Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-28 / 123. szám
rk^Cirlap 1959. MÄJUS 28. CSÜTÖRTÖK ‘ Húsz malacot ellett egy koca A Dun amenti Sertéstenyésztő- és Hizlaló Vállalatnál az 1164 számú törzskoca 20 malacot ellett. Ekkora szaporulat ritkaság, de még érdekesebb, hogy az anyádisznó fel is nevelte a 20 malacot. Két szomszédos kutricában 10—10 malacot helyeztek el, s a bőségesen táplált, koca felváltva „látogatja” a két kutricát. Az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatják majd az anyadisznót és 20 malacát. Kutyafejű majmok Uzbekisztánban Szovjet alpinisták Üzbekisz- tán hegyei közt úgynevezett kutyaféjű • majomra bukkantak. Május 5-én a Zeravsan hegyen egy majom élettelen tetemét találták. Az állatot a környék lakóinak tanúsága szerint egy vadász terítette le. A lelet nagy feltűnést keltett, mivel majmok Európában csak Spanyolország déli vidékein fordulnak elő szórványosan. Az üzbekisztánj egyetem tddósai megállapították, hogy a kérdéses majomfajta a tropikus és a szub- tropikug erdőségek lakója, s a zoológusoknak eddig nem volt tudomása arról, hogy a Szovjetunió déli részén is előfordul. Több bútoripari termék a szervezettebb készletgazdálkodás alapján A mezőgazdaság részére is készítenek segédeszközöket, az agrárépítkezésekhez | szükséges igényeket soronkívül etégítik ki Mindent tudó kis traktor A Budapesti Ipari Vásár be- 1 zárta kapuit. De aki figyelő szemmel tekintett szét a látnivalók között, észrevehette a sokszázezres tömeg érdeklődését a bútoripar új, rendkívül tetszetős, hozzáférhető áru termékei iránt. Jóleső érzés volt tapasztalni azt is, hogy — ha talán kissé „rangrejtve'1 -r maga az iparigazgató, Czeczei György elvtárs adott népszerű, tájékoztató felvilágosítást a közönség kérdéseire. Nem azt a közhelyet kívánjuk leírni, hogy „több lesz a bútor”, az ilyesfajta jövendöléshez ma már nem kell különösebb jóstehetség. Ellenben — és mégis csak utalással a lakosság érdekeire — szeretnék érzékeltetni a pártkongresszus tiszteletére kibontakozó iparági versenymozgalom több érdekes mozzanatát. Talán formai jelenségnek tűnik. de az ügy érdeméhez tartozik: a bútor- és épületasztalos-, illetve a fűrésziemez- iparban nem a vállalatok között, hanem vállalaton belül a műhelyrészek, csoportok, brigádok között folyik a verseny. A vállalatok kollektívájának felajánlásaKísérleti erdőtűz Törökbálinton Filmet készítenek a súlyos károkat okozó erdőtüzekről Tavasszal, amikor az erdők- bén az aljnövényzet még nem zöldült ki, a gondatlan kirándulók gyakran okoznak erdőtüzet. A szakemberek szerint a három tavaszi hónapban a fővárost övező erdőkben és az ország kedvenc kirándulóhelyein keletkező tűz mintegy kétmilliói forint értékű fát pusztít el. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság, az Országos Tűzrendészen Parancsnoksággal közösen elhatározta, hogy az erdőtűz elleni védeke- lés szolgálatába állítja a filmet is és „Ég az erdő” címmel, színes rövidfilmet készítenek. Szerdán Törökbálinton került sor a felvételekre. Ebből az alkalomból az erdő egyik öreg, 1.2 hektárnyi fenyvesét gyújtották fel. A tűzoltók is kivonultak. A tűzoltó-tiszti iskola száz hallgatója és a budapesti osztályparancsnokságról 9 szerkocsi legénysége oltotta a mesterséges tüzet a budakeszi erdészek segítségével. A tanulságos filmet hamarosan bemutatják; Csalók, sikkasztok garázdálkodtak az Aszódi Járási Építőipari Ktsz-ben Bóna József főkönyvelő, Bereczki István,' a szövetkezet műszaki vezetője, Kovács Mik- lósné anyagkönyvelő, Dayka Tiborné péntáros szerepelnek a fővádlottak között. Az ő feladatuk volt az Aszódi Járási Építőipari Ktsz adminisztrációs teendőinek ellátása, az anyag- és pénzügyi nyilvántartások felfektetése étvezetése, de ezt a kötelezettségüket szándékosan elhanyagolták. Tudatosan megszegték a nyilvántartási, pénzkezelési és egyéb szabályokat. A vizsgálat során a pénztári és egyéb bizonylatok közül igen sok teljesen hiányzott, a megfelelők pedig nem voltak alapokmányokkal ellátva. Az anyagkészlet raktározásánál mutatkozó hiányokat, többleteket nem könyvelték, a forgalmi könyvelésben a hiányokat egyszerűen anyagfelhasználásként könyvelték el. A kiszállított anyagok ellenőrzése ilymódon lehetetlenné vált. A fővádlottaknak érdeke volt, hogy a szövetkezet nyilvántartásai zavarosak, ne a tényleges helyzetet tükrözőek legyenek, hogy visszaéléseiket ezáltal is leplezzék. A szabálytalanságokat, a visszaéléseket hosszan lehetne sorolni. így például a bér- kifizetési jegyzékhez csatolt mellékleteken olyanok neve szerepelt, akik soha sem álltak a szövetkezettel munkaviszonyban. Mint kiderült, ezeket az aláírásokat Dayka Tiborné és Kovács Miklósné hamisították, s Bóna József utalványozta az összegeket. Az így kifizetett jogtalan bérek ösz- szege 11 884 forint volt, amit a vádlottak egymás között osztottak el. A szövetkezet az Ikladi Ipari Műszergyártól vállalta a szennyvíz-csatorna tisztítását. A feladatot alvállalkozóknak adták ki, akik a munkát elvégezték, s ezért a szövetkezettől 25 300 forintot vettek fel. Ugyanakkor a szövetkezet a műszergyárnak 87 ezer forintért számolta el a munkát, ilyenformán jelentős illetéktelen haszonhoz juttatták a ktsz-t. Ám ez a nyereség mégsem a ktsz-t gazdagította, hanem annak korrupt vezetőit, akik hamis számlákkal, csalásokkal maguknak szerezték meg ezt az összeget. A szövetkezet vezetői, ahol csak mód adódott rá. a szövetkezet terhére tollasod- tak. Beveczki István és Tóth Gábor magános építtetőknek építési tervrajzot és költségvetési készítettek a Ktsz nevében, és annak bélyegzőjével ellátva Az előírások szerint a tervrajzok után 150 forintot, költségvetésenként pedig a végösz- szeg két százalékát kelleti volna a ktsz p énztárába befizetni. Ezeket a összegeket azonban maguknak tartották meg. Bóna József és társai öszszesen 189 524 forinttal károsították meg a ktsz-t. A bűncselekmény elkövetését valamennyien tagadták, azonban az írásszakértők, az építési és könyvszakértők véleménye, valamint a tanúvallomások megnyugtatóan bizonyítják bűnösségüket. A gödöllői járásbíróság Bóna József és társai ügyének tárgyalását május 26-án kezdte meg. ban a termelésnövelésen túlmenően egyéb pontok is szerepelnek. A minőség javítása, önköltség- csökkentés, anyagtakarékosság, sfcb. Érdekes azonban a felajánlásoknak az a része, amelyik a többlettermeléshez szükséges anyaggal és munkaerővel foglalkozik. A versenyben résztvevő üzemek ugyanis felajánlották, hogy a vállalat többlettermeléshez szükséges anyag egy részét a meglevő készlet jobb kihasználásával nyerik, s feldolgozását a létszám növelése nélkül oldják meg. Az Óbudai Sportszergyárban például a verseny keretében vállalt 1 millió forint értékű export és 1 millió forint értékű belföldi sportszer-többlettermeléshez sem anyag-, sem bértöbbletet nem igényelnek. A fűrészlemezüzemekben is azon cikkek termelésének növelése áll a verseny középpontjában, amelyekkel drága importanyag-megtakarítást érnek el, valamint az első és második osztályú áruk arányának növelése, a jobb minőség érdekében. A bútoriparban a termelés növelése mellett sok felajánlást tettek a hulladékok hasznosítására. A Minőségi Bútorgyár például 300 000 forint értékben gyárt a kereskedelem részére fogyasztási hiánycikkeket, 300 000 forint értékben pedig a mezőgazdaság részére készít segédeszközöket. A Szék- és Faárugyár a hul- ladékanya’gból kévekötő fáci- kát, árjelzőcímkét, bőröndvázhoz lécet és exportra tükörhátlapot gyárt, összesen 252 000 forint értékben. Az épületasztalosipar versenye a megnövekedett lakás- építkezés igényeit igyekszik kielégíteni. Ezen belül aíóbudai Épületasztalosipari Vállalat dolgozói többek között 100 000 forint értékű faanyagmegtakarítást vállaltak. A Fa- és Vászonredőnygyártó Vállalat 8 pqntból álló versenyvállalása között szerepel, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom segítésére a mezőgazdasági építkezésekhez szükséges igényeket — az üzem gyártmányaiból — soronkívül elégítik ki. Jellemző vonásként kell megemlítenünk; minden vállalat fontos feladatának tartja a balesetek csökkentését, s ez vállalásukban is szerepel. A verseny értékelése általában havonta, némely vállalatnál negyedévenként történik, s az eredményeket a legszélesebb nyilvánossággal ismertetik. A Kárpitosárugyárban az értékelés alapja a gyártásközi és a végellenőrzés. A Sportszert árugyár az értékelésre, a ver- § seny ellenőrzésére és a esetle-§ ges akadályok elhárítására ^ négytagú műszaki tanácsot ho- ^ zott létre. A verseny során az ^ anyagi érdekeltség elvét is jól ^ alkalmazzák, mert a kiemelke-^ dően jó munkát végző dolgozó- ^ kát külön jutalomban részes!- § tik. Az ilyen és ehhez hasonló, a ^ dolgozók önkéntes elhatározó- ^ sából fakadó, szervezett intéz- § kedések vezetnek el bennün- ^ két a célhoz is: ahhoz, hogy ^ több és olc .óbb bútoripari tér- ^ mékhez jusson a város és a fa- ^ lu egyaránt. 5 <r.) 5 Szántani, permetezni, kapálni, kisebb terhet lehet szállítani ezzel az ügyes, apró Holder-traktorral. Újszilváson, a Komlótermelő Vállalat telepén nagyszerűen kihasználják ezeket az aprócska traktorokat. Mint látható, éppen a 250 literes permetező tankot kapcsolják a traktor után. (Csekő felv.) 'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV JOGI TANÁCSOK Lutz Károlynak Alsógödre üzenjük, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához legalább 10 éves munkaviszony szükséges, feltéve, ha két munkaviszonya között nincs öt évnél hosszabb megszakítás. Méltánylást érdemlő esetben a Minisztertanács, illetve a Munkaügyi Minisztérium kivételes nyugellátást • állapíthat , meg. így tehát méltánylást igénylő körülményei alapján forduljon a Munkaügyi Minisztériumhoz beadványával, Budapest, V., Szabadság tér 2. sz. alá. Ott dönthetnek, jogosult-e a nyugdíj folyósítására. Nyugdíjügyben adunk felvilágosítást. Krasznai Istvánnak is, Gyónra. Édesapjának a rokkantsági teljes nyugdíj megszerzéséhez életkorától függően 20—23, a rokkantsági részbeni nyugdíjhoz legalább 10 év biztosított munkaviszony szükséges, ha két munkaviszony között nincs öt évnél nagyobb megszakítás. Szolgálati időre való tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra az. akinek megrokkanását üzemi vagy foglalkozási betegség okozta. Édesapja 72 éves és 8 év szolgálati idővel rendelkezik, így ezen az alapon résznyugdíjban nem részesülhet. De ha betegségét bebi- zonyíthatóan munkakörülményei folytán szerezte, ezen az alapon kérhetik nyugdíj folyósítását. Buda! Imréné a Fejér megyei Ercsi községben lakik. Férje Pest megyébe kérte áthelyezését s itt szeretnének saját házban lakni. A telket gyermekeik nevére kívánják íratni. Az építkezéshez viszont saját nevükben akarnak OTP- kölcsönt igényelni. Nincs jogi akadálya annak, hogy gyermekük nevén levő telekre építkezzenek, OTP-kölcsönt az építkezési költségek 15 százalékáig kaphatnak, de az nem haladhatja meg a Kérnek az érdiek - de adnak is Tizenegy