Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-28 / 123. szám

• i* M£G 1 G/Cfriau 1959. MÄJUS 28. CSÜTÖRTÖK Felszólalások a genfi értekezlet keddi ülésén A FÜGGETLEN afrikai ál­lamok kormánymegbízottal augusztusban értekezletre ül­nek össze a libériái Mohrovia- ban. hogy megvitassák az al­gériai kérdést — jelentette be Monzsi Szlim tunéziai nagy­követ. az ENSZ afrikai cso­portjának ülése után. ANTONIN NOVOTNYNAK, a Csehszlovák Köztársaság el­nökének meghívására I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára, július 13-án Csehszlovákiába látogat. A JAPÁN szocialisták kö­vetelik, tartsanak általános választásokat, mielőtt aláírják az új japán—amerikai szerző­dést, hogy megállapítsák, va­jon a japán nép támogatja-e a kormány amerikabarát politi­káját vagy sem. LONDON egyik külvárosá­ban építő munkálatok közben egy mammut koponyájára, va­lamint egy vadlehén és egy bö­lény maradványaira bukkan­tak. A maradványok 150 000 évesek. HOREFORD büntetőbírósága előtt betöréses lopással vá­dolva állt Tánczos Mihály 21 éves magyar disszidens, aki kétszer tört be egy képviselő lakásába, s más fegyveres be­töréseket és rablási kísérlete­ket is elkövetett. Tánczos 1956-ban érkezett Angliába, ahol azóta kétszer ítélték fog­házbüntetésre. Az ítélethoza­talt felfüggesztették kétévi próbaidőre, ha a vádlott ez­alatt a büntetőhatóságok fel­ügyelete alatt álló helyen él. A genfi értekezlet» keddi ülésén elsőnek Christian Her­ter amerikai külügyminiszter szólalt fel. A nyugati hatal­mak „csomag-tervének'’ a berlini kérdésre vonatkozó tételeit fejtegette. Kijelen­tette, helytelen volna, ha a szovjet küldöttség a „csomag- terv” javaslatait véglegesnek és megmásíthatallannak te­kintené, majd hozzáfűzte, ho^y a nyugati hatalmak Berlinre vonatkozó javaslataiban van­nak olyan pontok, amelyeket j még tovább kell fejleszteni. | Ezek közül egy-két tételt való­színűleg a közös megvitatás tökéletesít majd — mondotta. | A szovjet küldöttség már ! több ülésen elemezte a nyu- i gáti hatalmak Berlinre vo- | natkozó javaslatait és kimu- i tatta, e javaslatok lényege az, hogy ne csak Nyugat-Német- országban maradjon fenn a megszállási rendszer, hanem egész Berlinre kiterjedjen, a Német Demokratikus Köztár­saságot fosszák meg főváro­sától és az egész várost he­lyezzék külföldi ellenőrzés alá. Herter a keddi ülésen részletes menetrendet terjesz­tett be azokról az intézkedé­sekről, amelyekkel ezt a ter­vet meg akarják valósítani. Herter szerint Nagy-Berlint 1945-ben Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió együt­tesen szállta meg. Mint mon­dotta, Berlin azóta is a négy hatalom rendelkezési körébe tartozik, s a város egészének vagy bármely részének jogál­lását lehetetlen a négy hata­lom közös meee-'’szése nél­kül megváltoztatni. Herter után Lothar Bolz,' az NDK külügyminisztere emelkedett szólásra. A két vi­lágháború között több német politikus úgy vélte, hogy a politikai bölcsesség netovább­ja az volna, ha a Kelet és a Ny ugat nézeteltéréseiből ko­vácsolnának tőkét, s i gyan- akkor Németországot a Szov­jetunió elleni harc bástyájá­nak tekintették '— mondotta. Bolz utalt rá. hogy az NDK kormánya és parlamentje több ízben javasolta a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyának, tárgyaljanak mind­két Németország fegyveres érőiről, hogy megegyezhesse­nek e fegyveres erők létszá­mát és elhelyezését illetően. A bskeszerető Németország, amely lemondana az erőszak alkalmazásáról és kötelezné magát, hogy minden . vitás kérdést békés eszközökkel old meg, nem szorulna atom fegyverekre. törnsgouszí ítr. harci eszközökre vagy raké­tákra — folytatta az NDK külügyminisztere. Ezért a bé­kés Németország lemondhat­na e fegyverek előállításáról, birtoklásáról és kipróbálásá­ról. Azokat az óriási összege­ket, amelyeket fegyverekre költenek, az ipar békés fej­lesztésére, a nép jólétének növelésére fordíthatnák. Az NDK kormánya úgy véli, hogy a német újraegyesítés valamennyi kérdésének meg* oldása a két német államra tartozik, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy Német­ország lemondana a nagyha­talmak segítségéin1. E segít­ségről viszont csak akkor le­het szó, ha a két német ál­lam egyenrangú félként, tár­gyalások útján közelednék egymáshoz. Ezután Bolz megemlítette, hogy Bonn megbízottja mind ez ideig visszautasította az NDK ilyen irányú javasla­tait. Kijelentette: Sajnáljuk, nogy az NSZK küldöttsége nem fogadta el a békeszerző­dés megkötésére és egyéb kér­dések megtárgyalására vonat­kozó javaslatunkat. Az NDK küldöttsége váltó- j zatlánul javasolni fogja a né- ] met békeszerződés megköté­sét. Walter Ulbricht, a minisz- j terelnök első helyettese má- ! jus 23-án kijelentette, hogy a j két német államnak minde­nekelőtt a feszültség bizonyos mérvű csökkentésére kellenf intézkedéseket foganatosba- I nia. Olyan szerződés megköté- I sét is javasolja, amelyben a j két német állam lemondana az erőszak alkalmazásáról — foly* ■ tatta Bolz. — Arra van szük- | ség. hogy a két német állam kölcsönösen mondjon le az j erőszakról és minden megol­datlan közös problémáját bé- j kés eszközökkel oldja meg. j tehát más szóval: kössön meg­nemtámadási szerződést. Lothar Bolz végezetül fel­szólította a nyugatnémet kül­döttséget, e cél érdekében mű­ködjék együtt az NDK-val. Bolz beszéde után az elnök bérekésztette az ülést. A kö­vetkező ülés időpontját később tűzik ki, (MTI) mai nap 1959. május 28, csütörtök, Emil napja. A Nap kél 3.54 órakor, nyugszik 19.29 órakor. A Hold nyugszik 10.24 óra­kor. Várható időjárás:■ csök­kenő hőmérséklet, felhőátvo- nvlások, többfelé •záporeső, helyenként zivatar. Elénk, a Dunántúlon helyenként erős északnyugati, északi szél. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 16—19 föle kö­zött. Távolabbi kilátások: hűvös idő, esőkkel. Franciaországban gyűjtés indul az algériai „átcsoportosítási táborok" lakói számára (Folytatás az 1. oldalról.) saját érdekeikért. hanem Mussolini érdekeiért pusz­tultak el, aki összefogott Hit­lerrel. Nem hívtuk őket, nem voltak vendégeink, az ellenséget pedig nálunk mél­tó fogadtatásban részesítik. Barátainkat kenyérrel és sóval fogadjuk, de az el­lenséget — furkósbottal. így volt és mindig így is lesz. Az olasz kormány nemré­giben a nép akarata ellené­re hozzájárult, hogy ameri­kai rakétatámaszpontokat lé­tesítsenek Olaszország terü­letén. Most az Egyesült Ál­// // PAPÍRGYŰJTŐ HETEK! 1959. május 20-tól június 30-ig A papírhulladék fontos nyersanyag! Felemelt áron újságpapír kg 4 __Ft i romány, könyv kg 1,10 Ft füzetek, folyóiratok kg 0.90 Ft háztartási vegyes kg 0,70 Ft 3 PEST-BÁCS­NGGRÁD MEGYEI $&/ vállalat telepei és átvevőhelyei Aszód. Budaörs. Cegléd, Duna- harasztí. Érdi Gödöllő, Isaszeg. (Honor. Naqykáta. Nagykőrös. Pilisvörösvár, -Szentendre. Szob Vác és társadalmi gyűj­tőhelyei a megye területén. lamok a görög kormánnyal tárgyal hasonló támaszpon­tok létesítéséről. Világos, hogy ezek a támaszpontok a Szovjetunió, Albánia és a többi szocialista ország ellen irányulnak. A szovjet kormány figyel­meztette az olasz és a görög kormányt, hogy az ilyen politi­ka rendkívül komoly következ­ményekkel jár. fenyegeti a né­pek biztonságát. Javasoljuk, hogy a Balkán­félsziget legyen a béke fél­szigete. területén ne legyen se rakéta-, se atomfegyver. Ez javára válna mind a görög, mind az olasz népnek, és álta­lában minden olyan népnek, amely a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger partjai men­tén él. Arra kell törekedni, hogy a föld megszabaduljon az atom­fegyvertől. Ez óriási megköny- nyebbülést jelentene a földön minden embernek. Ha az olasz és a görög kor­mány megengedi az ameri­kaiaknak, hogy rakétatámasz­pontokat létesítsenek országaik területén, esetleg nekünk meg kell majd állapodnunk az Al­bán Népköztársaság kormá­nyával, hogy itt tegyünk vala­mit ellenük. Ugyanez mondható Görög­országról is. — folytatta Hrus­csov. — A görögök — nagyon jó nép. A szovjet nép barát­ságban akar élni vele. Az oro­szok valamikor vérüket on­tották, hogy Görögország fel­szabaduljon , a török iga alól. Most a görög kormány terüle­tét akarja adni amerikai raké­tatámaszpontok létesítéséhez. E támaszpontok ellen akadnak nálunk is támasz­pontok. Ki fog ettől szen­vedni: mindenekelőtt a gö­rög lakosság. A tények tanúsága szerint a görög kormány nem érti meg nem szabad megengedni kül­földi rakétatámaszpontok léte­sítését az ország területén, ezt követeli Görögország és a gö­rög' nép érdeke csakúgy, mint a békéé. De ha mint mondják, az ördög elcsábítja a görög kormányt és az esztelen dön­tést hoz. megengedi az ameri­kaiaknak. hogy rakétatámasz- oontokst létesítsenek az ország területén, ezzel arra kényszerít bennünket, hogy a megfeleld válasz érdekében megtoldják erőinket. Kedden Párizsban sajtókon­ferencián ismertették azt a felhívást, amelyet Féltin bí­boros, Párizs érseke és Marc Boegner, a Francia Protes­tánsok Szövetségének lelkész­elnöke együttesen írt alá. A felhívás az algériai ..átcsopor­tosítást táborokban” élő egy­millió. arab felsegélyezásére országos gyűjtést, indít. A fel­hívásban Párizs érseke és a protestáns egyház vezetője le­szögezi, hogy a keresztény lelkiismeret nem maradhat közömbös az átcsoportosítási táborokban levő tömegek —----­h elyzete láttán. Különösen az orvosok és a szociális segít­ségnyújtás hiányára figyel­meztet a felhívás. Rodhain kanonok a felhí­vás szövegének közreadásakor elmondotta, maga is vizsgála­tot végzett az algériai átcso- portcsítási. táborokban. A tá­borok kétharmadában lakó­helyüktől 50—60 kilométernyi­re gyűjtik össze az arab la­kosságot A közvélemény szá­mára érzékelhetővé kell ten­ni az egymillió „átcsoportosí­tott” algériai hangoztatta. nyomorét GENFBEN közölték, hogy a négy nagyhatalom külügymi­niszterei együtt, egy amerikai különrepülőgépen térnek visz- sza Washingtonból Európába. Couve de Murville francia külügyminiszter is közölte, hogy együtt utazik a há­rom másik külügyminiszter­rel, bár eredetileg már előbb vissza akart, térni Washington­ból Párizsba. — MEGKEZDŐDNEK a megyei tanácstagok beszá­molói. Ma délután a .követ­kező megyei tanácstagok tartják meg beszámolójukat: Kisák Ferenc Erdőkertesen 18 órai kezdettel, Kiss Jó­zsef Ecseren, 18 órai kezdet­tel, Vigházi József Halásztele­ken 19 órai kezdettel. Dr, Far­kas Mihály Majosházán 20 órai kezdettel. Május 29-én Dr. Farkas Mihály Szigetúj- falun. 20 órai kezdettel, Bá­thory Ferenc Szokolyán 20 órai kezdettel és Faragó György Hernádon 18 órai kezdettel tart tanácstagi be­számolót. — A PEST MEGYEI Pető­fi Színpad műsora ma este: Százhalombattán a Váljunk el!. Kőröstetétlenen a Ke­rekes kút. — KÖZEL 61 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a nemrég fel­avatott apajpusztai üzletház felépítéséihez a Dömsöd és Környéke Földmüvesszövet- kezet tagsága. — APUKÁK ÉS ANYU­KÁK szerepelnek a legkiseb­bek szórakoztatására a nem­zetközi gyermeknapon Soly­máron és Tök községben. Pá- tyon majálist rendeznek a gyermekeknek, majd bogrács- gulyással vendégelik meg őket. A hét végén kezdődik a borsóidény Naponta 100—150 vason borsó konzerválását tervezi ai ipar Többhetes gondos munkával 1 készült fel a konzervipar az idei konzervidényre. A szoká- j sós karbantartási és javítási munkát már a múlt hét köze- j pén. határidő előtt befejezték, j Hétfőn és kedden az ország va- | lamennyi konzervgyárában ki­próbálták az összeszerelt be- j rendezéseket. A hét közepén a 1 paksi, pénteken és szombaton már az ország többi konzerv­gyárában is megkezdik a borsó »feldolgozását. Naponta mintegy 100—150 vagon borsó konzer­válását tervezik. Az idei ked­vező terméskilátások lehetővé teszik, hogy a tavalyinál jóval több borsókonzerv készüljön. — A VILÁGIFJUSÁGI- ES DIÁKTALÁLKOZÓK TÖRTÉNETE című kiállí­tás június 3-án nyílik meg a Technika Házában, V. Sza­badság tér 17. szám alatt. A kiállítást két hétig tartják nyitva Budapesten, azután öt nagy vidéki városban. Sze­geden, Miskolcon, Győrben, Pécsett és Debrecenben te­, hinthetik meg az érdeklődők. — FOGADJA az építésügyi miniszter május 30-án a tét* melőszövetkezeli építkezé­sekben kitűnt ifjúsági brigá­dok vezetőit. A legjobb épí­tőbrigádokat megjutalmaz­zák. — APÄK ankétjAt rendez Tápiószentmártonban szombaton este a nőtanács. A vendéglátók vacsorával ked­veskednek az apáknak, amely­nek költségeit a feleségek, lányok viselik. — KÉTSZÁZ DARAB me­séskönyvet oszt szét a gyere­kek között a gyermeknapon a pilisszentiváni nőtanács, Ez alkalommal kerül sor a járási sportünnepség megren­dezésére is. — NEM VÉGLEGES jelen­tések szerint a tavaszi fásítá­sok során a fiatalok több mint másfél millió suhángot és 4,8 millió facsemetét ül­tettek el. — ÜNNEPÉLYESEN MEG­NYITJA önkiszolgáló .boltját a Cegléd; Földművesszövet­kezet május 29-én 9 órai kez­dettel. Az új bolt a Körösi út 7 szám alatt nyílik meg. — SZIGLIGETEN táboroz­nak a középiskolás KISZ-tit- károk június 23-tól július 2-ig. A táborozáson megbeszélik a jövő tanév feladatait és a próbázási rendszerrel kap­csolatos további tennivaló­kat. Július 3-án ugyancsak Szigligeten találkoznak az or­szág valamennyi középis­kolás diákotthonának és kol­légiumának KISZ-vezetöi és megtárgyalják a kollégiumok kialakításával kapcsolatos feladatokat. A KISZ tanács­adó tanárok országos konfe­renciáját augusztus 15—22 között rendezik meg Szigli- geten. — MEGKEZDŐDTEK a ta­nácstagi beszámolók Nagy­kőrösön. A beszámolók jú­nius végéig tartanak. — ÉRTÉKELTE a Föld­művelésügyi Minisztérium a negyedik országos tejterme­lési és tejtisztasági verseny első féléves eredményeit. A legnagyobb termelésű tehené­szetek versenyében a legjobb tehenészetek közé került a péceli Zöldmező Termelő- szövetkezet is. Egy tehéntől léi év alatt körülbelül két és félezer liter tejet fejtek. i a televízió műsora ma délután 18.00 órai kezdettel: Nagyapónál. . . Szovjet kisfil- mek bemutatója. 18.45 órakor: 22. számit Magyar Híradó. Utá­na műsorismertetés. 19.00 óra­kor: Közvetítés a Nemzeti Szín­házból: Katona József: Bánk bán. Történelmi dráma. |W. jeleNtIk^ A Nagyvásártelepre szerdán reggel 33 vagon és 14 tehergépko­csi áru érkezett, ebből 11 vagon vegyes darabáru, 7 vagon újbur­gonya, 1 vagon saláta, 3 vagon cseresznye, 3 vagon citrom, 2 va­gon‘narancs és fi vagon tojás. A Makó környékéről befutott 7 vagon újburgonya árubőséget teremtett a piacokon, az állami boltok kilónként 4,80-8,2»' forin­tért adták, míg a múlt évben má­jus 27-én «,50—11 forint volt az ára. Olcsóbb lett az új fejeska- poszta, a cukorborsó, a cseresz­nye és az egres is. A baromfi­piacon a belezett, vágott csirkét kilónként 30—31, az ugyancsak belezett vágott tyúkot 20—28 fo­rintért árusították. Az idei éló rántanivaló csirkét kilónként 35, az élő tyúkot 24 forintért adták, a liba és a kacsa ára nem válto­zott. Csütörtök reggelre gödöllői járásban levő termelő zövetke- zetek nagy mennyiségű cukor­borsó szálliiását jelezték, a Nyír­ségben pedig szintén megkezdték már az újburgonya szedését. » ^ A Balkán-félsziget délnyugati részén Jugo- ^ szlávia és Görögország között, az Adriai-ten- $ ger partján fekszik a 28 748 négyzetkilométer ^ nagyságú, tehát a Dunántúl területénél vala- ^ mivel kisebb, Albán Népköztársaság. Lako- ^ sainak száma 1,5 millió fő. $ A második világháború előtt Albánia Euró- $ pa gazdaságilag egyik legelmaradottabb orszá- $ ga volt. Az ipari termelés 1957 végére pedig az $ 1936-oshoz viszonyítva 14-szeresére emelkedett. $ Az egykor teljesen elmaradott agrár országból $ agrár-ipari ország lett. ^ Az egykori néhány bőrcserző műhely és kis ^ élelmiszeripari üzem mellé a felszabadulás óta $ több mint 150 új ipari létesítményt helyeztek ^ üzembe. így többek között a fővárostól — Ti- t ranától — nyugatra üveg- és textilgyárak t épültek. A szocialista város Stalin olajfinomí- $ tói dolgozzák fel a közeli olajmezőkről és ^ Vlore környékéről csővezetéken érkező kő- ^ olajat; az elmúlt években épített réz-, vas- és $ nikkelkohók dolgozzák fel az albán érceket. ^ Észak-Albániában a Drin folyó ivétől délre ^ jelentős faipari üzemeket létesítettek, Dél- j Albániában Korce körzetét pedig a cukoripar ^ központjává fejlesztették ki. $ Az ipari üzemek mellett Albániában számos $ hő- és vízierőművet is építettek; így az $ elcktromoscnergia termelés az 1950-es 21 mil- ^ lió k\Vó-ról 1957-re 125 millió k\Vó-ra növeke- $ dett meg. Az új erőmüvek közül az egyik leg- $ nagyobb és legfontosabb a Mali folyón t'elépi- $ tett Marx Károlyról elnevezett erőmű. ^ Az ország iparosításában elért sikereket ^ az albán nép önfeláldozó munkája és a szo- ^ cialista országok testvéri segítsége tette lehc- ^ tővé. § Jelmagyarázat: 1. olajmező, 2. olajvezeték, $ 3. olajfinomító, 4. lézkohó, 5. vas- és nikkel- ^ kohó, 6. vizierömíi villanyszolgáltatásra, 7. ví­zierömű. főleg öntözésre. 8. krómbánya, 9. réz- ^ bánya, 10 textilüzem, ti. faipari üzem, 12. ^ üveggyár, 13. cukorgyár, 14. bőripari üzem, £ 15. legfontosabb kikötő. ? ALBÁNIA IPARA Hruscsov beszéde a tiranai textilgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents