holdjával is a gyengén közepes nagyságú szövetkezetek közé számít. Hárman együtt azonban nem­csak háromszor lesznek erő­sebbek, hanem sokszorosan. Egy erős termelőszövetkezet­nek megvan az a képessége, hogy a gazdálkodás vala­mennyi ágában bebizonyítsa fölényét a kisparcellás gazda­ságokkal szemben s ez a to­vábbi fejlesztés szempontjá­ból is fontos érvelés lesz a még kívülállók megnyeré­sére. Őszig azonban még hosszú az idő. Amíg az egyesítés gyakorlatilag is megvalósul, sok mindent jobban kell csi- nálniok, mint eddig. Nem csupán az üzemszervezés gondjai növekednek, hanem a tagság nevelésének gondjai, problémái is. A növekvő gon­dok terhét a tsz-vezetőségek — pártszervezetek híján — senkivel sem tudják igazán megosztani. A három szövet­kezet egyikében sincs párt- szervezet, párttag is mind­össze kettő, az Uj Élet Tsz- ben. Igaz, a községi alapszer­vezet legutóbbi taggyűlése so­ron kívül tagként vette fel a Kossuthban dolgozó Szamillák Jolánt. Ha a legnagyobb tsz-nek, az Üj Életnek 1957-ben van párt- szervezete, bizonyára nem ke­rül sor széthúzásra, értékes, a szövetkezetért lelkesedő tagok elvesztésére. De nemcsak az efféle veszélyek elhárítása miatt szükséges a pártszerve­zet. Létét, alkotó tevékenysé­gét a termelőszövetkezetre váró feladatok nagysága és mindenekelőtt a megszilárdí­tás munkája igényli. Az egye­sült tsz-nek is. be kell bizonyí­tania magas gazdasági fölé­nyét az egyéni termelőmóddal szemben. Szükség van párt- szervezetre azért is, mert a gazdasági munkák pártirányi- tása, pártellenőrzése mellett a tagság politikai nevelésére más eszköz nem is lehetséges. A község kommunista ve­zetői, sajnos, eddig nem törték rajta a fejüket, hogy ezt a ne­héz és fontos problémát meg­oldják. Sőt! A különben a tsz-ek dolgaival sokat törődő tanácselnök is azon a vélemé­nyen volt a közelmúltig, hogy ráérnek vele, amikor majd egyesülnek. Azóta már ő is be­látja, hogy hiba volna politi­kai vezetés nélkül hagyni a szövetkezeteket. Pedig az egységes tsz párt- alapszervezet megalakítása egyszerűbb feladat, semmint azt az érdekeltek gondolják. Itt van például Csupics Sztan- kó elvtárs, a tanács mezőgaz­dasági felügyelője. Kiváló szakember, jó kommunista, s mint ilyen, köztiszteletben álló ember. Ideje oroszlánrészét a tsz-ekben tölti, jól ismeri gondjaikat, lehetőségeiket. Mindenki tudja, hogy segít­sége, látogatásai többet jelen­tenek számára, mint „hivata­los“ kötelezettséget. Csupics Sztankó — úgy mondotta — örömmel végezné pártmunká­ját a tsz alapszervezetben. Hogy ez megtörténjék majd, csupán egy átigazolási űrlapot kell kitöltenie a községi párt­vezetőségnek. Az sem kétsé­ges, hogy a tsz-tagság szívesen fogadja majd személyét, s a segítés új formáját. A községi alapszervezetre vár a feladat, hogy az erők átcsoportosításá­val, újabb arra alkalmas kom­munistáknak a tsz pártszerve­zetbe történő átirányításával elérjék; lehetőleg már az In­dulásnál akcióképes politikai vezetőszerve legyen a szövet­kezet dolgozóinak. Ez már a jelenben is fontos, méginkább a jövőre nézve, hiszen a fej­lődés Százhalombattán is a nagyüzemi gazdálkodás irá­nyába mutat. Ha a mezőgazdasági fel­ügyelőhöz még hozzászámít­juk, Nedelkovits Györgyöt, az Aranykalász elnökét, aki nem­régiben határozta el magát, hogy felvételét kérje a pártba, akkor már az egyesítendő szö­vetkezet jónéhány talpig be­csületes elvtárssal oszthatja majd meg gondjait. De ami a lehetőséget illeti, ezzel még nem zárult be a kör. A. E. Kedves vendég a Csepel Autógyárban Külföldi szakszervezeti küldöttségek látogatásai A hazánkban tartózkodó kül­földi szakszervezeti küldöttsé­gek szakmájuknak megfele­lően látogatást tettek vasas, vasutas, textiles, kereskedel­mi, közlekedési, pedagógus, élelmezési, mezőgazdasági és postásszakszervezetben, va­lamint e szakszervezetekhez tartozó néhány alapszervezet­ben. A május elsejére hazánkba érkezett szovjet delegáció egyik tagja látogatott el teg­nap délelőtt a Csepel Autó­gyárba. — Mire kíváncsi az elvtárs? — kérdezték Leonid Ivanovics Kurkin elvtársat, amikor az üzemek megtekintésére indul­tak. — Elsősorban a szerszám­üzemre — mosolygott a ven­dég, aztán elárulta, hogy szak­mabeli, a híres moszkvai Liha- cs'ov autógyár szerszámkészítő részlegénél dolgozik, mint kö­szörűs. Amikor belépték a szerszám­üzembe. Kúnkiin elvtárs isme­rősen pillantott körül. — Igen, igen — bólintott —. a miénk hasonló ehhez, csak nagyobb. A vendéglátók büszkén mu­tatták meg a legújabb mű­helyt, a precíziós öntödét, a Ship-termet. ahol a legkénye­sebb fúrási munkákat végzik el. Elvezették a vendéget né­hány köszörűgéphez is. Kur­kin elvtárs a tolmács útján beszédbe elegyedett a dolgo­zókkal. majd búcsúzáskor a Lihacsov autógyár jelvényével ajándékozta meg őket. Ezután ellátogatott a kísérleti üzem­be, ahol éppen egy új. 12 tonnás nyergesvontató pótko­csiját készítették, megnézte a motorgyárat és a járműgyárat is. A látogatás végén a szovjet vendég kijelentette, hogy jól felszerelt, szép gyárat ismert meg Szigethalmon, örömmel meséli majd ezt el moszkvai munkatársainak. Munkához láttak az if iásági kukoricatermesztő munkacsapatok Az idén először országos versenyben vesznek * részt az állami gazdaságok ifjúsági ku­koricatermesztő munkacsapa­tai. A fiatalok több ezer hold- nyi területen részben hibrid­vetőmagot állítanak elő. rész­ben takarmánynak hibrid- kukoricát vetettek. A munka­csapatokban együttesen dol­goznak az ifjú traktorosok, a munkagépkezelők, valamint a növényápolásra vállalkozó fia­talok. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a KISZ és a MEDOSZ megjutalmazza a verseny győzteseit. A hibrid­kukorica-termesztésben leg­jobb eredményt elért munka­csapatok közül például az első három 10 000 forint jutalmat kap. Az ifjúsági munkacsapatok a 30 mázsás termés elérését tűzték ki célul. Ennek érde­kében a vetés előtt ország­szerte egy-másfél mázsa mű­trágyát szórtak ki a kukorica­földekre és átalakított gépek­kel szemenként vetettek. Leleplezték a Pilisi Földnrűvesszövetkezet csaló mezőgazdászát Csonka István albertirsai la­kos, a Pilisi Földművesszövet­kezet mezőgazdásza ellen a monori járási ügyészség a föld­művesszövetkezet kárára fo­lyamatosan elkövetett csalás és sikkasztás bűntette miatt Indí­totta meg az eljárást. A földművesszövetkezet Csonka Istvánt bízta meg a termelési szerződések megkö­tésével, valamint a szerződé­ses növények után járó trá­gyamennyiség utalványozásá­val. Csonka István 22 pilisi gazdát csapott ‘be oly módon, hogy a részükre járó trágya­mennyiséget olyan termelők­nek adta el, akik a földmű­vesszövetkezettel nem kötöt­tek szerződést, ugyanakkor a trágya árát azokkal a terme­lőkkel akarta megfizettetni, akiknek ugyan járt volna, de azt nem kapták meg. Csonka István ily módon a földművesszövetkezetet 13 854 forinttal károsította meg, s ezt az összeget saját részére tartotta meg. Csonka István beismerte bűnösségét. Ügye rövidesen bí­róság elé kerül. Nagyüzemi baromfitenyésztés Alig három hónapja Tóth Róbert személyében új elnö­köt választott a tatárszent- györgyi Uj Alkotmány Tsz. man csipog benne 750 napos­csibe. A fűtött ólban vidáman futkároznak, eszegetnek a pa­rányi jószágok. A jövő héten ezer pulykacsibe kerül az ad­digra elkészülő, ugyancsak fűthető másik helyiségbe. A tsz hatalmas juhlegelője eddig jóformán kihasználat­lan volt. Rövidesen birkákat vásárol a szövetkezet, lesz té­li abrakjuk is: megfelelő mennyiségű takarmányt ve­tettek a számukra. Kukoricadarát eszeget a 750 naposcsibe I Az új elnök gyorsan hozzálá­tott, hogy a helyi adottságo­kat kihasználva minél jöve- 1 delmezőbbé tegyék a szövet­kezet gazdálkodását. Első el- határozásuk: meghonosítják a baromfitenyésztést. Azon- £ nal hozzáfogtak, éspedig ro- ^ hammunkában, egy 40 méter ^ hosszú baromfiól építéséhez, £ amely már a napokban el is ^ készül. A féligkész épület ^ egyik helyiségét beüvegezték, be is rendezték és már vidá­azért hívta a gépállomást se- ; gítségüÍ! Aztán arra is gondolnia; kell a borral kedveskedő pa- \ rasztnak, hogy az ittas trak- j toros felborulhat, baleset ér- \ heti, esetleg az életével fizet J azért, hogy elfogadott néhány \ pohár bort. Erre is volt példa, éppen a ; Monori Gépállomáson és nem is í olyan régen. Az egyik trakto- ; ros felborult a géppel és; meghalt. A gép vak és nem ; nézi, milyen ember vezeti. S \ az élesebb kanyarnál borul, \ temet, özvegyet, árvát hagy a \ traktoros maga után. Mindez ; azért, mert néhány gazda — \ látszatelőnyök érdekében — ; borral traktál ja a traktorost. ! A szigorú ellenőrzés, í rendszeres nevelőmunka tér- : mészetesen mindennél többet; ér. Meg kell értetni a trakto- J rossal. hogy jó munkát kell ; végeznie. A traktorosok nagy ! része tagja valamelyik tér- : melőszövetkezetnek. Onnan í juttatásokat kap és mindazok- { ban a jogokban és előnyök-! ben részesül, amelyek megille- ; tik a szövetkezeti tagot. Kö- ^ telessége tehát becsületes \t munkát végeznie. De köteles- í sége jól elvégezni munkáját j az egyéniek földjén is. A be- j csületet, a jó hírnevet nem í érdemes felcserélni pár pohár ; itallal, s fegyelmik sorozaté- J val. Gáldonyi Béla — Meglesz — volt a válasz. Később, amikor összetalál­koztak, már így válaszolt a traktoros­Nem tudtam felszántani, mert elsüllyedt a masinám: Az igazság: sokkal alacso­nyabb fekvésű földet szántott fel ezalatt — egyéninek. Nem nehéz következtetni, hogy aligha ellenszolgáltatás nélkül tette. Ugyanakkor a háztáji földet elfogadja a szövetkezet­től. Elfogadja? Egyenesen kö­veteli! — Mit lehetne tenni? — teszi fel a kérdést a Monori Gép­állomás igazgatója. Tanakodunk. A gépállomás már eddig is sokat tett a megelőzés érde­kében. Fegyelmit indítanak az italos traktoros ellen, alacso­nyabb beosztásba helyezik, le­veszik a könnyebb gépről és kormos traktort kap. Végső esetben elbocsátják. De mind­ez egyedül nem elegendő. A gazdáknak, akik a bort kivi­szik a földre, meg kell érte­niük, hogy elsősorban maguk ellen cselekednek. Hiszen az ittas ember nem tud jó mun­kát végezni. így nem hogy haszna, sokszor kára van a gépi munkából. Pedig nem felszántani. Hát odamegyek bozzá és szép szóval figyelmez­tetem: Aztán nehogy arra gon­doljon, mama, hoigy bort vis» a traktorosnak! Mire a néni: — Pedig én akartam, fiacs­kám! — Hát így vagyunk — foly­tatja a gépállomás igazgatója. — Még meg sem kezdte a traktoros a munkát és a gazda máris azon gondolkodik, ho­gyan rontsa el, természetesen itallal. Aztán két .nap múlva majd szalad hozzám panasz­kodni, hogy baj van, mert a? a siheder nem jól szegte be a; földjét. Érti ezt? Nagyon is értem. ' Mert mi a dolog folytatása, következménye? A traktoros elmegy szántani, de csak oda, vagy elsősorban oda, ahol butykossal várják. A termelő- szövetkezetek — nagyon helye­sen — ezt nem teszik, nem te­hetik meg. így az ő földjüket igen gyakran csak feléből, har madából művelik meg. Erre is van példa. A gyömrői Petőfi Tsz el­nöke szólt a napokban a trak­torosnak, hogy szántsa fel a krumpiiföldet. Sürgős — ezt külön hozzátette. Nagyon bánthatja már Száva Györgyöt, a Monori Gépállomás igazgatóját a sok munkakiesés, ilyen vagy olyan anyagi kár, amit az ital mér­téktelen fogyasztása okoz, mert a minap kifakadt: — Tudja, aranyoskám (ez a szavajárása), mennyi bajom van nekem az italos emberek­kel? Sok, nagyon sok. Pedig magam is megiszom a bort, de tudom a mértéket. Sokan ezt nem tudják megtartani, ara­nyoskám, érti? Értem, tudom, másutt is ha­sonló panaszt hallottam, de itt — a gépállomáson — különö­sen súlyosnak tűnik. Aki mér­téktelenül iszik, nem tudja megfelelően ellátni a munká­ját. S ez kétszeres kár. Először rontja a gépállomás tekinté­lyét, jó hírét, másodszor a gyengén munkált földön keve­sebb terem. S ezt akarva-aka- ratlan a munka előtt elfo­gyasztott pár pohár bor idézi elő, amit a traktoros a gazdá­tól kap. Mert miről is van szó’ Ugyancsak Száva Györgyöt idézem: — Kimegyek, a napokban Vecsásre. Egy öregasszony négy és fél hold földjét kellett A BECSÜLET TÖBBET ÉR!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents