Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

1959. MÁJUS 26. KEDD flff HEC WCirlap Húrom Pest megyei köaség példumntatásn : Bugyi orvoslakást, Alsónémedi sport­öltözőt, Mende kultúrotthont épít A napokban számoltunk be azokról a kedvezőtlen jelensé­gekről, amelyek Pest megye néhány járásában észlelhetők az utóbbi időben a község­fejlesztési program végrehaj­tását illetően. Több község­ben egyáltalán nem, vagy pe­dig csak elenyésző mérték­ben hajtották végre az idei fejlesztési program első ne­gyedévre eső részét. A megyei tanács tervosztályának meg­állapítása szerint ennek a le­maradásnak egyik legfőbb oka az, hogy nem készültek el idejére a tervek és a végrehajtásuk­hoz szükséges költségvetés. ezenkívül a községek eay ré­sze vonakodik az OTP-hitel igénybevételétől. Több község vezetősége viszont arra hi­vatkozik, hogy a termelési árak rendezéséről szóló új kormányrendelet következté­ben át kellett áraztatniok a költségvetéseket, a mutatkozó többletköltség kiutalása azon­ban még nem történt meg, te­hát a szükséges fedezet sem állt rendelkezésükre. Az elmúlt napokban a leg­több járásból már jelentős po­zitívumokról kaptunk jelen­tést. Bugyi község vezetősége pél­damutatóan oldotta meg az orvos-problémát. Az 5200 lé­lekszámú községben, amely­nek határa nem kevesebb, mint huszonegyezer kataszt- rális hold. két termelőszövet­kezete 4200 holdon gazdálko­dik és területén az állami gazdaságoknak négy üzem­egysége működik — a takso- nyi gazdaságnak egy, az apaj- pusztainak pedig három, — az orvosi szolgálatot eddig egyet­len orvos látta el. A község vezetősége lépéseket tett a me­gyei tanácsnál a második or­vosi állás engedélyezéséért. A megyei ’tarrácsnál-erre meg - is volt a hajlandóság, kiderült azonban, hogy a második or­vos számára a község sem megfelelő lakást, sem rendelőt nem tudott biztosítani. A köz­ség elhatározta, hogy saját erejéből segít a bajon. 1957 tavaszán megkezdte-egy új or­vosi lakás és a rendelő építé­sét, mégpedig — hogy minél kevesebb legyen a költség — házi kezelésben. Van a köz­ség területén egy romos ura­dalmi kastély. Használ hatat'an részét lebontották és annyi épí­tési anyagot nyertek belő­le. amennyiből bőségesen kitelt az orvosi lakás és rendelő egész telőszerke­zete és egyéb faanyaga, valamint a tégla jelentős része. Az építkezés így is körülbelül háromszázezer forintot emész­tett föl. Ezt az összeget há­rom éven át a községfejlesz­tési hozzájárulás címén be­folyt jövedelmekből fedezték. A munka már annyira előre­haladt, hogy az orvoslakást és a rendelőt a jövő hónap el­ső felében átadhatják rendel­tetésének. Amikor a megyei tanács értesült a dologról, azonnal engedélyezte a máso­dik orvosi állást. Azóta kine­vezték a község új orvosát, aki már el is foglalta új szol­gálati helyét és megkezdte működését. Beköltözött a félig kész orvoslakásba, s betegeit ideiglenesen a zöldkereszt he­lyiségeiben látja el. Alsónémediben ■ május ele­jén sportöltöző építésiét kezd­ték meg ugyancsak a község­fejlesztési alapból. Az 5(i ezer forint értékű épületet 15 ezer forintból hozzák ki. mert. 20 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát ad hozzá a lakosság, elsősorban a fiatalság és a helyi szurkolók, és 21 ezer forint az értéke annak a helyi anyagnak, ame’yet a község vezetősége adott a készülő épülethez. A társadalmi mun­kából a helyi szakemberek, kisiparosok és szakmunkások is kiveszyk részüket. Alsónémediben különben nagyszabású járdaépítés is fo­lyik, * az idén már ”00 méter be­tonjárdát építettek szintén házi kezelésben. de a munkálatok tovább foly­nak. A járdákhoz szükséges cementet a járási tanács biz­tosította. az anyag fuvarozá­sáról, valamint a segédmunká­ról a lakosság gondoskodik, önként felajánlott társadalmi munka formájában. A község vezetősége, Tóth József vb- elnökkel az élen, példamuta­tóan szervezte meg a társadal­mi munkát, amelyben a veze­tőség tagjai személyesen is részt vesznek. Mende községben hasonló lelkesedéssel szervezték meg a társadalmi munkát azért, hbgy végre teljesedjék a la­kosság régi vágva: felépüljön a mendei kultúrotthon. A ter­vek még a múlt évben el­készültek és egy hónappal ezelőtt sor került az alapkő- letételre. Azóta gyors ütem­ben folyik a munka, mégpedig házikezelésban. A háromszáz férőhelyes épület költségei így is elérik a kilencszázezer forintot, amelyből a község veze­tősége 540 ezer forintot már biztosított a község- fejlesztési alapból és az ügyesen megszervezett társadalmi munka értékéből Az építkezésnél mindennap fi —8 társadalmi munkás dolgo­zik a szakmunkások mellett, a lakosság ezenkívül ötvenkét napi kocsifuvart is felaján­lott. A mend.eiek nagyon sze­retnék, ha a kultúrotthon még ebben íz évben tető alá ke­rülne. erre azonban csak ak­kor lesz lehetőség, ha igény­beveszik az OTP-hitelt, kü­lönben a munka néhány évig is elhúzódhat. A községfejlesz­tési hozzájárulásból évente ugvanis csupán 90 ezer forint a bevétel. A hiteligénylés kér­dését a v. b. a napokban ter­jeszti a községi tanács elé, amelynek döntésétől függ, hogy meelesz-e már az idén a men­dei kultúrotthon? m 1. Földünkön egymilliárd évvel ezelőtt keletkeztek a kékeszöld rtrószatok Szovjet tudós az élet fejlődéséről A Szovjetunióban az üledé­kes kőzetek problémáival fog­lalkozó értekezleten Alek- szandr Ronov tudós értékes előadást tartott. Kijelentette, hogy az élet legegyszerűbb for­mái, egyebek között a kékes­zöld moszatok egymilliárd év­vel ezelőtt keletkeztek földün­kön. A tudósok eddig csak hipotéziseket állítottak fel a földi élet keletkezéséről, s idő­meghatározásuk 800 millió év és több milliárd év között in­gadozott A!elszándr Ronov, a Szov­jet Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének mun­katársa az üledékes kőzetek, geológiai szerkezetét és vegyi összetételét tanulmányozva, megvizsgálta a levegő össze­tételét földünk életének kü­lönböző korszakaiban. Ronov vizsgálatai alapján görbéket szerkesztett, amelyek mutatják a levegőben az oxigén és a széndioxid arányának változá­sát. A kritikus minimumok egy-egy korszak határkövének tekinthetők. A görbéből meg­állapítható például, mikor je­lentek meg a kékeszöld mo­szatok, mikor tűntek fel nö­vények a szárazföldön, mikor képződtek a leveles növények Ronov kutatásainak eredmé­nyeitől az idén tartandó New York-i oceánográfiai világ- kongresszuson is beszámol. Kiskunlacházi huligánok Az útonállók ügyében a Rác­kevei Járási Ügyészség garáz­daság bűntette miatt indította meg az eljárást. l»etetés- osztályszempontok szerint Az iráni belügyminisztérium jóváhagyta a rendőrlovak ete­tésére vonatkozó szabályzatot. A lovakat két osztályba sorol­tál:: a tiszti lovaknak jóval kalóriadúsabb táplálékot írnak elő, mivel — a szabályzat in­doklása szerint — a rendőr­tisztek rendszerint kövéreb­bek a közrendőröknél. Kialakulóban a „mester és tanítvány*‘-mozgalom az iparban és a mezőgazdaságban A napokban olvastuk a Ceg­lédi Közlekedési Gépjavító Vállalat művezetőjének, Mol­nár Károlynál nyilatkozatát A művezető elismeréssel szólt két érettségizett, fiatal motor- szerelőről, Hegedűs Lászlóról és Illés Ferencről, aki másCé. év alatt szakmát szerzett. Mindkét ifjú tehetséggel, szor­galommal látja el feladatát, szeretik őket a régi tapasztalt szakmunkások és mesterek. A két fiatal — mint sokan mások is a kezdők, a pálya- választók közül — megtalálta helyét, a hivatását, s e tény érdekes módon világítja meg az egymást váltó nemzedékek kapcsolatát. Hiszen nem titok' amíg a tőkés rendszer ide­jén a tudás megszerzését a kenyérféltés árnyékolta be, ma az „öregek’’ körül dúslevelű fa módjára so­kasodnak a tanítványok. Amikor azt mondjuk, hogy az ifjú szakemberek és szak­munkások nevelése országos érdek, nem mellőzhetjük a gyakorlati következtetéseket és a megoldás irányába tett kezdeményezések ismertetését sem. A szakember utánpótlás megoldására sajátos módszert dolgoztak ki az állami gazda­ságokban. Elhatározták ugyan­is, hogy az idén végző egye­temisták és főiskolások száma­ra lehetővé teszik: azok mel­lett az országos hírű, nagyte­kintélyű szakemberek mel­lett töltsék el gyakorlati ide­jüket, akiket leginkább tisztel­nek, s akiket maguk választa­nak ki. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága 150, több évtizedes gyakorlattal ren­delkező vezető szakem­bert kért fel erre a ne­velő munkára, s névsorukat eljuttatta az agrárfőoktatási intézmények­hez. Mivel az új továbbképzési lehetőség nagyon megnyerte a fiatalok tetszését, az állami gazdaságok vezető szakembe­rei elhatározták, hogy hasonló módszerrel oldják meg az ifjú szakmunkások továbbképzését is. Elérik, hogy nemcsak a me­zőgazdasági tanulók, hanem a fiatal szakmunkások patroná- lását is egy-egy tekintélyes, idős szakember vállalja. Az a tapasztalat ugyanis, hogy ilyen esetekben nemcsak a munkahelyen alakul ki baráti munkamódszer átadás, hanem a tapasztalt munkások fog­lalkoznak a fiatalok műve­lődési lehetőségeivel, élet­módjával is. Az új nevelési módszert kez­deményező Állami Gazdasa­gok Főigazgatósága a kedve­ző tapasztalatok alapján a tár­sadalmi szervekhez fordult, hogy segítsék országszerte a „mester és tanítvány"-mozga- lom kibontakozását. Mint már bevezetőinkben je­leztük, az egyre szélesebb kör­ben kibontakozó mozgalom nemcsak a szocialista me­zőgazdasági üzemekben, hanem az ipar egyes te­rületein is követőkre ta­lált; sőt, ha pontosak akarunk len­ni, a tapasztalatcsere és a munkamódszer átadás külön­böző formáinak alkalmazása az ipar területén „történelmi­leg” feltétlenül megelőzi a mezőgazdasági dolgozók e vál­lalkozását. Nem kétséges, hogy a jövőben bőségesen nyílik majd alkalom hírt adni a mozgalom konkrét eredmé­nyeiről is. (r.) Rizsszalmából olcsó és magas tápértékű trágya Nagykunságban, ahol több ezer holdon termesztenek rizst, érdekes kísérleteket folytatnak a rizsszalrrv fel­használására. A Mezőtúri Tangazdaság és a termelő- szövetkezetek szakemberei erjesztett trágyát készítenek, a más célra eddig nem hasz­nosított szalmából minden 100 kiló rizsszalmához 300 liter vizet, 3 és fél kiló pétisót, 4 kiló szuperfoszfátot, fél kiló kálisót és 75 deka nitrogént adagolnak. Az így elkészített keveréket 50 centiméter vas­tagon leföldelik és 3—4 hó­napos erjedés után hordják ki a földekre. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a rizs­szalmás talajerő-pótló a leg­jobb istállótrágyával egyen­értékű és előállítási költsége mázsánként mindössze 4 fo­rint. Járási tűzoltóverseny Dömsödön Már a kora reggeli órákban zsúfolt teherautókon érkeztek Dömsödre a ráckevei járási tűzoltóverseny részvevői. A tanács­háza előtt népes csoportok várakoztak az elméleti vizsgára, amely után a taksonyi fúvószenekarral az élen a sportpályára vonultak a versenyzők. A megnyitó után a verseny részvevői bemutatták gyakorlataikat, Külön indultak a felnőtt és 'külön az ifjúsági csapatok. Ballag már a Sok-sok hajnalba nyúló éjszaka, átta­nult vasárnap, vizs­ga előtti izgalom fű­szerezte a diákéve­ket, de — mint Föl­di László, az egyik boldog technikusje­lölt is mondja — ér­demes volt küzdeni. Valóban megérte a fáradságot <z a néhány év, hisz Ka­pitány László és To- manó József egykori szerszámlákaíosok máris mint techni­kusok dolgoznak a gyárban. — No, azért a fe­leségek is komoly áldozatot vállaltak mondja a tánc szü­netében az egyik, férjét ünneplő, bol­dog fiatalasszonyka. — Bizony — szó­lal meg egy másik —, a második mű­szakunk nagyon sok­szor a harmadikba nyúlott. — Nem bántam meg, hogy tanultam — mondja Pongrácz Kálmán — s a fe­lesége annyit árul még el, hogy a fia­tal férjet gyakran kellett biztatnia c tanulásra. — Mindig azt mondta, hogy majd a jövő héten. No. de most már nincs rá panasz. Különben Pong­rácz Kálmán is ma­gasabb beosztásban dolgozik már; nem­A járási tűzoltóverseny részvevői a Himnuszt hallgatják A dömsödi úttörőlányok gyakorlata a kocsifecskendővel A 400-as kismotor fecskendőnél a ráckevei felnőtt csapat tagjai Taksony község fúvószenekara (Nánási Pál képriportja) I régen nevezték ki : önálló programozó-: nak. : Hosszú Sándor \ fogaskerékmarót \ ugyancsak a fele- ; sége biztatta — és ; nem is hiába, mert \ most ők is boldogan \ ünnepük a nagy na- > pót. Persze, az ün- \ neplők a tanáraik- í ró! sem feledkeznek i meg. Jusztin István, í a munkásból lett \t mérnök nevét emle- \ gelik legtöbben, aki \ nagyon sokat segí- ; tett tanítványainak. \ Közben rázendít a j zenekar, s a boldog j „öreg diákoku gond- j felejtő keringőbe \ kezdenek, mert a ; legnagyobb erőpróba: í az érettségi vizsga ! még ezután követ- í kizik. j (súlyán) ' ; rpüzes ritmusú { J spanyol tangót ! játszik a zenekar, j önfeledt fiatalok lej- 5 tik a táncot a szí- ; nes fényű lampic- ! nők alatt. Ünnep van ! a Csepel Autógyár- ban, ballagnak a \ vállalat technikusje- í lölt jel. \ Annak idején, 1955- ' ben negyvenhármán • \ jelentkeztek a gyári \ technikumba, s most J huszonheten búcsúz- y nak a diákélettől, a £ központi ebédlő fel- £ díszített nagytermé- 2 ben. Bizony, nem ^ kis feladatra táilal- j koztak ezek a dol- gőzök, hiszen a mun- £ kapaétek, az íróasz- talok mellől jártak % iskolába. Napközben ^ a műhelyben, este a 5; rajztábla mellett 2 kellett helytállniok. 1959. január 18-án este 7 óra tájban Bai István soroksári la­kos lovaskocsijával Kiskun- lacházán, keresztül hazafelé tartott. A község határát el­hagyva, három ismeretlen sze­mélyt látott az útszálen. A nyomozás során derült ki, hogy ezek Valentyik Pál, Bukovszky József és Hlavács Gyula kis- kunlacházi lakosok voltak. Amikor a kocsi eléjük ért, az egyik felkiáltott, hogy álljon meg. Bai István meg is állt, s amint a kocsiról le akart száll­ni, Hlavács Gyula ököllel orrba vágta, majd mindhár­man rátámadtak és ütlegelni kezdték. Bai elesett, s ekkor rugdosni kezdték, az arcát üt­legelték. Bai István nyolc na­pon beiül gyógyuló könnyű sé­rüléseket szenvedett. Kiderült, hogy a tettesek Bai Istvánt életükben először látták, soha nem ismerték, s okuk sem volt. arra, hogy ve­rekedést kezdeményezzenek. A vádlottak a cselekmény elkövetését beismerték, amit egyébként az orvosi látlelet, valamint a kihallgatott tanúk vallomásai mindenben bizonyí­tanak.-

Next

/
Thumbnails
Contents