iskolába 3500 gyerek jár Érden. Százhúsz pedagógus neveli őket éspedig olyan jól, hogy a nyolcadik általánost elvégző gyerekek nagyobbik fele gimnáziumba jár — Budapestre. Minden reggel nyolcvannál több érdi gyerek utazik a fővárosi középiskolákba. Az érdi iskolák szülői munkaközösségei most mozgalmat indítottak, kérik, létesítsenek gimnáziumot községükben. Mozgalmukhoz valamennyi érdi társadalmi szervezet és legutóbbi ülésén a községi tanács is csatlakozott. Együttesen szorgalmazzák, hogy a jövő iskolaévben nyíljon meg az érdi gimnázium. Helyiségről gondoskodnának, a gimnázium rendelkezésére bocsátanak a volt polgári iskola épületét. amelynek szertára, tornaterme van.. A volt polgáriban működő , általános iskola néhány osztályát mindenesetre másutt kellene elhelyezni, de ez nem okozna nagy nehézséget. A községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi munkájával idén is négy új tantermet építettek Érden. A Tusz- kulánumban levő iskolához épített két új terem már elkészült, most építik ófaluban az ott működő iskola két új tantermét. Biztosra veszik az érdiek, hogy ha gimnáziumot kapnának, a községfejlesztési alap hozzájárulásán kívül társadalmi munkában sem lesz hiány és gyorsan megépül az a néhány általános iskolai tanterem. amelyet a gimnázium igénybe venne. Az új gimnázium nemcsak Érd. hanem a környező községek Szempontjából is nag\ Jelentőségű lenne. Ezekből a falvakból is sok gyerek kénvte- 'en több órás utazással eljutni azokba a fővárosi gimnáziumokba, ahol helyet kapnak. 60 000 forintot. Ehhez az kell, hogy a tervrajz szerint elkészített és jóváhagyott építkezéshez anyagban vagy készpénzben a költségvetési összeg legalább 25 százalékával rendelkezzenek. Ezen összegbe a telek értékét nem lehet beszámítani. Az OTP-kölcsön segítségével épített ház telekkönyvi tulajdonjogi átírásához az OTP előzetes hozzájárulása szükséges. A Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat címe: Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 65. Tóth Mihály ipolytölgyesi lakos tavaly augusztusban négy malacot vett. A vásár megkötése után egy hétre két állat elhullott. A kihívott állatorvos a megamaradt sertéseket beoltotta és megállapította, hogy a két malac a szakszerűtlenül végrehajtott ivartalanításba pusztult bele. Levélírónk erről, állítása szerint, nem tudott, az állatokat ártányként vette. Az 1923. évi X. t. c. szerint az állatok eladója szavatol minden főhibáért vagy egyéb törvényes szavatossági hibáért. A törvényes szavatossági idő az átadástól számított hat hét. Ha tehát a jószág hat héten belül elhull és megállapítható, hogy az állatban a hiba az átadáskor már megvolt, elhullásáért az eladó felelős. Ezért olvasónk szavatossági igényét haladéktalanul keresettel érvényesítse a járásbíróságon, ahol a tények megállapítása után megítélik részére a teljes kártérítést az eladó részéről. Fazekas József kistarcsai lakos 1959. III. 17-én kilépett munkahelyéről. Március 27-én betegállományba került. A vállalat arra hivatkozik, hogy mivel nem töltött el hat hónapot a vállalatnál, nem kaphat táppénzt, míg kezelőorvosa az ellenkezőjét állítja. Azt kérdezi, jár-e neki táppénz vagy sem? 1952. III. 13-án lépett be a Kistarcsai Fésűsfenógyárba. ahonnan 1958. X. hó 11-én fe-- gyeimi úton bocsátották el. Tehát február 27-én, amikor betegállományban volt. már nem volt a Kistarcsai Fésűsfonógyár alkalmazásában, de nem volt már alkalmazásban a Qualitás Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál sem, ahonnan III. 17-én szintén kilépett. így a vállalat nem folyósított részére táppénzt. A rendelet előírja, ha a keresőképtelenség a munkaviszony megszűnése után a 3. és a 15. nap között keletkezett, táppénz csak akkor jár, ha a dolgozó munkaviszonya legalább 180 napon át megszakítás nélkül fennállt. Elkészült a szőlő-, gyümölcsös borgazdálkodásról szóló törvény A Magyar Közlöny keddi száma közölte az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról. Az ú] törvényről Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Elmondotta többek között, hogy a szőlő-, gyümölcs- és bor- gazdálkodást. Magyarországon eddig két törvény és több .kormányrendelet. miniszteri rendelet szabályozta. Legtöbbjük azonban még a 30-as évekből szármázik, s ezért sok tekintetben elavult már, nehézkessé tette az eligazodást a jogszabályokban. De szükség volt az úi törvényre azért is, mert gondoskodnunk kell szőlőállományunk felújításából és újabb telepítésekről is. Ezt a hosszrt évtizedekre szóló, nagy feladatot körültekintéssel, s a jövő fejlődését faelembe véve kell végrehajtanunk: mindenekelőtt széles lehetőségeket kell teremtenünk a korszerűbb és jövedelmezőbb szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásnak. Ehhez nedig itt is a szocialista nagyüzemeken át vezet az út, A nagyszabású munkáknál feltétlenül figyelembe kel] vennünk azt a körülményt, hogy hazánkban még igen sok olyan meredek lejtő vagv hómoltos terület van. amely szán4óföldi művelésre nem vagv csak kis mértékben, ugyanakkor S’ólő- és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas. A belterjes gazdálkodás kialakításához ugyanis a meglevő szán- ‘■őterületeken tovább ke1! fokoznunk a takarniánvök és az ioari növények termesztését. Epnen ezért az új törvény kimond^ hogv szőlőt és gyümölcsfát a jövőben csak a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas homoko* vidékek, dombok, lejtők kijelö1 területein szabad telepíteni. A cé1 végrehajtásának érdekében a járási tanácsok javaslata alapján a megyei tanácsok határozzák meg: melyek azok a községek, ahol a szőlőtermesztést tovább kell fejleszteni. A borszőlő-telepítésnél ugyanis megszorításokra van szükség. Az új törvény szelleméből következően például a bortermelést hazánkban csak a meghatározott borvidékeken és jó bort termelő községek határában bővítik, egyéb területeken csupán a már meglevő állományok fenntartására, felújítására, illetve pótlására szorítkoznak. a termőterület növelése nélkül. Külön foglalkozik a törvény a borszőlő-fajtákkal. Kimondja* hogy az egyes borvidékekre, termőtájakra és termesztési körzetekre csak meghatározott szőlőfajták szaporítóanyagát szabad felhasználni, mind az új telepítéseknél. felújításoknál, mind pedig a pótlásoknál. A csemegeszőlő-fajták telepítését sehol nem korlátozza az új törvény, ugyanakkor azonban határozottan kimondja. hogy a direkt-termő fajtákat nem szabad felhasználni sem az ú.i telepítéseknél, sem a felújításoknál de még a pótlásoknál sem. A bor előállítását és kezelését az újabb követelményeknek megfelelően módosítja az új törvény* A fogyasztók egészségének védelmében szigorú intézkedéseket tartalmaz a borhamisításokra vonatkozóan. Kimondja a rendelet azt is. hogy a hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógy- borok (gyógyszeresborok) készítésére és forgalomba hozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai az irányadók. A hivatalos Magyar Gyógyszer- könyvbe fel nem vett gyógy- borok készítésére és forgalomba hozatalára a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi nini:;z- ter adhat engedélyt. A gyógyszereket tartalmazó svó^vborokat. '»sak gyógyszert árakban szabad árusítani. A rendelet befejezésül a törvény megszegőivel szemben foganatosítható büntető intézkedéseket sorolja fel.
